Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-01 / 250. szám

350. SK. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Magán­hírd­etések­ : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnás Frankfurt­b­an Mollen Ottó; Hamburg-Altenában Haanenstein és Vogfler; Hamburg­ban Tiirkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Illyen és Fort uraknál. Buda-Pest, Kedd, november 1. 1864. Előfizetési árak­­ Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Negyedévre...................5 ., Félévre...................8 frt. 50 kr. Negyedévre .... 4 „ 50 „ Folyó évi november 1-én uj előfizetés nyittatik a „Sürgöny“re 1864. évi nov. és december bora postán küldve..................................3 ft 40 kr. Buda-Pesten..................................3 ft 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október hó 18-án 18184. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelet sze­rint Schff­artenfeld Sándor Ernő vezetéknevé­nek „S­á­n­d­o­r“-ra kért átváltoztatását legkegyelme­sebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október 18-án 17453. sz. a. kelt kegyelmes kir. udv. rendelet szerint J­a­v­o­r­e­k János mágocsi uradalmi kasznár vezeték­nevének ,Javorfi“-ra kért átváltoztatását legke­gyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Bicske La­jos kir. tanácsost s Szabolcsmegye első alispánját, a tiszántúli kir. kerületi tábla ülnökévé nevezte ki. N­ógrádmegye kir. biztosa , a 11 a­s Jusztint tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Zala megye főispáni helytartója Z­a­k­á­­ Henrik volt szolgabirói dijnokot a lövői járás főszolgabirói hivatalához megyei esküdtté nevezte ki. Heves és K.-Szolnok t. e. m. főispáni helytartója Kósa Kálmán állambirói vizsgát kiállott jogvégzettet e megye mátrai járása rendszerinti esküdtjévé nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kinevez­tettek : a főszállásmesteri törzsnél , b. Catty Adolf alezredes ezredessé ; a következő őrnagyok : schäffersfeldi lovag Schaffer Antal, striedbergi Salo­mon Manó alezredesekké ; még pedig az előbbi meg­hagyatván jelen szolgálati alkalmazásában, mint tanár a hadi­iskolánál, s Mingazzi di Modigliano Ede, első osztályú százados őrnagygyá; továbbá : Past­r­ovi­cs Vilmos első osztályú százados a 7. sz. broodi határőr-gyalog-ezrednél, őrnagygyá a hadseregben, s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőrévé; M­a­t­h­e­s József alezredes-hadbiró ezredes-had­­biróvá, s a katonai felebbviteli törvényszék valóságos előadójává; Hetzendorf Gusztáv alezredes-hadbiró s a brünni országos főhadi-parancsnokság 2-ik osztályának főnöke, az előadásbani ideiglenes kisegítés végett, a ka­tonai felebbviteli törvényszékhez osztatik be ; Jankwitz Ede alezredes-hadbíró s előadó a brünni országos katonai törvényszéknél, ideiglenesen a brünni országos főhadi parancsnokságnál a 2-ik osztály főnöki állomását veendi át; Lobinger Adolf őrnagy-hadbiró az udinei országos katonai törvényszéknél, alezredes-hadbíróvá, meghagyatván jelen alkalmaztatásában; G­o­r­­­i­n­g Károly első osztályú százados-had­bíró, őrnagy-hadbiróvá, s előadóvá a lembergi országos katonai törvényszéknél. Áthelyeztetett..­ Nowák Sándor őr­nagy-hadbiró, s a lembergi országos katonai törvény­szék előadója, hasonló minőségben a brünni országos katonai törvényszékhez. Nyugdijaztattak: Hupka Antal őr­nagy s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőre, a hadseregben, s C­y­b­u­­­a Ignácz őrnagy a 6. sz. tüzér­szer-pa­­rancsnokságnál. NEMI HIVATALOS RÉSZ. Erdélyi figyeli. *' S. C. N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, oct. 27. A mai ülés le­folyása ismét azon sajnos bizonyságot nyujtá, hogy az országgyűlési tagok egy része még mindig első­sorban s mindenben főfeladatának tekinti, hogy saját nemzeti­sége részére minél nagyobb előnyöket vívjon ki. Más országgyűléseknél épen a kérvények elinté­zése szokta a legkevesebb izgatottságot előidézni, szi­lárdul megállapított elv lévén, hogy a törvényhozásnak nem szabad a végrehajtó hatalom teendőibe avatkozni, s ámbátor másrészről ismét tagadni nem lehet, misze­rint az országgyűlést (az erdélyit értjük) az 1791. évi XI. t. czikk értelmében előforduló esetben, a végrehaj­tó hatalomnak netaláni túlterjeszkedése ellenében az ellenőrködési jog a­ post és ab ante megilleti, — ná­lunk ellenben ma ismét szomorúan tapasztalhattuk, hogy még a kérvények is nemzeti érdekekre vezettet­nek vissza, meghasonlás előidézésére szolgálhatnak indo­kul, s képesek az országgyűlés feloszlása előtt kevés nappal a tagokat elkeseríteni. E munka szomorú érdeme egy fiatal embert illeti, Muresianu képviselőt, ki a közép ellen intézett megtámadása által oly izgatottságot okozott, melyhez hasonlót az országgyűlési teremben, sem a tavalyi, sem az idei ülésszakban nem láttunk, tekintethetik elintézettnek, sőt annak további abban ha­­sítása legalább is közönyösségnek nézetnék a lakosság­i cs. kir. Apóst. Felsége által újon életbeléptetett jogai iránt, mely jogoknak, mig az igazgatási szervezet más­ként alkotmányos uton nem szabályoztatik, másnemű önkényes rendszabályok, illetőleg alkotmány-ellenes hivatatlan hivatalnokok helyettesítései által háttérbe szoríttatniuk nem szabad.­­ Ha e szerint a 2 év le­folyta után még mindig elmulasztott választása a hi­vatalnokoknak a szász törvényhatóságoknál általá­ban tekintettel a törvényes álláspontra nem maradhat el, mennél kevésbbé tűnhetik föl igazoltnak a hivatal­nokok választásának elmulasztása azon törvényhatósá­gokban, hol, a főhivatalnoki állomások betöltetlenül vannak.­­ Általánosan ismerve van t. i., hogy néhány törvényhatóságnál, nevezetesen a szászvárosinál a ki­rálybíró s 2 tanácsos, a szászsebesinél a királybíró, a szerdahelyinél a király- s szolgabiró, az ujegyházinál a királybíró s a brassói kerületben egy tanácsos hiány­zik, kiknek teendői részben hivatatlan, nem a tör­vényes választásból eredt hivatalnokok által láttatnak el. Miután ekként ezen kettős tekintetben az orvoslás sürgetőleg szükséges s az ily orvoslás és a még ér­vényben álló határozmányok fentartása iránti óhaj tö­kéletesen igazoltnak tűnik föl : ennélfogva aláírt or­szággyűlési tagok szabadságot vesznek, az országgyű­lési, illetőleg ügyrend 70-ik §-a alapján a m. országgy. elnökséghez a következő kérelmet intézni, miszerint a m. kormányhoz jelen interpellációnkat eljut­tatni szíveskedjék, várjon t. i. az, tekintettel az itt nyíl­tan előadott, a törvényben alapuló szükségre, az illető igazgatási szervezetben előállt háborító hiányokat mel­lőzni, a végrehajtandó restaurátiót a szász törvényható­ságokban általában, illetőleg a hiányzó törvé­nyes hivatalnokok választását az említett 5 törvényha­tóságnál eszközölni hajlandó-e? illetőleg a törvényhez képest nem érzi-e magát kötelezve, hogy addig is, míg a tervezett, azonban még messze kilátásban lévő sza­bályozása a közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak legalább az ország említett részében az ideiglenes rendszabályok mellőzésével, az oct. diploma, a későbbi legm. kézirat­ú törvények értelmében , továbbá a sza­bályozási pontok alapján a hivatalnoki választást a ne­vezett 5 törvényhatóságban s általában a restauratiót az összes szász törvényhatóságoknál a legrövidebb idő alatt eszközölje. Azon esetben, ha ekképen akar in­tézkedni, mikor teendi ezt ? ha pedig nem kíván így intézkedni, melyek az idevonatkozó törvényes hatá­­rozványok kivitelét gátló akadályok?“ Elnök közli azon pénzügyi bizottmányba meg­választott egyének névsorát, mely az országgyűlés elnapolása alatt az 1865-diki földtehermentesitési előleges költségvetést veendi előtanácskozmány alá.­­ Az osztályokból megválasztottak : Dunka, Pap Leontin, dr. Major, Gaetanu, Plecker, Budaker, Klein, Brecht, Man Péter, Trausch, Eranos, dr. Wasitiu; az országgyűlés által a 3-dik és 6-dik osztályért Bo­­loga Gábor, Schneider Frigyes és Balomiri. Ezután O­b­e­r­t és társai által tett következő interpellatio ol­­vastatik fel : „Erdélyben, melynek éghajlata a selyem­tenyésztésre igen kedvező, ezen jutalmazó és a népjó­létet aránylag rövid idő alatt szilárdító keresetág igen örvendetes lendületet nyert, mégpedig oly évben, mely­ben másutt a selyembogarak elfajzása a termelésre ká­ros befolyással volt. 1862-ben 4950 font fonal termel­tetett és 3 ftat adatott el, míg ezen összeg 1863-ban 3980, és 1864-ben mintegy 2000 fontra szállt alá. E tényt tekintetbe vévén az alálirattak, a magas kor­mányhoz következő kérdéseket bátorkodnak intézni: 1) Ismeri-e a kormány az idei selyemtermelés csekély­ségét és ennek okait ? 2) Adhat-e a kormány az or­szággyűlésnek az erdélyországi selyemtermelés jelen helyzete iránt felvilágosítást ? 3) Mily rendszabályokat szándékozik a kormány jövőre ezen igen fontos ügy­ben életbeléptetni ?“ — Klein előadó felolvassa az 186­4 földtehermentesitési javaslat tárgyában szerkesz­tett feliratot, a mely pontonkint tárgyaltatván, elfo­gadtatott. — Olvastatott a pénzügyi bizottmány jelen­tése Mán azon indítványa iránt, mely a személyes kere­seti adónak Erdélyben leendő megszüntetését kérő fel­iratot hozza javaslatba. A bizottmány kijelenti, hogy e tárgy elintézésére Erdély átalános adóviszonyaiba való betekintés szükséges és hogy az idevonatkozó adatok áttételéért már tett a kormányszéknél lépéseket; miután azonban ezen adatok hosszabb időt veendnek igénybe és az ülésszak vége előtt alig fognak áttétetni, a felirat szerkesztését nem vehette eszközlésbe, miről azon hozzáadással értesíti a házat, mikép reméli, hogy az Országgyűlésnek a birodalmi tanácsba megválasztott követei semmit sem mulasztandnak el, a mi az erdélyi nyomasztó adóviszonyok könnyítésére czélozand.­­ A tegnapi vita folytatása kerülvén szőnyegre, a bizottmá­­nyi javaslat mellett szólt a szász gróf, nem ta­lálván az országgyűlés méltóságával megegyeztethető­­nek, hogy ex incidenti határozzon feliratot,­­ továbbá Salmen b., ki a kérvényt egyenesen a kormány­székhez kívánta utasíttatni. Muresianu indítvá­nya mellett szavaztak Moga és Axente, mire az ülés eloszlott, mások azon kitartásról és áldozatokról, melyek a meg­­pendítés első perczétől fogva a mai napig feltételezve voltak. De ha ez máskép is lett volna, és ha az intézet iránti érdek mindegyiknél szövetnekül is szolgált vol­na, hogy rövid múltjáról áttekintést nyerhessen, ezen körülmény még­sem oldja fel az eddigi vezetőket azon kellemes kötelezettségük alól, hogy mintegy hivatalo­san közöljék az iparbank keletkezését, amm oly feladat, mely intézetünk megnyitásának alkalmával csak ki­sebb gyülekezet előtt ment végbe. Távol vagyunk attól, hogy azon férfiak szerénysé­gét és igénytelen hazafiasságát megsértsük, kik már két évvel ezelőtt egy magyar iparbank eszméjét megpendí­tették, — ezen férfiak nem számoltak sem dicsőségre, sem háladatosságra; nem törekedtek fényre és kitün­tetésre, sőt inkább tartaniok kellett, hogy ha a vállalat bukást szenved — mely sors ellen bizony a legjobb talentumok, a legerősebb tényezők sem biztositvák, — törekvésük szánakozással fogadtatni, tán gúnynyal is fog elhalmoztatni. De ama férfiak menni tudtak, — és ezen bátorságuk legyen soha nem tünő dicsőségük ! Az egyes, most hires családok története mutatja, hogy eredetüket sokszor kis körökben vették. Az apák, az ősök, kik most midőn évszázadok választanak el tőlük — nymbussal körülvétetvék, s kiknek nevét ke­gyelettel ejtik ki az unokák, sokszor igénytelen, egy­szerű férfiak voltak mint mi; nem mindig magas érdemek a hazáért és nemzetért emelték őket mások fölé ; tetteik tán néha — mai nézeteink álláspontjáról — mitsem kevesebbet, mint kitüntetést érdemelhettek; — igazság és hazafiság tán nem valának szent előttük, — mégis a sors kedvezett nekik. Emléköket átörökölte a mi korunk, és a nevükre való hivatkozás a mai utódok­nak talizmánul szolgál, mely a társadalomban elsőségi jogot nyit nekik minden élvezetre s kitüntetésre. Nem akarunk semmit kisebbíteni a valódi érde­mekben, mert boldog azon ország, melynek polgárai apá­ik történetét tisztelik. De ha korábbi századokban a hadi szolgálat majdnem minden dicsőséget elnyelt, nem szabad félreismernünk azt , hogy korunk szelleme más erényeket is tisztel. A polgári érdekek azok, me­lyeken az álladalom java nyugszik és azon férfiak, kik a polgári érdekeket előmozdítják, kik a jólétet terjesz­teni, az iparbeli versenyképességet fokozni, munka­ked­vet ébreszteni és tulajdon tevékenységre alapított ön­állóságot lehetővé tenni iparkodnak, az ilyen férfiak épen annyira érdemlik meg­becsülésünket, mint a kard férfiai, épen annyira mint azok érdemlik, hogy polgár­társaik emlékében tovább éljenek, mert ők hazájuknak a jelenkor szellemében szolgáltak. Ezt előrebocsátva az első magyar iparbank ala­pítóinak hazafias törekvését tökéletesen fogjuk méltá­nyolhatni. Az alapítók név szerint : Fabinyi János, Purmann József, Feldhoffer Ede, Reitter Antal, Gyurkovits Antal, Schuster János N., Heller Zakár, Weber János, Kortsák József, Zsíros István, Neugebauer József. A nevezett alapítók vállalkoztak, hogy a terve­zett iparbank legfelsőbb engedélyezését megnyerhes­sék és e czélra sem fáradságot, sem áldozatot nem saj­náltak. -fölüe­siti. (Folyt. köv.) nevezetes okmány. A közelebb felújult érsekujvári óvodának véd­nökségét ö eminentiája a bibornok-herczeg-primás el­fogadni, és számára 1000 fitos földtehermentesitési kö­telezvényt ajándékozni kegyelmesen méltóztatott. Mi­dőn ö eminentiájának ebbeli kegyelméért az érsekuj­vári óvodai választmány az emberiség, a köznevelés és az érsekujvári kisdedek nevében nyilvános köszöne­tével és forró hálájával adózik, nem mulaszthatja el, közölni a nagylelkű adományt kisérő fontos levelet, mely míg egyrészről ő eminentiájának érsekújvári hívei iránti szeretetéről tanúskodik, addig másfelől azon még eddig nem eléggé méltatott magasabb felfogásnak biztosít tekintélyt, miszerint: a kellőleg szer­vezett óvodák nem csak haszno­sak, hanem szükségesek is. E nagy fontosságú levél, mely e szerint a mi or­szágos kisdedóvásunk ügyének ez uj korszakát, mely­ben a mélt. főpapság az annak ter­jesztésére vállalkozott egyesüle­tet támogatni kegyeskedik — meg­koronázza, következőleg hangzik: „4355. sz. Nagytiszteletü alesperes és plébános ur! Minél inkább meg vagyok győződve arról, hogy a kisdedóvodák a kisdedek koráni vallásos neveltetése és elmebeli tehetségeiknek jókori kifejlesztése, úgy azoknak mindenképeni megóvása tekintetéből nem csak felette hasznosak, hanem szükségesek is, annál nagyobb örömmel vet­tem­­. Hamar Pál uradalmi főügyész úrnak, mint az ér­sekujvári kisdedovoda ideiglenes elnökének,az és-ujvári kisdedovodának mindinkább javuló állapotáról,tudósí­tását. Örvendek, hogy ezen a védnökségem alá helye­zett áldásos intézet további fenállásának biztosításáról Érsekújvár mezővárosnak tisztelt lakossága oly buz­gón gondoskodik. Miután Krisztusbani kedves híveim­nek minden ily nemes, ily áldásos törekvéseit tehetsé­gemhez képest támogatni és elősegíteni szándékom, — részemről ezen intézetnek alapjához ide 1­. alatt zárt 1000 ftnyi földtehermentesítési kötelez­vénynyel járu­lok ; adja azt át nagytiszteletü alesperes ur a fentne­­vezett választmányi ideigl. elnöknek Hamar Pál ügy­védnek. Egyébiránt magamat ájtatos imáiba ajánlva maradok Esztergomban 1864-ik évi October hó 15-én nagytiszteletü alesperes urnak jóakarója Scitovszky prímás.“ — Kívülről: „Nagytiszteletü Rendek József alesperes és érsekujvári plébános urnak.“ Közli Rapos József, mint az óvodákat terjesztő intézet -uin­g- a*v­oda ,ot i igazgatója. Egyleti ügyek. Az első magyar iparbank ideigl. igazga­tóságának jelentése az oct. 31-én tartott közgyűlésen. Legelső alkalom nyílik ma az első magyar ipar­bank részvényeseinek, hogy közgyűlésben találkoz­hatnak. Mindnyájan kétségkívül készek vagyunk ezen intézet fölvirágzására és szilárdítására legjobb képessé­günk szerint hozzájárulni, hisz kiválólag arról van szó, hogy a hazai polgárok azon osztályának legyünk hasz­nossá, mely a szebb jövő örököse; de a részvényes urak tán nem mindnyájan ismerik ezen intézet első csí­ráit, nem mindnyájan ismerkedtek meg a keletkezés különféle phasisaival, nem mindnyájoknak lesz tudo­A közép közel volt ahhoz, hogy a termet, e nyílt szemrehányás folytán elhagyja s ekként a gyülekezetet szavazatképtelenné tegye; s csakis az elnök gyakran tanúsított tapintatának, — ki a szónokot erélyesen meg­­inté, hogy a parlamentáris mérséklet korlátai közt tartsa magát, —» köszönhetni mindenekelőtt, hogy ez meg nem történt. Ezek előrebocsátásával áttérünk most a mai ülés feletti jelentéstételre. Az igazolási választmány előadója Hannea, a választmány nevében javaslatot tesz, hogy Gábor Imre bereczki, Tóth Samu kolosi, Conrad Mór brassói felsőkerületi és Axente Severu alsófehérme­­gyei követek igazolttaknak nyilváníttassanak. Miután az utóbbi választási ügyének előadása tovább egy órá­nál tartott, a választmány javaslata határozattá emelte­tik. — Verespatak község választóinak az ezen vá­lasztmányhoz beadott panasza s ugyanezen község elöl­járójának e panasz elleni megsemmisítő kérvénye a vá­lasztmány javaslata folytán vizsgálattétel végett a fő­­kormányszékhez tétetett át. A meghatalmazott kir. országgyűlési biztos ő excellentiája átirata, melyben az országgyűlés felhiva­­tik, hogy a földtehermentesítési alap 1865-ki költség­­vetésének tárgyalására bizottmányt válaszszon, s szin­tén ő excellentiájának egy másik átirata, melyben az országgyűlés a kir. tanács megnyitásáról értesittetik, felolvastatván, ezután a kérvényezési választmány je­­lentéstevője Schule­r-L­i­b­­­o­r emel szót. Több brassói románnak folyamodványa, melyben a községi törvény létrehozásának sürgős tekintetbevé­telét s egy hasonló törvény hiányából keletkező visz­­szaélések elhárítását kérvényezik, a főkormányszékhez tétetett át. A volt dobrai határszéli huszárok folyamodványát illetőleg, a lótáp-alap visszaadatása végett, elhatároz­tatott, hogy e kérvény ajánlólag a kir. főkormányszék­­hez tétessék át. Ezen kivül még tizenhárom, egyátalában úrbéri természetű folyamodvány hasonló módon elintéztetett s a választmány javaslata folytán, hogy a magánjogi igé­nyeket tartalmazó folyamodványok elintézése, me­lyek a rendes törvény útjára tartoznak, az ország­gyűlést nem illeti, érdekes vita keletkezett, mely­ben egyrészről Sa­­­men báró, Rosenfeld és Zimmermann, másrészről Popea és Ga­e­­t­a n­u vesznek részt. Az első két szónok az országgyű­lés e tekintetbeni illetőségét kétségbe vonja. Zim­mer­m­a­n­n támogatja az országgyűlésnek ellenőrkö­­dési utólagos jogát, a végrehajtási joggal szemben, míg ez utóbbi két szónok az országgyűlés ebbéli jogát már előlegesen is érvényesíteni akarja. S. C. N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, oct. 28. A jegyzőkönyv felolvasása után a napirendre térés előtt egy Moga és társai által tett interpellatio kerül szőnyegre, melyből a következőket veszszjik ki: „Az 1860-ki oct. diploma kivitele czéljából a cs. k. Ap. Felsége regk. Urunk 1861. mart. 29-ki regm. elhatározásával az erdélyi köz­­igazgatási hatóságok újjászervezése alkalmából a szász nemzet törvényes grófját, b. Salmon Ferenczet utasítani méltóztatott, hogy a szász székek és kerületek végre­hajtandó újjászervezése, valamint a polgármesterek és királybirák választásának lehető gyorsítása végett h­a­­ladék nélkül Erdélybe menjen. Ismerve van, hogy a fennemlitett kormányközeg — a legm. utasításnak engedelmeskedve — az illető hivatalnokok választását még ugyanazon év ápril havában eszközölte s az ak­kor választott hivatalnokokat a megerősítés reményé­ben behelyezte; s azon körülmény is valószínűleg is­meretes lesz, hogy a választás eszközlésére s a hivatal­nokok behelyezésére megszabott idő, tekintettel a pon­tos megfontolás alá veendő fontos viszonyokra, igen rö­­­vidre, legalább a feladat nagyságához képest annál ke­­vésbbé megfelelőn szabatott meg, miután a cs. k. Apóst. Felsége legm. akaratnyilvánítása alapján a hivatalnoki választás eszközlése­ s kivitelénél, a gyakran említett 1860-ki legm. diploma szerint, parancsolólag szüksé­gessé vált megfontolások s tekintetek valának figye­lembe veendők, s ha valamely törvényhatóságban a hi­vatalnoki választások ellenmondás nélkül vitettek is keresztül, úgy e körülményből nem lehet és nem sza­bad azon következtetést vonni, hogy azok, mint a tör­vénykövetelményeknek s általános óhajoknak megfe­lelők, jövőben is meghagyathatnak; mert történt ugyan, hogy, míg némely törvényhatóságokban hosszú ideig, főleg 1848 óta, a választótestület, illetőleg a választásra jogosult testület eredeti törvényes határozmányaitól tö­kéletesen el volt vonva, s ennélfogva 1861-ben a vá­lasztások eszközlése alkalmával a jogosult testületnek a törvényhatósági hivatalnokok választása végetti ösz­­szelépését az előjogosított választótestüle­teknél (városi­ és falusi községekben) nem egy kiegé­szítésnek kellett volna megelőzni, 1861-ben nem egy hivatalnoki választás reclamatio nélkül jött létre; a leg­több azonban csak elkeseredést s panaszt, sőt egyik hatóságban a történt választás megsemmisítését s uj, törvényes választás iránti felsőbb utasítást vont maga után, s ha a legtöbb hatóságnál a választás meghagyása részint a csekélyebb fogyatkozásoknál fogva, részint azon tekintetből, hogy azokról csak nagyon későn nyert a m. kormány tudomást, s 2 év lefolyta után a hivatal­noki restauratio már nem volt lehetséges, alkalomsze­rűnek tekintetett, úgy az annak idején bizonyosan az idő sürgetését s a fenyegetett igazgatás szükségképi fenntartását, de semmi esetre sem azon szándékot tar­totta szem előtt, az ezen tökéletlen választásokból ke­letkezett s egész sietséggel behelyezett hivatalnokokat a szabályozási pontok s a legm­ szándék ellenére állan­dóknak nyilvánítani. Ha továbbá az ekként történt igazgatás, illetőleg az igazgatási hivatalnokok ellen, ezek behelyezése óta semmi további felszólalások és panaszok nem emeltettek, s ekkorig, 3 év lefolyta alatt a még érvényben álló szabályozási pontok megtartása, illetőleg a hivatalnokok új választása nem sürgettetett, úgy mégis ez ügy most, közepette az alkotmá­nyos tevékenységnek, semmi esetre sem „ 1/ 0 7--------------------------------------------------------------—---------7------------------------------------ ■ T- - - . A mai went ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön, nov. 3-án jelenik meg .

Next