Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

Pankratz hasonló okokból semmi okot sem ta­lál a visszautasításra. Stamm előadó szintén az ellen nyilatkozik , s a jelentésben előforduló ellentéteket azzal igazolja, hogy a bizottmány sohasem volt teljes számmal, mivel már a bizottmány többsége mindig más tagokból állott, ezál­tal lett lehetségessé, hogy egymással ellenkező határo­zatok hozattak. A ház állapítsa meg az 1-ső §-ban az elvet, ekkor aztán könnyű lesz a többieket a szerint szerkeszteni. R o s s n­e­r miniszeri tanácsos arra emlékeztet, hogy a törvény nem a kormány kezdeményzéséből eredt, hanem ez utóbbi által egy, a ház részéről kifeje­zett óhajtás következtében terjesztetett elő. Ha a visz­­szautasításnak semmi más czélja sincs, mint egyes fe­jezetek kiigazítása, úgy az ellen semmi ellenvetést sem lehet tenni; de ha ezzel azon szándék köttetnék össze, miszerint ezen tárgy a napirendről egészen kihagyás­­sék, akkor ő kénytelen lenne ez ellen tiltakozni. A szavazásnál Winterstein indítványa elvettetik, mire az elnök a részletes vitát megnyitja. Schindler: Mivel Winterstein indítványa el­vettetett, ő visszatér eredeti szándékára, s a napirendre áttérést indítványozza; eltekintve azon ellenkező néze­tektől, melyek a törvény elve iránt uralkodnak, meg kell gondolni, hogy az ülésszak bezárása nagyon közel van, s hogy még sok fontos tárgyat kell elintézni, me­lyek közül mindegyik fontosabb és sürgetőbb, mint a mérték­igazolási törvény. (Az indítvány támogattatik.) Protobevera Schindler indítványát annál kevésbbé igazoltnak találja, mivel a ház épen most nyilvánítá azon határozatát, miszerint a tárgyalásba be akar bocsátkozni. Schindler indítványa elvettetik, mire a részletes vita megkezdetik. 1. §. (Az arany s ezüst-áruk finomtartalmukra nézve hivatalos ellenörség alá esnek) az­­imperativ el­­lenörség elvét foglalja magában. Hagen­au­er ezen elv ellen szól. Abban az ipar­szabadság megsértését látja s kérdi, hogy miként jut a magán­személy arra, hogy vagyona ellenőriztessék. R­o­s­s­n­e­r miniszeri tanácsos ezt félreértésnek nyilvánítja. Nem a birtokos, hanem az eladó fölött gya­­koroltatik az ellenőrség. Az 1. §. nagy többséggel elfogadtatik. A 2—12. §-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 10. §. azt rendeli, hogy külföldi behozatott áruk, ha azok egy külföldi hatóság próba­jelét viselik, nem esnek többé ellenőrségi bánásmód s illeték­fizetés alá. Hagenau­er attól fél, hogy ezzel az ellenőrség nagyon veszélyeztetve lesz. Austráliából hozathatnak be áruk, az ottani hatóságok mérték-igazolásával. Ki kereskedhetik ezen mértékigazolás valódiságáról ? Ő azt indítványozza, hogy a külföldi áruk ellenőrségi bá­násmód alá vettessenek ugyan, de az illeték-lefizetés alól fölmentessenek, ezáltal a törvény­i bizottmány szándékai tekintetbe fognak vétetni. (Támogattatik.) Pankratz ellenzi az indítványt. A tárgy gyak­ran oly kicsiny, hogy arra egy jelt sem lehet rátenni, miként lehetne ott helyet szerezni két jelre, a külföldi s a belföldi számára? Ő a második ellenőrséget fölösle­gesnek tartja. A szavazásnál Hagenauer indítványa kisebbségben marad, s a bizottmányi indítvány változatlanul elfo­gadtatik. A 14. §. így hangzik: Csupán oly arany- s ezüst­eszközöket szabad készítni, melyek nem bírnak cseké­lyebb finom-tartalommal a 14. §-ban megszabott legal­sóbb finom-tartalomnál. Berger azt indítványozza, hogy ezen szó után: „ezüst-eszköz“, ez tétessék : „a közlekedés számá­ra“ , mivel mindenkinek szabadságában kell állania, hogy saját tetszése szerint készíttethessen magának eszközöket. (Támogattatik.) Giskra ezen módosítvány ellen szól. Nehéz lesz meggátolni oly tárgyaknak a közlekedésbe beho­zását, miket valaki maga számára készíttetett. Ha egy­szer az elv elfogadtatott, akkor semmi olyas se tétes­sék a törvénybe, mi azt illusóriussá teszi. Winterstein szintén ellenzi Berger indítvá­nyát , pusztán azon okból, mivel az 1. §-ban elfogadta­tott, hogy az áruk „elkészítése“ ellenőrség alá esik. Az, ki az 1. §-ra szavazott, nem szavazhat Berger indítvá­nya mellett. Pankratz azt hiszi, hogy a csekély­ tartalmú áruk elkészítésének semmi sem áll útjában, csakhogy azok nem arany- s ezüst-áruknak, hanem nem-neme­seknek tekintetnek, vagy a szerinti bánásmódban része­sülnek. A módosítványra tehát épen nincs szükség arra nézve, hogy valaki fölhatalmaztassék, saját tetszése szerint készíttetni magának eszközöket. Jelentéstevő szintén Berger indítványa ellen van, mire a 14. §, a bizottmányi indítvány után elfogadtatik. (Azon §-ok, melyekre nézve a bizottmányi jelentés­ben a facultativ mérték-igazolás kimondatott, a kisebb­ségi szavazat után (kötelezőleg) elfogadtatnak). A 15—17. §. bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 18. §. azon tárgyakat tartalmazza, melyek el­lenőrség alá vetve nincsenek. Taschek a minimumot indítványozza, mely nem ellenörköteles , aranynál 80 szemre, ezüstnél 120 szemre megállapítani (A bizottmány 40, tulajdonképen 60 szemet indítványoz). Pártoltatik: Wohlwend a 18. mint 19. §. után egy hatá­­rozmányt indítványoz becsúsztatni, mely szerint azon áruk, melyek kiviteli czélokra készíttetnek, ne vettes­senek ellenőrség alá. Jelentéstevő legelőször is T­a­s­c­h­e­k indítványa ellen nyilatkozik, szintigy Wohlwende ellen. Szavazáskor Taschek indítványa kisebbség­ben marad, a 18. §. a bizottmányi indítvány után elfogad­tatik ; szintigy W o­h­­­w e­n­d indítványa, mint a 19. §. A 20. §. meghatározza, hogy oly áruk, melyekben a nemes­fém legalább is az­­ részt nem képezi, mint arany és ezüst-készletek el nem adhatók. Pankratz, Hagenauer és Kromer ezen §. ellen aggályokat nyilvánítanak, mivel ebből az tűnik ki, miszerint oly áruk, melyek a résznél több nemes fémet tartalmaznak, arany s ezüstként eladhatók, mi a 19 §.-at, mely a legcsekélyebb finom-tartalmat fe­lében állapítja meg, ellenmondásban áll. Jelentéstevő ezen látszólagos ellenmondás ellen nyilatkozik, mire a 21. §. a bizottmányi indítvány sze­rint elfogadtatik. A 22—23 §.-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 24. §. (az arany vegyítéseként csak ezüst és réz alkalmazható) elfogadtatik, miután Hagenauer ennek elhagyását indítványozta. A 25—27. §.-ok bezárólag vita nélkül elfogad­tatnak. A 28. §.-hoz (átmeneti határozmány, mely szerint ezen törvény életbelépésétől számított 6 hónap alatt a meglévő készletek mértékigazolandók) indítványozza Winterstein: a határidőt egy évre kiterjesz­teni. Ő a bizottmányi jelentés határidejét nagyon rö­vidnek s az iparosokra nézve bosszantási forrásnak tartja. R­o­s­s­n­e­r ministeri tanácsos jobbnak tartja, az át­meneti időt lehető rövidre szabni. Ha szükségesnek lát­szanék, ezen időköz meghoszabbítható. Szavazáskor a 28. §, W­i­n­t­e­r­s­t­e­i­n módosítványával elfogad­tató. A 29—45. §. bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 46. §-nál csak az első bekezdés fogadtatik el, a második, mint önként érthető, Hasselwanter in­dítványára elvettetik. A 47—73 §-ok bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 74. §-hoz (Az áruknak ellenőrség alá helyezé­­séről kötelezettség) Kehrer a pót­inditványhoz ezen szavakat akarja tétetni: „vagy a kiviteli igazolást felmutatni“ miután az a 19. §-ban elfogadtatott. (A 74. §. ezen módosítványnyal elfogadtatik.) A törvény egyéb §-ai 75—88 bezárólag vita nél­kül elfogadtatnak s a törvény azonnal a harmadik felol­vasásban végérvényesen határozattá emeltetik. Erre az ülés bezáratik. Legközelebbi ülés: holnap. A* * auztriai birodalom kereskedése a né­met vámszövetség­ országaival. II. 1861-ben a német vámszövetségből a behozatal 126,042,122 ft, s a kivitel 148,977,112 forintot tett, vagyis a kiviteli többlet javunkra 22,934,990 ft volt. E szerint az 1841—1850. évtized­ átlagos forga­lom 1864-ben négyszer annyira emelkedett. Igen érdekes tudni, hogy különösen a kivitelben mennyi részt vett a mezőgazdaság, s mennyit ismér a gyár- s műipar, meg a bányászat, miután még most is vannak nálunk oly nemzetgazdászok, kik a nyers ter­melést, vagyis a gazdasági ipart nagyon lenézik, s a bi­rodalom aktív kereskedését egyenesen a gyár- és mű­­iparnak tulajdonítják. A kivitelben, a német vámegyletet értve csak, a mezőgazdasági czikkek értéke 4861-ben követke­ző volt : összesen : 77,387,000 ft érték. Tehát az összes kivitel értékének többet felénél teszik a főbb gazdasági czikkek, pedig még a mondott summához hozzáadandók lennének a kisebb gazdasági czikkek, valamint azon gyártmányok is, melyek a me­zőgazdasággal szoros kapcsolatban vannak, minők a pálinka, sör, répaczukor, repereolaj stb., valamint a fes­ték- és cseranyag közt is, melyeknek értéke 335.000 forintot tett, a gubacs, mint mezőgazdasági czikk fő­szerepet viszen. Ellenben egészen kész gyártmányokból a kivitel a német vámegyletbe következő volt ugyan a mondott 1861-ik évben: Üveg................... 11,648,000 forint Vegyes és diszáruk .... 9,109,000 „ Posztó és gyapjúszövet ... * 5,436,000 „ Vasgyártmányok, gépek . . 3,414,000 „ Bőrportékák...... 3,024,000 „ Gyolcs és vászon 1,547,000 „ Papiros............... 992,000 „ Selyem kelmék... 721,000 „ összesen : 39,265,000 forint összesen: 3,154,000 forint. Tehát a kivitel az egész és félgyártmányokból körülbelül csak felét tette a mezőgazdasági kivitelnek. Ebből azt is láthatjuk, hogy a szabadabb keres­kedést előkészítő 1853-as német vámegyleti szerződés különösen a mezőgazdaságra hatott jótékonyan, de egy­úttal a gyár- és műiparra is, s mit azelőtt nem hittünk, a tapasztalat bebizonyítá, hogy vannak nekünk gyár- és mű­iparágaink, melyek a vámegyleti piaczokon ma­gas védvámok nélkül is diadalmasan kiállják a ver­senyt, mi kitűnik abból, ha a gyártmányokra nézve a kivitelt a behozatallal összehasonlítjuk. Behozatott ugyanis egész gyártmányokból: Selyemkelme.... 3,405,000 ft érték. Vegyes és díszműáruk . . 3,092,000 „ „ Posztó- és gyapjúszövet . 2,543,000 „ „ Gyapotkelme.... 1,312,000 „ „ Vasedények, gépek . . . 1,178,000 „ „ Faáruk............ 1,168,000 „ „ Bőr portékák........ 1,104,000 „ „ Papiros................. 511,000 „ „ Üveg..................... 460,548 „ „ Gyolcs .......................... 143,780 „ „ összesen: 14,917,328 ft érték. Vagyis világos, hogy egész gyártmányokat értve, az egy selyemipart kivéve, a többi iparágakból a biro­­dalom többet vitt ki a német vámegyletbe, mint onnan behozott, azaz : legtöbb czikkre nézve az austriai ipar már­is versenyezhet a német vámegyletivel. Csupán a félgyártmányokból hoz be Austria jó­val többet mint kivisz, de ez könnyen megmagyaráz­ható abból, hogy a német vámegylet tetemesen több tőkével rendelkezhetik, s az ottani munkabér jóval ju­tányosabb mint nálunk. » Ugyanis félgyártmányokból hozatott be: Gyapot-fonal................ 12,981,000 ft Gyapjú-fonal................ 6,232,000 „ Készített bőr................ 3,355,000 „ Gyolcs-fonal................ 1,291,000 „ Vas................................. 426,000 , összesen . 24,285,000 ft értékben 3,154,000 f­t ellenében, mi félgyártmányokból kivi­tetett. Egyleti ügyek. A pest-losoncz-beszterczebányai vasút - társulat közgyűlése máj. 30. Az ülést Korizmics László nyitotta meg, bemu­tatván kir. biztos Palló Sándor urat. Sajnálattal jelen­tette egyszersmind, hogy gr. Forgách József társ­­elnök, súlyos betegségéből csak most üdülvén föl, e közgyűlé­sen még nem jelenhetett meg. Az elsőbbségi kötvények nagy részének elhelyezése sikerült, leginkább b. Py­­thon fáradozásai folytán. Jelentette továbbá, hogy az igazgató tanácsnak 3 bécsi tagja leköszönt, s így a megüresedett helyek betöltése szükséges. A társ­­titkár constatálta, hogy a közgyűlés sza­vazatképes, miután 277 szavazattal 8344 részvény van képviselve. Ezután következtek: az üzleti jelentés, számadás és számvizsgáló bizottmány jelentésének fölolvasása. Az üzleti jelentést K. Wocheser Oszkár társ­­igaz­gató, tekintettel a német ajkú részvénye­sekre, németül olvasta föl. Mellőzve a bevezetést, mint főbb pontjait ki­emeljük, először, hogy a c­égbejegyzés Pesten úgy mint Bécsben megtörtént, so3 kilépett bécsi tag kivételével, az igazgató tanácsosok vannak czégvezetőkül beje­gyezve. A kőszénbányák mind virágzó állapotban van­nak, s temérdek készlet várja a közlekedés megnyíltát­ A tervezett többi vonalakra nézve, úgymint: a losoncz­­beszterczebányai, hatvan-gyöngyösi, hatvan-szolnoki és tápió-györgye-czeglédi vonalokra kész a költség­­vetés. A pest-losonczi vonalon az építkezések június és július hó folytán befejeztetnek. A távirda-közleke­­dés egyszerre nyílik meg a vasúti közlekedéssel, mely a jövő hónapok folytán várható. Eddig az összes kiadás meghaladja az 5 milliót. A közgyűlés helyesléssel fogadta a szép remé­nyekre jogosító jelentést. A számvizsgáló bizottmány tagjainak : Giczey Sámuel, Jelinek Mór, Török Gábor és Winter Sámuel uraknak jelentése hosszas vitára szolgáltatott alkalmat. A bizottmány ugyanis rendben találta a könyve­ket, de úgy az alakítási, mint szintén az építési költsé­gek rovatában sok kiadási tétel nincsen okadatolva, azaz okmányokkal ellátva. E tekintetben kétféle vélemény merült föl; az egyik szerint el kellene nézni a dolgot, miután ily tár­sulat alakulásánál sok olyan kiadás fordul elő, melyet igazolni nem lehet; a másik vélemény azonban hibáz­tatja ez eljárást, s ha már az alakulási kiadásoknál el is lehetne hallgatni, hogy nincsenek igazolási okmá­nyokkal ellátva, az építkezési költségeknél minden tételnek igazolva kellene lenni. Miután egyik részvényes azt említette föl, hogy legalább az igazolatlan kiadás összegét be kellett volna a közgyűlésnek jelenteni, Giczey Sámuel, a számvizsgá­ló bizottmány tagja jelenti, hogy ez az alapításnál 405.000 ftot, az építkezésnél pedig 383,000 ftot, azaz összesen 788,000 ftot tesz. Hosszas vita után a közgyűlés végül elnézőleg járt el, s fátyolt borított az említett kiadásokra. Érti Károly a számvizsgáló bizottmány jutalmazá­sát indítványozta, mit a közgyűlés el is fogadott, a ju­talom-összeg meghatározását az igazgató­tanácsra bízván. Az igazgató egy második jelentése, a kassa-oder­ Gyapjú............................. 25,000,000 ft érték. Különféle gabona .... 48,028,000 „ Tűzi-és szerszámfa . . . 41,440,000 „ Szarvasmarha, juh, sertés 6,030,000 „ Magvak, repere stb . . . 5,850,000 „ Állati termékek.... 3,095,000 „ Liszt..................... 2,253,000 „ Zsiradék............ 2,545,000 „ Len, kender . . ... 1,242,000 „ Nyers bor . ..................... 743,000 „ Bor.................... 556,000 „ Nyers selyem ................. 551,000 „ Gyümölcs............ 54,000 „ 2,103,000 „ Gyapot­ kelmék.. 1,871,000 „ Fa-gyártmányok Félgyártmányokból: Gyolcsfonal....... 1,462,000 forint Vas................... 826,000 „ Gyapjúfonal....... 596,000 „ Készitett bőr...... 191,000 „ Gyapotfonal....... 79,000 „ karóra, ép annyi párnahéjra és 12 éji ingre, melyek összesen a hozzávaló csipke és hímzéssel 32,800 frank­ba kerültek. Egy férjes nő, ki kiváncsi volt tudni, ki rendelte meg e nagyon különöz módon költséges tár­gyakat, az Athenaeumban e feleletet kapta: „Hélas Ma­dame, ce n’est pas pour une de vos égales — l’Hymen ne se couche pas dans des draps pareils.“ (Az égre asz­­szonyom, ez nem önhöz hasonlók közül való — a sze­relem nem ilyen pompa közt pihen.) — A Suhr - circus Bécsben is előadta „Zrínyi Miklós hős halálát.“ Még több látogatója volt mint itt. Nemo pró­féta stb. * Bécsből jelentik, hogy Forgách püspök Esz­tergomból oda érkezett, azonban tovább Rómába uta­zik, hol négy hétig akar időzni. —Miklós montenegrói herczeg 28-kán estve kíséretével Triestbe utazott. *A Nádasdy- jutalomra beérkezett költői beszélyek czimei: 1) Falusi Mátyás. 2) Firtos. 3) Kupa -S­epos 12 énekben. 4) Zrínyi. 5) Lorántfi Zsuzsanra. 6. Kupa zendülése.­­ Az Egyesült­ Államokban 53 vallási szekta van, köztük 10 különféle baptista felekezet, methodista 9, presbyterianus 13 és quacker 2 felekezet. A r. kath. egyház híveinek létszáma 3,177,240. — Az ellyps és kioszk bérlője, Sigmund ur, ki ezen helyiség emelésére s vendégeinek kényelmére és raulattatására mindent elkövet, s kinek kioszkjában a főváros mulatni vágyó közönsége a legjobb hitsitő italokat élvezheti, •— több felől hallatszó óhajtás követ­keztében f. évi június 1-től naponként fog zenei előadá­sokat rendezni. Ez annyival inkább czélszerű­, mivel a fővárosi közönség a hétfőn és csütörtökön tartatni szo­kott katonai zenekar hallgatására eddig is nagy szám­ban sereglett ide, s ha elgondoljuk a rövid időn bekö­vetkezendő ünnepélyességeket, melyeknek egy része, úgymint: a dunai regatta, legmagasabb bevonulás a vár­iakba stb. innen leginkább s legkényelmesebben lesz élvezhető, nem lehet nem helyeselnünk a bérlő úr ter­vét és a fővárosi közönség iránti kiváló figyelmét. — Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. sz. tagjaihoz. Az orsz. magyar gazdasági egyesület f. é. tavaszi rendes közgyűlését junius 9-én délelőtti 10 órakor fogja tartani a „köztelken“ (Üllői­ ut 12. sz.) Tárgyak: 1) Uj tagok felvétele. 2) Jelentés a kiállítás eredményéről. 3) Érkövy Adolf egyesületi tag felolvasása az egyesület 30 évi működéséről. 4) Köztelki részvények kisorsolása. Pesten, 1865. máj. 31. Elnöki megbízásból: M­o­r­ó­c­z István, egyesületi titkár. — Kugler Adolf pesti könyvkereskedőnél meg­jelent s általa más könyvkereskedésekben is kapható: „A magyar szentkorona birtokának kor­mányzati, törvénykezési és közigazga­tási tiszti czimtára“ a legújabb hivatalos ada­tok nyomán összeállítva. Ára 50 kr. o. é. * Az Eszterházy-képtárnak Bécsből Pest­re­­való szállítása jövő junius hó közepéig egyszerre, hajón s az adományozó herczeg költségén fog megtör­ténni, ki a tetemes szállítási költségek elvállalása által nagylelkű áldozatkészségének ismét fényes bizonyítvá­nyát adta. A ládák száma összesen 70-re rúg; az összes teher, mely Pestre szállittatik, mintegy 4000 mázsát nyom. (P. H.) — B­i­g­n­­­o Lajos, a bécsi udvari operaház énekese tegnapelőtt Pestre érkezett, és az egész júniust a zugligetben tölten­i. Ila a nemzeti színház igazgatósága e kedvelt énekest néhányszor fölléptetné a nemzeti színpadon, reméljük, hogy a közönség szívesen fogadná. r. s. R­ó­m­a­i helynevek. Rosty Pannónia térképe szerint Tab­aj­d=A­d Herculera, ellenben Vaszari szerint (Sürgöny 422. sz.) —Ad hercu­­lem castr­a=Maróth lenne. Ny­e­r­ge­s u­j fa­lu R. szerint­­=Gardacella és V. szerint Crume­­rum. Esztergom R. szerint = Duria Istrogra­­num, V. szerint Salva Mansio, különösen Basa­­harcz. Ilyen ellenkezések alkalmával önkéntelenül kell mondanunk: római helynevek, jöjjön el a timegállapitás­­tok napja! — A nyomdászok segély-egylete múlt vasárnapi közgyűlésében elnökül E­r­­­c­h Gusztáv akad. nyom­dászt, pénztárnokul Wagner János ügyvezetőt a Trattner-Károlyi nyomdában, s ellenőrül a Bucsánszky­­nyomda ügyvezetőjét , Buschmann Károly urat választék meg. — Armirgu hétszem. táblai, tanácsában máj. 29-én s következő napokon előadatnak : Gr. Beleznay Ferencz­­né, szül. Matkovits Apollónia gr. Beleznay Ferencz város töme­ge e. 100,000 ft s járulékai. Elő. : Monaszterly S. ktb. Csápy Mihály Csatári István e. 6 ft 28 dénár váltságdíj kibo­csátása. Herzfeld s fia Weisz Móricz e. számla-követelés. Bött­­licher Emil Rosenthal Adolf e. hasonló. Elő.: Zsömböry György ktb. Dr. Andaházy László Hafner Rozália e. végrehaj­tás. Adler Erzsébet Koller Borbála s többek e. igényper. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Grosz Jakab s Fidel e. végrehajtás. Molnár János Kacskovits Gábor s Lajos e. hasonló. Neubauer Sámuel Pozsgai Erzsébet s érdektársai e. 480 ft. Brenner Ja­kab Tannenbaum Rachmil e. becsületsértés. A váczi káptalan Üllő község e. 390 ft 50 kr. Radotits József Légrády András e. 400 ft foglaló. El­ő. : Marschalkó Leó ktb. Gruber István Kordé Mihály e. végrehajtás. Lövegjártó János ügyvéd szaksértési ügye. Barmos Antal Barmos Gábor s érdektársai e. végrendelet félretétele melletti örökösödés. Koncsek Bálint s neje a magyar-pécskai közgyámság e. előbbi állapotba visszahe­lyezés. Justh Dénes Justh József e. zálog-visszaváltási jog te­lekkönyvi feljegyzése. Mérő János Lieszkovszky Pál e. jelzálogi tételhezi tulajdonjog bekeblezése. Néhai Tóth Ferencz örökö­sei Pászti Tóth János s neje e. tulajdonjog bekeblezésének ér­vény­telenitése. Tóth Mátyás özv. Hanger Józsefné s társai e. igényper. Elő.: Vajkay Károly ktb. titkár. Kiss Ferencz Hor­váth Ferencz s társai e. kártérítés. Kalas Sámuel Molnár Zsig­­mond s társai e. ingatlanságok iránt. Csete Sándor Csete Bá­lint e. adósság. Környei Ede Kolozsvári József e. ügyvédi dij. Steffel Katalin Buchmannn Janka e. életjáradék. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészség Keim József s fiai e. haszonbér. Juhász Péter Acsmány János e. tartozatlanul fizetett összeg iránt. Elő.: Dimits Emil ktb. titkár. Ozvald-Ferdinándy Karolina néhai Ferdinándy Ignácz hagyatéka e. előjegyzés. Tóth Sára Varga Sándorné, Segesváry Istvánná e. végrehajtás. Özv. Szanyi Jánosné Szanyi Sára­s Eszter e. becsületsértés. Strba József Mikula Mihály és neje ellen becsületsértés. Verebes István Győry Juliánna s férje Sarkady János e. adósság. Szon­­tágh Imre Lónyay László e. adósság. Elő.: Vitái Alajos stb. Ugyanakkor a II. tanácsban előadatnak : Fidy La­­josné Almásy Pál ellen számadás. Özvegy Deberling Ferenczné Deberling Antal s társa ellen végrehajtás. Kopács község Fő­­herczeg Albrecht bélyei uradalma ellen telekkönyv. Ssalphen Adamnak Tassy Károly elleni ügyében Somogymegye törvény­székének jelentése. Előadó: Urbanovszky Jusztin stb. Gr. Teleki Domokos s érdektársai a nagy-bányai bányaigazga­tóság e. erdőzár-megszüntetés. Greiner Emánuel Hans Armin e. faanyagok kiadása. Antoni Sebestyén Tóth Pál e. végrehaj­tás. Özv. Gazda Ferenczné Gazda János e. örökösödés. Gr. Zi­­chy József Magyar Katalin s többek e. előbbi állapotba vissza­helyezés. Nesztorovits Fauna Strein Kirilla s neje e. ház- és te­lek-átengedés. Gr. Zichy József Sztremenszky János e. előbbi állapotba visszahelyezés. Draher Antonia Hesz Ferencz e. gyer­mektartás. Gr. Zichy József Klempa Imre e. előbbi állapotba visszahelyezés. Tököly Amália örökösei a beszterczebányai cs. kir. adóhivatal e. adósság. Czibulka Pál id. Kovacsik Mihály e. becstelenités. Id. Gracza Jánosnak a Czibulka Pál elleni vizsg­­­gálat iránti biróküldési kérvénye. Czibulka Pál Gracza Ján. e.­­ rágalmazás. özv. Gerendás Józsefné Rácz József s társai e. rendőri per. Rácz Juliánná Szécsényi Mihály e. gyermektartás. Meisel Ferencz Bálla János e. adósság. König János Pálffy Já­nos e. 378 ft s járulékai. Gr. Pálffy János Müller Ignácz e. összeszámolás. Lőrincz Simon özv. br. Horváth Jánosné s tár­sai e. tulajdonjog. Malyus Sabina Malyus Czipszjár Zsuzsánna e. becstelenités. Dőry Rozina s társai Littko Lőrincz e. 4000 ft kötbér. Raksányi Szidónia Silberstein Ede e. rágalmazás. Durst István Vukovits László s neje hagyatéka e. adósság. Ba­ka György Korber János e. rágalmazás. Dicenti Mihály s neje a tolnai uradalom e. kártérítés. Gottwald Gáspár ugyanaz ellen hasonló. Kostyál János s társai gr. Pálffy József e. rendőri per. Ugyanazok — ugyanaz e. végrehajtás. Szoják Márton s társai — ugyanaz e. kártérítés. Ugyanazok — Ugyanaz e. végrehaj­tás. Jánosik János Jánosik György e. épületbeli osztályrész ki­adatás. Danitz Antal Buotz József e. tartozás. E­­­ő. : Nagy Samu stb. A zemplénmegyei Tőke-Terebes községi úrbéri per. Előadó: Gellén József személynöki ut. mester. Május 26. és 27. pedig előadattak . Fellenstein Anna s társa Müller György e. hagyaték-kiadás. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészség Szemző Ján. e. haszonbéri hátralék. Szűcs Dán, Kohn Gábor s társa e. albérlet-megsemmisités. Szepessy Gusztáv Csóka Sámuel s többek e. szakértői dijak megállapítá­sa. Schöpf Alajos ■ társának Szodtfried Mátyás hagyatékát t­ár­­gyazó tilalmi ügye. Simon Mihály Tarnay Károly e. haszonbérbe visszahelyezés és kártérítés. Brogyáni Jeanette Latkóczy-Gusz­­tényi Kornélia e. adósság. Lőwensohn Lajos Hannover Miksa e. földtehermentesitési kötvények kiadatása. Dapsy szül. Szath­máry-Király Franciska Máriássy Menyhért e. zálogváltás. Elő : S­z­a­l­a­y Zsigm. stb. Ugyanakkor a II. tanácsban : Ádám József és Erzsébet Ádám litváné, örökösödés. Gyürky-Vay Erzsébet grófnő Bergl Ignácz 8 társai e. biztosítási végrehajtás. Wagensommer Márton s testvérei Wagensommer György s társa e. szerződés-meg­­semmisités. Magály Szimkó árverés elleni folyamodványa. Glatter Izsák mint Pallavicini Roger őrgróf engedményese Gálos Tamás s érdektársai e. 840 frt s járulékai. Elő : Beö­thy Zsigm. ktb. Lesch Anna Mária id. Schmidt Zsuzsánna e. becsületsértés. Ugyanazon felek közti hasonló ügy. Elő. D­es­se­wffy János ktb. (T. Cs.) — Helyieset. Mint közlőnk értesít, a budai várból egy tejáruló asszony igen nagy kárt vallott. Tegnapelőtt reg­gel 8 és 9 óra között férfi-cselédje egy kétlovas kocsin a Du­nához vízért ment. A cseléd az irgalmas­­ rend­ház háta mögött, ép akkor, a­mint a folyóból a vizet meríteni akarta, egy arra jövő nagy terhes hajó csapkodó hullámai miatt a Dunában állott két lóval s kocsival együtt a vízbe veszett.­­

Next