Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1865-05-23 / 118. szám

minden felszereléssel és a hajó kormányosa Victor­ Emánuel igen jól talált arczképe, kemény carrarai már­ványba vésve,­­ nagyon megtetszett a királynak. Már semmi kétséget sem szenved, hogy Olaszország kibékü­lőfélben van a római udvarral, annak a ministe­­rium naponként félreismerhetlen jeleit adja ;Így például e napokban betiltatott a színházakban oly előadások rendezése, melyekben papok, barátok stb. szerepelnének, pedig eddig ezek a cselek­mény csomózásához sűrűn alkalmaztattak. Egészen betiltatott a következő három színmű, új rendeletig : „Gróf Marana“, „Valdesiek”, „Az Inquisitió titkai“. Nincs ínyére e kibékülés a ha­ladó pártnak, mely ebben Róma, mint Olaszország fő­városának vesztét látja; e napokban várják Fiorenczbe Berardi és Franchi bibornokokat, kik az alku­dozásokat fognák a római udvar nevében folytatni. Mig a kormány a római udvarral alkudozik, ad­dig D’ Andrea bibornok , Mattei decanus­ bibor­­nokhoz irt levelében panaszt emel Antonelli ellen s őt erőszakoskodónak nevezi, ezen levél D’Andrea bibor­nok által a szabad­ sajtónak átadatott, azon kérelemmel, hogy tegye közzé. Antonellit még azzal vádolja, hogy a szent atya bizalmával visszaél és hogy a külföldön a pápa tekintélyét tettei által kisebbíti sat.. Ezen levél írására D’ Andrea bibornokot azon körülmény késztette, hogy 1863-ban többször kérelmet intézett a pápához Antonelli bibornok közbenjárása által, hogy egésségi szempontból ideiglenesen elhagy­hassa Rómát és hogy szülőföldjére Nápolyba szabadsá­­­­got kaphasson; de ez nekie a szt. atya által, Antonelli javaslata következtében, mindig megtagadtatott, míg 1864-ben D’Andrea egészsége rosszabbul ván, ez min­den szabadság nélkül elhagyta Rómát és Nápolyba költözött, hol is mindeddig tartózkodott. Asztaldíjáért többször folyamodott ezen idő alatt a római udvar­hoz , de annak kifizetése mindeddig húzódott és ha­­lasztatott, hol pénz­hiány, hol más okok miatt, míg a múlt hónapban nyilvánosan kijelenték neki, hogy a pápa parancsára fizetése mindaddig felfüggeszte­­tik, míg ő ezen tartományokban időzend. Ezen pá­pai rendelet Victor Emanuelnek tudtára esett, és saját szántából azt rendelte, hogy D’Andrea bíbornoknak évenként 21 ezer frank fizettessék az egyházi pénztár­ból (equivalens bibornoki fizetésével) mindaddig, mig a római udvartól a fenntnevezett rendelet vissza nem vonatik. DAndrea bibornok köszönettel fogadta a ki­rály ezen szívélyes rendeletét és ezen rendelet követ­keztében írta a fenntnevezett levelet Mattei legidősb bibornokhoz, felkérvén ezt, hogy a sz. atyánál jelentést tegyen, mily sértőleg bánik el vele, suburbicarius püs­­pökkel. Antonelli fiatalabb s csak diaconus bibornok; ezenfelül jelenti, hogy rendelete szerint, mivel egészsége hanyatlásnak indult, holt tetemei Rómába fognak vitet­ni, hogy ott sz. Anna, védszentje lábaihoz temettes­­senek el. Hadseregünk, habár a múlt télen annyira r meg­­ritkittatott is, hogy a rendes helyőrségre sincsenek ele­gendő katonák, mégis egy új miniszeriális rendelet következtében még annyi embert lesz szükséges ideig­lenes szabadságra küldeni, mennyi évenkint megkiván­­tatik 12 millió frank meggazdálkodására a hadi bud­­getből! ? C­i­a­l­d­i­n­i spanyolországi utazásának kedvező következményeit reméljük, annál inkább elvárhatjuk ezt Cialdini, mint bárki más közbenjárása által, mivel Cialdini neje egy a lege­lkelőbb spanyol családokhoz tartozik, s ennek következtében egy kis népszerűség­gel bir a spanyol udvart környező és némi befolyással biró családoknál; neje vele utazott el. V. G. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 19-ki ülésé­ben Griffith interpellációt tett az iránt, hogy várjon az angol kormány teend-e előterjesztéseket az amerikai unió kormányának, a lázadók vezéreivel­ bánásmód tárgyában. Erre Palmerston lord azt válaszolja, hogy az angol kormánynak semminemű beavatkozás sincs szándékában. FRANCZIAORSZÁG: Algírból f. hó 19-én Páriá­ba érkezett hivatalos tudósítások egyltalában nem erő­sítik meg a császár élete elleni merényletről Londonban elterjedt hírt. Sőt inkább a császár teljes jó egésségnek örvend. Egy Oránból f. hó 18-ról kelt sürgöny szerint, a császár 17-én a rosz idő miatt nem mehetett el, mint szándéka volt, a Sig gát­ építményeihez. De azon első­rendű földmivelési érdekek tekintetéből, miket egy ily közhasznú munka képvisel, a császár elhalasztó Mosta­­ganembe elutazását, s 19-én akarta létesítni első ki­rándulási tervét. 18-án a császár megszemlélte a mers­­el-kebiré erődöt.­­ A hajóraj, miután megérkeztét három­szoros lövésekkel üdvözlő, szemei előtt kiszál­lási hadgyakorlatot eszközlött. A „Moniteur algérien“ szerint a császárnak Orán tartományábani mulatása 6—7 napig tartana. 3 diadal­ív állíttatott föl Oránban a császár elfogadása végett, az olaszok, spanyolok s francziák által. A császár számos oly egyéneknek kegyelmezett meg, kik a harrachi, lambessai fogházakban voltak fogva, valamint több más elitélt polgári s katonai egyéneknek is megke­gyelmezett. A törvényhozó­ testület elé f. hó 18-án egy oly törvényjavaslat terjesztetett, mely Páris városát 60 év alatt visszafizetendő 250 millió főnyi kölcsön fölvételére hatalmazza föl, mely kölcsönnek főleg a közmunkák mielőbbi létesítésére kellene fordittatnia, az 1859. jan. 6-ki törvény által annectált községekben. E tárgyban megjegyzendő, hogy míg a községtanács 300 milliónyi kölcsön mellett nyilatkozott, az államtanács annak ösz­­szegét 250 millióra szállita le. OLASZORSZÁG: Mint Rómából jelentik, R­e­­v­e­­ gróf, az olasz királyság senatora, f. hó 18-án oda érkezett. Azt hiszik, hogy öa Regezzi által meg­kezdett alkudozások folytatásával van megbizva. Re­ves azon államférfiak egyike, kik leghevesebben ellen­zék Cavour grófnak a római kérdésbeni politikáját. Az „Italia“ azon bécsi lapoknak válaszolva, me­lyek Victor Emanuelnek tulajdoníták a római udvarral megkezdett alkudozások kezdeményzését, azt állítja, hogy IX. Pius Victor Emanuelhez intézett levelének önkéntes s váratlan megküldése minden alkudozást megelőzött, s a pápai meghívás következtében küldetett V e g­e­z­z­i Rómába. E lap hozzáteszi, hogy általáno­san azt hiszik, mikép az alkudozások kielégítő ered­ményre fognak vezetni. Egy turini levél részleteket közöl bizonyos rejté­lyes besorozásokról, melyek ott — mint mondják — Garibaldi nevében történnének. A „Movimento“ föl van hatalmazva kijelenteni, hogy Garibaldinak semmi köze sincs ezen ügygyel, s hogy a rejtélyes to­­borzók saját czéljukból az ellenkezőt akarják elhitetni, s méltatlanul visszaélnek Garibaldi nevével. Azt állítják, hogy a „Monarchia italiana“ pere következtében az olasz kormány egy oly törvényja­vaslatot készít elő, mely szerint valamely lap ügyvise­lőjének jövőre a szerkesztők egyikének kellene lennie. Mint a franczia lapoknak Ajaccióból jelentik, ott az I. Napoleon s testvérei emlékére emelt szobor leleplezése f. hó 15-én ment végbe nagy lelkesülés kö­zepette, s roppant tömeg jelenlétében. A megye összes hatóságai, s az összes szárazi-­s tengeri csapatok je­len voltak az ünnepélyen. Az ünnepély helyének kör­nyékén horgonyzott hajók üdvlövéseket tettek. N­a­­p­o­l­e­o­n herczeg hosszas beszédet tartott, többizben tetszés-nyilvánítások által szakasztatván félbe. A Bo­naparték életrajzát nagy ékesszólással adá elő , mél­tányló I. Napoleon éltét s tetteit, s végül egy egész szabadelvű politikai programmot fejtett ki. A csapatok s a községi küldöttségek el­lép­tetésa után — a­mi nagy­szerű látványt nyújtott — a herczeg bizonyos számú érdemjeleket osztott ki. A magye-főnök, az állam­­ügyész, Abbatucci követ, s az ajacciói polgár­­mester a becsület-legió tisztjeivé, s G­a­v­i­n i­s több mások annak lovagjaivá neveztettek ki. A földmivelési s ipari verseny nem remélt eredményeket szolgáltatott. A jutalmak kiosztásának másnap kelle végbemennie. 17-én lóversenynek s nagy lakomának kelle rendeztet­­nie. Erre a herczeg Bastiába fog menni. NÉMETORSZÁG. A dán követ, Q­u­a a­d e . f. hó 20-án Berlinbe érkezett s tüstént értekezletet tartott B­i­s­ra­a­r­k minister­elnökkel. SPANYOLORSZÁG. A madridi lapok folyvást azt állítják, hogy Napóleon császár Algírból visz­­szatérve hihetőleg meglátogatandja Madridot. A „Cor­­respondencia“ szerint a császár s a királynő közti ösz­­szetalálkozás igen hihetőleg a hó utolsó napjaiban fog történni. A császár a legszigorúbb incognitóban fogna Madridba jönni. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Mint Bukarestból f. hó 19-ről jelentik, a p­énzügyminiszernek a ministeri tanácshoz intézett jelentése a múlt évi deficitet 28, s a folyó évit 21 millióra teszi. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Varsóból jelentik, hogy az orosz császár legközelebb látogatást teend Lengyelországban, Konstantin nagyherczeg kí­séretében. A „Journ. de St. Petersb.“ oly még eddig ki nem adatott lengyel okiratokat közöl, melyekből kitűnnek, hogy a legújabban canonizált Kuncevic érsek a A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. _______Hétfő, május 22. 1865. Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. 126.20 bánáti *^,1 fontos 2.70—3­00. 3.29 -3.57 tiszai •*„ fontos 3 10—3.20 1.65-3.72 Buca­fehérm. •»„ font. 3.05-3.20, 3.63-3.72. bácskai »%, font. 3.20—3.25, 3.77 -3.78. pestmegyei font. 3.25—3.60. 3.82—4.09. 'V„ f. 1.95—2.20. 3 43-2.75. i­­serfőző-árpa /. 2.20-2.40. 3.14--3.34. *rp“ ) abrak-árpa «g,0 f. 1.60—1.70. 2.32-2.43. Zab ‘U, fontos 1.25—1.45. 2.91—2 99. Tengeri öreg %, fontos 1.60-2.10 2 31-2 53 Bab *f,­ fontos 4.40—4.65, 5. 6—5 28. Höles 1.75-2.05. 2.19.-2.50. - 10sz.11 50-12.40 1 ss.10.50—11.60,2sa.9.80—10. • 3 „ 8.80-9. 4 . 7.80-8. 5 „ 6.20-6 40. 1 f 6 , 4.5 I— korpa 1.60 -2 10. lisztsöpredék 2.8­­—3 Olajmag vált kápossza­repese 6 ft erősen kínál­­tatott. törköt Mén ! Inez érni magyar 26 — fi „ franczia 36 — szíriai vörös — , „__ 1nyersáru szállítm. 24 ft. Repc*e°ln|­­ hétszeres finomított Ola|po|ád­a repeső 1.50—1.55 len 8satou.ua | Pestv. készít. 17r.—30 g, „ vidéki 85 g, ft. szerb — 31 ft. Itnagy., légen szárított 81—31 ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 13­­ füstölt 32—S4V, (1862-ki zsákban 9 -9y, n. jl863-ki , — ft. Törstk­ istlis­ tabaca I. 8^-9 IL 75,-7/,. ül. 8~8y, kr. ! magyar fehér 135,—145, ft. békés 12— 125, ft. kék házi barna 10/,—11. illiria 15—16 ft. fehér I. 32 ft. II. 29 ft. II. 24—26 ft. S'I vörös I. 28—30 ft.­­ nyers 18-18/, ft. ) csepegtetett 1854 —19 . A személyszállitó-gőzösök járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Ikonén. Lefelé. Pécsből Pestre : naponkint 65, 6. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyigö­­zössel 6 ó. reg. és a bécsi személy­szállító-gőzössel 4 ó. felé d. u. Váczról Pestre : nap. a helyigözössel 75, 6. reg. és a bécsi személy­szál­lító hajóval 5 ó. felé .L u. Pestről Mohácsra: hétfőn,­ szerdán, pénteken és szomb. 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba : hétfőn, szerd. és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóvá, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerd. 7 6. reg. Zimonyból Orsóvá, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csill. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Kon­stantinápolyba : szomb. reg. Fölfelé, Pestről Bécsbe : naponk. 6­­. este, Pestről Vácz­, Esztergomba: nap. a Pozsony, ind. 4­45 d. u. helyi gőzössel 2 ó. d. u. és a bécsi Bécs, érk. 5­ 33 d. u. — 6 személy­szállító gőzössel 6 ó. este. s Mohácsról Pestre hétf. szerd., pént. s szomb. 3 ó. d. n. Zimonyból Pestre, vasárnap, ked. és esti­. 10 ó. d. e Orsováról Zim­ony s Pestre szomb. reg. Galaczról Orsóvá, Zimony s Pestre hétf. délb. s a fehérhajóval vasárnap reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsóva, Zi­mony s Pestre csüt. 3 ó. d. u. A K­áván. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre : csütört. délben. ■egérkeiés Pesten: Bécsből: naponkint este. Mohácsról: vasárnap, kedden,csütör­­t­tökön és szombaton délután.­­ Eszék és Zimonyról: kedden, csüttör­­­­tökön és szombaton d. n. Orsováról és a Dunafejedelemségek­­r­­ől, kedden d. o. 1 Es­inségei menetek a vaspályán. Bén Baifáz. • 6. Bécs, tudni 7 ór. 45 p. r. - Pozsony, ind. 10 6. 24 p. r. -10.49 p. e. É­.-Ujvár ind. 1 6. 20 p. r. —1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. n. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8­6. 9 perez este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. a. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. a. Temesvár, ind. 10.32 ér. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.-Újvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. 4 3 reggel, óra reggel.­ ­ Réca-Fekérvér, este. Bécs, ind. 7 6. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 6. 45 p. este. Csegléd élHlikolci«HasM ▼Arad. Czegléd, ind. 9 a. 27 p. reggel Szolnok, ind. 10.27 reggel P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. S. — .L n. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. T.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. CseglédaArad. Bulai Bécs adal T­teil Buda, ind. 6 ó. 80 p. r. — 5.15 d. n. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragarhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel Trieet-Buds Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. n Laibach, ind. 12.57 éjjel Pragerhof ind. 9.10 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — T.10 reg. Buda, érk. 8.S este. — 9.14 d. e. fehérvár­ Bécs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. e. Bécs, árk. 7 ór. este. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.­Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 & n. Arad, érk. 5.27 d. n. KasM*IHi­ku­lcs*Tárad • Csegléd, Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolca, Ind. 7.52 reggel Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.­Ladány, Ind. 1.45 d. n Szolnok, ind. 4.44 d. n. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 a. 8 p. reggel P.-Ladány, ind. 12.43 d. e. Czegléd, érk. 5 41 .L u And.Cirgléd Arad ind. 9. 6. 50 p. d. e. Caába ind. 12.6 d. e. M.-Tur ind. 12.6 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 5.83 4. »o­ k­ adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. I. Rén­vények. Kereskedelmi bank, Iparbank........................... Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . . . budai takarékpénztár , Pesti hengermalom. . . Pannónia gőzmalom . . I. budai gözm. 500 ft kibocs. Kereskedelmi épület . . Linczhid ...... Alagút.................................. Magyar biztosító társulat, Pannonia kölcsönbiztosító­társulat ............................ Balatoni gőzhajózás . . Sz -Istváni kőszénbánya . Losonczi vasút .... Pozsony- Nagyszombati . I. kibocsátvány . . . II. kibocsátvány . . . Mátrai kox...................... Pesti légszesz ... 6% IX. láb­­levesek. Földhitelint . . . 5%% , jövedékjegy 6% IIl.földteherit.kft* Magyar ........ Temesi . ...........................­ Horvát................... . . . Erdélyi ..................... IT. Pénznemek. Cs koronás arany . Cs. értékarany ... Napoloend’or....................... Angol Souvzreign . . . Befize­tett összeg. Zárár­folyam Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése. Bank töri. kamat. Zárár­folyam pénz pénz Osztrák ezüst. . . , 107.­ , „ sielvóny. . 107.65 500 710 Szövetségi tallér. . . 1.61 200 232T. Válték a hóra. 63 965Augsburg p. 2V.100 frt.— 91.35 420Frankfurt.... 100 .— 91.40 40 75Hamburg .... 100 .— 81.15 500 1055London, sterling . 10 .— 109.30 1000 1445Páris frank . .100 .— 43.40 400 540lorijegyek abéczi 210 360 télidén. 525 3581839-ki­hozás jun. 1. 158 85 105 631854-ki „ jun. 1. 88.25 300 7401860-ki . máj. 1. 93.90 Hitelint. „ jul. 1. 200 400Dunagőzhaj. húz. jul. 1. 85.75 157y,—Titesti 100 ft . jun. 1. 115 — 100— . 50 ft . an. 2. 48.75 2(H)HGy,Budai köles. „ jun. 15. 26 75 — Eszterházy , ian. 15. 112.50 210— Sahn „ jul. 15. 31.­210 — *Fálfry , sept. 15. 27.­ 50— Clary jul. 31. 26 75 100 — 'St. Genuis , ang. 1. 27.— Windiscbgräts, dec. 1. 17.75 04 Waldstein , jul 15. 19.50 94 Kegleviob , míjns i. 12.75 Como-jegyek , ja;;, 2. 17.75 A béczi börse távirat — . 74.90 ti ü­rgénye. — 73.— 74 755% Metalliqnes . 70.85 Nemzeti................. 75.90— 1860. sorsjegy . . 92 65 Bankrészvény . . 801.­14.9­ Hitelintézeti ré­szv.183 -118London ................. 109.30 8.72 Ezüst.................... 107.­10.95.Arany... ... ..18.1 Hozz­áizk­aflék 465* kr. névérték. 17-ik században a’heterodox­ok elleni kegyetlen ü­ldö-­­zések által tünteté ki magát, miknek következtében a népdüh áldozatává lett. AMERIKA: Ewell confoederált tábornok egy Grant tábornok­hoz intézett levélben erélyesen tilta­kozik azon vád ellen, mintha a confoederált államok Lincoln meggyilkoltatásában bűnrészesek lennének. „Mindazon szerencsétlenségek közt“ — úgymond — „melyek a déli lakosságot, vagy a déli államok bárme­lyik egyénét érhetik, szerintem a legnagyobb azon eszmé­nek hitelre találásában áll, miszerint azok az iszony indignatioján kívül valamely más érzelmet táplálhatná­nak az Egyesült­ Államok elnökének meggyilkoltatása fölött.“ Ewell tábornok levele nagyszámú déli tábor­nokok aláírásával van ellátva. Johnson elnök a pennsylvaniai küldöttségnek adott válaszában újólag kiemeli a honárulás bűntényé­nek komolyságát, s azon kötelességet, miszerint az igazságot nem lehet föláldozni a kegyelemért. Az an­gol lapok ez alkalomból megjegyzik, hogy az új elnök beszédei nem hogy a nép ingerültségének csillapítására lennének irányozva, hanem inkább azt még növelni akarni látszanak. A „Sürgöny“ magán­táv­irata. B­e­r­l­i­n, máj. 22. A követek­ házának budget-bizottmánya az államkincstár igazgatá­sát vevén tanácskozás alá, — az előadónak kö­vetkező javaslatait fogadá el egyhangúlag: Az államkincsnek megtörtént pazarlása — alkot­mány-ellenes; a kincstárból kivett összegekért az államministérium felelős. —A budget-bizott­­mány a hadiköltségekre vonatkozó előterjeszt­­vényt vitatván, a kormánybiztos kinyilatkoz­­tatá : Poroszország szilárdul ragaszkodik a Schleswig-holsteini kérdésbeni követeléseihez. Poroszország azok iránt csupán a rendekkel alkudozhat, — nem az augustenburgi herczeg­­gel, kinek joga nincs igazolva; mig a porosz követelések teljesítve nem lesznek, folyvást fenn­­álland a provisorium. — Az előadó az augusten­burgi hggel alkudozást ajánl. Táviratok. Brüssel, máj. 20. Orts követnek azon in­dítványa, miszerint C­h­a­z­a­i hadügyminister s vád­lott társai a semmisítő­ törvényszékhez utasíttassanak, s a törvény megvitatása fönntartassék, az elő­kérdés ál­tal 47 szavazattal, 38 ellen elintéztetett. N­e­w­ Y­o­r­k, máj. 11. Johnson elnöknek egy kiáltványa mindazon nemzetek idegen hadihajói­tól, melyek folyvást vendégszeretetben részesítik a déli államok bajóit, megtagadja az éjszaki államok kikö­tőibe bebocsátást. A Lincoln meggyilkoltatásában bűnrésze­sek elleni per zárt ajtóknál tárgyaltatik. A houstoni lakosok, Texasban, egy, a háború to­vábbfolytatása iránti határozatot fogadtak el. Az uniós államokban mindenütt irodák nyittat­nak, Mexicóban kivándorlás végett. Páris, máj. 21. A „Moniteur du Soir“ az Amerikából érkezett legutóbbi tudósításokat közölvén, így nyilatkozik : „Azon aggodalmak, melyekre azon hírek adtak alkalmat, miszerint az Egyesült­ Állam­ok­ban Mexicóbeli lázadó ügynökök működnek, kétségkí­vül szét fognak oszlattatni washingtoni új képviselőnk beavatkozása által.“ A „Patrie“ tudni hiszi, hogy a kormány a leg­erélyesebb intézkedéseket teendi meg, azon amerikai önkéntesek ellen, kik Mexicóba akarnak menni. Fran­­cziaország nem fogja megengedni, hogy kalandorok egy, Francziaország oltalma alatt álló országot megtá­madjanak. Az Amerika nyugati partján lévő új állo­más-parancsnok — ki a császár visszatérése után fog elutazni — utasításokat fog kapni oly czélból, hogy a népjog, s a tengeri jog szabályai szerint föltartóztasson oly vállalatokat, melyeket egy Lopez s egy Walker utódai kísérthetnének meg. Napóleon császár — ki jól érzi magát —, a hó végére jelenti Toulonba visszatérését. P o­r s i­g­n­y röpirata különösen a pápa Rómá­­beli elutazása ellen harc­ol, valamint a clericalis párt túlfeszültsége ellen, mi nem a császárságra, hanem az egyházra nézve gerjeszthet aggodalmakat. A pápának az Olaszországgali kibékülés sü­rgetőleg tanácsoltatik . A pápaság fönnállására nézve a legjobb garantia Róma, melynek nem szabad Olaszország fővárosává lennie. A törvényhozó­ testület kölcsönügyi bizottmánya az erdő­eladás leghatározottabb elleneit választá meg e­lnökké s tollvivővé. Páris, máj. 20. Itt sokat beszélnek Napóleon herczegnek Ajaccióban tartott beszédéről. Ennek pápa­­ellenes tartalma a jelen volt püspökre kellemetlenül lá­tott ; a népcsőcselék tapsolt. Napoleon herczeg Victor Emanuelhez levelet irt, melyben le akarja őt beszélni az egyház irányábani en­gedékenységről. Turinból jelentik , hogy Ratazzinak biztos kilá­tása van miniszteri állásra. A budgettárgyalások már holnap kezdődnek , a jelentés 800 lapra terjed. Gazdaság, ipar és k­eres­k­ed­elem: Eger, május 15. Mai hetivásárunkra behozatott:­busa 26, kétszeres 29, rozs 53, árpa 21, zab 19, kukoricza 33 — összesen 180 köböl. Az árak következők voltak : búza 5 ft 60 kr, kétszeres 4 ft 60 kr, rozs 3 ft 90 kr, árpa 3 ft 20 kr, zab 2 ft 60 kr, kukoricza 3 ft 50 kr köblönkint. Széna mázsája 1 ft 30 kr, burgonya köblös zsákkal 90 kr. Mindkettőből kevés volt. Múlt pénteki hetivásárunkon volt összesen 285 köböl szemes élet. A kétszeres 60, a rozs és kukoricza 70 krral olcsóbb volt, mint ma, a többire nézve az árak megegyeztek a maiakkal. Múlt kedden éjjel volt márczius óta az első eső, mely esőnek nevezhető, de ez is terményeink jó részére nézve későn érkezett. Nagyvárad, máj. 16. T. búza 2.30 — 3.20 kr. Kétszeres 2—2 ft 20 kr. Rozs 1.70—1.90 kr. Árpa 1—1 ft 20 kr. Zab 90—1.10 kr. Tengeri 1.70 kr—2 ft. Borsó, lencse, bab 4 ft. Köleskása 3 ft. Burgonya 1 ft 40 kr. Liszt 3 ft 50 kr—8 ft. Széna 1 ft 40 kr. Szalma 70 kr. Tűzifa 10—12 ft. Marhahús 16 kr. Öntött gyertya 36 kr. Lámpaolaj 30 kr. Ó­ bor 24 kr. Uj-bor 14 kr. Pálinka 14 kr. 30 c s-os gabonaszesz­­tez. 16 kr.­­ Szentesről Írják f. hó 17-ről : Tegnap, Istennek hála, kétizben is esőnk volt, mely, úgy lát­szik, egész határunkra kiterjeszkedett. A szűk esztendő miatti félelem teljesen megszűnt. Gabnaárak : búza 6 ft 20 — 30 kr; kukoricza 3 ft 20—30 kr; árpa 2 ft 60— 80 kr köbsönkint. Temesvárit szintén 17-én köszön­tött be az eső, s még másnap is folyton esett.­­ A selymesz-iparosok kérvénye, melyről a bécsi lapok legközelebb tudósítottak, misze­rint az a birodalmi tanácsban Schindler tudornak átadatott, most már nyomtatásban megjelent. Ezen em­lékirat súlypontja az itt következő táblázat. E szerint dolgozott Bécsben: 1855 évben 489 gyáros 13,214 munkással 1856 ( 448 Ti 12,658 T) 1864 , 257 T 5,753T Ezen egykor Bécsbe­n rendkívül virágzó ágnak ily végtelen gyors hanyatlását a birodalmi tanács azáltal szándékozik megszüntetni, hogy nem annyira a selyemaáruk vámját emeli fel, hanem az aprilhavi szer­ződést Poroszországgal elveti, s az iparosok közreműkö­désével új tarifát fog kidolgozni. Kérdés, vájjon ezáltal ismét új lendületet fog-e nyerni ezen iparág? — Alig hiszszük,mondja a „Wanderer“, ezen összeállítás inkább azt mutatja, hogy B­é­c­s többé nem helye ezen termény­ágnak, mivel itt mindenesetre sokkal drágábban állí­tanak elő, semmint hogy olcsóbb gyártmányokkal ver­senyezhetnének. IBMVisalUU. Peri, május 22. 6' 4" Színházi előadás május 23-án. Nemzeti színház. „Észak csillaga“ opera 3 felv. Kezdete 7­ órakor. Pestvárosi szinh­áz,­ Lober Tódor úr föllépteül „Ein Berliner in Wien“ vigj. 1 felv. „Der g’wade Weg der beste“ vigj. 1 felv. „Flotte Bursche“ bohózatos Operette 1 felv. Kezdete 8 órakor. Budai nyári színház. Uj szereposztással. „Der Rechnungsrath und seine Töchter“ eredeti vigj. 3 felv. Ezt megelőzi „Recept gegen Schwieger­mütter“ vígjáték 1 felv. Kezdete 5­ órakor. Felelős szerkesztő : Bolyovszky Gyula. 1857 r 421T 11,017T 1858 z 373 Ti 9,403T 1859 * 381T 9,229 fi 1860 „ 333 11 8,522 T) 1861 „ 313» 7,748 Ti 1862 Z 296 Ti 6,991 ti 1863 z 272 Ti 6,566r

Next