Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-20 / 240. szám
240. sz. Negyedik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Gyuri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirrdetéseket átvesznek a következő árak: Majnai Frankfurti an Vloken Ottó; Hamburg-Altonában BfiaaNCMifiírói és WogfBor; Hamburgban Türkhelln Jakab; Lipcsében Vagier H. , Ellen és Farm uraknál. Buda-Pest. Csütörtök. October 20. 1864. Előfizetési árak Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre.............................10 frt. Félévre........................8 frt. 50 kr. Negyedévre........................50„ Negyedévről. . . . 4 „ 50 „■ HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. helytartótanács rendelete minden megye, kerület és vidék kormányzójához. Miután jogosnak, de a közérdek szempontjából is czélszerűnek látszik, hogy a tagosítás iránti tárgyalásoknál, a tagosítandó határban földeket biró, és az új felosztások által mindenesetre a vonal tekintetében is érdekelt vaspálya-társulatok is legyenek képviselve: a f. é. augustus 23-án 11914. sz. a. kelt kegy. kir. udvari rendelet folytán méltóságod felhivatik , miszerint az úrbéri bíróságot utasítsa, hogy mindazon községek határainak tagosítása iránti tárgyalásokra és kiválólag a kihatási tervezetek hitelesítésére,amelyeknek határain vaspálya vonul keresztül, mindannyiszor az érdeklett vaspálya képviseletét is, mint a határbeli birtokosok egyikét és a szomszéd földek új felosztása által is érdekelt félt szabályszerűleg hívja meg. Miután továbbá a tagosításoknál a közügy más különböző ágai is érdekelnék, amennyire t. i.álladalmi, országos, vidéki és községi utak, vízvezetések,közterek, egyházi és községi tulajdon változása jöhet szóba, melyekre nézve az illetékes közigazgatási hatóság befolyása okvetlenül megkivántatik, méltóságod egyszersmind utasittatik, hogy a tagositási uj tervnek első birósága megállapítása előtt az arra nézve fönnforgó közigazgatási érdekeknek érvényesítését eszközölje, és ezeknek foganatosítását az 1853-ik évi márczius 2-án kelt úrbéri 1. f. nyilt parancs 39-ik §-ánál fogva a végrehajtás alkalmával is, a közigazgatási hatóság tisztviselőjének közreműködése által biztosítsa. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Dobrzenitzib. Dobrzenski Prokop vezérőrnagy s dandárnok lovassági hadosztálynokká, egyelőre meghagyatván jelenlegi fokozatában; vezérőrnagygyá s dandárnokká: b. Boxberg Ernő ezredes, a radautzi katonai ménes parancsnoka; Schulz Károly ezredes, s a 21. sz. b. Reischach-gyalog-ezred parancsnoka, s lovag Krismanicz Gedeon ezredes a főszállásmesteri törzsnél, az udinei országos főhadiparancsnokság 1-ső osztályának főnöke; vezérőrnagygyá , szentmartoni Radó Gedeon a hadmérnöki törzsnél, hadmérnökségi főnök a lombardvelenczei királyságbeli hadseregnél; ez utóbbi a rang fönntartásával az előtte lévőket illetőleg, s jelen szolgálati állomásán meghagyatván, dandárnokká ; Schindlecker Jenő ezredes, s az 1. sz. Jenő savoyai herczeg-dragonyos ezred parancsnoka, egyelőre jelen fokozatában hagyatván meg; a 21. sz. b. Reisebach-gyalog-ezredben : Gusztáv Frigyes szász -weimar-eisenbachi herczeg ezredes, ezen ezred parancsnokává; az 1. sz. Jenő savoyai herczeg-dragonyos-ezredben, Bernd Károly alezredes ezredessé s ezred-parancsnokká, Giusti Kajetán őrnagy a 2. sz. herczeg Schwarzenberg-dzsidás-ezredben, alezredessé; a 7. sz. b. Marolcsics-gyalog-ezredben : Wallenweber Aldobrand őrnagy, a 32. sz. estei Ferencz-Ferdinánd Főherczeg gyalog-ezrednél, ezredessé; a 32. sz. estei Ferencz-Ferdinánd Főherczeg-gyalog-ezredben: Frisch Frigyes első-osztályú százados őrnagygyá. Áthelyeztettek: A következő alezredesek : Westerstetteni gr. Beckers Emil, az 57. sz. mecklenburg-schwerini nagyherczeg-gyalogezredtöl a 32. sz. estei Ferencz-Ferdinánd Főherczeggyalog-ezredhez; du Hamel de Querlonde Manó, a 21. sz. b. Reischach-gyalog-ezredtöl, az 57. sz. mecklenburg-schwerini nagyherczeg-gyalog-ezredhez; Catty Norbert, a 7. sz. b. Marolcsics-gyalogezredtől, a 21. sz. b. Reischach-gyalog-ezredhez; továbbá : gr. Wadeck Gusztáv őrnagy, a 11. sz. II. Sándor orosz császár-dzsidás-ezredtől, a 2. sz. herczeg Schwarzenberg-dzsidás-ezredhez. De valljuk meg az igazat, eddig épen e részben maradtunk leghátrább. Büszkeségünkben azt hittük, hogy a mi terményeink oly kitűnő minőségűek, miszerint további nemesítésre nem szorultak, hanem minden nemesítés nélkül más külföldi országok hasonló terményeivel bátran kiállhatják a versenyt. Sőt sokan közülünk a termények nemesítését hamisításnak keresztelték, s a természettudomány intése és ujjmutatása elől makacsul bedugták füleiket, minek aztán az jön következése, hogy más országok, melyek eredetileg oly jó terményeket nem állíthattak ki mint mi, de ellenben a nemesítésre kétszeresen törekedtek : e nemesített, terményekkel a világkereskedésben régen kitűnő helyet foglaltak, míg mi eredetileg jobb, de nemesítetlenül hagyott terményeinknek állandó piaczot nem vagyunk képesek, szerezni. , _I , ' A dpvlJ.12.os. Ha tehát magyar terményekre kiviteli kereskedést tervezgetünk, egyúttal ne felejtsük el hazánkfiait e termények nemesítésére is figyelmeztetni, mert e kettő együtt jár, s az utóbbi nélkül az első is lehetetlen, s e nélkül minden kiviteli kereskedelmi szövetkezés oly nyom nélkül fog elenyészni, mint az eddigi kísérletek siker nélkül abbahagyottak. Búzánkra nézve, mely kiviteli kereskedésünk első és legfontosabb czikkét képezi, igyekeznünk kell, hogy az lehetőleg liszt alakban vitessék ki, hogy így a szállítási díjban is nyerhessünk, s e mellett a hulladékokat, a korpát, stb. más gazdasági czélokra fordíthassuk. De természetesen a lisztgyártásnak egészen a tudomány elvei szerint kell történnie. No már e részben csakugyan tettünk előhaladást, mert néhány év óta a gőzmalmok tetemesen megszaporodtak hazánkban, s ezek közül egynémelyik oly kitűnő minőségű lisztet készít, hogy bármely külföldi gyártmánynyal kiállja a versenyt. Itt hát csak folytatni kell a megkezdett jó utat, miután eddigi gőz- és műlisztgyáraink még korántsem elegendők. Boraink nemesítéséről ezúttal nem szólunk, mert ez nagy tárgy lévén, kimerítő elemezést igényel, valamint a magyar dohány nemesítése is. Annyi bizonyos, hogy mind a két főczikknél a nemesítés elhanyagolása, s a bornál az okszerűtlen pinczekezelés okozzák, hogy említett, s különben eredetileg jeles terményeinknek eddig nem tudtunk a világkereskedésben állandó piacot szerezni. Jelenleg csupán a magyar kender termesztésére, s ennek nemesítésére kívánunk egy pár észrevételt tenni. Hogy Magyarország legnagyobb részében a kender jól megterem, hogy némely vidéken kitűnő minőségű, s hogy nekünk nem csupán gabonatermelésre, mely gazdag években csak nyomott árak mellett eladható, hanem kereskedelmi növények s ezek közt a kender termesztésére is ügyelnünk kell , ezeket nem szükséges hosszan mutogatnunk. Magyarországnak különösen két vidéke van, mely kendert eddig is nagyobb mennyiségben, s kiviteli kereskedésre termesztett; úgymint: Nyitramegyének szakolczai járása s az Alsó-Bácska. Elzenkivül a Tiszavölgye, főleg Heves, Békés, Bihar, Csongrád, Torontál kendertermesztésre felette alkalmas földdel birnak, s a gazdálkodás ez ágát jobban felkarolhatnák, mint eddig történt. Alsó-Bácska évenként mintegy 150,000 mázsa kendert termeszt, melynek két harmada a birodalom többi országaiba és külföldre, egy harmada Pestre, a bányavárosokba, Aradra és Temesvárra vizetik. Zombor város maga 2000 mázsát termeszt; de különben főfészke a kendertermesztésnek Apatin környéke, s a bácsi kender e név alatt jön kereskedésbe. Aigler és Goriupp uraknak Apatinban kendertelepük is van, rongyszedéssel egybekötve, mely a munkás népnek jó keresetforrást szolgáltat. A magyar, vagyis bácsi kenderrel úgy vagyunk mint a magyar borral. Kitűnően jó az eredetileg, de az elkészítést mi nem végezzük helyesen, a nemesítést egészen elhanyagoljuk. Az 182%-ks országos kereskedelmi küldöttség munkálatában olvashatjuk, miszerint a kormány által parancsolt próbából kiviláglott, hogy a magyar kender a legjobb olaszországi fajnál, nevezetesen a cesenaticainál is erősebb, miután a magyar kender 209, a cesenaticai csak 190, a ferrarai pedig 158 % font terhet bizható meg. Hanem az áztatást, s az egész elkészítést már elhanyagoljuk. Mert ugyancsak a velenczei csak. arsenálban tett próba szerint a magyar kender vízben nem oly tartós mint az olasz, s ez a hiányos erejelzésnek tulajdonítta tot1. Másik hiány, mit a kereskedők a magyar kenderben felfedeztek, az, hogy az érettebb szálak a fattyúszálaktól szorgosan nem választatnak el; a gereblyézés is nem elég tisztán vitetik végbe. Tehát mindenütt magunk vagyunk okai, s mégis panaszkodunk. Egy időben az angolok hanyagságunkon segiteni akarván, Apatin, Hódság, Filippova s más szomszéd községekben megbízottakat tartottak , kik a kender helyes elkészítését e végett betanított embereik által eszközöltetők, de végre ezek is beleuntak saját költségükön bennünket oktatni, s a kenderkivitel 1830— 1856 -ig csaknem egészen megszűnt. Néhány évvel ezelőtt ismét akadt egy németországi iparos, ki írásban, szóval s tettleg is törekedett az okszerű áztatást, gereblyézést s osztályozást meghonosítani, s ha nem csalódunk, Temesvárott saját intézetet is állított; de jelenleg néma csend van e tárgyban, hacsak a tervben lévő kiviteli társulat ez árva ügyet újra fel nem karolja.iut a jánlorúíyrólo hjihboxAomsich Pál beszéde. A kaposvári gymnasium megnyitó ünnepélyének leírását annak idejében közöltük, a gymnasium történetének lényeges kiegészítését azonban az ez ünnepély alkalmával tartott beszédek képezvén,azok közül a nevezetesebbeket, de főleg Somsich Pál beszédét adjuk utólagosan. Az igy hangzik: Mélyen tisztelt nagy közönség és vendégkoszoru! A hely, melyen e mai ünnepélyre egybesereglettünk, a vallós nevelés és tudományos művelődésnek felszentelt helye! — Félszázaddal ezelőtt apáink alapiták ezt, egy véres korszak pusztításai után állandó biztos tanyát nyitván a Somogy vadregényes berkein, és rengeteg erdem sokáig vándorolt múzsáknak. Mi hálás utódok, gondos elődeinknek hű gyermekei, díszesen bővítve újból építettük fel a roskadozni kezdett régi házat, és egy rövid év alatt mai napon adjuk azt ismét vissza eredeti rendeltetésének, a nevelés szent ügyének! íme tisztelt gyülekezet, e néhány szóban elmondom összesereglésünk okát és a mai nap ünnepélyének czélját! — akár le is szállhatnék ezen emelvényről, — helyt adva azoknak, kiket az — mint a tudományoknak avatottjait, és a nevelés nehéz, fáradságos, de áldásdús munkájának köztiszteletü bajnokait ezentúl már megillet, s voltaképen le is szállanék e helyről, ha a kegyelet, a hála, és kötelesség érzetei nem követelnék,hogy szóljak, és megemlékezzem apáinknak a nevelés körül tett érdemeikről kegyelettel, köszönetet mondjak az élő ivadéknak az ügy iránt legújabban tanúsított áldozatkészségéért hálával s számot adjak sáfárkodásunkról tartozó kötelességgel, kimutatván azon ezreknek hová és miként történt beruházását, melyeknek kezelését egy nemeslelkű, magas czélokra törekvő közönség általunk igen nagyra becsült bizalommal reánk, értem a kaposvári gymnasium igazgató választmányára ruházni méltóztatott. Nem tűti tömjénezés a letűnt és élő kor érdemeinek méltánylása, tükör ez, melyben a jelen magasztos követésre méltó szép példányait fölismeri; intő szó emez, mely a jövőre hat, s hasonló erkölcsökre nemesit, s lelkesíti az utat! — a római classikus történész igazolja állításomat, midőn ezt írja: „Virtutis tune facillime gignuntur, dum maxime aestimantur“; igenis az erkölcsök midőn leginkább becsültetnek, legkönnyebben születnlenek! Jaj azon kornak, mely az anyagiságban elsülyedve, a szép, nemes, és jónak érzelmei iránt közömbös, mely piszkos aljasságában, vagy pazér fényűzésének bin élvezetei közt semmi nagy, kitűnő, vagy magasztosért hevülni nem képes, áldozni nem akar! — az ilyen ivadék elmerül anyagi kejengéseinek fertőzött pocsolyájában, s magánál még csak hitványabb nemzedéket szülhet végpusztulására: „Aetas peror avis mox datura progeniem vitiosiorem.“ Azért mi tartozó kegyelettel emlékezünk meg jó apáinkról, s miután Istennek, a mindenek urának hálát adtunk azon nagy kegyelméért, melylyel vállalatunkat sikerre segítette, emlékezzünk meg azokról, s azoknak buzgóságáról, kik a török pusztítás után hazánkra nehezedett borús korszakból nem örökölhettek őseiktől egyetlen rendezett tanintézetet sem, nekünk ezen gymnasiumot alapították, s szülői szeretetük zálogául hagyták örökségül. Emlékezzünk meg róluk, kiknek el kelle tűrni a gunyoros verseinknek életeit, melyekkel Somogyról rész rímeiben hirdeté : „itt tudományba részt keveset vehetsz“. — igenis emlékezzünk meg azokról méltánylattal, kiknek irányában ilyen pajzánkodás nem volt méltányos, már csak azért is, mert nem lehettek azok tudománynélküliek, annál inkább tudatlanok nem, kik látván a hiányt, melyben nagy terjedelmű megyénk a tudományos nevelés terén szűkölködött, rendes főbb tanodák alapítását inditák meg, és ezen nemesen kitűzött czélokat ki is vivták, midőn 1812-ik esztendőben, ezelőtt 52 évekkel itt Kaposvárit, e helyen egy királyi czimmel felruházott és a nyilvános iskoláknak minden szabadalmaival ellátott gymnasiumot nyitottak meg, s ennek alapját oly folytonosan kitartó lelkesedéssel gyarapították, hogy azt meghívott jeles tanárok közreműködése mellett, 1817-ben, tehát csak rövid évek leforgása alatt már nagyobb gymnasiummá avathatták. Ilyen közönség nem volt tudománynélküli, sem részvétlen a tudományok iránt, ilyen közt tudós férfiaknak, mindenesetre olyanoknak kellett lenni, kik a tudományok becsét ismerték, annak hatását méltányolták, kiknek körébe ezeknél fogva a tudományokban résztvenni is lehetett. Kétszeres, mit mondok, sokszoros érdem reájuk nézve,,hogy ők, kik helybeli eszközöknek hijjában, anyngi nehézségek, sőt azon korban veszélylyel járt költséges zarándoklás útján juthattak csak a tudományok ismeretéhez , mégis eljutottak, elszánt buzgósággal keresvén fel a kastolai kristály-forrásokat, hogy tudást szomjánozó lelküknek vágyát kielégíthessék. A gunyoros verseidnek annyiban mégis igaza volt, a mennyiben Somogynak 11001 mértföldet meghaladó terén a múlt század végéig egyetlen nyilvános fötanodája sem volt, s e miatt a benszülött szegényebb somiaknak nem volt alkalmuk istentől nyert legszebb ajándékaiknak, lelki tehetségeiknek kiképzésére! S ez bántotta apáinknak jobb érzését, rólunk atyailag aggódó gondoskodását, de bajon segiteni egyenkint és összesen törekedtek! Példákkal ez irányban bővelkedők vagyunk. Még én is emlékszem reá, nálamnál idősebbek pedig saját tapasztalataikból tudják, miként néhai gróf Széchenyi Ferencz, ezen a szó teljes és legnemesebb értelmében valódi magyar főur, megyénknek e század elején lelkes főispánja, sokkal előbb, mint a kaposvári gymnasium megnyílt, közép és kisebb házakból származott olyan ifjakat, kikben képességet, szebbre, jobbra, magasabbra törekvő lelket és szorgalmat sejtett, rang és születés különbsége nélkül saját udvarába hívott meg, hogy ott megismertetvén velük a nagyobb s miveltebb köröknek szokásait s a fejlődni indult kornak magasabb képzettséget igénylő követeléseit, ily becses tapasztalatokkal gazdagítva alkalmazhassa őket vagy a megyei hivatalokba, vagy terjedelmes uradalmaiban tartott ügyvédeinek sorába. Úgy vélekedvén a bölcs hazafi, hogy ily módon izleltetheti meg a tudományos műveltségnek elveit Somogynak minden rétegeiben, s igy gerjeszthet irántuk általános figyelmet, később vágyat a nagy közönségben, ha igy kiképezett fiatal erőkre bízza a magvat, hogy ezek elvessék, s a csírázandó csemetéket ápolván, megyénk újabb ivadékának dúsan gyümölcsöző fákká neveljék, mint a római költő kedvesen énekli:»Insere Daphne, pira carpent tua poitia nepotes.“ És nem volt meddő a nemes szándékú munka, megtermette az a maga gyümölcseit, nem egy család köszöni fejlődését, anyagi és szellemi emelkedését, s általuk és bennük az egész megye magasbra törekvő lelkesedését, e nemeslelkü gróf gondoskodásának,ha saját édes atyám, kit szerénytelenség nélkül nevezhetek megyénk közösen tisztelt nestorának: Bodonyi József a derék jogtudós, Tallián Boldizsár, Stefaits Gáspár, Bezerédy Pál, Szalay József, Xantus Ignácz, Kozma Ferencz, magok idejüknek mind hasznos emberei, és a régi táblabirói karnak kitünöleg jeles tagjai, mind Széchenyi Ferencz udvarában képződtek, s haza térve Somogy köz-és magánköreibe, üdvös szellemi hatást gyakoroltak. Egy másik főur, gróf Festetits György, ki ne ismerné a keszthelyi Georgicon nagytudományu alapítóját , ki, midőn nagy terjedelmű birtokainak fővezényletét maga vette által, látván a nagy lelki szegénységet, s tudományhiányt, mely miatt istenadta földeinek áldását se volt képes felhasználni, maga nyitott iskolát, gazdákat képző intézetet, a Georgicont egymaga alapította, mely körül a legjelesebb férfiakat gyüjtvén össze, a tudományoknak ünnepeket szentelt, —s ezen szomszéd keszthelyi Heliconról még most is tanúskodnak azon terebélyes fák, melyeknek mindegyikét más jelesünk ültette a tudományoknak kertjébe. A Keszthelyen meggyujtott tudományok tüzének fényéből megyénk javára nagy rész jutott. Berzsenyi Dániel, Horvát Ádám, Sárközy István, Csepén István, s több somogyiak látogatták meg azt, s megfürödve sugarainak lelket iditó áradozásában, ennek világosságát terjesztették megyénk határai közt. Egy harmadik,gróf Hunyadi József, a külföld mivelt gazdáit kereste fel, s ide megyénkbe édesgette, s általuk okszerűen szerelvén fel saját gazdaságait, ezekkel mint követésre méltó példákkal hatott honosaira; maradandó érdeme van e tekintetben’ Herrmann Keresztély, később főherczeg József felejthetetlen nádorunk uradalmai igazgatójának, azután Appel Károly, a magyar gazdasági egyesület teremeiben is ünnepelt jeles gazdának, így törekedtek egyesek, kiket a szerencse több anyagi tehetséggel áldott meg, a tudományoknak megyénkbeni terjesztésén! — Dicső törekvés! utánzásra méltó példa!—Szerencsés utódok,kik apáikban bírják a szépnek, nagynak, jelesnek annyiféle magasztos példányait ! — Derék ősök, kiknek annyifelé kiható nemes törekvéseik nem meddők és sikertelenek, de sőt igen eredménydusak és hasznosak, s azért biztos követésre vonzók voltak! E magasztos példák, az igy felvillanyozott nemesebb vágyaknak szüleménye a kaposvári gymnasium! Nem volt megyei közgyűlés, melyben meleg szónoklatok ne emelkedtek, lelkesen buzdító felkiáltások ne hangoztak volna ezen ügy mellett; — haladni kivánt mindenki, taníttatni apa fiát, anya leányát, a tudás vágya és szüksége közérzületté vált, s minden alkalommal lelkesedésbe tört ki, mig az ige testté lön! A levéltárból kikeresett minden apróbb alapítványok, melyek közt Winkler János gödrei plébánosnak 4000 váltó ftnyi hagyománya volt a legjelentékenyebb — számba vétetvén, megkezdettek az aláírások, melyeken apáink buzgósága oly szép versenyben fejlődött, hogy ISI2-ben, mint már fölőbb említem, a kaposvári gymnasium megnyílhatott, s nem minden nehézségek nélkül, melyeknek legyőzésében egyeseknek külön-külön saját érdemeik vannak, melyekről illő, hogy e helyen szintén megemlékezzünk. Intézetünknek maccenása herczeg Eszterházy NEMHIVATALOS RÉSZ Geduy Lajos, a dunáninneni ágostai hitvallású egyházkerület superintendense a schleswig-holsteini hadjáratban megsebesült cs. k. katonák felsegélésére 41 ft 40 krt gyűjtött, mi is ezennel közzététetik. A magyar termények nemesítése. Magyarországot a természet igen gazdag és szerencsés vegyületű földdel ajándékozta meg, s ez az oka, hogy némely terményeink, például a búza, bor, kender, dohány minőségét tekintve — eredetileg kitűnőknek mondhatók. Mindezen termények azonban, hogy fogyasztásra s kiviteli kereskedésre alkalmasak legyenek, előbb némi elkészítést, okszerű kezelést, helyesebben: nemesítést vesznek igénybe. E nemesítésnek egészen a természettudomány elvei szerint kelletvén történnie, itt már saját kezünkbe van adva, hogy a természet becses ajándékait kellőleg felhasználhassuk, és nagyobb hasznunkra fordíthassuk.