Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-14 / 36. szám
36. Szj. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécei-utca (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten gyöfri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._____________________ Magánahirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számutatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtian Molten Ottó; Hamburg -Altinában ■aasensteln és Vogler; Hamburgban Türkholm Jakab; Lipcsében Engler H., Illgen és Fort uraknál. Buda-Pest, Kedd, február 14.1865. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 20 frt. Egész évre .... 18 bt. ■— kr. Félévre............................10 » Félévre........................9 „ — , Negyedévre ..... 5 „ Negyedévre . • . . 4 „ 50 H HIVATALOS RÉSZ. Abauj vármegye főispánja szab. kir. Kassa városánál Barts Lajos halálával üresedésbe jött árvapénztár-ellenőri állomásra Mihályi István kültanácsi tagot, Lintner András elhalálozása által üresedésbe jött faraktárnoki állomásra pedig Bendi -teák Ferenczet nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A sopron-, vas- és veszprémmegyei barna kőszéntelepekről. II. A Gyöngyös kies völgyének déli oldalát magasabb, helyenkint igen festői hegyhátak szegélyezik. Ezeket a hozzájuk csatlakozó dombsorokkal együtt a borostyánkői hegycsoport nevezete alá foglalják, s Vasmegye nyugoti határszélén terjed el. E hegycsoport szintén a Rozália-hegység austriai főgerinczéből indul ki s a Gyöngyös és Pinka völgyei közt ágadzik el. A borostyánkői uradalomhoz tartozó Máriafalva és Schreibersdorf helységek határaiban a tályogban barna kőszén van, melyen a faszerkezet még kivehető s mely tehát igen fiatal képlet. E kőszénnek mázsája csak 5 krajczár. A bányák Czi Jober Károly ur által műveltetnek, s az évi termelés 30—40,000 mázsa közt változik. A nagy kiterjedésű Vasmegyében tehát csupán itt ásatik kőszén, s ez is fiatal képlethez tartozván, értéke nem nagy. Nagyobb fontosságú ennél a Veszprém megyében kebelezett Szapár helységnél feltalált barna kőszéntelep, mely nem rég kezdetett mivelés alá vétetni, s azért hazánkban még nagyon ismeretlen. Veszprémnek főhegysége a Bakony földtani tekintetben nagyon érdekes és nevezetes hegység. Alapját talán jegőerös kőzetek teszik; erre aztán a triász és rhaeti, a liasz, jura, kréta s végre az eoczén s neogén képződmények tagjai következnek, és pedig többnyire oly kifejlődésben, hogy mind a hegyek külső alakjára, mind az egyes kőzetrétegek jellemére nézve a Bakony és keleti Alpok között a legnagyobb hasonlatosságot találjuk. Mindazáltal nagy eltérések is fordulnak elő a Bakonyban, így a palaeázói képződmények végkép hiányoznak, s a mészkövek alját a triászhoz tartozó homokkövek és palák teszik; azután az úgynevezett kárpáti homokkövek sincsenek meg, s helyüket az annál jobban kifejlődött kréta- és eoczén- képződmények foglalják el. Eddig a természettudósok azt a különbséget is hitték, hogy a triász és liasz- féle rétegek közt a Bakonyban nincsenek oly rétegek, melyek kőszenet foglalnak magukban,mint a keleti Alpokban. Azonban a zirczi hegycsoportban Csetény és Szapár közt agyag van, mammutokkal és széntelepekkel. E széntelepeket Szapárnál, mely helység Bodajktól mint vasúti állomástól 2 mérföldnyi távolságra fekszik, már 1854-ben kezdték mivelni, de a bőséges faszén miatt, mit az erdős Bakony szolgáltat, a bányászat nem volt jövedelmező, kivált azon okból is, mert a déli vaspálya - társulatnak Fehérvárról Uj-Szőnyre vezető vonala még nem volt kiépítve, s igy az aknászat abbanhagyatott. A mondott vaspályavonal kiépítése után azonban a kőszénbányászat végett egy részvényes társaság alakult, melynek részvényei jobbadán a Bécsben lakó Gauss testvérek birtokában vannak. Eddig egy 11,260 négyszögölre terjedő terület van művelés alatt, melyen két telep 40" és 79" vastagságú találtatik, s melyekben a szénmennyiség szakértők által 2,231,160 mázsára becsültetett. A bányászat évenként 200,000 mázsa kőszenet könnyen vájhatna, sőt e termelés, ha vevők találkoznának,400,000 mázsára is felemelkedhetnek. A szapári kőszén sötét barna kőszenek fajához tartozik, a kereszttörésben halványan fénylő, gyakran azonban fényes és kemény szurokszínű kőszénrétegekkel váltakozik és tömörsége nagyon különböző. A kőszén 17,5 százalék hamut foglal magában, s egy öl fához hasonlítva az egyenérték 10.s mázsa, tehát csodálatos tüzelő érték, ha meggondoljuk, hogy a fekete legjelesebb kőszénfajok közt az ostraui kőszén 8,és a porosznál 9,6 mázsa egyenértékű egy öt lágy fával. Tehát a szapári kőszén a bécsi piaczon a brennhegyi, köflachi, s más ott ismeretes barna kőszénfajok közt legbecsesebb s legkeresettebb lenne, ha a déli és államvaspálya-társulatok Bodajktól Bécsig jutányosabban szállítanák azt. Akkor a szapári kőszén takaréktűzhelyeken nem igen használtatnék ugyan, de a gyárakban annyival kedvesebb vendég lenne, kivált ha a részvénytársulat is helyben a termelési árt, mely jelenleg mázsánkint 25 krajczár, valamivel lejebb szállítaná. A keleti vaspálya-társulat az ujszőny-bécsi vonalon már próbát is tétetett a szapári kőszénnel, mely próba azonban a vonatosztály-főnökség jelentése szerint személyvonatok szállításánál nem volt oly kedvező, hogy mozdonyoknál tüzelésre a szapári kőszén alkalmaztassák az eddig használt drágább ostraui kőszén helyett. Ha azonban a szapári bányásztársulat kőszenét csak Új-Szőnyig jutányosabban szállíthatná, akkor a bányászat jövendője biztosítva lenne, miután az államvaspálya - társulat maga Uj-Szőny és Bécs közt évenkint legalább 150,000 mázsát felhasználhatna. kamatfizetésre kötelezettek (adósok) fizetik, mig ezeknek jogukban áll, az adót a fizetendő kamatok szenteokból levonni, m oly jog, mely azonban a legritkább esetekben vétetik használatba. A lajtán túli (inneni) tartományokban ellenben a harmadik osztályú jövedelmi adó minden kamat és rente után különbség nélkül (a közalapok kivételével) az évenként maga a járadékjogosult által beadandó bevallás alapján számíttatik ki. Az adózási nembeni ezen különbség immár a fenforgó törvényjavaslatban akként van mellőzve, hogy mindenütt a tőkekamatok és rente-ok közvetlen megadóztatása a járadékjogosultnál hozatik be. A kamat- és renteadó tárgyául a törvény a pénzvagy természetiekben a cs. k. államokbani bevételi forrásokból eredő jövedelmeket jelöli, melyeket valaki onnan, hogy másnak a maga pénzfölöslegét kamatozás végett átengedi, vagy hogy bizonyos pénz- vagy természetbeli teljesítmények élvezetének jogába lép, haz smelyek mint olyanok közvetlenül a reál- vagy keresetadónak nincsenek még alávetve. A kamat- vagy renteadónak az összes itt szóban lévő jövedelmekre nézve a külföldiek is alá vannak vetve, mihelyt azok austriai bevételi forrásokból erednek. A kamat- és renteadónak azonban jövőben sincsenek alávetve: államkölcsönkötelezvények utáni kamatok, melyek alapításánál az adómentesség nyilván biztosítva jön; az egyes országok, kerületek és községek és más hatóságilag engedélyezett testületek , mint kereskedelmi kamrák, társulatok sat. adópótlékai s különbeni adói; a biztosítóintézetektől fölvett összegek, mennyiben azok ismétlődő reute-ot nem képeznek; a haszonbérek reál- vagy keresetadó alá eső realitások vagy iparokért; azon kamatok, melyeket bankárházak és pénzintézetek az ő közvetlen, különben is keresetadó alá eső banküzletükből húznak ; részvénykamatok és osztalékok részvényes társulatoknál, mennyiben már egészben véve a keresetadó által terhelve vannak; a gyűjtő-árvapénztárakhoz az elhelyezett tőkékből folyó kamatjáradékok, miután ezen járadékok közvetlen a járadékjogosult árváknál vannak a kamat- és rente-adónak alávetve. A szükséges humanitási és méltányossági tekintetekből a kamat- s rente-adótóli mentesség, amennyiben az nem az állampénztár által kivétel nélkül teendő levonás útján (államkötelezvények kamataitól) fizetendő, indítványba hozatott a kolduló szerzetek , azon egyházi szerzetek számára, melyek magukat ingyen szentelik a nevelésnek vagy betegápolásnak és az összes többi humanitási-, jótékonysági- és tanintézetek, továbbá azon személyek számára, kik alapítványokból húznak rente-okat, és takarékpénztári betétek utáni járadékok számára. A kamat- és rente-adó a kamat- és rente-járadékok utáni meghatározott százalékokban számíttatik ki. A százalékarány alkotmányosan állapítandó meg és semmiesetre sem vettetnék alá sok változtatásnak, minélfogva az adókimérés is három évi tartamra (adóidőszakra) történendnek. Adózási helyül az állam- és közalapkötelezvények kamatjai és rendjei számára, mint jelenleg, a fizetésre kötelezett állam- és közalappénztárak jelöltettek ki, melyek az adót a kamatok kifizetésénél (szelvényadó) levonni tartoznak. A reálbirtokokba vagy ipar- és kereskedelmi vállalatokba fektetett szenvedőleges tőkék kamatjai, vagy a földbirtokon lévő befektetmények utáni adó kimérése azon hatósághoz utasíttatott, melynek hivatalkörébe a terhelt tárgy tartozik. A különbeni kamatok és rente-ok számára a járadékjogosultaknak lakhelye, s mennyiben ez mint austriai államalattvaló külföldön él, Bécs fő- és székváros határoztatik az adózás helyéül. A kamat- és rente-adó kiszámítása lényegben ugyanazon közegek által történik, mint melyek a többi közvetlen adók számára vannak indítványozva. A pénzügyminiszer legfőbb vezetése alatt a keresetadó kivetése végett kinevezett országos bizottmányok határozzanak az összes folyamodványok fölött, melyek azokhoz a járási bizottmányoktól érkeznek be, melyekhez az adóalapok megállapítása s azok ellen történt felszólamlások fölötti véleményadás tartozik. Azon nehézségnél fogva, a tőkekamatok és reute-ok járadékait ellenőrizni, nem hitt a pénzügyigazgatás egyedül a járadékjogosultaknak (hitelezők) eddig szokásos bevallásaira szorítkozhatni. Ennélfogva indítványozva van, hogy a járadékjogosultak bevallásai mellett egyszersmind a kamat- és rente-fizetésre kötelezettnek (adósok) jelentései is történjenek, mint ez jelenleg már a 2. oszt. jövedelmi adó alá eső járadékoknál, fizetések, nyugdíjak stb., történik. A három évi tartamra kiszámított kamat- és renteadó, úgy mint a többi közvetlen adók, negyedévi előleges részletekben fizetendő. Az adóidőszak (három év) alatt az adókiszabás megváltoztatása csak következő esetekben következnék be: 1) Az adóköteles kamat- és rente-járadék teljes megszűnésénél, vagy annak az eredetileg megadóztatott járadék legalább negyedrészére csökkenése esetében ; 2) új kamat- és rente-járadék keletkezése, vagy az eredetileg megadóztatott járadék legalább negyedrészszeli emelkedése esetében. A közvetlen adók képezik jelenleg az alapot az országos, kerületi, járási s községi szükségek legnagyobb részének fedezésére, amennyiben ezen célra pótlékok ajánltatnak meg a közvetlen adókhoz. Mivel azonban a most fennálló jövedelmiadó-törvény szerint is, az úgynevezett szelvény-adó (a nyilvános pénzalap s állampapírok kamataitól) a pótlékokkali terheltetés alól föl van mentve: a jelen törvényjavaslat — hogy minden kamat' s rente-járandóság e tekintetben egyenlősíttessék — azt indítványozza, hogy általában a kamat- s rente-adó az országos s községi pótlékokkali terheltetés alól kivétessék. liidá. Napi újdonságok. * Herczeg-primás esztergomi bibornok-érsek uralmja febr. 11-kén d. u. Pestre érkezett, hogy innen a vasúton Bécsbe utazzék. 0 funga nem mehetvén át a zajló Dunán az esztergom-nánai vasúti állomásra, szombaton 14 órakor négylovas zárt hintóba ülvén, 4 és fél óra alatt a budai oldalon a fővárosba jött és Szabó József pápai praelátus ur ő magához szállott a központi papnöveldébe. Tegnap reggeli 7 órakor ez, misét mondván, a 9 órai vonattal Bécsbe utazott. * Szathmár városa gr. Porgách Antal őexcellentiáját díszpolgárai sorába iktatta; a „P. H.“ közli az erre vonatkozó oklevél szövegét. * A nőegyleti álarczos bál a redout termeiben társai közt mind népesség, mind bizonyos elegánsabb hang és szellem tekintetében az elsőséget vívta ki magának. Álarczosok — mint a műismerő sok mindenféle jelekből kivehette — ezúttal épen azon körből voltak legkevesebben, a melyből a telivér debardeur származik. De ha ez álezát nélkülöztük is, kárpótolva voltunk egyéb igen díszes és gazdag álezanemek által, melyek, midőn egyrészt festői alakzatukkal a szemet gyönyörködtették, másrészt az általuk foglalkoztatott ismerős körnek érdeket és mulatságot is nyújtottak. Innen azon élénk keresés, üldözés, kérdezősködés, zsivaj és élet, mely a teremben uralkodott. Némely tréfás maszk is megfordult a tömegben; igy egy ambuláns rebus, mely a megfejtés jutalmát maga magával hordta egy zárt ládikában, megkapta-e valaki a kulcsot hozzá, nem vigyáztak, miután a rebus nem a Turandok neméhez tartozott. Táncz a szünóra előtt a terem népessége miatt nem volt lehetséges, csak később, midőn az álarczosok gyérülni kezdettek, akkor nyertek hozzá tért a vérmesebb tánczkedvelők. A bál jó sikerét, melynek a jótékony czél tekintetéből kétszerte örvendünk, nagy részben köszönhetjük ezen czél folytonos pártfogóinak, a nőegylet lelkes hölgyeinek s kiválókép az elnöknő Bohus-Szögyényi Antonia e nagyságának, ki mindent, mire vállalkozik, a legbuzgóbb gondjává szokott tenni, és már számos évek óta állandó helye van a budapesti szegények és ügyefogyottak imáiban. * Cocchi-Advinent állatcsarnoka a régi füvészkertben a Suhr-circus mellett sok látni méltót tartalmaz. Ezen állatgyűjteményben ritka és érdekes példányok vannak, melyek közt első helyen a krokodil-házaspár említendő. A nőstény középnagyságú s még csak 50 tavaszt számlál. Felvigyázójuk úgy mutatja be mint a finomság és kecs mintaképét, azonban sötétzöld durva bőre ilyesmit alig gyanittat. A férj — mint a magyarázó mondá — már Bonaparte csatái alkalmával a pyramisoknál legalább is félszázadot élt legény lehetett és "szintén szagolt franczia puskaport, amennyiben a franczia hadsereg elvonulásakor orrát a Nílus posványából kidugván, a neveletlen franczia katonák egész sortűzzel üdvözölték, úgy hogy a golyók egyike bal orrlyukában fennakadt, mi egyébiránt nem okozott neki súlyosabb bajt egy tüsszentésnél. Második sorban figyelmet érdemel a berberségi oroszlán, mely pasa nevének nem csak hatalmas termete, hanem azáltal is becsületet szerez, hogy mindjárt serailját is magával hozá, melyet két nőstény oroszlán képvisel. Ha már a Battik és Hermannok elpuhult korunkban méltó bámulást gerjesztenek a közönségnél, mennyivel meglepőbb, ha ily bátorságot és hősiséget egy gyöngéd nő tesz sajátjává, mert bármily gyakori példákban ismétlődjék is Delila története, de az oroszlánnál, minden nemessége daczára sem tehetünk fel oly hódolati megadást, melyre minden körülmények közt bizton számítani lehessen. S azért senki sem fogja mindennapi jelenetnek találni, hogy Cocchi Advinent asszony a morgó állatkirály ketreczébe lép, kezét hagyja általa Csókoltatni, lábainál fogadja teljes hódolatát, s fejét oly bizton helyezi torkába, mintha varróasztala mellett tenyerébe mélyesztené. Maga Cocchi-Advinent úr az ily látogatást azáltal fokozza, hogy midőn az oroszlánhoz bemegy, lassan kint, minden bejelentés nélkül vendégekül fogadja a bozontos jegesmedvét, a csíkos hiénát, a gyűrűs párduczot s jelen van ebédjükön, mely ily vendégek közt nem úgy van mint az embereknél, akik egy jó ebéd mellett csakhamar összebékülnek, ezeknél ellenkezőleg épen a féltett koncz adhatna legelőbb okot egy vastagabb polémiára. * Az ifjúsági iratok száma egy csinosan kiállított kötettel szaporodott, mely Beöthy Zsolt — derék költőnk Beöthy Zsigmond fiának — az ifjúság számára írt elbeszéléseit tartalmazza. E könyvnek három jó tulajdona van, melyek ajánlásra érdemesítik: a nyelv tiszta, folyékony s minden idegen vegyülék nélküli magyar zamata; az elbeszélésekben a szerző — saját fiatalsága daczára — (mi a mai fiatalságnál nem oly gyakori) szigorún ügyelt olvasói gyöngéd keblének erkölcsi himporára; nemes érzelmeket, szépre ösztönző cselekedeteket tárgyaznak azok minden sikamlósabb novellás hatáskeresés nélkül; a dolgok sommája igaz erkölcsi tanulság; végre mi e szelíd tulajdonokhoz mintegy edzőül járul, az , hogy a szerző nem csupán idealizált életet, költött meséket tár fel olvasóinak, hanem ismeretkörük és tanulmányaik bővítésére s erre való ösztönzésül az elbeszélői kellemes modorban hazánk történetéből is leplez le érdekes szakaszokat, vagy a történeti egyéneket ügyesen ékeli be meséi folyamába. Az elbeszélések művészi szerkezetét s itt-ott a lélektant illetőleg volnának megjegyzéseink, ezek számára azonban egy más alkalmat tartunk fenn, amidőn részletekre terjeszkedhetünk ki. — Pályázatok. A magyar tud.akadémia által a Gorove-alapítványból múlt 1864-dik évben kitűzött bölcsészeti pályakérdésre három pályamunka érkezett, melyek érkezési sorban így következnek: 1. Saját czim nélkül. Jelige „Nem a szavak tömörségében, hanem az észlelet rövidségében található fel a valódiság.“ 2. Szintén czím nélkül. Jelige: „To be or not to be.“ Hamlett. 3. A materialismus. Jelige: „Nincsen erő anyag nélkül.“ A pályamunkák a philosophiai osztályhoz tétettek át, bírálók kinevezése végett. A Vitéz-alapítványból az akadémia természettudományi osztálya által kitűzött jutalomkérdésre csupán egy pályamunka érkezett. „A magyarhoni Antimonit egyedrajza.“ Jeligéje : „Minden ásvány összeköttetésben áll földünknek általános történetével.“ D o o m i e u. A pályamunka a természettudományi osztályhoz létetett által, bírálók kinevezése végett. A magyar Hölgyek alapítványából a történettudományi osztály által most már harmadszor kitűzött feladatra : Görögország története Nagy Sándorig-- nem különben az ugyanazon alapítványból dijazandott, s szintén harmadszor hirdetett Ujabb nevezetes utazók történetére, melyek beküldési határideje hasonlóan jan. 31-ke lett volna, egy pályadolgozat sem érkezett. * Az erdélyi múzeum -egylet f. hó 9-kén tartá közgyűlését. Ő exéja gr. Mikó Imre megnyitó beszédében a többi közt így szólt: „Múzeumunk egyik feladatául éppen a természettudományok mivelését tűzte ki. Vajha megérneli, hogy e szerény intézet, közvetett hatása által, egykor nyomait láttassa az emelkedésnek indult hazai mű- és gyáripar mezején! — A műt eddigelé a muzeum-egyesület szakülései, tudományos felolvasásai és évkönyvei által mindkét irányban tett, kezdetnek elég. Évkönyvei ugyan eddigelé szűk körre vannak szorítva, de ahol ismerik, mindenütt figyelmet ébresztettek. Ben- és külföldön is kezdik tudni, hogy Kolozsvárit létezik tudományos egyesület, léteznek tudományos gyűjtemények, és vannak emberek, akikhez a tudós vagy tudni vágyó nem hasztalanul folyamodik tudományos adatokért. Így jött a múzeum azon kellemes helyzetbe, hogy a magyar akadémiának a „Magyar Történelmi Emlékek“ kiadásához a gyűjteményében lévő török oklevelekkel becses adatokat nyújthatott. A berlini akadémia megajándékozván múzeumunkat „Corpus Inscriptionum Latinarum“ czímű nagyszerű kiadványa díszpéldányával, átiratában elismerőleg nyilatkoztatta ki, hogy ezt azokért a lényeges szolgálatokért tette, melyekkel az egyesület tagjai e munka megjelentetését elősegítették. Az építészeti emlékek kikutatására és fentartására alakult bécsi központi bizottság a kir. kormányszék útján kérte ki egyesületünk közreműködését, és a Nürnbergben fenálló Germán Múzeum önként ajánlott kiadványcserét. Ily kezdet buzdítás lehet további működésre, s miután intézetünk jövője anyagi tekintetben meglehetősen biztosítva van, mert a kimutatás szerint a begyűlt tőke a nagy költségek mellett is érintetlenül megvan, sőt valamivel még gyarapodott is.“ «. A pesti bérkocsis ezeknek a múlt évi october 1-jétől életbeléptetett uj árszabály egyes tételei megváltoztatása iránti felfolyamodására a felsőbb határozat e napokban érkezett le Pest városa közönségéhez. Bár érdemleg a ezek felfolyamodása, mint annak idején emlitek, visszautasittatott, mind a mellett a nm. magy. kir. helytartótanácsnak a femért, magy. kir. udvari kanczellária részéről jóváhagyott javaslata folytán, az eddigi bérkocsi-árszabály némi módosításokat szenvedene, melyeket olvasóinkkal ezennel megismertetni kívántunk. A felfolyamodó ezeknek az említett árszabály elleni kifogásai, illetőleg e részbeni kivánatai a következőkben öszpontosulnak: *’ Kamat- és rente-adó. (A „Gén. Corr.“ után). Egyike a leglényegesebb változásoknak, melyek az indítványozott reform szerint az eddigi adórendszerben bekövetkezők lesznek, abból áll, hogy a jövedelmi adó eddigi alakja s alkalmazásában elmellőztetik, ellenben a jelen jövedelmi adótörvény első és második osztályába tartozó jelölt jövedelmek — önálló vállalatokból s állandó fizetések, nyugdijak s más nem terhes járadékokból — jövőben az uj keresetadó-törvény szerinti adónak lesznek alávetve. Ebből kitűnik a szükség, az eddigi jövedelmi adótörvény harmadik osztályába eső tőkekamatok és reute-ok utáni járadékokra nézve külön adótörvényt állapítani meg. Az ép említett járadékok megadóztatásának módja, mint tudva van, jelenleg különböző. A lajtán-inneni (túli) tartományokban a harmadik osztályú jövedelmi adót a reálbirtokon fekvő vagy iparvállalatokba fektetett tőkék, illetőleg kamataik után nem közvetlen a járadékjogosultak (hitelezők), hanem közvetve a gyleti ügyek. Az országos magyar gazdasági egyesület folyó évi február 3-án tartott számvevő közgyűlésének jegyzőkönyvéből e következőket emeljük ki: Az egyesület, újból történt szervezése első évében, 1858. 171 alapító tag után 74,911 ft alapítványi összeggel kezdte meg, s jelenleg 504 alapító tag után 167,944 ft alapítványi tőkével folytathatja működését, e részben tehát nevezetes gyarapodásnak örvendhetünk; ellenben az évdijas rendes tagok gyámolítása, a számvizsgáló bizottmány kimutatása szerint, sajnos visszaesést tanúsít, miután az egyesület 1863-ik év végén 802 évdijas rendes tag csatlakozása mellett fejezte be első hat évi cyclusát, holott a megkezdett új hat évre eddig csak 583 évdíjas rendes tag van bejegyezve,és e visszaesés sajnosságát fokozza még azon szomorú jelenség, hogy az egyesületi tagok egy része az önként elvállalt kötelezettség teljesítését elmulasztván, e mulasztás a múlt