Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-08 / 281. szám

iránt szilárd határozat léteznék ? Én azt hiszem, hogy az ipar, összefüggésben a világ többi constellatiójával, nem volna kevésbé szorongatott helyzetben, igen, az ag­godalom új eleme lépett volna reá nézve elő, miután az üzérkedést távolabb eső jövőre kellett volna intéznie, holott a legközelebbi hónapok iránt is alig tud gondos­kodni. Ha azon hátrányokról szólnak, melyek ezen egyezkedések eredménytelenségéből származnak, csak az előttem szóló szavaira akarok visszatérni és megje­gyezni, miszerint kényszer álland elő jövőre, csak szo­rosan vett austriai érdekeket tekintetbe venni, autonóm­­szerűleg haladni és a díjszabályt az austriai szükséglet­hez képest megállapítani. Nem tudom , hogy lényeges hátrány fenyeget-e ezáltal? Ha e mellett — mire füg­gőben lévő tárgyalások utalnak— vámkönnyebbítések, vám-cartellák éretnek el, nekem úgy látszik, miszerint azon körülményből, hogy a kitűzött czél nem éretett el, és a díjszabály iránt nem létesült tulajdonképeni egyez­ség, az austriai birodalomra nem háromolhat hátrány. A kormány a házzal együtt azon helyzetbe jövend, hogy azon vámtételeket egyesítse, melyek átalános érett megfontolás után a viszonyokhoz képest megfelelőknek fognak elismertetni. Ha önök uraim, várakozást csatol­nak a mostani viszonyok javulásához, úgy a kormány örömmel ért egyet reményeikkel , várakozásaikkal. A szónokok egyike a Franczia-­­ Angolország­­gali kereskedelmi szerződésre utalt; nem tartom c­él­­szerűnek, hogy a miniszerpadon ülőktől követeltessék függőben lévő hírek fejtegetése, azonban ma azt mond­hatom, hogy efféle tárgyalások nem léteznek. Végül még megjegyzem, mikép azon rendszer, melyet az austriai kereskedelmi politikában követni szándék, a velünk szemközt álló szabad kereskedés elismerésébeni mérsékelt védvámrendszer legyen.“ Az előadó zárszava után szavalás történik s a 21-ik bekezdés a terv szerint egyhangúlag elfogad­­tatik. Ezután a 22—24-ik bekezdések jönek tárgyalás alá, ezek így hangzanak: „A vasutaknak mint közlekedési eszközöknek fon­tossága a követek­ házát már az utóbbi ülésszakban ar­ra bírta, hogy egy új vasútengedélyezési törvény szük­ségességét mondja ki, miáltal nemcsak a vállalkozási szellem élesztetik, hanem egyúttal a birodalom képvi­seletének is biztosíttatik azon befolyás, mely őt újabb vonalak felállításánál illeti. „Ismételve kell tehát Felségedhez azon legaláza­tosabb kéréssel járulnunk, méltóztatnék a kormányt ily javaslatnak a most ülésező birodalmi tanács elé ter­jesztésével megbízni. „A vasúthálózat kiterjesztésére, valamint egyáta­­lában a nemzetgazdászati érdekek előmozdítására vo­natkozó törvényjavaslatokat, úgyszintén a teljes biro­dalmi tanács illetékességéhez tartozó többi előterjeszt­­vényeket a követek­ háza leggondosabb tárgyalás alá veendi.“ Vita nélkül elfogadtatik. Most a 25-ik bekezdés jó tárgyalás alá, mely igy szól: „Nemkülönben tekintettel a Felséged által kilá­tásba helyzett, a szűkebb birodalmi tanácsot illető elő­­terjesztvényekre, azt reméljük, miszerint a sz.­székkel megkezdett tárgyalások lehetségessé teendik az állam­­törvényhozás körébe vágó azon viszonyok törvényszerű szabályozását is, melyek az 1855. évi augusztus 18-án Felséged által e szentségével kötött okmányban érintve vannak.“ Dr. G­­­s­k­r­a előadó megjegyezi: A vallás­felekezeti viszonyok fontosságát mindenki belátja s an­nak más, mint az 1855. aug. 18-ai szerződés, vagyis concordatum értelmébeni szabályoztatását mindenki szükségesnek ismeri el. A fölirati bizottmány abban egyetértett, hogy a reform itt sürgetőn szükséges. M ü h 1 f e 1 d követ (ellene) azt hiszi, hogy a czélhoz vezető utakra utalásnak olyneműnek kell lenni, miszerint ahhoz az összes tagok beleegyezésüket ad­hassák s indítványozza, hogy a szavaknál: „a pápai szék­kel megindított tárgyalások“ és „törvényesen“ elha­gyassák. Schneider Károly követ (mellette). A bi­zottmánynak meg kell köszönni, hogy az anyagi érde­kek mellett a szellemieket is fejtegeti. A protestánsok saját ügyeiket a birodalmi képviselettől s a Császár szentesítésétől függesztik föl, s ő csak a vegyes házas­ságokat, a gyermeknevelést s egyik egyházból másikra való áttérést említi. Ezen törvény az alkotmányélet darabja, a protestáns­ pátensnek csak ez ad még értel­met és jelentőséget. Vallási téren még semmi sem tör­tént. Az állam-törvényhozás még mindig ellenmondás­ban áll az egyenjogúság elveivel. Ő kedvező eredményt remél, még ha a jelölt tárgyalások a „non possumus“ szirtjén törnének is meg. Gre­uter követ : Constatkrozza, hogy ezen je­lentős kérdés ma beható vita tárgyává ne tétessék. Ő nem reszeli a harczot, de óhajtja, hogy az kikerültessék. Az ellenzék, mely a ministeri padot meg akard rohan­ni (ohó), eléggé fejtegeti a politikai kérdéseket, ő nem akar új anyagot felhalmozni. A békének meg kell köt­tetni s legjobb, ha itt pártatlanul járnak el. Beszéljenek a Császárhoz, ki magát „apostoli”nak nevezi. Kinek a vallás nem a legfőbb, annak az semmi. Dr. G i s k r a: Viharok fognak jönni, de ő az egyenjogúság elvei mellett fog küzdeni. Nézete szerint az állam egyszerűen kijelentheti, hogy a concordatum érvénytelen. A bizottmányban e kérdés nem érintetett. Egyetértését jelenti ki a Mühlfeld-módosítványhoz. A 25-ik bekezdés nagy többséggel elfogadtatik. Következik a 26-ik bekezdés, mely vita nélkül elfogadtatik. Erre a tudósitó constatirozza a vita bezá­ratását s zárszavait az Ő Felsége jóléte iránti óhajjal fejezi be, melyet a ház a legélénkebben viszhangoztat. G i­s k­r­a előadó erre indítványozza a 3-ik fel­olvasást, mire a fölirat nagy többséggel elfogadtatik.— Előadónak indítványa, hogy a fölirat írásban nyuj­­tassék át Ő Felségének, elfogadtatik s ezzel az ülés bezáratik. n—— Napi újdonságok. * A szent-István-társulatnak f. hó 6-án tartott vá­­lasztm. gyűlésén a társulati igazgató ur által felolvasta­tott pápa ö szentsége válasza, melyet a társulat legalá­­zatosb feliratára küldött. A gyülekezet, mely e választ tiszteletteljesen fölállva hallgatá végig, ö szentsége ne­vének hallatára — irja az „I. T.“ — lelkes éljenekbe tört ki. Azonnal határozatba is ment, hogy ő szentsége levele magyarra átfordittatván,az eredetivel együtt a tár­sulati tagok közt emlékül kiosztassék. Ugyancsak e le­vél fonalán felolvastattak azon sorok is,melyeket ő szent­sége a hg prímás ő eminentiájához intézett. A mai ülés egy másik fontos tárgyát a népirodalmi ügy képezte. Az e végre kiküldött albizottmány abban állapodott meg, hogy tekintetbe vévén a hazánkban szerfelett ked­vezőtlen pénzviszonyokat, külön előfizetést nem nyit, hanem hazánk legjobb nevű népiróitól rövid, legfölebb 2 évre terjedő műveket fog adni, melyek terjesztésére minden becsületes mód meg fog ragadtatni. A választ­mány az albizottmány munkálatát teljesen magáévá tette. A vállalat újév után már életbe fog léptettetni. — Pesti l' è r e á 11 a n o d a (XIII-ik közlés.) Az 1863—64 tanév végén megjelent X-ik tudósitvány­­ban közlött adományok óta a következő ajándékok folytak be. I. A Scitovszky-alapitvány­­ra Bob­reg Antal pécsi ügyvéd ur küldött 4 ftot. A tőkeösszeg e szerint most 2165 ft 50 kr, mely a pest­városi letéthivatalnál kamatoz.­­ II. A könyvtár következő adományokkal gyarapodott: a) A nm. m. kir. helytartótanács 4 kötet; b) Pest város tanácsa 1 ; c) föld­tani államintézet 2; d) Mutsák Ferencz ur 1 ; e) Wlád Alajos ur 1; f) Csaplár Benedek tr. ur 1 ; g) Szepesi Imre tr. ur 1 ; h) dr. Bellaágh József ügyvéd ur 2; i) Heckenast Gusztáv ur 9; k) Lauffer Vilmos ur 1; f) Asbóth Lajos ur 3; m) Ney Ferencz 1 ; n) Lampel Róbert ur 2; o) Kis Károly akad. tag ur 9; p) Malulay Ignácz III. ősz. tanuló 1 kötet, összesen 40 darab könyv. — Egyúttal van szerencsém értesíteni a t. közönséget, hogy a Scitovszk­y-a­lapít­­v­á­n­y kamataiból a folyó tanév elején 41 tanuló kö­zött 70 darab tankönyv osztatott ki. Ezekhez járult a tavasi segély-adományok közül visszakerült 23 darab, úgy hogy összesen 93 darab tankönyv jutott az idén a szegényebb sorsú tanulóknak segedelmezésül. Kelt Pesten, 1864. dec. 7-én. Ney Ferencz, igazgató. * A „Pol. Ujd.“ azon curiosummal lepi meg a színészet barátait, hogy a Stametz-Mayer bécsi bankár­ház úri birtokaihoz tartozó kisszállási pusztán Bács me­­gyében magyar színészet működik. A gazdatisztek hív­ták meg ide Hetényi társulatát Kun-Halasról, a­hol csak tengett. Hetényi tehát a pusztára toló Thespis targon­­czáját és felülteté reá a „Szép juhászt“, a „Tücsköt“ és „Csikóst“, —­hogy a juhászok és csikósok mint com­­petens kritikusok megbírálják, jól eszményítették-e őket ? s hisszük, hogy nem egy kiáltott fel, heiszen Kis­szálláson oly goromba juhász még sincsen, a­ki egy asszonyt, habár vén is, bottal döngessen s még dicse­kedjék vele, hogy milyen szépen pufogott. A „P. U.“ dicséri a puszta német lakóit, a­kik a magyar színé­szetet ott oly lelkesen fogadták.­­ Röhring, a német színházak igazgatójá­nak már említve volt abbeli kérelme, hogy a nemzeti színház által a városligetben tartott Blondin-előadások jövedelméből követelt 5 % fizetésétől felmentessék, leg­újabban a femért, magyar kir. udvari kanczellária ré­széről felsőbb hatóságilag is elutasíttatott. A Suhr lovarda-igazgató a közönségnél társu­lata iránt mutatkozó részvét elismeréséül azon ajánlatot téve Pest városa tanácsánál, hogy a szegényebb sorsú , kisebb tanuló ifjúság részére karácsonyi aján­dékul egy ingyen-előadást rendezend ; mint halljuk, a tanács ez ajánlatot elfogadván, a kérdéses délután 3 órakor kezdetét veendő jótékony gyermek-előadás nap­ijául f. hó 15-ét tűzte ki. A rendelkezésre felajánlott 3000 jegynek a város különféle tan- s egyéb intézetei közti felosztása iránti intézkedéssel A­­ k­é­t tanácsos úr lett megbízva. Mint értesülünk, a szeredi izraelita hitközség új iskola­házának felépítésére, a község folyamodása következtében, a magyar izraelita iskolai alapból 1000 forintnyi segély engedélyeztetett.­­A tolonczok s az adóssági fogságra ítéltek elhelyezése Pest városánál a hely szűke miatt sok nehézséggel járván, a városi tanács az e részbeni gyakori panaszoknak elejét veendő, külön helyisé­gek kibérlését határozta el. Mint értesültük, a határozat­­ foganatosítására tegnap a Kerepesi­ úton az Eggendor­­fer-féle 29. számú házban e czélnak tökéletesen meg­felelő 8 szobából álló helyiség lett kibérelve, melyekből 4 szoba a tolonctok elhelyezésére, 4 pedig adósok bör­töneként fog használtatni. — Lauffer testvéreknél megjelent : Izrael története a biblia befejezésétől a jelenkorig; zsidó tanintézetek, felsőbb polgári iskolák és gymnasium­ok, családok és tanodai könyvtárak számára, Hecht Manó után magyarra fordítva. Előszóval ellátta dr. Philippsohn L. Pest, 1864. Ara­­­ft 20 kr. 8-ról, VIII. és 264. lap. — A „Pannónia magyar viszontbiz­tosító intézet“ I. dec. hónap 22-én délelőtt 10 óra­kor a társaság irodai helyiségében (Erzsébet tér 4. sz. 2.emelet)rendkivüli közgyűlést tartana,mely­re a t. sz. társulati részvényesek az alapszabályok 63. s azt követő szakaszai értelmében ezennel tisztelettel meghivatnak. Tanácskozás tárgyai lesznek: a) az intézet működésének az életbiztosításra le­endő kiterjesztése ; b) az alapszabályok értelmében netalán teendő egyéb indítványok. Pest, dec. 6. 1864. A választmány. * T­a­u­s­i­g Károly hangversenye vasárnap, dec. 11 én 1864. délután 15 órakor a nemzeti muzeum dísz­teremében fog megtartatni, következő műsorozattal : 1. Zongora-magánverseny Liszt F. 2. a) Noc­turne 4-ik sz. Field, b) Mazur Op. 63. I-ső sz. C­ho­­pin, c) „Keringő“ („Le bal“) Ru­b­i­n­s­t­e­i­n. 3. 32 változat egy eredeti théma felett Beethoven. 4. a) „Szeszélyes keringő“ a Strauss után szerzett „újabb bécsi estélyek“ czimű műből T­a­u­s­i­g, b) Ma­gyar rhapsodia 12-ik sz. Liszt. 5. Carneval Schu­mann R. Bevezetés. Pierot. Arlequin. Diszkeringő. Euse­bius. Florestan. A nézelgő. Feleselés. Sphinx. A lepke. A. S. C. H., S. C. H. A. S. (tánczoló betűk.) Chiarina. Chopin. Estrella. Hála. Pantalon és Columbine. Keringő. Paganini. Fogadás. — Séta. Szünet. A David-szövetsé­­gesek indulója a philisterek ellen. Körszék 3 ft, számozott hely 2 ft, bemenet 1 tt­jával kaphatók minden nniárusnál s a hangverseny napján a pénztárnál. — A frlgy kir. hétszemélyes táblán dec. 5. s a köv. napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Csók Bálintnénak Turcz község e. 4200 ft i­. pere. — Gr. Berchtold Richardnak Gindy Rezső e. szerződés-telje- sítési p. — B. Apor Lázárnak Katona József e. 12 hold föld tulajdona k­. pere. — Brückler Mihálynak Han­­kovszky Mihály és neje e. 1100 ft követelés jelzálogi átkebelezése k­. n. Előadó: Lázár Mihály ktb. — Mike Ferencznek Palásty Pogány Mária e. gyámi szám­adásból eredő költségek megtérítése k­. p. — Frankl Bernátnak Nagy Miklós e. 700 ft k­. p. — Hegyessy Jánosnénak a p. ü. ügyészség e. 462 ft k­. p. — Hirsch Lipótnak Illés János e. végrehajt. a. — Burger Rózá­nak Ludinyi János és neje e. 106 ft bérösszeg k­. pere. — Magyar Jánosnak Brükier Mihály e. 1008 ft k­. p. — Burger Mórnak a p. ü. ügyészség e. és Mandl Jó­zsef e. igény-p. — Szacsvay Jenőnek Nagy Dániel és társa e. 330 ft k­. p. Előadó: P­á­p­a­y Károly stb. — Vida István és Szöllősy Ferencznek biróküldési kérvé­nyei. ~ A pesti postaigazgatóság értesítése. — Szepe­­sy Józsefnek Farkas János örökösei c. kártérítési pere. Előadó: B­e­k­e János stb. * A második kamarai zenehangversenyben a vá­logatott számos közönségnek csak két, már ismert mű: Hiller Nándor esti zenéje és Mendelssohn A-moll né­gyese jön bemutatva, s elismeréssel mondhatjuk, min­den tekintetben jó sikerrel. Mendelssohn s célzóját ismé­telni kellett, tisztán tükrözvén vissza vidám, negédes szellem- s dallamdús jellegét. Hiller hármasát egy lé­lekkel s művészi odaadással adták elő; a zongorarészt Beregszászi kitűnő művén , a g­­­űr valóban kitünően játszá. * A Barber fiai elég leégett gyárépülete helyére egy uj gőzmalom-helyiség építésére határozta magát s a mint a „P. B.“ meggyőződött, a munkálatok már meg is kezdettek. Az ácsmunkákat Neuschlosz fiai, Lutzenbacher, Preisz és Goldinger urak vállalták el. Az új gőzmalom 1865. September havában fogná üzle­tét megindítani. * Lord Derby a halhatatlanság útján van , köze­lebb az 11 - a­s fordításával akar nyilvánosság elé lép­ni. A „Times“ már kivonatokat is közöl belőle, melyek­ből az egészre azt lehet következtetni, hogy a nemes lord meglehetős szerencsével volt képes kivinni azon tervet, melyet bevezetésében következő szavakkal je­löl ki : Czélom fordítás volt és nem az, hogy paraphri­­sist mutassak be; bár nem oly fordítás, mely a mélyeb­b tudományosság kérlelhetetlen követeléseinek minden szóban eleget tesz, hanem olyan, mely becsületesen és nyíltan visszaadja minden sor értelmét és szellemét; semmit ki nem hagyva, semmit sem bővítve és a men­nyire nyelvünk engedi, minden lefordítható melléknév­hez, mely az illető helyen külön nyomatékkal bir és határozott jelleget tartalmaz, ragaszkodni próbálva. A „Times“ ezen fordítást az Ilias legjobb áttételének tartja angol nyelvre s igy a Pope Homerja fölé látszik helyezni. * A budai jótékony nőegylet javára a közeledő farsang folytán Budán a „Fáczán“ termében álarczos tánczvigalmak fognak tartatni. •Gallmayer k. a., ki egy minapi sikamlós kankán-darab alkalmával azon extemperét koczkáztat­­ta, hogy hiába­ neki ismét le kell az erény szépen meg­kezdett útjáról térnie, m­f. hó 12-kén érkezik ide Ven­dégszerepekre. Alatlár * Az ijesztő typhus a közelebbi napokban szeli­­debb képet öltött. A városi kórházban jelenleg 96 ily beteg létezik, kik közöl az utóbbi három nap alatt egyetlen egy sem halt meg. Valószínűleg az időjárás kedvező fordulata gyakorla e jótékony befolyást. * A városkapitányság nem mulasztó el a sikam­lós fagy beálltával a járdákat gondosan hamuval behin­­tetni, s újra szigorún megnyita azon rendszabályt, hogy a háztulajdonosok járdáikon a fagyot korán reggel felvágatni és vagy hamuval vagy fűrészporral behintet­­ni tartósnak. Jelentése Térey Pálnak az ázatlan ken­dernek gépekkel­ tűrése módjáról. (Folytatás és vége.) Az 1864-ik évi kender-termesztésnél a bevásár­lásokra egy sulyszerinti árszabály dolgoztatott ki és hozatott be, mely által a gyám­okok még inkább ser­kentik a termelőket, hogy terményeik minőségére több gondot fordítsanak. A kendert nem fogadják el más­kép, mint jól megszárítva, levelektől, gyomtól, korcs kenderszáraktól és földtől menten, a szárakat hosszú­ságukhoz képest egyformán osztályozva és lehetőleg kis nyalábokba gyűjtve, melyeknek átmérője a szár kö­zepén ne tegyen 30 centiméternél többet; a nyalábok alól és a lomb alatt rövid kenderrel megköttetnek. Az igy elkészített kenderért a következő árakat határoz­ták és vastagságához aránylag: u. m.: 105 kilogramm ára szárak hossza, szárak vastagsága, a gyárba állítva 2 m­, s azon fölül 0m.005-töl Om. 010-ig 7-töl 10 fokig ugyanaz vastagabb v. finomabb 4-töl 7 „ lm.33 s azon fölül 0m.005-töl Om. 010-ig 6-tól 8 „ ugyanaz vastagabb v. vékonyabb 5-töl 7 „ lm.008 azonfölül közép vastagságban 2-től 4 „ Ezen árszabály végleges alkalmazása minden egyes szállításnál a gyárban történik, zsinórmértékül vévén a kendernek rostokbani bőségét, természeti mi­nőségét, szárazsági állapotát és az aratására fordított gondot. Egyébiránt egy a kendertermesztésről megje­lent röpiratban Leoni és Coblenz urak fentartással él­nek ama befolyást tekintőleg, melyet a kendermag származása a termék minőségére gyakorol, valamint a trágya minőségére is, melynek túlságos használatát el­lenzik. E részletek elősorolása után mindenki át fogja látni, hogy a vangenlieui gyár teljesen megérdemli a közfigyelmet nemcsak a vezérszereplésért, melyet a gé­pészeti és gyári berendezés körül elvállalt és sikeresen megoldott, hanem egyszersmind azon lendületért, melyet a kendertermesztésnél a gazdászatban már is létreho­zott és még inkább fokozni igér. Ha már az e jelentés elején előadott történeti vázlatból kiderült is, mikép bizonyos, hogy a hornyolt hengerekkeli kendertörés már korábban javasoltatott: el kell mindazonáltal ismerni Leoni és Coblenz urak gépezetének összeállításában egy oly rendszert, mely tökéletesen megmagyarázza a sikert, melyet ma már aratnak. Elég bátorságuk volt egy nagy telepet fölállí­tani és felszerelni, csak egy czélt tűzvén ki előbb, t. i. kötélgyáraknak alkalmas kendert előállítani. Azáltal tehát, hogy a vállalatot csak egy bizonyos anyag elő­állítására alapították, könnyebb volt legyőzni a nehéz­ségeket, melyeket majd minden új vállalatnál felme­rülni látunk. Szabad lesz utoljára még közegészségi tekintet­ben is néhány észrevételt tenni, melyet soha se kellene szem elől téveszteni azoknak, kik hivatvák egy új ipar­­vállalat becsének megítélésére. A vangenlieui gyárban a munkások egéssége nincs megtámadva a kendertö­résnél kifejlődő veszedelmes por által, mert a műhe­lyekben szerelők felállítása által oly berendezések lé­tettek, melyek által a por eltávolittatik. A munkások­nak, kiknek legtöbb port kell kiállani, fejek felett egy üvegharang van alkalmazva,mely a port felfogja és egy cső segítségével a szellőztető rendszer következtében — mely a gyár minden helyiségeibe behozatott — gyorsan a szabadba kihúzza. Figyelmet érdemlők még dr. Burco­ur közlemé­nyei, ki 4 év óta a gyárnak rendes orvosa és ki tapasz­talataiból kiindulva erősíté, miszerint a kender törésé­nél felszálló por nem ártalmas az egésségre. E tapasz­talatot­­ leginkább a mellbeteg munkásokon szerezte, mert a por csak az orrcsatornáig hat, tovább nem.­­ Minthogy pedig a kender pora igen sok vasas részeket tartalmaz, s bizonyos idegekre nagy ingerrel hat, azon javaslatot tette a gyám­okoknak , miszerint a munká­sok lakásai építésénél különös figyelmet fordítsanak arra, hogy azok családos emberek befogadására legye­nek lerendezve, ezáltal a közerkölcsiségnek nagy szolgálatokat teendnek. Azonfelül a gyár nagy gonddal és tisztán tarta­tott, a­mint azt csakis megvárni lehetett egy értelmes és munkásai irányában jóakaratu gyámoktól. Mellette vannak mészárszék, sütőbolt, fűszerbolt, s több lakhá­zak, kertek is épittettek már közelében. Az év végén pénzbeli — a fizetés 10 százlék­jáig menő — jutalmak, vagy pedig öltözeti és bútorzati tárgyak kézbesittetnek azon munkásoknak, kiket szorgalmuk, értelmességök, s főleg erkölcsi maguk viselete jutalmazandóknak ajánl. A munkabér darabszámra, vagyis a munkamennyiség után fizettetik, a női munkásoknál 1 frank 25 dt., a fér­fiaknál 2 frankot tesz ki a legcsekélyebb kereset; ügyes munkás a napibért meg is kettőzted. A vangenlieui gyár vagy ez után keletkezendő gyárak hazánkban e szerint minden tekintetben meg­érdemlik a biztató bátorítást azok részéről, kik előtt a mezei és gyári ipar haladása, a közegésségü­gyi nagy kérdések és a munkás­osztályok sorsának javítása ér­dekkel bírnak. Nekem pedig, kinek a szerencse jutott, az orszá­gos magyar gazdasági egyesület és a nmltgu magyar kir. helytartótanács parancsát, a fentebbi adatok hely­­színéni megszerzését és összeállítását illetőleg végre­hajtanom, nem marad már egyéb hátra, mint mellékelve bemutatni és átadni a gépezetek és gyári műhelyek fénykép­rajzait, valamint a különbféle kender-mutat­ványokat és azokból készült fonadékokat, mint csalha­tatlan bizonyítékait fennebbi tiszteletteljes jelenté­semnek. Térey Pál: Megyei tudósítások. Isiptó,szt.»!?Miklós. nov. 28-án. Megyénk fő­ispánjává legkegyelmesebben kinevezett F­r­a­n­c­i­s­c­i János e méltósága f. november hó 24-én érkezett kö­rünkbe. Emlékezetes nap volt ez. Az alsó és közép­­osztálybeli lakosság a megye legtávolabb vidékeiről is ünnepélyes ruhában még a Rózsahegy és Szt.­Miklós IMII IHHIBIillllllMHMHi hi HU II MUM HIM I llllliUII............. II közti 20 mértföldnyi országút főbb pontjain is, minden hivatalos értesítés nélkül összesereglett. Megyénk határán a „Sturecz“ nevű hegy nyer­gén fogadtatott ö méltósága a járásbeli főszolgabiró s hivatalos személyzete által, mig a hegy alatt fekvő Rőcze helység, lelkészével élén, a községek üdvözlé­seinek hosszú sorát nyitá meg. Rózsahegyen várták e méltóságát a tiszteletére a város végén felállított díszkapunál a városi elöl­járóság, különféle ezédek, a közel fekvő községek kül­döttségei és a szomszéd Árva-, Zólyom- és Thurócz me­­gyékből nagy számban érkezett hazánkfiai, a város pol­gármesterének vezetése alatt, mely utóbbi 6 méltóságá­nak a város üdvözlő,levelét rövid alkalmi beszéd kísé­retében adta át. — Ő méltósága az országút közelében fekvő községek részéről taraczk-durranásokkal köszönt­ve, délutáni 30 órakor az eléje ment járásbeli főszolga­bíró és számos bandérium kíséretében érkezvén a me­gye székhelyére Sz.-Miklósra, a város végén felállított diadaliom­ól a városi tanácsv ezédek, a helybeli szépek és több községi küldöttség részéről fogadtatott, s a vá­rosi jegyző, s egyik hölgy által tartott beszédekkel egy koszorú átadása mellett üdvözöltetett, — mire e méltósága szives köszönő szavakban válaszolván, harsány „Sláva“ kiáltások s elhintett virágcsokrok kö­zött, a kifogott lovak helyett a fiatalság által vontatva, a megyeház felé indult. — Itt a várakozó tisztikar ré­széről éljeneztetve, a megyeház kis teremében első al­ispán Lehoczky Károly úr által a tisztikar nevében üdvözöltetett. 2 Ő méltósága válaszában a tisztikar ré­széről hozzá intézett üdvözlő levélért köszönetét nyilvá­nítva kiemelé, miszerint a tőle netalán programmot várókat ki nem elégítheti; egyébiránt jelenléte már maga is programon, melynek főmozzanatai : Felséges Urunk Királyunk iránti törhetlen hűség, a hatóságok irányábani engedelmesség, a köz- és magán­életbeni becsületesség és részrehajlatlan igazság személyválo­gatás s véleménykülönbség nélkül. E lelkes szavak megéljeneztetvén, a tisztikar tagjai az i-ső alispán ál­tal ő méltóságának bemutattattak, mi­közben ő méltó­sága a tisztikarban viszontlátott régibb ismerőseit nyá­jas kézszoritással, és emlékező szavakkal tisztelte meg. Ezután következett a nap fénypontja.­­ Ugyanis a sötét beálltával a város kivilágíttatván, 7 óra előtt a 150 fáklyából álló menet megindult, s a megyeház te­rén több ezerre menő naptömeg és zene kíséretében megállapodva fedetlen fővel, a hymnusnak előbb a ze­nekar, később ének általi előadatása következett; en­nek végeztével a sokaság és a fáklyás kör köze­péből , a megyeház erkélyén fedetlen fővel álló főispán ur ő méltóságához fölemelkedett az éljenzések által sokszor félbeszakított szónok hangja, mely az üd­vözlő szavak után, az ő mltsága személyéhez kötött re­ményeket élénk színekkel ecsetelvén, Ő Felségére há­romszoros, valamint a főkanczellár ő nagyméltóságára, és főispán urra dörgő „Slovákkal“ végződött; erre ő maga örömét és köszönetét nyilvánítva a neki készitett megtiszteltetésért s az ő benne helyezett bizalom szavai­ért, kinyilatkoztatta, miszerint a jogon s törvényen ala­puló méltányos igények egyenlően s személyválogatás nélkül bizton számíthatnak az ő közbenjáró támogatására, míg ellenben hatáskörén s a törvényen túlmenő netaláni kívánságok s vágyaknak pártfogását tőle senki sem várhatja. Mindenkinek a mi az övé! — folytatta ő mél­tósága ; a mit nem óhajtanak önmaguk, azt nem fogják akarni másokra se hárítani! E szavak sokszor lelkesült „Slávák­kal kisértettek, mely lelkesültség azonban még emelkedett, midőn ő méltósága beszéde végén búcsúzáskor a jelenlévőket szives szavakkal kérte, mi­szerint távollévő hozzátartozóiknak, kik megjelené­­sökben gátoltattak, üdvözletét kifejezni szíveskedjenek. Alig hangzottak el­ő méltóságának szűnni nem akaró „Slávákkal“ kísért eme szavai, midőn egyszerre a megyeház terén egy rejtélyes fény ömlött el; a téren előkészített s a szivárvány minden színeiben játszó tűz­­játék volt ez, mely a magyar korona alatt e szavakat tünteté elő szláv nyelven : „Franciáés János főispánunk éljen“. j­­ .

Next