Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1865-06-01 / 125. szám
Pankratz hasonló okokból semmi okot sem talál a visszautasításra. Stamm előadó szintén az ellen nyilatkozik , s a jelentésben előforduló ellentéteket azzal igazolja, hogy a bizottmány sohasem volt teljes számmal, mivel már a bizottmány többsége mindig más tagokból állott, ezáltal lett lehetségessé, hogy egymással ellenkező határozatok hozattak. A ház állapítsa meg az 1-ső §-ban az elvet, ekkor aztán könnyű lesz a többieket a szerint szerkeszteni. R o s s ner miniszeri tanácsos arra emlékeztet, hogy a törvény nem a kormány kezdeményzéséből eredt, hanem ez utóbbi által egy, a ház részéről kifejezett óhajtás következtében terjesztetett elő. Ha a viszszautasításnak semmi más czélja sincs, mint egyes fejezetek kiigazítása, úgy az ellen semmi ellenvetést sem lehet tenni; de ha ezzel azon szándék köttetnék össze, miszerint ezen tárgy a napirendről egészen kihagyássék, akkor ő kénytelen lenne ez ellen tiltakozni. A szavazásnál Winterstein indítványa elvettetik, mire az elnök a részletes vitát megnyitja. Schindler: Mivel Winterstein indítványa elvettetett, ő visszatér eredeti szándékára, s a napirendre áttérést indítványozza; eltekintve azon ellenkező nézetektől, melyek a törvény elve iránt uralkodnak, meg kell gondolni, hogy az ülésszak bezárása nagyon közel van, s hogy még sok fontos tárgyat kell elintézni, melyek közül mindegyik fontosabb és sürgetőbb, mint a mértékigazolási törvény. (Az indítvány támogattatik.) Protobevera Schindler indítványát annál kevésbbé igazoltnak találja, mivel a ház épen most nyilvánítá azon határozatát, miszerint a tárgyalásba be akar bocsátkozni. Schindler indítványa elvettetik, mire a részletes vita megkezdetik. 1. §. (Az arany s ezüst-áruk finomtartalmukra nézve hivatalos ellenörség alá esnek) azimperativ ellenörség elvét foglalja magában. Hagenauer ezen elv ellen szól. Abban az iparszabadság megsértését látja s kérdi, hogy miként jut a magánszemély arra, hogy vagyona ellenőriztessék. Rossner miniszeri tanácsos ezt félreértésnek nyilvánítja. Nem a birtokos, hanem az eladó fölött gyakoroltatik az ellenőrség. Az 1. §. nagy többséggel elfogadtatik. A 2—12. §-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 10. §. azt rendeli, hogy külföldi behozatott áruk, ha azok egy külföldi hatóság próbajelét viselik, nem esnek többé ellenőrségi bánásmód s illetékfizetés alá. Hagenauer attól fél, hogy ezzel az ellenőrség nagyon veszélyeztetve lesz. Austráliából hozathatnak be áruk, az ottani hatóságok mérték-igazolásával. Ki kereskedhetik ezen mértékigazolás valódiságáról ? Ő azt indítványozza, hogy a külföldi áruk ellenőrségi bánásmód alá vettessenek ugyan, de az illeték-lefizetés alól fölmentessenek, ezáltal a törvényi bizottmány szándékai tekintetbe fognak vétetni. (Támogattatik.) Pankratz ellenzi az indítványt. A tárgy gyakran oly kicsiny, hogy arra egy jelt sem lehet rátenni, miként lehetne ott helyet szerezni két jelre, a külföldi s a belföldi számára? Ő a második ellenőrséget fölöslegesnek tartja. A szavazásnál Hagenauer indítványa kisebbségben marad, s a bizottmányi indítvány változatlanul elfogadtatik. A 14. §. így hangzik: Csupán oly arany- s ezüsteszközöket szabad készítni, melyek nem bírnak csekélyebb finom-tartalommal a 14. §-ban megszabott legalsóbb finom-tartalomnál. Berger azt indítványozza, hogy ezen szó után: „ezüst-eszköz“, ez tétessék : „a közlekedés számára“ , mivel mindenkinek szabadságában kell állania, hogy saját tetszése szerint készíttethessen magának eszközöket. (Támogattatik.) Giskra ezen módosítvány ellen szól. Nehéz lesz meggátolni oly tárgyaknak a közlekedésbe behozását, miket valaki maga számára készíttetett. Ha egyszer az elv elfogadtatott, akkor semmi olyas se tétessék a törvénybe, mi azt illusóriussá teszi. Winterstein szintén ellenzi Berger indítványát , pusztán azon okból, mivel az 1. §-ban elfogadtatott, hogy az áruk „elkészítése“ ellenőrség alá esik. Az, ki az 1. §-ra szavazott, nem szavazhat Berger indítványa mellett. Pankratz azt hiszi, hogy a csekély tartalmú áruk elkészítésének semmi sem áll útjában, csakhogy azok nem arany- s ezüst-áruknak, hanem nem-nemeseknek tekintetnek, vagy a szerinti bánásmódban részesülnek. A módosítványra tehát épen nincs szükség arra nézve, hogy valaki fölhatalmaztassék, saját tetszése szerint készíttetni magának eszközöket. Jelentéstevő szintén Berger indítványa ellen van, mire a 14. §, a bizottmányi indítvány után elfogadtatik. (Azon §-ok, melyekre nézve a bizottmányi jelentésben a facultativ mérték-igazolás kimondatott, a kisebbségi szavazat után (kötelezőleg) elfogadtatnak). A 15—17. §. bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 18. §. azon tárgyakat tartalmazza, melyek ellenőrség alá vetve nincsenek. Taschek a minimumot indítványozza, mely nem ellenörköteles , aranynál 80 szemre, ezüstnél 120 szemre megállapítani (A bizottmány 40, tulajdonképen 60 szemet indítványoz). Pártoltatik: Wohlwend a 18. mint 19. §. után egy határozmányt indítványoz becsúsztatni, mely szerint azon áruk, melyek kiviteli czélokra készíttetnek, ne vettessenek ellenőrség alá. Jelentéstevő legelőször is Taschek indítványa ellen nyilatkozik, szintigy Wohlwende ellen. Szavazáskor Taschek indítványa kisebbségben marad, a 18. §. a bizottmányi indítvány után elfogadtatik ; szintigy W ohw end indítványa, mint a 19. §. A 20. §. meghatározza, hogy oly áruk, melyekben a nemesfém legalább is az részt nem képezi, mint arany és ezüst-készletek el nem adhatók. Pankratz, Hagenauer és Kromer ezen §. ellen aggályokat nyilvánítanak, mivel ebből az tűnik ki, miszerint oly áruk, melyek a résznél több nemes fémet tartalmaznak, arany s ezüstként eladhatók, mi a 19 §.-at, mely a legcsekélyebb finom-tartalmat felében állapítja meg, ellenmondásban áll. Jelentéstevő ezen látszólagos ellenmondás ellen nyilatkozik, mire a 21. §. a bizottmányi indítvány szerint elfogadtatik. A 22—23 §.-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 24. §. (az arany vegyítéseként csak ezüst és réz alkalmazható) elfogadtatik, miután Hagenauer ennek elhagyását indítványozta. A 25—27. §.-ok bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 28. §.-hoz (átmeneti határozmány, mely szerint ezen törvény életbelépésétől számított 6 hónap alatt a meglévő készletek mértékigazolandók) indítványozza Winterstein: a határidőt egy évre kiterjeszteni. Ő a bizottmányi jelentés határidejét nagyon rövidnek s az iparosokra nézve bosszantási forrásnak tartja. Rossner ministeri tanácsos jobbnak tartja, az átmeneti időt lehető rövidre szabni. Ha szükségesnek látszanék, ezen időköz meghoszabbítható. Szavazáskor a 28. §, Winterstein módosítványával elfogadtató. A 29—45. §. bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 46. §-nál csak az első bekezdés fogadtatik el, a második, mint önként érthető, Hasselwanter indítványára elvettetik. A 47—73 §-ok bezárólag vita nélkül elfogadtatnak. A 74. §-hoz (Az áruknak ellenőrség alá helyezéséről kötelezettség) Kehrer a pótinditványhoz ezen szavakat akarja tétetni: „vagy a kiviteli igazolást felmutatni“ miután az a 19. §-ban elfogadtatott. (A 74. §. ezen módosítványnyal elfogadtatik.) A törvény egyéb §-ai 75—88 bezárólag vita nélkül elfogadtatnak s a törvény azonnal a harmadik felolvasásban végérvényesen határozattá emeltetik. Erre az ülés bezáratik. Legközelebbi ülés: holnap. A* * auztriai birodalom kereskedése a német vámszövetség országaival. II. 1861-ben a német vámszövetségből a behozatal 126,042,122 ft, s a kivitel 148,977,112 forintot tett, vagyis a kiviteli többlet javunkra 22,934,990 ft volt. E szerint az 1841—1850. évtized átlagos forgalom 1864-ben négyszer annyira emelkedett. Igen érdekes tudni, hogy különösen a kivitelben mennyi részt vett a mezőgazdaság, s mennyit ismér a gyár- s műipar, meg a bányászat, miután még most is vannak nálunk oly nemzetgazdászok, kik a nyers termelést, vagyis a gazdasági ipart nagyon lenézik, s a birodalom aktív kereskedését egyenesen a gyár- és műiparnak tulajdonítják. A kivitelben, a német vámegyletet értve csak, a mezőgazdasági czikkek értéke 4861-ben következő volt : összesen : 77,387,000 ft érték. Tehát az összes kivitel értékének többet felénél teszik a főbb gazdasági czikkek, pedig még a mondott summához hozzáadandók lennének a kisebb gazdasági czikkek, valamint azon gyártmányok is, melyek a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban vannak, minők a pálinka, sör, répaczukor, repereolaj stb., valamint a festék- és cseranyag közt is, melyeknek értéke 335.000 forintot tett, a gubacs, mint mezőgazdasági czikk főszerepet viszen. Ellenben egészen kész gyártmányokból a kivitel a német vámegyletbe következő volt ugyan a mondott 1861-ik évben: Üveg................... 11,648,000 forint Vegyes és diszáruk .... 9,109,000 „ Posztó és gyapjúszövet ... * 5,436,000 „ Vasgyártmányok, gépek . . 3,414,000 „ Bőrportékák...... 3,024,000 „ Gyolcs és vászon 1,547,000 „ Papiros............... 992,000 „ Selyem kelmék... 721,000 „ összesen : 39,265,000 forint összesen: 3,154,000 forint. Tehát a kivitel az egész és félgyártmányokból körülbelül csak felét tette a mezőgazdasági kivitelnek. Ebből azt is láthatjuk, hogy a szabadabb kereskedést előkészítő 1853-as német vámegyleti szerződés különösen a mezőgazdaságra hatott jótékonyan, de egyúttal a gyár- és műiparra is, s mit azelőtt nem hittünk, a tapasztalat bebizonyítá, hogy vannak nekünk gyár- és műiparágaink, melyek a vámegyleti piaczokon magas védvámok nélkül is diadalmasan kiállják a versenyt, mi kitűnik abból, ha a gyártmányokra nézve a kivitelt a behozatallal összehasonlítjuk. Behozatott ugyanis egész gyártmányokból: Selyemkelme.... 3,405,000 ft érték. Vegyes és díszműáruk . . 3,092,000 „ „ Posztó- és gyapjúszövet . 2,543,000 „ „ Gyapotkelme.... 1,312,000 „ „ Vasedények, gépek . . . 1,178,000 „ „ Faáruk............ 1,168,000 „ „ Bőr portékák........ 1,104,000 „ „ Papiros................. 511,000 „ „ Üveg..................... 460,548 „ „ Gyolcs .......................... 143,780 „ „ összesen: 14,917,328 ft érték. Vagyis világos, hogy egész gyártmányokat értve, az egy selyemipart kivéve, a többi iparágakból a birodalom többet vitt ki a német vámegyletbe, mint onnan behozott, azaz : legtöbb czikkre nézve az austriai ipar máris versenyezhet a német vámegyletivel. Csupán a félgyártmányokból hoz be Austria jóval többet mint kivisz, de ez könnyen megmagyarázható abból, hogy a német vámegylet tetemesen több tőkével rendelkezhetik, s az ottani munkabér jóval jutányosabb mint nálunk. » Ugyanis félgyártmányokból hozatott be: Gyapot-fonal................ 12,981,000 ft Gyapjú-fonal................ 6,232,000 „ Készített bőr................ 3,355,000 „ Gyolcs-fonal................ 1,291,000 „ Vas................................. 426,000 , összesen . 24,285,000 ft értékben 3,154,000 ft ellenében, mi félgyártmányokból kivitetett. Egyleti ügyek. A pest-losoncz-beszterczebányai vasút - társulat közgyűlése máj. 30. Az ülést Korizmics László nyitotta meg, bemutatván kir. biztos Palló Sándor urat. Sajnálattal jelentette egyszersmind, hogy gr. Forgách József társelnök, súlyos betegségéből csak most üdülvén föl, e közgyűlésen még nem jelenhetett meg. Az elsőbbségi kötvények nagy részének elhelyezése sikerült, leginkább b. Python fáradozásai folytán. Jelentette továbbá, hogy az igazgató tanácsnak 3 bécsi tagja leköszönt, s így a megüresedett helyek betöltése szükséges. A társtitkár constatálta, hogy a közgyűlés szavazatképes, miután 277 szavazattal 8344 részvény van képviselve. Ezután következtek: az üzleti jelentés, számadás és számvizsgáló bizottmány jelentésének fölolvasása. Az üzleti jelentést K. Wocheser Oszkár társigazgató, tekintettel a német ajkú részvényesekre, németül olvasta föl. Mellőzve a bevezetést, mint főbb pontjait kiemeljük, először, hogy a cégbejegyzés Pesten úgy mint Bécsben megtörtént, so3 kilépett bécsi tag kivételével, az igazgató tanácsosok vannak czégvezetőkül bejegyezve. A kőszénbányák mind virágzó állapotban vannak, s temérdek készlet várja a közlekedés megnyíltát A tervezett többi vonalakra nézve, úgymint: a losonczbeszterczebányai, hatvan-gyöngyösi, hatvan-szolnoki és tápió-györgye-czeglédi vonalokra kész a költségvetés. A pest-losonczi vonalon az építkezések június és július hó folytán befejeztetnek. A távirda-közlekedés egyszerre nyílik meg a vasúti közlekedéssel, mely a jövő hónapok folytán várható. Eddig az összes kiadás meghaladja az 5 milliót. A közgyűlés helyesléssel fogadta a szép reményekre jogosító jelentést. A számvizsgáló bizottmány tagjainak : Giczey Sámuel, Jelinek Mór, Török Gábor és Winter Sámuel uraknak jelentése hosszas vitára szolgáltatott alkalmat. A bizottmány ugyanis rendben találta a könyveket, de úgy az alakítási, mint szintén az építési költségek rovatában sok kiadási tétel nincsen okadatolva, azaz okmányokkal ellátva. E tekintetben kétféle vélemény merült föl; az egyik szerint el kellene nézni a dolgot, miután ily társulat alakulásánál sok olyan kiadás fordul elő, melyet igazolni nem lehet; a másik vélemény azonban hibáztatja ez eljárást, s ha már az alakulási kiadásoknál el is lehetne hallgatni, hogy nincsenek igazolási okmányokkal ellátva, az építkezési költségeknél minden tételnek igazolva kellene lenni. Miután egyik részvényes azt említette föl, hogy legalább az igazolatlan kiadás összegét be kellett volna a közgyűlésnek jelenteni, Giczey Sámuel, a számvizsgáló bizottmány tagja jelenti, hogy ez az alapításnál 405.000 ftot, az építkezésnél pedig 383,000 ftot, azaz összesen 788,000 ftot tesz. Hosszas vita után a közgyűlés végül elnézőleg járt el, s fátyolt borított az említett kiadásokra. Érti Károly a számvizsgáló bizottmány jutalmazását indítványozta, mit a közgyűlés el is fogadott, a jutalom-összeg meghatározását az igazgatótanácsra bízván. Az igazgató egy második jelentése, a kassa-oder Gyapjú............................. 25,000,000 ft érték. Különféle gabona .... 48,028,000 „ Tűzi-és szerszámfa . . . 41,440,000 „ Szarvasmarha, juh, sertés 6,030,000 „ Magvak, repere stb . . . 5,850,000 „ Állati termékek.... 3,095,000 „ Liszt..................... 2,253,000 „ Zsiradék............ 2,545,000 „ Len, kender . . ... 1,242,000 „ Nyers bor . ..................... 743,000 „ Bor.................... 556,000 „ Nyers selyem ................. 551,000 „ Gyümölcs............ 54,000 „ 2,103,000 „ Gyapot kelmék.. 1,871,000 „ Fa-gyártmányok Félgyártmányokból: Gyolcsfonal....... 1,462,000 forint Vas................... 826,000 „ Gyapjúfonal....... 596,000 „ Készitett bőr...... 191,000 „ Gyapotfonal....... 79,000 „ karóra, ép annyi párnahéjra és 12 éji ingre, melyek összesen a hozzávaló csipke és hímzéssel 32,800 frankba kerültek. Egy férjes nő, ki kiváncsi volt tudni, ki rendelte meg e nagyon különöz módon költséges tárgyakat, az Athenaeumban e feleletet kapta: „Hélas Madame, ce n’est pas pour une de vos égales — l’Hymen ne se couche pas dans des draps pareils.“ (Az égre aszszonyom, ez nem önhöz hasonlók közül való — a szerelem nem ilyen pompa közt pihen.) — A Suhr - circus Bécsben is előadta „Zrínyi Miklós hős halálát.“ Még több látogatója volt mint itt. Nemo próféta stb. * Bécsből jelentik, hogy Forgách püspök Esztergomból oda érkezett, azonban tovább Rómába utazik, hol négy hétig akar időzni. —Miklós montenegrói herczeg 28-kán estve kíséretével Triestbe utazott. *A Nádasdy- jutalomra beérkezett költői beszélyek czimei: 1) Falusi Mátyás. 2) Firtos. 3) Kupa -Sepos 12 énekben. 4) Zrínyi. 5) Lorántfi Zsuzsanra. 6. Kupa zendülése. Az Egyesült Államokban 53 vallási szekta van, köztük 10 különféle baptista felekezet, methodista 9, presbyterianus 13 és quacker 2 felekezet. A r. kath. egyház híveinek létszáma 3,177,240. — Az ellyps és kioszk bérlője, Sigmund ur, ki ezen helyiség emelésére s vendégeinek kényelmére és raulattatására mindent elkövet, s kinek kioszkjában a főváros mulatni vágyó közönsége a legjobb hitsitő italokat élvezheti, •— több felől hallatszó óhajtás következtében f. évi június 1-től naponként fog zenei előadásokat rendezni. Ez annyival inkább czélszerű, mivel a fővárosi közönség a hétfőn és csütörtökön tartatni szokott katonai zenekar hallgatására eddig is nagy számban sereglett ide, s ha elgondoljuk a rövid időn bekövetkezendő ünnepélyességeket, melyeknek egy része, úgymint: a dunai regatta, legmagasabb bevonulás a váriakba stb. innen leginkább s legkényelmesebben lesz élvezhető, nem lehet nem helyeselnünk a bérlő úr tervét és a fővárosi közönség iránti kiváló figyelmét. — Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. sz. tagjaihoz. Az orsz. magyar gazdasági egyesület f. é. tavaszi rendes közgyűlését junius 9-én délelőtti 10 órakor fogja tartani a „köztelken“ (Üllői ut 12. sz.) Tárgyak: 1) Uj tagok felvétele. 2) Jelentés a kiállítás eredményéről. 3) Érkövy Adolf egyesületi tag felolvasása az egyesület 30 évi működéséről. 4) Köztelki részvények kisorsolása. Pesten, 1865. máj. 31. Elnöki megbízásból: Morócz István, egyesületi titkár. — Kugler Adolf pesti könyvkereskedőnél megjelent s általa más könyvkereskedésekben is kapható: „A magyar szentkorona birtokának kormányzati, törvénykezési és közigazgatási tiszti czimtára“ a legújabb hivatalos adatok nyomán összeállítva. Ára 50 kr. o. é. * Az Eszterházy-képtárnak Bécsből Pestrevaló szállítása jövő junius hó közepéig egyszerre, hajón s az adományozó herczeg költségén fog megtörténni, ki a tetemes szállítási költségek elvállalása által nagylelkű áldozatkészségének ismét fényes bizonyítványát adta. A ládák száma összesen 70-re rúg; az összes teher, mely Pestre szállittatik, mintegy 4000 mázsát nyom. (P. H.) — Bigno Lajos, a bécsi udvari operaház énekese tegnapelőtt Pestre érkezett, és az egész júniust a zugligetben tölteni. Ila a nemzeti színház igazgatósága e kedvelt énekest néhányszor fölléptetné a nemzeti színpadon, reméljük, hogy a közönség szívesen fogadná. r. s. Római helynevek. Rosty Pannónia térképe szerint Tabajd=Ad Herculera, ellenben Vaszari szerint (Sürgöny 422. sz.) —Ad herculem castra=Maróth lenne. Nyerges uj falu R. szerint=Gardacella és V. szerint Crumerum. Esztergom R. szerint = Duria Istrogranum, V. szerint Salva Mansio, különösen Basaharcz. Ilyen ellenkezések alkalmával önkéntelenül kell mondanunk: római helynevek, jöjjön el a timegállapitástok napja! — A nyomdászok segély-egylete múlt vasárnapi közgyűlésében elnökül Erch Gusztáv akad. nyomdászt, pénztárnokul Wagner János ügyvezetőt a Trattner-Károlyi nyomdában, s ellenőrül a Bucsánszkynyomda ügyvezetőjét , Buschmann Károly urat választék meg. — Armirgu hétszem. táblai, tanácsában máj. 29-én s következő napokon előadatnak : Gr. Beleznay Ferenczné, szül. Matkovits Apollónia gr. Beleznay Ferencz város tömege e. 100,000 ft s járulékai. Elő. : Monaszterly S. ktb. Csápy Mihály Csatári István e. 6 ft 28 dénár váltságdíj kibocsátása. Herzfeld s fia Weisz Móricz e. számla-követelés. Böttlicher Emil Rosenthal Adolf e. hasonló. Elő.: Zsömböry György ktb. Dr. Andaházy László Hafner Rozália e. végrehajtás. Adler Erzsébet Koller Borbála s többek e. igényper. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Grosz Jakab s Fidel e. végrehajtás. Molnár János Kacskovits Gábor s Lajos e. hasonló. Neubauer Sámuel Pozsgai Erzsébet s érdektársai e. 480 ft. Brenner Jakab Tannenbaum Rachmil e. becsületsértés. A váczi káptalan Üllő község e. 390 ft 50 kr. Radotits József Légrády András e. 400 ft foglaló. Elő. : Marschalkó Leó ktb. Gruber István Kordé Mihály e. végrehajtás. Lövegjártó János ügyvéd szaksértési ügye. Barmos Antal Barmos Gábor s érdektársai e. végrendelet félretétele melletti örökösödés. Koncsek Bálint s neje a magyar-pécskai közgyámság e. előbbi állapotba visszahelyezés. Justh Dénes Justh József e. zálog-visszaváltási jog telekkönyvi feljegyzése. Mérő János Lieszkovszky Pál e. jelzálogi tételhezi tulajdonjog bekeblezése. Néhai Tóth Ferencz örökösei Pászti Tóth János s neje e. tulajdonjog bekeblezésének érvénytelenitése. Tóth Mátyás özv. Hanger Józsefné s társai e. igényper. Elő.: Vajkay Károly ktb. titkár. Kiss Ferencz Horváth Ferencz s társai e. kártérítés. Kalas Sámuel Molnár Zsigmond s társai e. ingatlanságok iránt. Csete Sándor Csete Bálint e. adósság. Környei Ede Kolozsvári József e. ügyvédi dij. Steffel Katalin Buchmannn Janka e. életjáradék. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészség Keim József s fiai e. haszonbér. Juhász Péter Acsmány János e. tartozatlanul fizetett összeg iránt. Elő.: Dimits Emil ktb. titkár. Ozvald-Ferdinándy Karolina néhai Ferdinándy Ignácz hagyatéka e. előjegyzés. Tóth Sára Varga Sándorné, Segesváry Istvánná e. végrehajtás. Özv. Szanyi Jánosné Szanyi Sáras Eszter e. becsületsértés. Strba József Mikula Mihály és neje ellen becsületsértés. Verebes István Győry Juliánna s férje Sarkady János e. adósság. Szontágh Imre Lónyay László e. adósság. Elő.: Vitái Alajos stb. Ugyanakkor a II. tanácsban előadatnak : Fidy Lajosné Almásy Pál ellen számadás. Özvegy Deberling Ferenczné Deberling Antal s társa ellen végrehajtás. Kopács község Főherczeg Albrecht bélyei uradalma ellen telekkönyv. Ssalphen Adamnak Tassy Károly elleni ügyében Somogymegye törvényszékének jelentése. Előadó: Urbanovszky Jusztin stb. Gr. Teleki Domokos s érdektársai a nagy-bányai bányaigazgatóság e. erdőzár-megszüntetés. Greiner Emánuel Hans Armin e. faanyagok kiadása. Antoni Sebestyén Tóth Pál e. végrehajtás. Özv. Gazda Ferenczné Gazda János e. örökösödés. Gr. Zichy József Magyar Katalin s többek e. előbbi állapotba visszahelyezés. Nesztorovits Fauna Strein Kirilla s neje e. ház- és telek-átengedés. Gr. Zichy József Sztremenszky János e. előbbi állapotba visszahelyezés. Draher Antonia Hesz Ferencz e. gyermektartás. Gr. Zichy József Klempa Imre e. előbbi állapotba visszahelyezés. Tököly Amália örökösei a beszterczebányai cs. kir. adóhivatal e. adósság. Czibulka Pál id. Kovacsik Mihály e. becstelenités. Id. Gracza Jánosnak a Czibulka Pál elleni vizsggálat iránti biróküldési kérvénye. Czibulka Pál Gracza Ján. e. rágalmazás. özv. Gerendás Józsefné Rácz József s társai e. rendőri per. Rácz Juliánná Szécsényi Mihály e. gyermektartás. Meisel Ferencz Bálla János e. adósság. König János Pálffy János e. 378 ft s járulékai. Gr. Pálffy János Müller Ignácz e. összeszámolás. Lőrincz Simon özv. br. Horváth Jánosné s társai e. tulajdonjog. Malyus Sabina Malyus Czipszjár Zsuzsánna e. becstelenités. Dőry Rozina s társai Littko Lőrincz e. 4000 ft kötbér. Raksányi Szidónia Silberstein Ede e. rágalmazás. Durst István Vukovits László s neje hagyatéka e. adósság. Baka György Korber János e. rágalmazás. Dicenti Mihály s neje a tolnai uradalom e. kártérítés. Gottwald Gáspár ugyanaz ellen hasonló. Kostyál János s társai gr. Pálffy József e. rendőri per. Ugyanazok — ugyanaz e. végrehajtás. Szoják Márton s társai — ugyanaz e. kártérítés. Ugyanazok — Ugyanaz e. végrehajtás. Jánosik János Jánosik György e. épületbeli osztályrész kiadatás. Danitz Antal Buotz József e. tartozás. Eő. : Nagy Samu stb. A zemplénmegyei Tőke-Terebes községi úrbéri per. Előadó: Gellén József személynöki ut. mester. Május 26. és 27. pedig előadattak . Fellenstein Anna s társa Müller György e. hagyaték-kiadás. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészség Szemző Ján. e. haszonbéri hátralék. Szűcs Dán, Kohn Gábor s társa e. albérlet-megsemmisités. Szepessy Gusztáv Csóka Sámuel s többek e. szakértői dijak megállapítása. Schöpf Alajos ■ társának Szodtfried Mátyás hagyatékát tárgyazó tilalmi ügye. Simon Mihály Tarnay Károly e. haszonbérbe visszahelyezés és kártérítés. Brogyáni Jeanette Latkóczy-Gusztényi Kornélia e. adósság. Lőwensohn Lajos Hannover Miksa e. földtehermentesitési kötvények kiadatása. Dapsy szül. Szathmáry-Király Franciska Máriássy Menyhért e. zálogváltás. Elő : Szalay Zsigm. stb. Ugyanakkor a II. tanácsban : Ádám József és Erzsébet Ádám litváné, örökösödés. Gyürky-Vay Erzsébet grófnő Bergl Ignácz 8 társai e. biztosítási végrehajtás. Wagensommer Márton s testvérei Wagensommer György s társa e. szerződés-megsemmisités. Magály Szimkó árverés elleni folyamodványa. Glatter Izsák mint Pallavicini Roger őrgróf engedményese Gálos Tamás s érdektársai e. 840 frt s járulékai. Elő : Beöthy Zsigm. ktb. Lesch Anna Mária id. Schmidt Zsuzsánna e. becsületsértés. Ugyanazon felek közti hasonló ügy. Elő. Dessewffy János ktb. (T. Cs.) — Helyieset. Mint közlőnk értesít, a budai várból egy tejáruló asszony igen nagy kárt vallott. Tegnapelőtt reggel 8 és 9 óra között férfi-cselédje egy kétlovas kocsin a Dunához vízért ment. A cseléd az irgalmas rendház háta mögött, ép akkor, amint a folyóból a vizet meríteni akarta, egy arra jövő nagy terhes hajó csapkodó hullámai miatt a Dunában állott két lóval s kocsival együtt a vízbe veszett.