Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-20 / 90. szám

90. s'£. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bé esi-utcza (a­ várban) 184. »*. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Q y ö r i l'ál papírkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem­ küldetnek vissza. Bármentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Trag.&n.hird­etések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő arak: Majnái Frankfurti­,­an Mullen Otto; H­a­m­b­u­r­g - A 11­6­n­á­b­a­n Hausenstein és Vogler; H­a­m­b­u­r­g­­ban Würkheim Jakab; Lipcsében Rngler M. , Illően és Vurl araknál. BBBggg^ilZrii^UjiiaeiaBtiaiaB-SaasgeB^BBBi^gBcg^siö^—wwUim Budapest. Csütörtök, április 20. 1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten báshoz hordva. Egész évre...................20 frt. gész évre . . . ,18 frt — kr. Félévre........................10 . Félévre....................9 .­­ . Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 H HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletre néhai A­n­n­a-M­ári­a-V­i­l­­helmina, mecklenburg-schwerini nagyherczegné e királyi fenségéért az udvari gyász kedden, ápr. 18-án vétetett fel, s tiz napon át, azaz f. hó 27-ig bezárólag, változtatás nélkül fog viseltetni. A nagyvárad-budai cs. k. pénzügyigazgatósági osztály Z­s­á­k Gergely, ideiglenesen nyugalmazott adószedőt III-ik osztályú irodai segéddé nevezte ki. NEMHIVATALOS HESZ Bécs, ápr. 17. Midőn múlt levelünkben reményeink növe­kedéséről, kilátásunk derü­ltebb voltáról szól­tunk, nem is reméltük, hogy ebbeli nézetünk oly­­ szerencsésen találkozandik össze egy más nyi­­l­latkozványnyal, melyet csak e kifejezésünk he­­­­lyes voltának tanúbizonyságául tekinthetünk. Ámbár a „Pesti Napló“ húsvéti számának nevezetes czikke csak általánosságokban fejezi ki követendő politikája vezéreszméit, m­indaz­­által, szembetéve e komoly s a szokottnál kiter­­jeszkedőbb nyilatkozat szavait e lap eddigi me­rev tartózkodása s szigorú zárkózottságával, ta­lán nem tévedünk, ha azt általán kedvezőbb értelemben fogjuk föl, s tekintettel e pártlap és vezetői hatályára, annak némi pozitív és pedig jobb jelentésű fontosságot tulajdonítunk. A terjedelmes főczikk a „Botschafter“ egy ismeretes és a honi lapokban élénk vitára alkal­mat adott czikkére felel, és pedig oly érvekkel, melyek míg egyfelől a leyális magyar érzület­ben a jóhangú húrokat hangolják föl, másrészt bizonnyal még magát a „Botschafter“-t is tisz­teletre ragadhatják, s reméljük is, hogy valamint általán a lajt­an­ inneni minden színezetű lapok, igazolandók a méltányos és ildomos kiegyezés utáni vágyak őszinteségét, sőt még maga a „Botschafter“ is, érdemelt fontosságot tulajdo­nítva ( nyilatkozván)­ elvitázhatlanul békés sza­vainak, azt kellő figyelemre méltatják, s közleni fogják. A „Botschafter“ kérdéses érvelését ily hely­reigazítás után ez irányban részünkről is elemez­ni fölöslegesnek tartjuk. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy annak alapgondolata talán nem is volt oly találóan kimagyarázva, mint a­hogy valószínűleg maga a szerző is szándékolta. Különösen a­mi a birodalom és ország közt­i századokon át húzódott viszályt illeti, mi azt in­kább úgy definiáltuk volna , hogy az nem any­­nyira a birodalmi kormánynak a magyar alkot­mányos külön­állás elleni törekvéséből, mint in­kább egy honi szélső párt túlzásai által fölidézett s menthető aggodalomból, a viharos európai bonyodalmak közti izgultság­ szította fenyegető merényletek meggátolására irányult buzgalom­ból származott, a minthogy a történet bizony­sága szerint az abnormis helyzetek kölcsönös visszatolásai a teljes megüllepedés korszakai­ban rendesen közös kiegyezés­, az alkotmányos­ság helyreállításával végződtek, és pedig, mint a „P. N.“ szint oly nemesen mint bölcsen föltün­teti, fejedelmeink mély belátása és mindenek fölé emelkedő igazságszeretete által. Mint épen e sorok írásánál im­ét veszszük, a „P. N.“ kérdéses czikke hazánk fővárosában méltólag nagy benyomást idézett elő, s hiszszük, hogy e benyomás az egész hazában általános és pedig helyeslő lesz, nem csupán azért, mivel az állítólag egy a közélet ez idő szerinti tekin­télyétől származik, de mert annak ildomos és a helyzetet számba venni látszó főeszméi valóban a jelenleg hazánkban az engesztelődés forduló­pontján álló közérzületet tolmácsolják. A kifejezések, mint mondók, csak általáno­sak ugyan, de a körülmények ismeretével bíró előtt mindamellett főpontjaikban kielégítők és örvendetesek. Azon egyén, kit szereplésének fon­­tossága oda emeli, hogy minden — még sok­szor magán-, — annál inkább nyilvános kijelen­tését pártja, — csaknem az ország nevében mon­dottnak veszi, s kinek óvakodása az előtte egye­dül törvényes közeg megelőzésétől ismeretes , — azon egyéntől, a mennyire egyfelől kívána­tos és még v­á­r­h­a­t­ó is volt az uralkodó hangulat e kifejezése, úgy másrészt nem üt­közhetünk meg s nem találhatjuk hiányosnak, ha az adottnál világosítóbb részletekbe nem ereszkedett. A czikk befejező részét képező nyilatkozat több tétele azonban a közhit szerint szebb jö­vőnk alapjául szolgálható kiegyezésre oly re­ményteljes pontokat tartalmaz, hogy egészben véve e czikk megjelenése meddő napjaink figye­lemreméltó eseményét képezi, s kellemes köte­lességünknek tartjuk, azt nemcsak tudomásul venni, de egyszersmind a közönség figyelmét is fölhíni rá, mint egy, a hosszú éj után közelgő hajnal derengését jelentő sugárra. Ezen, előttünk reményteljes zálogul vett kiindulási pontokban: „nem vonjuk kétségbe a birodalom fennállhatásának fontosságát,“­s ab­beli szándék van kifejezve, oda törekedni, hogy „mind a birodalom biztossága eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei lehetősé­gig fenntartassanak;“ — »egyik czél a biroda­lom szilárd fönnállása, melyet nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni“,— „készek leszünk a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával öszhangzásba hozni a lajthán­tuli országok szabadságát s alkotmányos fejlődésé­nek útjában állni nem fogunk“ stb. I)e ime adjuk az emlékezetes czikk pro­­grammszerű záradékát szószerinti „Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szi­lárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-iki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni sem­miképen nem akarja. De, véleményünk szerint, a birodalom szilárd fennállhatását nem akkor kell biztosítani, hogy félrelökve minden ünne­pélyes szerződéseket, törvényeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egé­szen azon mintába öntessék, melybe a február 26-ki alkotmány öntetett, hanem mindenek felett szem előtt tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanctio pragm­atica is szem előtt tar­tott, — arra kell törekedni, hogy mind a biro­dalom biztossága teljesen eléressék, mind a ma­gyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntartassanak, mind a lajthán­ túli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassák. Egyik c­él tehát a birodalom szi­lárd fennállása, melyet nem kívá­nunk semmi más tekinteteknek alá­rendelni. Másik czél pedig fenntartása Ma­gyarország alkotmányos fennállásának, jogai­nak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragrua­­tica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből töb­bet elvenni, mint a­mit a birodalom szilárd fenn­­állhatásának biztosítása múlhatatlanul megkí­­ván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánynyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajthán­ túli országok teljes alkotmá­nyos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentét­ben egymással; azt h­iszszük, hogy megállhatunk HU llllll ..... egymás mellett a nélkül, hogy egymást absor­­beálni akarnék. Végre, még egyszer visszatekintve a törté­nelemre, bátorkodunk egy kérdést intézni a „Botschafter“-hez. Ha 1527-ben I. Ferdinándot a magyar nemzet meg nem választotta volna királyának, alakult volna-e az osztrák birodalom úgy, és azon terjedelemben, mint az e választás után létrejött? Megállóit volna-e az a birodalom 1740. után ugy, a mint megállóit? Birt volna-e a franczia háborúk alatt ellentállani azon hatal­mas ellenségnek, mely Németország nagy részét elsöprötte ? Ha tehát alakulásához szükséges volt Ma­gyarország, mely szabadon választotta királyá­nak Ferdinándot, nem természetes-e, hogy ezen választás feltételeinek megtartása lényeges fel­tétele volt egyszersmind a birodalom tényleges alakulásának? I. Ferdinánd pedig szabadon vá­lasztatott Magyarország királyának, mint ezt ő maga is mondja az 1527-iki Il-ik törvényczikk­­ben és azon levelében, melyet az 1527-ik évi junius 29-ikén irt Magyarország rendéihez. Ko­ronázása előtt biztosította az ország rendéit még 1526-ban november 30-án Bécsben kiadott le­vele által, hogy az ország lakosait jogaikban és szabadságaikban sértetlenül meg fogja tar­tani. Koronázásakor ünnepélyes esküvel erősí­tette meg ezen biztosítást; 1537-ben a XXIX-ik czikkben pedig újra hivatkozott e biztosításra. Mindezek részint a birodalom első megala­kulása előtt, részint annak megalakulásakor tör­téntek. Lehet-e azokat most ignorálni? A birodalom második, szilárdabb megala­kulásának lehet a sanctio pragmaticát tekinteni, mely nélkül a birodalom III-ik, illetőleg Vl­ik Károly halála után valószínűleg szétment volna. Ezen újabb, szilárdabb alakulásnál is ki volt kötve határozott feltételképen Magyarország al­kotmányának, törvényeinek sértetlen fenntartása. Ha tehát a birodalom csak ezen feltétel mellett alakult s alakulhatott, azt félrelökni nem volna jogos. Valamint az 1861-diki országgyűlés, ugy mi is, csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralkodó­ház kö­zössége, az elválaszthatlan és feloszthatatlan birtoklás, s az ebből természetesen következő közös védelem.­­ Megfelelt e feltételeknek Ma­gyarország, teljesítette híven és szivesen közös­ en . 20­ÍT* KZ A Az éjszakamerikai ásványolaj. (­Vége.) Az ásványolaj-mennyiség, mely a kereskedésbe megy, jelentősen emelkedőben van. 1860-ban szállítás alá Csak 25,000 hordó ásványolaj jött; 1861-ben már 125,000 hordó. A termelés azonban mostanában már oly arányban növekedett, hogy a fogyasztást tetemesen ha­ladja. 1859-ben New-Yorkban egy gallonja a nyers ásványolajnak 1 frank 89 cent, áruitatott ; mostanában már 76 centimért vásárolhatni akármennyit. Ezen ár mellett az Oil­men-eknek, a­hogy Pensylvániában a termelőket nevezik, már nincs nyereményük, az átszál­lítás (transport) költségei mindent megemésztenek. A nem raffinirozott ásványolaj átszállítása , kellemetlen szaga és könnyen gyurh­atósága miatt csak bizonyos előkészületek mellett és drágán vállaltatik. A pensyl­­vániai kevésbbé roszszagú mint a canadai. Jelentést tevő azon számítással, hogy a vállalkozó a helyszínen az ásványolaj gallonját 13% cent­ előállíthatja, s ilyen ár mellett az átszállítási eszközök b­elebszállíttathat­­nának, úgy véli, hogy ezen szükséges anyaggal a ke­reskedés Európában is nagyszerű eredménynyel nyittat­hatnék meg. Az érdekelt bankárok, kereskedők és a vasutak küldöttei nagy meetinget tartottak Black-Creeck falu­ban, tanácskozandók, mint lehetne a szállítást megköny­­nyíteni, s oly árkevesebbséget fedezni fel, mely által az üzlet a pendkívüli termelés és nagy concurrentia el­lenében megmentethetnék. Canadában az ásványolaj felfedezése a gyarmatosításra jótékony hatást gyako­rolt Ennesville vidéke kevés évvel ezelőtt még sűrű erdőkkel volt fedve a csekély számú lakókkal bírt, Wyoming mostanában a Great­ Western-vasút egyik ál­lomása, 1000 lakossal bíró városka, Black­ Creeck pe­dig egészen újból keletkezett. Az amerikai futókészületek még nagyon primitív állapotban vannak, a­miért nem lesz érdektelen e he­lyen a manipulatio részleteit közelebbről érinteni. A felvidékeken a fárlyukak facsövekkel béleltetnek ki. Az ásványolaj legkitűnőbben világításra és világítási epesz előállítására használtatik, olykor azonban mint fűtési anyag jó alkalmazásba ; az amerikai tengeri ha­jókon általánosan mint katlanfűtési szer szokott alkal­maztatni, s e tekintetben még nagyobb mértékben hasz­náltatnék, ha ahhoz sajátlagos előkészületek nem szük­ségeltetnének. Az olaj mostanában már részben a hely­űmén, részben Angliában raffiniroztatik. Ily állapotá­ban igen alkalmatos világítási szer, a­midőn magasabb légmérséklet melletti szétbontásával oly világító szeszt is szolgáltat, mely sokkal erősebb a hasonló czélból előállítani szokott szeszeknél. Az olajból nyerhető kü­lönnemű termények még a következők : igen tiszta Naphta, Benzol és Benzin, Naphtalin, Paraffin, a gépek kenéséhez alkalmas nehéz olajok és kátrány. A paraf­finból gyertyák készíttetnek, melyek ügyesen készítve, s a viaszgyertyákkal versenyeznek. A­mit eddig mondottunk, az Gauldrée-Boileau elő­adása az amerikai ásvány­olaj feltalálásáról, annak elő­állítási módja, termelési s kereskedelmi körülményeiről. ■ A tárgyat érdeklőleg további kérdésül fennmarad még, mi módon származott ezen nagy mennyiség ásványolaj és minő viszonyok nyomán vezettetik az a fúrlyukak­­ban a felületre ? Az éjszak-amerikai geologok úgy hiszik, sőt el­vül el is fogadták, hogy az ásványolaj a növényi és állati anyagok lassú feloszlásának eredménye és új fej­­­­lődése elemei más vegytani összeköttetéseinek, melyek­­ az ásványolajban s az azzal kiáradó légszesznemekben k­i is mutathatók. Azt tartják, hogy tengeri növények, s a tengerekben lakott állati összehalmozódások, me­lyek az ásványolajhoz az eredeti anyagot szolgáltatták és hogy az e módon keletkezett ásványolaj azon hegy­rétegekben létezik, melyek a furlyukak által keresztül­­száratnak. Egy igen lassúszerü lepárolgás azután ezen olaj­jal tele rétegekből s azok hasadékaiból, azt a furlyu­­kakba vezeti, s tovább a felületre. Ezen állítás bebizo­nyításául felhozzák, hogy Canadában a szárú- és tűzkőt tartalmazó mészkő,az úgynevezett calcaire cornifére egé­­szen át van hatva az ásványolajtól s nagyszámú korall­­fészkeket tartalmaz ; nevezetesen a Heliophylum s­záró­ér tes­ neműekből, melyeknek fülkéi ép ugy olajjal telvek, mint a méhfülkék mézzel. De azt is határozottan állítják, hogy a vastagabb mészkő olyan rétegei, melyek ko-­­­rallokat és olajat nem tartalmaznak, a korallokat és­­ olajat tartalmazó mészkő felett feküsznek. Ezen feltevés első része ellen alig ellenvethetni­­ valamit. Ismerjük a szén és vízanyag sajátlagos ös­­­s­szeköttetéseit, melyeknél olykor-olykor a savany és fá­­lasztóanyag is alárendelt szerepet játszanak, nevezete­­­­sen azon anyagrészek, melyek vegytani képződöttségük­­ szerint naphta, hegyolaj , hegykátrány, földiszurok vagy asphaltnak neveztetnek és nem egyebek, mint a növényzeti és állati részek lassú feloszlásának és új képződésének származmányai, melyek a földkéreg­­ hegyrétegeiben rakódnak be.­­ A kőszén, barnaszén, sőt maga a maiglan víz alatt képződő torf­a hasoncre­­n­detű testek sorozatába tartoznak; ezek is kisebb na­gyobb mértékben hegyiolajat tartalmaznak. A hegyolaj magából a kőszéntörzsökökből is csörgedezik, neveze­tesen Angliában Staffordshire, Colebroock - Daléban, Port-Coalban, Pitchfordban és Shropphire más helyein, sokszor oly mennyiségben, hogy a bányászok a kok­szokban és üregekben deszkázatok által kénytelenek magukat védelmezni.­­ A magának sok érdemeket szerzett német geolog Naumann igen helyesen jegy­zi meg : „Bizonyos, hogy csak egy hegyi képződés van, mely tenyészetének vidékein, köszéntörzsekkel oly szabályszerűen és gazdagon van megáldva, hogy jogo­san állittathatik par excellence köszénképződésnek.“ Mindez azonban nem zárja ki, mint ugyanazon író szintén helyesen megjegyzi, hogy minden sediment­aris képződéseknél kőszén reméltethessen és azok valóban mind a két képződésben, melyek a származás korá­ban a sajátlagos kőszén-képződést megelőzik, ne­vezetesen a silur és devoniban, különböző vidékeken találtattak. — A silurképzödésben ismeretesek az Anthracit-törzsek, Izland Cork grófságában, s Vallonge­­ban Portugálban, a devonképzödésben Francziaország Maine megyéjében, Loire megyében Monteil mellett, Montrelaisban, Saint-Georges-Châtelaisonban, s más he­lyeken, hol az Anthracite hatalmas szabálytalan telepe­ket képez; továbbá Arnano mellett Asturiában, közel Avileshez, Ferennes-nél, hol egy oszlopvonalban egye­nesen álló köszéntörzsek 12—24 láb erős, végre Sabuo mellett Leon tartományban is találtatnak köszéntörzsek, melyek 50—60, sőt nem ritkán 100 lábnyi terjednek. Innen következtethetni, hogy Éjszak-Amerika földolaj­­kerületeiben is kőszéntörzsek, a silur és devonképző­­désekben találhatók, melyekből az ásványolaj eredeti­leg származik. Jogosan állítják továbbá az éjszak-amerikai geo­­lógok, hogy a kérdéses kerületekben tengeri növények, fukoidek, a kőszén és földolaj képződésekhez az olajke­rületekben az anyagokat kiválólag szolgáltatták, miu­tán azok a silur- és devon-képződés növénymaradvá­nyai közt épen azok, melyek igen nagy számmal talál­tatnak, ezen hegyképződések időszakaiban igen kevés helyi növényzet találtatott. Mindez azonban ki nem zárja, hogy a tengeri állatok is, melyek mind a két képződésben oly gazdagon képviselvék, a kőszén és bitumen-képződésekhez ne járultak légyen; a fullasztó légek, melyek az ásványolajjal a fúrlyukakból egy­szerre kifejlődnek, azt elvitázhatlanul tanusítják. Kevés hitelt érdemel azonban egynémely éjszak­amerikai geológusnak azon hypothesise, hogy Canada olajvidékein, a többször említett szarukövet tartalmazó mészkő, a­melyen át a fúrlyukak vezettetnek, az ás­ványolaj tulajdonképeni fészke legyen.­­ Ezen mész­kő csak azért bocsát ásványolajt, mert a korallok mé­lyedései tért szolgáltatnak, melyek a folyó anyagot fel­foghatják. Fenebb említettük, hogy az ásványolaj ki­válólag a fúrlyukakkal csak olyan pontokon találtatik, hol a hegyekben mélyen lehajló hasadékok találtatnak és épen ezek tekintethetnek a tulajdonképeni olaj-re­­servoirs-nak is. Az ásványolaj, mint továbbá némely éjszakame­rikai geologok hiszik , az azokat tartalmazó üregek­ből lassaban párolog ki. Ezen hit azonban nehezen egyeztethető össze a földkéreg belsejében fokozódó me­legség feletti tapasztalatokkal. Ezen feltevés megálla­­píthatása tekintetéből ugyanis az ásványolajat adó üre­geknek a földfelület alatt legalább is 7500—8000 láb­­nyira kellene feküdniük, hol a víz forrását fenntartó hőmérséklet találtathatnék. Csak ilyen hőmérséklet mellett párologhatnék­­az ásványolaj az azt tartalmazó üregekből és sűrűsödhet­nék meg a magasabb területekben. A kibugyogó olaj hőmérséklete azonban ezen feltevést határozottan meg­­c­áfolja. A ránehezülő nagy tömeg egyszerű súlya, s az az­által eszközölt jelentős nyomás képes csak az ásvány­olajat a kőszénből kisajtolni, s a meglévő hasadékokba átnyomni, a melyekben szintúgy forrásvizek találtat­nak. A fúrlyukak ezen hasadékokkal közlekednek, a midőn szükségkép következik, hogy az ásványolaj és víz hydrostaticai nyomás által a felszínre vezettetik. Az Angliában találtató kőszéntörzsek fennebb idézett példáinál, melyek ásványolajtartalmukat a kö­­rülövedző kövezetek hasadékaiból szolgáltatják, a nye­remény hasonló géptani módon eszközöltetik. Felpá­rolgásról szó sem lehet. Hogy azonban a súrlyukak mostani termelési ké­pességüket továbbra is folytonosan megtartandják, alig képzelhető. Az idő, melyen át az ásványolajt folyni enge­dik , függni fog ezen folyó anyag mennyiségétől, mely az üregekben találtatik, és a könnyűségtől, melylyel azt kiszolgáltatják.­­ A kiapadási idő bizonytalan, miután léteznek ásványolajforrások, melyek már a régi előkorban csörgedeztek, és még mindig kellő mennyisé­get szolgáltatnak. Uj súrlyukak, midőn már a régieb­­bek egészben kimerittettek, ismét adandnak ásvány­olajat. Napi újdonságok. * Gr. P­á­l­f­f­y Mór kir. helytartó az ő exja f. hó 16-kán a képzőművészeti társulatot szerencséltette lá­togatásával. * Gr. Festetics György — mint a „P. N.“ je­lenti — a befejezéséhez siető akadémiai palota épitési alapjának 3000 ftot ajándékozott. * Dr. C­z­e­r­m­á­k János tanár, a­ki, mióta taná­ri székéről a pesti egyetemen visszalépett, szülőváro­sában Prágában mint magánzó élt, a jénai egyetemhez hivatott meg a physiologia tanárának, s e megtisztelő hivásnak engedni fog. * A „W. Abendp.“ Szt.-Pétervárról magántudó­­sitásokat kapott, melyek megerősítik, hogy az epidémia közel van tökéletes megszűnéséhez. Ez alkalommal

Next