Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-30 / 123. szám
berek s állatok a habzó vizet maguk előtt látva szomjan halhatnának, —ezen régiókban csak ritka és gyors forrásokat találhatni. Mexikónak sivatag vidékeit ennélfogva nem kellene védelmezni. A támadás visszautasítását Bazaine tábornagy bátran az éghajlatra s a vad apaches-ekre bizhatja, kik az idegen berontásokat területükre nem fogadnák barátságosan. Az egyenes védelem tehát csak a parthoz legközelebb fekvő tartományokra szorítkozhatik. A jelenleg foganatosítás alatt lévő műveletekből látjuk, hogy valóban ez a tábornagynak szándéka. Castagny Iooknak éjszaknyugaton működő hadteste máris birtokába ejte Guayamát Sonorában, hogy Mexico legéjszakibb tartományainak meghódítására hadműveleti alapot teremtsen, s egy másik franczia hadtest a Rio Grandétól Matamoras felé nyomul elő, hogy a császárságtól ismét elpártolt Cortina kormányzót megfenyítse. Ez irányban még több erősítések is fognak valószínűleg menni, minthogy Juarez védelme súlypontját Montereybe, Nuevo-Leon fővárosába téve, valószínűleg azért, mert Ortega önkénteseit Texason keresztül várja. Mint fönt említve volt, valószinüleg itt is meghiusulandó kísérlet. A magyarországi leghíresebb agyagbányák vol. Magyarországban, mely nemes érczekben s különféle ásványokban oly igen gazdag, az agyagföldnek is mindenféle nemet találtatnak. Közönséges tégla-, azután cserép-, kőedény-agyag sok s részben kitűnő találtatik Bihar, Baranya, Nógrád, Gömör, Szepes, Szathmár, Veszprém, Zólyom, Pozson, Temes és Krassó vármegyékben. Sőt a porczellánagyag sem ritkaság nálunk, és pedig kitűnő minőségű, mert a hires bécsi porczellánhoz Dubrinics ungmegyei faluból hordanak agyagot, melynek ott a prágai és passaui porczellánföldekkel kell versenyezni. Azonban a tűzálló agyag, mely üveghutákban olvasztó tégelyek készítésére alkalmas lett volna, eddig csak Bihar vármegyében, Nagyváradhoz keletre 4 mértföldre, a Sebes-Körös völgyében Rév és Sonkolyos faluk határában találtatott. De legközelebb a magyar természettudományi társulat ülésében Kubinyi Ferencz úr jelentéséből úgy értesültünk , hogy Nógrád megyében Uhorszka falunál a révi és sonkolyosihoz hasonló tűzálló agyag fedeztetett fel, s hogy ez már rendes bányákban is ásatik. E tudósítás annyival örvendetesebb, mert a révi agyagnak mázsája itt Pesten 4 forintba is belekerült, holott az uhorszkai az olcsóbb szállítás miatt tetemesen jutányosabban lesz kapható. Az uhorszkai agyagbánya az említett gyűlésben bővebb ismertetést nyervén, többekre nézve nem lesz talán érdektelen, ha a híres révi és sonkolyosi agyagbányák környékének geológiai képletét adandjuk. A Sebes-Körös völgyét bezáró hegyek alkatrészeinek hosszadalmas ismertetésébe bocsátkozni nem akarván, itt csak azt jegyezzük meg, hogy a Sebes- Kőrös déli oldalán, Feketetó és Csúcsa környékén a trachitokat csillámpala váltja fel, mely sok gránátot zár magába, kivált a Nyagra pataknál, s délfelé Remecz vidékéig terjed. Feketetótól délre egy mérföldre a csillámpalán már trachitporfir tódult keresztül, s részint triász, meg liaszféle mészkövek fedik el. Bucsa ..és Csarnaházánál a csillámpalát fedő másodkori rétegek vereses, meg fehér kvarczitféle homokkövekkel, Ponornál és Korniczelnél a werfeni rétegekhez hasonló homokkövekkel és márgákkal kezdődnek. Erre Korniczel, Bucsa, Csarnoháza, Ponor, Remeczel környékein, s a Körös völgye legmélyebb pontjain , Bucsa és Sonkolyos közt vékony-lemezü, tekercses duzzadványok által jelezett guttenstein-féle mészkövek következnek. Ezek fölött világosabb, szürke és végre fehér tömeges, de néha szemcsés mészkövek települnek, melyekben itt-ott klárisnyomok láthatók. A triász-képződményhez tartozó azon mészkövek után a liasz-csoport alsó rétegei, tudniillik vereses, vagy fehér kvarczos homokkövek következnek, melyek gyakran nagy pontokat alkotnak, mint Rikosdnál, honnan Nagyvárad burkoló kövei kerülnek. Vidéki levelek. P.-Ladány, máj. 25. Tegnap jó esőnk volt; a már-már csüggedt remények újra kizöldültek; az Ínségtől nem lesz szükség tartanunk, melynek rémképe a legirtóztatóbb alakban kezdett előtünedezni; őszi vetésünk azonban már nem adja meg a középtermést se, a tavasziak még kipótolhatják, amit az őszinél elvesztettünk, ha az egek csatornái gyakrabban megnyílnak felettünk. E népes mezőváros társas élete nem nagyon eleven, bárha az értelmiség meglehetős számmal van. Mindenki gazdasági ügyekkel van elfoglalva, a tanyákon munkálkodnak, ott gyönyörködnek nagy kiterjedésű dohány-ültetvényeikben. Az irodalom kevés pártfogásban részesül. (Pedig a tanyai magányban egy jó könyv nem felesleges. Szerk.) Sok hiányzik még. Nincs községi könyvtárunk, olvasó egyletünk s más közczéjú intézetünk. A mentség itt is az időviszonyok, magunkra nem vetünk soha, pedig áldoznunk szükség ott, hol közös szellemi viszonyok felvirágoztatásáról van szó. E derék magyar község megérdemelné, ha tennénk érte valamit. Megemlítem még, hogy városunk tanácsa belátva a befásitás szükségét, a helyi uradalomtól több ezer akáczcsernetét vett, s azzal a főutczát beültetteté, jövőre azt továbbfolytatni akarván. Ez jól van igy, a kiszabotthivatali teendők nem zárják ki, hogy egyebekben is a népnek anyagi jólétét s szellemi fejlődését elő ne mozdítsuk. Most elég ennyi előleg; adja az ég, hogy jövőre e népes mezőváros haladásáról többet, érdekesebbet jelenthessek. B. Tetétlen, (Szabolcs) május 27. Az árva ügy mindenesetre a legfontosabb törvénykezési életünkben; ennek felkarolása, szigorú ellenőrzése a törvényszékek egyik legkiválóbb feladatához tartozik, s lehetetlen nem örülnünk azon, hogy megyénkben erre nézve a legtevékenyebb szellem uralkodik; mindenekfelett az árvaügyek rendezését tűzte ki feladatául több czélszerű intézkedések között maga elé szeretett főispánunk mélt. gróf Vay Dániel ur, ki a napokban a már 1860-ik év óta magángyámilag kezelt árvavagyonokróli számadások megvizsgálását rendelte el a törvényszék által, mely mellett ugyanakkor az összes községekbeli árvák és azok vagyonai összeírását hagyta meg; itt önkéntelenül is azon az egész megyebeli öszszes községek óhajtását fejezem ki, vajha mint 1848. előtt, úgy most is, minden községnek visszaadatnék az árvaügyek feletti rendelkezési joga, mit eddig sajnosan nélkülözni kénytelen, mivel az összes erre vonatkozó iratok még mindig a megyénél vannak visszatartva. Annak, hogy az ott kezeltessék, sok kellemetlen oldala van; az árva, ki már nagykorúvá lett, kénytelen igy sok költséggel és fáradsággal vesződni, mig pénzéhez juthat, kivált a megye székhelyétől távoleső vidékiekre nézve felette sok nehézség s fáradsággal kell megküzdeni, míg az eredmény elérethetik, mert a törvényszék a legjobb akarat mellett sem teheti, halmaz teendői miatt azt, hogy a nagykorú árva pénzét egyik vagy másik adósnak felmondja rögtön, erre idő kell, s hónapokat vesz igénybe, az illető adóst sem lehet egyszerre a kielégítésre szorítani, kivált a mai szűk pénz idején. Tapasztalásból tudom, hogy egy ily árva kielégítésére egy évi idő nem tartozik a ritka esetek közé. De ha saját kebelében a községnek kezeltetnék az árvavagyon, úgy az eljárás könnyebb; itt, mielőtt az árva nagykorúsága elérkeznék, jelenti magát a közgyámnál, hogy ő nemsokára elérvén a teljes kört, pénze kiadatását fogja kivánni, s a közgyám intézkedik, eleve felmondja az adósnak a pénzt azon időre, midőn a nagykorúság bekövetkezik, hogy készen tartsa azt; s ez mindenesetre mindent elkövet, hogy adósságát letörleszthesse, igy az árva időt nyer, s mindenekfelett pénzt s fáradságot kimér; ez esetben a törvényszék mint főfelügyelő szerepel az árvavagyon felett, s év végén a közgyárai számadás vizsgálatával lesz baja csak, míg ellenben most a főfelügyeleti kötelesség mellett, a közgyám terhes teendőit is viselni kelletik. De megvan annak az a jó oldala is, ha helyben kezeltetik az árvavagyon, hogy a nép teljesen nyugodt akkor, ha látja, hogy az árvák pénze itthon saját tűzhelyén lehet, s azt használhatja kevesebb kamatra, mint a milyet az uzsorások ily esetben kivánni szoktak; de ebbe is belenyugodnánk, ha országszerte így volna, azonban úgy tudjuk, hogy más megyében rég, 1861. óta minden község saját maga kezeli árvái vagyonát, s csak számadást ad évenkint a megyéknek*1), miért ne lenne ez így Szabolcsban ? Időjárásunk most kedvező, amennyiben e hó 25-én a rég várt eső beköszöntött nálunk jéggel vegyest, azonban kárt nem tett, azóta borongós időnk van, aggodalmaink, hála Isten! oszladozni kezdenek az ínség miatt. Papp Zsigmond, népzenetársasága fognak játszani. A bál kezdete 8 óra. A nyolcz órakor érkező , valamint a 2 órakor induló gőzösön katonai zenekar kisérendi a báli vendégeket. * Egy közlőnktől a következő hírt vettük: Doctor és Borsos fényképészek árverés útján 11,300 forintért megvették a kies Ferencz-magaslaton fekvő „Szép juhászné“ czímü regényes nyári lakot. De amint halljuk, a hatóság kevesli a vételárt és azért még egyszer árverés alá fogja bocsátani. Ezt annál inkább helyeselni lehet, mivel e villa a Jozefinum tulajdona. Következő érdekes tudósítást veszszük Almakerékről, május 17-ről. A bőkezűségéről, szegények, szükölködők gondozásáról ismert özvegy gr. Haller Jánosné az almakeréki róm. kath. egyház híveit egy egyedül általa épittetendő Istenházával ajándékozá meg. Az alapkő letétele ünnepélyes rendben folyt le. Szent volt a czél, és ártatlan kezekre jutott az első szolgálat. Már a regg korányán kezdődött minden helyről és vidékről a csoportosulás; a nép, melynek örege, ifja, jó és balsors közepette úrnőjét ismerte, sietett tanúja lenni adakozó szelleme kegytételének. A sorokat megnyitá a díszes, bájos Földvári Irma, mint az ünnepély hősnője, az építendő egyház pátronája. őt követő róm. kath. esperes Csíki Imre teljes egyházi szerben, a szomszéd erzsébethvárosi egyházszemélyzet majdnem minden tagja által kisértetve. A szertartást követő lakomát Földvári Józsefné, gr. Haller Klára Zengő körül, mint anyja helyettese, elsajátított megnyerő modorával. A megyei képviselet sem hiányzott, Felső-Fehérmegye érdemdús főbírája, és még mások, az áldozatkész úrnőnek özvegy gr. Haller Jánosnénak, nem szűnő éljenekkel köszönék meg ezen, a vallás érdekében szentelt áldozatát. Múlt szombaton Pest városa tanácsánál a városligetbe vezető kocsiutak megfelelőbb locsoltatása is szőnyegre kerülvén, a gazdasági bizottmány utasíttatni rendeltetett, hogy e részben kellőleg intézkedvén, figyelmét egyszersmind az utczák nagyobb tisztaságára is kiterjessze, miután a bérlők részbeni kezelése ellen már sok oldalról alapos panaszok merültek fel. Az első tekintetben azon eszme is megpendíttetett, vájjon nem volna-e czélszerű, a nagyobb öntözési költségek fedezése végett, bizonyos mérsékelt díjat szedni, mint az újabban Buda városa részéről a zugligetbe vezető útra nézve történik ; ha például személyenként minden kocsitól csak 1 ki szedetnék, igen szép összeg folyna be, anélkül, hogy a 10 krajezár helyett 11 krajezárt fizető közönség érezhetőleg terheltetnék; a városligetbel kirándulás pedig a pornak bővebb öntözés általi kiküszöbölése folytán mindenesetre sokkal élvezetesebbé válnék. * A „Hegy“ írja :A faültetések az országutakon, úgy látszik, hazaszerte megkezdettek. A debreczeni m.-pércsi után is örömmel vettük észre, hogy a több év előtt ültetett fák közül a kiszáradtak helyébe számos ákácz-csemete ültettetett e tavasz folytán. Azonkívül számos , még ezután ültetendő fának gödrei ásattak ki. Ez utóbbi munkát azonban nem helyeseljük, sőt sikertelennek tartjuk. Igaz ugyan, mikép szükséges, hogy a gödröket több napig a jég szabadon járja, mielőtt az ültetés eszközöltetik ; de az épen nem szükséges, sőt káros, ha jó előre, még az ültetés előtti évben ásatjuk meg a gödröket, mivel a föld ezalatt megkeményedik s a fák gyökei nem képződhetnek oly szabadon. — A Kisfaludy-társaság t. sz. pártolóihoz. A „P. N.“ f. é. máj. 24-iki számában közzétettem a Kisfaludy társaság azon tisztelt pártolóinak névjegyzékét, kik az 1864-től 1866-ig terjedő második folyambeli évdijakat f. é. jan. 25-ike óta május 22-ikéig 1864-re, vagy 1865-re, vagy 1866-ra is befizették, úgyszintén, a kik még első (1866diki) folyambeli tartozásaikat ugyanazon időközben lerótták. A mely pártolók f. é. jan. 25-ike óta máj. 22-dikéig évdijakat küldtek volna be s az említett jegyzékben még sem volnának megnevezve, szíveskedjenek alulírottat ez iránt felvilágosítani. Akik netán lakhelyüket változtatták, vagy akiknek lakhelye a jegyzékben hibásan volna kitéve , azokat szintén kérem, tudósítsanak, hogy a nekik járó könyvküldeményeket pontosan lehessen czímezni. Tudósítást kérek végre azoktól is, kik az eddig megjelent pártolói könyvilletményeket netalán meg nem kapták volna. Megjelent pedig eddigelé az 1864—66-dik évi folyamból : 1. A mi nótáink. Regény. Irta Abonyi Lajos. Négy kötet. (Pártolói könyvilletmény 1864-re.) 2. A Luziába, Camoenstől. Fordította Greguss Gyula, egy nagy kötet két füzetben. (Az első füzet még 1864-re, a második már 1865-re járó pártolói könyvilletmény.) Minthogy a pártolói könyvilletményekben az alapítók is részesülnek , ezennel őket is felkérem, hogy amennyiben az illető példányokat nem kapták volna meg, szíveskedjenek értesíteni, hogy a netaláni hiányok fedezéséről gondoskodhassam. Ezen reclamatiókat a tisztelt alapítók és pártolók Emich Gusztáv könyvkiadó hivatalához is intézhetik, mint amely a könyvek szétküldését teljesíti. A reclamatiókat, ha be nem pecsételve adatnak postára, nem kell bérmentesiteni. A levél hátán pedig ki kell írni : reclamatio. Felkérem továbbá azon tisztelt pártolókat, kik 1865- dik évi dijukat, vagy még az 1864-dik évit is, be nem küldötték, szíveskedjenek e hazafias áldozatkészséggel megajánlott járandóságukat lehető rövid idő alatt akár közvetlenül, akár közvetve (a gyűjtők által) hozzám indítani. Még sürgetőbben kérem erre azokat, kik még első (1866-dik évi) folyambeli tartozásukat sem rótták le. Egy-egy pártolói folyam három évre terjed, a mostani az 1864, 1865. és 1866-dik évre. A kik a Kisfaludy-társaság pártolóivá lesznek, e folyam alatt évenkint 4, összesen tehát 12 forint befizetésre kötelezik magukat , a társaság pedig pártolói számára évenkint 60 (az egész folyam alatt tehát 180 ívnyi szépirodalmi tartalmú könyveket ad ki, melyeknek mintegy harmada komolyabb eredeti műveket s műfordításokat, két harmada pedig regényféle könnyebb olvasmányt foglal magában. A pártolók sorába a három éves folyam bármelyik évében lehet lépni, csakhogy a későbben belépők a már lefolyt egy vagy két évre járó díjat is tartoznak befizetni, így, akik most, 1865-ben állanak a pártolók közé, az 1864-dik évi pártolói dijat is leteszik. Ezért azon tisztelt honleányok és honfiak, kik ez idén lépnek a pártolók közé s csak egy évi dijat küldenek be, az 1864-dik évi fizetők közé jegyeztetnek. Tudnivaló azonban, hogy a későbben belépő pártolók is a három éves folyam összes könyvilletményében részesülnek. Kelt Pesten, máj. 27-én 1865. Greguss Ágost, a Kisfaludy-társaság helyettes igazgatója. (Pest, Aldunasor, 22. sz.) r. s. A ki a férjét megcsalja.-Ban két asszony ment egy boltba hitelbe vásártani, de az árukat a kereskedő csak férjeiknek akarta kiadni. Az egyik asszonynak volt férje, de az nem szeretett hitelbe vásárlani, s nem is tudott neje piperéiről; a másiknak pedig nem volt férje, a pipere meg kellett. Mit tettek az asszonyok? Fogadtak egy napszámost 50 kr bérért s felöltöztették az egyik asszony férjének csinos ruháiba s elvitték a boltba. A boltos váltót húzott elő, de a férjem uram nem ismerte ezt, s meg kellett neki a dolgot magyarázni, s mivel a betűket is felületesen ismerte, nagy nehezen tollába mondatott, mit írjon, azután kiadatott a csomag s a vásárlók eltávoztak, — azonban a boltos segéd szemmel tartotta őket s a házban, a hová mentek, tudakozódott utánuk; itt megütődésére hallotta, hogy a brit asszonyok putzkrédlik, a férj pedig hamisítva van. A boltos rendőrség után látott, de a holmiknak már csak egy részét kaphatta vissza, a többi eladva, elzálogítva volt. Az ügy Pest megye f. tvszéke előtt van tárgyalás alatt. * Stockholmban az új állatkerti színház f. hó 19-kén egy rövid óra lefolyása alatt tökéletesen leégett. A tűz a légszesz csöveknek mérnök közbejötte nélküli vizsgálatából eredt. A lángok épen próba alkalmával törtek ki, s terjedésük oly gyors volt, hogy a foglalkozó szini-személyzet alig volt képes magát fűtés által megmenteni. — Pest város 1. főorvosa ápril havi sebészeti és egészségügyi jelentéséből következőket közöljük .Az időjárati viszonyok rend elleni szárazak s minden tekintetben hasonlók az 1863-ban tapasztaltakhoz, az eső mennyisége csak is l.10, a harmaté 3.„ mig a kipárolgás 47.gS párvonalra rúgott; a léghévmérséklény -1- 20., a legmagasabban, — a legalacsonyabb 2.» R. szállott. A közegészség állapota ismét valamivel javult, a betegforgalom kisebb mint az előbbeni hóban, szaporodtak a légzésszervi, hurutos s lobos bántalmak, de feltűnően apadt a hagymáz-járvány, úgy hogy e hóban minden 1000 beteg közül 91, holott márciusban 123 typhasenet számláltathatott. A kimutatott 4610 betegesedési eset közt 2541 járólag, 2069 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett, s. p. 1589 a sz. Rókus-, 62 a szegény gyermek-, 99 az izraelita-, 30 a keresked. kórházban stb. ; ezekben a gyógyulási arány 53,6, a halálozási 6. 28%-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt általában szenvedett : 33 tüdőlábban, 56 tüdőgümőben, 82 bujakórban, 3 himlőben, 91 hagymázban, 7 váltólázban, stb. A halálozás kisebb mint a múlt hóban, Oszv. halt 572, és p. 321 fi-, és 251 nőnemű. Életidőre nézve volt : 0—1 évesig 165, 1—10 é. 105, 10—20 é. 19, 20-30 é. 54, 30—40 é. 63, 40—50 é. 75, 50—60 é. 32, 60 éven felül 59. A halál indokát tekintve , volt : 24 halvaszülött, 14 veleszülött, és 12 agg-gyöngeségben, 4 himlőben, 12 hökhurutban, 55 hagymázban, 46 tüdőlákban, 155 tüdőgümőben, 60 rángásokban, 11 hűdésben, 5 öngyilkossal. Született 619, sp. 323 fi- és 296 leánygyermek ; volt 204 törvény télén, tehát ez utóbbi 32. aránynyal. Házasult 73 pár, s melyek még Révnél a Körös medrében, a Posorita hegyen Sonkolyosnál is előfordulnak. E rétegekben nincsen mész, s bennük találtatik a legjobb tűzálló agyag, melyet eddig ismerünk , s melyet az üveghutákban az olvasztó-tégelyek készítésére használnak. Az agyagbányák Révnél és Sonkolyosnál a Biharhegységből benyúló mészkő - felsikhoz tartozó Posorita hegyen vannak. Itt az agyag 3—4' vastag telepet képez, mely valami 5 ölnyire van a televény alatt. Nemcsak a szomszéd Arad és Szathmár, hanem a távolabb fekvő megyékbe is szállítják e becses agyagot, sőt sok kimegy ebből Galicziába és Bukovinába is; s ez agyag most már az uhorszkaival együtt hazánk becsesebb kincsei közé tartozik. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 26-ki ülésében Walsh interpellátiójára Palmerston lord azt válaszolja, mikop az Amerikávali levelezés a confoederált czirkáló-hajók tárgyában, folyvást tart; egy erre vonatkozó újabb sürgöny legközelebb érkezett meg. A levelezés mindkét részről a legbarátságosabb jellemet viseli. Baxter-nek egy interpellációjára Palmerston lord azt válaszolja, hogy Angolország- s Amerikának a rabszolga-kereskedés elleni együttműködése a polgárháború által gátolva volt, de remélhetőleg az legközelebb újra meg fog történni. A „Globe“ s az „Express“ tagadják, hogy Johnson kártérítést kívánt volna az „Alabama“ által az amerikai kereskedésnek okozott károkért. Szerintük ezen kérdés folyvást azon ponton áll, melyen Lincoln által hagyatott FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ a császárnak egy iratát közli Napoleon herczeghez, melynek tartalma következő : „Legdrágább rokonom és uram! Nem mulaszthatom el, nyilvánítani önnek azon fájdalmas benyomást, melyet az ön ajaccioi beszéde reám gyakorolt. Midőn én önt távollétem alatt mint a titkos tanács elnökét a császárné és fiam közelében hátrahagytam, barátságom és bizalmam jelét akartam adni, és reméltem, hogy az ön jelenléte, magatartása és beszéde tanúságot teend azon egyességről, melynek családunkban kell uralkodni. Azon politikai programm, melyet ön a császár negydje alatt fölállított, csak kormányom ellenségeinek szolgáltat okot oly magyarázatokra, melyeket én nem szeretnék helybenhagyni. Ön azonkívül még harag és gyűlölet érzelmeit nyilvánította, melyeknek ideje lejárt. Hogy a mai időben a császár eszméit méltányolhassuk, a felelősségnek és hatalomnak nehéz próbáit kellett kiállanunk; egyébiránt mi törpék képesek vagyunk-e Napóleon nagy történeti alakját valódi értéke szerint méltányolni? Valamint egy colossalis szobor előtt állva, képtelenek vagyunk annak összbenyomását egyszerre fölfogni, s mindig csak azon oldalt látjuk, mely szemünk előtt van ; innen a fölfogás elégtelensége és a vélemény különbsége. — De ami az egész világ előtt bizonyos, az az, hogy a császár a kedélyek anar*) Tudtunkkal az árvaügyek még nem kezeltetnek ugyan mindenütt egyöntetűűleg, hanem biztosíthatjuk munkatársunkat, hogy a legtöbb megyében, melyet ismerünk, az árvavagyon a megyei törvényszék mint árvaszék felügyelete alatt s többnyire az úgynevezett cumulativ mód szerint kezeltetik, s ezért legyen megnyugtatva, hogy nem csak Szabolcsban van ez így; különben azon nézetet, hogy az árvavagyon a községek által kezeltessék, csak mint a levelező magánnézetét kérjük tekintetni. Szerk. biáját, a valódi szabadság ezen félelmetes ellenségét, megakadályozza, legelöl is családjában, aztán kormányában, azon szigorú fegyelmet hozta be, mely csak egy akaratot, csak egy cselekedetet enged. Jövőre én sem fogok eltérni hasonló magatartástól.—Ezzel drága rokonom és uram, kérem Istent, hogy önt szent oltalmába vegye. Napoleon.“ A „La Presse“ Napoleon herczegnek egy, a császárhoz intézett iratát hozza, mely így hangzik : „Felség! Felséged máj. 23-ról kelt irata, s annak a „Moniteur“-beni közzététele következtében beadom lemondásomat, mint a titkos tanács alelnöke, s mint az 1867. évi műzárlati bizottmány elnöke. Fogadja felséged azon mély s tiszteletteljes ragaszkodás kifejezését, melylyel vagyok felségednek leghívebb rokona Napoleon.“ Egy, a Napoleon-erődből f. hó 25-röl kelt sürgöny szerint, a császár 24-én esti 6 órakor oda érkezett, miután a képzelhető legjobban miveit, s legfestőibb vidéken utazott át. Tezi-Uzutól kezdve nagy-Kabylia összes lakosai számos falvaikból roppant tömegben tódultak a császár útjába. A császár 25-én reggel, miután a katonai kápolnában misét hallgatott, tüstént Algírba indult vissza. A constantinei polgármester legközelebb egy kiáltványt adott ki, melyben ez mondatik : „Legyetek bizalommal. A fejedelem ajkairól eredt első szavak elismeréssel méltányják előbbi küzdéseitek erélyét. A császár azt akarja, hogy bízzunk a jövőben. Constantine csak késlekedve lépett a polgárisodás befolyása alá, melytől várja átalakulását. Az rövid időn egy vasút áldásait élvezendi. A császár oltalma, kiegyenlítvén az akadályokat, azt ama magasságra emelendi, mit ezen afrikai tartomány főhelyének politikai s anyagi érdekei jelölnek ki számára.“ A kiáltványban kijelentetik, hogy a philipperike-constantinei vasút munkálatai legközelebb meg fognak kezdetni. Algírban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott Ma- Zakoff herczeg halálának évnapján, melyen a főhivatalnokok , a herczeg özvegye is jelen voltak. A „Cour d’Algérie“ szerint Marokkóban, Rabat környékén, újabb lázadás ütött ki. A szultán seregének élére állott, a lázadók legyőzése végett. A „Patríe“ szerint a császár— mielőtt Oránt elhagyta volna — a spanyol királynőtől egy sürgönyt kapott, melyben Spanyolországon keresztül haza utazásra hivatik meg. A császár erre tüstént azt válaszola, miképp rendkívül meg van hatva a hozzá intézett kegyteljes meghívás által; azonban azt nem teljesítheti , Afrikában tartózkodása túlmenvén programmjának határain. Napoleon herczeg Corsicából visszatérve, f. hó 25-én a császárné által elfogadtatott OLASZORSZÁG. Mint Turinból 25-röl jelentik, 24-én ment végbe a bari-brindisi-i vasút megnyitása, melyen a kir. herczegek s a brindisi-i s monopoli-i püspökök is jelen voltak. Ma I aret báró, franczia követ, 24-én este Turinból véglegesen Florenczbe, az olasz kormány székhelyére költözött át. Ezóta már az összes többi követségek is ugyanoda költöztek át. NÉMETORSZÁG. Mint a „Nordd. Alig. Zig" jelenti, az általános vám-egyleti értekezlet feladatait bevégző, a zár ülés 24-én tartatott meg. A bajor kamra f. hó 27-ei ülésében az amnestiatörvény a bizottmány indítványai szerint, 131 szavazattal 1 (Ruland) ellen elfogadtatott. A királynak háromszoros zajos éltetése kisérte a szavazási eredmény kihirdetését. A „Dresdn. Journ.“ a királynak egy, az igazságügyministerhez intézett iratát hozza, mely egy kir. herczeg születése alkalmából minden 1849. évbeli politikai vétkesnek teljes amnestiát ad, a politikai becsületjogok korlátlan helyreállítása mellett. A DANIA: A király s a koronaherczeg f. hó 26-án Korsörön át a Belt felé utaztak el, hogy ott várják be a 27-én oda érkezendett orosz gyászhajórajt. A koronaherczeg a hajórajjal Sz. Pétervárra menend. BELGIUM. A Belgium s a vám-egylet közt köt