Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-16 / 212. szám

Politikai szolgálat tekintetéből a nagyobb kerül­e­­tetek feloszlatnának, s e kerületek képviseletet nyer­nének, melynek főnökei választásból fognának kikelni. Minthogy némely országgyűlések az ily képviseleteket elutasítók, ezért azok erre nézve újra fel fognak hivat­ta­tni.“ Megyei tudósítások. Miskolczról, sept. 11-ről Írják az „E­g­r“­­nek: Báró Vay Miklós­ nagyméltóságának megyénk főispánjává lett kineveztetése bizalommal, örömmel üd­­vözöltetett minden részről. Főispán ő nagyméltósága f. hó 12-én érkezik meg városunkba, mint Borsodmegye székhelyére, hogy elfoglalja mindig fontos ugyan, de a jelen körülmények között kétségtelenül a legfontosabb és talán legtöbb nehézséggel báró hivatalát. Mint hall­juk, megyénk összes értelmisége e napra városunkba váratik, üdvözlendő a főispánt, és a teendők iránt vele tanácskozandó. Az egri káptalan részéről mint megbí­zott Ipolyi-Stummer Arnold kanonok úr utazott el Mis­­kolczra, résztveendő a tisztelgésben és tanácskozmány­­ban. E tisztelgésre és összejövetelre Szathmáry Király Pál múlt hó 28-tól következő bizalmas levéllel hivta meg a megye fiait: „Biztos tudomására lévén annak, hogy báró Vay Miklós ő exoja,mint Borsodvármegyének legkö­zelebb kinevezett, s szeretve tisztelt főispánja, főispáni székét elfoglalni, s e megye székvárosában i. é. Sep­tember hó 12-én megjelenni méltóztatik : kedves köte­lességet hiszek teljesíteni, midőn bátorságot veszek ma­gamnak, mint e megye 1861-diki alkotmányos volt al­ispánja, Borsod fiait, s ezek között t. uraságodat is a régi díszes szokás szerint, ez ünnepélyes alkalomból fölkérni, hogy ő excjának, a tőlünk méltán várható, s hozzánk illő tisztelet megadására, f. é. sept. 13-án reg­geli 9 órakor a miskolczi nemzeti kaszinó teremében meg­jelenni sziveskedjék. A ki egyébiránt becses megjelené­sére számolva maradok stb.“ Nemcsak a főispán lexcja személye iránti tisztelet, hanem azon átalános óhaj, mely hazánk ügyeinek békés utáni gyors és biztos rende­zése iránt valamint országszerte, úgy megyénkben is uralkodik, reménylem­ engedi, hogy az elfogadás fé­nyes és nagyszerű lesz. Mondják, hogy némelyek már e tanácskozmány alkal­mával mint ellenzék akarnak föllépni. Mi ezt nem hisz­­szük, mert nem hihetjük, hogy találkoznék valaki, ki e nehéz és válságos napokban az országgyűlés megtart­­hatása elé akadályokat akarna gördíteni. És ki nevében is szólana ez ellenzék ? A nép terheitől szabadulni, azokon könnyíteni, az ideiglenességekből kibontakozni óhajt, kiván és vágyik; tehát országgyűlést minde­­nekelőtt. Emelkedett lélek, és a hazafias szeretet nem közönséges foka kívántatik meg azon férfiakban, kik ily körülmények között, midőn olykor jól kiérdemelt népszerűségük is, legalább bizonyos körben, koczka alá kerül, a megyéink kormányzására vállalkoznak, hogy elősegítsék a törvényes állapot minél előbbi előál­lítását, mely egyedül képes a kedélyeket megnyug­tatni, és hazánk viszonyainak oly megoldást adni, mely után a buzgó imádság eredez százezrek nyakán.“ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „France“ szerint az angol kormány azon jegyzéke, mely Mensdorff gróffal a gasteini egyezmény tárgyában közöltetett, nem írott, hanem csak szóbeli jegyzék volt. A bécsi britt követ constatk­ozza, hogy az austriai kormánynak ezen egyez­­ményrőli értesitése megküldetett az angol kabinethez, mely tudomásul véve, hogy az említett rendezkedés csupán ideiglenes. A jegyzék azon remény kifejezésé­vel végződik, miszerint előbb-utóbb a végleges megol­dás öszhangzásban leend egész Németország érdek­­ei­­vel, s a herczegségek jogaival. Russell gróf Ber­linbe is egy hasonló tartalmú jegyzéket küldött. FRANCZIA­ORSZÁG. A „Journa de Bruxelles“ közli ama körlevél állítólagos tartalmát , melyet Drouyn de Lhuys a gasteini egyezmény tárgyá­ban intézett Francziaország diplomatiai képviselőihez. A minister először is kijelenti, hogy ő nem akar az aus­triai Császár s porosz király közt létesült egyezmény részletes vizsgálatába bocsátkozni. Ő csupán ezen ren­dezkedés átalános horderejének méltánylására, s azon jugóknak a nemzetközi jog szempontjábóli tárgyalá­sára szorítkozik, melyek ezen alkudozásokban a két német nagyhatalmasságot vezérelhették. Vájjon azok a régi szerződések jogát akarják-e szentesítni ? Bizonyosan nem; a bécsi szerződések sza­­bályzák a dán monarchia létezési föltételeit. Ezen föl­tételek felforgattattak. A badeni szerződés újabb bizo­nyítványa volt Európa gondoskodásának, azon monar­chia épségének tartóssága iránt, az széttépetett két oly hatalmasság által, melyek azt aláírták, Várjon egy félreismert öröklési jog védelmére egyesültek-e ők. A helyett, hogy a legjogosultabb kö­vetelőnek visszaszolgáltatnák a per alatti örökséget, a fölött megosztozkodnak. Vájjon Németország érdekét veszik-e azok tekin­tetbe ? Ugy de szövetséges társaik csak a lapokból ér­tesültek a gasteini rendezkedésről. Németország egy föloszthatlan, Dániától elkülönzött, s egy oly fejedelem által kormányzott schleswig-holsteini államot akart, ki­nek igényeit az elismeré. Ezen népszerű jelölt most mellőzve van, s a herczegségek, egyesittetés helyett kü­lönválasztatva, két különböző uralom alá jutnak. Vájjon maguk a herczegségek érdeke-e az, mit a két hatalmasság akart biztositni ? Ugy de a területek föloldhatlan egyesülése — mint mondák— azok jólété­nek lényeges föltétele volt. Vajjon legalább az volt e czélja az osztozkodás­nak, hogy két versenyző nemzetiség belviszályát meg­szüntessenek, mindegyikük számára független létezés biztosíttatván ? Nem így áll a dolog, mivel azt látjuk, hogy az elkülönzési vonal, nem vévén tekintetbe a da­lok különbségét, a dánokat s németeket összezavarva hagyja. Talán a nép óhajtására voltak tekintettel? Ez utóbbi semmiféle alakban sem kérdeztetett meg, sőt még csak a schleswig-holsteini országgyűlés összehívá­sáról sincs szó. Minő elven nyugszik tehát az austriai-porosz com­­binatió? Sajnáljuk, hogy annak nem találjuk más alap­ját, az erőszakon kívül, s más igazolását, mint az osz­­tozkodó­ társak kölcsönös érdekét. Ez oly eljárás, mely­től a jelenkori Európa már elszokott, s melynek előpél­­dáit a történelem legszomorubb korszakaiban kell keresni. Az erőszakosság s hódítás elferdítik a jog fo­galmát, s a népek lelkiismeretét. Azok — a modern társadalmak éltét szabályzó elvek helyébe állíttatva — zavar s szétbomlás elemét képezik, s csak a régi ren­det forgathatják föl, a­nélkül, hogy bármely új rendet szilárdul építhetnének föl. A „Nordd. Alig. Ztg“ — mint tudjuk — kohol­mánynak nyilvánítja a körlevélnek ezen állítólagos tar­talmát ; ellenben a „Patrie“ azt hiszi, hogy az hiteles. Mint a „Moniteur“ nek Biarritzból írják, a spa­nyol királynő, a király, az asturiai herczeg, s I­za­bé 11 a infánsnő, kiséretükkel együtt, f. hó 11-én oda érkeztek, a császári család látogatására. Megérkezésük 314 órára volt jelentve. 3 órakor a császár a pályaud­varba ment, a királynő elé, kit a császárné a Villa- Eugenia lépcsőzetének alján fogadott. Néhány percznyi pihenés után, a spanyol s franczia felségek Bayonneba indultak, s megszemlélék az ama városbeli, szép góth stylben épült székestemplomot. A csapatok fegyverben voltak, s a felséges vendégek ágyu-üdvlövésekkel, s a lakosság éljenzéseivel fogadtattak. Esti 7 órakor Biar­­ritzba visszatérve, a királynő elfogadá a neki bemuta­tott személyek hódolatát A város önkéntesen ki volt világítva, s a tenger partján pompás tűzjáték égettetett el. 10­1 órakor a császár s császárné a pályaudvarba kisérték vissza a kir. családot. 10-én a császár s csá­szárné Amadeus savoyai herczeget fogadták el. OLASZORSZÁG Mint a „Kr. Zig“-nak Rómából írják, ott igen nagy sensatiót gerjesztett B­o­g­g­i­o atya, olasz követ, s Cavour gróf természetes fiának megérkezése, mivel meg vannak róla győződve, hogy ő Victor Emanuel király által megbízással küldetett a pápához. Boggio két titkár által van kísérve, s ő mind­járt megérkeztével audientiát kért a pápánál. Ő mér­sékleti szellemű, azonban épen nem tartozik a papi párthoz. Mindenki bizonyosnak tartja, hogy Boggio atyának fontos küldetéssel kell megbízva lennie. A fő­papok ugyan azt állítják, hogy­­ neki semmi küldetése sincs , azonban mégis alig rejthetik el nyugtalan­ságukat. NÉMETORSZÁG. A „Nordd. Alig. Ztg“ követ­­kező c­áfolatot hoz : „Különböző lapokban azon közlés olvasható, mi­szerint Austria a herczegségek jövőbeli katonai szerve­zése iránt Poroszországgal tárgyalásokba bocsátkozott. Ezen közlés alaptalan. Szintoly kevéssé alaposak — mint halljuk — a különböző combinatiók, Lauenburg­­nak Poroszországhozi jövőbeli állására vonatkozólag, név szerint a „Voss. Ztg“ azon közlése, mintha Lauen­­burg, mint kerület, Brandenburg tartományához fogna csatoltatni. Lauenburg jövője iránt még semmi határo­zat sem hozatott.“ Ugyanezen lap szerint a valódi ügyállásnak nem felel meg az „Elb. Ztg“ azon közlése, mintha a koro­nás syndicatus végszavazatánál tetemes minoritás a máskülönben uralkodó porosz fölfogás ellen nyilatko­zott volna. Lehet ugyan, hogy egy vagy más mellékes pont iránt a szavazatok akkér csoportosultak, mint ál­ A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Péntek, September 15. 1865 Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. 107.50 107.75 1.61 91.20 91.30 81.30 109.30 43.30 Boas árpa ] bánáti •*,.fontos 3,-------3.10. tiszai *y„ fontos 3.10—3.20 pestmegyei font. 3. —3.10 fehérm. *7„ font. 3.20—3 35 bácskai font. %, f. 1.75—1.90­­ serfözö-árpa '7,, f. 2.10-2.35. J abrak-árpa 'y,0 f. 1.15-1.20. ■ab ‘y„ fontos 1.20—1.25. Tengeri öreg 'f„ fontos 1.60—1.90. Bab 5.50-6.—. Belez 1.45—1.70. 0 sz. 10.80—11.50 1 sz. 9.80—10.80 3 sz. 9. —9.10 8 , 8.40-8.50 4 „ 7 sz.­7.40 5 , 5.6 —6.20 aj f 6 , 4.60—4.90 korpa 1.80—2. lisztsöpredék 3.5'­3. Olajmagvak káposzta-repeze 6 ft. 65, füstölt 13—34 Török-csik­a 1865-ki 9y, Babacs I. 9-9y,. H. 7yt-IV,­ szerk. I 1-8y, 1 magyar fehér 13—13y, ft. kékes 11 — 13 Bansassir 1­13 ft kék házi barna 100,ill.y, fillik­ai 15—16 ft. A­lfehér L 30—32 ft. H. 39 ft. (vörös I. 26—29y, ft. U. 23-24 ft. Sfeiradék Í luczerni magyar 26— ft. „ franczia 36— , stririai vörös-----, *1Í3SS:Ä«"'1 Olajpogácsa repose 2 ft. I ! Pestv. készít. 39 — , vidéki 37 ft— ft. szerb , 36. ft. magy., légen Szárított 33 — ft. bánáti, erdélyi 1 *io«élj»tárlitó-gén­»3k Járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. Ml Bonén. Lefelé. Bécsből Pestre: nap. 6y, ó. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyigő­zössel 6 ó. reg. és a bécsi személy­­szállitó-gőzössel 4 ó. felé d. u. Váczról Pestre: nap. a helyigőzössel 7y, ó. reggel és a bécsi személy­szállító hajóval 5 ó. felé d. u. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba: hétfőn, szerdán és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóvá, Giurgevo, Gál­asz és Konstantinápolyim : szerd. 7 ó. reg. Zimonyból Orsóvá, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csüt. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Kon­­stantinápolyba: szomb. reg. Fölfelé. Pestről Bécsbe: nap. 8 ó. este. Pestről Vácz­, Esztergomba: nap. a helyigőzössel 2 ó. d. u. és a bécsi személyszállító gőzössel 8 ó. este. Mohácsról Pestre: hétf., szerd., pi­ ut. és szomb. 3 ó. d. u. Zimonyból Pestre: vasárnap, kedden és csüt. 10 ó. d. e. Orsováról Zimony s Pestre: szomb. r. Galaczról Orsóvá,Zimony s Pestre: hétf. délb. s a fehérhajóval vasáru, reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsóvá, Zimony és Pestre: csüt. 3­6. d. u. Sl­gnévén. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel Zimonyból Sziszekre : csat. délb. legérketés Festes. Bécsből: nap. este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csü­törtökön és szombaton d. u. De­ák és Zimonyról: kedden, csü­törtökön és szombaton d. u. Orsováról és a Dunafejedelemségek­­ből: kedden d. u. Bécs-BaalAc. Bécs, indul 7 ér. 45 p. r. —­8­ ó. este. Pozsony, ind. 10 6. 24 p. r. — 10. 49 p. e. Er.­Ujvár ind. 1­6. 20 p. r. — 1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. 17 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.85 perez. d. n. — 6.29 reg. Czegléd, ind. 8 6. 9 perez este 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. n. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baaláe Bila. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. u. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.81 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este. Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.­Ujvár, ind. 1.50 d. u. — 1.8 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.38 d. u. — 6 óra reggel. Buda-Triest, Buda, ind. 6 ó. 80 p. r. — 5.15 d. u. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 ?. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triett-Bude. Triest, ind. 6 6, 45 p. d. u. Laibach, ind. 13.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.43 reg: Fehérvár, ind. 5 ér. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. VehérTár>Béea. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny ind. 1 ór. 30. d. u. Bécs, érk. 7 órk. este Közönséges Menetek a vaspályán. Bécs-Fekérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. Csegléd-Hlikolia* Tárad. Czegléd, ind. 9 ó. 37 p. reggel. Szolnok, ind. 10.37 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 9. — d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolc», ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd«Arad, Czegléd, ind. 9­6. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. u. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 2.31 d. u. Arad, érk. 517 d. u. ■aaaa*Misk­olca,Várad, Czegléd, Kassa, ind. 5­6. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. u. Debreczen, ind. 12.12 d. u. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 a. 8 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. .u Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad,Ciegléd, Arad ind. 9­6. 50 p. d. e. Csaba ind. 13.6 d. e. M.­Tur ind. 12.6 d. u. Szolnok ind. 4.37 d. u Czegléd érk. 5.33 d. u.• «aaa» Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett összeg Zár ár­folyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése Bank töri. kamat I. Hősnények­. Kereskedelmi bank . . . Iparbank ........................... Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . . .­­budai takarékpénztár . Pesti hengermalom . . . Pannónia gőzmalom . . . I. budai gőzm. 500 ft kibocs.­­Kereskedelmi épület . . . Lánczhid.......................­­Alagút............................... .Magyar biztositó társulat. r­annonia kölcsönbiztositó­társulat....................... Balatoni gőzhajózás . . . sz.-Istváni kőszénbánya . asonczi vasút .... Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány .... II. kibocsátvány­­ • • Mátrai .............................. Pesti légszera .... 6% II. Záloglevelek. Földhitelint...............5%,V.. , jövedékjegy 6% Ifi. f­ldteherit. bel. Magyar ........ Temesi.................. Horvát ........................... Erdélyi ....­­­­ • IV. Pénznemek. Os. koronás arany .­­ • Os. érték arany . • • • * Napoleond’or...............­­Angol Souvereign 500 300 63 40 500 1000 450 310 525 105 315 210 15Tv. 100 800 210 110 50 100 690 232 1020 440 76 1010 1310 540 360 370 60 79.05 92 Osztrák ezüst................... , „ szelvény . . Szövetségi tallér . . . . V. Váltók 8 hóra . Augsburg p. 40, 100 frt. Frankfurt Sy. . . 100 , Hamburg 2/. . . 100 , London, sterling 4­10 , Páris frank 311 . 100 , Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húsáé 1866 dec. 1. 1854-ki . oct. 2. 1860-ki , nov. 2. Hitelint. , oct. 1. Dunagőzhaj. hu­, jul. 1. Triesti 100 ft , jun. 1. , 50 ft , jun. 2. Budai köles. , jun. 15. Eszterházy , dec. 15. Salm , jan. 15. Pálffy , sept. 15. Clary , jan. 30. St. Genois , febr. 1. Windischgrätz , dec. 1, Waldstein . jul. 15, Keglevich , május 1. Como -j­egyek , jan. 2. 74.75 70.75 72.­ 68.25 bécsi börze távi­­rati sürgönye. 5% Metalliques . . Nemzeti................ 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv S.Maig 'London . . . . . 8.721 Ezüst. .­­ . 0.96 'Arany 68 50 73.80 88.20 775.— 174.10 109.10 107.50 5.14 Zár ár­folyam pénz Basa­n 145.— 83.— 89.10 121.— 80.— 109.— 48.50 22.50 65.- 37.— 25.— 23.— *3.- 16.- 16.— 12.— 18.— helybeli tábla *2—33 iaés i“y«19 19’­,—20— ft,­­ csepegtetett — — k­aliasa »**■■ ISA­-re *• Nresz 44 — 44y, kr. névérték líttatott ; de a fődologra nézve az eldöntés lényegesen máskép ütött ki. A porosz ministerium f. hó 13-án elhatározó a legszigorúbb üldözést, az oct. 1-re Frankfurtba össze­hivatott német követi gyűlés tagjai ellen , azon esetre, ha ott a gasteini egyezmény iránt ellenséges bírá­lat fogna kimondatni. Továbbá a német nagyhatalmak Poroszország indítványára elhatározók, hogy semmine­mű szándéklott gyűjtéseket sem fognak eltűrni, a her­­czegségekbeli elmozdított hivatalnokok javára. Mint Hamburgból 14-ről jelentik, az épen akkor oda érkezett b. G a b I e­n­z altábornagy, kíséretével együtt, csak másnap akart a holsteini területre lépni, egy székfoglaló-kiáltvány kibocsátása mellett. Az új igazgatóság hivatalos czíme : „Országos kormány Hol­stein herczegség számára.“ A „H. N.“-nek egy kicli távirata szerint, a „Fri­gyes Főherczeg“ austriai corvette oda érkezett. A ha­tóságoknak jelentetett, hogy G­a­b­­­e­n­z altábornagy pénteken érkezett Kielbe. Neumünsterből 13-ról jelentik, hogy a schleswig­­holsteini városok gyűlésén a városnak m-a volt képvi­selve, s ott a rendek beadványához hasonló határozatok fogadtattak el. A „Verordnungsbl. für Schleswig-Holstein und Lauenburg“-ban a legfőbb polgári hatóság egy, april­­­én, az 1864. oct. 30 -i béke­szerződés némely pont­jainak magyarázatául, Austria, Poroszország s Dánia meghatalmazottjai által aláirt jegyzőkönyvet közöl, melynek lényeges tartalma ide megy ki . Az augustenburgi herczegnek azon előbbi birto­kai, melyek 1864. nov. 16-ka előtt újra élném adattak, szintúgy a herczegségeket illetik, mint az ott fekvő állam-javadalmak. Azon összegek, melyek a vétel­árból még nincsenek kifizetve, az augustenburgi herczegnek ama birtokaiért, melyek 1864. nov. 16-ka előtt újra el­adattak, Dániát illetik. Ugyanez áll am az összegek kamataira, valamint az azokra történt részlet­fizeté­sekre nézve is. A béke­szerződésben említett kártérítés, a herczeg hajdani birtokaiért, csak annyiban terheli a herczegségeket, a mennyiben az 1864. nov. 16-ka után járt le fizetés végett. Azon összegek, melyekkel a her­­czegségekbeli hivatalnokok, vagy magán­személyek tartoznak a dán állam­kincstárnak, s melyek részint a dán korona által községeknek adott kölcsönökből, ré­szint a h­erczegségekben fekvő állam javak elidegeníté­séből erednek, valamint az ily követelésekre a szövet­ségi végrehajtás kezdete óta kifizettettek, de a dán kincstárba még nem folytak be, Dániát illetik. SPANYOLORSZÁG: Madridból f. hó 13-tól a Bermudez de Castro államminiszer lemon­­dásáról a közlés megc­áfoltatik. Az „Epoca“ szerint Humbert herczeg, Vic­tor Emanuel király legidőbb fia, testvérénél, Ama­deus herczegnél előbb fog megnősülni. E lap hozzá­teszi, mikép Európa politikai helyzete nincs elég szi­lárdul megalapítva arra nézve, hogy bizonyos házassági összeköttetések megtörténhessenek. Végre megjegyzi, hogy egy, a Bourbon-család s a savoyai család közti házasság szakadást foglalna magában a monarchicus párttal, mely ekkor don Carlos karjaiba vetné­ magát. OROSZORSZÁG: A sz.­pétervári „senatus lapja“ egy oly ukózt közöl, mely — a ministeri bizottmány határozata értelmében — kijelent­i, hogy az arany­bá­nyászat meg van engedve a magin-Escutil­oknet­, Ke­leti Szibéria mindkét tartományában, a nenzsinski kerü­let kivételével, mely a császári kabinettől függ. Ezen bányászat azon feltételhez van kötve, miszerint a vál­lalkozók nem fognak munkáik számára más külföldi munkásokat bérelhetni ki, h­ínaiakon kívül; a­mi az európai származású külföldi munkásokat illeti, azok bérbefogadása csupán kivételesen, s különös óvatosság mellett engedtethetik meg, s mindig a keleti szibériai főbb hatóság külön engedélye folytán. AMERIKA. A „Patrie“-nak Callaóból július hó 28-káról kelt tudósításai szerint, egy spanyol tiszt a P­a­r­e­j­a admirál­s P­e­z­e­t tábornok és pe­­rui elnök közt kötött szerződés megerősítvényeit hozván magával, 25-én Madridba érkezett. A Perubani helyzet komolysága tekintetéből, P­a­r­e­­­a admirál még egy ideig a callaói kikötőben szándékozott maradni, 2 göz­­fregáttal, hogy jelenléte által erkölcsileg támogassa Pezet tábornokot. A franczia követ a callaói kikötőben tarta vissza a Mazatlanból legújabban érkezett „Pallas“ göz-fregátot. Ugyanis azt akarta, hogy azon esetre, ha a felkelők Limát megtámadnák, egy franczia hadihajó álljon rendelkezésére. Táviratok: Berlin, sept. 14. Delbrück legközelebb mint porosz meghatalmazott Florenczbe megy, egy po­rosz-olasz kereskedelmi szerződés iránti alkudozás végett. Hamburg, sept. 14. A „Kiel. Zig“ szerint Hohenlohe herczeg véglegesen Poroszországba hi­vatott vissza, miután a porosz kormány belátta Schles­­wigrel vészteljes befolyását. Az „Alton. Merk.“ szerint 14-én utazott el b. Halbhuber, a nép nagyszerű részvéte közt. Páris, sept. 14. A „Moniteur“ jelenti a meck­­lenburgi nagyherczeg Biarritzba érkezését. Lissaboni levelek szerint, a portugáli királyi pár oct. 2-án, a csá­szári felségek látogatására Francziaországba fog utaz­ni. Az opertói műtárlat oct. 18-án nyittatik meg. Sár­ii­g­e­b 2—3 hét múlva térend vissza Rómába. Ben­jamin délállami ex-minister Partéban mulat. A „Mo­niteur“ az austriai-magyar kérdést jóakaratúlag tár­gyalja. Marseilleben a cholera terjed. Hidalgo Biarritzban mulat. Miksa csá­szár egy Mexico s Veracruz közti vasút építését ren­delte el. London, sept. 14. A királynő Windsort el­hagyó s 2 hónapig Skótországban fog mulatni. Rus­sel gróf öt elkisérendi. — Palmerston lord újra megbetegedett s hirszerint Granville lord által fog helyettesittetni. Triest, sept. 13. Kalkuttából aug. 8-áról szóló tudósítások érkeztek, melyek szerint a kelet-indiai an­gol kormány elégteleneknek találta Bhután békefelté­teleit, s azért erélyes készületeket tesz egy új hadjá­ratra. Batáviából, júl. 25-éről jelentik, hogy Solo­­ban fölkelés tört ki, de gyorsan elnyomatott. Hong­kongból, jul. 29-ről írják, hogy a fölkelőket Sanko­­linsin csapatai megverték. Triest, sept. 14. Alexandriából f. hó 5-ről je­lentik . Egy tegnapelőtt éjjel a vasúti raktárakban ki­ütött tűzvész tömérdek áru­csomagot s fontos iratokat semmisített meg. A kairo-szuezi vasúton szerencsétlen­ség történt, mely alkalommal több angol utazó öletett és sebesült meg. A „Morris“ Messagerie-gőzös m. hó 29-én, az itteni kikötőben a „Saidin“ egyiptomi gőzössel ösz­­szeütődött; ez utóbbi elsülyedt, s egy egyiptomi tiszt éltét veszte. A cholera megszűnt, s néhány, Kairóban előfordult sporadicus eseten kivül. 1 „Sürgöny 44 magán-távirata. Bécs, sept. 15. A „General Corr.” — a lapok által a „gall-grófságok“ szándékolt be­hozatalára vonatkozólag czélzatos módon vari­ált hírek ellenében fölszólalván, — kötelességé­nek tartja, — a közvélemény megnyugtatása végett — biztosítani aziránt, hogy — bármily szilárdan álljon is a kormánynak az autonómia alapelve kivitelére irányuló elhatározása, — a kormány e tekintetben se nem szándékozik egyebet elérni, se nem törekszik másra, mint a községi szervezetre vonatkozó birodalmi tör­vényben a járási községek iránt megállapított alapelvet, — ezen bírok, törvény határozatai­hoz való ragaszkodás mellett mindazon esetek­ben, a­melyekben ezt maguk a körülmények is ajánlják,­­— az országgyűlések beleegyezésével létesíteni, mint ez Csehországban, — az ország megnyugvására — immár tényleg megtörtént. — Végül a nevezett lap a helytartóságok és egyéb magas­ hivatali állások betöltése iránt — azon állítás kapcsában elterjesztett híreket, hogy a jelenlegi kormány­rendszer iránti bizal­matlanság miatt többen a felkért egyének közül elutasították a felhivást — összesen és egyen­­kint a légből kapottaknak nyilatkoztatja. Busamállás. Pest, September 15. 5­­2“ Színházi előadás September 16 án. Hemzett színház. „Dinorah“ opera 3 felvon. Kez­det­e 7 órakor. Pestvárosi színház. „Der Nonnenfeind“ ingj. 4 felv. Kezdete 7 órakor. Th­ália színház. „Die Abbrandlerin“ bohózat 3 flv. Kezdete 5 órakor. Felelős szerkesztő : Brayovszky Gyula.

Next