Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-03 / 277. szám

Leoni és Coblenz urak figyelmeztettek azon kö­rülményre, hogy 1863-ban az 1-ső és 2-ik rendű szál közti arány gyengébb volt, mint szokás szerint; oka ennek abban keresendő , hogy a kenderaratás rosszul ütött ki, mely okozva volt az 1862-ki gyakori viharok és szerfelett nagy esők által, melyek miatt az Oise megyebeli kender nem kis mértékben gyönge lett. Az 1863-ki aratásra nézve az arány igy áll : Tisztított szálkender­­-só szál . . . 12.50. Gerebenezett 1 2-ik , ... 4.50. Gereben csepü.................................... 5.50. Gereben-hulladék ....... 0.50. Összesen : 23.00. A vougenlieu-i gyár készítményeiből mutatvá­nyokat hoztam az egyesület számára; ezen mutatvá­nyok kétségen kívül helyezik a fennebb leírt gépies műtétek hatályát. Egyébiránt volt alkalmam meggyőződni arról , hogy Francziaország első kötélgyárai Leoni és Coblenz urak kenderét megvenni sietnek, s mindennemű kötél­gyártmányokra használják, minők : a hajókötelek, zsi­negek, halászati eszközök stb., melyekből szintén hoz­tam mutatványokat az egyesület számára. Több rend­beli előmutatott bizonyítványok elismerik, hogy a Vaugenlieuben készült kender minőségre nézve felette áll a kereskedésben eddigelé ismert áztatott kender­nek. Egy összehasonlító kísérlet, mely 1861-ben Pean testvérek, nantesi kötélgyártóknál ment végbe, azt mu­tatta , hogy két darab film­nek nevezett szövetből, mely­nek mindenike 4 méter és 40 cm. hosszú, 85 gramm nehézségű volt, csak 115, és 120 kilogramm teher alatt szakadt el; két más film­ szintély hosszú és 80 gramm nehézségű, közönséges áztatott kenderből ké­szítve, már 75 és 85 kilogramm teher alatt elszakadt. Magától értetik, hogy a császári tengerészet sem maradhatott közönyös ily tényekkel szemben. Leoni és Coblenz urak több rendbeli megrendelésekkel tisztel­tettek meg, s jelenleg a főbb katonai kikötőkben és a tengeren nagyobb mérvben történnek kísérletek a vau­­genlieui gyártmányokkal. Az erő felsőbbségének már kétségen kívül áll, hátra van csupán a tartósság kérdé­sének bebizonyítása, melynek szükséges próbaköve az idő. Ezek igy állván, a franczia ipart serkentő egyesü­let határozatához én is csatlakozhatom, mely kimond­ja, miszerint a kendernek előleges áztatás nélküli gép­­szerű feldolgozásának kérdése tekintettel a kötélgyár­tásra meg van oldva Leoni és Coblenz urak vaugen­­lieui gyára által. A­mi a kendernek finomítását és szóanyagokká előkészítési módját illeti, a gyárosok a szálkendert gőz általi mézgátlanítás műtéte (elégommage) alá vetik; ámde e pontot, valamint rendszerüknek alkalmazását nem fogom itt fejtegetni, miután nem volt alkalmam e tekintetben valamit saját szemeimmel látni Vaugen­lieuben; én csak arra szorítkozom, hogy bemutassam néhány példányait azon szálkendernek, melyeket a gyámolt uraktól nyertem s melyek az ő saját állításuk szerint ártatlan kenderből a gyári feldolgozás után gőz általi mézgátlanitás és gerebenezés műtéte alá vet­tettek. 10 kilogrammnyi nyereményt számítva minden 100 kilogramm nyers kendernél, két harmadára a Fran­­cziaországban termesztett mennyiségnek, minthogy ez a két­harmad az , mely kötelervártásra fordíttatik, éven­­kint 40 millió kilogramm szálkenderrel toltád­ lenn­, és 65 millióról, melyet évenkint a 125,000 hectare ken­derföld ad, 105 millió kilorammra szaporítaná a terme­lést. Ugyanis — ha be van bizonyítva, hogy nehézség nélkül hagyhatunk 10 százlal­val többet a kötélgyá­rakban használt kenderekben a nélkül, hogy a kötél minősége kárt szenvedne, akkor sajnos volna, ha a gyárosoktól­ kijelölt útra nem térnénk. Ama 10 százlék­ felesleg a nyers kender irányában csaknem kettőzted a kenderből nyert szálak súlybeli mennyiségét. A földmivelésre nézve az eredmény nem kevésbbé fontos mint az iparra nézve, eme bizonyítás elemeit az egyesület ítélete alá bocsátom. Lássuk ugyanis, minek közönséges eljárásnál a nyerés és áztatás költségei egy hectare kenderföldön Oise megyében. (Folyt. köv.) ---—Külföld. Russell gróf a déli államok manifestumára azon választ adá, hogy Angolország fájlalja ugyan a há­borút; azonban — mint eddig -- ezentúl is szigorúan semleges állásban maradand. FRANCZIAORSZÁG. Dec. 8-án a franczia ide­gen­légióból 800 ember fog Cherbourgból Vera Cruzba indulni. Tehát a franczia kormány még mindig küld katonákat Mexicóba. Mint a „Pr.“-nek Párisból távírják, a császár Drouyn de Lhuy­s-tól jelentést kívánt a schles­­wig-holsteini kérdés iránt, mely jelentés már be is ada­tott. A congressusi eszme újra fölmerül. A „France“ szerint a közoktatásügyi tanács be­­végzi ülésszakát. Az általa hozott határozatok közt az a legfontosabb, mely a baccalaureatus prograramjának átalakítására vonatkozik. Talleyrand báró Sz. Pétervárról Párisba érkezett, honnan családjával együtt januárban térend vissza Sz. Pétervárra. A „France“ szerint ott az új fran­czia követ a legrokonszenvesebb benyomást téve mind­azokra, kik vele közelebbi érintkezésben voltak. OLASZORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Turinból nov. 30-ról távírják. V­a­c­c­a egy oly törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szerint a világi papság javai az ál­lam­­kincstárba kebleztetnének, s a congregatiók eltörül­­tetnének. A kormánynak ebből 5 pcentnyi rente-ot a cultus-budget számára kell biztosítnia. A püspöki kar csupán állami fizetést hozna. Ezen terv, az osztályok­ban hevesen megtámadtatván, valószínűleg oda fog mó­dosíttatni, miszerint az egyházi javak a községek s tar­tományok javára behuzatnak, melyek ezért a papságot eltartani tartoznak. T­ü­r­r egy oly röpiratot adott ki, melyben azt igyekszik bebizonyítni, hogy Velenczét sohasem lehet békés után megnyerni, Olaszországnak azonban a há­borútól nincs oka félnie. A senatus nov. 30-ai ülésében La Marmora Ri­got­ti beszédére válaszolva azt állítja, hogy Ve­­lencze Austriára nézve csupán önszeretet kérdése; sze­rinte Németország nem hiheti, hogy Velencze birtoka az ő fönnállására szükséges lenne. Ő constatkrozza, hogy a Pó-völgy volt mindig az olasz harczok tere, s épen ezért kell távolabb helyezni a fővárost. A beszéd tetszéssel fogadtatott. T­ü r r , ki az olasz seregben tábornoki ranggal bírt, s a király hadsegéde volt, beadta lemondását, noha L­e M­i­­run v­r.a tábornok, a hadügyminister a R­a­tazzi öt határozatának visszavonására igyekeztek rábírni. Mindazáltal a király parancsából, annak tiszte­letbeli hadsegéde marad. A turini hivatalos lap folyvást számos községek névsorát közli, melyek az 1865-rei föld­adó előlegezé­­­­sére ajánlkoztak. Rómából nov. 26-tól kelt levelek szerint, az ol­osz trón­örökös, kinek számára már lakosztályok voltak előkészítve, azt táviratoztatá, hogy nem fog Rómába menni. S a­­ d a n h a tábornagy, portugali követ, visszatért Rómába, visszahivatási iratának átnyujtása végett. Róma körül a rablások megszűntek. — Pa­checo, az új spanyol követ, nov. 28-án átnyujta a pápának megh­itelező­ iratait. NÉMETORSZÁG: München jól értesült köreiben az hallatszik, hogy a király legközelebb Hohenzol­­lern herczeg leányával fog egybekelni. Mint a „Pr.“-nek Frankfurtból nov. 30-tól távir­­ják, a szövetség­gyűlésnél már legközelebb várják a kö­zép-államoknak egy oly indítványát, mely szerint az augustenburgi herczegnek egy meghatalmazottja vétes­sék föl, egy austrágai törvényszék felállítása végett. Hamburgból dec. 1-től jelentik, hogy a Holstein­­ban lévő hannoverai csapatok még a hét folytában vár­ják az elindulási parancsot, a jövő hét első napjaira. A „H. N.“-nek egy félhivatalos berlini levelezője azt állítja, hogy Austria nov. 30-án készségét jelenté ki egy, a szövetség­gyűlésnél teendő közös nyilatkozatra, melynek dec. 1-én kelle előterjesztetnie, s az executio bevégződését porosz szellemben kelle kimondania, ugyanakkor a szövetségi jogok megőrzése mellett — a béke­szerződés létesítésénél. Mint a „Pr.“-nek Frankfurtból távirják, az austriai­­porosz indítványnak az executionalis csapatok s a pol­gári biztosoknak Holsteinbeli visszahivatása iránt, f. hó 1-én kelle szavazásra kerülnie. Hannover a felmentési inditványt terjeszt elő. Pfordten báró, véglegesen bajor külügy­ministerré neveztetvén ki, Münchenbe uta­zott el. A porosz király múlt vasárnap fogadá el az új franczia nagykövetet Benedett­i-t, a minister­el­­nök Bismark, a főudvarmester, Stillfried gróf, s az udvari marsall, Perponcher gróf jelen­létében. Benedetti a királynak átnyújtó meghitelező iratait. SPANYOLORSZÁG. A hivatalos lap a belügy­­miniszernek egy oly tartalmú körlevelét közli, miszerint a választások most már be lévén végezve, a sajtó­tör­vényt szigorúan végre kell hajtani. Madridba több példányai érkeztek egy oly kiált­ványnak, melyet a san­ domingói új forradalmi kormány adott ki. Ezen manifestumból kitűnik, hogy a fölkelők a béke minden reményét föláldozván, azt remélik, mi­kép az ellentállás sokáig tartása következtében, a spa­nyol kormány kénytelen lesz a harcz folytatásáról lemondani. A legközelebb Madridban történt választások eredménye következő : miniszeriálisok 264 , bevallott ellenzékiek 48, kétes választások 16, második válasz­tások 3, oly kerületek, miknek szavazata még nem is­meretes 18, összesen 349. A hivatalos lap a belügyminister, Gonzalez- Bravónak egy oly iratát közli, melyben, mi­után kifejté, hogy a­ választások alatt a kormány min­den véleményt szabadon hagyott nyilvánulni, kijelenti, hogy elérkezett a perez, melyben véget kell vetni ama­i botrányokénak, miket egy ily türelem előmozdított. S ezért a királynő rendeletéből a sajtó ügyészének azt ajánlja, hogy ezentúl a törvényt egész szigorában alkal­mazza. „A kormány“ — úgymond — „teljesen ismerni akarja, hogy minő fékezési hatalom áll rendelkezésére, s bizonyosságot akar magának szerezni a felől, hogy minő fokig felelnek meg a törvény akaratának s hatá­lyának ama törvényszékek, melyek azt fölfogni s alkal­mazni tartoznak.“ OROSZ-LENGYELORSZÁG. A „Chrr. Havas“­­nak Sz. Pétervárról írják: „Jelenleg sokat foglalkoznak egy oly igen nagy fontosságú törvényhozási rendszabállyal, melynek gyökeresen meg kell változtatnia az időszaki sajtó je­len helyzetét. Egy oly törvényjavaslat fog néhány nap múlva a birodalmi tanács elé terjesztetni, melynek lé­nyeges pontjai tetemesen módosítják a censura eddigi szabályait. Bizonyos vélemény­különbségek daczára, melyek ama testület tagjai közt léteznek, s a magán­társalgásokban is elárulják magukat, méltán remélhető, hogy a birodalmi tanács az új javaslatot nem fogja ked­vezőtlenül fogadni. A­mi a császár helyeslését illeti, az nem fog kétségesnek látszani mindazok előtt, kik is­merik a császár rokonszenvét minden szabadelvű rend­szabály irányában, s különösen a sajtó dolgában. A censurai szabályok megváltoztatásának eszméje már nem új; az már több mint két év óta létezik. 1862-ben egy, Olebensky herczeg állam­titkár elnöklete alatti bizottmány bízatott meg annak megvitatásával, s egy új sajtóügyi törvényjavaslat kidolgozásával. Az ezen bizottmány által szerkesztett, s erre a belügymi­niszer átvizsgálása alá vetett törvényjavaslat az, mely legközelebb a birodalmi tanács elé fog terjesztetni. Minő változtatások azok, miket az új törvény a sajtó jelen helyzetében eszközöl? Várjon teljesen eltörlendi-e az a cenzurát? Nem, valóban a dolgok még nem haladtak ily messze, azonban mégis az új javaslat oly haladást jelöl ki, melyet nem lehet félreismerni. Ezen javaslat a Francziaországban divatozó megintési rendszeren ala­pul, de azon sajátsággal bír, miszerint az uj törvény nem lesz a sajtóra rászabva, a hajdani censura folyvást működni fog, az­ uj megintési rendszer mellett, s mind­egyik időszaki lap maga választhatandja a kétféle tör­vényhatóság közöl azt, a­melyiknek alája akar vetve lenni. Ha az új rendszert akarja megkísérlem, ezt ki kellene nyilatkoztatnia, s ezen időtől fogva kiteendi magát a fölfüggesztetés, sőt még a betiltatás veszélyé­nek is — meghatározott számú megintések után.“ A „France“ szerint Konstantin nagyher­­czeg Sz. Pétervárra visszatérvén, a földirati társulat ülésében elnökölt, a színházakat s múzeumokat meglá­­togató, azonban úgy látszik, még eddig nem hajlandó, politikával foglalkozni. Mindazáltal azt állítják, hogy kitűnő állás van szánva számára. A közoktatásügyi miniszer, kiről azt állíták, hogy kegyvesztésbe esett, a császár által oly fogadtatásban részesíttetett, mely öt, legalább egyelőre, teljesen m­eg­­nyugtatható állása iránt. A pénzügy­minister folytonos panaszokkal ostro­­moltatik, kivált a kereskedői kar részéről, az állam­pa­­pírok árfolyamának mindig növekvő csökkenése miatt. Ő, mint mondják, ezen panaszokra azt válaszold, hogy nem az ő hibája, ha az orosz aristocratia tömegesen külföldre költözik ki, a birodalom minden érezpénzét magával vivén. Bizonyos, hogy jelenleg több mint 200,000 orosz család lakik külföldön. Ha egy családra csak 4 személyt veszünk is, kik közöl egy-egy napon­kint csak 2 rubelt költ, ez már naponkint 2,400,000 ru­belre vagy évenkint 876 millióra megy, mi roppant összee­. AMERIKA. A „Patrié“ tudni hiszi, hogy a brazí­liai kormány W­e­f­f­el, az Egyesült­ Államok riói kö­vetével tudata ama reclamatiókat, melyeket Washing­tonba intézett, s melyeket West’ élénken támogatott. Mivel West’ Amerikában nagy tekintélylyel bír, véle­ménye ott igen komoly figyelembe fog vétetni. Brazília követelései ekkér vannak formulázva : 1) a „Machus­­setts“ szövetségi hajó parancsnokának Lincoln elnök általi megrovatása; 2) a bahiai amerikai consul vissza­hivatása; 3) a „Floridádnak, mely jelenleg Sz. Tamás szigetében van letartóztatva, a brazíliai hatóságok ke­zébe visszaszolgáltatása. A legutóbbi amerikai tudósítások csupán viszony­lagos fontossággal bírnak. Az amerikai lapok Lin­coln elnök újramegválasztatását tárgyalják, mely megválasztatás épen nem csüggeszté el a délieket. „Mac­Clellan félig kibékítési politikájától“ — mondják a secessionista közlönyök — „sokkal inkább lehetett félni, mint Lincoln seregeitől. Komoly okok léteztek azon aggodalomra, miszerint ama politika megcsalta, demoralizálta, s megosztotta volna a délieket. Ily ered­ménytől nem lehet félni Lincolnnal; mi mindnyájan együtt leszünk egyetlen ember ellen ; az egyesült dél a megoszlott éjszak ellen. Ellenben Mac­Clellannal egy egyesült éjszak állhatott volna szemben egy megoszlott déllel.“ Világos, hogy a déliek nagy erélylyel készül­nek a háború folytatására. Általánosan azt hiszik, hogy Grant nem ha­gyott föl a Richmond elleni közvetlen hadműveletek eszméjével, s hogy azokat tüstént megkezdendi, mi­helyt a dutch-gapi új csatorna munkálatai egy szövet­ségi flottillának megengedendik az odajuthatást, ekkér kikerülvén a confoederáltak által a James-folyamon lé­tesített rettentő akadályokat. Azonban a tél szigora, a nagy havazások s esőzések, s az anyagi lehetetlenségek Grant serege elé oly akadályokat gördítnek, melyeken a legerélyesebb akaratnak is meg kell törnie. Mindaz­által nem lehetetlen, hogy az unionisták még a téli év­szak előtt valamely komoly műveletet fognak megkí­sérleni. Nehéz, szabatos jelentést adni Sherman Geor­­giábani mozdulatairól. A Tennesseeben történő fontos hadműveletek iránt a tudósítások homályosak. Azonban világos, hogy az unionista tábornok helyzete a kor­mánynak nagy aggodalmat okoz . e tetemes haderő ál­tal van fenyegetve, s talán kénytelen lesz Chattanogába térni vissza, hogy hadműveleti alapjával összekösse ma­gát, s ekkér elvesztendi e sok vérbe került győzelmek valódi gyümölcsét. Remélik, hogy valamely merész ma­noeuvre kimentendi őt a zavarból. Épen így áll a dolog a Shenandoah-völgyben is, hol Sheridan oly retrograd mozdulatot eszköz­­lött, melyet a confoederált lovassággal­ több ütközetek követtek. Ezek közöl a legutóbbi mindkét félnek érez­hető veszteségébe került. E szerint a helyzet egyeteme ugyanaz. Csupán gyanítgatásokra vagyunk szorítva; azonban a hadfoly­tató felekre rákényszeritett téli szállásokra vonulás ki­kerülhetlen fegyverszünetet idézend elő, melynek tar­tama alatt teljesebben méltányolhatandjuk a háború B£ 1 30 1 AMr 4-n-a alatt nyárt eredményeket. patok visszavonása iránt Mielőtt Poroszország saját jogainak keresztülviteléhez fogna, kötelességének tartáa a szövetségnek lehetővé tenni, hogy gyors határozatho­zatal által a szász kormányt arra bírja, mikép hagyjon föl a szövetségi szerződés teljesítésétől a jogosulatlan vonakodással. Föltéve, hogy a válasznak 24 óránál tovább késése egyjelentésű a porosz követelés elveté­sével, a porosz kormány már a mai szövetség­gyűlési ülésben panaszt emelhet Szászország vonakodása iránt Mivel az austriai kormány osztozik Poroszország azon fölfogásában, miszerint az executió bevégeztetett, s a szövetségi csapatok visszavonandók, lehetséges ezen eredményt egy közös austriai-porosz szövetségi indít­vány alakjában idézni elő. Ezért igen valószínű, hogy rövid időn oly szövetségi határozatok fognak hozatni, melyek minden további összeütközés megelőzésére al­kalmasak. D r e s d a, dec. I. A „Dresdner Journ.“ szerint Poroszországnak a herczegségek odahagyása iránti szövetség-baráti megkeresésére Szászország részéről, a szász szövetségi indítványra utalással, azon válasz ada­tott, miszerint Szászország magától értetőleg a szövet­­ség­gyűlés minden többségi határozatának engedni fog, de önhatalmilag nem akar eljárni. A „Sürgöny“ magán-táviratai. B­é­c­s, dec. 2. A fölirati vita folytában S a­z i­­ oda nyilatkozik, hogy a Németország irányábani viszonyokban csupán hátrány­okat és sehol sem előnyöket lát. — B­r­i­n­z Poroszor­szágnak a herczegségekbeni törekvései ellen szól. — Ku­randa a porosz szövetség veszélyeit rajzolja. Poroszország — u. m. — kiszoríta Aus­­triát a vámegyletből. A szövetség eredménye az, hogy az összes előnyök Poroszország, és az összes hátrányok Austria részén vannak. Ma im­már Poroszországnak Francziaországgal a szövet­ségétől félhetünk. Mühlfeld a német szö­vetség erősbítése mellett szól. Austria a szövet­séget gyöngítvén, iparkodnia kell, annak azon állást ismét megszerezni, mely annak a szüksé­ges hatalmat megadandja; —kötelessége to­vábbá Austriának, Poroszország külön­ törekvé­­seinek útjába állani. Me­­nsdorff újólag hangsúlylyal em­­líti, miszerint a kormány azon van, hogy az öröklési kérdést a herczegségekben oly értelem­ben juttassa megoldásra, mely Austria méltósá­gának megfelel s egyúttal Németország érdekeit is figyelemben tartja. A tárgyalások jelen állása nem engedi meg a közelebbi közléseket. — A külügyér úr visszautasítja azon megjegyzést, mintha Austria kedvtelésből folytatta volna a háborút. — Végül a 9—12 bekezdés a javaslat szerint fogadtatott el. — Holnap a viták folyta­tása. Táviratok. B­é­c­s, dec. 2. A fölirati vita mai folytatása közben, a követek házában, G i­s­k­r­a előadó és Schindler Austria külpolitikáját birálgatták. Gr. Mensdorff azt válaszolja, hogy Austria kikerült egy oly nagy háborút, mely szinte kikerülhetlennek látszott, s a hadjáratot Németország üdvére végezte be. Austria föladatul tűze ki maga elé, ezen német ügyet egész komolysággal oly módon juttatni megoldásra, mely a jognak eleget tesz, s ha csak lehet, a Németor­szágra s a békére nézve annyira szükséges Poroszor­­szággali összeköttetést fönntartja. Nyugalom, békülé­­kenység, de szilárdság is, ez a cabinet programmja. Az Olaszországhozi közeledés kezdeményezését, mely Austria fennállását aggressívnek nevezi, senki sem fogja kívánni. Austria a békét fönntartandja, de ellenségei ellen szintoly elszántan fog föllépni; a kormány ez iránt a­ ház, valamint a nép teljes támogatására is számít. (Élénk tetszés). A hadügyminiszer kijelenti, hogy Austria örömest lefegyverkeznek, csak hogy ezt más államok kezdjék meg. Triest, dec. i. A „Brasilian“ közös 1100 mexikói önkéntessel, ma délben elindult. Berlin, dec. 1. A „Nordd. Alig. Zig“ követ­kező közlést kapott : A szász kormány még nem adott választ Poroszország fölhívására, az executionalis és a­ Gazdaság, ipar és kereskedelem. Üzlettudómítás nov. második feléről. Míg Európa legtöbb tőzsdéje részint a pénzügyi, részint a politikai események által káros behatást szen­vedett, s az értékek ára többé kevésbé csökkent , a mi hitelpapírpiac­unk határozottan emelkedő irányt mutat, az értékpapírok csaknem minden nemét illetőleg. A dolgok ezen állásának oka részint pénzintézeteink valóban jó helyzetében,részint azon körülményben van, hogy az év vége közeledik s a mi papírjainkkal több­nyire kamat nélkül történik az üzérkedés s igy az év­folyam az egész évnek osztalékát magában foglalja. A pesti kereskedelmi bank igazgatóságának azon határozata, hogy biztositók­ kölcsönöket fognak adni, kedvezően hatott a részvények állására s ezek növekvő árfolyamban kerestettek. A bank részvényeseinek nov. 30-dikán tartott közgyűlése az igazgatóság határoza­tát egyhangúlag elfogadta. További jelentékeny lendületet nyertek a Pannó­nia viszontbiztosító-társulat részvényei is. Ezek lassan bár, de folytonosan nyertek kedveltségben, s nem lát­szik úgy, mintha tetőpontjukat elérték volna. Már a múlt évi osztalék is sokkal magasabb volt, mint azt a mai árfolyam igazolja — eltekintve attól, hogy ez évben még magasabb osztalékra — 40 forint vagy még többre is — van kilátás. Az első magyar általános biztosító­társulat rész­vényei folytonosan szilárd árfolyamban vannak, sőt valamivel fölebb is emelkedtek az utolsó árfolyam­­jegyzés óta; az igen jelentékeny osztalék eshetősége e részvényeknél is változatlanul kedvező marad. A Pannónia gőzmalomtársulat részvényei az el­múlt fél hónapban igen kerestettek, s mintegy 50 forint áremelkedést mutatnak fel, a­nélkül, hogy ezen emel­kedett árfolyam mellett eladók találkoztak volna. A pesti hengermalomtársulat részvényei a folyton tartó eladások daczára megtarták árfolyamukat, sőt maga­sabb áron is fizettettek. Mind a két vállalat igen kedvező eredménynyel dolgozik jelenleg s a mindennemű lisztek kelete semmi kívánni valót nem hagy hátra. Az első magyar iparbank részvényei hasonlókén igen kereslet tárgyai valának s a pesti biztositó­társu­­lt részvényei már az aláírási áron felül adattak el. Csak a takarék-pénztárrészvények nem valának képesek az emelkedő irányhoz csatlakozni, miután a folyó évtől nem várnak kedvező eredményeket. A szent-István-köszénbánya-társulati részvények ellenben mintegy 10 fttal emelkedtek, miután a bécsi hivatalos tőzsdeárfolyami lapba a Pest-Losoncz-Beszter­­czebányai vasút­i szent-István-köszénbányatársulati részvények felvetettek, bár ott alku még nem jegyez­tetett be. Azonban ezen papír fölvételének megtörténte a bécsi börzén kedvező jel az itteni birtokosok előtt s az üzérkedés ezáltal lelkesítve van; különben a vas­­utrészvények alacsony árfolyamánál nincs különös lel­kesítésre szüksége az üzérkedésnek. A 200 ft kibocsá­tási áru vasútrészvények körülbelül 80 forinton állnak, a­mi igen kevés oly papírra nézve, mely a pálya építése alatt egyelőre 5% kamatot hoz. Az utóbbi, a­mint már előbb is említettük, a jövő év közepén adathatik át a forgalomnak s a legmérsékeltebb számítások szerint legkevesebb 5% jövedelmet hoz. A mint tudatik, a tár­sulat a legdusabb kőszéntelep fölött rendelkezik s csak egy pillantást kell vetni a mostani kőszénfogyasztásra Austriában más kisebb államokhoz hasonlítva,hogy azon lendületet kiszámíthassuk, melyet a szénfogyasztás venni fog, ha annak szállítása vasúton történhetik; Így Poroszország 1862-ben mintegy 3 millió mázsát, Austria pedig a fentebbi összegnek alig­h­át termelte és hasz­nálta fel. Ennélfogva nincs kétség benne, hogy a társulat kőszene bármi más kőszenekkel versenyezhetni fog, mihelyt a vasút annak nagybani szállítását lehetővé teszi, s miután a pálya költsége 12 millió forintra megy, csupán 600.000 forintnyi bevétel­nek kell lenni, hogy az 5% jövedelem biztosíttassék. E mellett e pá­lyán úgy a teher- mint a személyforgalom is nagy mérvben fog történni,s mindezt együvé véve, a mai ár­folyamot az üzérkedésre nézve igen kedvezőnek lehet tekinteni. Az általános pénzpiac­ folytonosan lanyha marad, jelentéktelen üzlet­forgalom mellett, a pénznemek és váltók szilárdak és keresettek. (A. L.) A Doh­ányárulás eredménye. F. év három első negyedében eladatott: 718,146,940 belföldi szivar (a múlt év ugyanazon részében 756,986,388), 8,636,712 külföldi szivar (tavaly 7,853,900) 36,546 mázsa tobák (tavaly 38,306), 363,732 mázsa (tavaly 340,051 má­zsa) és 110,029,689 csomag (tavaly 112,804,931 cso­mag) dohány. Összes bevétel 41,116,276 ft, míg tavaly 41,161,530 ft volt; csökkent a bevétel a belföldi sziva­roknál 3.3 százalékkal, tobáknál 4.3 százalékkal; el­lenben növekedett külföldi szivaroknál 5.6 százalékkal és dohánynál 3.9 százalékkal. Dunamállás. Pest, decemb. 2. 5' 5" 0 fölött. Színházi előadás december 3-án. Nemzeti színház. „Fidelio“ opera 2 flv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Orpheus in desc Unterwelt® opera 2 flv. Kezdete 7 órakor. Budai városi színház. „Die Räuber“ szomorul. 5 felv. Kezdete 7 órakor. ________________ Felelős szerkesztő: Kecskeméthy Aurél. *

Next