Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-01 / 275. szám

I* 275. sz 1 71. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y 8 r­­ Pál papirkereskedésében (hatvani-utca, a cs. kir. postahivatal melletti sarokban). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el.____ I**n­rAn­»tird­eté*«?A: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Nullen Ottó; Hamburg-Altenában wail­enstein ét Vogler; Hambur­g­­ban­­Ti­rhhrilm Jaknll; Lipcsében Engler H. , Illgen és Fort uraknál. Budapest. Csütörtök, december 1. 1864. Előfizetési árak­­ Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten háshol Félévre........................Í0 frt. Félévre..................... Negyedévre...................5 M Negyedévre. . . . at hordva. I H 10 b. 4 . M H Előfizetés „Sürgöny“TM 1864. évi december hóra postán küldve...................................1 ft. 70 kr. Buda-Pesten . . . . . . . 1 ft. 60 kr. HIVATALOS RÉSZ. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: B. A­­­e­m­a­n­n Vilmos altábornagy s velenczei várparancsnok táborszernagygyá, alkalmaztatásában meghagyatván. . .. « .­­ .«­­ b. Hennk­stein Alfréd, az 5-ik hadtest pa­rancsnoka, a főszállásmesteri törzs főnökévé ; riedkircheni b. Bamming Vilmos altábornagy, a nyugalmi létszámban, a 6-dik gyalog­­hadtest parancsnokává; a feloszlatásra szánt 6-dik hadtest parancsnoksá­gával megbízott b. Gablentz Lajos altábornagy az 5-dik hadtest parancsnokává; Schmiger Gyula alezredes s a 3-dik va­dász-zászlóalj parancsnoka, ezredessé; herczeg Rohan Victor őrnagy a 12. sz. gr. Horváth-Tholdy-vértes-ezrednél, alezredessé a 9. sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ezredben; e­n­gelshofeni lovag C­r­a­n­n­e­r Pro­kop őrnagy s a 31-dik vadász-zászlóalj parancsnoka, alezredessé; Klein János első­ osztályú százados a 10-dik vadász-zászlóaljnál, őrnagygyá, s az 1-ső vadász-zász­lóalj parancsnokává; dr. O­s­z­w­a­l­t János másod-osztályú főtörzs­­orvos, s a kassai helyőrségi kórház főorvosa, első-osz­tályú főtörzs-orvossá, s a pesti helyőrségi kórház főor­vosává. Fölruháztattak: Gróf G­r­ü­n­n­e Károly altábornagy, Császár Ő Felsége főlovászmestere, s a testőr-csendőr­ség kapitá­nya, lovassági tábornoki ranggal ad honores; Herzberg Károly- első-osztályú nyugalma­zott százados, őrnagyi ranggal ad honores. Áthelyez­tet­tek: • S­w­o­b­o­d­a József őrnagy a 40. sz. b. Rofls­­bach-gyalog-ezredben, és Grodzicki Tamás őr­nagy a 65. sz. Lajos-Victor Főherczeg gyalog-ezred­ben, kölcsönösen; Z­e­d­­­w­i­c­z Ödön őrnagy a 39. sz. Dom-Mi­­guel-gyalog­ezredben, ab aggteleki B­u­j­a­n­o­vi­c­s Titusz őrnagy a 60. sz. herczeg Wasa gyalog­ezredben, kölcsönösen; Arthofer János őrnagy s a 6-dik hadtest fo­gat-parancsnoka, a hadseregben, a csendőrséghez. Nyugdijaztattak: lovag Z­i­g­a­n József ezredes a az 1-ső vadász­­zászlóalj parancsnoka, saját kérelmére; gróf d’O­r­s­a­y-P­r­i­m­a­u­d Alfréd alezredes a 9-dik sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ez­redben ; lovag H­o­r­b­i­g Antal őrnagy, az 5. sz. báró Stertnik tüzér-ezredben, al­ezredesi ranggal ad ho­noree; joto 0n3L' M­e­t­z­e­r Ferencz első­ osztályu százados a 6. z. gr. Coronini gyalog-ezredben, s heldenstrei­ NEMHIVATALOS RÉSZ. B­é­c­s, nov­. 29. Az itteni közlönyök az uj alkotmányosság mozamainak szorgos vitatásában kitelhetőleg újat, s mint annak hű ellenőreihez illik, ellen­mondani buzgólkodva, gyakran oly nézeteket is nyilvánítnak, melyeket valószínűleg csak ama körülmény szül, hogy az astaroth éhű nagy hasábos lapoknak mindennap meg kell jelen­niük, s a közönség szintén astarothszerű újdon­ság- és vita vágyának is eleget kell tenniük. E körülményből akarjuk származtatni a napi sajtó ama kifogás­kereső törekvését is, mely a felsőháznak szerintök igen­is hódolattel­jes, vagy kevéssé ellenmondó felirata ellenében nyilvánul. Mert különben azt gondolnók, hogy e közlö­nyök egynémely, talán fiatalabb írói, a felsőház rendeltetését az alkotmányosság nagy építményé­ben összetévesztik az alsóházéval, s feledik, hogy az itt is,mint mindenütt, a legmegállapodottabb al­kotmányos életben is, alkotó elemei természeté­nél s társadalmi állásánál fogva, netaláni veszé­lyes túlzások mérséklésére, ■• az alulról fölfelé áramló s a kormányhajót elbontással fenyeget­hető nyomás kellő ellensúlyozására, — a nép és trón, az alsóbb és felsőbb társadalmi elem közti érdekvitában inkább ez utóbbiak támogatására, — egy szóval: az újítók, reformerek rohama elle­nében inkább conservativ szerepre van hivatva. És igy csak valódi feladatát teljesiti, csak önmagá­hoz hű, midőn az alkotmányosság terén ama trón körül seregei s fejezi ki iránta köteles érzelmeit, melynek dicsőségéhez hazája dicsőségét és saját anyagi, s erkölcsi érdekeit kötve látja. A bécsi felsőház magatartása valóban sok­kal természetesebb, s fejedelme, hazája és saját osztályérdekeinek megfelelőbb, mint a magyar felsőházé volt 1861-ben, midőn az alatta há­borgó azon elemeknek, melyeknek a trón által feléje, melyektől legalább is függetlenné ren­deltetett, — magát alávetette,sigy mintegy magát magas szerepére képtelennek bizonyította. És a bécsi lapok, melyek akkoron ez eljárást Magyar­­országon kárhoztatták, nem tudjuk, mi speciális különbséget találnak e két rokon elem felada­tában, hogy az ellenkezőért a bécsi felsőházat megtámadják. Rövidebb okoskodás, kevesebb szószaporí­­tás,és kissé több igyekezet a következetes­ségre­­ nem ártana. De persze a hosszú ha­sáboknak meg kell telni, és pedig lehetőleg csábos, merészen liberális, pikáns dolgokkal és ilyenkor aztán kénytelen az ember néha a ká­kán is csomót keresni. B­é­c­s, nov. 28. A „De batte“-ot, mely mai számában másfél hasábon át bizonyítgatja, hogy velünk vitázni nem akar, annál inkább kérjük, hogy e részben szavát tartsa, mert mindaddig, míg legfőbb érveit s „parlamentáris“ irálya illatos virágait „Ekel“, „Humbug“ stb. szavak képezik, s míg fiatal iskolafolyamát kijárva, több ille­met nem tanul, —A vitába elegyedni valóban mi sem óhajtunk. J Magyar tudományos akadémia. (Oct. 31-ki, nov. 7. és 14-i ülés.) (Folytatás.) Visszavonuló modora s önzetlensége okozott több pótoldatlan hiányt életének rajzában. Egy rövid élet­rajz saját tollából megjelent a londoni „Asiatic So­ciety’s Journaléban, Kennedy századoshoz írt első levele alapján. Nincs egyén egész Indiában, ki felőle most kimerítő tudósítást adhatna; legjobb munkatársai sírba követték vagy elhagyták Indiát, adataimból azon­ban úgy tűnik ki, hogy Sabathából Nyugati-Tibetbe utazott, s monostoraiban a legszegényebb módra 1831-ig élt,­­­­nem mintha segélyzési ajánlatok nem tétettek volna neki, de mivel büszkeségének tartotta, testi szük­ségeire a lehető legkevesebb gondot fordítani Lépteit az „ázsiai társulat“ Calcuttában a legélénkebb érdekkel kisérte, a Csornának munkálataira, mint sajátjaira büsz­keséggel tekintett, a midőn bejelenté a tudós világnak egy szegény Vándor magyar tettleges fáradozásait azon téren, melyen „sikeresen munkálkodhatni“ Klaproth az angolokat képteleneknek híresztelte. 1829. év elején Csornánkat dr. Gerard angol uta­sé a karumi láma-monostorban találta. A­mint Csorna Britt­ Indiát elhagyta, 1825. végé­vel, vagy 1826. elején Zoriszkor Vagy Zangszkar mo­nostorában telepedett le, a­hol egy évig lakott, s egy tanult lámát annyira magához csatolt, hogy az ötét a kanuni monostorba kisérte, s itt Csorna négy évig (1830) mulatván, híres nyelvtanát és szótárát elkészí­­tette, mely a legszigorúbb bírálók egyhangú ítélete sze­rint mindenkorra classicus mű fog maradni a tibeti philologia terén.­­ . . Dr. Gerard Csornával történt találkozását Mr.­­Fiaserbe* i­tézett levelében leírja, mely az „Asiatic Society* előtt felolvastatott, s mily meleg érdekre ta­lált honfitársunk e tudós testületnél, következtethetni abból, hogy nemcsak a szükséges könyvek megszerzé­se, hanem havonként rendes pénzsegély is határoztatott számára, mit azonban ő, elveihez híven, elfogadni nem akart »). A társulatnak ezen határozatára azonban mindig büszke, s ez volt egyike azon czikkeknek, me­lyeket halála előtt csak néhány órával Campbell orvos­­tanárnak oly megelégültséggel mutatott meg »). Íme, itt következik a társulat üléséről a jelentés: „Gérard úr levelének kivonatai, melyekben Cso­rna urnák munkálkodásáról említés létetik, a legna­gyobb érdeküek, nemcsak mivel eleven színekben fes­tik bámulatos, mondhatnék heroicus áldozatkészségét a tudomány érdekében azon rendkívülileg önzéstelen s munkára kész egyénnek, oly nehézségek között is, me­lyek egy kevésbé elhatározott embert elriasztanának; de, tekintetbe véve a tudomány azon raktárait, melyek századokon át egy elkülönzött nemzetre voltak korlá­tolva, melynek nyelve­ és intézményeiről Európa oly felette keveset tudott, de a mik Csornánk és társa, a tu­dós lámának szerencsés eszközlete következtében, úgy hisszük, nem fognak soká zárt forrás maradni. Gerard úr kevés hónap előtt utazásából visszatért, Csornát meg­látogatta Kanum helységében, a­hol őt egy kis kuny­hóban, könyveitől körülvéve, jó egészségben találta. Lelke egészen el volt merülve tanulmányaiba, egyéb­ként körülményei, melyek közt volt, s különösen az ég­hajlat mostohasága akadályul szolgáltak működé­seinek.­­ Egy telet a tenger színétől 10,000 lábnyi magasságban ivó­asztalánál töltött, tetőtől-talpig gyapjú ruhába burkolva, pihenés nélkül reggeltől es­tig dolgozott, szabad időt csak annyit engedett magá­nak, a­mennyi egyszerű ebédje elköltésére szükséges volt, mely szabályszerűleg zsíros theából állott, mivel azon országban a thea a leveshez hasonlít, s készíttetik nem a levelekből egyedül, hanem a theanövényből, vegyítve vízzel, vajjal és sóval. Kanunban a tél szi­gorúsága, úgy látszik, igen csekély, hasonlítva azon . Lásd Gobernemet Gazette 12. nov. 1829. (Talál­ható az akadémiának adott irományok között.) *) Lásd a­„Magyar Sajtó*4uu” 1857-ben kösök­­ezik kei­met. D. T. .rtá 04­ vidékhez, a hol Zangszkar városa áll, a melyben Csorna egy évig mulatott, s ott harmad magával, t. i. a lámával, és szolgájával, egy 9 lábnyi négyszögü szobában lakott. „Négy hónapnál tovább az idő nem engedte, hogy szobájukat elhagyják , —■ a hideg Fahrenheit hóvmérőjén zérus alatt lévén. ’) — Ott ült bundájába takarózva, karjai testéhez illesztve, s ily helyzetben reggeltől estig olvasott, nappal melegítő tűz, alkonyat után világ nélkül; a föld képezte ágyát, s a négy fal védelmezte a hideg zúzmarája ellen.­­ A tél oly ke­gyetlen volt, hogy kellemetlen volt kezét a bundán kí­vül tenni a könyvlevelek forgatása végett, s mindennek daczára Csorna 40,000 szót szedett és rendezett össze. Úgy látszik, hogy ekkorig majdnem bevégezte a szó­tárt, s a nyelvtanban jó módon előre haladott, s mind­kettő, dr. Gerard ítélete szerint, bélyegét viselte rend­kívüli szorgalmának és belátásának. „Tudós társa, a láma, hirszerint terjedelmes is­meretekkel biró férfi, rendkívül szerény modorú, s egyszerű, tiszteletteljes viseletű. — Csom­ánk vizsgá­lódásai magukban foglalják azon országok vallását és históriáját. A philosophiai rendszerek, melyek Tibet roppant műveiben vannak foglalva, nagyon számosak, s olyanok, melyek, hiedelme szerint, meg fogják lepni Európát. Az orvostan 5 kötetben foglaltatik, és dr. Gerard maga látta a lajstromot, melyben 400 be­tegségnek neve és természete le van írva, s a láma azt állította, hogy a Tese­lunpoi monostorban a boncttan­­hoz 60 ábra van nyomtatva, s végre azt állította, hogy a kőnyomtatás sok század óta használatban volt a ti­betieknél, s hogy Sinában a tudományok igen régtől virágoztak. „Csomnánk kunyhója regényes fekvésű lámaépü­letekkel volt körülvéve, s a láma-papság vallásos szer­tartásai rendkívüli hasonlatossággal birnak a róm. kath. egyházéival; alább van egy monostor, melyben a tibeti encyclopádiának egy példánya van meg. Vannak ott asszonyi zárdák is, de fegyelmük nem szigorú. Tesse­­lunpo és H’Lassa városok könyvtáraiban hitszerint sok becses mű van, melyek tartalmával a világ csak Csorna , 46* % tárón alul Beaumur­saszint­ lángesze által fog megismerkedni, ő nagyon óhajtja, hogy Mongóliába érhessen, hogy az ország történeteit és intézményeit is megvizsgálja. „Befolyás nélkül és pénzbeli hiány mellett kül­denie kell nemcsak az éghajlat szigorúságával, ha­nem alá kell vetni magát sok kegyetlen akadálynak, melyeket a monostor lakosai részint túlbuzgóságból, részint saját tanaikban való tudatlanságuk következté­ben útjába görditnek. „A személyes függetlenség eszméit azonban Cso­rna oly féltékeny szélsőségig viszi , hogy magán­egyéntől legcsekélyebb adományt sem akar elfogadni, azon okból,­ mivel hatalmában nincs azt vissonosni; de a nyilvános testületektől jövő segedelmezésnek nincs ellene, mivel azon meggyőződésben él, hogy munkája gyümölcseivel adóját leróvandja. Dr. Gerard úrtól né­hány apróságot sem akart elfogadni, mely felette hasz­nos lett volna körülménye közt, s azzal angol barátjá­nak is nagy örömöt okozott volna. Meg kell vallani, hogy a függetlenség eszméjének ez túlcsigázása, mivel az általános elv minden lelkiismeretessége mellett van­nak a barátság viszonyai körében oly csekély szivessé­­gek, melyek elfogadhatók a nélkül, hogy a fö­lv sérü­lést szenvedne, s melynek visszautasítása nem használ egyik félnek sem.“ (Vége köv.) ii Csavoschiky Péter első-osztályú százados a 12. sz. német-bánsági határőr-gyalog-ezredben, mind­ketten őrnagyi ranggal ad honores. Birodalmi tanács. A követek házának ülése (nov. 29-kén.) A mai ülésben szokatlanul nagy a tódulat. A kar­zatok sűrűn el vannak lepve, a páholyok majd mind elfoglalva. Felolvastatik a cavalesei törvényszéknek irata, melyből kitűnik, hogy Riccabona Károly, volt követ ellen nincs vétkes bukás miatt vizsgálat rendelve, és hogy ő nem csődben, hanem csak kiegyezkedési el­járás alatt létezik. A kereskedelmi ministérium az erdélyi v­a­s­u­t építése kamatbiztosítékának engedélyezése iránt törvényjavaslatot terjeszt elő. Napirenden a fölirati vita van. Dr. G­i­s­k­r­a mint jelentéstevő kifejti a néze­teket, melyek a fölirati bizottmányt e tervezet kidolgo­zásánál vezették. Visszaemlékezik az erősített birodalmi tanács aristokratikus többségére, miként aztán Schmerling mi­nister jutott a kormányra s bocsátá ki az ismeretes köriratot. Akkor azt hivék, hogy szabadsági reformok ut­ján ki lehetene egyenlíteni azon dissonantiát, melyet az octoberi diploma okozott; az Austria iránti bizalom növekedett így történt, hogy e házban is bizalomteljesen csatlakozott egy nagy többség a ministériumhoz. Azon­ban nem egészen úgy fejlődött a dolgok menete, mint remélék. . , , Az alkotmányélet az államban némi erősödést nyert ugyan, és a követi ház örömmel látta az erdélyi követek beléptek Ámde ezzel vége is volt mindennek, többé semmi sem történt, bárha az alkotmány már há­rom­ év óta fenáll. A régi törvények , intézmények, a régi bajok még folyvást tartanak. A pénzügyi helyzetről nem akar szólni, mert a házban mindenki előtt tudva van, mine­­mű az. Mondhatni: „Az államhajó nem halad előre)“ nem akarja mondani, hogy az hátrafelé megy) nem, de körben forog. Szónok azon biztosítással végzi, hogy a fölirati terv vitatásánál semmi pártszenvedély, semmi szemé­lyes befolyás sem téve magát érvényessé, ennélfogva ajánlja a háznak a fölirati tervnek elfogadtatását. (A fölirati terv felolvastatik.) Megnyittatik az általános vita. A fölirat ellen be van jelentve: M e n d­e, mellette gr. Kinsky, Skene, Obert és Sadil. M ende követ: A trónbeszédben adott biztosítá­sok, hogy a teljes birodalmi tanács ülésszakának be­zárta után a szűk­ebb birodalmi tanács s a magyar országgyűlés egybe fognak hivatni, eloszlaták azon aggályokat, melyek a teljes birodalmi tanács egybehiva­­tása iránti pátenshez kötődtek. Szónok egy pillantást vet a birodalom helyzetére s azt hiszi, hogy a jobbra­­fordulás iránti remény mindinkább enyészik s ha a leg­­m­agasb trónról a legmegnyugtatóbb biztosítások nem adattak volna, ő is kételkednék. Szónok a mérsékelt ha­ladás emberének vallja magát s azt hiszi, hogy a poli­tikai és vallási szabadságok mint a méregorvosságok, kis, gondosan megvizsgált adagokban szolgáltatandók, de szolgáltatniok kell. Azon kérdésre áttérve, váljon a szűkebb birodalmi tanács az alkotmány szerint éven­­kint hívandó-e egybe, azt vonja ki szónok a lehr, al­kotmány és pd­. diplomából, hogy úgy a szűkebb bi­rodalmi tanács, mint a magyar országgyűlés minden évben, és pedig a teljes birodalmi tanácsot megelőző­leg hivandó egybe. Ha ama két tényező a Lajthán in­nen és túl tanácskozott, akkor kell aztán a kettőből azon közegnek egybelépnie, — melynek mint teljes birodalmi tanácsnak , — a birodalmi ügyek felett ta­nácskoznia s határoznia kell. Különben a Lajtán innen és túl annyi anyag van a reformra egybehalmozva, hogy nem lehet azon időt előrelátni, a­midőn a szűkebb birodalmi tanács, illetőleg a magyar országgyűlés, tár­gyalásaira anyagot nem találna. Szónok a tágabb biro­dalmi tanács külön egybehivatásában nem láthat Ma­gyarországnak tett engedményt, mint ismételve mon­datott , hanem ezen egybehivatás az alkotmányban ta­lálja alapját. Ha ez egybehivatásban engedményt látná­nak, úgy állítania kell, hogy az semmi horderővel sem bír. Engedmények teendők, de ezeknek a katonai tör­vényszékek megszüntetésében, a magyar sajtó felsza­badításában s az országgyűlés egybehivatásában kell állniok. Tűzzék ki a bizalom zászlóját , azon meggyő­ződésre fognak jutni, hogy loyális néppel van dolguk, mely a trónhoz és hazához és ősi intézményeihez híven ragaszkodik. (Egyes éljenek.) Az utolsó 16 év alatt Magyarország elidegeníttetett a többi Austriától. (Igye­kezni kell ismét hozzá közeledni, ettől függ Austria megerősödése benn és kifelé. Ha egyszer az aran­gy­gyűlés elismeri a közös ügyek létezését, akkor a tár­gyalás módját is könnyű lesz megtalálni. Gr. Kinsky mindenekelőtt a pénzügyi kérdést veszi szemügyre, s e tekintetben gyors visszalépést lát Marokkó olcsóbb pénzt kap mint Austria; ez mi több, mi épen nem kapunk pénzt szónak azon gyanút táp­lálja, hogy az angol kölcsönnek elzálogosítása a bank­nál a bankszabály 62-ik­­-ától való eltérés, de reméli, hogy a pénzügyminiszer azon helyzetben lesz, sasa gyanút eloszlatni. Szónok hasonlításokat tesz a francaia és austriai budget közt, hogy kimutassa, miszerint Austria jobban van terhelve és eladósodva, mint Fran­­cziaország. Ezen baj egyik fő oka külügyi politikánk n.­m. szónok, nevezetesen Olaszországra vonatkozólag, s reméli, hogy a kormány által most, midőn a ministérium vezetésében változás történik, a külü­gy tekintetében is más utak fognak követtezni. Most minden szövetség nél­kül állunk, mert azt nem lehet szövetségnek mondani, ha egy Mentornak engedjük át magunkat és érdekéért vérünket és vagyonunkat áldozzuk. Az opt 49-ei egy­behívó pátensre áttérve, szónok azt alkotmányellenes­nek tartja; a kir. tanácsnak tágabbra és szűkebbre el­különítését a házzal kellene megál­lapítani. Az ostrom­­állapotot Galicziában csak az alkotmány 13. §-a szerint lehetett volna elrendelni, és a kormány ennélfogva köteles annak okait és eredményeit a ház elé terjeez­­teni. Szónok alkotmánysértést lát az előfordult kiadási többletekben, s nevezetesen azon szerződésben, melyet a kormány az erdélyi vaspálya építésére vonatkozólag kötött. Eljött a perez, midőn a szavak megszünnek s a tények kezdődnek, midőn a háznak kötelességét kell teljesítenie, s az engedélyezéseket megfelelő felté­telekhez kötni. Dr. B­e­r­g­e­r: Az állam helyzete fordulatot kö­vetel. Szónok egy tekintetet vet a külpolitikára, és úgy vélekedik, hogy ha az eszközök tere, melyet a diploma­ta alkalmaz, nem vétethetik is tanácskozás alá, ás ered­mény tárgyalása mindenesetre a ház illetékességéhez tartozik. Austria — úgymond szónok — elkül­önölve Napi újdonságok. * Császár 0 Felsége f. hó 28-kán délután ?12 órakor szemlét tartott az Opern- és Burg­­ringen felállított csapatok felett, melyek itteni helyőr­ségüket elhagyák. A két csatártömbben felállított csapa­tok szemléje után Császár 0 Felsége a homlokzatból kilépett tisztekhez beszédet tartott, mely után végbe­ment az elléptetés, lengő zászlókkal és harsogó zene mellett . Gr. K­á­r­o­l­y­i György koronaőr c­ezeja a li­pótvárosi templom építési bizottmányhoz intézett somi­ban készségét nyilvánító a lipótvárosi basilka alaptő­kéjéhez évenként 50 fttal járulni. * G­a­b­r­a­n­c­­­aliba. 29-b­en érkezett meg

Next