Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-20 / 90. szám
Összesen 818 mföld vasút, 347 millió frt építési költséggel. Tehát az emlékirat tervének előnye a ministeriális felett: 289 mértfölddel több vasút, 8 millió forinttal kevesebb költség. . E meglepő eredményt motiválja a javaslat, s a legszorosabb számítás után felveszi a vonalok remélhető jövedelmezését, az üzleti költségeket a legapróbbig, s kézzelfoghatólag mutatja meg, hogy számítása nemcsak helyes, de egyszersmind biztos alapon áll. Ismertetői tisztünk nem hozza magával, hogy e számításokba belebocsátkozzunk. Itt csak azt említjük még meg, hogy előadja a tervezet az iránt is nézeteit: minő részt kellene venni a vidéki érdekeltségnek a vicinális vasutak kiállításánál, jelesen a kisajátításra, a készpénzbeli prestatiókra, s a közmunkaerőre nézve. Mérlegbe veti az államra hárulandó azon terhet, melyet az a kamatbiztosítás által viselni fogna. S végül elősorolja e tárgy körül a törvényhozás teendőit. Miből látnivaló, hogy e munkálat, amely Norlán Ernő által szerkesztve, a küldöttség és közgazdasági szakosztály által megvitatva, az orsz. gazd. egyesület által helybenhagyva és elfogadva, mint annak e tárgybani emlékirata fog néhány nap múlva megjelenni , — korszakot fog alkotni közlekedési ügyeinkben, s mint ilyen, a legnagyobb mértékben kell hogy érdekelje a hazának minden értelmes polgárát. Az emlékiratot, mint a „P. Lloyd“ írja, az azt megelőző és követett tanácskozásokkal egyetemben , a küldöttség jegyzője, Szathmári Károly fogja kiadni magyar és német nyelven. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. Thiers beszédének első részét — melyben az olasz kérdést tárgyaló — már kivonatilag közöltük. Beszédének második részében szónok a római kérdésre térvén át, először is sajnálatát fejezé ki az encyclica közzététele fölött; azonban azt véli, hogy a szabadság barátjai akaratlanul „nyugtalaniták a mérsékleti kath. pártot s az ultramontán pártot“; erre ez utóbbi az előbbit szenvedélyességre izgató, s ekkér keletkezett aztán az encyclica. (Zaj.) „Önök Smerik“ — folytatja szónok — „ama sürgönyt, melyben a minister 7 pontot fejtett ki; hét pontot; miért nem egyetlen pontot? Egy is elég lett volna. Egyszerűen azt kellett volna mondani az olaszoknak : Mit értetek ti ezen egyezmény alatt ? Talán azt értitek az alatt, hogy ha ti Florenczbe bevonultatok, s a francziák Rómát odahagyták, ott forradalom üt ki, s ha titeket oda hívnak, ti oda fogtok menni? Az olaszok bizonyosan azt válaszolták volna önöknek : Igen , ez az, mit mi akarunk, mi két évig Florenczben maradunk, s erre Rómába megyünk, ha ti nem lesztek ott többé. De ez nagyon világos nyilatkozat lett volna, s a külügyminiszer úr azon nehéz helyzetben lett volna, miszerint vagy az egyezményt szét kellett volna tépnie, azon nyilatkozattal, hogy nem értette az önmaga által aláírt okiratot, vagy pedig el kellett volna ismernie, hogy Róma az olaszok sajátja, s hogy Thouvenel úr szintúgy helyén lett volna, mint ő. (Nevetés.) Ezen világosságot nem akarták ; inkább maradtak ama szomorú kétértelműségben, melyet most is folytatni igyekeznek.“ Szónok beszédének további folyama főleg Olaszország egységének ellenzése s az Austriávali szövetségnek ajánlása körül forog. Szónok dicséri az austriai alkotmányosságot, s azt Francziaországnak ajánlja, mint támaszt, Európábani közös czélokra. „Már akár Poroszország becsvágya ellen akarjunk ellenszegülni“ — úgymond — „akár a keleti kérdésről legyen szó, hol Austria a status quot akarta, akár végre a hatalmasság unióját akarjuk helyreállítni, mindezen esetekben Austria ránk nézve a leglényegesebb hatalmasság lenne. Már Olaszország egysége Francziaországot Austria szükségképi ellenévé teszi. Most fölfogandják önök, hogy nekem az olasz háborút szerencsétlenségnek kelle tartanom, kivált következményeiben. Azt mondom önöknek, hogy ezen egység Francziaországra nézve kevéssé, s Olaszországra nézve alig kívánatos ; azonban megengedem, hogy az olaszok ezen kérdésben a leghivatottabb bírák, s hogy Olaszország minden nemes szelleme az egység mellett van.A Szónok Olaszországot a középkori Görögországgal hasonlítja össze, s részletes párhuzamot von Florencz s Athéné közt; az olaszok csupán multjokra gondoltak ; az olasz fajok lényegesen különbözők; az egységes főelemek nem léteztek stb. A villafrancai békét — melynek Olaszországból a német szövetség mintájával szövetséget kelle alakitnia — szónok „mély bölcseség tényének“ tartja. — Erre szónok ismétli mindazon érveket, melyek az európai sajtóban azóta fölmerültek, hogy erre a septemberi egyezményre térjen, s kijelentse: „Én részemről nagyon szeretném, ha a kormány számára eszköz maradna fönn, az egyezmény kötelezettségeitől megmenekülésre.“ A fővárosnak Turulból Florenczbe áthelyezését szónok nem helyesli. „Rómára nézve“ — úgymond — „a helyzet nem lett volna roszabbá, még ha az olaszok Turinban maradtak volna is.“ A Róma s Olaszország közti „lehetetlen kibékülést“ a világ nevetségének adja át, mire Roucher ezen megjegyzéssel vág közbe: „Még ha az valósággal álom lenne is, azzal mégis tisztelettel kell bánni “ Az encyclica alkalmából szónok hosszasan bebocsátkozik az ős újkori történelembe, mígnem Roucher így kiált hozzá: „Az, mit ön mond, ránk nem alkalmazható, mivel mi nem akarjuk az állam s egyház különválasztását!“ A rómaiaknak rendezett szabadsági állam rendhezi jogát illetőleg szónok azoknak kész ugyan reformokat megadni, de nem az önmagukróli rendelkezés jogát; nekik meg kell elégedniük emlékszobraikkal, melyek oly sok idegent csábítnak Rómába.“ Végül szónok ismétli a császár elleni azon vádat, hogy Francziaországnak semmi jót sem tesz, ha egy oly 26 milliónyi nemzet megalakulását megengedi, mely talán egykor a Rajnán túl, egy 40 milliónyi más nemzetnek nyujtana kezet.“ Thiers beszédére Olivier Emil válaszolt. „En“ — úgymond — „egész erélylyel csatlakozom ahhoz, mit Thiers úr a vallási meggyőződésekről mondott. Ezért én nem fogom megtámadni a kath. egyházat. Nézetem szerint a vita nem is e körül forog. Nekünk egy politikai kérdést kell megbírálnunk, mire teljesen illetékesek vagyunk. A septemberi egyezménynek két teljesen különböző hatása volt. Az az olasz egységet kihirdető s megszilárditá, s a franczia kormány, Olaszország s a pápa állását megváltoztató, egy uj elemet hozván be egy oly kérdésbe, mely fölött századok óta vitatkoztak. Alaptalan Thiers urnak azon állítása, hogy azon perezben, midőn a polgárháború kitört, Olaszországban szabadelvű mozgalom nyilvánult volna. Nápolyban egy oly fiatal király uralkodott, kihez Victor Emanuel s Cavour a legbarátságosabb kérelmeket intézték, de nem hallgattak rájuk. Toskánában teljes félreértés uralkodott a fejedelem s nép közt. S miért? 1848-ban, mint mindenütt Európában a forradalom után reactió állott be. Thiers úr azt mondja, hogy Olaszország a szabadság felé haladt, holott még csak vasúti építésekre sem lehetett engedélyt nyerni. Mostama nemes ország az élet országa; ott egy oly fiatal nemzetet találunk, mely nehézségekkel küzd, s tapasztalatlan ugyan, de erővel, reménynyel s jövővel bir. Mi történt, midőn Villafrancánál megállapodtak ? A császár őszintén confoederatiót akart megalakitni. Ha Olaszország szerencsétlenségére elfogadó ama confoederatiót, mit mi ajánlunk neki, mi, kik Austria befolyásának megtörése végett mentünk Olaszországba, úgy mi, 50,000 ember elvesztése után, Austriát még erősebbnek hagytuk volna, mint a minő az valaha volt. Fordulat állott be, s tudják-e önök, ki hoza létre az egységet ? Nem Mazzini, nem Garibaldi, hanem ezek ellenei, ama Maninok, Ricasolik, Peruzzik, kik 20 évig küzdöttek az egységi eszme ellen, s kik rögtön fölfogták, hogy más meggyőződést kell követniök. Ekkor ezen kiáltás : „Egységet! egységet!“ hallatszott Olaszország egyik végétől a másikig, s Olaszország egysége megalakult. Az nem egyetlen egyén műve, az szükség s jótétemény volt. Az, mi az olaszoknál közös birtok volt, a külföld iránti gyűlölet, a közös fájdalmak s örömek voltak. Ezért kelt föl Olaszország az egység eszméje s szava mellett. Thiers úr az olasz egységben a franczia-austr. szövetség akadályát is látja. Szinte szégyenlem, fiatal tapasztalásomat az övé ellenébe helyezni, de szabadjon kimondanom, hogy épen nem helyeselhetem ezen elméletét, mely Francziaország sorsát Austriáéhoz kapcsolja. Legnagyobb királyaink mindig az Olaszországban austriai befolyás megsemmisítésének politikáját követték. A 7 éves háború összes történetírói fájlalták az Austria s Francziaország közti akkori szövetséget. A császárság balesetei ama naptól kezdődnek, midőn az Austriával kezet fogott. Várjon jelenleg őszinte szövetségesre találhat-e Austriában Francziaország, melynek törekvései a nemzetiségek támogatására irányoznák? Thiers továbbá az olasz egységben fenyegetést lát Francziaországra nézve, melynek változott politikája arról a gondoskodásban áll, hogy a kis államok ne legyenek nagyokká. Én azt Thiersnek ezen hozzátétellel ismétlem : Ez a régi kor politikája. Francziaország nagysága nem mások gyöngeségében áll, az nagy lehet nagyok közt. Most Thur beszédének második részére, — az egyezménynek a római kérdésrei befolyására térek át. Midőn az egyezményt megkötöttük, kétféle vélemény létezett. Az egyik volt az unió-párté, mely azt állíta, hogy Róma Olaszország sajátja, már akár óhajtják ezt annak lakosai, akár nem. Ez volt Mazzini, Garibaldi s a tett párt véleménye. A másik, a mérséklettek s Cavour véleménye más után ugyanezen eredményhez jutott. Cavour helytelenül azt hive, hogy Róma Olaszországra nézve szükséges, hogy az Róma nélkül fej nélküli test, s ő Rómát mint szükségest kívánta. Úgy, amint a kérdés föl volt állítva, az egyezkedés nem volt többé lehetséges, s én magam számos olasz államférfiaknak ezt mondom : „Ilati Rómát kívánjátok, már akár egy elvont elvnél fogva, akár mint szükségességét, a kath. érdeket fogják ellenetek fölhozni. Ha azt mondjátok, hogy Rómára szükségtek van, a katholicismus ugyanezt mondandja, s a katholicismus érdeke könnyen föleid helyeztethetnék, mint az olasz egységé. Az igazság tehát nem itt fekszik.“ Az igazság abban áll, hogy a pápa oly souverainitással bir, melyet el kell ismerni; azonban egyszerűen akkép, hogy az ugyanazon lábra helyeztessék, melyen bármely más souverainitás áll. Ebben fekszik a megoldás, s nem másutt. A sept. 15-ki egyezmény az unitáriusok s Cavour megoldását visszautasítá. Olaszország lemondott Rómához, állítólagos jogáról, de viszont a pápa világi souverainitása minden más souverainitás szabályszerű föltételeire vezetett vissza. Az egyezmény minden oly magyarázattól megmentve, — mely által azt homályossá akarják tenni— azt jelenti, hogy Rómában se Olaszországnak, se a katholieismusnak nincs joga“ Több hang: „Ez ellenmondás!“ Ollivier: „Én nem akarok ellenmondásokat egyeztetni ki; én azt mondom öröknek, amit látok. Az egyezmény félreteszi Olaszországnak s a katholicismusnak ellenmondó igényeit. Jövőben az, mi a pápaság patrimoniumából még fönnmaradt, oly független fejedelemséget fog képezni, mely fejedelemmel s alattvalókkal bir. Róma nem az olaszok, de nem is a katholicismus sajátja; az a pápa s a rómaiak sajátja. Váljon az egyezmény megmentendi, vagy megsemmisítendi-e a világi hatalmat? ezt nem tudom. Ez a pápai kormány jó, vagy nem jó magatartásától függ. Thur szerint a rómaiaknak igényük van jó kormányzatra, azaz oly kormányzatra, hol a szükséges szabadságok léteznek. Már ezen szükséges szabadságok Rómában nem léteznek. Ezt maga, a minden gyarusításon fölülálló Lacordaire atya is elismerte, midőn ezt monda : „A pápaság gyöngesége abban áll, hogy kormányrendszere elavult.“ Ha tehát a pápa világi hatalma a népnek megadja azt, amit megvár, fönn fog maradni. Ha pedig makacsul ragaszkodik 17 év óta tartó ellenszegüléséhez, s ha vallásos s hü gyermekek tanácsaira oly okiratokkal felel, mint az encyclica, akkor az össze fog omlani. (Nagy fölindulás.) Az encyclica szükségesség ténye volt. A sz.szék világi kormánya theokraticus s absolut; míg a többi európai kormányok ugyanezen jellemmel birtak, a pápai kormány jobb volt, mivel humánusabb volt, s inkább pártolta a haladást. De mióta alkotmányos kormányok helyettesíték az absolut kormányokat, a római udvar kénytelen volt, vagy saját rendszerét megváltoztatni, vagy az új kormányokat anathema alá vetni. Ekkor már 1789. óta mindegyik pápa kiadó encyclicáját, vagyis elődeinek tanait előkeresve, a modern polgárisodást s az új elveket kárhoztató. S valóban vagy ezen elveknek kell bukniok, vagy a pápai kormánynak kell reformokat elfogadnia. Ezért az encyclica a szükségesség ténye volt, és semmiféle szó-vita s kommentár sem foszthatja meg az encyclicát valódi jelentőségétől. Ha a világot csak futólag bíráljuk, minden antagonismusnak látszik, de ha azt tanulmányozzuk, minden harmóniává lesz. Látszólag minden physicai s erkölcsi erő visszataszítja egymást, de valósággal csak azért taszítják azok vissza egymást, hogy összetartsanak, s hogy a végleges rend azok szabad szelleméből álljon elő. A vallás s a szabadság két el nem oltható láng; az egyik a jövőbeli város reményét, s a másik a jelen város munkáit világítja meg. Azok egykor egyesülni fognak, s akkor oly uj s fénylő világosság álland elő, melynek a világ örvendeni fog.“ A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Szerdán április 19. 1865 Pozsonyi mérő- 8 mázsánkint. Bank töri. kamat, 19.50 14.75 17.75 bánáti ^„fontos 2.45—2.65. 2 99—3.16. (tiszai fontos 2.65—3.10 . 16—3.56. Búza/fehérm. »7, font. 2.75-3.—. 3.27—3.49. Ibácskai $s/„ font. 2.85— 3.—. 3.35—3.49. f pestmegyei e s/ti font. 2.85—3.35. 3.21—3.69. Kon 'Vl0 f. 1 70—1 80. 2.18—2.25. i sírfőző-árpa f. 2.20—2.40. 3.14--3.33. *rpa \ abrak-árpa % f. 1.30-1.50.1.89-2.11. Zab *%, fontos 1.15—1.25. 2.50 -2.50. Tengeri öreg */„ fontos 1 40—1.65. 1.84 2. 6 Bab fontos 4.40—4.65 5. 6—5 28. Belea 1.60—1.85. 2.—.—2.26. »0 sz. 11.—12.40 1 sz.10.20— 11.60.2 sz 9.—9.60. tiszt 3 . 8.—8.80. 4 „ 7..— . 5 „ 5 50- 70 . 16 „4.20— korpái.—1.60. tisszsöpredék 2.40. Olajmagvak káposita-repcze 5 ft erősen kináltatott. S luczorni magyar 33—34 ft. „ franczia 40—45 szíriai vörös —43 , nepC..pl.||Xzeres' Olajvogá«« repeze ■zlradék . Disznózsír magyar fehér 14—15 ft. békés 12 ft—13 ft. kék házi hamu fl—Ily, illiria 15—16y, ft. __ „ .(fehér 32—35 ft. BorUó| vörös 28-31 ft. , (nyers 19 — —ft. 1 a ) csepegtetett 21 — ft. rrozsnyói 114—115 ft. I slavontai — — sizes* 40 kr. névérték. I T«r»kanU«a 11863-ki „ — ft. «abnci I. 12—. II. 9—9y,. in. 8— 8V. kr. snyersáru szállítm. 22 ft. 40 finomított 27 len . Pestv. készít. „ vidéki szerb — magy., régen szárított 27 bánáti, erdélyi helybeli tábla 31—32 füstölt 32—33 1 1862-ki hordóban 6—6y, ft. 34 g,—35 — 32 ff — ft.28 ft. A skatályszállitó-gőzösök járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Bűnén. Lefelé. Bécsből Pestre : naponkint 69, 6. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyi gőzössel 6 ó. reg. és a bécsi személyszállitó-gőzössel 4 é. felé d. n. Váczról Pestre : nap, a helyi kőzössel 7., 6. reg. és a bécsi személyszállító hajóval 5 ó. felé d. n. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szomb. 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba: hétfőn, szerd. és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóva, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerd. 7 ó. reg. Zimonyból Orsova, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csüt. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szomb. reg. Fölfelé. Pestről Bécsbe : naponk. 6 ó. este. Pestről Vácz, Esztergomba: nap. a helyigőzössel 2 ó. d. u. és a bécsi személyszállító gőzössel 66. este. Mohácsról Pestre hétf., szerd., pént. s szomb. 3 ó. d. u. Zimonyból Pestre, vasárnap, ked. és csüt. 10 ó. d. e Orsováról Zimony s Pestre szomb. reg. Galaczról Orsóvá, Zimony s Pestre hétf. délb. s a fehérhajóval vasárnap reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsóva, Zimony s Pestre csüt. 3 ó. h. u. A Száván. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre : csütört. délben. Megérkezés Pesten. Bécsből: naponkint este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton délután. Eszék és Zimonyról: kedden, csütörtökön és szombaton d. u. Orsováról és a Dunafejedelemségekből: kedden d. u. Becs-Baziás. Bécs, Indul 7 ór. 45 p. r. - 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. - 10.49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. —1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. n. — 61S5 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. a. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Bacsai Bécs Baziás, indul 5 6. 45 p. d. a. Temesvár, ind. 10.32 ér. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8 45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.Ujvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4 45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Kuda.Trlot. Buda, ind. 6. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 6. 25 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triena Budt. Triest, ind. 6 6. 45 p. d. n Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. n. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fehérvár-Becs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny , ind. 1 ór. 30 d. n. Bécs , árk. 7 ór. este. Bécs-Fehérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd« Hlikolci-Hava Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Cseléii,Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 40 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. nana-Miakolci-Tárzil. Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12 12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. n. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. n. kiad.Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50 p. Ó. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur ind. 2.31 d. n. Szolnok, ind. 4.22 d. n Czegléd, érk. 5.33 d. n. Eszinségei menetek a vaspályán. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. I. Részvények. Kereskedelmi bank. Iparbank ..... Perti takarékpénztár . Butai takarékpénztár . Óbudai takarékpénztár Perti hengermalom . Panonia gőzmalom . 1. budai gőzm. 500 ft Uibocs. Kerskedelem épület . L 'nezínci ... Aagut........................Magyar biztosító társulat, Pannonia kölcsönbiztosítótársulat ..... Balatoni gőzhajózás Sz -Istváni kőszénbánya Losonczi vasút . . . Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Mátrai kor .... Pesti légszesz ... 6% IV. Balottelek. Fehlhitelint . . . 5V,10 , jövedékjegy 6% KiI.V8tdtrhermt.kft tv magyar............................. I'emesi .............................. Horvát............................... Erdélyi...........................V. Pénznemek. (Cs. koronás arany . . . .Cs. értékarany .... Napoleend or .... . Angol Souvereign . . . efizetett rszeg. Zárárfolyam Az adott-vett értékek , pénznémek megnevezése. Zárárfolyam pénz pénz Osztrák ezüst.• 106 25 e . szelvény. . 106.50 500 698 Szövetségi tallér. . . 1.590. 200 230 V. Váltók * háza. 63 950Augsburg p. 2y,100 frt.— 91 — — 4,3Frankfurt.... 100 „— 91.— 40 Hamburg .... 100 „— 81 30 500 1000London, sterling . 10 „— 108 800 1000 1200Páris frank . .100 „ 43.15 400 470 Hantsfgrek abérel 210 350 tőzsdép. 525 3681839-ki húzás jun. 1. 161 75 105 6218fi 4 ki , jun. 1. 88 25 300 7401860 ki , máj. 1. 94.Hitelint. „ apr. 1. 126 50 200 405Dunagőzhaj, húz. juh 1. 85 50 157y,— Triesti 100 ft „ jun, 1. 113 50 100— „ 50 ft „ jau. 2. 48 75 200 92 Budai köles. , jun. 15. 27.—— — Eszterházy , jun. 15. 112.50 210— Salmjul. 15. 31.210— Pálffy „ sept. 15. 27.— 50— Clary „ jul. 31. 27.— 100— St. Genois „ aug. 1. 27.— Windisehgrätz , dec. 1. 18.Wablstein „ jul. 15. <ö/4 Ke§levich „ május 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi börső távira— 74.50 ti sürgénye. 73.— 74 755% Metalliqzes .12.35 Nemzeti............... 76 35 1860. sorsjegy . . 94 10 Bankrészvény. . . 798.— Hitelintézeti részv. 185.10 5 14London ..... 108.90 8 70Ezüst.................. 106 500 87Arany.................. Szalonna Táviratok. Páris , apr. 17. A hírek, hogy az orosz császárné a franczia udvarnál látogatást teend, ismét előtérbe jutnak. A spanyol királynő szintén jelen lesz ez alkalommal. Vegezzi ex-minister az olasz király bizalmas küldetésében Rómába érkezett. Páris, apr. 18. Hírszerint Sándor császár holnap incognito Párison át Nizzába fog utazni, hol a trónörökös komolyan megbetegült. Pereire Emil szintén súlyosan beteg. Berlin, ápr. 19. Ma délután ment itt végbe a múltévi haditettekérti nemzeti emlék ünnepélyes alapkő-letétele. A király 12 óra után, az ünnepiesen földiszített hársfák terén át, a számosan összegyűlt közönség öröm kiáltásai közt, a „király-tér“-re indult. A király közeledtekor a katonaság tisztelgett. Thielen tábori prépost tarta a fölszentelési beszédet. A király a kalapácsütéseket következő szavakkal kisérte : „Az elesettek emlékéül, az élők elismeréséül, s a jövő nemzedék buzdításául.“ Az alapkőbe sülyesztett okmány különös elismeréssel emlékezett az austriai szövetségről, melyet a tábori lelkész is kiemelt beszédében, mint az egységes Németországot egyedül biztosítót. Hadi előléptetések váratnak. Berlin, apr. 17. Augustenburg hg. (Frigyes hg atyja) Berlinbe érkezett. Schleswig-Holsteinba szándékozik menni, s újonan kijavított nierstedti kastélyába költözik. Kronstadból jött levelek jelentik, hogy parancs érkezett a hajóhad gyorsabb felszerelésére, ami különben csak a júliusi gyakorlatok idejére történt volna. Sebastopol, Smerts, Petropawlowsk és Kreml fregátok már e héten megkezdik kirándulásaikat a Baltitengerre. Madrid, apr. 15. A kormányzó kiáltványa tudatja a lakossággal, hogy minden, a hatóságok ellen elkövetett rendetlenség vagy engedetlenség szigorúan fog megfenyíttetni. Milánó, apr. 18. A „Perseveranza“ Turinból f. hó 17-ről jelenti . Vegezzi követnek már néhány nap óta jelentett Rómábai utazása megerősíttetik. Ő elutazása előtt audientián volt a királynál. Hírszerint az utazás czélja a pápai államadósság, melynek Olaszország részérőli részleges átvállalása a septemberi egyezmény által kiköttetett. A „Sürgöny“ magán-táviratai. Nizza, apr. 19. reggel. Az orosz trónörökös egészségi állapota komoly aggodalomra nyújt okot. New-York, april 8. Sheridán folyvást üldözvén Lee-t, sőt Burkesvillenél megverte. Sheridán azt hiszi, Lee megadandja magát. Sherman apr. 1-jén folytatta előnyomulását. Mobile megtámadtatott. A „New-York-Herald“ szerint Campbell békealkudozásokart kezdett Lincolnnal. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Kassa, apr. 12. Az idő folyton tiszta, kellemes: a piaci lehető legélénkebb, mint rendesen nagyobb ünnepek előtt. Az életnek ára tetemesen csökkent, mit főleg a roppant számú szekereknek tulajdoníthatunk , melyek a gabnapiaczot egészen eláraszták. Legnagyobb kelendőségnek örvendett a rozs és tengeri. Kása és lencse szintén nagy mennyiségben volt. Búza köbsönkint l-ső osztályú 5 ft 60 kr., 2-dik oszt. 4 ft 50 kr. Kétszeres köblönkint l-ső oszt. 3 ft 60 kr. Rozs köblönkint l-ső oszt. 3 ft 20 kr., 2-dik oszt. 2 ft 80 kr. Tengeri köbl. l-ső oszt. 3 ft., 2-dik oszt. 2 ft 60 kr. Árpa köbl. l-ső oszt. 2 ft 80 kr., 2-dik oszt. 2 ft 40 kr. Zab köbl. l-ső oszt. 1 ft 80 kr., 2-dik oszt. 1 ft 50 kr. Kása köbl. l-ső oszt. 6 ft 20 kr. Borsó l-ső oszt. 8 ft., 2-dik oszt. 7 ft 80 kr. Lencse l-ső oszt. 7 ft 40 kr., 2-dik oszt. 7 ft. Bab l-ső oszt. 7 ft., 2-dik oszt. 6 ft 60 kr. Őrlött dara l-ső oszt. 8 ft 80 kr., 2-dik oszt. 8 ft 60 kr. Tatárka l-ső oszt. 7 ft. Burgonya l-ső oszt. 1 ft 60 kr., 2-dik oszt. 1 ft 40 kr. Aszaltszilva l-ső oszt. 11 ft 30 kr., 2-dik oszt. 10 ft 60 kr. Szesztczénkint el-ső oszt. 164 kr., 2 dik oszt. 15 kr. Marhahús l-ső oszt. 16 kr. Bornyahús l-ső oszt. 17 kr., 2-dik oszt. 15 kr. Sertéshús l-ső oszt. 20 kr., 2-dik oszt. 18 kr. fontonkint. Vas l-ső oszt. 58 kr., 2-dik oszt. 52 kr. Zsír l-ső oszt. 36 kr. fontonkint.Szalonna l-ső oszt. 40 kr., 2-dik oszt. 38 kr. fontonkint. Kisavizállás. Pest, ápril 19. 15' 2" Színházi előadás április 20-án. Nemzeti színház. „Álarczos bál“ nagy opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. Először: „Ein Sohn aus dem Volke, oder Güterverwalter und Hausmeister“ jellemrajz 2 részben. Ezt megelőzi : „Die Zaubergeige“ 1 felv. Kezdete 72 órakor. Budai nyári színház. Zárva. Suler circusa. Nagy lóverseny az Orczy-kertben d. u. 40 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovisky Gyula.