Sürgöny, 1865. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1865-08-02 / 175. szám
egy itteni lap bécsi levelezője arról hisz mindamellett is értesühetni, miszerint a kölcsönös viszonyban jobbra fordulás történt. Levelező szerint Poroszország késznek nyilatkozott azon engedményeket, miket Austria újabban formulázott, további tárgyalások kiindulási pontjául fogadni. Ezen fordulat előidézésében levelező szerint báró Werther bécsi porosz követnek volna legnagyobb része, minthogy ő azon meggyőződést szerze magának , miszerint az új kabinet tagjai, távol attól, hogy közönynyel néznének Austria németországi állásának mikénti alakulására, ezen állást teljes erőből fentartani el vannak határozva. A porosz követ aztán ezen meggyőződésének Berlinben s illetőleg Gasteinban is érvényt tudott szerezni. E fordulat különben — ha egy gasteini közlésnek hihetni — könnyen Bismark állásába kerülhet. A király e közlés szerint határozottan ellenzi az Austriávali szakítást s másrészt nem titkolhatja maga előtt, hogy az eddigi politikának csakugyan szakítás lenne a következménye. A király Bismark előtt sajnálatát fejezte volna ki, hogy az Austriávali viszonyokba annyi keserűség vegyült s egyszersmind óhaját nyilvánította, a Császárral találkozni. Erről tudósítanak Gasteinból s ez erősíteni látszik a jobbra fordulás iránti bécsi tudósítást. Olaszországnak Spanyolország általi elismertetése a szószék részéről nem talált oly helyeslésre, mint mondva volt. A „Köln. Ztg.“ egy római tudósítás alapján bevallja, hogy ő szentsége Izabella királynőhöz intézett levelében gyöngéden, de atyailag komolyan eszélyességre inté a királynőt, emlékeztetve őt elődeinek a szentszék iránti azon hagyományos ragaszkodására , mely a „katholikus felség“ tiszttelet-czímet szerzi meg Spanyolország uralkodóinak. A szentatyának ezen intő levele a spanyol kormányra nézve kétségtelenül igen fontos. Az elismerés Spanyolországban különben is igen nagy elégítletlenséget okozott, úgy hogy a kormánynak a legkomolyabbtól kelle tartania s a Madridból folyó tudósítások még folyvást igen komorak s a polgárháború közel kitörését helyezik kilátásba. — A tiltakozások az országban napról-napra szaporodnak s úgy látszik, hogy a carlista párt is, fölhasználva a kormány s az egyház és a nemzet nagy része közötti szakadást, ismét előtérbe fog lépni. Az országban itt-ott már egyes fegyveres csapatok is mutatkoznak. A kormánynak ugyan sikerült eddig megakadályozni a polgárháború kitörését. SI&CM. Napi újdonságok. 140 ca. kir. Apostoli Felsége jul. hó 31-kén délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * A „P. H.“ írja, miszerint Ő Felsége múlt szombaton méltóztatott fogadni azon küldöttséget, mely az alföld-fiumei vasút kiépítése s ezen vasúthoz elfoglalt földterület után járó kisajátítási költségek megtérítése végett folyamodott. A 13 tagból állott küldöttség vezetőjének, sőt, Neumann József gyulai plébános s kerületi alesperes urnak ebbeli legalázatosabb előadására Ő Felsége, hallomás szerint, körülbelől a következőket méltóztatott válaszolni : A magyarországi alföld anyagi jólétének emelése kivált az e vidéket sújtott gyászos csapások után uralkodói legfőbb gondjaim közé tartozván, intézkedni fogok, hogy önök kérelme kormányom által a fenforgó tárgyalások alkalmával kellő figyelembe vétessék s főleg a kisajátitási kártalanítás kérdése mielőbbi megoldást nyerjen. * Mint az „Esztergomi Újság“ hiteles kútfőből értesül, m. kir. udv. kanczellár Majláth s a tárnok b. Sennyeyő excíáik e hó első napjaiban bibornoklg-primás eminectiáját látogatásukkal szándékoznak megtisztelni. •10 excja Bartakovics Béla egri érsek alapítványt tett oly czélra, hogy évenkint Rendsburgban a schleswig-holsteini ütközetekben elesett magyarok lelki üdvéért szentmise tartassák. (P. H.) * A tiszai ágostai hitvallású egyházkerület m. hó 26-kán a XVI. szepesi városban tartá ez idei közgyűlését. A gyűlés folyamáról önálló tudósítást várunk. A megnyitó isteni tiszteleten bejött 158 ft offertorium, fele részben a legszegényebb egyháznak Oláh-Pataknak, fele részben pedig a pesti gyámintézetnek szolgáltatott át A közgyűlés Zsedényi felügyelő és Máday superintendens urak elnöklete alatt tartatott. Miután a gyűlés helyén a templomban elhangzott a tanácskozások folyamára kért Isten áldása és a szent lélek segedelme,a felügyelő ur maga egy hoszabb beszédben az egyház dolgainak, közbe-közbe megkeserített múltjának illustratióját adta. A szónoklatot átalánosan érintve, részletesben fölemlítjük a hivatalos jelentésből, hogy a tanintézetekben a tanítványok száma növekedett — mi igen örvendetes, — a három főtanodában: Eperjes, Késmárk, Rosnyó, 78 ifjú az érettségi papjelölti vizsgát letette. Kerületi jegyzővé egyhangúlag Fábru iglói lelkész lön megválasztva. A városháznál tartott közebédnél a kerületi felügyelő ur legelőször ő cs. kir. Apostoli Felségéért, mely toaszt átalános lelkesedéssel fogadtatott, azután a XVI. városok több evangyélmi községeiért emelt poharat. 4. Ponori Thewrewk Józseftől, a fáradhatlan öreg poetától, három füzetbe került szerkesztőségünkbe : Összehasonlító szikélytár, szikély koszorú és mutatvány a szikély szamóczákból. Szikélynek nevezik az epigrammákat, melyeknek művelése irodalmunkban Kazinczy Ferencz halála óta meglehetősen el van hanyagolva. Thewrewk, kinek irodalmunk s nem egy magyar régiség felfedezését, nem egy érdekes irodalmi adat napvilágra hozását köszönheti, legújabban a székelyészetre adta magát, s azt igyekszik lendületbe hozni. A gondolatok epigrammái rövid kifejezése nem könnyű, s nagy gyakorlottságot kíván, melylyel T e w rewk inkább bir, mint más epigrammaira, mivel e versnemben gyakran próbálta erejét. — Vannak e füzetekben tagadhatlanul talpraesett ötletek, életes megjegyzések, s a mi legfőbb, minden gondolat magyaros, s a nyelven erőszak téve a verselés kedvéért sehol sincs. Thewrewk versei hibátlanok, szúrósak mint a tövis, de nem sebzők. — Ajánljuk a szikelyészet kedvelőinek figyelmébe. — Ponori Török fentebb említett epigrammái gyűjteményében mindjárt az első distichon egy szép prófécia, melylyel költőhöz illő világos látással előzte meg a jelen új korszakot. Azon diszichon így hangzik: „Megleszen a mit óhajt a király, meg a mit mi óhajtunk. Az Atya s gyermeki közt lesz örök egyesülés.“ A Pesten tervezett zálogkölcsön-intézet ügyében uj mozzanatot jelezhetünk. Egy tegnap leérkezett udvari rendelvénynyel tudniillik a cs. kir. pénzügyministérium részéről az alapszabályok némely szakaszaira nézve tett észrevételek oly meghagyással érkeztek le a magyar kir. helytartótanácshoz, hogy, miután az említett intézet engedélyezéséért annak idején folyamodott 4 vállalkozó közül három időközben kérelmétől elállott s ennélfogva az intézet felállítása most már a Kochmeister Frigyes által képviselt alapítókat fogná illetni, ezeket a hivatott megjegyzések tekintetében nyilatkozattételre felszólítván, az ügyiratokat saját kimerítő véleményes jelentése kíséretében is újólag felterjeszteni siessen. A főmegjegyzés az ügyrendtartás 75. §-ban megállapított mellékdíjakat illeti, s nevezetesen a felvételi és becslési díjakra nézve azon óhajtás fejeztetik ki, hogy azok a kölcsönügylet rövid idejű tartamánál mérsékeltebb összegben állapítassanak meg, olyforma fokozatban, mint ez a bécsi hasonnemű záloghitelintézetnél lett elfogadva. * Az ügyvéd-jelöltek állásáról pár czikkben érdekes eszmecsere folyt a „P. N.“ hasábjain Balássovics József és Milassin Vilmos fiatal jogtudor közt. Az előbbi megrótta Nyitra és több más megye törvényszékének azon végzését, melylyel az ügyvédjelölteket principálisaik helyett a tárgyalásokon való megjelenés s ezeknek önálló vezetésétől eltiltja; mire a nevezett jogtudor védvekkel igyekezett kimutatni, mikép e tárgynál nem csak egyedül az ügyvédjelöltek érdekét kell szemügyre venni, de főkép a törvényszék méltóságát, az ügyvédi kar tekintélyét s a mi legfőbb: a felek érdekeit, melyeknek veszélyeztetése nélkül alig engedhető meg, hogy addig valaki, habár közvetve is, jogjeleket képviseljen, míg kellő gyakorlatáról bizonylatot fel nem mutathat. Ő nem szeretné a törvénykezés terét szárnypróbálgatásokra használtatni. Kívánatos volna, ha törvénykezési lapunk e tárgyban szintén fölvenné a keztyüt. Szigligeti társulata már visszaérkezett a fővárosba, s mint értesülünk, a szünidő alatt következő helyeken játszott : Nyíregyházán háromszor, Szathmáron tizenhatszor és Nagy-Károlyban négyszer, mindenütt kielégítő részvét mellett. Szerdahelyi társulata tegnapelőtt játszott utólszor Debreczenben, mely alkalommal Prielle Cornelia jutalomjátéka volt. * A fözépdunai gőzhajótársaság elnöksége Szathmáry Károly társulati titkárt és Houchard Ferencz kinevezett igazgatót megbízta, hogy tekintsék meg a fiumei hajógyárat és tudják meg a feltételeket, melyek alatt a nevezett gyár kész volna a társaság hajóit építeni. A nevezett urak rendkívüli előzékeny fogadtatásban részesültek Fiuméban, s a gyár jelessége mellett azon meggyőződésre jutottak, hogy az eddig tett ajánlatok között a fiumei hajógyár ajánlatai a legelőnyösebbek, s igy hiszszük, hogy a középdunai gőzhajótársaság hajói Fiuméban fognak épülni. — A pesti kereskedelmi akadémia iskolai évét házi ünnepélylyel zárták be jul. 29-én. Jelen volt a 150 akadémiai növendéken kívül az igazgató választmány, az igazgató, a tanárok és szép számú közönség. A tanulmányi bizottmány elnöke az ünnepélyt alkalomszerű beszéddel nyitá meg. Ezután az igazgató emelt szót, s kiosztá a kilépőknek a képesítési okmányokat, s végre ez utóbbiak közül ketten tartottak beszédeket. Az elnök Weisz Bernát épületes szavakat intézett az ifjakhoz. A múlt szombaton tartott városhatósági teljes ülésben tárgyalás alá került egy alreáltanodának felállítása a Teréz külvárosban. A tanoda szervezeti tervének elkészítésére Ney Ferencz főreáltanodai és Kriegler József elemi tanodai igazgatók hivattak meg. Ezen tervezet főbb részei : A tanodának öt helyiségre lesz szüksége, a szerelvények és bútorok költségei 4040 frtra vannak felvéve, a tanítói személyzet állana három egyénből, egyenkint 800 ft évi fizetéssel, egy hitelemzőből 300 ft díjjal, melyhez az igazgató tanító részére tervezett külön 200 ft jutalomdíjat hozzáadva, a tanszemélyzet évi költsége 2900 frtot tenne. A városi tanodai bizottmány véleménye ezen tervezetre nézve abban pontosult össze, hogy az újon alakítandó alreáltanoda fiókintézetét képezze a főreáltanodának, úgy hogy ezen két osztályból a tanonczoknak a főreáltanoda 3-ik osztályába való átléphetése minden nehézség nélkül lehetővé tétessék; az uj alreáltanoda a főreáltanoda igazgatójának felügyelete alá helyeztessék, a kinevezendő tanítóknak a főreáltanodáhozi előléptetés fenntartassék , a helyiségek megszerzésénél kellő figyelem fordíttassék egy majdan alakítandó 3-ik és 4-ik osztályra, valamint arra is, hogy a fegyelem fenntartása érdekében a tanítók egyike, mint igazgatói helyettes, az indítványozott külön pénzbeli jutalom helyett természetbeni lakást nyerjen , végre a hitelemző is rendes tanítónak tekintessék s a vallástanon kivül egyéb tárgyakat is adjon elő. A városi tanács a bizottmány véleményét elfogadván, jóváhagyás végett a m. kir. helytartótanácshoz terjeszti fel. — A nemzeti színházban e héten szerdától kezdve szombatig bezárólag következő darabok adatnak „Egy millió“, „Fény árnyai“, „Az idegesek“ és Felicián Dávidnak „Lalla Roukh“ czímű regényes dalműve. A legközelebbi operai újdonságok pedig lesznek „Erzsébet“ és „Dinorah“, amelyekben Pauline asszony a czímszerepeket éneklendi. — Eleintén természetesen még egy kissé bágyadtan indul a játékrend, mert van némely elsőrendű tag, ki hat heti szabadsággal bír, de ha azok megérkeznek, akkor oda fog az igazgatóságtörekedni, hogy a színházi közönségnek minél érdekesebb és válogatottabb műsort nyújtson. — Egy oldalról említve volt, hogy a dohányegyedárusság jövedelmeit bérbe akarják adni az osztrák birodalomban. — Nem lesz tehát érdektelen a dohányjövedék többizbeni bárbeadatásának adatait, amennyire előttünk ismeretesek, itt felsorolni: Az első dohánypátens megjelenése után, melyet első Lipót császár 1699. jan. 13 -án kibocsátott, mindjárt Alsó- Austriában a dohányegyedárusság Vendura Ágostonnak adatott bérbe három évre, 16,000 forintnyi évi bérért Morvaországban 1701-ben szintén bérbeadatott az Grossinger Ignácznak három évre, évi 6000 forintért. Alsó-Magyarországban Tahrenwanger György kereskedő vette azt bérbe. 1724-ben Csehországban s az osztrák herczegségekben a spanyol Diego és Carignani marchese bérelték a dohányjövedéket 8 évre, évi 500,000 forintért. A bérlők különben nem voltak képesek megfizetni a bért és megbuktak. 1726-ban továbbá Prandau Miksa birta a dohányjövedéket évi 350,000 forintért. 1764-ben januártól kezve lépett életbe a Parkner-féle társulat szerződése, mely 1,210,000 forintot fizetett évenként. 1784-ben végre Fries gróf, Python-Amstein báró és mások léptek társaságba és átvették az egyedárusságot az államtól 2.000,000 forintért évenkint; most természetesen sokkal magasb összegekről lenne szó. — Mint hallják, Landvogt igazgató úr a már szerződött tagokon kivül a pesti német szinház számára Meklenburg kisasszonyt Rigából és Fleix L. urát szerződtette. — A pesti német színház színészi bizottmányának azon terve, hogy augustus hóban még játszanak , nem sikerült, igy tehát Pest-Budának minden német szinháza zárva lesz. — Abaujmegye főispánja a pestvárosi főpolgármesterrel tudatja, hogy a pesti állatkert számára hat farkast fog küldeni. * A kolozsvári lóversenyek napjai aug. 20. és 22-ke, a debreczeniek oct. 8. és 10-ke. —— Pestváros t. főorvosai, é. junius havi sebészeti és egésségügyi jelentéséből következőket közöljük : Az időjárati viszonyok rendes nyáriak valának ; a légsúly legmagasabb 9-én 332''Sz, közép 333.,,, a légkév legn. 1-jén + 24%, legk. 13-án(- 6% )., eső 6 napon, légköri csapadék 24,5 pár. von., elpárolgás p. v. 68s. A közegesség állapota kielégítő vala, ámbár a beteg mozgalom nagyobb mint májusban; a hagymás mint járvány megszűnt és csakis szórványosanmutatkozott, többnyire alhasi tüneményekkel ; tüdőlábok csekélyebb mennyiségben mint májusban ; heveny betegek közt mutatkozott a vörheny és a himlő. A kimutatott 4689 betegesedési eset közt 2897 járólag, 1792 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett, s p. : 1398 a sz. Rókus-, 55 a szegény gyermek-, 78 az izraelita-, 21 a kereskedelmi kórházban stb., ezekben a gyógyulási arány 44.51, a halálozási 7.53%-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett ; 11 tüdőlábban, 61 tüdőgümőben, 104 bujakórban, 3 himlőben, 2 vörhenyben, 85 hagymázban, 12 váltólázban stb. A halálozás kisebb mint a múlt hónapban, összesen halt 536, s. p. 326 fi- és 210 nőnemü. Életidőre nézve volt : 0—1 évesig 215, 1—10-ig 107, 10—20-ig 22, 20—30-ig 29, 30—40-ig 52, 40-50-ig 22, 50—60-ig 51, 60 éven felöl 38. A halál indokát tekintve volt : 29 halvaszülött, 12 veleszülött és 3 agggyöngeségben, 1 himlőben, 2 vörhenyben, 20 hagymásban, 4 vérhasban, 9 tüdőlákban, 118 tüdőgümőben, 70 rángásokban, 10 büdösben, 2 öngyilkos stb. Született 559, s. p. 280 fi- és 279 leánygyermek; volt 217 törvénytelen, tehát ez utóbbi 38,5% aránynyal Házasait 111 pár, de meddig lesz képes letartani azt, az más kérdés. A mexikói nyugtalanságokról szóló hírek ismét hírlapi mendemondának bizonyultak. Legalább az unió jelenleg egyátalában nem hajlandó Juarez javára a mexikói ügyekbe beleavatkozni. Közöltük annak idejében Texasban a Rio Grande mellett táborozó unionista tábornok, Brown ide vonatkozó nyilatkozatát, melyben a semlegességet kijelenti. Most, mint a „Mem. diplom.“ írja, Wright éjszakamerikai tábornok is egy oly iratot közöl, melyben a semlegességet proklamálja. A tábornok név szerint egy austini lakostól megtagadta az engedélyt, hogy Mexicóba fegyveres bevándorló csapatot vezethessen. Gr. Belcredi körlevele, melyet államminiszeri hivatalba léptekor a magyar koronához nem tartozó összes királyságok s országok főnökeihez intézett: „A mai napon elfoglaltam az államministeri hivatalt , melyre Ő Felsége legmagasb bizalma meghivott. Midőn az országok főnök uraihoz ezen közlést intézem s azokat megkeresem, hogy engem nehéz hivatásom kötelességeinek teljesítésében támogassanak, egyszersmind indíttatva érzem magamat, a közigazgatási szolgálat azon mozzanatait közelebbről kijelölni, melyek helyes felfogására különös súlyt kell fektetnem. A közigazgatási hatóság fontos feladata a jogi rend fentartásánál annak kedvező megoldásához mindenekelőtt az ügy helyes értelmét követeli, értelmet a különböző életelemek törvényesen szabályozott szabad mozgása iránt; s az országfőnök urakat különösen meg kell keresnem, miszerint egész nyomatékkal oda hassanak, hogy a hatóságok eljárása ne csak törvényesen legyen korrect, szilárd és méltó, hanem hogy az az erők szabad, öntevékeny kifejlése iránti értelem jeleit magán hordja. Én csak napjaink legáldásdúsabb törekvései egyikének tekinthetem, azon ügyek körét lassan kint tágítani, melyek azoknak önigazgatási körébe lesznek utasitandók, kiknek érdeke ezáltal közvetlenül érintetik. Minden jogi rend legszilárdabb támaszát szükségességének tudatában találja s ez leginkább a közéletbeni résztvevői által úgy törvényhozási, mint igazgatási tekintetben erősíttetik meg. Ámde a hatóságok kötelessége, ezen törekvéseket, mennyiben a törvényes határokat megtartják, teljes buzgalommal támogatni s tapintatteljes magaviselet által az autonóm testületek irányában az általános érdeket előmozdító jó egyetértést megszilárdítani. Az erélyes szilárd föllépés bizonyosan múlhatlan kellék a törvényes tekintély megőrzése végett egy használható hivatalnokra nézve s én emellett megjegyzem, miszerint én a törvénynek se liberális, se illiberális, hanem csak oly kezeltetését ismerhetem el helyesnek, mely a törvényes szabályok szellemének és szövegének s ennélfogva a hivatal kötelességének megfelel. A politikai hivatalnok azonban egyedül erélyes fellépés által még egyáltalán nem felelhet meg feladatának. A tapintatteljes magaviselet épen oly múlhatlan, hogy minden akadály, mely a hivatalos tevékenységnek ellenszegül, komoly bonyodalmakra ne vezessen, s nekem úgy kell az országfőnököket keresnem, hogy előforduló esetekben a hivatalnokok működését s alkalmazkodásukat ezen nézpontok szerint a legnagyobb szigorral ítéljék meg. A népességgeli közvetlen, szóbeli és pedig bizalomgerjesztő formák közti közlekedésben fekszik annak lényeges föltétele, hogy a hivatalnok holt formalitásba ne sülyedjen, hogy nézleteit az életből s élet után képezze s ezáltal a hivatalos működésnek valódi sikert biztosítson, mely a kiadmányok, magukban csak számok, elintézésében nem keresendő. Az írásbeli közlekedésnek bizonyosan megvan a maga jogultsága, de sokkal szűkebb határok közt, mint ez jelenleg nagyobbrészt az eset. Ez utóbbi tárgyat nem akarom bővebben kifejteni, minthogy az a hivatalos működés költségpontjával benső összefüggésben áll s fenn kell magamnak tartanom, hogy a kérdésnek ne csak ügyviteli, hanem pénzügyi oldalát is bővebben tárgyaljam. Itt csak azt akarom megjegyezni, hogy a lelkiismeretes legtakarékosabb gazdálkodás az állam vagyonával a hivatalnokok lényeges kötelessége, s hogy különösen a jelenlegi körülmények a kötelességet előtérbe állítják. Az e tekintetbeni valóban érdemes szolgálattól az elismerés bizonyára nem fog megtagadtatni, minden gondatlanságot vagy hanyagságot ellenben a fegyelmi törvény összes szigorával kell megfenyitni. A sajtóban való szabad vélemény-nyilvánítást, ha az igazság szeretetétől vezettetik, a hivatalnoknak értékteljes tulajdon gyanánt kell tekintenie ; a subjectív érzékenység elhagyandó s ha a tényállásnak objectív megítélésénél lát valamiben valami büntetésre méltót, csak akkor hívandó fel a bírói hatalom, hogy a törvénynek teljes elégtétel szereztessék. Azon országokban, melyekben több nemzetiség van, a legszigorúbb elfogulatlanságot s az egyenlőn igazságos eljárást mindenki irányában a leghathatósabban kell ajánlanom. A hivatalnak s az egyes hivatalnoknak a néppel annak nyelvén kell közlekedni s az ehhez való képesség fontos s döntő körülmény a hivatalnok alkalmazhatósága megítélésénél. Fölkérem, jézim, hogy ez általános szempontok szerint szabályozza eljárását a hatóságokkal szemben , tegye meg a szükséges további rendelkezéseket. Fogadja (czim) legkitűnőbb nagyrabecsülésem biztosítását. Belredi.“ Miután Heintz már pénteken elbúcsúzott alárendelt hivatalnokaitól, szombaton Komers lovagot, az újonan kinevezett igazságügyministert mutatta be a hivatali testületnek az igazságügyministériumban, ki a testületet következőleg üdvözölte : „Uraim ! A legnagyobb tisztelettel vagyok eltelve önök iránt, s a legteljesebb bizalommal közeledem önökhöz, azon óhajtással, hogy önök is hasonló bizalommal forduljanak hozzám. Legyenek meggyőződve, hogy Ő Felsége nagyszivü czélzatai oda irányozvák, hogy a nagy császári állam minden népeinek java tartósan megalapíttassék. E legmagasabb czélzatok valósítására fordítandom működésemet s tevékenységemet , számítván ez ügyben az önök közreműködésére.“ Lapszemle. A „N. Fr. Presse“, mely a legaggódóbb s legbizalmatlanabb módon fogadta a miniszterválság első hirét, s reactionárius irányt képzelt fölfedezni a még meg sem alakult új ministeriumban, — most elismeri, hogy „igazságtalanság volna már ma megítélni akarni az új minisztereket“, hanem „babérkoszorút sem nyújthat még most nekik“; tetteiből akarja „elfogulatlanul“ megítélni az új minisztériumot. „Bizalomteljesen üdvözölte — úgymond — öt év előtt az alkotmányos párt a Schmerling-minisztériumot és csalódásokat aratott azért. Csoda-e, ha bizalmatlanná vált ? Talán épen ellenkezőleg, a Belcredi-minisztérium győzedelmeskedni fog e bizalmatlanságon.“ Azt, mit a „Fremdenblatt“ már tegnap kiemelt, ma minden lap kiemeli, a „N. Fr. Pr.“ is, hogy míg eddig a minisztertanácsban rendesen a külügyminiszter elnökölt, az elnökség most az államminiszterre bízatott. Ebben annak jelét látja mindenki, hogy a belügyi kérdések megoldására lesz irányozva a kormány egész tevékenysége. Mi az igazságügyminiszternek csak „a magyar koronához nem tartozó országok és királyságok számára“ való kineveztetését illeti, ez oly körülmény, melynek a „N. Fr. Pr.“ nem tulajdonít semmi nagyobb jelentőséget, mert hiszen eddig sem terjedt az igazságügyminiszter hatósága Magyarország ügyeire. Sőt a közigazgatás különválasztásán sem ötödik meg. A „Presse“ e különválasztást a magyar korona országai s a többi örökös tartomány közt örömmel köszönti. „Úgy látszik, teljes valósággá szándékoznak tenni a magyar tartományok autonómiáját, s a közös ügyek kivételével a speciálisan magyar ügyek ezentúl csak az Uralkodó és udvari kanczellária közt fognak tárgyaltatni, míg eddig az állam- és minisztertanács rostáján kellett átmenniök. A bureaukratikus centralisatio korszakának vége, s mérsékelt dualismus lép helyébe.“ A legmegjegyzésreméltóbb változásnak tartja a „Presse“ az erdélyi kanczellária vezetőjének, Reichenstein bárónak visszaléptét, kit a pár év óta Erdélyben véghezvitt változtatások főokozójának tekintenek. „Gróf Nádasdy állta színpad előterén, de Reichenstein báró, e tagadhatlanul tehetséges férfi tartotta kezében a színfalak mögött az események szálait.“ Még legutóbbi időben, nem sejtve nyugalmi állapotba helyeztetését, kidolgozta a királyi propositiókat, melyek a jövő erdélyi országgyűlés elé terjesztendők, — Így hallja a „Pr.“ Kiemeli e lap a különbséget a császári kéziratokban, melyekkel a régi miniszterek állomásaiktól fölmentetnek, némelyeknek „hű és buzgó“, másoknak „hű és sikeres“ szolgálatai emlittetvén. Míg Schmerling urnak a tiszteletteljes állomás, a legfőbb törvényszék első elnöki széke jut osztályrészül, minisztertársai közül többeknek fönntartatik a további alkalmazás, Kalchberg, Lasser és K. Reichenstein pedig állandó nyugalmi állapotba helyeztetnek. A kereskedelmi minisztérium vezetője idős, öreg férfi, ki becsületteljes kitüntetéssel lép ki hivatalából. Lasser úr ellenben hivataltársai közt a legfiatalabb, s még oly erős és munkaképes, hogy nyugdíjaztatása valószínüleg politikai indokokból történt. A tengerészminiszter, Burger báró elbocsáttatá