Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1865-05-13 / 110. szám

érvényességének korlátozása a kormány előtt gyakor­latinak látszik, mivel előbb tapasztalásokat kell gyűjteni. A kormány oda nyilatkozik,hogy a többség indítványával egyetért. Auersperg Antal gr.: A törvénynek alapul szolgáló gondolat oly tévútra vezető, miszerint ahoz ragaszkodni nem lehet. Egy másik kérdés azonban a keresztülvitel, a­mely igen nehéz lehet. Nyílt titok,hogy itt arról van szó, mikép azon pótlékok, melyek eddig Bécset illették, vizessenek át a tartományok és közsé­gekre. Csak az a kérdés, mily jogigénynyel bír Bécs községe, ez egyenlő a nullával. De a tényleges birtok­lás is jog, mely csak az erősebbnek engedhet. Ha egyes községek a vasutak által valóban nagyobb terheket viselnek,­ akkor segélyül az országos törvényhozás útja a legjobb. Szónok egy concret példát hoz fel, hogy mily hatása lenne ezen törvény létesítésének. Minden­esetre igazságosabb lenne, a pótlékokat a tartományok­ra fordítani, azonban még ez sem igazságos , mivel a méltánytalanság a pótlékok mértékében rejlik. A vasút a közönségé, az államé, nem pedig az egyes tartomá­nyok és községeké. Ragaszkodik azon tételhez: ki jog­gal bír, kapja meg az egészet, ne negyedét, vagy felét. Neki úgy tetszik, hogy a bizottmány nem épen lelke­sedik a törvény iránt, mely ellen ő szavazni fog. Ma­radjunk a jelenlegi provizóriumnál, míg az adó­reform keresztül lesz vive; mirevaló az új proviso­­rium ? Nagyon rész jel az egy törvényre nézve, ha annak kibocsátásával egyszersmind halálítélete is be­következik. Törvényeket tartósságukért kell hozni. Ő a napirend mellett fog szavazni. (Tetszés.) B. H­e­n­n­o­­ szintén a napirendre térés mellett szól. Neki az egész készülék nagyon mesterkéltnek tet­szik. Ezen törvény érvei nem látszanak előtte kielégí­tőknek. Minden vasutat minden község mint jótéteményt tekint; a vaspályák jövedelmei nem tekinthetők ingat­lanoknak. Mivel ő a jelen törvényhozás érvényességét mint olyat tekinti, azért ez öt annál biztosabban han­golja saját volumára. Jablonowsky ha kijelenti, hogy szintén a kisebbségi szavazat mellett akar szavazni, a­nélkül azonban, hogy annak indokolásához csatlakoznék. Majdnem úgy tűnik fel, mintha a vasutak, azon tájakra nézve, melyeken áthúzódnak, szerencsétlenségek vol­nának. A kisebbség tudósítója gr. W­i­c­k­e­n­b­u­r­g rövid szavakban adja elő a fenforgó szavaknak tartal­­­mát. A törvény nem csupán Bécset, hanem más helyeket is illet, hol a vasutaknak központi igazgatóságai létez­nek. Az adóreform s a vasut-engedély-törvény alkal­mat nyújtanának a tényállás alapos megvizsgálására. Lasser minister még egyszer emlékezetbe hozza, mi indította a kormányt ezen törvény előterjesz­tésére. E kérdés már az ötvenes években ministeri ta­nácskozás tárgya volt. Talán gyakorlatibb leendett, a törvényjavaslattal mindaddig várakozni, míg az adóre­form ideje közelebb nem jó. Azonban nem csak a kö­veti ház, hanem az urak háza is kifejezte óhaját egy ily törvény létrejötte iránt. A kormány-előterjesztmény épen nem kifogáson felüli, de ha itt valamit tenni akar­nak, úgy mindenesetre a kormányjavaslatot tartja a jobbnak. Azon gondolat bizonyosan közel áll, hogy a felosztandó összegek a sok községek helyett az egyes országos alapítványoknak juttattassanak. De a jelen törvényhozás a maga illetékességével ezen mód ellen van. Mi Bécs városának s Alsó-Austriának a pótlé­kok iránti jogát illeti, úgy ez nem olyan,hogy kárpótlás nélkül el ne vonathatnék. Azon elv marad a helyes, GMmmammammmmmmmammmummmmmmmmammm hogy ott, hol több községekbeli keresetről, jövede­lemről van szó , annak mindenesetre észszerű igénye van a kárpótlásra. — Ajánlja a kormányelőterjeszt­­mény elfogadtatását, melytől a jogosultságot bizonyos határig nem lehet megtagadni. Ily nagy lelkesedést a kormány-előterjesztmény iránt a kormány sem táplál. Gróf Auersperg Antal a napirendre átté­rés iránti indítványt magáénak mondja. (Számosan pár­tolják.) fővárosban a székely földön tett népismei tanulmányai­nak gyümölcsét, a „Székely föld és lakóiról“ írt művét kiadhassa. E fontos, érdekes és tanulságos munka mi­előbbi megjelenését óhajtjuk.­­­ Felhívásul a nevelésügy barátaihoz e következő sorokat vettük : A hazánkban keletkezett és virágzásnak indult egyesületek egyik legrégebbike és fontosabbika, az 1836-ban alakult kisdedóvó-in­­tézeteket Magyarországban terjesztő egyesület, f. hó 18-án délelőtti 10 órakor a nemzeti museum termében nyilvános ü­nnepélylyel összekötött közgyűlést tart, melynek főrészét negyedszázadot jóval meghaladott fenállása örömének és boldogult gróf Brunszvik Teréz emlékének szenteli. — Az em­lékbeszédet Kacskovics Lajos ur tartandja. Ezt fogja követni a választmány előterjesztése 30 évről, az egyesület életerejének felújítása, gyarapítása, s sikeresítése fölötti intézkedés, az alapszabályok módo­sításának tervezése és végre az elnökség, választmány és tisztviselők megválasztása. A választmány meghívott ezen közgyűlésre az egyesületi tagokkal együtt mindenkit, a­ki a nevelés ügye által érdekelve van." A kinek emléke itt ünnepeltetik, gr. Brunszvik Teréz érdemeiről legyen följegyezve, hogy ő mint ma­gyar honleány a nevelés európai hirü nagy mes­teréhez Sveiczba utazott s hat hétig nála lakott, hogy elveit elsajátítván, azokat a legkisebb korú gyermekek­re alkalmazhassa; miután hazatértével hazánk akkori viszonyait terveihez kedvezőknek nem találta, vissza- és tovább utazott Skóthonig, hol azokat a gyárak mun­kásainak általa összegyűjtött gyermekeire feltűnő si­kerrel valóban alkalmazta is , mely tapasztalással ké­sőbb hazatérvén, saját házában az egész birodalomnak első óvodáját megnyitotta, két évvel később nyilván meg a bécsi, 6 évvel később a bajorhoni, még később pedig némely más német tartománybeliek, melyeknél szintén ő fáradozott. Az anyagi vállalatok anyagi hasznot ígérnek; egyesületünk ilyet közvetlen nem ígérhet tagjainak, de közvetve igen, azon megmérhetlen jóban, mi az ál­lam haszonvehető tagjainak szaporításából minden egyes emberre háramlik; e mellett elfoglalhatja kiki azon lelki jót, mi a résztvevők gyűjtése és egyéb jó szolgálatok tudatában és nyilvánossá tételében számára is ajánlkozik.­­ Azon reményben, hogy az intézetek tisztelt elöljáróságai és vezetői, kiválólag a boldogult befolyása által állított intézetek részéről, főkép Budáról és Pestről már csak ügyünk közössége tekintetéből is megjelenni fognak, örömmel nézünk elébe a szívből óhajtott találkozásnak. * Mint Schrecket­ az akadémia tagjait, úgy fog­ják Danzi és Holler a nemz­­sériház tagjait két photo­­graph-albumban kiadni. Említett fényképészek a tiszta jövedelem 20%-át a színház segélyintézete javára ajánl­ják fel. * A hölgyek asztalának egyik kedves vendége, a néhány év óta czélszerű, díszes kis alakban megjelenő „Gombost ”-n­a p t­á­r* az idén is meg fog jelenni Rózsa ági Antal szerkesztése alatt, ki a hazai jobb írók műveiből fogja e kedvelt hölgy-naptárt összeállí­tani. A czimkép ezúttal Zichy Nándorné grófnőt ábrá­­■olandja,a Lipcseiben készült acaélmetszvényben.­­ A Dante-ünnepély Bécsben a halhatat­lan költő nevéhez illő fénynyel fog megtartatni. Murasia, az itteni egyetemnél az olasz nyelv és irodalom do­cense, a Divina Comoedia fölött fog felolvasást tartani, itt lakó olaszok pedig i. hó 14-én a kisebb redoute-te­­remben, mely e czélra díj nélkül jön átengedve, aka­démiát rendeznek, melynek egész jövedelme a helybeli szegényeknek jut, miután a kiadásokat aláírás útján ők födözik. A párját ritkító programm eddig megállapított számai: Dante­ symphonia, melyet a florenzi ünnepély számára Pacini készített; egy kevéssé ismert dal: Conte Ugolino, Donizettitől, énekli Angelini; ária Stra­­dellából, énekli G­r­a­z­i­a­n­i; részletek Rossini „Stabat materiéből s más énekdarabok A­r­t­o­­, Galetti, Lotti, Volpini énekesnők s Everardi, Mongini, Pandolfini éne­kesek által előadva ; hegedű solo Hellmosber­­g­e­r­­­ü 1, stb. (B. H.) . A pozsonyi polgárság f. hó 9-ken temette el legidősb tagját, egy oziposzt, ki 99 évet élt. Ennek végszavai azon kívánságát fejezték ki, bárha azon 8 napot megérhetné még, mely 100-ik születésnapjától elválasztja, hogy megünnepelhetné százados életét. — A fömnéltóságu hétszemélyes tábla I. tanácsá­ban május 13-án s köv. napokon előadatnak : Panlyár János Kralovánszky Teréz s érdektársai c. telekkönyvi ügy. Blayr Dávid s társa Ráthonyi János e. szerződés­­fentartás. Ka­tona István s érdektársai Katona József s többek e. örökség-kiadás. Polgár Ilona s érdektársai telekkönyvi átírás. Gr. Szirmay Istvánná s társa Durs Lipót e. haszonbérlői kim­ozditás. Néhai Sieber Henrik hagyatéki Ügye. Lois Márton mint a Kovátsik Márton árvái gondnoka Szlávik Pál e. tulajdon iránti igény. Dvornits/ Sztokó Bosnyák Bozsó a neje e. 590 ft s já­rulékai. Ábel János Skoricza János e. 460 forint és já­rulékai. Krizsán Flóra Buzi András elleni visszahelye­zés. Molnár Ágoston Kern Ignácz e. haszonbéri tartozás. Azary Mihály Boronkay Piroska s férje e. 888 ft 82 kr. Előadó : B­l­a­s­­i o­v­i­t­s Kálmán ktb. Nyirády János neje Borbély Éva e. tulajdoni igény. Zgirgya Pán Zgirgya Stréin s érdektársai e. hasonló. Ifj. Ungváry Gedeon s érdektársainak letét kiadását tárgyazó ügye. Id. Huszt János a társa Lubik József c. végrehajtás. Előadó : Urbanovszky Jusztin stb. (T. Cs.) A Somogym­egyei Kéthely mezővárosa egyik ut­­czáján lévő kutnál a múlt hó közepe táján éjjel-nappal nagy mennyiségű nép gyűlt össze, az illető kút tulajdo­­nosnőjének azon állítására, hogy az Isten anyját fiával karján, égő gyertyákkal környezve látta a kútban. A tolongó nép a kút körül naponkint szaporodott akként, hogy már zászlóval ellátott processiók is gyülekeztek. Az elöljáróság felvilágosítása, sőt az illető esperes úr közbenjárása sem volt képes a néppel elhitetni, hogy a kút tulajdonosnője vagy magát ámítja, vagy mások ámítását czélozza, s végre hatóságilag kellett a kutat elzáratni s a tilalom áthágására szigorú büntetést szabni.­­ S­z­u­c­s Róza gordonkamüvésznő m. ápr. 30-án s május hó 2-kán Zomborban köztetszést vívott ki; a bevétel egy részét az ottani kórháznak ajánlotta, miért is a zombori ifjúság a művésznő tiszteletére ünne­pélyes tánczmulatságot rendezett. p. A csinosan berendezett Beleznay-kert, melyből annak bérlője Kunszt János a régi circus­épületet kihordatván, azt egészen díszesen berendezte, — ma nyittatik meg. Annak bérlője iparkodni fog a hely csinosságának megfelelőjemn, — azt a t. vendé­gek látogatására jó ételek, italok és szolgálat által is érdemessé tenni. * Gr. Lázár Kálmán és Schwarcz Gyula — mint a „P. H.“-ból értjük, egy (uj) tudományos en­cyclopaedia­ magyar lap kiadására készülnek. — Az egyetemi dalegylet f. hó 18-án majálist rendez a „zugligeti fáczán“-nál. Délelőtt kirándulás a he­gyekbe, 1­ét órakor közös ebéd, délután és estre távoz. A da­lárdára­ felváltva egész nap magyar zenekar működik. Bácsmegyei Towarisowa, Bukin, Plawna és Waisska helységekben, vett biztos jelentések szerint, a hagymáz aggasztó mérvben lépett fel, s már több halálo­zás is történt. Orvosi segélyről s annak kellő alkalma­zásáról gondoskodva van.­­ A szegedi izraelita temetőnek a közutczához leendő csatolása a mag­y. kir. helytartótanács múlt évi aug. 5-én kelt intéz­ményével elrendeltetvén, az említett izraelita hitközség ez intézkedés ellen felfolyamodással élt. Az e részben leérkezett udvari rendelvénynyel az országos kormányszék intézvénye a felfolyamodók visz­­szautasításával helybenhagyatott, azon megjegyzéssel, miszerint a felfolyamodott hitközségnek elegendő idő szabandó arra nézve, hogy az illetők halottjaikat az új temetőbe áthelyeztessék.­­ Aradon a városház-utczai Stotz-féle házban a második emeleti márványjárda f. hó 8-án leszakad­ván, ez alkalommal az épen ott foglalkozó napszámosnő E. Mária, halálos sérülést szenvedett. A szerencsétlen nő (két gyermek anyja) a Darányi-féle kórházba szál­­líttaték. A vizsgálat a helyhatóság által megindíttatott. * A nemzeti szállodában egy sajátszerű vendég üti föl tanyáját, egy úgynevezett látnoknő , vagy jós­asszony,­­ a­ki bizonyos megszabott díjért a hozzá for­duló egyéneknek jövendőt mond. Három kérdés díja csupán 2 ft. Hosszabb társalgásba 5 ftért bocsátkozik. Mondják, hogy nyakában egy amulettet visel e classi­­cus jelmondattal: Mundus vult sat. * Említettük volt annak idejében — irja a „Korunk“ — hogy Kolozsvár és Fenes közt egy fenesi birtokos csak eltűnt. Később ismeretlen kéztől azon tu­dósítást kaptuk volt, hogy Alvinczen mulat, mit azon­ban rokonai megczáfoltak. A napokban a Szamos meg­áradván, Kolozsváron alól pár órára, Nemes-Zsuk ha­tárán a víz egy hullát vetett partra, melyről azonban a fő teljesen hiányzott. Vizsgálat létetvén, ruhájáról hi­vatalosan ki van deritve, hogy a hulla a szerencsétlen Gajzágé 19 éves kocsisáé, szász­lónai Vonitz Gligáé, melyről a fő oly finomul van lemetszve, hogy a leg­ügyesebb műtőnek is érdemére válnék. A test egészen ép, nem mutat arra, hogy folyvást vízben lett volna. A fő még nincs felfedezve. E szerint annyi felderült, hogy rablógyilkosok áldozatai lettek. Gajzágóról és szekeré­ről most sem tudni semmit. — A pesti sz.-Rókus közkórházban a hagymádban szenvedő betegek száma a hét folytán­ felette apadt; a gyógy­kezelési viszonyok következendők valának : máj. 5. ápolás alatt maradt 57 férfi, 34 nő, össz. 91 beteg, „ 6-tól 12-ig felvétetett 18 „ 6 „ „ 24 „ összettm 115 beteg, máj. 6-dikától 12-ig gyógy. 29 férfi, 7 nő, össz. 36 „ „ „ 12-ig elhalt 8 „ 4 „ „ 12 „ máj. 12. ápolás alatt maradt 38 „ 29 „ „ 67 „ A gyógyulási arány volt 31 .$, a halálozási pedig 10. $-81. A hagymázos betegek létszáma e hét folytán 67 és 87 közt ingadozott; a közkórházban mai napon ápolás alatt létező összes betegek száma 718-ra mg. Pest, máj. 12-kén. Az ermdorfi fürdő és savógyógyintézet. Ernsdorf egy órányira fekszik Bielitztől, ausztriai Sziléziában. Közel van ide még Biala, Skotschau és Teschun, Albrecht főherczeg birtoka. Ernsdorf bájos vidéke, pompás tiszta balzsamos lege és a juhnyájaktól sejt kitűnő savója miatt a nyári hónapokban már számos évek óta igen keresett helye a betegeknek, kiknek száma a tüdő-, lélegzési szervek bajaiban, gürvély és köszvényben tapasztalt rendkívüli gyógyeredmény következtében annyira felszaporodott, hogy a földbirtokosság indíttatva érze magát, a közel s távolról jövő vendégek számára egy tökéletesen fölsze­relt gyógy­intézetet állítani, kényelmes vendéglakások­kal az új gyógyudvarban és a két kastély­szárnyban. Ernsdorf mintegy teremtve látszik ily gyógyinté­zet számára. Míg más ily helyek, hegyek közt fekve, csak fáradalommal közelithetők meg, Ernsdorf alig egy órányira van a bielitzi éjszaki vaspálya-állomástól. Környéke üdülést lehel. Vízforrások csörgedez­­nek a nyugpadokkal ellátott árnyas fák alatt. A Besz­­kidek, mint a Kárpát-hegyláncz folytatása, gyönyörű messzelátókkal szolgálnak. A szövetséghalom s a Mühl­berg alig pár percznyire esik Ernsdorftól. A széles he­gyi réteken juhnyájak legelésznek, melyek h­atos gyö­kerekkel táplálkozva adják a vendégeknek a gyógyító savót és a tápláló hegyi sajtot. A pórlakok mindegyike gyümölcsfa-koszorúval van eve­zve. A gyógyintézet maga közvetlenül a százados fák­kal gazdag földesúri parkban fekszik és árnyas lomb­sétányaival óvja a tüdőbetegeket a ridegebb szelektől. A parkkal szomszédos hegytetőket tűlevelű erdő fedi, balzsamos illat­árt lehelve. A vendégek szeme láttára készült savót szép időben a szabadban, esős időben egy üveg­teremben iszszák, mely oly nagyszerűen tágas, hogy a savó-ivás itt is sétával kapcsoltathatik össze. Ezenkívül gazdagon van fölszerelve Ernsdorf úszó­­medenczékkel, hideg és meleg fürdőkkel. Az idény május 20-kán veszi kezdetét. Valamint az orvosi ápo­lásról, úgy egyéb ellátásról is a legjobban gondoskodva van. Az itteni tartózkodás olcsóságára nézve irányadá­sul egy pár tételt jegyzünk fel: Egy tágas tiszta szoba hetenkint 3—4 ft, a jó tápláló közeléd 10 napra 5 ft, 12 fürdő­i ft. Egy me­­szely savó 5 kr. Egy meszely frissen fejt tej 4 kr. Ki­rándulásokat lehet tenni a bielitzi és bialai vadászlak­hoz , továbbá Ustronba, a hires Visztula folyó forrá­sához. Ezenkívül, hogy a léleknek is meglegyen a magáé, van a fürdőnek könyvtára, olvasó­terme; Erns­­dorfnak kath. és protestáns temploma. Az idei fürdővendégek közt ott van hazánkból többek közt Bulyovszkyné, kinek ez ismertető sorokat köszönjük. A követek házának liléje máj. 11. Az elnökséget Hopfen alelnök viszi. A jegyzőkönyv fölolvasása, s a beérkezett iratok közlése után a ház a napirendre tér át. Első tárgy : az utó­választás a braunau­ried-neu­­markti vasútvonal tárgyábani bizottmányba (dr. Herbst helyébe, ki a választást nem fogadá el.) A szavazat­jegyek beadattak, s a szavazat­vizs­gálat tüstént eszközöltetik. Az első választásnál a sza­vazatok annyira szétoszlottak, hogy­ senki sem nyer többséget, legtöbb szavazatot nyert Schindler. Új­raválasztás eszközöltetik, mely alkalommal ismét sen­ki sem nyeri meg az absolut többséget. Legtöbb szava­zatot nyernek : Schindler és Gschnitzer, kik közt esz­közöltetik a szűkebb választás. Ennek eredménye az lett, hogy 137 közül 73 szavazattal Gschnitzer jön megválasztva. A napirend második tárgya : ama 9-tagú bizott­mány választása, mely az adó­bizottmány állandósága iránti törvényjavaslatot előlegesen tárgyalandja. A választási jegyek beadatnak, s a szavazás-vizs­gálat eszközöltetik. Absolut többséget nyertek: M­ü­h­l­­feld, Kér­er, Wezyk, Hartig gróf, Kuranda, Hassmann, Teutsch, Polowy, a­utó­választás által H­a­g­e­n­a­u­e­r. A legközelebbi tárgy : Berger indítványának első fölolvasása, az igazságügyminister azon közlése alkal­mából, mely több bécsi törvényszékek elnökeinek tilta­kozását foglalja magában, a Schindler követ által az 1865. ápril 26-diki ülésben tartott beszéd tartalma ellen. Berger, mint indítványozó, szót emel indítvá­nyának indokolása végett. Szerinte az igazságügyminis­zer által előterjesztett iratok a házban meglepő benyo­mást idéztek elő. Ezen benyomás volt az, mi­nt indít­ványának tételére bírta. Az egész sajátszerű, s parl­a­­mentekben aligha gyakran előforduló eset jelenleg már nem áll fönn egész tisztaságában. Az elnök akkor az okiratokat egész terjedelmükben fölolvastatá. Ezáltal egy be­végzett tény állíttatott elő, mivel a tiltakozás a házzal közöltetett, ezt már nem lehet megváltoztatni. A szabad szó érdekében a háznak nem szabad megál­lapodnia ezen bevégzett ténynél. Valamit tenni kell oly czélból, hogy ily tény jövőre lehetetlenné tétessék. Ha megengedtetik, hogy kívülről tiltakozások hozassa­nak a házba, ekkor a vitatási szabadság megakasztatik. Az igazságügyminiszer az okiratokat az ügyrend 25. §-a alapján hozá be a házba. Ezen fejezet szövege sze­rint itt csupán a kormány közléséről lehet szó. Szónok azt gyanítja, hogy ezen közlés egy ministeri tanácsi határozat következménye. Hogy mi történjék a kor­mány közléseivel, előesetek által meg van állapitva. Ő a Roganski követségi megbízása elvesztése iránti kormányi közlésre emlékeztet, mely szintén egy bi­zottmányhoz utasíttatott; továbbá a 13. §. alapján tett intézkedésekre vonatkozó kormányi közlésre; valamint a pénzügyminiszer nyilatkozatára emlékeztet, mely Giskra indítványára egy bizottmányhoz utasíttatott. Ezért még csak azon főkérdés marad fönn, hogy váljon az igazságügyminiszer legutóbbi irata olynemű­e, hogy a ház azt mellőzheti. A kivülreli tiltakozások által, mint ő megjegyzé, a szabad vitatás a házban megszo­­ríttatik. A mentességi törvény 1. §-a is érintetik az ily tiltakozások által. Ez azt rendeli, hogy a követek nyi­latkozataikért csupán a ház által vonathatnak fele­letre. Ha a tiltakozás nem sérti is meg ezen 1. §-t, de azt igen közelről érinti, mivel az némileg megrovást foglal magában. Ha ezen tiltakozásnak hely adatik, ak­kor ezt még számos tiltakozások követnék. Azon aggo­dalom fejeztetett ki, miszerint a mentesség különböző osztályok elleni kikelésekre adna alkalmat, de nem kell feledni, hogy az austriai követek háza érdek­képvi­selet. Abban, a helyek hiányos betöltése daczára, min­den érdek képviselve van. Ha valaki a házban a bírói kart, mely mellett a budget-vita folytában többen pár­­tolólag em­eltek szót, megsértené, a házban hangosan emelkednének bajnokok a mellett. Szónok nem ismeri el a törvényszékek elnökének jogát ily tiltakozá­sok emelésére s azt mondja, hogy — ha ő jól van értesülve , még a törvényszékeknél is szava­zatok emelkedtek a tiltakozások ellen. Ha a ház megnyugodnék abban , hogy az iratok fölolvastat­tak, ezáltal egy incorrect eljárás helyeseltetnék. Az ő nézete szerint amaz iratoknak épen semmi helyet sem kellene találniok a jegyzőkönyvben, s ő azt hiszi, hogy az iratokat a kormányhoz kellene visszaküldeni. Az ő indítványának czélja egyszerűen az, hogy a ház bizto­síttassák a kívüli tiltakozások ellen. Egyébiránt a tilta­kozásokban épen semmi tények sincsenek fölhozva; ezek csupán azt állítják, hogy Schindler követ részint világosan, részint szólási képletekben megsértő a bírói kar becsületét. Ezért ő indítványát elfogadásra ajánlja. A szavazásnál Bergernek azon indítványa,­­ mi­szerint az iratok, előleges tárgyalás végett, egy bizott­mányhoz utasittassanak — elvettetik. Erre a kérvényzési bizottmánynak több jelentései következtek. Egyleti ügyek. A pesti hazai első takarékpénztár eddig fenállott abbeli eljárását, — miszerint a betett tőkék kamatai egy évben egyszer, deczember végével tőkésítettek, 2­1. évi március hó 29-én tartott rendes közgyűlésében a közlekedő közönség előnyére akkér változtatta meg, miszerint ezentúl a betett tőkék ka­matai egy évben kétszer, június és deczember végével a tőkéhez csatoltatnak s tovább kamatoztatnak. Eddig a betevő fél a január elseje előtt betett tő­kének vehette ki csak félévi kamatát július elseje után , s ha azt tőkésíteni akarta, ki kellett vennie s újból betennie, a felfizetések után járó kamatok pedig a kö­vetkező január elsejéig ki nem adattak. Ezen a betevő közönségre nézve nehézkes eljá­rás a felhívott közgyűlési­­végzés által megszüntetett, ezentúl az év folyama alatt bármikor betett eredeti tő­kék kamatai, föltéve, hogy azok az intézetnél 15 napon át elhelyezve voltak, valamint a felfizetések után járó kamatok is — kétszer egy évben, június és deczember végével a betevők közbejötte nélkül is tőkésittetnek , s tovább kamatoztatnak. Kelt Pesten, 1865.­ május 9-én. A választmány. A pesti biztositó intézet f. hó 11-én tartott választmányi ülésében felolvasott igazgatósági jelentés tudatja, miszerint az alapszabályok és kötvénymintáza­tok legfelsőbb helyen kelt megerősítése ki van adva. Az engedélyezés folytán a társulat négy vezérü­gynök­­séget állított fel: Triestben, Bécsben, Prágában és Brívin­­ben. Benn a hazában pedig eddigelé 11 ügynökség van felállítva és szervezve: Pozsonban, Sopronban, Győrött, Eszéken, Székesfehérvárt, Szegeden, Temesvárt, Ara­don, Debreczenben, Miskolczon, Kassán. Végre a tár­sulat hivatalnokai számára nyugdíjalapról gondos­kodni és ennek kidolgozandó tervét leendő tárgyalásul fentartani a választmány az igazgatóságot felhatalmaz­­tatni kéri. A társulat egyszersmind a Pest-lipótvárosi templomépitési kölcsönben 5000 ft tőke erejéig részt veszen. Ezen eljárás helyeseltetvén, jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 8-án Bai­nes választási reform­ bilijének tárgyalását folytatván, Sir G. Grey kijelente, hogy a kormány támogatja a bili második felolvasását, mivel az a választói census leszállítását úgy tekinti, mint a­mely nem vezet a de­­mokratiára, hanem inkább a népképviselet alapjait megszilárdítja, az alkotmányra nézve teljes biztonság­gal,­­ a munkás­osztályok kielégítésével. Szónok egy­szersmind megjegyzi, mikép a kormány nem tekinti magát kötelezettnek a reformnak nagy mérvben­ léte­sítésére, a­nélkül, hogy e tárgyban előre megkérdezte volna az ország érzületét. Mindemellett is a ház 288 szavazattal, 219 ellen elvett a reform­bilit. Izlandban újólag nagy ingerültség uralkodik. Múlt vasárnap egy, a dontarfi síkon tartatott raonstre-mee­­tingben — miután több beszéd tartatott — következő falragasz olvastatott föl, s terjesztetett szét : „Sic semper tyrannis! 1865. sorompója elé idéző 1772-t. Izlandiak! Az angol mészárlók ál­tal elkövetett vérengző kiirtások s gyalázatos rablások 93 évi hallgatást s megvetést szabnak rátok, sőt még azt is meghagyják nektek, hogy semmi módon se csat­lakozzatok külsőleg ama nemtelen közöröm-nyilvánitá­­sokhoz, miket f. hó 9-én fognak szemeitek előtt föltün­tetni Strongbow s Cromwell nyomor ivadékai, kik véletlenül Izlandban születtek ugyan, de a kik hango­san kihirdetik Angolországhozi hűségüket. Izlandiak! Bizonyítsátok be Izlandhozi hű­ségieket, a testvériség kötelékeiben egyesülvén, hogy így Izland az izlandiak sajátja legyen ! Isten tartsa meg a népet !* Londonba azon tudósítás érkezett, hogy a pápa néhány nap előtt Manning­et nevezé ki westminsteri érsekké. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ egy, a csá­szárné által aláirt oly rendeletet közöl, mely helyben­­hagyja a deauvillei (Calvados­ megyében) község-ta­nácsnak azon határozatát, melynélfogva ama községben M­o­r n y herczegnek emlékszobor fog állíttatni. A „Moniteur“-nek egy Algírból f. hó 7-ről kelt sürgönye szerint, a császár nagy kirándulást tett a mi­­tidzsai síkságra. Miután meglátogató a buffariki föld­­mivelői versenyt, valamint egy ottani kitűnő gyapot­gyárat, Ued-Lalley-, Coleah- s Bu-Audából visszatért Algírba. A Mitidzsa- i Sahelben eszközlött tetemes ha­ladások által elragadtatva lenni látszott. Többizben bá­mulatát tanusita az útjában eső szép vidék fölött, s az európaiak munkájának jövője iránti reményét, ezen gazdag s termékeny vidék közepette. Mindenütt a­ leg­­melegebb üdvkiáltásokkal fogadtatott. A sürgöny elin­

Next