Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-01 / 250. szám
350. SK. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhírdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnás Frankfurtban Mollen Ottó; Hamburg-Altenában Haanenstein és Vogfler; Hamburgban Tiirkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Illyen és Fort uraknál. Buda-Pest, Kedd, november 1. 1864. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Negyedévre...................5 ., Félévre...................8 frt. 50 kr. Negyedévre .... 4 „ 50 „ Folyó évi november 1-én uj előfizetés nyittatik a „Sürgöny“re 1864. évi nov. és december bora postán küldve..................................3 ft 40 kr. Buda-Pesten..................................3 ft 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október hó 18-án 18184. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelet szerint Schffartenfeld Sándor Ernő vezetéknevének „Sándor“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október 18-án 17453. sz. a. kelt kegyelmes kir. udv. rendelet szerint Javorek János mágocsi uradalmi kasznár vezetéknevének ,Javorfi“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Bicske Lajos kir. tanácsost s Szabolcsmegye első alispánját, a tiszántúli kir. kerületi tábla ülnökévé nevezte ki. Nógrádmegye kir. biztosa , a 11 as Jusztint tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Zala megye főispáni helytartója Zaká Henrik volt szolgabirói dijnokot a lövői járás főszolgabirói hivatalához megyei esküdtté nevezte ki. Heves és K.-Szolnok t. e. m. főispáni helytartója Kósa Kálmán állambirói vizsgát kiállott jogvégzettet e megye mátrai járása rendszerinti esküdtjévé nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek : a főszállásmesteri törzsnél , b. Catty Adolf alezredes ezredessé ; a következő őrnagyok : schäffersfeldi lovag Schaffer Antal, striedbergi Salomon Manó alezredesekké ; még pedig az előbbi meghagyatván jelen szolgálati alkalmazásában, mint tanár a hadiiskolánál, s Mingazzi di Modigliano Ede, első osztályú százados őrnagygyá; továbbá : Pastrovics Vilmos első osztályú százados a 7. sz. broodi határőr-gyalog-ezrednél, őrnagygyá a hadseregben, s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőrévé; Mathes József alezredes-hadbiró ezredes-hadbiróvá, s a katonai felebbviteli törvényszék valóságos előadójává; Hetzendorf Gusztáv alezredes-hadbiró s a brünni országos főhadi-parancsnokság 2-ik osztályának főnöke, az előadásbani ideiglenes kisegítés végett, a katonai felebbviteli törvényszékhez osztatik be ; Jankwitz Ede alezredes-hadbíró s előadó a brünni országos katonai törvényszéknél, ideiglenesen a brünni országos főhadi parancsnokságnál a 2-ik osztály főnöki állomását veendi át; Lobinger Adolf őrnagy-hadbiró az udinei országos katonai törvényszéknél, alezredes-hadbíróvá, meghagyatván jelen alkalmaztatásában; Goring Károly első osztályú százados-hadbíró, őrnagy-hadbiróvá, s előadóvá a lembergi országos katonai törvényszéknél. Áthelyeztetett.. Nowák Sándor őrnagy-hadbiró, s a lembergi országos katonai törvényszék előadója, hasonló minőségben a brünni országos katonai törvényszékhez. Nyugdijaztattak: Hupka Antal őrnagy s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőre, a hadseregben, s Cybua Ignácz őrnagy a 6. sz. tüzérszer-parancsnokságnál. NEMI HIVATALOS RÉSZ. Erdélyi figyeli. *' S. C. Nagy-Szeben, oct. 27. A mai ülés lefolyása ismét azon sajnos bizonyságot nyujtá, hogy az országgyűlési tagok egy része még mindig elsősorban s mindenben főfeladatának tekinti, hogy saját nemzetisége részére minél nagyobb előnyöket vívjon ki. Más országgyűléseknél épen a kérvények elintézése szokta a legkevesebb izgatottságot előidézni, szilárdul megállapított elv lévén, hogy a törvényhozásnak nem szabad a végrehajtó hatalom teendőibe avatkozni, s ámbátor másrészről ismét tagadni nem lehet, miszerint az országgyűlést (az erdélyit értjük) az 1791. évi XI. t. czikk értelmében előforduló esetben, a végrehajtó hatalomnak netaláni túlterjeszkedése ellenében az ellenőrködési jog a post és ab ante megilleti, — nálunk ellenben ma ismét szomorúan tapasztalhattuk, hogy még a kérvények is nemzeti érdekekre vezettetnek vissza, meghasonlás előidézésére szolgálhatnak indokul, s képesek az országgyűlés feloszlása előtt kevés nappal a tagokat elkeseríteni. E munka szomorú érdeme egy fiatal embert illeti, Muresianu képviselőt, ki a közép ellen intézett megtámadása által oly izgatottságot okozott, melyhez hasonlót az országgyűlési teremben, sem a tavalyi, sem az idei ülésszakban nem láttunk, tekintethetik elintézettnek, sőt annak további abban hasítása legalább is közönyösségnek nézetnék a lakossági cs. kir. Apóst. Felsége által újon életbeléptetett jogai iránt, mely jogoknak, mig az igazgatási szervezet másként alkotmányos uton nem szabályoztatik, másnemű önkényes rendszabályok, illetőleg alkotmány-ellenes hivatatlan hivatalnokok helyettesítései által háttérbe szoríttatniuk nem szabad. Ha e szerint a 2 év lefolyta után még mindig elmulasztott választása a hivatalnokoknak a szász törvényhatóságoknál általában tekintettel a törvényes álláspontra nem maradhat el, mennél kevésbbé tűnhetik föl igazoltnak a hivatalnokok választásának elmulasztása azon törvényhatóságokban, hol, a főhivatalnoki állomások betöltetlenül vannak. Általánosan ismerve van t. i., hogy néhány törvényhatóságnál, nevezetesen a szászvárosinál a királybíró s 2 tanácsos, a szászsebesinél a királybíró, a szerdahelyinél a király- s szolgabiró, az ujegyházinál a királybíró s a brassói kerületben egy tanácsos hiányzik, kiknek teendői részben hivatatlan, nem a törvényes választásból eredt hivatalnokok által láttatnak el. Miután ekként ezen kettős tekintetben az orvoslás sürgetőleg szükséges s az ily orvoslás és a még érvényben álló határozmányok fentartása iránti óhaj tökéletesen igazoltnak tűnik föl : ennélfogva aláírt országgyűlési tagok szabadságot vesznek, az országgyűlési, illetőleg ügyrend 70-ik §-a alapján a m. országgy. elnökséghez a következő kérelmet intézni, miszerint a m. kormányhoz jelen interpellációnkat eljuttatni szíveskedjék, várjon t. i. az, tekintettel az itt nyíltan előadott, a törvényben alapuló szükségre, az illető igazgatási szervezetben előállt háborító hiányokat mellőzni, a végrehajtandó restaurátiót a szász törvényhatóságokban általában, illetőleg a hiányzó törvényes hivatalnokok választását az említett 5 törvényhatóságnál eszközölni hajlandó-e? illetőleg a törvényhez képest nem érzi-e magát kötelezve, hogy addig is, míg a tervezett, azonban még messze kilátásban lévő szabályozása a közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak legalább az ország említett részében az ideiglenes rendszabályok mellőzésével, az oct. diploma, a későbbi legm. kéziratú törvények értelmében , továbbá a szabályozási pontok alapján a hivatalnoki választást a nevezett 5 törvényhatóságban s általában a restauratiót az összes szász törvényhatóságoknál a legrövidebb idő alatt eszközölje. Azon esetben, ha ekképen akar intézkedni, mikor teendi ezt ? ha pedig nem kíván így intézkedni, melyek az idevonatkozó törvényes határozványok kivitelét gátló akadályok?“ Elnök közli azon pénzügyi bizottmányba megválasztott egyének névsorát, mely az országgyűlés elnapolása alatt az 1865-diki földtehermentesitési előleges költségvetést veendi előtanácskozmány alá. Az osztályokból megválasztottak : Dunka, Pap Leontin, dr. Major, Gaetanu, Plecker, Budaker, Klein, Brecht, Man Péter, Trausch, Eranos, dr. Wasitiu; az országgyűlés által a 3-dik és 6-dik osztályért Bologa Gábor, Schneider Frigyes és Balomiri. Ezután Obert és társai által tett következő interpellatio olvastatik fel : „Erdélyben, melynek éghajlata a selyemtenyésztésre igen kedvező, ezen jutalmazó és a népjólétet aránylag rövid idő alatt szilárdító keresetág igen örvendetes lendületet nyert, mégpedig oly évben, melyben másutt a selyembogarak elfajzása a termelésre káros befolyással volt. 1862-ben 4950 font fonal termeltetett és 3 ftat adatott el, míg ezen összeg 1863-ban 3980, és 1864-ben mintegy 2000 fontra szállt alá. E tényt tekintetbe vévén az alálirattak, a magas kormányhoz következő kérdéseket bátorkodnak intézni: 1) Ismeri-e a kormány az idei selyemtermelés csekélységét és ennek okait ? 2) Adhat-e a kormány az országgyűlésnek az erdélyországi selyemtermelés jelen helyzete iránt felvilágosítást ? 3) Mily rendszabályokat szándékozik a kormány jövőre ezen igen fontos ügyben életbeléptetni ?“ — Klein előadó felolvassa az 1864 földtehermentesitési javaslat tárgyában szerkesztett feliratot, a mely pontonkint tárgyaltatván, elfogadtatott. — Olvastatott a pénzügyi bizottmány jelentése Mán azon indítványa iránt, mely a személyes kereseti adónak Erdélyben leendő megszüntetését kérő feliratot hozza javaslatba. A bizottmány kijelenti, hogy e tárgy elintézésére Erdély átalános adóviszonyaiba való betekintés szükséges és hogy az idevonatkozó adatok áttételéért már tett a kormányszéknél lépéseket; miután azonban ezen adatok hosszabb időt veendnek igénybe és az ülésszak vége előtt alig fognak áttétetni, a felirat szerkesztését nem vehette eszközlésbe, miről azon hozzáadással értesíti a házat, mikép reméli, hogy az Országgyűlésnek a birodalmi tanácsba megválasztott követei semmit sem mulasztandnak el, a mi az erdélyi nyomasztó adóviszonyok könnyítésére czélozand. A tegnapi vita folytatása kerülvén szőnyegre, a bizottmányi javaslat mellett szólt a szász gróf, nem találván az országgyűlés méltóságával megegyeztethetőnek, hogy ex incidenti határozzon feliratot, továbbá Salmen b., ki a kérvényt egyenesen a kormányszékhez kívánta utasíttatni. Muresianu indítványa mellett szavaztak Moga és Axente, mire az ülés eloszlott, mások azon kitartásról és áldozatokról, melyek a megpendítés első perczétől fogva a mai napig feltételezve voltak. De ha ez máskép is lett volna, és ha az intézet iránti érdek mindegyiknél szövetnekül is szolgált volna, hogy rövid múltjáról áttekintést nyerhessen, ezen körülmény mégsem oldja fel az eddigi vezetőket azon kellemes kötelezettségük alól, hogy mintegy hivatalosan közöljék az iparbank keletkezését, amm oly feladat, mely intézetünk megnyitásának alkalmával csak kisebb gyülekezet előtt ment végbe. Távol vagyunk attól, hogy azon férfiak szerénységét és igénytelen hazafiasságát megsértsük, kik már két évvel ezelőtt egy magyar iparbank eszméjét megpendítették, — ezen férfiak nem számoltak sem dicsőségre, sem háladatosságra; nem törekedtek fényre és kitüntetésre, sőt inkább tartaniok kellett, hogy ha a vállalat bukást szenved — mely sors ellen bizony a legjobb talentumok, a legerősebb tényezők sem biztositvák, — törekvésük szánakozással fogadtatni, tán gúnynyal is fog elhalmoztatni. De ama férfiak menni tudtak, — és ezen bátorságuk legyen soha nem tünő dicsőségük ! Az egyes, most hires családok története mutatja, hogy eredetüket sokszor kis körökben vették. Az apák, az ősök, kik most midőn évszázadok választanak el tőlük — nymbussal körülvétetvék, s kiknek nevét kegyelettel ejtik ki az unokák, sokszor igénytelen, egyszerű férfiak voltak mint mi; nem mindig magas érdemek a hazáért és nemzetért emelték őket mások fölé ; tetteik tán néha — mai nézeteink álláspontjáról — mitsem kevesebbet, mint kitüntetést érdemelhettek; — igazság és hazafiság tán nem valának szent előttük, — mégis a sors kedvezett nekik. Emléköket átörökölte a mi korunk, és a nevükre való hivatkozás a mai utódoknak talizmánul szolgál, mely a társadalomban elsőségi jogot nyit nekik minden élvezetre s kitüntetésre. Nem akarunk semmit kisebbíteni a valódi érdemekben, mert boldog azon ország, melynek polgárai apáik történetét tisztelik. De ha korábbi századokban a hadi szolgálat majdnem minden dicsőséget elnyelt, nem szabad félreismernünk azt , hogy korunk szelleme más erényeket is tisztel. A polgári érdekek azok, melyeken az álladalom java nyugszik és azon férfiak, kik a polgári érdekeket előmozdítják, kik a jólétet terjeszteni, az iparbeli versenyképességet fokozni, munkakedvet ébreszteni és tulajdon tevékenységre alapított önállóságot lehetővé tenni iparkodnak, az ilyen férfiak épen annyira érdemlik megbecsülésünket, mint a kard férfiai, épen annyira mint azok érdemlik, hogy polgártársaik emlékében tovább éljenek, mert ők hazájuknak a jelenkor szellemében szolgáltak. Ezt előrebocsátva az első magyar iparbank alapítóinak hazafias törekvését tökéletesen fogjuk méltányolhatni. Az alapítók név szerint : Fabinyi János, Purmann József, Feldhoffer Ede, Reitter Antal, Gyurkovits Antal, Schuster János N., Heller Zakár, Weber János, Kortsák József, Zsíros István, Neugebauer József. A nevezett alapítók vállalkoztak, hogy a tervezett iparbank legfelsőbb engedélyezését megnyerhessék és e czélra sem fáradságot, sem áldozatot nem sajnáltak. -fölüesiti. (Folyt. köv.) nevezetes okmány. A közelebb felújult érsekujvári óvodának védnökségét ö eminentiája a bibornok-herczeg-primás elfogadni, és számára 1000 fitos földtehermentesitési kötelezvényt ajándékozni kegyelmesen méltóztatott. Midőn ö eminentiájának ebbeli kegyelméért az érsekujvári óvodai választmány az emberiség, a köznevelés és az érsekujvári kisdedek nevében nyilvános köszönetével és forró hálájával adózik, nem mulaszthatja el, közölni a nagylelkű adományt kisérő fontos levelet, mely míg egyrészről ő eminentiájának érsekújvári hívei iránti szeretetéről tanúskodik, addig másfelől azon még eddig nem eléggé méltatott magasabb felfogásnak biztosít tekintélyt, miszerint: a kellőleg szervezett óvodák nem csak hasznosak, hanem szükségesek is. E nagy fontosságú levél, mely e szerint a mi országos kisdedóvásunk ügyének ez uj korszakát, melyben a mélt. főpapság az annak terjesztésére vállalkozott egyesületet támogatni kegyeskedik — megkoronázza, következőleg hangzik: „4355. sz. Nagytiszteletü alesperes és plébános ur! Minél inkább meg vagyok győződve arról, hogy a kisdedóvodák a kisdedek koráni vallásos neveltetése és elmebeli tehetségeiknek jókori kifejlesztése, úgy azoknak mindenképeni megóvása tekintetéből nem csak felette hasznosak, hanem szükségesek is, annál nagyobb örömmel vettem. Hamar Pál uradalmi főügyész úrnak, mint az érsekujvári kisdedovoda ideiglenes elnökének,az és-ujvári kisdedovodának mindinkább javuló állapotáról,tudósítását. Örvendek, hogy ezen a védnökségem alá helyezett áldásos intézet további fenállásának biztosításáról Érsekújvár mezővárosnak tisztelt lakossága oly buzgón gondoskodik. Miután Krisztusbani kedves híveimnek minden ily nemes, ily áldásos törekvéseit tehetségemhez képest támogatni és elősegíteni szándékom, — részemről ezen intézetnek alapjához ide 1. alatt zárt 1000 ftnyi földtehermentesítési kötelezvénynyel járulok ; adja azt át nagytiszteletü alesperes ur a fentnevezett választmányi ideigl. elnöknek Hamar Pál ügyvédnek. Egyébiránt magamat ájtatos imáiba ajánlva maradok Esztergomban 1864-ik évi October hó 15-én nagytiszteletü alesperes urnak jóakarója Scitovszky prímás.“ — Kívülről: „Nagytiszteletü Rendek József alesperes és érsekujvári plébános urnak.“ Közli Rapos József, mint az óvodákat terjesztő intézet -uing- a*voda ,ot i igazgatója. Egyleti ügyek. Az első magyar iparbank ideigl. igazgatóságának jelentése az oct. 31-én tartott közgyűlésen. Legelső alkalom nyílik ma az első magyar iparbank részvényeseinek, hogy közgyűlésben találkozhatnak. Mindnyájan kétségkívül készek vagyunk ezen intézet fölvirágzására és szilárdítására legjobb képességünk szerint hozzájárulni, hisz kiválólag arról van szó, hogy a hazai polgárok azon osztályának legyünk hasznossá, mely a szebb jövő örököse; de a részvényes urak tán nem mindnyájan ismerik ezen intézet első csíráit, nem mindnyájan ismerkedtek meg a keletkezés különféle phasisaival, nem mindnyájoknak lesz tudoA közép közel volt ahhoz, hogy a termet, e nyílt szemrehányás folytán elhagyja s ekként a gyülekezetet szavazatképtelenné tegye; s csakis az elnök gyakran tanúsított tapintatának, — ki a szónokot erélyesen meginté, hogy a parlamentáris mérséklet korlátai közt tartsa magát, —» köszönhetni mindenekelőtt, hogy ez meg nem történt. Ezek előrebocsátásával áttérünk most a mai ülés feletti jelentéstételre. Az igazolási választmány előadója Hannea, a választmány nevében javaslatot tesz, hogy Gábor Imre bereczki, Tóth Samu kolosi, Conrad Mór brassói felsőkerületi és Axente Severu alsófehérmegyei követek igazolttaknak nyilváníttassanak. Miután az utóbbi választási ügyének előadása tovább egy óránál tartott, a választmány javaslata határozattá emeltetik. — Verespatak község választóinak az ezen választmányhoz beadott panasza s ugyanezen község elöljárójának e panasz elleni megsemmisítő kérvénye a választmány javaslata folytán vizsgálattétel végett a főkormányszékhez tétetett át. A meghatalmazott kir. országgyűlési biztos ő excellentiája átirata, melyben az országgyűlés felhivatik, hogy a földtehermentesítési alap 1865-ki költségvetésének tárgyalására bizottmányt válaszszon, s szintén ő excellentiájának egy másik átirata, melyben az országgyűlés a kir. tanács megnyitásáról értesittetik, felolvastatván, ezután a kérvényezési választmány jelentéstevője Schuler-Libor emel szót. Több brassói románnak folyamodványa, melyben a községi törvény létrehozásának sürgős tekintetbevételét s egy hasonló törvény hiányából keletkező viszszaélések elhárítását kérvényezik, a főkormányszékhez tétetett át. A volt dobrai határszéli huszárok folyamodványát illetőleg, a lótáp-alap visszaadatása végett, elhatároztatott, hogy e kérvény ajánlólag a kir. főkormányszékhez tétessék át. Ezen kivül még tizenhárom, egyátalában úrbéri természetű folyamodvány hasonló módon elintéztetett s a választmány javaslata folytán, hogy a magánjogi igényeket tartalmazó folyamodványok elintézése, melyek a rendes törvény útjára tartoznak, az országgyűlést nem illeti, érdekes vita keletkezett, melyben egyrészről Samen báró, Rosenfeld és Zimmermann, másrészről Popea és Gaeta nu vesznek részt. Az első két szónok az országgyűlés e tekintetbeni illetőségét kétségbe vonja. Zimmermann támogatja az országgyűlésnek ellenőrködési utólagos jogát, a végrehajtási joggal szemben, míg ez utóbbi két szónok az országgyűlés ebbéli jogát már előlegesen is érvényesíteni akarja. S. C. Nagy-Szeben, oct. 28. A jegyzőkönyv felolvasása után a napirendre térés előtt egy Moga és társai által tett interpellatio kerül szőnyegre, melyből a következőket veszszjik ki: „Az 1860-ki oct. diploma kivitele czéljából a cs. k. Ap. Felsége regk. Urunk 1861. mart. 29-ki regm. elhatározásával az erdélyi közigazgatási hatóságok újjászervezése alkalmából a szász nemzet törvényes grófját, b. Salmon Ferenczet utasítani méltóztatott, hogy a szász székek és kerületek végrehajtandó újjászervezése, valamint a polgármesterek és királybirák választásának lehető gyorsítása végett haladék nélkül Erdélybe menjen. Ismerve van, hogy a fennemlitett kormányközeg — a legm. utasításnak engedelmeskedve — az illető hivatalnokok választását még ugyanazon év ápril havában eszközölte s az akkor választott hivatalnokokat a megerősítés reményében behelyezte; s azon körülmény is valószínűleg ismeretes lesz, hogy a választás eszközlésére s a hivatalnokok behelyezésére megszabott idő, tekintettel a pontos megfontolás alá veendő fontos viszonyokra, igen rövidre, legalább a feladat nagyságához képest annál kevésbbé megfelelőn szabatott meg, miután a cs. k. Apóst. Felsége legm. akaratnyilvánítása alapján a hivatalnoki választás eszközlése s kivitelénél, a gyakran említett 1860-ki legm. diploma szerint, parancsolólag szükségessé vált megfontolások s tekintetek valának figyelembe veendők, s ha valamely törvényhatóságban a hivatalnoki választások ellenmondás nélkül vitettek is keresztül, úgy e körülményből nem lehet és nem szabad azon következtetést vonni, hogy azok, mint a törvénykövetelményeknek s általános óhajoknak megfelelők, jövőben is meghagyathatnak; mert történt ugyan, hogy, míg némely törvényhatóságokban hosszú ideig, főleg 1848 óta, a választótestület, illetőleg a választásra jogosult testület eredeti törvényes határozmányaitól tökéletesen el volt vonva, s ennélfogva 1861-ben a választások eszközlése alkalmával a jogosult testületnek a törvényhatósági hivatalnokok választása végetti öszszelépését az előjogosított választótestületeknél (városi és falusi községekben) nem egy kiegészítésnek kellett volna megelőzni, 1861-ben nem egy hivatalnoki választás reclamatio nélkül jött létre; a legtöbb azonban csak elkeseredést s panaszt, sőt egyik hatóságban a történt választás megsemmisítését s uj, törvényes választás iránti felsőbb utasítást vont maga után, s ha a legtöbb hatóságnál a választás meghagyása részint a csekélyebb fogyatkozásoknál fogva, részint azon tekintetből, hogy azokról csak nagyon későn nyert a m. kormány tudomást, s 2 év lefolyta után a hivatalnoki restauratio már nem volt lehetséges, alkalomszerűnek tekintetett, úgy az annak idején bizonyosan az idő sürgetését s a fenyegetett igazgatás szükségképi fenntartását, de semmi esetre sem azon szándékot tartotta szem előtt, az ezen tökéletlen választásokból keletkezett s egész sietséggel behelyezett hivatalnokokat a szabályozási pontok s a legm szándék ellenére állandóknak nyilvánítani. Ha továbbá az ekként történt igazgatás, illetőleg az igazgatási hivatalnokok ellen, ezek behelyezése óta semmi további felszólalások és panaszok nem emeltettek, s ekkorig, 3 év lefolyta alatt a még érvényben álló szabályozási pontok megtartása, illetőleg a hivatalnokok új választása nem sürgettetett, úgy mégis ez ügy most, közepette az alkotmányos tevékenységnek, semmi esetre sem „ 1/ 0 7--------------------------------------------------------------—---------7------------------------------------ ■ T- - - . A mai went ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön, nov. 3-án jelenik meg .