Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1865-01-26 / 21. szám
melyek rajött, Mogyorós,*■ Kérva, Sárisáp, Csolnok, Miklóshegy, Tokod és Dorogh mellett vannak, Esztergom, a Szent-Ivány, Kovácsi mellett lévők pedig Buda környékéhez tartoznak. E széntelepek korát és viszonyait H a n tk e n jeles tudósunk mutatta ki világosan. Szerinte a doroghi, tokodi, epszenyi, szent-iványi és kovácsi-i telepek az eoczén , ellenben a mogyorósi, miklóshegyi, és felső- sárisápi telepek az oligoczén képletek közé tartoznak. A kétféle képletet a bennük találtató állati maradványok világosan megkülönböztetik. Továbbá az eoczén-képletet vastag nummulit-rétegek fedik, míg az oligoczén-képlet felett nyomát sem találjuk a nummulitoknak. Egész kiterjedését a szénképletnek nem lehet még meghatározni, széleit még nem ismerjük , a bányák által csak azon részei vannak feltárva, melyek emeltetés és vetődés által eredeti kapcsolatukból ki vannak ragadva, s a felszínhez közelebbb kerültek. Hantken az eddig feltárt telepek szénmennyiségét Buda környékén 1664, Esztergom környékén pedig 3328 millió mázsára becsüli. Mind a Nendtvich Károly által, mind a birodalmi földtani intézet műhelyében tett elemzések tanúsítják, hogy az esztergomi barnaszén igen jeles; értékét csak a benne találtató kén csökkenti némileg. Jelenben következő szénbányák vannak mivelés alatt Doroghnál, Esztergomtól délre : Évi termelés 463,000 mázsa körül. Vastagsága a telepnek 4 él. 21. Tokodnál, Esztergomtól délre : Évi termelés 328.000 mázsa. A széntelepek vastagsága 2° és 4°. Az itteni bányászat sokat küzködik a tűzzel és vizzel. 3. Miklóshegyen : Épen mint a fentebb említett szénbányák, Dräsche úr által tartatik haszonbérben, viz alatt áll, csekély az évi termelés, mi 4. Az epszenyi bányánál is az eset, különben hasonló viszonyok közt van, mint a tokodi, melytől északnyugatra fekszik. 5. Mogyorós, Esztergomtól délre. A telepek vastagsága 2%—4. Évi termelés 200,542 mázsa. 6. Annavölgy, Esztergomtól délre, gr. Sándor Mór tulajdona, s a bajnai uradalmához tartozó. Itt három telep ismeretes, melyeknek vastagsága az elsőnél 12—2', a másodiknál 11', a harmadiknál 3, 3°. Évi termelés 264,000 mázsa. Működőben van egy 20 lóerejü gőzgép. Termelési ára egy mázsának helyben 10—42 krajczár. A kőszén régibb képlethez tartozó, részint halavány, részint fénylő fekete, tömött, hanem részben foszlányos és töredékeny, s gyakran kénnel erősen vegyítve. 7. Bajóth, vagy máskép Sarkas, Esztergomtól délre. A telepek vastagsága 2%, 3 és 3 °'. Végre 8. Hintósürü, szintén Baróthnál. Legcsekélyebb az összes szénbányák közt. Átlagos belértéke az esztergomi kőszénnek 10.7 víz, 7.13 hamu, s egy 30 tölfának 12 mázsa kőszén felel meg. Az esztergomi kőszén kelete mindeddig igen csekély volt, miután a szén továbbszállítására a leglényegesebb tényező, a vasút hiányzik, s bátran elmondhatjuk, hogy az esztergomi kőszénbányászat még most is azon állapotban van, midőn a gőzerő még fel sem találtatott, minthogy terméseinek tovaszállítására, legyen az vizen vagy szárazon, az igás marhaerőt nem nélkülözheti. A legfontosabb és legolcsóbb közlekedési út a Duna, az évnek részében nem használható, tehát télen, épen midőn legtöbb kőszén adathatnék el, kénytelen a tengelyeni szállítást alkalmazni, mi négyszeresen megdrágítja a szenet. Az esztergomi kőszénbányászat tehát szebb jövendőt csak akkor várhatna, ha vagy Esztergom körül nagyszerű gyárintézetek keletkeznének, vagy társulatok és a kormány által idáig vaspálya építtetnék. De a hogy ezek közül egyhamar egyikre sincs kilátás, nem szükséges bővebben fejtegetnünk. Egyleti ügyek. A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegylete igazgató-választmányának f. hó 11-kén b. Eötvös József e méltósága elnöklete alatt tartott ülésében a következő nevezetes tárgyak fordultak elő : 1. Két rendkívüli alapítvány jelentetett be, egyik özvegy Bezerédj Istvánnéé, a másik gróf Teleki Domokosé. — Bezerédj Istvánná, e jótékonyságáról anynyira ismeretes urhölgy, ismét jelentékeny adománynyal járult egyletünk tőkéjéhez: 1050 ft alapítványt tett, melyet régebbi alapítványához kívánt csatoltatni. Gróf Teleki Domokos a „Hóra-támadás története“ czimű legújabb munkája tiszteletdiját ajándékozta az egyletnek, melyet Ráth Mór könyvárus 250 ftban be is fizetett, s mely szintén a gróf régebbi alapítványához csatoltatott. A választmány mindkét alapitónak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott, s mindkét alapítványt úgy tekintette, mint az egylet iránt újabban ébredő részvételeit. 2. Az 1865-ik évi költségvetés állapíttatott meg. Ennek részletei a szabályok értelmében nem tartoznak ugyan a közönség elé, annyival inkább, mert minden alapitó vagy évdijas tagnak szabadságában áll, a pénztárnoknál vagy titkárnál magának mindenről felvilágosítást kívánni; tájékozásul azonban a következők a hírlapi nyilvánosság útján is közhírré tétetnek. A jelen év első napjaiban 94,758 ft alapítványi tőkéje volt az egyletnek, melynek 5% kamatja 4738 ft; évdíjas tagjainak száma 86(12 forintjával), s az ebből befolyó jövedelem 1032 forint, s az összes biztos bevétel 5770 al ért. forint. A választmány a körülményekhez képest mulaszthatlannak látta, 440 forinttal szaporítani a rendes segélypénzek összegét, s ennélfogva összesen az évi rendes kiadást, beleszámítva a kezelési költséget is, 6770 ftban állapítá meg. E szerint ez évre megállapított költségvetése 500 forinttal múlja felül rendes bevételét. Azonban a hiányt részint a hátralékkamatokból, részint pedig az ez évben befolyandó adományokból reményt fedezhetni. Ezért részvétre szólítja fel a közönséget, s kivált még e tél folytán rendezendő egypár hangversenye támogatására kéri. Az egylet három év óta, mióta megalapíttatott, a közönség adományai következtében annyi sebet gyógyított be, hogy, múltjára hivatkozva, méltán számíthat a további részvétre. Az egylet vagyona három év alatt majdnem 100.000 forintra növekedett; immár tizenhét család részesül rendes segélyben, ide nem számítva a rendkívüli eseteket ; nagyrészt írók özvegyei és árvái a segélyezettek, csak három élő író részesül rendes segélyben, egy, a ki már aggastyán, s a legidősb magyar író, kettő pedig olyan, kik több év óta súlyos betegségben siütödnek. Valóban a magyar nemzet e rövid három évben többet tett íróiért, mint nagy és gazdag nemzetek évtizedek alatt. A választmány, midőn köszönetét fejezi ki az egylet nevében az alapítóknak, egyszersmind biztos reményt s hitet táplál a jövőre nézve is. 3. Olvastatik Schrecker Ignácz fényképész levele, melyben jelenti, hogy az általa kiadandó akadémiai díszalbum jövedelméből az írói segélyegyletnél alapítványt kiván tenni, miért kéri az egylet támogatását. A választmány ajánlja a közönség figyelmébe e vállalatot s egyszersmind a maga részéről is kéri az akadémia tagjait, hogy magukat a nevezett fényképész urnái refotographiroztatni szíveskedjenek. 4. Olvastatott a pénztárnok jelentése az 1864-dik év utolsó évnegyedéről; egész terjedelmében itt következik : I. Kimutatása a magyar irók segélyegylete 1864-ik évi IV-ik negyedévi pénztár forgalmának. Bevétel: 1. Alapítványitökéből 1250 ft. 2. Alapítványi töke kamataiból 2252 ft 38 kr. 3 Évdijakból 828 ft. 4. Segélyadományokból 5 ft. 5. Ideiglenesen tett kiadásból 202 ft 50 kr. Összesen 4537 ft 88 kr. Hozzáadván a II-dik negyedévi pénztár-maradványt, 791 forint 70 krajczárt, tett az összes forgalom 5329 forint 58 krajczárt. Kiadás: 1. Ideiglenesen (takarékpénztárba) 2855 ft. 2. Segélyezésekre 909 ft 98 kr. 3. Kezelési költség és vegyes 430. ft 50 kr. Összesen 4195 ft 48 kr. Levonva a kiadást a bevételből, maradt készpénz-maradvány 1134 ft 10 kr. II. Kimutatása a magyar irók segélyegyletéhez az 1864-dik év IV-ik negyedében csatlakozottaknak. Alapítók: 1. Néhai Ghiczy Ferencz hagyatéka 300 ft. 2. Özvegy Bezerédj Istvánná másod ízben úrbéri papírokban 1050 ft. 3. Szontagh Sámuel készpénzben 200 ft. Összesen 1550 ft. Évdijasok: Abonyi Lajos 1862—67. évenkint 12 ft. Segélyezők: Scherzenlechner Sebestyén államtanácsos Mexicóban 5 ft. (Vége köv.) káig érő sárban kénytelen lubiczkolni, hogy a bécsi utczában megvehesse óhajtott csecsebecséit! Kocsin mégy ? Mindegy, onnan is csak le kell szállanod, s sáros sorsodat el nem kerülheted. Január 15-kén és 16-kán egyházkerületi közgyülek tartottak; az első nap választatott meg a harmadik jogtanár, azon tanszékre, melyet a múltkor megválasztott s megigérkezett ügyvéd Ökrös Bálint el nem fogadott, — a többség most Kovács Ferencz fiatal ügyvédet választá meg Losonczról, egy ottani derék tanár fiát; a gyűlésnek ezenkívül kevés tárgya volt, tagjai is a szokottnál kevesebb számmal jelentek meg. A napokban több száz aláírással egy kérvény nyujtatott be a városi tanácsnak, melyben a sok oldalról tapasztalt visszaélések meggátlása tekintetéből is a polgári haszonélvezeteknek megállapítása, a bel legelőnek tettleg felosztása, a külső nagy legelőnek, úgy az erdő haszonvételének pedig arány szerinti megszabása kéretik, a kérvény előbb utczánkinti gyűléseket, később ezek küldöttjeiből alakult bizottságot javasol. — Pitvarosról (Csanádból) Írják, hogy ott a csemetekert már körül van kerítve, s a felvigyázó a megyétől kirendelve. — Patakok völgyéből (Marmarosból) jan. 8-tól a „P. U.“ egy levelezője hálás elismeréssel emlékszik azon üdvös és nagy horderejű megyei rendelvénynek életbeléptetéséről, mely a niviligu helytartótanács egyik intézménye értelmében, a korcsmák korlátozása , illetőleg a nép erkölcstelensége és elszegényedése megakadályozása végett hozatott, —s mely a majd minden zsidó háznál szokásos pálinkamérést közönséges községekben egy-két korcsmára leszállította. * A farsang a zeneköltésre is termékenyítőleg hat, mint a múlt napokban párszor már, újabban ismét következő zeneművek jelentek meg Rózsavölgyi műkereskedésében : L’Amour zongorára, szerző Boskovics Técsi emlék, hangverseny-galop, zongorára, ugyanrs 80 kv. Les Mamelukes — keleti táncz — zongorára szerzé ugyanaz. Ara 80 kr. Mind igen díszes kiállítással, szép czimmetszetekkel megjelent darabok. A pesti targonczásoknak a magyar kir. udvari kanczelláriához intézett felfolyamodványa, melyben a magyar kir. helytartótanács elutasító határozata ellenében, az általuk alakíttatni szándékolt társulat létesítésére s a „régi pesti hordár“ elnevezés viselhetésére engedélyt kértek, mint halljuk, a főméltóságu udvari kanczellária részéről is visszautasitatott. r. s. Fenyitó ügyi statistikai adatok. A múlt év végén megjelent „Statistisches Jahrbuch der öster. Monarchie für das Jahr 1863,“ mely 1862-ik évből öszveállitott vegyes kimutatásokat hoz, Magyarországot két részre osztja be : magyarországira és szerbvajdaságira, a temesi Bánáttal; az öszveállitás azon része, mely a fenyitó ügyeket tárgyalja, az 1862-ik évben elitéltek számát Magyarhonban 2969-re és a Szerbvajdaság s temesi Bánátban 4576-re teszi; az abbanhagyott, megszüntetett perek számát Magyarhonban 4135-re, Szerbvajdaság s temesi Bánátban 4112-re. Hogy veszi a beosztást, az a táblázatból nem tűnik ki. Erdélyben 1862-ben elitéltek száma 1514, felmentetteké 4122.£‡ Az alsó-magyarországi bányamunkások abbeli folyamodványára, melyben a személyes kereseti adó, továbbá a katona- s közmunka-kötelezettség alóli felmentetésükért esedeztek, legfelsőbb helyről tagadó válasz érkezvén, — erről a folyamodók s az illető hatósági közegek már értesittettek is. -^Szabadka városa az alakítandó kath. elemi iskolai alap részére 500 ftot adományozott. * A zágrábi görög-keleti egyházközönség, mely jelenleg az e vallást követők számához és helyiségéhez képest meglehetősen korlátolt templommal bir Zágrábban — egy utóbb tartott közgyűlésében elhatárza, hogy egy a korszellem igényei, a község szükségei, valamint a horvátok fővárosa méltóságának megfelelő új templomot fog építtetni. Az ebbeli munkák, mint hallatszik, f. é. március havában már megkezdetnek. * A pesti kereskedelmi betegápolóintézet javára a Lloyd termeiben f. é. február 7-én tartandó tánczvigalom rendező bizottmánya több helybeli czég fiatal főnökeiből következőkép alakult meg : Elnök Vecsey Sándor, biz. tagok: Uhl F. W., Engländer Károly, Eberling, Schweiger Adolf, Brachfeld Gyula, Hauszner, Wahrman L., Stern B., Karpeles Albert, Herzfelder Lajos, Pollák Mór, Müller K. Herzfelder Ignácz, Ormody Vilmos, Kohn L., Neuschloss E., Spitzer K., Kraus L. Morgenstern J. és Laszky J. A rendezők ismert neve kezeskedik róla, hogy e tánczvigalom kétségtelenül az idei farsang egyik legfényesebb bálja lesz. • A „Gy. Közlöny“ Herefordshireből értesül, hogy Patterson Arthur, a hazánkban jól ismert angol utazó, munkáját Magyarországról bevégezte, s az első két kötetet már sajtó alá adta. E két kötet utazási tapasztalásait fogja elbeszélni hazánkban, beleértve Erdélyt is; a következendő kötetek Magyarország történelmét, archaeologiai nevezetességeit, nyelvünk philologiai isméjét fogják tárgyazni. — Dr. Tóth János magántanár és pesti szent- Rókus-kórházi oszt. főorvos haláláról következő családi jelentés adatott ki : Hoffmann István és neje, szül. Fekete Katalin, Tóth László és József mélyen elkeseredett szívvel jelentik, miszerint szeretett nevelt fiuk, illetőleg testvérük Tóth Nép. János, orvos-sebész-tudor, szülészmester, okleveles műtő, pesti egyetemi m. tanár, s a sz. Rókushoz czimzett pest-városi kórház elsőd - orvosa 1865. évi jan. hó 23-án estve 9 órakor, életének 32-ik évében hagymázban, orvosi hivatásának áldozatául esett. A boldogultnak hideg teteme szerdán, f. hó 25-én délután 3 órakor fog lakásáról a róm. kath. egyház szertartása szerint a kerepesi vonal melletti sirkertbe eltakarittatni, az engesztelő sz. mise-áldozat pedig csütörtökön délelőtt 10 órakor az egyetemi egyházban megtartatni. Pest, 1865. jan. 24-én. (Lakása : Pest, Lipótváros, szinház-tér, Eisele ház.) * A sakk-club közgyűlésén f. hó 22-kén gr. Széchenyi Ödön elnökké s Erkel Ferencz nemz. szinházi karnagy alelnökké, továbbá Löwenthal s Wyper s Rudolf tiszteletbeli tagokká választattak meg. A club tagjainak száma jelenleg 76. Nemrég Pesten egy gyermek fűtött be atyja asztalán fekvő három darab ezressel; most e csapásnak mássáról Gyula-Fehérvárról értesitnek. Az ottani postamester neje jan. 2-kán estve az asztalról egy csomó rész papirt felkapva, azzal befütött, s mire férje a szomszéd szobából írószerekkel visszatért, a papír elégett, s benne 4300 ftnyi bankó. — Pozsonyból mint curiosumot írják, hogy az utolsó velenczei dogó leánya ott leczkeadásból él. A „B. H.“ ezen hírt azzal toldja meg, miszerint úgy emlékszik, hogy a Stuártok egy ivadéka szintén Pozsonyban lakik. Az ős Pozsony mindenesetre méltó visszavonulási hely az — egykori dicsőségek maradványainak végleáldozására! — N.Hontról írják, miszerint ott e napokban azon szomorú eset adta magát elő, hogy két erdőcsősz az erdőbe menvén, miután a pálinkás üvegbe kissé nagyon is mélyen pillantottak, ott czéllövéssel üték unalmukat, de minthogy egyiknek fegyvere nem sült el, vizsgálni kezdék a csövet, azonban oly vigyázatlanul, hogy a fegyver hirtelen elsülvén, a lövés egyenesen a másiknak testébe fúródott, úgy hogy egy óra múlva meghalt. A szerencsétlen házas és családapa volt. — A tömlgy kir. hétszemélyes táblán január 23. s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Özv. Halász Teréznek Kobilitz Ottilia e. adóssági p. H. Szabó Victoriának Sárkány Pál s társa e. hason p. — Hoffmann Jánosnak Grünwald Ferencz e. hason p. Gr. Teleki Györgynek Fülep Lajos e. haszonbér k. p. — Szalay Bertalannak Szalay József e. 978 f. átadása k. p. — Szabó Zsuzsannának Bonyhay József e. újított p. Martincsek Miklósnak Yarin város e. jutalom k. p. Róth Ábrahámnak Zatlukál Teréz e. végrehajtási n. Badányi Mátyásnak Dabelstein Henrik és társa e. igénypere. Reich Gábornak Wiener Majer e. adóssági p. — Reiner Adél és Pálnak Drorikovic János csődtömege e. adóssági p. Előadó : Szerényi Ferencz stb. —Schlauff Venczelnek Houchard Ferencz e. adóssági p. — Spitz Samunak Vincze Nadányi Teréz e. birtokátadás k. p. — Stankovics Andrásnak mint az aradi szerb templom papi alapítványi gondnokának Bogdanovits Ferencz e. adóssági p. — Reviczky Jánosnak Reviczky Mária e. végrehajt. Török Anna és társának Heindlhoffer József e. birtokátadás k. p. — Néhai Fitz Bertalan utáni hagyatéki n. — Kultsár Antalnak Meskó Zsófia e. birtokátadás k. p. — Bäuerlein Fülöpnek Bäuerlein János e. adóssági p. — Magyar Lászlónak Jeney Istvánna e. adóssági — Oláh Gábornak Vörös Julianna e. ügyvédi dij k. p. Előadó: Masirevics Samu stb. — Drobny Mária és társának Drobny János és társa e. osztály-n. — Lökös Mihály és társának Deák István és társai e. hatalmaskodási p. Fischer Fülöp és társának Kralesz Sándor és társa e. adóssági p. — Schmitl Ábrahámnak Gerzon Ferencz és neje e. adóssági p. — Nolli János és társának Zitterbarth Mátyás e. végrehajtási ü. - Prymayer Jánosnak Morócz József e. végrehajtási ü. — Domokos Lászlónak Kiss István és társai e. haszonbéri ü. — Marczibányi Lőrincznek Kornelli Ignácz és társa e. adóssági p. Előadó: Blaskovich Kálmán stb. Günsberger Lázárnak Sonheid Ferencz e. adóssági p. — Hoffmann Simonnak Kumna Mátyás és társa e. adóssági p. — Hirsch Jakabnak Deutsch Alajos e. adóssági p. — Lipthay Lajosnak Reidner János és társai e. kártérítési p. — Lázár Mihálynak Sterk Salamon e. adóssági p. — A cs. k. pénzügyészségnek Krieger Anna és társai.e. adóssági p. Előadó: Valkovits Antal stb. —■ Özv. Magaskövy Istvánnénak Rudolf János e. zálogváltó p. — Hesz Máriának Eger József e. adóssági p. Kotsis Máriának Gáspárik István e. gyermektartás k. p. Dobronovics Antalnak Ambrus József e. kötelezvény kiadása k. p. Előadó: Zsömböry György stb. Kistököli Józsefnek Kistököli János e. telekk. ü. Id. Makkos Pálnak ifj. Makkos Pál e. telekkönyvi ü. Krumits Kosztának Radalow György e. telekk. ü. Horváth Józsefnek Hundeshagen Teréz e. hasong. Major Gábor és társának bekebelezési kérvénye. — Gergits Pálnak Metsich Antal e. telekkönyvi ü. Emődy Vinczének telekk. kiigazítási kérvénye. — Mérvész Armandnak Vietorisz Anna e. előjegyz. igazolási ü. — Mócsi Erzsébetnek Erdős Tamás és társa e. telekkönyvi ü. — Allersdorfer Józsefnek Allersdorfer Erzsébet e. végrehajtási ü. Előadó Haris György ktb. Jurassy Ignácz és nejének Bomb Sándor e. telekk. ü. — Spitzer Jakabnak Komáromy Rozália e. vagyonátengedés k. p. — Oláh Mihálynak s társainak Boday Mártonná és társai e. telekkönyvi ü. — B. Podmaniczky Árminnak Gál József e. végrehajt. ü. — Mikovényi Károlynak gr. Teleki Sámuel örökösei e. tiszti fizetés és nyugdíj k. p. — Jurenák Frigyesnek báró Aczél Lajos mint báró Aczél István gondnoka e. kártérítési p. Ugyanannak ugyanaz elleni hasonló p. Előadó: Jamniczky Lipót ktb. ? Vidéki levelek. M. Kőrös, jan. 24. Mai napon olvastatott fel a városi tanácsülésben főispáni helytartói méltósága azon kegyes rendelvénye, miszerint városunknak főbírót kinevezni méltóztatott az ehó elején hivatalos munkája közben meghalt közkedvességű s erélyes főbírónk Bordács Dániel helyébe, kinek hivataloskodásáról , méltósága is magas elismeréssel nyilatkozott, s a buzgó hivatalnok iránti fájdalmat jegyzőkönyvbe iktatni rendelé. A kinevezést Magyar László telekbiró s megyei törvényszéki t. ülnök volt szerencsés megnyerni, a hivatalos pályán több év óta kitüntetett erélyes munkálkodásáért. Kinevezett főbiránknak tudományos képzettségét, a gyakorlat terén hasznos működését ismeri városi közönségünk s mint egyik kitűnő hivatalnokot örömmel üdvözölte uj pályáján az elöljáróság; a nép is helyeselte e méltósága tapintatos nézetét; számosaktól lehetett hallani „mi is őt választottuk volna.“ Telekbiróvá Bátory István tanácsnok neveztetett ki. Mindkettő humánus, szorgalmas, képzett férfiú, s városunk ügye jó kezekbe van letéve. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Moniteur“-nek egy londoni levelezője szerint Walpole, a tory-párt egyik legkitűnőbb tagja, a legközelebbi ülésszakban ama módosítások fontos kérdését szándékozik megpenditni, melyek a titkos tanács igazságügyi bizottmányánál lennének behozandók, melyhez az egyházi ügyek tartoznak. Angolországban ezen ügynek nagy fontosságot tulajdonitnak. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 24-ről távirják, a besamjoni érsek s a moulinsi püspök vád-ügyeikre vonatkozólag, az államtanácsbani előadósággal Langa is , államtanácsi tag bízatott meg. A protestáns pártok mozgolódnak, a mennyiben saját egyházi tanácsaikat újra választják. F. hó 21-én jelent meg Párisban ezen czim alatt: „La convention du 15. septembre et l’Encyclique“, — Dupanloup orleansi püspök röpirata, mely igen hevesen kikel a cultusminister tilalma ellen. Mint a „K. Z.“-nak ezen röpirat előszavának tartalmáról írják, Dupanloup azt állítja, hogy a ministernek vagy egészen meg kellett volna tiltania az encyclica közzétételét, vagy a püspököknek is meg kellett volna engedni annak a hívek tudomására juttatását. Erre a püspök tagadja, hogy az encyclica bármi olyat foglalna magában, mi az ország törvényeivel ellenkeznék. De még ha így lenne is, még akkor sem kellett volna a ministernek megtiltania ezen okirat kihirdetését. „Az alkalmazásba hozott törvény“ — úgymond a püspök — „oly külön törvény, mely különös büntetési határozatokat foglal magában a polgároknak egy külön osztálya ellen, egy oly külön szabadság erejénél fogva, mely gallicán-nak neveztetik, s mely két különösen szabadelvű fejedelem, XIV. Lajos s I. Napoleon által találtatott föl. Mily bámulatos logicusok ama szabadelvű franczia nyelv-elferditők, kik egy lefegyverzett pápa encyclicáját „túlterjeszkedésének, s egy oly minister körlevelét, ki minden törvényszéknek s csendőrnek parancsol, „szabadságénak nevezik.“ Dupanloup kimagyarázhatónak találja, hogy ezen körülmények közt bizonyos számú püspökök a minister tilalmát áthágták, mivel nekik a pápai szózatot, s egyszersmind saját méltóságukat kell védelmezniök. Ő nem csodálkozik rajta, hogy több más püspökök tiltakoztak, ő ezért köszönetét fejezi ki azoknak, s csatlakozik azok tiltakozásához. Azonban szerinte puszta szavak az ügyet nem juttatják befejeztetésre. A hívek s a közönség mást várnak. Azok elitéltetnek, a nélkül, hogy kihallgattatnának, ütésekkel illettetnek, a nélkül, hogy kezeik föloldatnának, s a szatya arczul üttetik, a nélkül, hogy engedtetnék, annak védelmére sietni. „Lánczaimmal küzdök“ — úgymond — „mint fiú, mint polgár, s mint becsületes ember, s szorongattatással kérdem honom törvényeitől, ha vájjon nem marad-e számomra egyetlen segély-eszköz is, annak kimondására, mi szivemben s arkamon van.“ — Ezen eszközt már Dupanloup megtalálta, midőn röpiratát közzéteszi, s hogy — mint polgár — egész jogát igénybe vegye, egyszersmind a septemberi egyezményről s az encyclicáról is szólni fog. Szerinte az encyclica a pápának nem válasza a septemberi egyezményre. IX. Pius megbocsát az ellene harczoló ellenségeknek s csupán az egyház veszélyeivel, s az igazság ellenségeivel foglalkodik. Szerinte a két okiratnak a kerten kívül semmi köze sincs egymással. Világos, mikép az egyház ellenségei most lehetőleg keveset fognak beszélni az egyezményről, hogy azt fegyverül rejtsék el köpenyük alá, de ő — Dupanloup — ezáltal nem hagyja magát megcsalatni. „Talán“ — úgymond — „nagyon reactionáriusnak fognak engem találni. Azonban én, mint franczia polgár, nem vagyok ahhoz hozzászokva, hogy törvény alkottassák, vagy szerződés köttessék meg, anélkül, hogy az a kormány s az ország képviselői közti vitatás által földerittetett volna. S mint kath. püspök nem vagyok ahhoz hozzászokva, hogy egy pápai encyclica egy hirlapiról concilium által magyaráztassék. Tehát egy oly egyezményről kellene szólnom, melyet semmi hivatalos magyarázat sem derített föl, s egy olyan cyclicáról, mit a tekintély nélküli magyarázatok jellege elhomályosított. Mindenki elismerendi, hogy az általam teljesítendő kötelesség nehéz, de azt is elismerendi, hogy az szükséges.“ OLASZORSZÁG. A turini kamra f. hó 23-ai ülésében ment végbe a septemberi események fölötti vita. R i c a s o 1i az egyetértés mellett nyilatkozik, s azt kívánja, hogy a septemberi események fölötti ítélet a közvéleményre s a történelemre hagyassék. Szerinte Olaszország nem viszálkodásokat, hanem törvényhozási reformokat akar. Ezen szellemben egy indítványt terjeszt elő. Mordini, Crispi s Brofferio ellenzik Ricasoli indítványát, mely — a ministérium által támogattatva— 140 szavazattal 67 ellen elfogadtatik. Turinból jelentik, hogy az egyházi javak kérdésében választott bizottmány többsége ellenzi az államvagyonnal egyesítést, ellenben a kamra gyanítható többsége s a közvélemény azt pártolja. A halálos büntetés elleni mozgalom Olaszországban növekszik. A pénzügyminister a turini kamra elé egy oly törvényjavaslatot terjesztett, mely az 1865-ki budgetet módosítja. A rendes bevételek deficitje 171 millióra