Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-21 / 42. szám
lefizetendő bankadósságnak az 1862-ki egyezménynek megfelelőleg nőtt évi hányada folytán. Tetemes igénykevesletek 2,661,000 fttal az államvagyonbeli bevételeknél, 2,142,000 fttal a pénztárigazgatásnál az agró-állásnak 1866-ban a bankokmány tökéletes teljesítésénél előre fölteendő csökkenése végett, végre 5,628,000 fttal a hadügyminiszérium szükségletében állnak be. A fedezetben 5,436,000 ft kisebb bevétel tűnik elő és pedig lényegesen azért, mert a bevétel a nemzeti banknak átadott jószágok értékesítéséből 7,176,000 fttal többet vétetett ugyan fel az 1865-diki előleges költségvetésben, ellenben az állam kezelése alatt álló uradalmak és bánya-tárgyak eladásából 13,558,000 fttal kevesebbel. Miután 1866-ra a m. birodalmi tanácsnál tárgyalás alatt álló adóreform-törvények befejezését és teljes keresztülvitelét egész bizonyossággal még fel nem lehetett tenni, tehát valamint az 1865. pénzügyi javaslatnál történt, úgy 1866-ra is javaslatba kellett hozni a rendes adók rendkívüli pótlékai, úgyszintén a bélyeg és közvetlen illetékek, végre a czukorfogyasztási díj fölemeltetésének további fenntartását, miután e felemeltetések más adójövedelmek általi helyettesítéssel nem nélkülözhetők. Az államadóssági törlesztés 1866-ra fel van véve..................... 66,033,800 ftra. Ha ebből levonatik a sorsjátékkölcsöntőke és nyeremény fejében . 5,424,000 ft. a minden kétségen fölül álló adósság-tőke-visszafizetés leend . . 60,609,800 ft. Hasszhangzásban a pénzügyministerium által az 1865-diki deficit kitudására elfogadott elvekkel, ezen 60,609,800 ft tőkevisszafizetéssel a bevétel azon sorait állítjuk szembe, melyek rendesen nem fordulnak elő ismételve, hanem az állam tulajdonai eladásából, az állam aktív követeléseinek csökkentéséből, el nem árusított államkötelezvények értékesítéséből sat. származnak, ily bevételekből, tekintve a következő czikkeket: 33 (3 czim), 34 (3 czim), 36 (5 czim) 39,40 (2,4, 5, 9, 11. czim) 44 millió kerek összeg tűnik ki, minélfogva még 16,609,800 ftnyi összeget kell a folyó vagy újólag megnyitandó bevételekre adósságtörlesztésül átvinni, amely összeg tehát a folyó kezelés deficitjének kitudására az összfedezet hiányának az össz-szükséglet irányábani összegéből lerovandó lesz. Az összfedezetnek összehasonlítása után, azaz ...... 512,879,103 ft, * az össz-szükséglet, azaz . . 542,455,330 „ ellenében kitűnő összhiány áll: 29,576,227 „ és így a folyó kezelés deficitje tesz 12,966,427 ftot. A 16,609,800 ft államadósság-törlesztés maradványában, melyre nézve nem léteznek külön rendkívüli bevételek, a nagyobb rész, t. i. 9,136,791 ft, azaz a bécsi értékű papírpénz beváltásából eredő s a nemzeti bank irányábani adósság 1865-ban lejáró utolsó részlete oly tételt képez, amely az 1867-diki budgetben nem fog többé előfordulni. Ha tehát sajnálni kell is, hogy 1866-ban a hiány fedezése tekintetéből nem lehet a közhitelt mellőzni, 1867-ben, amelynek kezdetén az annyira nyomasztó bankadósság egészen le lesz fizetve, és az államadósság törlesztési terhe évenkénti 66 millióból több mint 44 millióval fog csökkenni, a deficit teljes mellőzése lehető leend, mely feladatot az ezüstös devisagio megszűnte is könnyítendi a pénzügyigazgatásnak. De e feladat csak azon esetben oldathatik meg egész bizonyossággal, ha az államkiadások különböző ágaiban jelentékeny megtakarítások fognak létezni, és ezek segélyére az adóreform gyümölcsei állandóak, amely az adó igazságosabb s könnyebben elviselendő felosztását és gyorsabb befolyását teendi lehetővé. Most visszatérek az 1866-diki előleges költségvetésre. Ennek számtételei — miként már említve volt — a fennálló igazgatási alapelvek szerint az e czélból összegyűjtött anyagból, és a szabad mozgás azon korlátozásával vétettek fel, amely a tárgyalás eddigi módjával léptettetett életbe. Ennélfogva az épen most átadott állami előleges költségvetésnél sem vétethettek még tekintetbe azon a pénzügyi bizottmány kebelében tett javaslatok, amelyek e ház elnökének közvetítése által a kormánynak átadattak, a bizottmányban többféle fejtegetésre adtak alkalmat és lényegükben oda irányultak, hogy az államháztartásban azáltal éressék el lényeges megtakarítás, miszerint a pénzügyi törvény végleges számtételeinek megállapítása más, és nem az eddig követett után, valamint más feltételek alatt vétessék eszközlésbe. Ha azonban a magas ház indíttatva érezné magát, hogy az épen most említett javaslatok természetét s horderejét tudomásul vegye, s azok hasznossága és kivihetőségéről meggyőződvén, megfelelő határozatokat hozzon, az öszministérium nevében azon határozott nyilatkozatot kell tennem, hogy a kormány a pénzügy szorult helyzete tekintetéből komolyan s lelkiismeretesen igyekszik és az egyes álladékokon belül tágabb határok közti mozgás megengedése mellett s hoszabb idő alatt remél is oly helyzetbe jönni, hogy a felállított igényekben a lehető határokig mehet és az ösz-összegben igen jelentékeny leszállításokat vehetend eszközlésbe (mozgás balról), minélfogva kész az ezen irányban egyesülésre kezet nyújtani. A kormány annál inkább volna ily helyzetben, hogy ezen egyességet elfogadja, miután az 1866-oi költségvetés idejekorán történt megállapítása könnyíteni fogná mind a lehető korlátozás felosztását, mind a megfelelő gondoskodást az igazgatás háborútlan menete iránt. Midőn a kormány a szóban forgó előterjesztést s az általam fejtegetett indokokat a magas ház méltánylásába ajánlja, reményt és meggyőződést vél kifejezni.Azon meggyőződést, hogy a végczélokban itt is találkoznak a kormány s a birodalmi képviselet óhajtásai és törekvései, s azon reményt, hogy mindkettőnek itt is sikerülni fog oly utat találni s arra lépni, a mely, épen mivel közös s ezért természetszerű, egyedül is vezethet közös czélra. (Tetszés.) Ezután az ülés 45 perczcel 11 óra után bezáratik Legközelebbi ülés kedden. Napi újdonságok. * Karolina Augusta Császárné () Felsége az árvái ínségeseknek ezer fiot méltóztatott legkegyelmesebben ajándékozni. * Dresdában, f. hós 5-kén estve a királyi udvar menyegzői ünnepélyeit még egy fényes bál követte, I. Beust államminister urnál, melyet a király és austriai Császárné . Felségeik legmagasb jelenlétükkel méltóztattak megtisztelni. Az új pár, valamint a koronaherczeg és koronaherczegnő, György herczeg és herczegné és az összes, még a kir. udvarnál jelenlévő vendégek részt vettek a bálban. Megnyitá azt a király ő felsége és a Császárné Ő Felsége, az austriai néphymnus hangjai mellett. A bál alatt Császárné Ő Felsége a cs. kir. követ b. Werner és ennek neje által több urak és hölgyek bemutatását méltóztatott elfogadni. Császárné Ő Felsége és a király ő felsége 11 óra tájban vonultak vissza, míg a többi magas uraságok a vacsorában is részt vettek és a bálban mintegy reggeli 2 óráig voltak jelen. * A „P.H.“ írja, hogy ő eminentiáját a bibornok-hg-primást tegnap várták vissza Bécsből Esztergomba. A magyar orvosok és természetvizsgálók állandó középponti választmánya ma, f. hó 21-én kedden esti hat órakor ülést tart a nemzeti múzeumban, Kubinyi Ágoston ö magának igazgatói lakásán. Az ülés tárgya leend egyebek közt a pozsonyi XI. nagygyűlés idejének meghatározása. A „Bolond Miska“ utóbbi számában Szabadság kisasszonyt egy meredek szikla szélére rajzolja,— egy lépés még és a szép hölgy lezuhan és összezúzza magát. Miska mégis haragszik azon kezekre, melyek a szép hölgy drága életét féltve, a meredek széléről visszatartják. Barátja-e Miska bácsi a kisasszonynak ? * A pestvárosi színház igazgatósága a pár napja itt mulató Bulyovszky Lila assz. dresdai udvari színésznőt vendégszereplésre szólítván fel, a művésznő müncheni kötelezettsége miatt csupán két estre fog föllépni : ma Mosenthal „Deborah“ czímű szomorújátéka czimszerepében s csütörtökön egy vígjátékban és „Romeo és Julia“ erkélyjelenetében. Az „Ördög pirulái“-val Szegeden nagy reclame-ot csinálnak. Mint a szegedi lap írja : „A napokban a külvárosokban a kéményseprők kotorás alkalmával kiültek a kémény tetejére s különféle szokásos dúdolások között ledobták a köralaku, vörös szegélyzetü szinlapokat a járókelők elébe. A városháza ablakából szintén dobtak a nép közé ilyen szinlapokat. Csütörtökön pedig szánon hordták szanaszét a külvárosokban az ördöngös czédulákat s a lakosság a legjobb fogadtatásban részesítette az osztogatókat és sok házban marasztalták őket egy kis karczosra és szalonnára.“ De már erre nem mondhatjuk egészen : Tout comme chez nous. ”Tordáról febr. 12-ről írják a „K. Közl“-nek: Tordán productionale forum van. E nevezet különösen hangzik sokaknak, minthogy az 1848 előtti törvényekben gyökerezik, de mégis úgy van, mint írjuk, bár eltörlődött. Ugyanis Torda városának az Aranyos folyóján lévő hidjáért 1848 előtt a nemes ember, ha ügyes-bajos dolgában járt, vámot nem fizetett, azon inneni években városi elöljáróságunk haszonbérbe úgy adta ki, hogy minden idegen, ha rajta keresztülmegyen gyalog, szekérrel, vámot tartozik fizetni. Az ilynemű vámolást a magas kormány eltörölte s kihirdette, miszerint azon egyének, kik 1848 előtt nemesek voltak, — s kétségenkivül ezek maradékai is — magán vámmal sehol sem tartoznak, azon elvből kiindulva, ha magánosoknak vámolási kiváltságuk hidra, hajóra, száraz vámra visszaadatott, úgy erre nézve a nemesi kiváltság is helyreállittatott. Ezen rendeletet több nemesek óhajtották volna Torda városa nagy hidján történt utazásukkal használni, de a haszonbérlő vámos annak nem engedelmeskedett, miből panaszok keletkeztek s a megye főispáni helyettese elébe került, hol haszonbérlő avval védte magát, „nem ismeri, ki nemes, ki nem.“ Ezért megrendelte említett főispáni helyettes úr Torda városa elöljáróságának, hogy bárhonnan, s bármely nemes ember bebizonyítja, hogy 1848 előtt e jogával élt, attól magán-ügybeni utazása alkalmával az Aranyos hidján felsőbb rendelet értelmében vámot nem kell és nem szabad venni. Ennek hire Aranyosszékbe elterjedt, azóta mindennap számos nemes ember magát illő bizonyítványokkal ellátva jelenik meg Torda városa elöljárósága előtt, kiknek neveit felírják az illető vámosnak, s hogy azokat meg ne vámolja, kötelességévé teszik. E tehát az említettük productionale forum. * Stoltz will ich den Spanier. A „P. N.“ Szerdahelyi Kálmán elmenetelére vonatkozólag ily csüggedetlen nyilatkozatot tesz. A közönség bizonyosan sajnálni fogja, hogy Sz. itt hagyja a színpadot, melynek egyik legkedveltebb tagja. Hanem itt hagyták már ezt sokan, részint ideiglenesen, olyankor, midőn a szerződés ideje közeledett, részint örökre, mint a magyar színészet lángeszű alapítóinak csaknem egész tábora, s a színház túlélte e veszteségeket, s túl fogja élni az ezután következőket is mind. Hála istennek, az intézet halhatatlansága biztosítva van, fennállása nem függ egyeseknek se szeszélyétől, se életétől. * A ferenczrendiek pesti templomtornya számára készült művészi óra tegnapelőtt szenteltetett fel. Ez óramű jeles készítője pesti órás Seiler Ferencz. Szerkezete olyan, hogy a számmutató tábla megvilágítását könnyen lehet eszközölni. Ez óra kegyes adakozások folytán létesült. * A műegylet részére megvásároltattak: két vízfestvény Zombory Gusztávtól, egyike a késmárki Tököli kastélyt ábrázolja, egy alamizsnát kérő leány — Hölperl-töl Prágában; esti tájkép Jansen Lujzától Düsseldorfban ; a „Chiemsee a Staufenekkel“ Mayburgertöl Salzburgban és tanulmányfő Szemlértöl Pesten. ® A pesti Unió dalegylet karigazgatója, Wöhler ur visszaléptével, Feiger Győző lett. *Szemere Bertalan ur egésségi állapota a P. Lloyd szerint oly örvendetes módon javult, hogy a nem rég honába visszatért beteg, orvosai beleegyezésével dr. Batizfalvy úr gyógyintézetét már is elhagyható, s itteni rokonai meghívására körükbe költözhetett. * A Rókuskórház ismét egy derék fiatal orvosát vesztette Janus Antal urban. A még csak 26 éves férfiú szintén a typhus áldozata lett. * A „Concordia“ szerint Hunyad megye Csikmó helységében, alig negyed mértföldre a Marostól, az emberek szántás és kapálás közben több régi pénzek s más jelekre találtak, melyekből további vizsgálat után lehet következni egy várépület romjaira. A határnak különösen azon részét Podgradia (olv. podgráde)nak hívják, melyről a nép közt különböző versiók keringenek. Ezek szerint ott római colonia lett volna „ad Themas Dodoneas“ néven, a nép pedig máig is „Cetatea Orasiului“-nek hívja. Az itteni ásatások mindennap nagyobb jelentőséget nyernek. Csak a múlt napokban találtak kőhányás alkalmával egy kis alakú porhir oroszlányt, a téglák közt pedig két darabot: egyién S. B. B., másikán N. S. B. felirattal; továbbá 8 darab különféle pénzeket, melyeknek inscriptiojuk: 1. Hadrianus Augustus. 2. Imp. Vespasianus. 3. Imp. Caius Domit. Aug Germ. P. M. I. R. P. U. T. 4. Pontiis, Maxim, stb. E pénzek egyik felén fej, másikán különböző jelvények, mint Minerva, Diana, Flóra, Ceres. Igen sok faragott kő is ásatott ki, melyek közül némelyeken a legszebb párkányok, másokon meg betűk is voltak észrevehetők; egyen különösen tisztán olvasható volt: „Herculi invicto.“ A várfalai itt amott feltalálhatók s egy nagyszerű csatornának is nyomai láthatók. Ugyan a határban van egy nagy erdő, mely a bemenetnél diadalivet képez, honnan azt következtetik, hogy az itt vár összeköttetésben állott a rápoltival. A „Szegedi Híradó“ irja :Hét szép hattyút látott egyik helybeli polgártársunk Anyásróli hazatértében lőtávolban repülni. A hattyú ritka madár vidékünkön s a jósolgatók azt mondják, hogy megjelenésük nagy vizelőpostája. Nagy vízről lévén szó, megemlítjük, hogy a Tisza állásáról érkező hírek nagyon aggasztók. A hó a hegyek közt roppant mennyiségben esett s gyors olvadás esetében, mely az előrehaladt idő mellett nagyon könnyen bekövetkezhetik, de táplálékot nyújt az a nélkül is magasra hágott elemnek. Hallomás szerint a városi tanács hétfőn az előintézkedések megtétele végett ülést fog tartani, csakis így veheti biztosan elejét a bekövetkezhető veszélynek. .. A pestvárosi vigazdában tegnapelőtt tartatott álarczos-bált csak középszerűen látogatták. A vig debardeur-gárda szép számmal rukkolt be ezúttal is, köztük a legcsinosabb volt két, fehér kabátba, veres nadrágba és laglrozott csizmába öltözött matróznő, ugyanazok, kik eddig valamennyi álarczos-bálban a legizlésesebben öltöztek; volt ezeken kívül 5—6, monstre-orru és fejű debardeur is. A közönség azon részét, kik ezen álarczos-bálokat még nem látták, figyelmeztetjük, hogy még csak kettő leend, t. i. a közelebbi vasárnap és kedden, mely utóbbi alkalommal — akinek Fortuna kedvez, — egy 50 kros sorsjegy megtérítheti összes farsangi kiadásait, — ez alkalommal fogván kisorsoltatni a vállalkozó bérlő által e czélra vett s az álarczos bálokon kiállított ezüstneműek. A tiszta bevétel több kijelölt jótékony czél közt osztatik fel. A nagy hó és a farsangi kedvtelés egy pár különösb szánkófogattal is gazdagító utczáink életét, így láttuk közelebb gr. Sz.t hollandi modorban, szánkója előtt két egymás elé fogott lovat hajtani; bizarabb ennél gr. N. fogata) a ki egy párduczbőrrel fedett nyeregszerü szánkán mint lóháton ül, melyet a lóstrángok helyett csupán a szánka két vékony rudjánál fogva von. Mind a két fogatnak természetesen több a bámulója, mint utánzója. Lapszemle. A „Dom.“ f. hó 17-ki számában e felirat alatt : „A fehér üres lap és az Unió“, vonatkozással a „Hongban e tárgyról írt czikkre, egy hoszabb czikket hoz, melyben az iró kinyilatkoztatja, hogy az „Agramor Zeitung“-ban minap közlött nézetekkel tökéletesen egyetért. Azon czikkben a többi közt felemlittetik, hogy az 1861 -ki horvát országgyűlés a háromegy királyságnak Magyarország irányábani minden viszonyait megoldotta már és hogy a háromegy királyságnak az államjogi kérdéseket a magyar országgyűlés közreműködése nélkül kell elintézésre juttatnia. A szerb congressus. K a r l o v i t z, febr. 6. A román metropolitaság felállítását és a görög-keleti egyház jövendőbeli elnevezését illető legmagasb leirat felolvasása után a cs. k. biztos b. Philippovics vezérőrnagy a congressust egy beszéddel nyitá meg, melyben a kormánynak a congressuson tárgyalandó zsinati előterjesztéseket illetőleg beleegyezését hangsúlyozd; a patriarchának, a zsinatnak s a bizottmánynak az előterjesztések létrehozataláért köszönetét fejezi ki, az ismét egybegyült követeket üdvözli és nekik az előterjesztések lelkiismeretes és tapintatos tárgyalását szivükre köti, végre Ő Felsége legkegyelmesb szándékairól emlékezett, mire háromszoros harsány „zsivó“ harsogott végig a congressusi terem nagy helyiségén. Masirevics patriárcha a congressusi biztos beszédére a nemzetnek a cs. kir. Apostoli Felsége iránti legalázatosb hálaköszönetével válaszolt, a köszönet és elismerés meleg szavait fejeze ki a cs. kir. biztos iránt, s felszólita a követeket, hogy bár tüzetesen, azonban hasztalan idővesztegetés nélkül menjenek keresztül a munkálatokon, melyeket egyszersmind előszámlált. Gruc püspök a patriárcha által indítványozott hálaköszönet mellett szavazott és hosszabban fejtegető, hogy Austria nagylelkű fejedelmei a szerb nemzetet minden időben oltalmuk alá vették, s különösen a megszentelt Felség, a jelenlegi legkegyelmesb Uralkodó a szerb patriarchátust ismét életbe léptetni, a szerb név- és a szerb nyelvnek hivatalban és iskolában használatát megengedni, az egyházi könyveknek kiadását és ingyen szétosztását szegény templomok közt elrendelni, a templomok és plébániáknak államköltségein újra fölépítését jóváhagyni, legújabban a rég óhajtott tanácskozási congressus megnyitását és a görög-keleti egyház eddigi nem tetszés elnevezésének megszüntetését engedélyezni, s a szerb nagy vajda czímének legmagasb viselését elfogadni méltóztatott. Szónok tehát egy írásbani hálafelirat összeállítása mellett van. Milutinovic főpapnak a köszönő feliratra nézve ellenvetése nincs, átmegy azonban a gyülekezet eddigimagatartására, s erről nem sok jót tud mondani. Ő azt állítja, hogy helytelenül fogtak hozzá a metropolita választásához, mielőtt az egyházi és iskolai ügyeket rendezték volna, hogy az akkor idézett cánonok nem állják ki a próbát, számosakat idéz, melyek ma nem alkalmaztatnak ; úgy vélekedik, hogy akkor meglepetés és agyonhallgatás gyakoroltatott, hogy sok rothadt van az egyházban, s ennélfogva a követeknél több férfias érzületre, szeretetre és egyetértésre van szükség, mint eddig, hogy a bajok gyökeresen orvosoltassanak és úgy a hazai, mint az idegen lapok általi elitélés kikerültessék. Hosszadalmas deductiók és idézetekkel óv hasonló hibáktól, inti a katonai követeket, hogy saját meggyőződésüknek, és ne más befolyásoknak engedjenek, és végre óhajtja, hogy a románok kilépése által megürült helyek e gyülekezetben a congressus által decretálandó helyettesítés által töltessenek be, nehogy majorizálástól kelljen tartani. Dr. Mieis találva érzi ugyan magát, mindazáltal a köszönő feliratra nézve nem akar ellenkezni. Az előterjesztések közt sajnálattal nélkülöz némelyeket, melyeket a bizottmány kidolgozott, másokat, melyeknek kidolgozására nem jutott idő. Kiemeli különösen a román kérdést, a vegyes tárák és vagyonaik megosztását illetőleg, melyet a congressus ítéletétől nem kelle vala megvonni. Érinti azt is, hogy az előterjesztvények egyike a synodussal történt előbbi egyezés ellenére változtatott alakban nyújtatott át. E congressus jogait azáltal is sértve érzi, hogy csak a patriárcha által érintett tárgyak, és mint ő értette, mások nem kerülnének tárgyalás alá. A követek számának kiegészítését és Dalmatia képviselésének már e congressuson lehetővé tételét óhajtja. Kívánsága tehát az, hogy a sérelmek is soroltatnának elő a köszönő feliratban és ezek legkegyelmesebb orvoslása keressék. A cs. kir. biztos megnyugtatja Miletic tudor urat a hiányos előterjesztvényekre nézve, miután némelyeknek a magas kormánytól még le kellene érkezniök és ő más megfelelő indítványoknak se fog semmit titjukba gördíteni. Éppen a congressus dolga, a különböző hiányokat feltakarni és a gyülekezet végével azt egy legalázatosb kérvénybe fölvenni, mi a teendő indítványokban nem fogna érintetni. Miután egyébiránt az idő előrehaladt, Petrovic főispán indítványára, hosszabb szavazás kikerülése tekintetéből, Andjelic archimandrita, Zivkovic Bazil plébános, dr. Miletic és Markovic kapitány felkiáltással jegyzőkké választattak és az ülés befejeztetett. Kaknovitz, febr. 7. A cs. kir. biztos ma az ülést azon megjegyzéssel nyitá meg, hogy ő még ezen ülést a fölirat alakja s terjedelme fölötti tanácskozásra, valamint átalános kérelmek előadására szánja, mivel ezen irányban több szónok jegyezteté be magát; s miután Andjelics archimandrita indítványára, Gruics püspök, Riga ezredes, dr. Hadzsics országos főtörvényszéki tanácsos s Milutinovics esperes censorokká választattak meg, kiknek mindenkor az ülési jegyzőkönyveket is alá kellene irniok, a cs. k. biztos először is Nikolics esperesnek ad szót, ki hosszas fölolvasott beszédben megemlíti a szerb nemzet számos fájdalmait, s azok tökéletes megorvoslását csak a congressusok időszakonkinti megtartásában, a szerzetesi rend s a világiapság közti eddigi kellemetlen viszony szabályozásáan s a községi tagok egyetemének az egyház fölötti ellenőrségében találja, a mire tehát ezen congressusnak törekednie kell. Egyébiránt ő a hálafelirat benyújtása mellett van. Radojicsics csatlakozik a fölirathoz , azonban azt hiszi, hogy mielőtt a fára papság kevesbítése s díjazásának tárgyalásához fognának, tekintetbe kell venni a papságnáli szakképzettség s szigorúbb fegyelem szükségét, mely — szerinte — hajdan erényesebb s kötelességei gyakorlásában lelkiismeretesebb volt; azért ő egy oly 5 tagú bizottmány választását indítványozza, melynek előbb szabályzatot kellene készítnie az egyházi rend kötelességei iránt, de aztán annak elfogadása után kellene áttérni a leszállítás s díjazás kérdésére. Milankovics főszolgabíró a hálafeliratnak ■ oly összeállítását óhajtja, minőt Gruics püspök indítványozott, s szerinte azt, mi az előterjesztmények , tárgyalásánál hiányosnak ismertetik föl, s mit nem lehetne mindjárt indítványul formulázni, egy külön legalázatosabb kérvényben kellene összefoglalni. Milutinovics esperes újólag a congressusnak helyettesítés általi kiegészítését sürgeti, mivel ő kénytelen ezen gyűlést, egy hiányos törvényszékhez , hasonlólag, illetéktelennek s csonkának tekinteni. Dr. Miletics dr. Radojicsics indítványát időelőttinek találja, mivel a kivánt szabályzat szükségének annak idejében különben is különlegesen vitatás alá kell kerülnie. Ő fönntartja magának egy nagyobb bizottmány, sajátkép két bizottmány választását indítványozni, annak megfontolására, hogy az előterjesztményeken kívül mit kellene tárgyalásba venni. Egyébiránt ragaszkodik az első ülésben tett azon indítványhoz , hogy a román kérdésre vonatkozó hálafeliratban legalázatosabb kérelem terjesztessék föl, ezen congressus nézetének utólagos bekérése iránt, a vegyes községek különválasztása fölött, továbbá ezen congressus tüsténti kiegészítése, s Dalmátia némely képviselőinek behívása iránt, kikkel az egyesülés programmját kellene megállapitni. A patriarcha aziránti előadására, hogy mily lelkiismeretesen járt el a zsinat a román kérdés tárgyalásánál, s hogy egyetlen szerb vagyon sem fog a román hierarchia alá jutni, dr. Miletics megjegyzi, hogy őppen nem vonja kétségbe a zsinat által indítványozott, a kormány által elfogadott fölosztási módozatokat, s hogy valószínűleg a congressus sem állított volna föl más elveket, azonban a congressus ki nem hallgatása más esetekre praejudiciumot képezhetne, s ezt meg kell gátolni. Erre a cs. kir. biztos a dalmát egyházmegye szabályzati viszonyait tárgyalja, melynek képviselői azon intézmények aláírásával, miket ezen congressusnak szemügyre kell vennie, vonakodnának már most kikötésekbe bocsátkozni. Ha tehát ezen ügyben valamely óhajtásnak nem kell a jogosultságot nélkülöznie, a viszonyok szabályzásának s ezen szabályzás legfelsőbb helybenhagyásának meg kellene előznie azon kérelmet, hogy a dalmátiai hitsorsosok a csatlakozás iránt kihallgattassanak. E szerint a kedvezőbb időpontra várakozás szüksége magától kitűnik. Ami ezen congressus kiegészítését illeti, arra kell figyelmeztetnie, hogy a választott congressusi tagok még a románok kilépte után is megbízásaik meghosszabbítását kérték , továbbá, hogy azok ezen kérelem legfelsőbb megadása után a bizottmányt is megválaszták a szükséges előmunkálatokra. Ezzel az illetékesség tényleg elismertetett. Továbbá a románok kiléptével a választókerületeknek is máskép kellene alakulniok, s ezért hiányzik a törvényes alap új választások eszközlésére. Mirekics őrnagy megcáfolja Milutinovics esperes aggodalmait a tisztek jóérzületei iránt, egyébiránt ő is óhajtja, hogy ezen congressus szerb capacitások kivételes meghívása által egészíttessék ki. Vojics ügyvéd Milutinovics ellen fordul, ki az első ülésben az összes congressust keményen megtámadá. Ő maga a választási congressuson az Andjelics archimandrita által idézett kanonok által arról győzetett meg, hogy a megürülve volt metropolitai szék betöltésének, a görög-keletiegyházi törvények szellemében, a tárgyalási congressust meg kell előznie. Akkor ugyan senki sem cáfolá meg ezen kanonokat.Egyébiránt ez nem volt szerencsétlenség, mivel főleg azon okból fogtak a választáshoz, hogy ne szegüljenek ellent minden áron a kormány jogosult nézeteinek. A siker megmutató, hogy ezt jól tették; ő legalább azt hiszi, hogy a patriarcha mindent elkövetend, a nemzet óhajtásainak kielégítése végett. Egyébiránt ő örvend rajta, hogy vannak kanonok, miket egy más alkalommal máskép lehet fölhasználni. (Általános derültség.) Voics ügyvéd azt véli, hogy a hála-feliratot vagy a választási congressus végével kellett volna benyújtani, vagy csak a tárgyalási congressus végével — re bene gesta — kellett volna megszavazni. Ha az