Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-30 / 298. szám

homályosabb (recondit­oribus) hitágazatok tekintetében is — ha ezen hitágazatok tárgyul terjesztettek maga az ész elé. 10. Mivel más a bölcsész, s ismét más a bölcsé­szet, amannak jogában, s kötelességében áll, alávetni magát ama tekintélynek, melyet valódiul ismert föl, de a bölcsészet semmiféle tekintély alá sem vetheti magát. 11. Az egyháznak nem csak hogy semmi bölcsé­szet ellen sem szabad fordulnia (animadverterei, ha­nem el is kell tűrnie ezen bölcsészet tévelyeit, s reá kell hagyni, hogy azokat maga javítsa ki. 12. Az apostoli szék s a római congregatiók ren­deletei gátolják a tudomány szabad haladását. 13. Ama módszerek s elvek, melyek szerint a régi scholasticus tudorok a hittant kimivelték, (excolu­­erant), épen nem hangzanak össze korunk szükségei­vel, s a tudomány haladásával. 14. A bölcsészetet a természet fölötti kijelentésrei tekintet nélkül kell folytatni. §. HL Indifferentismus, latitudinalismus. 15. Minden embernek szabadságában áll, azon vallást fogadni el s vallani, melyet eszének világa által vezetve, igaznak tart. 16. Az emberek bármelyik vallás gyakorlásánál föltalálhatják az örök üdv útját, s megnyerhetik az örök boldogságot. 17. Legalább remélni lehet mindazok örök üd­vösségét, kik épen nem élnek Krisztus valódi egyhá­zában. 18. A protestantismus nem egyéb, mint ugyan­azon keresztény vallásnak különböző formája, mely­ben szintúgy lehetséges Istennek tetszeni, mint a kath. egyházban. §• IV. Socialismus, communismus, titkos tár­sulatok, bibliai társulatok, szabadelvű papi­ egyletek (soc. clerico liberális.) §. V. Tévelyek az egyház s annak jogai iránt. 19. Az egyház nem valódi s tökéletes, teljesen szabad társulat, s nem saját s állandó, isteni alapítója által reáruházott jogán alapul, hanem az állam-hatalom dolga meghatározni, hogy melyek az egyház jogai, s melyek ama korlátok, melyeken belül azokat gyakorol­hatja. 20. Az egyházi hatalom nem gyakorolhatja te­kintélyét, az állam­hatalom engedélye­s megegyezése nélkül. 21. Az egyháznak nincs hatalma hitágazatilag elhatározni, hogy a kath. egyház vallása az egyedül igaz vallás. 22. Ama kötelezettség, mely a kath. tanárokat s írókat általában kötelezi, csak arra szorítkozik, mi az egyház csalhatlan ítélete által mindenkire nézve hit­ágazatul állíttatik föl. 23. A római pápák s az általános zsinatok túllép­tek hatalmuk határain, a fejedelmek jogait bitorolták, s a hit é s erkölcsi tanok megállapításában is tévedtek. 24. Az egyháznak nincs hatalma, erőszakos esz­közöket alkalmazni, (vis inferendae potestatem non ha­bet), se semmi világi közvetlen vagy közvetett hata­lommal nem bir. 25. A püspökséggel együttjáró hatalmon kívül v&írvHi ’IV"'2 m^8 világi hatalom is, mely világosan lam-kormanyík­ias wlíko,8 ,»e?éld­,ö§t,í& 26. Az egyháznak nincs veleszületett s törvényes joga keresményhez s birtokhoz. 27. Az egyház szolgáit s magát a pápát a világi dolgok fölötti minden vezetés­ s uralomból ki kell zárni. 28. A püspököknek az állam-kormány engedélye nélkül még csak apostoli iratokat sem szabad ki­­adniok. 29. A pápa által adott kegyelmeket (gratiae) ér­vényteleneknek kell tekinteni, ha azok nem az állam­kormány által kérettek. 30. Az egyház, s az egyházi személyek mentessé­ge a polgári jogból véve eredetét. 31. Az egyházi törvényhatóságot a papok polgá­ri, s bűnvádi ügyeire nézve, egészen el kell törölni, még az apostoli szék megkérdezése nélkül, s fölszóla­­lása ellenére is. 32. A természeti jog s méltányosság minden meg­sértése nélkül el lehet törölni a papnövendékeknek a hadi szolgálat alóli személyes fölmentését, sőt ezen el­törlést meg is kívánja az állami haladás, név szerint szabad alkotmányos országokban. 33. Nem tartozik egyedül az egyházi teljhatalom­hoz, önjogúlag igazgatni a hittani tanulmányokat. 34. Azon terv, mely a római pápát egy szabad s egész egyházban hatalmát gyakorló fejedelemhez ha­sonlítja, oly­­an, mely a középkorban uralkodott. Jos lev. tagtól. Hegel felekezetének legújabb megha­­sonlásáról, ért. Purgstaller r. tagtól. A dialektikai módszer, ért. Emericzy Gézától. Az Ozmán uralko­­dóház egy ága Magyarországban, R­á­t­h K. lev. tag­tól. Az erdők befolyásáról, H­u­n­f­a­l­v­y János lev. tagtól. Magyar akad. értesítő (a math. és ter­mészettudományi osztályok közlönye), szerkeszti G­y­ö­­r­y Sándor r. tag. IV. kötet. H. füzet. Tartalma: A kölcsönügy math. szempontból, We­­ninger Vinczétől. St­at­istikai közlemények a hazai álla­potok ismeretének előmozdítására, szerk. H­u­n­f­a­l­v­y János. VI. kötet. I. II. füzet. (Munkálatok Barsi, Ke­leti, Kőnek, Kautz Gyula és másoktól.) N­y­elvtudományi közlemények, szer­keszti Hunfalvy Pál. II. kötet. H. füzet. Tartalma : Tanulmányok a magyar biblia-fordi­­tások körül, B­a­rl­a­g­i Mórtól. —­ A sajó-szent-péteriek végezése, Fogarasy Jánostól. — A részesülök, T­a­­kács Istvántól. — Csuvas-török hangviszonyok, Bu­de­n­z Józseftől. — Tudósítás a nyelvtudományi bi­zottság működéséről. Hunfalvy Pál Riedl nyelvtanát ismerteti. Némely névmás helyes használatáról, Ta­kács. — Vegyes apróságok. A m. t. akadémia évkönyve XV. kötet. L darab. Reguly Antal hagyományai. (I. kö­tet : A vogul föld és nép.) Kiadta Hunfalvy Pál. A­r­chae­ologiai közlemények, a hazai műemlékek ismeretének előmozdítására. IV. kötet. I. füzet. 7 képes táblával. Tartalma : A kolozsvári volt minorita­ templom történeti és építészeti leírása, gr. E­s­z­t­e­r­h­á­z­y Já­nostól. — Tétényi római Bírák — ismerteti E­r­d­y Já­nos r. tag. — Zólyommegye műemlékei — ifj. K­u­­b­i­n­y­i Ferencztől. — Pest város tiszti főorvosa november havi 35. Semmi sem tiltja, egy általános zsinat határ­­zata által, vagy minden nép ténye által, a pápaságot a római püspökről s városról egy más püspökre s más városra ruházni át. 36. A nemzeti zsinat határozata semmi további vitatást sem enged meg, s az állam-kormány valamely ügyet ezen határozatra juttathat el. (rem ad hosce terminos exigere potest.) 37. Nemzeti egyházak állíttathatnak föl, melyek a római pápa tekintélye alól elvonalnak, s attól teljesen különválasztvák. 38. Az egyháznak egy keleti s nyugatira külön­választását előmozditák a római pápák túlterjeszkedő intézetei (nimia arbitria.) §. VI. Tévelyek a polgári társadalom iránt mind magában véve, mind az egyházhozi viszo­nyaiban. 39. Az állam, (reipublicae status) mint minden jog kútfeje, korlátlan joggal bir. 40. A kath. egyház tana ellenkezik az emberi társadalom javával s hasznával. 4. Az állam­hatalomnak, még ha az nem­ hivő fejedelem által gyakoroltatik is, vallási dolgokban köz­vetett negativ joga van, e szerint nem csak az exequa­tur, hanem az apellatio contra abusum jogával is bir. 42. A két hatalom törvényeinek ellenkezése ese­tében a világi jogé az elsőség. 43. A világi hatalomnak joga van, oly ünnepélyes szerződéseket, melyek az egyházi mentességhez tarto­zó jogok gyakorlása iránt köttettek a sz.­székkel, an­nak megegyezése nélkül, sőt ellenmondása daczára is, megszorítni s hatályon kívül helyezni.“ SPANYOLORSZÁG. Azt állítják, hogy a cortes­­gyű­lés egyik legelső ülésében fog előterjesztetni a St.­­Domingo odahagyására vonatkozó törvényjavaslat. A spanyol lapok nagyon meg vannak csalva ezen fontos kérdés iránt, s közülök többen Concha tábornagynak a senatus, s C­a­s­tr­o-nak a követ­ kamra elnökévé meg­választatását nem igen kedvező gyanánt tüntetik föl a ministeri politikára nézve. Táviratok. B­é­c­s, dec. 29. A reggeli lapok jelentik, hogy egy, a Császárhoz s a porosz királyhoz intézett schles­­wig-holsteini fölirat elfogadása Császár Ő Felsége ré­széről megtagadtatott. A „Wand.“ közlése szerint a tengerészeti ministerium föloszlatása elhatároztatott volna; hihetőleg Burger fog kereskedelmi minis­­terré kineveztetni. Stuttgart, dec. 28. A követ­kamra vita nélkül, öszhangulag helybenhagyá az adóknak 1865. jan. 30-ig folyvászi behajtását. Berlin, dec. 28. B. Hock, császári austriai osz­tályfőnök, a király által ma fogadtatott. A „Prov. Corr.“ írja: Az országgyűlés nem nyit­­tatik meg jan. 14. előtt. A városi képviselők határoza­tát illetőleg megjegyzi a „Corr.“. A kormány csak azért erősíttetik, hogy a községi ügyekben erélyesen hasz­nálja az alkotmányo­s törvényadta jogokat. A „Zeidl. Corr.“ írja: Az, ha elfogadtatnék a­zon indítvány, hogy az augustenburgi herczeg képviselőjé­nek a szövetséggyűlésen ülés adassék, szövetségtörés volna, miután ez a mostani birtoklók jogaiba vágna, tiltottágífli vá?mai egyvertelmü A porosz követ a dán udvarnál 1865. január 1-je napján foglalandja el helyét. Dresda, dec. 28. A „D. J.“ kijelenti, miszerint a „Kob. Zig“ azon hire, hogy Bismark a szász követtel rászólását tudatta a Holsteinból visszatérő szász csapa­tok atrende miatt, koholt. Gr. Slohenthal nov. 30-dika óta nem értekezett Bismarkkal. Hamburg, dec. 28. Az uj 6% svéd ideiglenes államkölcsön 99 árfolyammal hozatott a piaczra és meglehetős élénkséggel vásároltatott. — Az összeg 8,100,000 márk bankó, négy egyenlő sorozatra van osztva és 1866. julius 15-től 1868. július 15-éig négy részletben visszafizetendő. A szelvények kifizetését az észak-német bank vállalja el. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Pest, dec. 29. Az idő tetemesen meglágyult; ma szép, verőfényes napunk volt. Hivatalos hetivásári jelentések. (Alsó-ilustriai mérő és mázsa szerint.) Munkács, dec. 19. T. búza 2 ft 40—50 kr, kétszeres 1 ft 60 kr, rozs 1 ft 30 kr, árpa 1 ft 10 kr, zab 1 ft, kuko­­ricza 1 ft 50 kr, széna 70 kr, liszt 4—5 ft, marhahús fontja II kr. N.-Sarad, dec. 20. T. búza 2—3 ft, kétszeres 1 ft 40 sebészeti és egésségügyi jegyzeteiből következendőket közöljük: Az időjárati viszonyok rendesek valá­­nak,a jéghévmérő legmagasb + 80, legalacsonyabb—40, közép havi állása 4°u R. al. számíttatott ki; hó 4, eső 17 napon esett s mennyisége 210 pár. von. rúgott; a szelek tulnyomólag EN. valának. A közegesség állapota nem a legjobb, a betegesedés ép oly mint a múlt hóban, az ural­kodó kór e hóban is a hagymáz vala, mert rendes idő­ben egy-egy ezer beteg közt közönségesen 12—15, most pedig 122 hagymázos beteg vala; a holtak száma 16, (s p. a múlt évi novemberben), most pedig 70-re rú­gott, a többi kórcsoportozatok aránylag nem változtak. A kimutatott 3986 betegesedési esetek közt 2181 járólag, 1805 a kórházakban fekvőleg orvosoltatott és p.: 1404 a p. sz. Rókus, 75 a szegény­ gyermek, 83 az izraelita, 23 a kereskedelmi kórházban, stb.— Ezekben a gyógyulási arány 4498, a halálozási pedig 60% volt. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett 2 agyvér­ömlenyben, 20 szembántalmakban, 23 tüdőlábban, 48 tüdőgümőben, 187 bujakórban, 2 himlőben, 4 vörheny­­ben, 3 kanyaróban, 122 hagymázban, 19 váltólázban, 8 orbánczban, 3 vérhasban, stb. A halálozás csekélyebb mint a múlt hóban, halt összesen 432 ember, sp. 247 fi- és 185 nőnemű. — Életidőre nézve volt : 0—1 éves 92, 1—10 éves 75, 10—20 éves 16, 20—30 éves 37, 30—40 éves 66,40— 50 éves 50, 50—60 éves 46, 60—80 éves 45, 80 éven fölül 5. A halál indokát tekintve, volt: 14 halva­szülött, 15 halt vele­szülött és 6 agygyöngeségben, 2 himlőben, 13 vörhenyben, 9 hártyás torokgyíkban, 70 hagymáz­ban, 10 hasmenésben, 3 vérhasban, 16 tüdőlokban, 74 tüdőgümőben, 53 rángásokban, 19 büdösben, 1 öngyil­kos és 1 meggyilkolt volt stb.­­ Született 456, s. p. 240 ft­­s 216 leánygyer- I —80 kr, rozs 1 ft 10—40 kr, árpa 1 ft 10 kr, zab 70—90 kr, kukoricza 1—1 ft 30 kr, széna 1 ft, liszt 4—8 ft, marha­hús fontja 1­3 kr. K.-Szt-ilárton, dec. 21. T. búza 2 ft 40—60 kr,­­ két­szeres 1 ft SO­­—2 ft, rozs 1 ft 30­—40 kr, árpa 1 ft, zab 75—85 kr, kukoricza 80 kr—1 ft, széna 1 ft 40— 60 kr, liszt 7 —11 ft, marhahús fontja 12 kr. Eger, dec. 23 T. búza 2 ft 50—80 kr, kétszeres 1 ft 5­1—75 kr, árpa 1 ft 10—25 kr, zab 1 ft, kukoricza 1 ft 15—20 kr. Pápa, dec. 23. T. búza 2 ft 50—80 kr, rozs 1 ft 60 —80 kr, árpa 1 ft 25­—35 kr, zab 1 ft, kukoricza 1— 2 ft, széna 1 ft, liszt 4 ft, marhahús fontja 16 kr.­­ milánói bank, e napokban kénytelen volt a váltók leszámítolását egészen felfüggeszteni, két napig értékpapírok sem fogadtattak el. Ezen rendsza­bály oka nincs tudva, annyival kevésbbé, mert a párisi váltók, még mielőtt az ottani kamatláb leszállittatott, 4%—%%-tól könnyen elhelyeztethettek. Az első austriai kereskedelmi tár­sulat a hitelintézetnél Bécsben és ennek fiókjainál 1865. január 15—31 közt aláírási íveket tétet ki. Az első befizetés az alapszabályok megerősítése után 14 napra 10%-tel történik és négy héttel az első közgyűlés után 20%-tól. Az első kibocsátás 5000 db kétszáz fo­rintos , 1,000,000 ft részvényből álland. Doh­ány-monopólium a Dunai Fejede­­lemségekben. Bukarestből Írják f. hó 24-dikéről, hogy C­ri­s­a h­erczeg egy törvényt bocsátott közre, mely szerint 1865. május 1-jétől kezdve a dohány-eladás kizárólag az állam joga leend. Pálinkaadó. A bécsi szeszgyárosok s árusok e napokban tanácskozm­ányt tartottak, melyben báró Riese-Stallburg, birodalmi tanácsi követ is részt ven. Általán véve helyeselték, hogy a birodalmi tanács a tervezett 10% adócsökkentést nem fogadta el, azonban ugyanehez kérvény fog intéztetni az iránt, hogy a kivi­telnél nemcsak az egész fizetett adó téríttessék meg, hanem kiviteli jutal­omdíj is állapíttassék meg, a­mi a tervezett adó­elengedésnél sokkal sikeresebben hatna a kereskedésre. Továbbá abban is történt megállapodás, hogy a kereskedelmi ministérium kebelében működő bizottmánynál a szesz szállítási díjának csökkentése iránt is tétessenek lépések. A pomerániai gazdasági egylet egy­­időben a stettini kézmű-és iparkiállítással, 1865. május 16—25 közt átalános állat-, valamint gazdasági, erdészeti s kertészeti gép- és eszköz-kiállítást ren­­dezene. A mezőgazdászati állatokra 5335 tallér dij, a többi tárgyakra 4 arany, több ezüstérem s dicsérő ok­levelek tűzettek ki. A szállítási dij leszállítása, valamint a vám- s adó­­leszállítás kilátásba van helyezve ; a porosz vasutak különösen dij nélkül szállítandják vissza a kiállítási tárgyakat. A kiállítási helyiségekért a kiállítók semmit sem fizetendnek. A bejelentések 1865. ápril 15-dikéig Kurtz bank-könyvvivő úrhoz intézendők Stettinbe. Május 19-dikén a különösen e czélra bejelentett tárgyak el fognak árverezt­etni. A kiállítás programmja a cs. k. kereskedelmi mi­nisterium mezőgazdászati osztályában és a birodalom minden gazdasági egyleténél megtekinthető. A- uur­&U...­»«».. egylet jövő 1865. évi január 24-dikén d. e. 10 órakor Z­á­g­­r­á­b­b­a­n, a nemzeti házban, (narodni dóm) tartandja XXII-dik közgyűlését ;a diakovári fiók gazdasági egylet rendes közgyűlése pedig 1865. január 5 én leend. Sorsolások. A h­erczeg Eszterh­ázy-sorsjegyek f. hó 15-diki húzása alkalmával 64 forintot nyertek még e következő számok: 76056 118 122 190 251 301 333 426 519 652 662 700 710 745 813 820 888 890 894 909 919 986 993 77008 9­48 71 183 187 197 232 312 334 356 363 416 462 476 565 674 702 782 739 901 78082 112 125 161 168 182 186 200 216 230 271 403 412 447 471 522 559 581 582 586 591 597 600 634 74374487890798279013 26 76 88 100 114 304 340 396 516 530 599 642 650 679 704 762 801 908 954 981 80063 72 96 99 240 301 326 449 515 635 747 782 895 913 81000 26 96 82 242 275 324 330 335 343 346 364 533 601 737 746 768 802 870 917 937 99089 112 129 191 237 281 311 369 430 439 634 677 696 705 715 743 745 776 809 813 832 919 948 963 975 83012 108 273 335 406 409 415 426 524 541 581 624 650 702 715 721 773 876 956 964 84019 26 78 116 187 207 271 316 335 368 384 455 571 669 685 695 915 928 85253 280 485 493 497 508 548 675 677 739 740 770 809 861 863 890 911 949 86079 101 118 132 150 201 205 206 291 114 449 624 665 681 736 744 765 970 84031 43 71 mek, ezek közt volt 150 törvénytelen, tehát ez utóbbi 32,5% aránynyal. Házasult 178 pár. ^ „A­l­s­ó-a­u­s­t­r­i­a­i helyrajzi posta-szó­­t­á­r“­ czim alatt megjelent egy Alsó-Austria egyes hely­ségeinek politikai, törvénykezési és postai tartozandó­­ságát kimutató könyv, mely a cs. k. postaigazgatósá­goknál magánosok számára 2 fton, hatóságok számára pedig 1 ft 50 kron megszerezhető.­­ A pesti Rókus-kórházban, hivatalos kimuta­tás szerint, f. hó 27-én 150 hagymázbeteg maradt; 28-án felvétetett 14, elbocsáttatott 2, meghalt 1, maradt tehát 161; 29-én felvétetett 10, elbocsáttatott 9, meghalt kettő, maradt tehát 160. * Színház és művészet. — A második philharmoniai hangver­seny műsora (január 6-kán d. u. 40 órakor, a nemzeti múzeum díszteremében). 1.­­Faust“ nyitánya Wagner Richardtól. 2. Ének. 3. Tengercsend Mendelssohn Bartholdytól. 4. Symphonia (B.-dixt) Volkmann Róberttól. (A szerző legújabb műve). — A nemz. színházban Shakespeare „Téli regé“­­je újév első napjára ép oly gonddal és fénynyel állittatik ki, mint a „Nyáréj-álom.“ — A városi színházhoz a vendégművészek egész sora váratik : Matras, komikus a Treumann-színház­­tól, a ki a bohózatok mértékét,—ha Gallmeyer k. a. még hagyna valami kívánni valót,—teljessé teendi; — utána Davison úr és Bärndorf asszony jövetelét em­legetik. — Brachvogel, a „Nárcisz“ szerzője egy új darabot fejezett be, mely történeti tárgyú és czíme : „Montpensier herczegnő“. — Hugo Károlynak mint automimikusnak ver­senytársa támadt S­c­h­u­­­c­z Ernőben, ki jelenleg Bécs­ 437 211 251 267 268 345 393 527 629 663 801 811 838 839 88035 36­41 60 61 82 129 144 231 208 375 446 487 490 505 645 667 689 743 754 842 905 927 951 992 994 89018 34 70 106 122 149 173 244 286 404 464 471 545 557 648 677 679 747 799 809 817 828 836 844 868 902 941 90062 76 108 111 133 149 167 170 262 360 376 410 480 609 666 676 687 699 776 823 870 917 941 999 91001 60 146 182 183 251 272 294 332 386 427 443 461 505 506 520 711 775 988 991 93 002 9­14 43­49 161 237 253 296 332 341 374 422 432 544 589 607 615 616 622 623 683 698 708 709 758 832 897 908 958 977 930 29­59 238 242 308 385 400 428 473 534 556 591 616 662 778 779 800 838 846 867 935 938 944 969 971­ 94216 261 267 318 344 352 372 389 503 522 585 588 632 667 691 719 798 920 947 953 95000 3 10 49 140 161 236 238 276 314 360 421 442 491 550 569 571 650 676 729 730 733 757 834 840 848 855 874 876 892 943 960 19 28 48 51 80 120 212 309 363 372 381 498 499 500 506 508 585 621 654 688 708 745 752 785 840 851 886 912 914 938 990 94037 108 126 139 185 191 283 361 432 445 458 497 475 620 663 704 779 781 849 895 915 949 957 99113 114 155 158 227 344 361 373 391 623 641 729 743 777 782 786 792 821 902 940 947 99006 45 68 163 189 195 198 212 254 262 408 417 418 473 508 531 554 637 744 777 812 876 915 949 100018 70136 216 225 226 260 276 307 448 454 488 491 537 589 597 672 738 796 848 853 997 101001 12 18 171 233 262 266 305 360 405 456 496 523 555 556 622 629 636 720 758 792 905 923 945 961 975 101004 24­46 102 108 168 205 208 289 307 390 405 452 473 578 659 667 695 728 762 769 888 899 941 983 103 166 70 119 176 179 199 278 335 368 369 398 486 599 614 623 686 748 779 828 861 890 897 974 1041152 200 237 306 329 333 362 415 549 565 619 668 675 739 808 893 993 105055 76 118 124 185 191 400 490 507 552 563 588 749 781 816 845 959 106093 96 119 194 208 225 254 276 418 419 421 432 439 445 531 561­­587 590 664 666 691 741 768 856 876 904 926 939 946 986 104032 77 95 96 198 222 244 349 380 461 531 646 662 707 872 913 927 929 970 108036 68 97 137 146 181 189 279 296 334 447 449 482 491 727 777 821 838 902 925 992 109001 34 133 143 157 236 279 286 289 421 487 513 534 560 569 614 645 774 785 790 859 870 877 110080 93 110 218 222 326 349 363 498 528 607 680 711 768 872 895 915 921 928 931 935 969 111084 118 286 334 352 406 636 691 743 883 895 945 947 958 994 111 064 81­­5 101 115 125 245 254 283 340 362 458 501 512 532 544 548 570 590 612 632 695 723 741 824 848 883 925 113126 181 187 211 322 366 381 506 517 731 851 896 950 988 114103 111 123 158 187 302 317 340 371 476 559 567 619 629 644 658 674 763 831 893 895 910 932 933 951 970 992 115118 163 240 435 512 546 571 645 729 765 813 849 945 966 975 999 116017 95 199 226 240 261 320 323 454 466 491 563 680 712 718 764 807 824 933 965 986 990 114105 153 204 226 275 330 362 418 484 518 521 526 568 718 746 787 826 859 882 923 934 954 961 116024 28 57 64 78 203 237 444 498 499 526 598 628 649 689 741 749 785 791 928. (Folyt. köv.) A „Sürgöny“ magán-táviratai. P­e r­­­s, den. 29. A mai „Constitutionnel“ constatk­ozván az ismeretes pápai encyclica által előidézett általános meglepetést, ezeket mondja: Ezek csupán oly elméletek, melyeknek alkal­­mazhatása lehetetlen. — Ha létezik valami ve­szély, az tisztán ama reactionak tulajdonítandó, mely ily vállalatokat előidézni képes. Franczia­­ország hű maradand azon elvekhez, melyek al­kotmánya élére vannak bejegyezve. Berlin, dec. 29. Szt-pétervári magán­közlés szerint Gortsakoff hg komolyan gondol a lelépésre, mely esetben Budberg által fogna helyettesíttetni; Walujev pedig párisi követté neveztetvén, Miliutin által helyettesíttetnék. Dunaiszállás. Pest, decemb. 29. i' i" 0 fölött. Színházi előadás december 30-án. Nemzeti színház. „Montjoye“ dráma 5 flv. Kez­dete 7 órakor. Pestvárosi szính­áz. „Robert der Teufel“ opera 5 flv. Kezdete 7 órakor. Budai városi szính­áz. „Eine passende Partie“ jellemrajz 3 flv. Gallmeyer k. a. vendégjá­téka. Kezdete 7 órakor.­ben ad mutatványokat. E művész—mint mondják, rend­kívüli tehetséggel bír, arczvonásainak tetszés szerinti kifejezést adni, s ebbeli mutatványait oly meglepőnek mondják, hogy nézői közül egyiknek se jut eszébe „Hamlettel“ felkiáltani : „Láss dolgodhoz és hagyd az arezfintorgatást“. — Párisban a „Hugenották“ utolsó felvonásában az a baleset történt, hogy a színpadi utczaharczhoz használt katonák a­helyett, hogy a levegőbe lőttek volna, mintegy három lépésnyi távolból tüzeltek Raoul­­ra. A Raoult játszó énekes a lövés után arczát kezeivel eltakarva rohant ki a színpadról, s a függöny gyors leeresztése után csakhamar megjelent a rendező, jelent­ve, hogy Picot ur (Raoul) egyik szemén megsérült. Mindazáltal remény van mielőbbi felgyógyulásához. Gyermekeknek és művészeknek saját nem­zőjük van. — Pozsonyban közelebb a bécsi Burg-színészek: Wolter k. a., Wagner, Förster és Hartmann urak közös vendégjátékul „Stuart Máriá“ban fognak ját­szani. — A párisi nagy operában a hallétnél egy új csillag tűnt fel: S­a­­­v­­­o n i k. a. Milánóból. — Offenbach „Szép Helená“-ját Strampfer igazgató Bécsben egészen a párisi kiállítás szerint ké­szül adatni. Némely jelenetéhez — mint mondják — egyátalában semmiféle szabó sem szükséges. -J­awison a prágai cseh színháztól meg­­hívást kapott, hogy egy estve ott lengyel nyelven játszik. — Ponsard, a „Pénz és becsület“ s „Lucre­­czia“ szerzője a Théatre Francais számára egy új dara­bot írt versekben (5 felvonásban), melynek czíme: „Le Lion amoureux“ (A szerelmes oroszlány); tehát Ponsard is az oroszlán-szeliditek közé állt be. Felelős szerkesztő : Bulyovssky Gyula.

Next