Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-18 / 239. szám
k előadására kívánok észrevételt tenni, aki azt mondta, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét. Én ugyanazon szavakkal folytatom: adjuk meg kinek-kinek a magáét. De legfőbb kötelessége minden alkotmányos embernek megadni a törvénynek a magáét. Azon törvény, amelyre főtisztelendő úr hivatkozott, az 1848-ki törvény, s azoknak szavait elmondani is méltóztatott; azok (V. t. ez. 7. §.) azzal kezdődnek, hogy 20 nap lefolyása alatt a közgyűlés összehívandó, mely a kerületek s azok helyei megválasztására nézve intézkedjék; azon közgyűlés mint ősgyülés már intézkedett. — De ma egy bizottmányi gyűlés van együtt, nem pedig az ősgyülés, s éppen azért nekünk nincs jogunkban, sem hatalmunkban, a törvényen s az ebben megemlített ősgyülés által tett határozatokon változtatni. (Közhelyeslés). Másik észrevételem az, a mi a folyamodványban s főtisztelendő úr beszédében is érintve volt, hogy legyünk méltányosak és igazságosak. De kérdem: méltányos kivánat-e,méltányos s igazságos nyilatkozat-e az, hogy ha valaki azt mondja, hogy „én ezen bizottmánynak, vagyis e megyét képviselő hatalomnak csak akkor fogok engedni, ha azt teszi, amit én akarok ?“ (Tetszés). Mindnyájan meghajtunk a közakarat előtt. De ha nekünk néhány helység azt mondja: csak akkor hajtunk meg előtted, ha azt teszed, ami nekünk tetszik, ahol itt a méltányosság ? Ismétlem, adjuk meg mindenkinek a magáét; a törvénynek azt, a mi az övé. A törvény határozott a választókerületek s helyiségre nézve; a törvény előtt pedig e megyének s a hazának is meg kell hajlani. Janka Károly (1861 -ki tiszti főügyész): Felette örvendenék, ha ezen kényessé válni kezdő tárgynál a főtisztelendő urat ugyancsak a törvénynek szavaival nyugtathatnám meg. Az elveket, mikből kiindult, én is osztom, hanem opportunitási szempontból főtisztelendő úr nem hivatkozott az 1848. V. t. ez. 7. §. a) pontjára, és csak az utolsó részét idézte fel, mely azt mondja, hogy a népesség számára s illetőleg a lakásuk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel megállapíttatnak. Azt hiszem, alig van valaki, aki méltányos és igazságos itt ne kívánna lenni, de eldöntő kérdéseknél irányadó a törvény. Van ezen felhozott törvény a) pontjának másik része is, amelyik most nekünk opportunitási szempontból lehet- tenné tenné a választást, ha a változtatásra jogosítva látnánk is magunkat.(Olvassa: „a megyének választókerületekre az 5-ik §-ban meghatározott keretszám szerinti felosztása s e kerületeknek az 5. §-ban foglaltakon kívül kijelölendő főhelyei a kisgyűlés,vagy ahol ez tartatni nem szokott, alispánilag összehívandó küldöttség által előlegesen készítendő terv nyomán eszközlendő.“ Méltóztassanak ezen kitételt figyelembe venni, ez mindnyájunk figyelmén elsiklott; ezen alapul az, hogy bizottmányilag összegyűlni lehet, s ha elosztunk, többé országgyűlésig össze sem jöhetünk. Itt feltételezi a törvény, hogy ha a kerületek iránt módosítás kívántatik, kész tervvel kellene bejönni. Eötvös Tamás : Azt gondolom, épen most volna itt az idő arra, hogy minden súrlódást kerüljünk; azt látom, hogy ezen tárgy az, ami a súrlódás eszközlője volna; igyekezzünk minden ilyet kerülni. S minthogy áll azon elv, hogy az írott törvény ellenében változtatást nem tehetünk, felkérem a főtisztelendő urat és a polgártársakat, miután azon változtatni úgy sincs hatalmunkban, hagyjunk fel ezen izgatást eszközlő tanácskozással. (Közhelyeslés.) Markos M.: Először is kijelentem azt, mikép ezen bizottmány nem másra, de csakis erre a kérdésre vonatkozik. Nekünk okvetlen csak most van módunk s alkalmunk ez ügyet megragadni, máskor ezt tenni nem lehet. Másodszor kijelentem azt, hogy én igen tisztelem azon elvet, hogy a törvényhez kell okvetlen ragaszkodnunk. De mit J. K. úr felemlített, hogy előre meghatározott tervvel kellene bejönni a megállapításra nézve, — úgy tudom, hogy az egész megyében e részben elégedetlenség van. (Zaj). E tekintetben tehát nem múlt s most sem múlik rajtunk, mert egy pár nap alatt topographice, biographice, geographice, sőt etnographice is kijelenthető... (a zajtól tovább nem érthető). Ami a hozandó határozatot illeti, igen fogom azt tisztelni, hanem hogy az ellen, ha kedvezőtlen leend, ne lehessen feljebb folyamodni s hogy az igazság és méltányosság alapján tett kérelem meg nem hallgattatván, ne lehetne az országgyűléshez folyamodni, azt kereken tagadom. Ez nem fenyegetődzés, hanem ez egyenes nyíltság, őszinteség s bizalomból tett nyilatkozat. Felkérem mandnt, mennyiben e tárgyban a kormánytól utasításai is vannak, méltóztassék e részben felvilágosítást adni, mert azt hiszem, hogy maguk a választókerületek kérdése is innen van deriválva. Elnök: Minő utasításaim vannak e részben ? felelni annak tartozom, akitől azt kaptam. Kötelességem mindenesetre, azon szavakért, miket elmondtam, jót állani. Én azt mondtam, hogy a kormány sokkal jobban tiszteli a törvényt, semhogy attól bármely egyesek kedvéért eltérjen. A törvény világosan mondja, hogy a választókerületek meghatározása a megyéké. A kormány tehát a megyék e részbeni határozatát semmi szín alatt meg nem változtathatja. Hogy a kormány a választókerületeknél a bizottmányok nevezetét is alkalmazta, onnan származik, mert vannak megyék, melyek a törvényt úgy fogják fel, hogy a bizottmányokat megállapították, de nem egyszersmind a választói kerületeket is, hanem ezeket maguk a bizottmányok határozták el. Bereg megye ellenkező módon cselekedett, mert a törvények kihirdetésekor e részben is eleget tett törvénybeni kötelezettségének s az ősgyűlés megalakította a kerületeket is. Természetes , hogy mikor a bizottmány csak a nagyobb testületeknek a kifolyása, ez meg nem változtathatja az ősgyűlés határozatát, így magyarázta ezt az 1861-i bizottmányi gyűlés is. Azt hiszem, a következetességet követik azon urak, akik azt jelenleg is megváltoztathatónak nem tartják. De a kormánynak tekintetbe kellett venni a megyék különbözött eljárásait s kellett megértenie a bizottmányok által tett intézkedéseket is. Horváth J. :A törvény magyarázatára nézve eltérek J. K. t. u. úrtól, mert az a pont, a mi az 1848-ks V. t. ez. 7. §-a a) alatt van, nem mostanra szól, hanem érti azon ős-gyülést, a mikor s mely által meg kellett a választókerületeknek alakíttatni. Ezen eset most nem áll elő, mert azon ős-gyülés többé nem jő össze, hogy ezen megállapodást tegyen, így, miután megállapittatott az ősgyűlés által s az feloszlott, ennek a bizottmánynak sem hatáskörében, sem hatalmában nem áll azt megváltoztatni s ha tennénk, úgy véleményem szerint törvényellenesen tennénk. Ebben tehát, minthogy igy van, minden alkotmányos polgárnak meg kell nyugodni, mert a törvény mindnyájunk felett áll, sértse vagy nem. Folyamodni a határozat ellen lehet, de alkotmányos polgárnak van egy kötelessége : meghódolni a többség akaratának (közhelyeslés). Ez azon kötelesség, mely mindnyájunkra egy iránt hárul. A határozat ellen folyamodni lehet, de előre azt nyilatkoztatni ki, hogy én el nem fogadom, ez nem alkotmányosság. Váczi Lajos : Ez a kérdés nem új, nem mostani; ez már 1861-ik évben is előfordult; ugyanakkor is azon határozat keletkezett reá, ami most fog; nincs is újabb indokokkal támogatva a kérelem, következésképen ezen bizottmány csak compromittálná magát, ha az előbbi határozatát újabb indokok nélkül megváltoztaatná (számos hangok : „Lucska“ ; a többség : „marad Kászon“; M. M. szavazást kér.) Román Ferencz: Egy szó mondatott ki, melyet szeretnék meg nem történtnek tekinteni; kimondatott, hogy „szavazzunk.“ De hát azt óhajtja-e a szavazatot kivánó, hogy a teremben megjelent sokaság mindenikére nézve vizsgálatot tartsunk? és az 1861-ki összeírás mellett nyomozzuk ki, hogy melyik az, kinek itt joga volna szavazni? s melyik az ki nem bizottmányi tag s nem szavazhatna jogszerűen ? Azt akarnák-e tehát, hogy a jelen fontos körülmények közt ezen felmerült kérdéssel három napot töltsünk itt ? Engem semmi mellékes tekintet nem vezérel, s bocsánatot kérek, ha kimondom, hogy a szavazat kívánásának semmi helyét sem látom, midőn a szavazatot kivánó egy személy ellenében itt ily roppant többség nyilatkozik. (Tetszésnyilatkozatok). (Lucska és Kászon hangoztatások.) Elnök: Nekem kötelességeim közé tartozik, a többséget a tanácskozások folyamáról kimondani. — Hanem mielőtt ezt tenném, igen felkérem a főtisztelendő urat, tekintsen a hazának jelen nehéz viszonyaira, gondolja meg azt, hogy ha valaha, most szüli a lehető legrosszabb következést a köztünk való viszálykodás. Két országgyűlés volt már ezen törvények szerint egybehívd ; bizonyosan nem hitte azt azon országgyűlés, amely azon törvényt alkotta, hogy évtizedekre maradjon az. Ha tehát vannak a törvénynek hiányai, mit egyik vagy másik oldalra kedvezően lehet magyarázni, de kérem, számítsuk be a helyzet nehézségeit; nem tudhatta azt a törvényhozás, mi fog rövid idő alatt bekövetkezni, s hogy 20 évig is várni kell, (a tetszés miatt zaj: nem volt érthető). Van egy feladatunk: nehézséget nem vetni az országgyűlésnek. Bizalommal szólt hozzánk a Fejedelem, viszonozzuk azt bizalommal. — Ne dobjunk el egy oly keztyűt, amely nemzetiségi harczra vezet. (Köztetszés). Összejő az országgyűlés; az ideiglenes állapotokat sokáig nem fogja fentartani; hoz választó törvényeket is, mik jobban ki fogják elégíteni a főtisztelendő urat s elvrokonait. Hozzanak áldozatot a megye békességének (hozzanak áldozatot épen maguk a lelkész urak, kiknek különösen is nemes erkölcsi kötelességük a rendfentartás és hogy a törvényes kormányt támogassák. Méltóztassanak e tekintetben beadott kérelmükkel visszavonulni, hogy ne kellessék ez ügyben a többséget kimondani. (Átalános tetszés). M. M.: Kérem a felszólamló urakat, ne méltóztassanak senkit gyanusítgatni. Itt a bizalom az, mi viszont bizalmat szül. Felszólittattunk bizalommal, én is tehát bizalmasan szólok. Itt nem nemzetiségi kérdés van. — Ennek bebizonyitására — habár fel vagyok léptetve a kászoni járásban az óhitü, orosz ajkú hivek által a képviselőség elvállalására — ezennel nyilvánitom, hogy itt nemzetiségi kérdés nincs, hanem csak az, hogy a hit — legyen az akár magyar, akár orosz részről — a birodalom képviselőnek akar, képviselővé választassák, csakhogy ez Lutskán legyen. H. J. főjegyző: Magam is azon véleményben vagyok, hogy sem ezen, sem a másik kérdésnél nemzetiségi kérdés nem létezik, s annak léteznie Magyarországban, jogosan, méltányosan nem lehet. (Közhelyeslés..) Én nem ezen tekintetből veszem e kérdést; én bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy én törvényszegésnek, törvény tapodásnak mondanám, csak bele is szólani, miután az ősgyűlésnek volt feladata az, az 1848. V. t. ez. 7. §. a) ponti modalitások szerint a választókerületeket megállapítani, s ezt megállapította, mely betöltvén kötelességét, betilt minden jövőre a közgyűléseket. Itt a törvény ismeretéből merített meggyődésem szerint nekünk többé hozzászólani nem lehet. (Közhelyeslés). Román F.: Alkotmányos hazafi létemre abban vagyok meggyőződve, hogy akár beszéljük a magyar, akár német vagy orosz nyelvet, mi mindnyájan Magyarország alkotmányos polgárai vagyunk. (Tetszés). Emelkedjünk felül a nemzetiség, nyelvkülönbség roszul értelmezett érdekein, s a testvériség szeretetében egyesülvén, ne keverjük össze a polgári szabadság egyik legfényesebb palládiumát, a képviselő-választás szabadságát, a tralláes nyek ügyével. Vállvetve együtt törekedni a nemzet és ország boldogítására: ez a fő czél. Ez az út, amely ki van jelölve, azon haladjunk tisztán, mert mi ezen hazában mindnyájan testvérek vagyunk. (Tetszés-zaj). Elnök : (M. M.-hoz). Méltóztassék az indítványt visszavenni. M. M.: Én nemzetiségi kérdést iem is hoztam fel. Uray M. 1861-ki főszbitó: Óhajtottam volna ezen tárgyat nem tenni nemzeti kérdéssé. Megvallom, nem is óhajtottam hozzászólni a tárgyhoz; de a főzde ur modora miatt magam is kénytelen vagyok egy pár észrevételt tenni. A főlde úr először is vétett a parliamentáris modor ellen, mikor egy kérelmet teszen az asztalra, mely kérelemre a bizottmány azt mondja, hogy az törvényellenes lévén, hozzá nem szólhat, ennek daczára azonban , hogy a kellemetlen súrlódások elkerültessenek, eltért a bizottmány, s azt nyilatkoztatta „nyújtsd jobbadat, felejtsd a sérelmet, s ne kényszeres bennünket a jelen helyzet nehéz viszonyai között e tárgyban határozatot mondani ki; húzd vissza az indítványt,“s ahelyett, hogy az indítványozó úr a parliamentáris modor szerint visszahúzná indítványát — megbocsásson kifejezésemért — csaknem alkuvó modorban válaszolt, s indítványát vissza nem vette: ez a bizottmány tekintélyével össze nem fér. Itt vagy visszavenni az indítványt, vagy ki kell mondani a határozatot, miszerint a bizottmány ragaszkodik a törvény értelméhez, mely a bizottmányt a kérelemhez szólni nem engedheti. M. M. (Feláll. Sokan a határozat kimondását sürgetik) : Kötelességem szólni az előttem szólóó előadására , míg a határozat ki nem mondatott. Én parliamentáris dolognak tartottam, az indítványnyal fellépni. Furcsa dolognak látnám, hogy én, aki az indítványt tettem, s érdekelve vagyok, hozzá ne szólhassak. Én vissza nem léphetek. Méltóztassanak határozni, ez hatalmukban áll, akár változtatják meg a választás helyét, akár nem, csak határozzanak. Elnök: A határozatnak kijelentése elnöki kötelességeim közé tartozik. Ha valamikor, most a hazának ezen nehéz viszonyai között inkább kell ragaszkodnom azon formalitásokhoz, miket talán más időben s bizonyosan csak a legvégső esetben volnék hajlandó követni. De meg nem engedhetem, hogy azon kérdést, melynek tárgyai meg vannak határozva, szavazatra bocsássam. Annál inkább, mert elnöki kötelességem szerint fentartani igyekeztem a törvényt, s miután itt 10 szavazat ellenében egy szólott a mellett, hogy a kerületek megváltoztattassanak, ezenkivül az eddigi mellett szól a törvény és megyei határozat, akkor, midőn 1848-ban a választókerületek rendeztettek s midőn a tanácskozási tér meg volt nyitva, mindenki hozzászólhatott. Ennélfogva azt hiszem, hazafius kötelességemet teljesítem akkor, midőn kimondom, hogy — mint már említettem volt, miután ezen megyegyülés azért, mert legelső alakulásakor a törvényt úgy magyarázta, hogy az ösgyűlés joga volt a választókerületeket, helyeket megállapítani, az ezen teendőjével kötelességét teljesítvén eloszlott, ami 1861-ben is így volt, most attól az előbbeni határozattól nem lát elég okot eltérni — így e bizottmány ezen kérdésbe nem bocsátkozik. (Közhelyeslés.) Most tehát t. bizottmány, ezzel bevégeztük azon teendőnket, mely végett összehiva voltunk ; fogadják önök szíves köszönetemet részvétükért. Nizsalovszki J. gör. k. alesperes. (Szólni akar. Zaj , már be van végezve.) Nekem is mint igénytelen tagnak lehet tán egy felvilágositást kérési jogom. Miután a választókerületek szélesen vannak elterjedve, a mint már 1861 -ben méltóztattak Kászonban a szavazók könnyebbségére intézkedni, nem találnám helyénkívülinek, kimondani, hogy az akkori határozat a mai napra is áll. És minthogy a munkácsi kerület még a kászoninál is nagyobb, ebben is méltóztatnának úgy intézkedni, hogy ne csak Munkácson, hanem Holubinán és Szolyván, Vereczkén is történjék .. . (Zaj miatt tovább nem érthető). Elnök: Ez mellékes kérdés, ez a központi bizottmány tisztéhez fog tartozni. Most azonban szerencsésen befejezvén a mai közgyűlést, azt hiszem, a mai napot méltóbban nem fejezzük be, mint azon közhajtással: „Éljen a haza! éljen a király.“ Ezzel a közgyűlés hangos és tartós éljenzések közt eloszlott. .. Zalaegerszeg, oct. 10. A tegnapi napra ide a megye ősi székhelyére összehivott megyei bizottmányi ülést főispáni méltósága délelőtti 10 órakor a megyeháznak a megjelent bizottmányi tagokkal alig mozdulhatásig tömve volt nagy teremében megnyitván, miután az ülésnek az országgyűlési képviselők megválasztása tárgyában, a törvény rendeletei szerinti intézkedések iránti egyedüli feladatára a bizottmányt rövid szavakkal szívélyesen figyelmezteté, s abbeli kérelmét, SJP A Wg dfl H/ A BTapi újdonságok. O cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 16-án délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. F. hó 17-én tartotta közgyülését a középdunai magyar gőzhajó-társaság Bartál György ö mlga elölülése mellett. Az első főtárgy a helytartótanácstól leérkezett alapszabályi módosítások voltak. A második főtárgy a titkári jelentés az igazgató választmány eddigi működéséről. A jelentés általában örvendetes tudomásul vétetett a jelen volt részvényesek által. Lonkay Antal, s többek indítványára bizalom szavaztatott az igazgató-választmánynak, mely arra is fölhatalmaztatott a közgyűlés által,hogy teljhatalommal intézkedjék minden iránt, mi a társulat érdekeit, különösen pedig a hajók minél előbbi megrendelését gyorsan eszközölhesse, hogy a magyar társaság hajói minél előbb megkezdhessék járataikat. Közhelyesléssel fogadtatott elnök úr ő maga azon indítványa, hogy a kormány megkeressék, miszerint a társulat tevékenysége a részvények nem 30, hanem csak 25 %-nak befizetésétől téhessék függővé. Alberneth James, az angol kormány egyik legjelesebb mérnöke, ki Indiában a Ganges folyam vidékén az irrigátiót legjobb sikerrel létesítette és legközelebb a „Mont Cenis“ hegyen, s a „Canal Cavour“ csatornán foganatba vett munkálatok műszaki megbírálására Olaszhonba nyert meghívást, késznek nyilatkozott az indiai öntözési rendszernek a magyar alföldön s különösen a Tisza vidékén leendő alkalmazására, illetőleg az e tekintetben szükséges elővizsgálati munkálatok megtételére is vállalkozni. E nagy horderejű vállalat báró Jochmus tábornok közvetítése folytán, az Angolországban székelő császári nagykövet gróf Apponyi Rudolf, valamint a magyar gazdasági egylet elnöke gróf Festetics György által felkaroltatván s fökanczellár ur ő nagyméltóságánál melegen ajánltatván, a cs. kir. Apostoli Felsége, fökanczellár ur ő nagyméltóságának e tekintetben tett legalázatosabb felterjesztése következtében, a nevezett angol mérnök által eszközlendő földtér-vizsgálat költségeinek fedezésére a budai váralapból 100 font sterlingnek megfelelő összeget osztrák értékben méltóztatott 1. k. engedélyezni. — Ezen öszszegnek kir. főtárnokmester ur ő excellentiája kezeihez leendő utalványozása végett a pénzügyministerium már megkerestetett, ki azt a legközelebb jelentkezendő Alberneth mérnöknek kézbesitendi, s egyszersmind az utóbbi által vizsgálatainak eszközlése végett bejárandó megyék kormányzóit felhivandja, hogy tekintettel ezen vállalat közhasznúságára s annak létesítése esetében a magyar gazdászatra háramlandó kiszámithatlan előnyökre, a nevezett mérnököt működésében támogatni és annak mindenkép kezére járni hazafiai feladatuknak ismerjék. — Barber J. F. A. budai magánzó a budai evang. iskola újjáalakítására 500 ftot ajándékozott. A pesti terézvárosi búcsún múlt vasárnap egy négyes fogat tűnt fel, mely a király-utczán robogott végig, hogy a Terézváros követjelöltjét Gerve István urat választói körébe a főházhoz röpítse. E négyes fogat igen jó ízléssel volt összeállítva, egészen magyarosan, hosszú úszó sallangokkal. Mint mondják, Reiberger bérkocsismester volt, aki ez után óhajta tanúsítani a terézvárosiak követje iránti tiszteletét. Hogy mily egésségnek örvend Nógrád megye lakossága, a kékkői járás egy népesebb egyházkerületéből az ottani főszolgabiró Pet1 e János úrhoz czimezett e hivatalos levél is bizonyítja : „Tekintetes főszolgabíró úr! Szerencsém van örömmel jelenthetni, hogy a legközelebb lefolyt évnegyedben, u. m. f. évi július 1-től sept. 30-ig egész gyülekezetemben egyetlenegy halott sem volt. — Agárd, oct. 11-én 1865. Fabó András s. k., agárdi ágostai vallásu ev. pap.“ Ehhez hasonló volt a múlt évnegyedi jelentés is. — A kegyes tanitórend elhunyt tagja nagyt. Jaeger Szál. Ferencz érdemei kiemelésével a következő kegyeletteljes necrolog küldetett be lapunkhoz : „A kegyes tanitórend kormányát érzékeny veszteség érte egyik kitűnő munkássága és páratlan hűségű tagjának nt. Jaeger Szál. Ferencznek kora 69-ik évében a haldoklók szentségének fölvétele után mellvízkórból f. hó 12-én reggeli ötödfél órakor Pesten történt halála által. A szigorú rendtárs egész életében példás kitartással csüggött szerzetes fogadalmai kötelmei. Azért akár mint tanárt a tanszéken szeretett tanítványai közt tekintjük őt ifjabb éveiben, mindig rendének szent alapítója példáját követve egész önodaadással oktatá a hűségére bizott haza sarjadékait; akár mint érettebb korában észleljük titkári minőségét, egyiránt pontos teljesítőjét találandjuk bizalom szülte kötelmeinek. Majd meg, midőn rendkormány-tanácsosi tiszttel ruháztatott fel , ama lelkiismeretes kötelmek szigorú teljesítése miatt, ép úgy azt méltányolva mások bántalmára soha vissza , nem élt általa hőn szeretett rendének bizodalmával. Nem csoda, ha e ritka hűség szülte rendszeretet még fontosabb működési tért szabott ténykedésének. Igaz, hogy a jeles erényekkel tündöklő lelkét erős testalkat is ékesíté. A magyaróvári, majd még pesti társház vezetésével bizatott meg. Majd ismét mint ilyen még tisztesebb kormánysegédi állással örvendeztetett meg a közbizalom által a józan és szerénylelkű férfiú. Több éven át hiven, mint kevés más, buzgólkodott is a rend megbízásában. És e buzgóság sokáig kegyelet tárgya maradand a rendtársak hálás emlékében azon áhitatteljes óhajtással, hogy az Isten a rendnek több ilyeű tagot, az elhunytnak pedig örök nyugalmat adjon!“ . Hasznos tudnivaló. Az élénk kis „Egésségi tanácsadódban olvassuk : Az istállók erős ganajszagát senki sem fogja ártalmatlannak hinni sem a lónak sem az embernek egészségére nézve, azért igen fontos a MacDougall által feltalált és használt por, mely a trágyának rothadását megakadályozza, valamint a salamiának kifejlődését, ami az istállókban azon csipős szagot okozza. Párisban és Londonban több évek óta használják ezen port, naponta reggel behintik az istállót vele, minden leállásra 4 latot számítván, melynek költsége egy évre nem megy többre 2 és fél forintnál. Az ilyen istállóknak legkevésb szaga sincs, még a trágya is szagtalan, s ami több: a trágyának értékét is növeli, mert az ilyen trágyát 10—12 percenttel drágábban fizetik meg. — Kalkutta körül aug. 20. „Eagle Speed“ hajó 497 bulival fedezetén „Lady Elgin“ gőzös által Canning kikötőből a tengerre vonatva, zátonyra akadt, s kilyukadván, csakhamar sülyedni kezde. A matrózok , tisztek s legénység menekültek a lebocsátott csónakokon, de a kulik sorsukra hagyattak. Később néhány matróz egy csónakon az „Eagle Speed“-hez közeledik, a partról csak később jött segély. A kulik közül némelyek a kis szigetek egyikére úsztak, de ott a tigriseknek estek zsákmányul. Több mint fele részük, 265 veszett el a hajótörésben. Törvényes vizsgálat jön elrendelve az ügyben ; a közönség hangulata a matrózok ellen ingerült. — Denique Amerika az eredetiségek hazája. Washington államban számos hely végkép elpusztult, s most ott elbocsátott katonák telepedtek meg, hogy földet miveljenek, de akik még azon hiányban szenvednek, hogy az egész környéken egyetlen nőszemély sincsen. Ellenben Massachusetts államban a férfiak a harczok tüzében kipusztulván, nagy a száma a hajadon leányoknak. Washington állam kormánya megkereste ennélfogva Massachusetts állam kormányát, külddene egy jó „rakodványt“ e szükséges és kedves női áruezikkből, minek folytán Massachusetts állam egy hajót el is indít a 300 hajadon személylyel, kik vállalkoztak Washingtonban főkötőt tétetni fejükre. De a mint írják, e szám még mindig igen kevés. Csak 300 nő. — „quid hoc ad tantam sitim !“ . Dublinban e hó 11-kén 13 ronán állt a rendőrbiró előtt s mindnyája társaikhoz a börtönbe kisértetet, ott az esküdtszéki tárgyalásokat bevárandók, Cavan és Castelbaréból további befogatásokról tudósítanak. A pesti nemzeti dalkör f. hó 15-kén délután tartotta meg szabályszerű választóközgyűlését, mely alkalommal titkos szavazat útján Vidacs János úr választatott meg elnöknek, alelnöknek Hollósy Béla; jegyzőnek Folfmann Alajos; pénztárnoknak Sámson Sándor; levéltárnoknak Sámson Antal. — A választmányi tagok választása is oly kedvező eredményű, miszerint a dalkör a legszebb kilátással kezdheti meg immár rendes működését. — A megválasztott elnök élénk éljenektől kisért beszéddel foglalá el elnöki székét, melyben igen alaposan jelölé meg azon helyet, melyet a dal nemzetünk életében már legősibb korától kezdve elfoglal. — Miután a közgyűlés elé tartozó tárgyak elintéztettek volna, elnök a közgyűlést feloszlatta, amikor is a „Szózat“nak a dalkör tagjai által tett eléneklése után a jelen volt szép számú tagok a megválasztottak folytonos éljenzése közt szétoszlottak. A „budai dalárda“ f. hó 21-én esti 7 órakor a budai népszínházban 21-ik dalestélyét tartja meg, melyben csupán az egyleti tagok s a többi daláregyletek működő tagjai, vehetnek részt. Az előadást táncz követi. Színházi hírek: Duprez, volt tenorista „Jeanne d’Arc“ czímű operáját 12-bén adták a Grand Theatre Parisien-ben, de egy főszereplő hirtelen rosszulléte miatt az előadás félbeszakadt. Ez intermezzo miatt a franczia zenes részek felfüggeszték ítéletüket az uj operáról. — Zárában az uj színház f. hó 7-én Verdi „Álarczos bál“-jával nyittatott meg. Az uj épület nem csak a város, de az egész tartomány dísze. — Mint halljuk, Landvogt nyárára egy új aréna építését tervezi. — A nemzeti színház műsorozata October hó 18-tól—22-ig . 18-án : Egy szegény ifjú története. 19-én : Borgia Lucretia. Csillag Róza k. a. vendég. 20-án : Egy pohár víz. 21-én : Hunyady László. 22-én : Téli rege. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek . 23-án : Nem meghalt. 24-én : Álarczos bál. Csillag Róza k. a. vendég. 25-én : Hamlet. 26 án : Faust. 27-én : Montjoye. 28-án : Szép Ilon. Új betanulással először.