Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-25 / 46. szám
a gyors elterjedés, melynek rövid idő óta, különösen hazánk dunántúli részében örvendenek. Úgy vagyok értesülve, hogy a nm. helytartó-tanácsnál a zalaegerszegi, sümegi, csabirendeki, nagykanizsai, csáktornyai, alsólendvai, pápai, tapolczai, és veszprémi kölcsönsegélyző-egyletek fölállíthatása tekintetéből a tárgyalások folyamatban vannak. A „győr-szigeti kölcsönösen segélyző egyletnek“ alapszabályait s utolsó évi jelentését van szerencsém ezennel a 1. szakosztálynak bemutatni, mely nem csak meglepő eredményének s mérlegének kimutatásánál fogva felette érdekes, de ránk nézve azon okból különösen figyelemre méltó, minthogy a gyakorlati életből kimutatja azon nehézségeket, melyeknél fogva még eddig a vett úrbéres birtokok részéről tett ajánlkozásoknak kellőképen eleget nem tehetett. Mindamellett kijelentvén abbeli reményét, hogy népességünk ezen méltó, s az olcsó hitelt oly igen szükséglő osztályának érdekeit szem előtt tartva, az egylet jótékonyságában rövid időn részesíteni képes leend. A második üzletév pénztári forgalma 239,042 főra rúgott. A 422 tagból álló egylet 187 tagjának egyenes kölcsönt, 126-nak pedig teljesített befizetéseiknek adét adta ki, mely figyelemre méltó tényt a derék vezénylő igazgató Wehler méltán annak bizonyítékául hozza föl, hogy az egylet, tagjainak legnagyobb részére nézve csakugyan azzá lett, amit tőle vártak, t. i. segélyzö egyletté. Megszereztem magamnak ezenkivül a „kis czelli segélyzö-egyletnek“ alapszabályait s utolsó évi kimutatását. — Nevezetes az élénk részvét, mely ezen utóbbi egyletnek jótékonysága s hasznos volta iránt azon tényben nyilatkozott, hogy fünállásának második évében, 1859-i dec. hóban egy második, 1864-i dec. hóban egy harmadik osztálya alakult. Az 1864. évre szóló kimutatásban az évi forgalom a következő meglepő számokat tünteti föl, ugyanis az I. osztályban: 194,809 ft 8 kr a II. „ 231,600 „ 52 „ a III. 178,750 „ 57 „ Az egyletnek egyik buzgó tagja, Rosenberg Henrik úr az ide mellékelt levélben arról értesít, hogy nyilatkozó szükségnél fogva, támaszkodva egyszersmind az eddigi tapasztalásra, egy negyedik osztálynak fölállításán fáradoznak, öt évi tartamra, s az alapszabályok némi módosításával, mely utóbbiaknak megküldését kilátásba tévé. Alig lehetne a fölvett czélra egyszerűbb, minden complicátióktól ment, s annyira megfelelő tervezetet fölállítni, mint az említett egyletek alapszabályait, melyeket azon óhajtással nyújtok át t. egyesületünknek, hogy azokat megbírálására méltatva, a netán szükséges módosításokkal ellássa, s annakutána egész befolyását arra fordítsa, hogy hasonló intézetek földmivelő osztályunk érdekében országszerte minél inkább elterjedjenek. Vidéken kisebb városokban a földmivelők és kézműiparosok érdekei az együttlétnél fogva sokképen érintkeznek. Ezen körülmény azön érintett tekintetnél fogva hasonló egyesületek alakulását nevezetesen könnyítené. Annálfogva elsősorban ilyen helyeket kellene megválasztani, hogy a termelő kerületek központjaiból, az intézetek jótékony hatásai lassankint a körülfekvő vidékre is kiterjedjenek. A követendő elvekre nézve e fontos sociális kérdés megoldásában még csak egy észrevételem volna. Köztudomásra a takarékpénztárak s a velük rokon természetű intézetek előnyei hármas irányban nyilatkoztak leginkább: 1-er arra nézve, hogy a kisebb megtakarításokat nagyobb tőkében egyesítik , melyek egyenként tulajdonosaik kezeiben nem gyümölcsöznének ; 2-or, hogy a munkás néposztálynak hitelszerzésre utal módot nyújtanak; 3-or, hogy a szegényebb sorsú osztálynál a tulajdon becsét, a takarékosság szellemét, s ezzel a közerkölcsiséget emelik. Az ily értelemben kifejlődött közszellem s önkormányzati jogérzet voltak tehát azon hatalmas rugók, melyek a takarékosság szellemének ébresztésére legtöbb befolyást gyakoroltak. Miből természetesen az következik, hogy ilynemű pénztárak fölvirágoztatására az „önkormányzat“ elve szolgál legfőképen azon módon, hogy minél több önálló helyi s vidéki intézetek állíttatnak föl, minél több succursálisokkal, hogy a betétek és gyűjtőhelyek szaporításával a pénztárak használata minél terjedtebb körökben könnyítve legyen. —Tehát: decentralisasio! Ellenben a bizalom és biztonság meg van ingatva, mihelyt a nyilatkozó szükségletnek e téren, a mostani divat szellemében fölállítandó nagy intézetekkel kívánnak eleget tenni, melyek nem ritkán nyerészkedő vállalatokra alapitvák, vagy kárhozatos agrotage-al, egyeseknek hirtelen meggazdagítására, de soha a közjónak előmozdítására nem szolgálnak. Azon üdvös szellemnek, melyet az emlitett módon alakítandó kisebb intézetek elterjedésével ébreszteni kívánunk, nincs nagyobb ellensége, mint a centralisatio, mely azt első csírájában elöli. Ezen elvnek fényes kitüntésére alkalmat adott „Visscher“-nek 1861-ben megjelent jeles értekezése, melylyel a belga ministeriumnak a kamarákban tanácskozás alá vett törvényjavaslatát megtámadta, s az ajánlott centralisatio ellenében a decentralisatio elvét diadalmasan megvédte. Sok évi tapasztalásból az angol törvényhozás szelleme ugyanezen elvet követi. Különben az óhajtott felvirágzásnak lényeges kelléke még abban áll, hogy ily’n emű intézmények, szabad kifejlődésükben, lehetőleg felmentessenek minden fölösleges gyámkodás alól. Elég, ha a közhatalom az alapszabályok helybenhagyására, s felügyeleti jogának gyakorlatára szorítkozik. E részben méltó elismeréssel tartozunk a nm. helytartótanácsnak eddigi eljárásáért, azon óhajtással, hogy pártfogását továbbra se vonja meg ezen fontos közügytől,“ meg lesz kimérve az átviteli forgalomtól, s így el lesz hárítva az egyéni közlekedés akadályoztatása, valamint túlfelől a földszinti boltok, mint kiválólag alkalmas kiállítási helyiségek, arra céloznak, hogy a közvetlen közelükben vizen továbbszállítandó árukat ideiglenesen felvevén, közszemlére kitegyék. Midőn ezen tervezet fővonalai megállapíttattak, főként arra kellett ügyelni, hogy a helyi viszonyok mily változtatásokat igényelnek, s erre nézve az jön megállapítva, hogy az egész épület két részre osztassák, melyek egyike a kettős bazár lenne, s ennek kisebb felső része a Lloyd-épületnél kezdődvén, a redouteig húzódnék, mig nagyobb alsó része emennek végénél kezdődve a görög templomnál végződnek. Ezáltal a redoute, melynek pompás homlokzata nem azért készült, hogy kisebb épületek által elfedessék, meg lenne kimérve a közbeszorulástól. A felső bazár északi végén alkalmas lenne egy kioszk építése, mely felett pompázhatna a Lloyd-épület felső emelete. A redoue előtt, tervezetünk szerint, egy monumentális szökőkút volna állítandó, más európai városok mintájára. Eltérve az eddigi rakpartkiépítési tervektől, a felső rakparti szökőkút előtt 22 — 24 öl széles, az alsó rakpartig terjedő s egészen a vizet érintő áthidalást kell eszközölni, hogy igy a felső rakpartnak az alsóval való közlekedése soha fenn ne akadhasson. Ezáltal kettős czél éretnék el, u. m. tágasabb tér nyeretnék a redoute homlokzatának megszemlélésére s másfelől meg a helybeli gőzösöknek beszállási helye sokkal kényelmesebbé válnék, melyek számára nézetünk szerint e helyütt kellene állomásukat meghatározni. Az alsó bazár déli végén egy jókora nagy hely marad fenn, melyet fedett vásárcsarnok felállítására indítványozunk, a minőhöz hasonló helyiség még Pesten úgy sem létezik. A mi magát a kettős batárt illeti, annak felső része mindkét végén két nagyobb, s az utóbbiak közt létező nyolc házra osztatik fel tervezetünkben, az alsó részt pedig két nagyobb vég- és tizennégy középházra alosztályozzuk. Ennélfogva egészben 26 új kisebb házat tervezünk, azért, hogy minden egyes telek csekélyebb költségesség és nagyobb családias kényelem tekintetéből annál könyebben találjon vevőre. A négy végházat mint kezdő és zárpontokat, úgy jelentékeny nagyságuk, valamint helyükhöz képest, melyet elfoglalnak és környezetükre nézve is tervünkben oszlopcsarnokokkal tüntetjük ki, míg a köztük fekvők egyforma czéljuknál fogva egymáshoz hasonlón épülnének. Mindegyik ház földalatti és földszinti helyiségeiben raktárak és boltok alkalmazása által kizárólag kereskedelmi forgalomra van szánva, és a legközelebbi félemelet az alatta lévő kereskedők kényelmére lakásul vagy raktárul szolgál. Az első vagy főemeleten oly beosztásról gondoskodtunk, hogy az egy nagy, vagy két kis kényelmes és elegáns lakásnak legyen használható, a második emelet azálszerűbben atalán két kisebb lakást foglaland magában. Kifelé mind e lakások a folyamra, a testvér fővárosra és a hegyekre néznek, belülről a bazár csarnokába és annak élénk folyalmára, a főemelet ezenkivül egy egész hosszában menő erkélylyel láttatik el, mit akkér gondolunk elérhetni, hogy a véd-üvegtető nem mint rendesen közvetlenül az áruhelyek fölött lesz alkalmazva, hanem csak a második emelet felett nyújtandja ki félkörben boltíveit. Végül a terv a kettős bazár lakói kényelmére egy ideiglenes vízvezeték létesítését indítványozza, mely mind az itteni helyiségeket, mind a redoutépület monumentális szökőkútját ellátná a szükséges vízmennyiséggel. * Az olvasó már nem is igen emlékezhetik, oly régen volt, midőn mi, szerencsétlen eshetőségek tekintetéből a budai alagútban korlát felállítását indítványoztuk a gyalogátkelők biztonsága végett. Azóta nem csak sok víz folyt le a Dunán, hanem magában e tárgyban is igen sok szó ejtetett,— eredmény nélkül? Nem. Karfák ugyan még most sincsenek, de már csakugyan közel vagyunk hozzá, hogy legyenek. Buda főváros főkapitányi hivatala az alagútban felállítandó karfák tárgyában az alagút igazgatóságához még a múlt évben megkeresést intézett; az igazgatóság ennek folytán a nagym. m. k. helytartótanácshoz folyamodott, azonban — mint értesülünk — fellebbező folyamodványa visszautasittatott s a karfák felállítása a főkapitányság által felhozott érvek alapján elrendeltetett. * A mű egyet új képtárlata f. hó 23-kán nyílt meg s tart jövő hó 26-káig. E tárlatban van egy gypsmintázat: Deák F. mellképe,3 aquarell; az 1864-ki műlap: Aratási jelenet Olaszországban. Olajfestvény 57 darab, 14 darab magyar festésztől; Madarász Victortól Párisban, két festvény: Thierry Amadé arczképe és Zrínyi Frangepán Bécs-Ujhelyben. Ez utóbbi történeti kép ára 2000 ft. — Barabás Henriette, férjezett Demjén Lászlóné Kolozsvárott, egy genre- és egy gyümölcsképet adott be. Ezenkivül vannak festvények Munkácsi Mihálytól Bécsben, Than Mórtól, Szemlér Mihálytól, Khoor Józseftől Pesten, Haan Antaltól B.Csabán, Pecz Henrik és Ujházy Ferencztől Pesten, úgyszintén egy női tanulmányfő az elhunyt tehetséges Györgyi Ciergl) Alajostól, és egy tájkép az elhunyt id. Markó Károlytól. Ára 700 ft. Idegen művészek szintén több becses darabbal gazdagították a folyó havi gyűjteményt. Nagyobbszervek: Ranftl G-től Bécsben „Vadászat“ (magántulajdon), Grygolewszky Sándortól Krakkóban. Bártfai főtemplom. Ára 600 ft. Nodenberg A-tól Düsseldorfban: menyasszonyi ajándékok. Ára 1200 ft. Sch. Matildtól Bécsben: Koldus. Ára 500 ft. — Az egylet által sorsolásra megvásárolt művek száma 22-re növekedett, köztük 9 hazai művésztől. — A budai dalárda farsangi (13-ik) dalestélyét f. hó 27-én esti 14 8 órakor a „Fáczánnál“ tartja meg. A mi sorozatot holnap közöljük. * A képzőművészeti egylet a Hotel Frohnerben f. hó 22-én reconnaissance-catebédet adott a művészbál rendezőinek, mely igen vígan,derült társalgás és pohárköszöntések közt folyt le. A művészetért és annak maccénásaiért Barabás Miklós veteránunk emelt poharat . Miután Párisban tartózkodó Madarász Victor festész hazánkfiának a mostani tárlatban is látható nagy történeti festvényének megszerzésére se a műegylet, se a nemzeti muzeum nem rendelkezik jelenleg a kellő pénzerővel, gr. Andrássy Manó úr e képnek a nemz. muzeum képtára részére való megvételét aláírás utján inditványozta eszközlendőnek, mely vállalat élére a gróf úr kéretvén fel, biztosan remélik, hogy óhajtott sikere leend. * A magyar gazdasszonyok egylete sorshúzással egybekötött hangversenyének a nemzeti színpadon hamvazó szerdán mint normanapon megtarthatására, a jótékony czél tekintetéből, bibornok hg prímás ő eminentiájától megkapta az engedélyt. A helyárak ez alkalommal fel lesznek emelve. * Az izr. magyar egylet új választmánya első ülésében dr. Hirschler Ignáczot és dr. Mezei Mórt alelnökökké, Fenyvessy Adolfot, dr. Weiser Károlyt és Vidor Zsigmondot titkárokká, Leitner Mórt pénztárnokká, Kern Gusztávot ellenőrré, Keményfyt könyvtárnokká és Hanover Móriczot gondnokká választotta. * A szegény gyermekkórházi egylet utóbbi bizottmányi ülésében bejelentetett, hogy gr. Teleki Sándor és neje Teleki Josephine grófnő 1050 fttal egy ágyhelyet alapítottak az intézetben. Hagyatékok utján Kern Jakabtól 50, Bártfay Józseftől 20 ft folyt be az intézet pénztárába. *Kenessey Béla gőzhajó - kapitány egy német-magyar és magyar-német hajózási szótárt adott ki. * Heckenast Gusztáv Regélő czímű regényfolyóiratot indít meg. Első száma márt. 15-kén adatik ki. Havonkint kétszer jelenik meg, tíz hóra 5, négy hóra 2 ft előfizetési díj mellett. * Miután Laub Ferdinánd hegedűművész 500 fttal díjazott három hangversenyét a nemz. színpadon folytonos nagy tetszés közt befejezte, még két hangversenyt ad a redout kis teremében. Az elsőt ma szombaton, a másodikat holnapután d. u. fél 5 órakor. Műsorozat: I. hangverseny. 1. Haydn négyes, op. 17, G-dúr. 2. Bach J. S. Adagio és Fuge, csak hegedűre. 3. Mozart Sonate (D-dúr) zongorára és hegedűre, zongora Kuller Mária kisasszonytól. 4. Beethoven op. 59. négyes (F-dúr). II. hangverseny. 1. Volkmann R. A-moll négyes. 2. Bach J. S. Chaconne, csak hegedűre. 3. Beethoven op. 47. Sonata zongorára és hegedűre, zongora Theindl J. N. úrtól. 4. Schubert Ferencz nagy négyes (D- moll). Kuller Mária kisasszony 63 Theindl J. N. Huber Károly, Huber József, Saphir M. G. urak szivességből működnek közre. — A zongorák Beregszászy ur gyárából valók. Körszék 3 ft, számozott szék 2 ft. Beléptijegy 1 ft, minden zeneműkereskedésekben úgy mint a hangverseny napján a pénztárnál kaphatók. * Újabb kutatásokból kiderült, hogy a mexikói császárság igen gazdag széntelepekkel van megáldva. E fontos felfedezés Itolucában, mintegy 90 mértföldre Mexikótól létetett, s a szén kitűnő minőségűnek mondatik. — A tömígy kir. hétszemélyes táblán febr. 23-án s a következő napokon előadatnak: Albach Victor mint gyám Kállay Amália e. egy ház és telek visszaadása. Szirányi Karolina Lauber József e. végrehajtás. A szathmári püspöki alapítványi pénztár gondnoka Újhelyi József és neje e. telekkönyv. Kigyóssi Ferencz és társa Kurucz András s társa e. tulajdonjog bekebelezése. Felhércz János Jeney János e. 240 ft. Kállay Kálmán Kállay Lörinczné e. egy kiskállói kastély visszaadása. Nyáry Antonia a cs. k. posta-kincstár s többek e. telekkönyv kiigazítása s zálogjog bekeblezése. Vermes Imre és társa Oláh Károly s társa e. telekkönyv kiigazítása. Neumann Ábrahám Latkóczy-Gusztonyi Kornélia e. végrehajtási zálogjog bekeblezése. Ring Áron s társa Morgenstern Ignácz e. zálogjog bekebelezése. Előadó : Perlaky Ján, stb. Blaskovits Burián Anna Kelecsényi-BuriánFerinke e.hagyaték iránt A cs.k. pénzügyészség Budischek László és neje e. zálogjog bekebelezése. Prakár Lipót, mint testvérei jogfentartójának is az iglói Ularton nevű bánya vételárának felosztása iránti ügye. — Hegedűs Zsigmond utáni hagyatéki ügy. Előadó : Bernolák Károly ktb. Matók Károly Vámosház községe. 210 ft és jár. iránt Lenhossek György, mint néhai b. Orczy L. csődtömege perügyelőjének a pusztapéteri birtok zár alá vétele iránti ügye. Schönberger Gy. Lukinits M. e. szerződés betöltése. A paksi közbirtokosság és Úszód helység között fennforgó határ-villongás. Jankovics Sámuel Jankovits József e. becstelenítés. Gödöllői Rachel Gödöllői József ellen osztály-követelés. Ifj. Nákó Kálmán Winkler Herman, mint hagyatékkezelő és gyám ellen 2246 ft iránti polgári pere. Előadó: Lázár Mihály stb. (Törv. Csarn.) — A pesti sz. Rókus közkórházban a hagymázban szenvedő betegek száma e hét folytán szaorodott; a gyógykezelési viszonyok következők vannak : Febr. 17-én ápol. alatt maradt 100 férfi, 81 nő, össz. 181 bet. Febr. 17-től 24-ig felvétetett 37 „ 26 „ „ 63 „ „ 244 Febr. 17-től 24-ig gyógyult 39 „ 20 „ „ 59 „ „ „ „ elhalt 6 „ 4 „ „ 10 „ Febr. 24-én ápolás alatt maradt 90 „ 83 T, „ 173 „ A gyógyulási arány 24.,%, a halálozási 4.$ vol£. A hagymázban szenvedő betegek létszáma 6 hét folytán 173 és 189 közt ingadozott; a közkórházban mai napon ápolás alatt létező betegek összes száma 847-re rúg. Vidéki levelek: Rákos,Keresztur, febr. 20. Nálunk a keleti marhavész ismét kiütött, de dicséretére legyen mondva a helybeli elöljáróságnak, mihelyest észreveve e ragályt, rögtön megtette a hivatalos jelentéseket a járásbeli szolgabirói hivatalnál; jár. szolgabiró Homoky Endre úr pedig a jár. jeles orvossal együtt a vész helyén minden késedelem nélkül megjelenvén, a legszabályszerűbb intézkedéseket azonnal életbe léptették, s a szükségelt bunkóztatást elrendelték ; intézkedéseik biztosabb foganatosítása végett ide cs. kir. csendőröket állítottak, úgy hogy a tisztviselő urak buzgó és erélyes eljárásának tulajdonítható az, hogy — hála az égnek — azon egyes gazdasági majoron kívül, hol kiütött, már 15 nap eltelte utánig községünkben még egyébütt sehol a mai napig nem tapasztaltatott. Csak az nem egyezik talán egészen a fennálló rendszabályokkal, hogy tudniillik míg községünkből se marhát kihajtani nem szabad, se pedig a községen keresztül szénát vinni meg nem engedtetik, addig községünkből, hol a ragály helye van, a takarmány vagy a széna kivitele nem tilalmaztatik. Szintén nálunk a gyermekek között nagy mérvben uralkodik a himlőjárvány, úgy hogy kétezer lelket nem sokkal felülhaladó népességű községünkben egy pár hét óta volt olyan nap, midőn egyszerre hat gyermek feküdt halva. Felhívjuk a megyei tisztelt orvosi kart, hogy ezen rész meggátlására, vagy legalább megvizsgálására szintén erélyesen intézkedjék. A pest-losonczi vasúton határunkban egyre dolgoznak a kemény hideg és nagy fagy daczára is; a vállalkozók, kik pedig tetemes összegekért vállalják fel a munkát átalában az igazgatóságtól, oly szűkmarkúlag adják a munkabért a dolgozó osztályoknak, hogy naprólnapra való élelmüket is alig szerezhetik meg; ennélfogva vidékünk lakosságának, mely pedig különben igen dolgos nép, nem igen van kedve munkát vállalni, hanem sok rongyos öltözékű egyén özönlik ide, kik közül sokan ezen rendkívüli hidegben is félmeztelenen vannak; azt már nem tudni, a világ melyik részéből valók; ezek dolgoznak oly csekélységért, amit még aznap a vállalkozónál pálinkából megisznak. Ha pedig dolgozni nem képesek a nagy hideg s fagy miatt, a nyerészkedő vállalkozóktól már ekkor semmi előleget teendő munkáikra nem nyerhetvén, az ezen vidéken fekvő községeket — mint sáska sereg — koldusként elárasztják. Tegnapi napon is — egy ilyen vasúti napszámos, igen könnyű és félrongyos öltözékben — a rákoskeresztúri utczán félholtan fekve találtatott. Elég szivtelenül, mint valamely oktalan állat, úgy hurczoltatott épen az isten házába menő közönség közbotrányára a község istállójába, hol egy óra múlva kiadá lelkét. Valóban óhajtandó volna, hogy a vasúti főigazgatóság figyelmeztetnék a többször előforduló visszaélések meggátlására. ..........K. Külföld. FRANCZIAORSZÁG.A „France“ a sárga-könyvben közzétett diplomatiai okiratokról többek közt így nyilatkozik : „Ezen okiratokban mindenekelőtt ama tökéletes öszhangzás lep meg bennünket, mely a császári eszme, s az annak kifejtésével megbizatott minister sürgönyei közt létezik. Amaz okiratok némileg a cs.trónbeszéd visszatükrözéséül tűnnek föl, s a császárnak minden egyes kérdés iránt legmagasb nézet-emelkedettséggel s tekintélylyel kifejezett ítélete lebeg a különböző alkudozások részletei fölött, így p. o. a dán viszályt illetőleg, nemde a legszabatosabb módon határozzák meg a franczia diplomatia sürgönyei a kormány magatartását, „mely meg van oszolva Dánia irányábani rokonszenve, s Németország irányábani jóindulata közt ?* Nemde újra föltalálható azokban „a két fél irányábani ama mérsékleti s barátságos modor“, a nemzetiségek elvének ama lelkiismeretes tisztelete, a nép azon jogának toyális s békés viszszaigénylése, miszerint saját sorsa iránt megképeztessék? Mi tanúsíthatná inkább, mint az Olaszországra vonatkozó okiratok, a cs. kormánynak oly érdekekreli állandó gondoskodását, melyek — bármily bonyolultaknak lássanak is — mégsem összeférhetlenek? Hol találhatnánk világosabb kifejtését a szószók javára előállított garantiáknak ? Miként lehetne jobban kiemelni az olasz főváros áthelyezése tényének lényeges fontosságát, mely ezentúl az Apenninek közepébe van helyezve, mint valamely bevehetlen fellegvárba? Hol találhatnánk a septilaki egyezménynek, az annak eredetét képező szabadelvű s egyszersmind conservativ elveknek, s ama gyakorlati következményeknek pontosabb taglalatát, miket az az uj olasz királyság megszilárdulására, s a pápai trón függetlenségére nézve idézhet elő ? Öszhangu tetszés-kiáltások törtek ki, midőn a császár azon kötelességét s akaratát említé föl, „miszerint sértetlenül fönntartandja a polgári hatalom jogait, miket Sz. Lajos óta soha egyetlen franczia fejedelem sem adott föl.“ Drouyn de Lhuysnek római követünkhöz intézett sürgönyei öszhangzásban állanak ezen magasztos nyilatkozattal. A franczia diplomatia, az encyclicáról szólva, nem tétovázik abban „azon elvek megsértését látni, melyek intézményeink alapját képezik; név szerint a nemzeti souverainitás, az általános szavazatjog, s a vallásszabadság elveinek megsértését.“ Az a legtiszteletteljeesebb, de egyszersmind legerélyesebb tanácsokat intézi a római udvarhoz, s nem hagyván magát megháboríttatni se a föltétlen ellentállás, se a mértéktelen igények által, türelemmel folytatja kibékítési művét. Amerika- s Ázsiában — szintúgy mint Európában — a cs. politika csupán a jogosságot keresi. Az bezárhatja „a háború templomát“, s bebizonyíthatja, hogy Francziaország szintoly nagy a békés küzdelmekben, mint a harertéreken. A földgömb összes pontjain megkezdett kereskedelmi alkudozások a haladás s általános érdekek szolgálatára szentelt fáradhatlan tevékenységet tanúsítják. A franczia diplomatia, a legmagasb eszmének hű tolmácsa lévén, a békét polgárositóvá s termékenynyé tenni, s ama fejedelmet méltólag képviselni igyekszik, ki dicsőségének tartja, minden más nemzetet részeltetni Francziaország sikereiben. Íme ez tűnik ki a közzétett diplomatiai okiratok egyeteméből, s most, miután a külpolitika megszabadult ama kérdésektől, melyet Európát nagyon sokáig izgatottságban tárták,Francziaország — mint a császár mondsa — ezentúl nyugtalanság nélkül szentelheti magát a béke műveire.* A törvényhozó testületnek f. hó 21-én *osztályüléseket kelle tartania, a válaszfelirati bizottmány tagjainak megválasztása végett. Azt hiszik, hogy ezen választásokra nem kevesebb mint két nap fog kivántatni, s e szerint nem igen remélhető, hogy a fölirati vita mart. 8—10-ke előtt megkezdethessék. Mor n y herczeg egésségi helyzete nem javult, noha eddigele nincs ok komoly aggodalomra. Azonban remélik, hogy a herczeg a fölirati vita megkezdésekor elfoglalhatandja az elnöki széket OLASZORSZÁG. A vallásos testületek feloszlatása tárgyában működött bizottmány által szerkesztett törvényjavaslat e következő határozatokat tartalmazza: 1) Hogy a katholikus kultUr polgári°administratiólsi megyei és plébániai intézetekre bizassék, és ezek katholikus választók által választassanak. 2) Hogy a birtokok 10 évi időszak alatt kisebb és nagyobb részletekben eladassanak, áruk rentékké alakíttassák át, és ezek a nevezett intézetek tulajdonát képezzék. 3) Hogy a vallásos szerzetek a törvény által kijelölteken kívül eltöröltessenek. 4) Hogy a renték egyharmada a cultus, kétharmada jótékony és közoktatási czélokra forditassék. 5) Hogy minden administrativ kerületnek egy érsek és egy püspök adassák. A „Lombardia“ érdekes részleteket közöl ama perről, mely Speranza, bergamói püspök ellen azért indíttatott, mivel pásztorleveleiben megtámadó a kormány intézményeit. Ama főpap számos papokból s bérruhás inasokból álló kísérettel jelent meg a vizsgázó bíró előtt, miután a palota lépcsőzetén fölmentében áldást adott az útjában volt személyekre. Első gondja volt: tiltakozni a rajta elkövetett erőszakosság ellen, s a vizsgálóbírót, az államügyészt szolvivőt arról értesíti, hogy mindhárman a nagyobb fokú excommunicatiót vonták magukra, mivel a sz. egyháznak egy főpapját a világi törvényhatóság elé bátorkodtak megidézni. Azonban ezen fenyegetés nem akaszta meg az ügy folyamát. A király f. hó 22-én Florenczből elutazott, s 23-án kelle Turinba érkeznie. Ama helyhatósági küldöttség, mely a feliratot a királynak Florenczben átnyújtó, küldetéséről számot adott a juntának, mely elhatározó, hogy jövő héten a helyhatósággal közlendi az eléje terjesztett jelentést. A turini munkások átalános egylete f. hó 19-kén feliratot szavazott meg a királyhoz, melyben a savoyai dynastia irányábani hűségi érzelmeit fejezi ki. NÉMETORSZÁG. A „Prov. Corr.“ így Kr . Poroszország követelései, a schleswig-holsteini kérdésre vonatkozólag, gyaníthatólag a jövő hét folytában fognak az austriai kormánynyal közöltetni. Azon közlés, miszerint Poroszország előbb a schleswigi notabilitásokat akarta egyes feltételek iránt kihallgatni, hibás ; a nép jogosult képviseletének kihallgatására most semmi alkalom sincs, mivel pusztán ama föltételek megállapításáról van szó, miknek föltétlen s utógondolat nélküli elismerése s létesítése nélkül egyetlen fejedelmet sem lehet végérvényesen beigtatni. Ugyanezen lap szerint alaptalanok azon hírlapi közlések, melyek Poroszországnak a bécsi kabinethez