Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1865-01-26 / 21. szám

melyek r­ajött, Mogyorós,*■ Kérva, Sárisáp, Csolnok, Miklóshegy, Tokod és Dorogh mellett vannak, Eszter­gom,­ a Szent-Ivány, Kovácsi mellett lévők pedig Buda környékéhez tartoznak. E széntelepek korát és viszonyait H a n t­k e n jeles tudósunk mutatta ki világosan. Szerinte a doroghi, tokodi, epszenyi, szent-iványi és kovácsi-i telepek az eoczén , ellenben a mogyorósi, miklóshegyi, és felső- sárisápi telepek az oligoczén képletek közé tartoznak. A kétféle képletet a bennük találtató állati maradványok világosan megkülönböztetik. Továbbá az eoczén-képletet vastag nummulit-ré­­tegek fedik, míg az oligoczén-képlet felett nyomát sem találjuk a nummulitoknak. Egész kiterjedését a szénképletnek nem lehet még meghatározni, széleit még nem ismerjük , a bányák által csak azon részei vannak feltárva, melyek emeltetés és vetődés által eredeti kapcsolatuk­ból ki vannak ragadva, s a felszínhez közelebbb ke­rültek. Hantken az eddig feltárt telepek szénmennyi­ségét Buda környékén 1664, Esztergom környékén pedig 3328 millió mázsára becsüli. Mind a Nendtvich Károly által, mind a birodalmi földtani intézet műhelyében tett elemzések tanúsítják, hogy az esztergomi barnaszén igen jeles; értékét csak a benne találtató kén csökkenti némileg. Jelenben következő szénbányák vannak mivelés alatt Doroghnál, Esztergomtól délre : Évi termelés 463,000 mázsa körül. Vastagsága a telepnek 4 él. 21. Tokodnál, Esztergomtól délre : Évi termelés 328.000 mázsa. A széntelepek vas­tagsága 2° és 4°. Az itteni bányászat sokat küzködik a tűzzel és vizzel. 3. Miklóshegyen : Épen mint a fentebb említett szénbányák, Drä­sche úr által tartatik haszonbérben, viz alatt áll, csekély az évi termelés, mi 4. Az epszenyi bányánál is az eset, külön­ben hasonló viszonyok közt van, mint a tokodi, mely­től északnyugatra fekszik. 5. Mogyorós, Esztergomtól délre. A telepek vastagsága 2%—4­. Évi termelés 200,542 mázsa. 6. Annavölgy, Esztergomtól délre, gr. Sán­dor Mór tulajdona, s a bajnai uradalmához tartozó. Itt három telep ismeretes, melyeknek vastagsága az el­sőnél 1­­2—2', a másodiknál 11', a harmadiknál 3, 3°. Évi termelés 264,000 mázsa. Működőben van egy 20 lóere­­jü gőzgép. Termelési ára egy mázsának helyben 10—42 krajczár. A kőszén régibb képlethez tartozó, részint halavány, részint fénylő fekete, tömött, hanem részben foszlányos és töredékeny, s gyakran kénnel erősen ve­gyítve. 7. B­a­j­ó­t­h, vagy máskép S­a­r­k­a­s, Eszter­gomtól délre. A telepek vastagsága 2%, 3 és 3 °'. Végre 8. H­i­nt­ó­s­ü­rü, szintén Baróthnál. Leg­csekélyebb az összes szénbányák közt. Átlagos belértéke az esztergomi kőszénnek 10.7 víz, 7.13 hamu, s egy 30 t­ölfának 12 mázsa kőszén felel meg. Az esztergomi kőszén kelete mindeddig igen csekély volt, miután a szén továbbszállítására a leglé­nyegesebb tényező, a vasút hiányzik, s bátran elmond­hatjuk, hogy az esztergomi kőszénbányászat még most is azon állapotban van, midőn a gőzerő még fel sem találtatott, minthogy terméseinek tovaszállítására, le­gyen az vizen vagy szárazon, az igás marhaerőt nem nélkülözheti. A legfontosabb és legolcsóbb közlekedési út a Duna, az évnek részében nem használható, tehát télen, épen midőn legtöbb kőszén adathatnék el, kény­telen a tengelyeni szállítást alkalmazni, mi négyszeresen megdrágítja a szenet. Az esztergomi kőszénbányászat tehát szebb jö­vendőt csak akkor várhatna, ha vagy Esztergom körül nagyszerű gyárintézetek keletkeznének, vagy társu­latok és a kormány által idáig vaspálya építtetnék. De a­ hogy ezek közül egyhamar egyikre sincs kilátás, nem szükséges bővebben fejtegetnünk. Egyleti ügyek­. A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegylete igazgató-választmá­nyának f. hó 11-kén b. Eötvös József e méltósága el­nöklete alatt tartott ülésében a következő nevezetes­ tárgyak fordultak elő : 1. Két rendkívüli alapítvány jelentetett be, egyik özvegy Bezerédj Istvánnéé, a másik gróf Teleki Do­mokosé. — Bezerédj Istvánná, e jótékonyságáról any­­nyira ismeretes urhölgy, ismét jelentékeny adomány­nyal járult egyletünk tőkéjéhez: 1050 ft alapítványt tett, melyet régebbi alapítványához kívánt csatoltatni. Gróf Teleki Domokos a „Hóra-támadás története“ czimű legújabb munkája tiszteletdiját ajándékozta az egyletnek, melyet Ráth Mór könyvárus 250 ftban be is fizetett, s mely szintén a gróf régebbi alapítvá­nyához csatoltatott. A választmány mindkét alapitónak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott, s mindkét ala­pítványt úgy tekintette, mint az egylet iránt újabban ébredő részvét­­eleit. 2. Az 1865-ik évi költségvetés állapíttatott meg. Ennek részletei a szabályok értelmében nem tartoznak ugyan a közönség elé, annyival inkább, mert minden alapitó vagy évdijas tagnak szabadságában áll, a pénz­tárnoknál vagy titkárnál magának mindenről felvilágo­sítást kívánni; tájékozásul azonban a következők a hír­lapi nyilvánosság útján is közhírré tétetnek. A jelen év első napjaiban 94,758 ft alapítványi tőkéje volt az egy­letnek, melynek 5% kamatja 4738 ft; évdíjas tagjainak száma 86(12 forintjával), s az ebből befolyó jövede­lem 1032 forint, s az összes biztos bevétel 5770 al ért. forint.­­ A választmány a körülményekhez képest mulaszthatlannak látta, 440 forinttal szaporítani a ren­des segélypénzek összegét, s ennélfogva összesen az évi rendes kiadást, beleszámítva a kezelési költséget is, 6770 ftban állapítá meg. E szerint ez évre megállapí­tott költségvetése 500 forinttal múlja felül rendes be­vételét. Azonban a hiányt részint a hátralék­kamatok­ból, részint pedig az ez évben befolyandó adományok­ból reményt fedezhetni. Ezért részvétre szólítja fel a közönséget, s kivált még e tél folytán rendezendő egy­­pár hangversenye támogatására kéri. Az egylet három év óta, mióta megalapíttatott, a közönség adományai következtében annyi sebet gyógyított be, hogy, múlt­jára hivatkozva, méltán számíthat a további részvétre. Az egylet vagyona három év alatt majdnem 100.000 forintra növekedett; immár tizenhét család részesül rendes segélyben, ide nem számítva a rendkívüli ese­teket ; nagyrészt írók özvegyei és árvái a segélyezet­tek, csak három élő író részesül rendes segélyben, egy, a ki már aggastyán, s a legidősb magyar író, kettő pe­dig olyan, kik több év óta súlyos betegségben siütöd­­nek. Valóban a magyar nemzet e rövid három évben többet tett íróiért, mint nagy és gazdag nemzetek év­tizedek alatt. A választmány, midőn köszönetét fejezi ki az egylet nevében az alapítóknak, egyszersmind biztos reményt s hitet táplál a jövőre nézve is. 3. Olvastatik Schrecker Ignácz fényképész levele, melyben jelenti, hogy az általa kiadandó akadémiai díszalbum jövedelméből az írói segélyegyletnél alapít­ványt kiván tenni, miért kéri az egylet támogatását. A választmány ajánlja a közönség figyelmébe e vállalatot s egyszersmind a maga részéről is kéri az akadémia tagjait, hogy magukat a nevezett fényképész urnái re­­fotographiroztatni szíveskedjenek. 4. Olvastatott a pénztárnok jelentése az 1864-dik év utolsó évnegyedéről; egész terjedelmében itt követ­kezik : I. Kimutatása a magyar irók segélyegy­­lete 1864-ik évi IV-ik negyedévi pénztár for­galmának. Bevétel: 1. Alapítványi­­tökéből 1250 ft. 2. Alapítványi töke kamataiból 2252 ft 38 kr. 3 Évdijak­ból 828 ft. 4. Segélyadományokból 5 ft. 5. Ideiglene­sen tett kiadásból 202 ft 50 kr. Összesen 4537 ft 88 kr. Hozzáadván a II­-dik negyedévi pénztár-maradványt, 791 forint 70 krajczárt, tett az összes forgalom 5329 forint 58 krajczárt. Kiadás: 1. Ideiglenesen (takarékpénztárba) 2855 ft. 2. Segélyezésekre 909 ft 98 kr. 3. Kezelési költség és vegyes 430. ft 50 kr. Összesen 4195 ft 48 kr. Levonva a kiadást a bevételből, maradt készpénz-ma­radvány 1134 ft 10 kr. II. Kimutatása a magyar irók segélyegyle­téhez az 1864-dik é­v IV-ik negy­e­déb­en csat­­lakozottaknak. Alapítók: 1. Néhai Ghiczy Ferencz hagya­téka 300 ft. 2. Özvegy Bezerédj Istvánná másod ízben úrbéri papírokban 1050 ft. 3. Szontagh Sámuel kész­pénzben 200 ft. Összesen 1550 ft. Évdijasok: Abonyi Lajos 1862—67. éven­­kint 12 ft. Segélyezők: Scherzenlechner Sebestyén ál­lamtanácsos Mexicóban 5 ft. (Vége köv.) káig érő sárban kénytelen lubiczkolni, hogy a bécsi­ ut­czában­ megvehesse óhajtott csecse­becséit! Kocsin mégy ? Mindegy, onnan is csak le kell szállanod, s sá­ros sorsodat el nem kerülheted. Január 15-kén és 16-kán egyházkerületi közgyü­­lek tartottak; az első nap választatott meg a harmadik jogtanár, azon tanszékre, melyet a múltkor megválasz­tott s megigérkezett ügyvéd Ökrös Bálint el nem fo­gadott, — a többség most Kovács Ferencz fiatal ügy­védet választá meg Losonczról, egy ottani derék tanár fiát; a gyűlésnek ezenkívül kevés tárgya volt, tagjai is a szokottnál kevesebb számmal jelentek meg. A napokban több száz aláírással egy kérvény nyujtatott be a városi tanácsnak, melyben a sok oldal­ról tapasztalt visszaélések meggátlása tekintetéből is a polgári haszonélvezeteknek megállapítása, a bel lege­lőnek tettleg felosztása, a külső nagy legelőnek, úgy az erdő haszonvételének pedig arány­ szerinti megsza­bása kéretik, a kérvény előbb utczánkinti gyűléseket, később ezek küldöttjeiből alakult bizottságot javasol. — Pitvarosról (Csanádból) Írják, hogy ott a cse­metekert már körül van kerítve, s a felvigyázó a megyé­től kirendelve. — Patakok völgyéből (Marmarosból) jan. 8-tól a „P. U.“ egy levelezője hálás elismeréssel emlékszik azon üdvös és nagy horderejű megyei rendelvénynek életbeléptetéséről, mely a niviligu helytartótanács egyik intézménye értelmében, a korcsmák korlátozása , ille­tőleg a nép erkölcstelensége és elszegényedése meg­akadályozása végett hozatott, —­s mely a majd min­den zsidó­ háznál szokásos pálinkamérést közönséges községekben egy-két korcsmára leszállította. * A farsang a zeneköltésre is termékenyítőleg hat, mint a múlt napokban párszor már, újabban ismét kö­vetkező zeneművek jelentek meg Rózsavölgyi műke­­reskedésében : L’A­m­o­u­r zongorára, szerző Bosko­­vics T­­écsi emlék, hangverseny-galop, zongorára, ugyan­rs 80 kv. Les Mamelukes — keleti táncz — zongorára szerzé ugyanaz. Ara 80 kr. Mind igen díszes kiállítással, szép czimmetsze­­tekkel megjelent darabok. A pesti targonczásoknak a magyar kir. udvari kanczelláriához intézett felfolyamodványa, melyben a magyar kir. helytartótanács elutasító hatá­rozata ellenében, az általuk alakíttatni szándékolt tár­sulat létesítésére s a „régi pesti hordár“ elnevezés vi­­selhetésére engedélyt kértek, mint halljuk, a főméltósá­­gu udvari kanczellária részéről is visszautasitatott. r. s. Fenyitó ügyi statistikai adatok. A múlt év végén megjelent „Statistisches Jahr­buch der öster. Monarchie für das Jahr 1863,“ mely 1862-ik évből öszveállitott ve­gyes kimutatásokat hoz, Magyarországot két­­ részre osztja be : magyarországira és szerbvajdasági­ra, a temesi Bánáttal; az öszveállitás azon része, mely a fenyitó ügyeket tárgyalja, az 1862-ik évben elitéltek számát Magyarhonban 2969-re és a Szerbvajdaság s te­mesi Bánátban 4576-re teszi; az abbanhagyott, megszün­tetett perek számát Magyarhonban 4135-re, Szerbvaj­daság s temesi Bánátban 4112-re. Hogy veszi a beosz­tást, az a táblázatból nem tűnik ki. Erdélyben 1862-ben elitéltek száma 1514, felmentetteké 4122.­­£‡ Az alsó-magyarországi bányamun­kások abbeli folyamodványára, melyben a személyes kereseti adó, továbbá a katona- s közmunka-kötelezett­ség alóli felmentetésükért esedeztek, legfelsőbb helyről tagadó válasz érkezvén, — erről a folyamodók s az ille­tő hatósági közegek már értesittettek is. -^Szabadka városa az alakítandó kath. ele­mi iskolai alap részére 500 ftot adományozott. * A zágrábi görög-keleti egyház­közönség, mely jelenleg az e vallást követők számához és helyiségéhez képest meglehetősen korlátolt templommal bir Zágráb­ban — egy utóbb tartott közgyűlésében elhatárza, hogy egy a korszellem igényei, a község szükségei, valamint a horvátok fővárosa méltóságának megfelelő új templo­mot fog építtetni. Az ebbeli munkák, mint hallatszik, f. é. március havában már megkezdetnek. * A pesti kereskedelmi betegápoló­intézet javára a Lloyd termeiben f. é. február 7-én tartandó tánczvigalom rendező bizottmánya több helybeli czég fiatal főnökeiből következőkép alakult meg : Elnök Vecsey Sándor, biz. tagok: Uhl F. W., Engländer Ká­roly, Eberling, Schweiger Adolf, Brachfeld Gyula, Hauszner, Wahrman L., Stern B., Karpeles Albert, Herz­­felder Lajos, Pollák Mór, Müller K. Herzfelder Ignácz, Ormody Vilmos, Kohn L., Neuschloss E., Spitzer K., Kraus L. Morgenstern J. és Laszky J. A rendezők is­mert neve kezeskedik róla, hogy e tánczvigalom két­ségtelenül az idei farsang egyik legfényesebb bálja lesz.­­ • A „Gy. Közlöny“ Herefordshireből értesül, hogy Patterson Arthur, a hazánkban jól ismert angol utazó, munkáját Magyarországról bevégezte, s az első két kötetet már sajtó alá adta. E két kötet utazási ta­pasztalásait fogja elbeszélni hazánkban, beleértve Er­délyt is; a következendő kötetek Magyarország törté­nelmét, archaeologiai nevezetességeit, nyelvünk philo­­logiai isméjét fogják tárgyazni. — Dr. Tóth János magántanár és pesti szent- Rókus-kórházi oszt. főorvos haláláról következő csa­ládi jelentés adatott ki : Hoffmann István és neje, szül. Fekete Katalin, Tóth László és József mélyen elkeseredett szívvel je­lentik, miszerint szeretett nevelt fiuk, illetőleg testvé­rük Tóth Nép. János, orvos-sebész-tudor, szülész­mester, okleveles műtő, pesti egyetemi m. tanár, s a sz. Rókushoz czimzett pest-városi kórház elsőd - orvosa­­ 1865. évi jan. hó 23-án estve 9 órakor, életének 32-ik évében hagymázban, orvosi hivatásának áldozatául esett. A boldogultnak hideg teteme szerdán, f. hó 25-én délután 3 órakor fog lakásáról a róm. kath. egyház szertartása szerint a kerepesi vonal melletti sirkertbe eltakarittatni, az engesztelő sz. mise-áldozat pedig csü­törtökön délelőtt 10 órakor az egyetemi egyházban meg­tartatni. Pest, 1865. jan. 24-én. (Lakása : Pest, Lipót­város, szinház-tér, Eisele ház.) * A sakk-club közgyűlésén f. hó 22-kén gr. Szé­chenyi Ödön elnökké s Erkel Ferencz nemz. szinházi karnagy alelnökké, továbbá Löwenthal s W­­­yp­e­r s Rudolf tiszteletbeli tagokká választat­tak meg. A club tagjainak száma jelenleg 76.­­ Nem­rég Pesten egy gyermek fűtött be atyja asztalán fekvő három darab ezressel; most e csapás­nak mássáról Gyula-Fehérvárról értesitnek. Az ottani postamester neje jan. 2-kán estve az asztalról egy cso­mó rész papirt felkapva, azzal befütött, s mire férje a szomszéd szobából írószerekkel visszatért, a papír el­égett, s benne 4300 ftnyi bankó. — Pozsonyból mint curiosumot írják, hogy az utolsó velenczei dogó leánya ott leczkeadásból él. A „B. H.“ ezen hírt azzal toldja meg, miszerint úgy em­lékszik, hogy a Stuártok egy ivadéka szintén Pozsony­ban lakik. Az ős Pozsony mindenesetre méltó vissza­vonulási hely az — egykori dicsőségek maradványai­nak vég­leáldozására! — N.­Hontról írják, miszerint ott e napok­ban azon szomorú eset adta magát elő, hogy két erdő­­csősz az erdőbe menvén, miután a pálinkás üvegbe kissé nagyon is mélyen pillantottak, ott czéllövéssel üték unalmukat, de minthogy egyiknek fegyvere nem sült el, vizsgálni kezdék a csövet, azonban oly vigyá­zatlanul, hogy a fegyver hirtelen elsülvén, a lövés egyenesen a másiknak testébe fúródott, úgy hogy egy óra múlva meghalt. A szerencsétlen házas és család­apa volt. — A tömlgy kir. hétszemélyes táblán ja­­nuár 23. s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Özv. Halász Teréznek Kobilitz Ottilia e. adóssági p. H. Szabó Victoriának Sárkány Pál s társa e. hason p. — Hoffmann Jánosnak Grünwald Ferencz e. hason p. Gr. Teleki Györgynek Fülep Lajos e. ha­szonbér k­. p. — Szalay Bertalannak Szalay József e. 978 f. átadása k­. p. — Szabó Zsuzsannának Bonyhay József e. újított p. Martincsek Miklósnak Yarin város e. jutalom k­. p. Róth Ábrahámnak Zatlukál Teréz e. végrehajtási n. Badányi Mátyásnak Dabelstein Henrik és társa e. igénypere. Reich Gábornak Wiener Majer e. adóssági p. — Reiner Adél és Pálnak Drorikovic János csődtömege e. adóssági p. Előadó : Szerényi Ferencz stb. —Schlauff Venczelnek Houchard Ferencz e. adóssági p. — Spitz Samunak Vincze Nadányi Teréz e. birtok­átadás k­. p. — Stankovics­ Andrásnak mint az aradi szerb templom papi alapítványi gondnoká­nak Bogdanovits Ferencz e. adóssági p. — Reviczky Jánosnak Reviczky Mária e. végrehajt. Török Anna és társának Heindlhoffer József e. birtokátadás k­. p. — Néhai Fitz Bertalan utáni hagyatéki n. — Kultsár An­talnak Meskó Zsófia e. birtok­átadás k­. p. — Bäuer­lein Fülöpnek Bäuerlein János e. adóssági p. — Ma­gyar Lászlónak Jeney Istvánna e. adóssági — Oláh Gábornak Vörös Julianna e. ügyvédi dij k­. p. Előadó: Masirevics Samu stb. — Drobny Mária és társának Drobny János és társa e. osztály-n. — Lökös Mihály és társának Deák István és társai e. hatalmaskodási p. Fischer Fülöp és társának Kralesz Sándor és társa e. adóssági p. — Schmitl Ábrahámnak Gerzon Ferencz és neje e. adóssági p. — Nolli János és társának Zit­­terbarth Mátyás e. végrehajtási ü.­­ - Prymayer János­nak Morócz József e. végrehajtási ü. — Domokos Lászlónak Kiss István és társai e. haszonbéri ü. — Marczibányi Lőrincznek Kornelli Ignácz és társa e. adóssági p. Előadó: Blaskovich Kálmán stb. Günsberger Lázárnak Sonheid­ Ferencz e. adóssági p. — Hoffmann Simonnak Kumna Mátyás és társa e. adóssági p. — Hirsch Jakabnak Deutsch Alajos e. adóssági p. — Lipthay Lajosnak Reidner János és tár­sai e. kártérítési p. — Lázár Mihálynak Sterk Salamon e. adóssági p. — A cs. k. pénzügyészségnek Krieger Anna és társai.e. adóssági p. Előadó: Valkovits Antal stb. —■ Özv. Magaskövy Istvánnénak Rudolf János e. zálogváltó p. — Hesz Máriának Eger József e. adóssági p. Kotsis Máriának Gáspárik István e. gyermektartás k­. p. Dobronovics Antalnak Ambrus József e. kötelezvény kiadása k­. p. Előadó: Zsöm­­böry György stb. Kistököli Józsefnek Kistököli Já­nos e. telekk. ü. Id. Makkos Pálnak ifj. Makkos Pál e. telekkönyvi ü. Krumits Kosztának Radalow György e. telekk. ü. Horváth Józsefnek Hundeshagen Teréz e. hason­g. Major Gábor és társának bekebelezési kérvé­nye. — Gergits Pálnak Metsich Antal e. telekkönyvi ü. Emődy Vinczének telekk. kiigazítási kérvénye. — Mérvész Armandnak Vietorisz Anna e. előjegyz. iga­zolási ü. — Mócsi Erzsébetnek Erdős Tamás és társa e. telekkönyvi ü. — Allersdorfer Józsefnek Allersdorfer Erzsébet e. végrehajtási ü. Előadó Haris György ktb. Jurassy Ignácz és nejének Bomb Sándor e. telekk. ü. — Spitzer Jakabnak Komáromy Rozália e. vagyon­­átengedés k­. p. — Oláh Mihálynak s társainak Boday Mártonná és társai e. telekkönyvi ü. — B. Podmaniczky Árminnak Gál József e. végrehajt. ü. — Mikovényi Károlynak gr. Teleki Sámuel örökösei e. tiszti fizetés és nyugdíj k­. p. — Jurenák Frigyesnek báró Aczél Lajos mint báró Aczél István gondnoka e. kártérítési p. Ugyanannak ugyanaz elleni hasonló p. Előadó: Jamniczky Lipót ktb. ? Vidéki levelek. M. Kőrös, jan. 24. Mai napon olvastatott fel a városi tanácsülésben főispáni helytartó­i méltósága azon kegyes rendelvénye, miszerint városunknak főbí­rót kinevezni méltóztatott az ehó elején hivatalos mun­kája közben meghalt közkedvességű s erélyes főbí­rónk B­o­r­d­á­c­s Dániel helyébe, kinek hivatalos­kodásáról , méltósága is magas elismeréssel nyilatko­zott, s a buzgó hivatalnok iránti fájdalmat jegyző­könyvbe iktatni rendelé.­­ A kinevezést Magyar László telekbiró s megyei törvényszéki t. ülnök volt szerencsés megnyerni, a hivatalos pályán több év óta kitüntetett erélyes munkálkodásáért. Kinevezett főbiránknak tudományos képzettségét, a gyakorlat terén hasznos működését ismeri városi közönségünk s mint egyik kitűnő hivatalnokot örömmel üdvözölte uj pályáján az elöljáróság; a nép is helye­selte e méltósága tapintatos nézetét; számosaktól lehe­tett hallani „mi is őt választottuk volna.“ Telekbiróvá Bátory István tanácsnok neveztetett ki. Mindkettő humánus, szorgalmas, képzett férfiú, s városunk ügye jó kezekbe van letéve. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Moniteur“-nek egy lon­doni levelezője szerint Walpole, a tory-párt egyik legkitűnőbb tagja, a legközelebbi ülésszakban ama mó­dosítások fontos kérdését szándékozik megpenditni, melyek a titkos­ tanács igazságügyi bizottmányánál lennének behozandók, melyhez az egyházi ügyek tar­toznak. Angolországban ezen ügynek nagy fontosságot tulajdonitnak. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 24-ről távirják, a besamjoni érsek s a moulinsi püspök vád-ügyeikre vonatkozólag, az állam­tanácsbani előadósággal L­a­n­g­­­a i­s , államtanácsi tag bíza­tott meg. A protestáns pártok mozgolódnak, a mennyiben saját egyházi tanácsaikat újra választják. F. hó 21-én jelent meg Párisban ezen czim alatt: „La convention du 15. septembre et l’Encyclique“, — Dupanloup orleansi püspök röpirata, mely igen hevesen kikel a cultusminister tilalma ellen. Mint a „K. Z.“-nak ezen röpirat előszavának tartalmáról írják, Dupanloup azt állítja, hogy a ministernek vagy egé­szen meg kellett volna tiltania az encyclica közzététe­lét, vagy a püspököknek is meg kellett volna engedni annak a hívek tudomására juttatását. Erre a püspök ta­gadja, hogy az encyclica bármi olyat foglalna magában, mi az ország törvényeivel ellenkeznék. De még ha így lenne is, még akkor sem kellett volna a ministernek megtiltania ezen okirat kihirdetését. „Az alkalmazásba hozott törvény“ — úgymond a püspök — „oly külön törvény, mely különös büntetési határozatokat foglal magában a polgároknak egy külön osztálya ellen, egy oly külön szabadság erejénél fogva, mely gallicán-nak neveztetik, s mely két különösen szabadelvű fejedelem, XIV. Lajos s I. Napoleon által találtatott föl. Mily bá­mulatos logicusok ama szabadelvű franczia nyelv-elfer­­ditők, kik egy lefegyverzett pápa encyclicáját „túlter­jeszkedésének, s egy oly minister körlevelét, ki min­den törvényszéknek s csendőrnek parancsol, „szabad­ságénak nevezik.“ Dupanloup kimagyarázhatónak ta­lálja, hogy ezen körülmények közt bizonyos számú püspökök a minister tilalmát áthágták, mivel nekik a pápai szózatot, s egyszersmind saját méltóságukat kell­ védelmezniök. Ő nem csodálkozik rajta, hogy több más püspökök tiltakoztak, ő ezért köszönetét fejezi ki azok­nak, s csatlakozik azok tiltakozásához. Azonban sze­rinte puszta szavak az ügyet nem juttatják befejezte­­tésre. A hívek s a közönség mást várnak. Azok elitél­tetnek, a nélkül, hogy kihallgattatnának, ütésekkel illettetnek, a nélkül, hogy kezeik föloldatnának, s a sz­­atya arczul üttetik, a nélkül, hogy engedtetnék, annak védelmére sietni. „Lánczaimmal küzdök“ — úgymond — „mint fiú, mint polgár, s mint becsületes ember, s szorongattatással kérdem honom törvényeitől, ha váj­jon nem marad-e számomra egyetlen segély-eszköz is, annak kimondására, mi szivemben s arkamon van.“ — Ezen eszközt már Dupanloup megtalálta, midőn röp­­iratát közzéteszi, s hogy — mint polgár — egész jogát igénybe vegye, egyszersmind a septemberi egyezmény­ről s az encyclicáról is szólni fog. Szerinte az encyclica a pápának nem válasza a septemberi egyezményre. IX. Pius megbocsát az ellene harczoló ellenségeknek s csupán az egyház veszélyeivel, s az igazság ellenségei­vel foglalkodik. Szerinte a két okiratnak a kerten kí­­vül semmi köze sincs egymással. Világos, mikép az egyház ellenségei most lehetőleg keveset fognak be­szélni az egyezményről, hogy azt fegyverül rejtsék el köpenyük alá, de ő — Dupanloup — ezáltal nem hagyja magát megcsalatni. „Talán“ — úgymond — „nagyon reactionáriusnak fognak engem találni. Azonban én, mint franczia polgár, nem vagyok ahhoz hozzászokva, hogy törvény alkottassák, vagy szerződés köttessék meg, a­nélkül, hogy az a kormány s az ország képvi­selői közti vitatás által földerittetett volna. S mint kath. püspök nem vagyok ahhoz hozzászokva, hogy egy pá­pai encyclica egy hirlapiról concilium által magyaráz­­tassék. Tehát egy oly egyezményről kellene szól­nom, melyet semmi hivatalos magyarázat sem derített föl, s egy oly­an cyclicáról, mit a tekintély nélküli ma­gyarázatok jellege elhomályosított. Mindenki elisme­­rendi, hogy az általam teljesítendő kötelesség nehéz, de azt is elismerendi, hogy az szükséges.“ OLASZORSZÁG. A turini kamra f. hó 23-ai ülé­sében ment végbe a septemberi események fölötti vita. R i c a s o 1­i az egyetértés mellett nyilatkozik, s azt kívánja, hogy a septemberi események fölötti ítélet a közvéleményre s a történelemre hagyassék. Szerinte Olaszország nem viszálkodásokat, hanem törvényhozási reformokat akar. Ezen szellemben egy indítványt ter­jeszt elő. Mordini, Crispi s Brofferio ellenzik Ricasoli indítványát, mely — a ministérium által támogattatva­­— 140 szavazattal 67 ellen elfogad­­tatik. Turinból jelentik, hogy az egyházi javak kérdé­sében választott bizottmány többsége ellenzi az állam­­vagyonnal­ egyesítést, ellenben a kamra gyanítható többsége s a közvélemény azt pártolja. A halálos­ büntetés elleni mozgalom Olaszország­ban növekszik. A pénzügyminister a turini kamra elé egy oly törvényjavaslatot terjesztett, mely az 1865-ki budgetet módosítja. A rendes bevételek deficitje 171 millióra

Next