Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-08 / 255. szám
255. sas. Negyedik évifolyam.SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bócsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcsa, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. W»nAu-hirlellB««*lt : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 11 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurti an Vladim Ottó; Hamburg -Altftur bau thaasen Niein és Wurla*r; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Illigen és Fort uraknál. IS Buila-Pest. Kedd, november 8. 1864. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten báboa hordva. Félévre........................10 írt. Félévre.....................8 »kt. 50 kr. Negyedévre....................5 „ Negyedév«» .... 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége b. Mécséry Imre főhadnagyot a 13. sz. herczeg Liechtenstein-huszár-ezredben, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. NEMH HIVATALOS RÉSZ. Bécs, nov. 6. © A béke Dániával megköttetett, s aláíratott. E fontos esemény véget vet sok jámbor conjecturának, melyek aziránt ápoltattak, hogy a nyugati hatalmasságok titkos működése az elhatározó perekben meghiusitandja az austriaiporosz győzelmek ezen eredményét, s nyitva tartandja ezen sebet, mely majd több kórral egyesülten halálos leend az európai államrendre nézve, Evisio sem teljesült, mint sok hasonló. A legújabban kinevezett főispánok, s főispáni helytartók egy része e napokban tette le ő Felségének a hivatalos esküt. Mint a lapokból látjuk, a közönség a kinevezésekből újaknak közelségét következteti, sőt az országgyűlés küszöbön létét kombinálja.• Tudtunkra új főispánok kinevezése ez idő szerint hivatalos tárgyalás alatt nem létezik; ami pedig az országgyűlés egybehívását illeti, csak ismételjük, mi e helyt már több ízben kiemeltetett, hogy azon előzmények, melyeknek létrehozatalától az országgyűlés egybehivását—a dologban fekvő kényszerűségnél fogva föltételeztetik, folytonos munkálatban vannak, s a legcsekélyebb körülmény sem forog fönn, mely annak megszakítását vagy fönnakadását távolról is valószinűnek tüntetné föl; miután azonban e szervezési mű egy napról másra nem rögtönözhető, ennélfogva az országgyűlés egybehívása sem jelezhető valami legközelebb várható esemény gyanánt. E pillanatban érdekes sajtóperrel foglalkozik a birodalmi székváros összes lakossága. A „Med. Wochenschrift“ szerkesztője dr. Wittelshöfer, győri születésű hazánkfia, lapjában kemény bírálat alá véve a neudorfi fegyenezház gazdászati, egészségi, s erkölcsi kezelését. Ezen intézet a szürke nénék kezelése alatt áll. Hosszú hírlapi polemia után e lap szerkesztője az államügyész által bűnvádi kereset alá fogatott, s a por már több nap óta a nagyszámú hallgatóság tolongása közt folyik le. Mi az esetet csak azért említjük meg, mivel itt közigazgatási ügy forog szóban, és a per irányában a kormány teljesen tárgyilagos pártatlan álláspontot foglalt el, mint világosan kitűnik a félhivatalos „Wien. Abendp.“ azon megjegyzéséből, miszerint „e per jelentősége abban keresendő, mert annak kimenetele eldöntő súly leend a latban, ha egyszer arról leend szó, hogy a fogház kérdés felsőbb helyen tárgyalás alá vétessék.“ Kár, hogy ez úgy is némely lapok által politikai pártkérdéssé emeltetett. Itt tudtunkra nem azon általános kérdés forog fenn: várjon fogházak és fegyintézetek kezelését , igazgutását czélszerű-e női szerzetbeliekre bízni? — hanem itt csak épen az a kérdés : a neudorfi ház kezelése megfelel-e az állam eélzatának, melyből azt a nénéknek átadá ? Ezen pör is csak e körül, nem az általános elv körül forog. Mert köztudomású dolog, hogy vannak ezen s más női szerzetbeliek igazgatása alatti intézetek, mint például Steinban, vagy Mária-Nostrán, miknek igazgatása valóban példányszerű; másutt pedig, például Lipótvárott, a hatósági nyomozás oly hiányosnak tünteté fel azt, hogy az utóbbi 1861-ben a nénék kezeiből kivétetett. Humoristicus naptáraink, s a napi irodalom szemléje. Lauka Gusztávtól. H. *) (Vége). Rövidebben fogom magam kifejezni. A „Bolond Miska“ naptára a magasabb magyar humort képviseli. — Politikai pártfelekezetesség, vallási és nemzetiségi elfogultság alól rég emancipálta magát; keresztül-kasul cosmopolita, nem úgy, mint társainak egynémelyüké, mely gyakran absolut a democratismusban, intoleráns a vallásosságban és nemzetiségben, optimista balra, pessicaista jobbra, s a marmarosi gyémántot is cohinoornak keresztelné, ha az valamelyik „mi emberünk“ ujjain csillámlanék. — Elfogulatlan köröskörül. A magyar táblabiróról, ha nem illik ködmöncre, ép úgy lefejti a zsinórt, mint a minister frakkjáról a ciselirozott gombokat. Ha németre, vagy tótra lefordítanék, se vesztene hatásából. — A kit s amit érint, mindaz oly természetesen nevetséges, hogy lehetetlen felettük sajnálkoznunk. — Párbajtól se tarthat, mert tárgyait, személyeit saját nevetségességükben és nem a politikai észlelődés,vagy személyes rokon- és ellenszenv szűrőjén keresztül állítja elénk. Életei senkit se fognak sérteni, hanem megnevettetik még azt is, kinek rovására alkalmazzák. Nem vonunk le becséből, mely az elmés mulattatásban áll, ha árnyoldalait is megemlitjük, és ezeknek tartjuk mi, hogy tárgyait nem igen válogatva, nevetségessé tesz oly dolgokat is, miknek lényege szent, — habár komikus oldalai vannak is; p. o. a házasságot ; hogy néha fesztelensége a trivialitásig megyen, — s hogy humora nem annyira az élet dőreségein bölcsen mosolygó humor, mint inkább keserű gúnykaczaj. *) Mohón felkarolható félreértések kikerülése tekintetéből kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az 1. czikkben idézett „kölyük-irodalom“ alatt nem azon fiatal consortium értetik, melyet „ifjabb nemzedék“ czimmel is szokás nevezni, s melynek több tiszteletre érdemes tagjával bénás barátságban élek ; hanem azon kapa-kasza-kerülök consortium», kik az irodalomba, ■ tekintélyek elismerése nélkül magok csempészgetik be magokat, s kiknek — mihelyt valami ürességgel napvilágra léptek — első gondjuk : a fővárost, de főleg a vidéket, nem ritkán a legmagasztosabb tervek vagy eszmék csége alatt, megcsalni ha kiszárolni. L. U. Második helyen az „Egyesült humoristikus naptár“ említendő a „Bolond Miska“ és „Üstökös“ szerkesztőitől. — Kiadja Emich Gusztáv. Remarcationális vonal nélkül is azonnal rá lehet ismerni a „Bolond Miska“ és „Üstökös“ szerkesztőinek egészen különböző természetű, más módon csillogó, és más módon pattogó életeire. A „Bolond Miska“ szerkesztője évek óta mindig ugyanazon körben mozog, s bicskáját, bár már rég eltompult, vagy nem akarta, vagy nem tudta kiköszörülni. — Az „Egyesült naptár“ oroszlán részében is, mint évek óta, úgy most is a napi nyomorúságok tragikomicumaival küzködik, s jobbára az adóügy, politikai pártnézet, hivatalnokok és német elem életés illustratióit fordírozza. Olvassátok el évi jegyzeteit, mindjárt a naptár kezdetén, s más papirosban, de a tavaki, a harmad- és negyedévi csak halványult és kevésbbé ropogó röppentyűkre fogtok akadni. Épen a napokban jegyze meg — igen találóan — egyik legérdemesb kritikusunk, hogy ő meg nem foghatja, mint lett a „Bolond Miska“ szerkesztője humoristává, holott épen e genere van legcsekélyebb hivatása. Névszerinti új aquisitiója Baltás Ferencz se hozott élesebb bicskát a humor konyhájára, s miként „Vásári élményei“ tanúsítják, öt oldalon keresztül is képes úgy humorizálni, hogy az olvasó nevető izmai a rángás legcsekélyebb kísérletébe se jöjjenek. „Minden testnek megvan a maga árnyéka“ lopott ezüst, melyet bár sietett felolvasztani, hogy fel ne ismerhessék, mégis rajta vesztett. Egy idő óta halomra szállíttatja befelé a „Bolond Miska“ azon élettermékeket, melyek Berlinben vagy Bécsben főzettek vagy aszaltattak. Az ilyen czikkeket a mellett, hogy vámmentesen becsempészhetni, senki sem szokta reclamálni. — A magyar ember — kit belföldi dolog már úgy se bír megnevettetni,— az ilyen importált viezre még hamarabb elmosolyodik. A „Hajdan és most“-féle illustratió kigúnyolása a tollkés győzelmének a kard felett. „Sprixprux ur comptoirja“ magyar kiadása egy több kiadást ért német életnek. Es ist eine alte Geschichte, doch bleibt sie ewig neu. Mit „Bolond Miska“ a magyar zenéről ír, szép is, tanulságos is, csak hogy méltóbb helye lett volna értekezésének a „Föv. Lapok“, vagy a „Koszorú“ tározójában. Az ilyen csikkek könnyen elérzékenyítik a magyar embert, mégpedig annyira, hogy az utána következő lyrai költemény se képes felvidítani. A „Dalai Lámá“-val a humor egy egészen más világába lépünk; a pofákra csapott és pofákon száradt szappanlé színes buborékokban játszik a légben elénk, és szenvtelenül pattan szét. Kakas Márton a par excellence humorista. Nem sért és nem kímél senkit. Borzszörből készült ecsetjével szent borzadály nélkül vonul keresztül-kasul a társadalom rétegein, mindenkit szeret és tisztel, de azért ha megérdemli, barátjának is lólábat, szarvat, vagy szamárfület pingál hátuljára. Közte és „Bolond Miska“ között az a különbség, hogy „Kakas Mártonénak vele született humora van, az,mit a német „Mutterwitz“-nek nevez. „Bolond Miská“-ban nincs meg ezen ér;ő reflectált, 8 életes, ha sikerülnek is, cs i n a 111 a k. A mellett Kakas Mártoné tősgyökeres magyar humor, tele nemzeti zamattal. Míg Bolond Miskában semmi eredetiség, mely Őt egyénileg jellemezné. „Kakas Márton“ is szokott régi életeket s adomákat föleleveníteni, de „Bolond Miska“ életei többnyire elkopottak, vagy színetlenek, általánosak. Nekivág a valaminek, de nem tudni, kinek minek. És végre „Kakas Márton“ víg legény, „Bolond Miska“ epés, szomorú fráter. E vegyes naptárral azonban „Kakas Márton“ úr se vívta volna ki az egri nevet, mert az olyan adomák, melyek egy részét az ember már gyermekkorában hallotta, ismételve csak fél mosolyt gerjesztenek. A vocalison kezdett névnapi gratulatió, alkalmatosságra íródott versek és Nina a császárfürrdében-féle humoreskek pedig csak a komolykodást nagyon megunt embereket képesek megnevettetni. Van egy magyar nyelven írt német humoristicus naptárunk is. A „Krinoiir Naptár“ Ködvágó és a Sánta Ördögtől. A Sánta Ördög mint afféle földalatti hatalmasság, jó eleve számot vetett a földi hatalmasságokkal is, és naptárát a legkívánatosabb szelíd modorban állította ki. Már maga a felosztás elárulja, hogy a szerkesztők előtt ha nem valóságban, de legalább képzeletben a bécsi humoristikus naptárak lebegtek, s több figyelem oly tárgyakra fordittatott, melyek a jó bécsi nép ez időszerinti possirliclikeitjait képezik. A, házas élet és krinolin minduntalan elővonszoltatnak.— Előre meg merjük jósolni, hogy a magyar közönség nem sok mulattatót találand a „Krinolin-Naptár“-ban, s ha nevetni fog, csak azért fog nevetni, mert azt kiendi, hogy a németet nevette ki. E naptár valamennyi humoristikus naptáraink közt a legváltozatosabb, de azért majd minden során meglátszik, hogy e változatosság nem nagy munkába került, s a szerkesztők előtt a szerkesztéskor nem a nevetők képei lebegtek, hanem a szomorkodóké. Nekik pénz kellett. Jó pénzért napjainkban elvállalják a humorizálást legkomolyabb íróink is. Mi a Sánta Ördögöt eddigen ilyennek ismertük, hogy egyszerre humorizálni kezd, annak is megvan a tragikuma. Kiegyezkedési vágy terhes napjainkban, ez olvasmány egyike lesz legjobb és legártatlanabb eszközeinknek ; közelebb hozza Bécset hozzánk és közelebb viszi Pestet Bécshez, egészen a la Bethlen Miklós, majd Bécsben, majd Pesten súlyponthoz. Az ilyen naptár, ártatlan tartalmával megfizethetlen oly országban, hol, mint nálunk, annyi ártalmas, olvasmány jelenik meg. — Talán czélszerűbb is volna, ha egészen a naptár-irodalomra adnék magunkat. Nem adnak-e ki az academia és a Kisfaludytársaság is — 1866-ra humoristicus naptárakat? — Annyi áll, hogy humoristicus osztályt nem nehéz volna szervezni. A „Lidércz-naptár“ 1865-re is megjelent, szivet és velőt rázó rémeivel, tetszhalottjaival, alchymistáival, Rinaldoival és Laffargéival. Épen jókor jött e nemzetnek e rémes kalendárium, mely már különben is annyi rémet lát, hogy épen nem szükséges mesterségesen ijesztgetni. Csendes szellemekkel bírunk most quantum satis; nem tudom, mi indíthatta arra Heckenast Gusztáv urat, hogy a kopogó szellemekkel is megismertessen. E naptár hir szerint kapós. — A magyar ember mindig szerette a lidérczeket. Vallás és erkölcs szempontjából talán kifogást tehetnénk ellene, ha az antihyrtlismus meg nem győzött volna, hogy napjainkban több tisztelője van egy Knődének, mint a legmagasztosb ideáinak. Heckenaster meghódolt a materialismusnak, a század Lidérczének. Utoljára a debreczeni ponyván halhatatlanait Mészáros Károly „Dongó“ naptáráról akarunk megemlékezni. A „Dongó“ modern pasquill, tele szenynyel és badarsággal, mely élet akart volna lenni. Amerikában a humor ezen neme kezd lábra kapni, habár teremtőit leverték is a lábaikról. És ez a naptár tetszeni fog, a kutyakaparóban, meg a Bolhásban. Az ember elpirul és elmosolyodik a vaskos életeken és trágárságokon. Ha van salon-költő, akkor Mészáros úr Lebujköltő. Mióta a ledéres múzsa ezen új apostola megszületett, azóta Tatár Péter magasan lebeg a ponyva fölött. Leebb már nem lehet szállani a Dongónál. A múzsa már e ponton is sarok helyett csizmákat használ. Valakit csalónak, szemtelennek rajzolni. Békeszerződés. Az Austria, Poroszország s Dánia közti békeszerződés szövege a „Wien. Abdp.“ szerint igy hangzik: 1. Cz. Jöccsben állandóan békének s barátságnak kell uralkodnia egyrészről az austriai Császár s porosz király, a másrészről a dán király, valamint örököseik s utódaik, kölcsönös államaik s alattvalóik közt. 2. sz. A magas szerződő felek közt a háború előtt kötött összes szerződések s egyezmények, a menynyiben azok a jelen szerződés tartalma által el nem töröltettek vagy nem módosíttattak, ezennel újólag hatályba lépnek. 3. Cz. A dán király ő felsége a schleswigi, holoteini s lauenburgi herczegségekben minden jogáról lemond az austriai Császár s a porosz király Ő felségeik javára, s arra kötelezi magát, hogy elismerendő azon intézkedéseket, miket a nevezett felségek azon herczegségekre vonatkozólag fognak tenni. 4. Cz. A schleswigi herczegség átengedése magában foglalja az ama herczegséghez tartozó összes szigeteket , valamint a szárazföldön fekvő területet is. A határkijelölés egyszerűsítése, s azon kellemetlenségek megszüntetése végett, melyek a schleswigi területbe bekeblezett jütlandi területrészek helyzetéből erednek, a dán király ő felsége az austriai Császár , a porosz király ő felségeiknek átengedi ama jütlandi birtokokat, melyek a ribei kerület déli határvonalának déli részében feküsznek, mint : a Mögeltondern jütlandi földdarabot, Amrom szigetet, Foehr, Sylt s Roemoe stb. szigetek jütlandi részeit. Ellenben az austriai Császár s a porosz királyi felségeik beleegyeznek, hogy Schleswignek egyenértékü része, mely Aeroe szigeten kivül, oly területrészeket foglal magában, melyek az említett ribéi területnek a többi Jütlanddali összefüggésének létesítésére, s a Jütland és Schleswig közti határvonalnak a koldingi dlalom kijavítására szolgálnak, a schleswigi herczegségtől különválasztassék, s a dán királyságba kebleztessék. 5. sz. A dán királyság s a schleswigi herczegség közti uj határ a hajlsmindi öböl torkolatának közepétől a kis Béken át ered, azon öblöt átmetszi s a hajls- és vajstrupi stapsi egyházközségek jelenlegi déli határát, még pedig az utóbbit a Geilbjerg s Bräuere déli részében lévő vízfolyásig követendi, s erre ezen vízfolyás hosszában, annak a Fors-Aaba-i szakadásától eredve, az oedisi s vandrupi egyházközségek déli határa, s ez utóbbinak nyugoti határa hosszában, a Königsauig (Konge-Aa), Holtétól éjszakra fog huzatni. Ezen ponttól fogva a Königsau völgy úja képezedi a határt, a hjortlandi egyházközség keleti szélvonaláig. Innen kezdve a határ ugyanezen szélvonalat, s annak meghosszabbítását, az Obekjaar falutól éjszakra előtűnő szögletig, s továbbá a falu keleti határán a Djels-Aaig követendő. Innen kezdve a Seen egyházközség keleti határa s a seeni-ribei s vester vedstedti egyházközségek déli határai képezendik az új határt, melynek az éjszaki tengeren Manó és Roemoe szigetek közt egyenlő távolságban kell tovább terjednie. Ezen új határkijelölés következtében, mindkét részről minden világi s egyházi nemű vegyes jog s igény, mely eddig az enclavókban, a szigetekben s a vegyes egyházközségekben állott fönn, elenyészettnek nyilvánittatik. Ennek következtében az uj souverain hatalmasság, az uj határ által elkülönzött területek mindegyikében, az e tárgybani jogait teljes mérvben élvezendi. G. Cz. Egy, a magas szerződő felek képviselőiből alakított nemzetközi bizottmány azzal lesz megbízva, hogy a jelen szerződés megerősítvényeinek kicserélése után tüstént a helyszínen létesítse az új határvonalt, a félebbi czikk határozatai értelmében. Ugyanezen bizottmány fogja felosztani a dán királyság a a schleswigi herczegség közt a ribe tonderni új út építésének költségeit is, az az által mindkét oldalon átmetszett terület kiterjedésének arányában. Végre ugyanezen bizottmány intézendi el ama javak, pénzalapok s tőkék fölosztását, melyek eddig oly kerületek, vagy községeknek közös sajátjai voltak, melyek az uj határ által egymástól elválasztatnak. 7 Cz. Az Austria s Oroszország közt 1815. máj. 3-án kötött szerződés 20., 21. s 22.czikkeinek határozatai, mely szerződés a bécsi congressus zár-okmányának kiegészitő részét képezi, s melynek határozatai a vegyes földek birtokosaira, az azok által gyakorlandó jogokra, s a határok által átmetszett földeken a szomszédsági viszonyokra vonatkoznak, a földbirtokosokra, valamint ama földbirtokokra is alkalmazandók lesznek, melyek Schleswig s Jütlandban, a bécsi congressus okmányainak említett határozataiban előrelátott esetben fognak lenni. 8. Cz. Hogy a dán monarchia államadósságának méltányos fölosztása eszközöltessék a királyság s a herczegségek illető népszámának arányában s hogy ugyan ekkor megelőztessenek ama legyőzhetlen nehézségek, miket a kölcsönös jogok s igények részletes liquidatiója idézne elő, a magas szerződő felek a monarchia államadósságának azon hányast, mely a herczegségeket terhelendő, kerekszámmal 29 millió (dán) tallérban állapiták meg. 9. sz. A dán monarchia államadóssága azon részeinek, melyeket a félebbi czikk értelmében a herczegségek fognak viselni, az austriai császár s orosz királyi felségeik garantiája alatt, a fölőbb nevezett herczegségek adósságával, egy év alatt, vagy ha lehet, még előbb, a herczegségek végleges szervezésétől számítva, kell a dán királyság részére lefizettetnie. Ezen adósság lefizetése végett a herczegségek egészben vagy egy részben, a következő módok valamelyikét használhatandják: 1. Készpénzzeli fizetést (75 porosz tallér egyértékű lévén 100 dán tallérral). 2. A dán monarchia belső adósságához tartozó 8 beválthatlan 4 percentes kötelezvényeknek a dán államkincstár részérei átadását. 3. A herczegségek által kibocsátandó uj államkötelezvényeknek a dán államkincstár részérei átadását, miknek értéke porosz tallérokban (30-at számítva egy fontra), vagy hamburgi bankmarkokban lesz kifizetendő s miknek folyókká tétele az adósság eredeti öszleté■ ből 3 percentnek félévi fizetése által fog történni, miből 2 percent a mindegyik határidőben lejárandó kamatokat képezendi, mig a többi törlesztés végett lesz befizetendő. A félévi 3 percentnyi őszletnek említett lefizetése mind a herczegségek állampénztárai, mind berlini ■ hamburgi bankárházak által fog történni. A 2. s 3. alatt emlitett kötelezvényeket a dán állampénztárnak névértékben kell elfogadnia. 10. sz. Azon időpontig, midőn a herczegségek véglegesen átveendették azon összeget, melyet a jelen szerződés 8-dik czikke értelmében, a dán monarchia közös adósságábóli részük helyett kell lefizetniük, azok félévenkint a nevezett összegtől 2 perczentet, (tudniillik 580,000 tallért dán pénzben) fognak lefizetni. Ezen fizetés akként fog eszközöltetni, hogy a dán adósságnak ama kamatjai s részletfizetései, melyek eddig a herczegségek állampénztáraira voltak utalványozva, ezentúl is ugyanezen pénztárak által lesznek lefizetendők. Ezen fizetések minden félévben folyókká fognak tétetni, s azon esetre, ha azok az említett összeget nem érték el, a herczegségek a hátralévő észletet készpénzben szolgáltatandják vissza a dán kincstárnak, ellenkező esetben a többlet azoknak hasonlókép készpénzben fog visszaszolgáltatni. A folyóvátétel Dánia, s a herczegségek főigazgatásával megbízott hatóságok közt, a jelen czikkben megállapított módon, vagy ha ez mindkét részről szükségesnek tartatnék, minden évnegyedben fog történni. Az első folyóvátétel tárgyát, különösen a dán monarchia közös adósságának mindazon kamatjai s részletfizetései képezendők, melyek 1863. decs. 23-ka után fizettettek be. 11. sz. Azon összegek, melyek az úgynevezett Holstein-Ploenféle aequivalenst képezik, az augustenburgi herczeg hajdani birtokaiért kártalanítás maradványa, az azt terhelő elsőbbségi követeléssel együt, és Schleswig-Holstein uradalmi kötelezvényei kizárólag a herczegségek által fognak viseltetni. 12. sz. Az austriai s porosz kormányok a her-