Sürgöny, 1865. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1865-03-28 / 71. szám
Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. fsz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten 71. SSE. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Győri Pál papa-kereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._________________________ Magánhirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majna Frankfurtlban Stollen Ottó; Hamburg -Altenában Haasemtein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler Hígen és fort uraknál. Buda-Pest, Kedd, márczius 24. 1865. Naponta postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 frt. gész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre ...... 10 . Félévre . . ■ . . fi . — ^ Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ Előfizetési árak ! Előfizetési felhívás napilapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatali ár, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a posta téritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve K évre . 15 ft. — Félévre . . . ..............................10 „Negyedévre.........................................5 „ — Egy bóra........................................ . lft. Tökr. Budapesten házhoz hordva % évre . .........................................13 ft. 50 ki. Félévre .........................................9 „ — „ Negyedévre ....... 4 „ 50 „ Egy hóra . .............................1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. 1865. mart. 34-ki törvény, az adó-, bélyeg- s illeték-fölemeléseknek folyvásttartására vonatkozó 1864. dec. 28-ki törvénynek (kir. törv. 1. 97. sz.) 1865. júniusig — bezárólag — kiterjesztése iránt; érvényes az egész birodalomra. Birodalmi tanácsom mindkét házának beleegyezésével rendelem, a mint következik: I. sz. Az adó-, bélyeg- s illeték-fölemeléseknek az 1865. január, február s martius hónapok alatt, az 1864. dec. 28-ki törvény által (kir. törv. 1. 97. sz.) elSürgőn rendelt folyvásttartása az 1865. april, május s junius hónapokra kiterjesztetik. II. sz. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Bécs, mart. 24-én 1865. Ferencz József, s. k. Rainer Főherczeg s. k. P lener s. k. Legfelsőbb rendeletre : Báró R a n s o n n e t s. k. 1865. mart. 23-ki törvény, az 1864. máj. 2-ki ezüst-kölcsön leszállítására vonatkozólag ; érvényes az egész birodalomra. Birodalmi tanácsom mindkét házának beleegyezésével rendelem, a mint következik : I. Cz. Az 1864. máj. 2-diki ezüst-kölcsön ama 4,077,000 ftnyi kötelezvényeinek behúzása, miknek, ezen kölcsönnek 62,500,000 ftnyi öszlete leszállítása keresztülvitele végett, még törlesztetniük kell, az 1865. év folytában fog történni. II. Cz. Az erre megkivántató pénzeszközöket ama jövedékekből kell venni, melyek, az 1865. évre kibocsátandó pénzügyi törvény alapján, a nyilvános hitel fölhasználása által lesznek előszerzendők. III. sz. A birodalmi tanács államadósság-ellenőrségi bizottmánya fölhatalmaztatik arra, hogy az 1864. nov. 8-ki visszafizetendő kölcsönnek 3,615,000 ftnyi kötelezvényeinek maradvány-öszletét tüstént ellenjegyzéssel láthassa el. IV. Cz. A pénzügyminister bizatik meg a jelen törvény végrehajtásával. Bécs, mart. 23-án 1865. Ferencz József, s. k. Rainer Főherczeg s. k. Piener s. k. Legfelsőbb rendeletre : Báró Ransonner s. k. 1865. mart. Ülki törvény, az Erdélyben személy-adók neve alatt fönnálló adók kevesbitésére vonatkozólag, érvényes az egész birodalomra. Birodalmi tanácsom mindkét házának beleegyezésével rendelem, a mint következik : 1. §. Az oltalmi adónál a 31% ujkrnyi (18 kr conv. p.) adó-tétel, férfi egyéneket illetőleg, 20 austr. ért. krra, s a 21 ujkrnyi (12 kr conv. p.) adó-tétel, női egyéneket illetőleg, 15 austr. ért. krra szállittatik le. 2. §. A szesz-adónál az adó-tételek 6 ft 30 kr, 4 ft 20 kr, 3 ft 15 kr, s 2 ft 10 krról — 4 ft, 3 ft, 2 ft, s 1 ftra austr. ért. szállíttatnak le. Az 52% krnyi adó-tétel, a hajósokat, s az 1 ft 5 krnyi adó-tétel, a bányászokat, szén-égetőket s aranymosókat illetőleg, 50 krnyi s 1 ftnyi austr. ért. kerek- oszletekre változtattatik át. 3. §. A polgárok, kereskedők s kézművesek dijánál, az eddigi 10 ft 50 kr, 8 ft 40 kr, 7 ft 35 kr, s 6 ft 30 krnyi austr. ért. adó-fokozatokhoz, azonban csak a legkevésbé vagyonos kézműveseket, kalmárokat, szatócsokat s házalókat illetőleg, a 4 ft, 3 ft, b 2 ftnyi a. ért. adó-fokozatok csatoltatnak. Egyszersmind elrendeltetik, hogy mindezen adótételek ezentúl többé ne a helységek szerint legyenek különbözők, hanem az adókötelesek lakhelye, vagy üzletfolytatási helyének különbsége nélkül, csupán azok kereseti s vagyoni viszonyaihoz képest alkalmaztassanak. 4. §. Az augmental-dij neve alatt fönnálló adó változatlanul megmarad. 5. §. Szintúgy az opilion-adó nevével jelölt adó, az Erdélyből a dunafejedelemségi legelőkre hajtott marháktól, változatlanul meg fog maradni. 6. §. Végre az adótételeknek a 2 - 3. §-okban foglalt változtatásai következtében, az Erdély részéről jövedelmiadó-törvény 4. §-ának azon rendelete, melynélfogva a jövedelmi adó első osztályában a fels polgári adó által 4 főnál nagyobb őszlettel nem terhelt foglalkozások s iparágak jövedelme amaz adónak nem vetendő alája, oda módosittatik, miszerint csupán amaz üzleti vállalkozók lesznek fölmentendők az első-osztályu jövedelmi adótól, kik — mint olyanok— nincsenek 3 austr. ért. atnál magasabb személy-adóval terhelve. 7. §. A jelen rendeletek csupán az 1865 - 1866. közigazgatási évekre birnak érvénynyel. 8. §. A pénzügyminister bizatik meg a jelen törvény végrehajtásával. Bécs, mart. 24-én 1865. Ferencz József, s. k. Rainer Főherczeg s. k. Piener s. k. Legfelsőbb rendeletre : Báró Ransonnet s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége f. évi martius 4-kén 3170. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint Holzhauer Rezső pesti lakos vezetéknevének „E r dö s i“re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi mártius 14-én 3516. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Schwester József pesti lakos vezetéknevének „Vére“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi mart. 4-én 3171. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint Krausz Ágoston görgetegi iskolatanitó vezetéknevének „Füzesiére kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi mart. hó 4-én 3172. sz. a. kelt kir. udv.rendelet szerint Weiss Dániel zemplén megyebeli illetőségű s jelenleg Rimaszombatban tartózkodó fényképész vezetéknevének „Meai“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Orvosi jelentés. ő cs. fenségének Krotild főherczegnőnek állapota igen megnyugtató. A gyermekágy folyamata rendes. A fenséges gyermek egészségi állapota semmi kívánnivalót sem hagy fenn. Lincz, mart. 24. 1865. Braun G., s. k. cs. k. tanár. A m. kir. udv. kanczellária Rózsay Emilt, az eperjesi r. kath. főgymnasium rendes tanárát, a pozsonyi r. kath. fögymnasiumba a természettudományok rendes tanárává nevezte ki. Hirdetmény. Az 1865. évi mártius 24-én kelt törvény I. czikkelye értelmében azon felemelések, melyek az 1864. évi december 28-án kelt, s a birodalmi törvénylap 97-ik számában megjelent törvény által az egyenes adó, bélyeg , illetékekre nézve az 1865. évi január, február, s martius hónapokra elrendeltettek vala, ugyanazon arányban az 1865. évi april, május s junius havakra is fentartatván, ugyanez oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy az 1865 év II. negyedére eső egyenes adótartozások 1865. évi ápril havában különbeni végrehajtás terhe alatt — befizetendők lesznek. Budán, mart. 26-án 1865. A nagyvárad-budai cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztálytól. Pest-, Pilis- és Solt t. e. vármegyék főispáni helytartója Varga József kecskemétjárási alcsendbiztost tiszteletbeli megyei esküdtté nevezte ki. Nógrád megye királyi biztosa Kleyn János megyei első aljegyzőt, eddigi sikeres működése s kitűnő nemzeti színház. Pénteken, mártius 24-kén került színre először „Stuart Mária Skóthonban“ , eredeti korrajzi szakaszban, írta Zichy Antal. Megengedi az olvasó, ha a dráma terén szerzőnek ezen „Maiden Spécit “-jéről valamivel terjedelmesebben szólunk. Mindenekelőtt, hogy jobban tájékozhassa magát, a mesét ismertetjük meg a 1. olvasóval. A szerző azzal nyitja meg darabját, hogy a Skóthonban akkor lábra kapott református vallást akarják a katholikus valláshoz áhítattal ragadozó Máriával (Jókainé) megkedveltetni, illetőleg ráerőszakolni. A függöny alig gördült fel s a királyné bátyjával Murray (James lord) V-dik Jakab természetes fiával (Egressy), a ki az új vallásnak igen buzgó követője volt, a palotába lépett, vele néhány szót váltandó a függő kérdésekről, már is megjelenik a híres reformátor Knox lelkész, hogy az uralkodónőnek ékesszólásával bebizonyítsa, miszerint csak úgy lesz boldog s nagy, ha az uj vallásra térve, a néppel egyesül, a mely a nélkül is lázadó félben van, s amelynek túlcsapongásait egyedül ő tartja vissza mint a nép választottja; de midőn sem szentirási idézete, sem rajongása, sem pedig fenyegetődzései a fejedelemnőt állhatatosságában meg nem ingathatják, — átkot szór a királynéra, s nem mulasztja el fölemliteni, (ez is az átokhoz tartozik? Szerk.) hogy már egyszer ideje volna, hogy férjhez menjen. Erre a fejedelemnő egész női büszkeségét használva, azzal a válaszszal fordul a lelkészhez, hogy ez már nem vallási, hanem világi dolog. E szerint e tárgyban az ő tanácsa se nem szükséges, de ki sem kéretik, s evvel kiutasítja a teremből a reformátort. De ekkor már a néptömeg kinn zajongott s a palotába törve, a lelkészt nagy diadallal vállain viszi ki onnan. Erre a királyné magában tűnődve, hogy miképen segítsen a dolgon, vissza akart vonulni, de ép akkor léptek be leghívebb tanácsosai, Lethington (Szilágyi) államtitkár és Mellvil (Szigeti) udvarmester, tudtára adandók a fejedelemnőnek, hogy a kezéért esdeklők már itt volnának. De ő a kérőket mind visszautasítja s rokonát Dawnley Henriket (Szerdahelyi) egy valóban mint férfiasságból kivetkőzött, akarattal nem biró, mindenek felett pedig gyáva embert választja férjének. A mire ezek a jelenvolt Murray-val együtt arra határozzák el magukat, hogy egy időre másoknak engedik át a működési tért, ők pedig csak figyelemmel kísérő nézők akarnak lenni, a királynétól tehát eltávoznak. A királynénak visszavonulása után legelső dolga az volt, hogy pápai szentségének oltalmába ajánlja mind koronáját, majd saját személyét. Azért látjuk őt az olasz Riccio David magántitkárával (Paulai) dolgozó termében, egy a pápához czimzett levelet tollába mondandó, melyet a titkár egész szórakozottsággal be is fejez. A fejedelemnő észrevéve ezt, azt kérdezi tőle : mi baja* ? talán szerelmes ? Erie ő ugyan szabadkozik, de miután a kitérések nem használnak, lábéihoz borulván, sátogaló arczczal s szikrázó szemekkel azt kiáltja, hogy elérhetetlen eszméken töri fejét. Aanralkodónő saját vonzalma veszélyes Öntudatában eze teberöneset tartottat; őt személyesen Rómába küldeni, amit tudatott is vele. Erre a titkár egészen magánkívül a királyné kezeit csókokkal elhalmozván, arra kéri, hogy hagyná őt itt s ne űzze el magától. Ezen pásztori jelenetnek egyébként hivatlan szemtanúja is volt, ügyetlen férje tudniillik, aki éppen akkor akart benyitni, midőn az ábrándozás legjavában folyt, de lovagias érzete győzött rajta, vagy bocsánat — inkább azt akartuk mondani, hogy nem volt annyi bátorsága, hogy magát mutassa, azért tehát a legszebb csendben visszahúzódott. A fejedelemasszony kedvenczét pedig azzal a kegyelmi kitüntetéssel bocsátotta el magától, hogy estebédre nála akarja látni, mire ő is visszavonult. E dologból nagy zaj támad, mert a királyi férj látszólagos barátjai, a skót urak közül néhányan Morton (Komáromy), Ruthven (Lendvai), Douglas (Némethi), vele együtt a terembe lépve, azon tanakodnak, hogy miként fogják a szerelmes titkárt láb alól eltenni; természetesen, miután megtudták, hogy a királynéval együtt fog estebédelni, abban állapodtak meg , hogy az összeesküvők egész seregével a titkárra rontanak épen akkor, mikor a királyné estebédénél lesz, magától értve, hogy ha a királyi férj azon iratot, amit neki előmutattak, alá fogja írni, minthogy szavának nem hittek. Ez ugyan eleinte vonakodott , de azután sok rábeszélésre nekibátorodik s alábja, mire a tanácskozók elszélednek. Alig ülnek le az estebédhez, de nem ketten, mint a történetből tudjuk, hanem több udvarhölggyel, köztük a bájos Lady Argyle (Paulaine) is, aki épen egy pohárköszöntést akar megkezdeni, belép a királyi férj s neje szemét befogja, amin ez még rá sem ér eléggé boszankodni, már a többi ajtókon tömegesen betódulnak az összeesküvők s a titkárt székéről lerántva azonnal leszúrták, amit a felséges asszony ugyan nem láthatott, mert elájult. A tömeg pedig elrohant áldozatával, de egyik fötényezője Ruthven még ott maradt, hogy művére a koronát feltegye azzal, hogy dorbézolás közt az igazi koronásfőt aljas beszédekkel mulatgassa, a mi nézetünk szerint mégsem illett királyi palotába, s az uralkodónő személyéhez. De ne akasszuk meg a dolog menetét s folytassuk a még hátralévő részeket. A királyné e tett után annyira gyűlölte férjét, hogy most szivesen megszabadult volna tőle. Erre is találkozott ember, még pedig Bothwer orkneyi herczeg (Feleki), aki a királynénak megígérte , hogy megszabadítja s boldoggá teszi. Amire a felséges asszony azt felelte, hogy bármit kérjen, meg fog neki adatni. De erre a herczeg azt mondá: hát hogyha merész kívánságai lennének , remélhet e ? a válasz az volt, hogy csak ne párbajjal s orgyilkossággal vessen véget Henriknek, hanem nyílt csatában. Erre a csata megindulja miben a herezeg meg is sebesült.Ezt megtudván a fejedelemasszony, Bothwelhez sietett, őt személyesen látni akarván, a mit Bothwel beszédes, de talpig becsületes szolgája Hubert Miklós (Benedek) urával tudatott. Ennek következtében a herczeg azon volt, hogy nejét Gordon (Lendvainé) Johannát, akit az egész darab alatt eddig még nem is láttunk, eltávolítsa, a mi nagy nehezen sikerült. Alig történt ez, már a királyné belépett s leülve, a herczeget meghallgatta, sőt mellé is ültette. De ennek is volt ártatlan nézője, a hites nő tudniillik, a ki függöny megött hallgatódzott , , csak akkor rogyott össze nagy sikoltással, a midőn férje a legfellengzőbb szerelmi vallomásokat tette királyi vendégének, amit ez is szívesen látszott venni. De a sikoltás figyelmessé tette és a berohanóktól azt kérdezé, hogy kicsoda ezen hölgy ? amit az éppen megérkezett Lethington, államtitkár egyszerűen úgy fejtett meg, hogy az illető hölgy senki más, mint a házi ur megcsalt törvényes neje. Ezt megtudván a királyné, méltó boszára gerjedve, azzal a kifejezéssel — hogy ő ily formán felesleges itt — eltávozott. A mire a herczeg mégis szolgájának, minekutána megtudta,hogy a királyné himlőben fekvő beteg férjével ki akar békülni,azt a parancsot adá ki egy erszény odadobása mellett, hogy a két ismeretes gonosztevő bérenczet Tallot (Kovács Gyula) és Hepburn-t (Udvarhelyi) számára megkerítse, hogy azon házat, ahol a királyi férj betegen fekszik, felgyújtsák, s őt elveszítsék, amit különben csak utólagosan tud meg a néző. Azalatt, míg ez történt, nejétől elvált s igy a királynét kényszeritette, hogy az, bár undorral tölt kebellel, neje legyen. Igaz, még azt is fel kell említenünk, hogy Mária anya a szó legteljesb értelmében, mert Dawnleytől egy gyermeke van, akit a mű írója csak úgy melleslegesen érint. Tehát megkezdődik az ígért boldogság helyett a drámai gyötrelem, mert annak daczára, hogy új férjét a törvényszék tényálladék hiánya miatt büntelennek nyilvánította, ő mégis érezte, hogy e borzasztó tettnek akaratlan részese s folytonosan gyötörte vele magát. De a bűnhődés ideje eljött és a szunnyadni látszó hű tanácsosok, akikről a mese elején megemlékeztünk, valamint azon nemes főurak is, akik a magántitkáron a merényt elkövették, de a királynétól bocsánatot nyertek, abban egyeztek meg, hogy a mostani férjet Bothwell megbuktassák, amit a fejedelemnővel tudattak is. Ez ugyan eleinte nem igen hajolt reá, de végre meg kellett nyugodnia e határozatban, mert az ország java így kívánta. A népcsapás tehát megtétetett egy végső csatában, melyben a még részén állók is mind elpártoltak tőle, s igy a most egybeolvadt pártok foglya lett. Az egész mű pedig azzal végződik, hogy a királynéval lemondást iratnak alá és fiát Vidik Jakabot királynak kiáltják ki, természetesen a hires reformátor jelenlétében; a királyné pedig leverve, odahagvá a tért, hogy a dán királynál fogva tartott férje sorsát oszsza. (Referens megbocsát, ha a darab meséjét végig hallgatva, egyéb reflexióit elengedjük, s az előadást illető jelentéséből megemlitjük, hogy : színészeink a legjobb akarattal igyekeztek s a darab csinos nyelvezetével sikerült is nekik itt-ott hatást eszközölni. Gyulai bátorítása következtében szabadjon, egyéb részleteket mellőzve, megemlíteni, hogy Tóth József a fanatikus átokjeleneten enyhíthetett volna valamit s Jókainé a fiatal királynét érzékies, lázas, szenvedélyes, úgyszólván a vér s temperamentum izgalmaitól hajtott nyugtalan, ingatag lényével — nem színezte s adta elég jellemzően, miáltal a cselestvény sokszor indokolatlan maradt. Az igazgatóság és rendezőség az eredeti mű díszes kiállítására minden lehetőt megtett. A közönség eleinte igen jóakaratig mutatkozott a szerző iránt, mert az első felvonás után meglehetős taps között bítta ki, de szerző nem volt jelen. Végre méltó dicsérettel kell kiemelnünk, hogy a szerző a részére járó százalékot, valamint az első három előadásból az őt illető harmadrész jövedelmet az igazgatóságnak engedte át, ez pedig azt az általa alapított színészi segélypénztár gyarapítására szánta, amely tudtunkkal már 3000 forintnyi tőkével bír, amiből szegényebb színészek előlegeket igen csekély kamat fejében, a színházi év tartama alatt lefizetendőket, szoktak kapni, még pedig azon rend szerint, a mint a számvevőnél elöjegyeztetnek. Nemes czól — vajha sikerült volna ! *) —g— Napi újdonságok. — Kimutatás. A máramarosmegyei inségügyi bizottmányhoz f. é. mártius hó 14-től ugyanazon hó 23-ig következő könyöradományok folytak be a máramarosi ínségek részére, úgymint: Gróf Saint-Quentin cs. kir. altábornagy és neje ö nagyméltóságaiktól . 34 ft — kr Gróf Andrássy Gyula s báró Wenkheim Béla ö méltóságaiktól .... 500 „ — „ A magyar gazdasszonyok egyletétől második küldemény.................................122 „ — „ Somogy megyétől..................................... 3„ — „ Bihar megye belényesi járásából .... 18 „ 45 „ Veszprém megye Nagy-Vázsony községétől 4 „ 59 „ „ „ Csősz és Nagy-Szöllös községektől................. 4 „ 93 „ „ „ Pápai járásból .... 1 „ 60 „ Sopron sz. kir. várostól......................... 71„ — „ Kővár-vidéktől......................... ... 16„ — „ A budai takarékpénztártól....................150 „ — „ Hont megyétől ......................... 10 „ — „ Győr sz. kir. várostól.............................100 „ — „ Kassa sz. kir. várostól............................. 40 „ 31 „ Aradmegye központi tiszti karától . . 45 „ 71 „ Torontálmegyétől ................................. 8 „ 71 „ Zilah sz. kir. várostól............................. H * 16 „ Karácsonyi László e méltóságától . 40 „ — „ Jászkun kerületek közönségétől . . . . 415 „ 33 „ Haas Mihály szatmári püspök e nagyméltóságától egy gyüjtő iv mellett . 15 „ — „ Békésmegyétöl..................................... • 144 „ 82 „ Összesen . 1756 ft 61 kr ehhez adva a már mártius 14-ig bejött könyöradományt................................. . 1597 ft 8 kr részen az eddigi adakozás . 3351 ft 69 kt, melyért a nagylelkű adakozóknak a szenvedő emberiség nevében hálás köszönetet mond Máramaros-Szigeten 1865. mártius 23-án. A megyei központi inségügyi bizottmány. — Folyó évi mart. hó 20-án a Dunafolyamon szerencsétlenül járt két morva család felsegélésére a budai kapitányi hivatalnál következő könyöradományok gyűltek be, s pedig : Moszmü 11 e r N. cs. kir. nyugdíj, kapitány 5 ft, H. M. Rechnitz pesti kereskedő 2 ft, egy névtelen Székesfehérvárról 2 ft, Szahán József 1 ft. * A főváros közelebbi myelveiről csak rövid) Tudtunkkal a darab nem bukott meg. Tegnap újra ki volt Wave. s*cik.