Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-18 / 239. szám

k előadására kívánok észrevételt tenni, a­k­i azt mondta, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét. Én ugyanazon szavakkal folytatom: adjuk meg kinek-kinek a magáét. De legfőbb kötelessége minden alkotmányos ember­nek­­ megadni a törvénynek a magáét. Azon törvény, a­melyre fő­tisztelendő úr hivatkozott, az 1848-ki tör­vény, s azoknak szavait elmondani is méltóztatott; azok (V. t. ez. 7. §.) azzal kezdődnek, hogy 20 nap lefolyása alatt a közgyűlés összehívandó, mely a kerü­letek s azok helyei megválasztására nézve intézkedjék; azon közgyűlés mint ősgyülés már intézkedett. — De ma egy bizottmányi gyűlés van együtt, nem pedig az ősgyülés, s éppen azért nekünk nincs jogunkban, sem hatalmunkban, a törvényen s az ebben megemlített ős­gyülés által tett határozatokon változtatni. (Közhelyes­lés). Másik észrevételem az, a mi a folyamodványban s főtisztelendő úr beszédében is érintve volt, hogy le­gyünk méltányosak és igazságosak. De kérdem: méltá­nyos kivánat-e,méltányos s igazságos nyilatkozat-e az, hogy ha valaki azt mondja, hogy „én ezen bizottmány­nak, vagyis e megyét képviselő hatalomnak csak akkor fogok engedni, ha azt teszi, a­mit én akarok ?“ (Tetszés). Mindnyájan meghajtunk a közakarat előtt. De ha ne­künk néhány helység azt mondja: csak akkor hajtunk meg előtted, ha azt teszed, a­mi nekünk tetszik, a­hol itt a méltányosság ? Ismétlem, adjuk meg mindenkinek a magáét; a törvénynek azt, a mi az övé. A törvény ha­tározott a választó­kerületek s helyiségre nézve; a tör­vény előtt pedig e megyének s a hazának is meg kell hajlani. Janka Károly (1861 -ki tiszti főügyész): Fe­lette örvendenék, ha ezen kényessé válni kezdő tárgy­nál a főtisztelendő urat ugyancsak a törvénynek sza­vaival nyugtathatnám meg. Az elveket, mikből kiin­dult, én is osztom, hanem opportunitási szempontból főtisztelendő úr nem hivatkozott az 1848. V. t. ez. 7. §. a) pontjára, és csak az utolsó részét idézte fel, mely azt mondja, hogy a népesség számára s illetőleg a laká­suk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségé­re való tekintettel megállapíttatnak. Azt hiszem, alig van valaki, a­ki méltányos és igazságos itt ne kívánna lenni, de eldöntő kérdéseknél irányadó a törvény. Van ezen felhozott törvény a) pontjának másik része is, a­melyik most nekünk opportunitási szempontból lehet- tenné tenné a választást, ha a változtatásra jogosítva látnánk is magunkat.(Olvassa: „a megyének választó­­kerületekre az 5-ik §-ban meghatározott keretszám szerinti felosztása s e kerületeknek az 5. §-ban foglal­takon kívül kijelölendő főhelyei a kis­gyűlés,vagy a­hol ez tartatni nem szokott, alispánilag összehívandó kül­döttség által előlegesen készítendő terv nyomán esz­­közlendő.“­ Méltóztassanak ezen kitételt figyelembe venni, ez mindnyájunk figyelmén elsiklott; ezen ala­pul az, hogy bizottmányilag összegyűlni lehet, s ha elosztunk, többé országgyűlésig össze sem jöhetünk. Itt feltételezi a törvény, hogy ha a kerületek iránt mó­dosítás kívántatik, kész tervvel kellene bejönni. Eötvös Tamás : Azt gondolom, épen most volna itt az idő arra, hogy minden súrlódást kerüljünk; azt lá­tom, hogy ezen tárgy az, a­mi a súrlódás eszközlője volna; igyekezzünk minden ilyet kerülni. S minthogy áll azon elv, hogy az írott törvény ellenében változta­tást nem tehetünk, felkérem a főtisztelendő urat és a polgártársakat, miután azon változtatni úgy sincs ha­talmunkban, hagyjunk fel ezen izgatást eszközlő ta­nácskozással. (Közhelyeslés.) Markos M.: Először is kijelentem azt, mi­kép ezen bizottmány nem másra, de csakis erre a kér­désre vonatkozik. Nekünk okvetlen csak most van módunk s alkalmunk ez ügyet megragadni, máskor ezt tenni nem lehet. Másodszor kijelentem azt, hogy én igen tisztelem azon elvet, hogy a törvényhez kell ok­vetlen ragaszkodnunk. De mit J. K. úr felemlített, hogy előre meghatározott tervvel kellene bejönni a megállapításra nézve, — úgy tudom, hogy az egész megyében e részben elégedetlenség van. (Zaj). E tekintetben tehát nem múlt s most sem múlik rajtunk, mert egy pár nap alatt topogra­­phice, biographice, geographice, sőt etnographice is kijelenthető... (a zajtól tovább nem érthető). A­mi a hozandó határozatot illeti, igen fogom azt tisztelni, ha­nem hogy az ellen, ha kedvezőtlen leend, ne lehessen feljebb folyamodni s hogy az igazság és méltányosság alapján tett kérelem meg nem hallgattatván, ne lehetne az országgyűléshez folyamodni, azt kereken tagadom.­­ Ez nem fenyegetődzés, hanem ez egyenes nyíltság, őszinteség s bizalomból tett nyilatkozat. Felkérem mandnt, mennyiben e tárgyban a kormánytól utasításai is vannak, méltóztassék e részben felvilágosítást adni, mert azt hiszem, hogy maguk a választókerületek kér­dése is innen van deriválva. Elnök: Minő utasításaim vannak e részben ? felelni annak tartozom, a­kitől azt kaptam. Kötelessé­gem mindenesetre, azon szavakért, miket elmondtam, jót állani. Én azt mondtam, hogy a kormány sokkal jobban tiszteli a törvényt, semhogy attól bármely egyesek kedvéért eltérjen. A törvény világosan mondja, hogy a választóke­rületek meghatározása a megyéké. A kormány tehát a megyék e részbeni határozatát semmi szín alatt meg nem változtathatja. Hogy a kormány a választókerü­leteknél a bizottmányok nevezetét is alkalmazta, onnan származik, mert vannak megyék, melyek a törvényt úgy fogják fel, hogy a bizottmányokat megállapították, de nem egyszersmind a választói kerületeket is, ha­nem ezeket maguk a bizottmányok határozták el. Be­­reg megye ellenkező módon cselekedett, mert a törvé­nyek kihirdetésekor e részben is eleget tett törvény­­beni kötelezettségének s az ős­gyűlés megalakította a kerületeket is. Természetes , hogy mikor a bizottmány csak a nagyobb testületeknek a kifolyása, ez meg nem változtathatja az ős­gyűlés határozatát, így magyaráz­ta ezt az 1861-i bizottmányi gyűlés is. Azt hiszem, a következetességet követik azon urak, a­kik azt jelen­leg is megváltoztathatónak nem tartják. De a kormány­nak tekintetbe kellett venni a megyék különbözött el­járásait s kellett megértenie a bizottmányok által tett intézkedéseket is. Horváth J. :A törvény magyarázatára nézve eltérek J. K. t. u. úrtól, mert az a pont, a mi az 1848-ks V. t. ez. 7. §-a a) alatt van, nem mostanra szól, hanem érti azon ős-gyülést, a mikor s mely által meg kellett a választókerületeknek alakíttatni. Ezen eset most nem áll elő, mert azon ős-gyülés többé nem jő össze, hogy ezen megállapodást tegyen, így, miután megállapitta­­tott az ős­gyűlés által s az feloszlott, ennek a bizott­mánynak sem hatáskörében, sem hatalmában nem áll azt megváltoztatni s ha tennénk, úgy véleményem szerint törvényellenesen tennénk. Ebben tehát, minthogy igy van, minden alkotmányos polgárnak meg kell nyugod­ni, mert a törvény mindnyájunk felett áll, sértse vagy nem. Folyamodni a határozat ellen lehet, de alkotmá­nyos polgárnak van egy kötelessége : meghódolni a többség akaratának (közhelyeslés). Ez azon köteles­ség, mely mindnyájunkra egy iránt hárul. A határozat ellen folyamodni lehet, de előre azt nyilatkoztatni ki, hogy én el nem fogadom, ez nem alkotmányosság. V­á­c­z­i Lajos : Ez a kérdés nem új, nem mos­tani; ez már 1861-ik évben is előfordult; ugyanakkor is azon határozat keletkezett reá, a­mi most fog; nincs is újabb indokokkal támogatva a kérelem, következés­képen ezen bizottmány csak compromittálná magát, ha az előbbi határozatát újabb indokok nélkül meg­­vá­ltoztaatná (számos hangok : „Lucska“ ; a többség : „marad Kászon“; M. M. szavazást kér.) Román Ferencz: Egy szó mondatott ki, melyet szeretnék meg nem történtnek tekinteni; kimondatott, hogy „szavazzunk.“ De hát azt óhajtja-e a szavazatot kivánó, hogy a teremben megjelent sokaság mindeni­­kére nézve vizsgálatot tartsunk? és az 1861-ki össze­írás mellett nyomozzuk ki, hogy melyik az, kinek itt joga volna szavazni? s melyik az ki nem bizottmányi tag s nem szavazhatna jogszerűen ? Azt akarnák-e te­hát, hogy a jelen fontos körülmények közt ezen felme­rült kérdéssel három napot töltsünk itt ? Engem semmi mellékes tekintet nem vezérel, s bocsánatot kérek, ha kimondom, hogy a szavazat kívánásának semmi helyét sem látom, midőn a szavazatot kivánó egy személy el­lenében itt ily roppant többség nyilatkozik. (Tetszés­nyilatkozatok). (Lucska és Kászon hangoztatások.) Elnök: Nekem kötelességeim közé tartozik, a többséget a tanácskozások folyamáról kimondani. — Hanem mielőtt ezt tenném, igen felkérem a főtiszte­­lendő urat, tekintsen a hazának jelen nehéz viszonyaira, gondolja meg azt, hogy ha valaha, most szüli a lehető legrosszabb következést a köztünk való viszály­kodás. Két országgyűlés volt már ezen törvények szerint egy­behívd ; bizonyosan nem hitte azt azon országgyűlés, a­mely azon törvényt alkotta, hogy évtizedekre marad­jon az. Ha tehát vannak a törvénynek hiányai, mit egyik vagy másik oldalra kedvezően lehet magyarázni, de kérem, számítsuk be a helyzet nehézségeit; nem tud­hatta azt a törvényhozás, mi fog rövid idő alatt bekö­vetkezni, s hogy 20 évig is várni kell, (a tetszés miatt zaj: nem volt érthető). Van egy feladatunk: nehézséget nem vetni az országgyűlésnek. Bizalommal szólt hoz­zánk a Fejedelem, viszonozzuk azt bizalommal. — Ne dobjunk el egy oly keztyűt, amely nemzetiségi harczra vezet. (Köztetszés). Összejő az országgyűlés; az ideig­lenes állapotokat sokáig nem fogja fentartani; hoz vá­lasztó­ törvényeket is, mik jobban ki fogják elégíteni a főtisztelendő urat s elvrokonait. Hozzanak áldozatot a megye békességének (hozzanak áldozatot épen maguk a lelkész urak, kiknek különösen is nemes erkölcsi kötelességük a rendfentartás és hogy a törvényes kor­mányt támogassák. Méltóztassanak e tekintetben be­adott kérelmükkel visszavonulni, hogy ne kellessék ez ügyben a többséget kimondani. (Átalános tetszés). M. M.: Kérem a felszólamló urakat, ne méltóztas­sanak senkit gyanusítgatni. Itt a bizalom az, mi viszont bizalmat szül. Felszólittattunk bizalommal, én is tehát bizalmasan szólok. Itt nem nemzetiségi kérdés van. — Ennek bebizonyitására — habár fel vagyok léptetve a kászoni járásban az ó­hitü, orosz ajkú hivek által a képviselőség elvállalására — ezennel nyilvánitom, hogy itt nemzetiségi kérdés nincs, hanem csak az, hogy a hit — legyen az akár magyar, akár orosz részről — a birodalom képviselőnek akar, képviselővé választassák, csakhogy ez Lutskán legyen. H. J. főjegyző: Magam is azon véleményben vagyok, hogy sem ezen, sem a másik kérdésnél nem­zetiségi kérdés nem létezik, s annak léteznie Magyar­­országban, jogosan, méltányosan nem lehet. (Közhe­lyeslés..) Én nem ezen tekintetből veszem e kérdést; én bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy én törvénysze­gésnek, törvény­ tapodásnak mondanám, csak bele is szólani, miután az ős­gyűlésnek volt feladata az, az 1848. V. t. ez. 7. §. a) ponti modalitások szerint a vá­lasztó­kerületeket megállapítani, s ezt megállapította, mely betöltvén kötelességét, betilt minden jövőre a köz­gyűléseket. Itt a törvény ismeretéből merített meggyő­­désem szerint nekünk többé hozzászólani nem lehet. (Közhelyeslés). Román F.: Alkotmányos hazafi létemre abban vagyok meggyőződve, hogy akár beszéljük a magyar, akár német vagy orosz nyelvet, mi mindnyájan Ma­gyarország alkotmányos polgárai vagyunk. (Tetszés). Emelkedjünk felül a nemzetiség, nyelvkülönbség ro­­szul értelmezett érdekein, s a testvériség szeretetében egyesülvén, ne keverjük össze a polgári szabadság egyik legfényesebb palládiumát, a képviselő-választás szabadságát, a tralláe­s nyek ügyével. Vállvetve együtt törekedni a nemzet és ország boldogítására: ez a fő czél. Ez az út, a­mely ki van jelölve, azon haladjunk tisz­tán, mert mi ezen hazában mindnyájan testvérek va­gyunk. (Tetszés-zaj). Elnök : (M. M.-hoz). Méltóztassék az indítványt visszavenni. M. M.: Én nemzetiségi kérdést i­em is hoztam fel. Uray M. 1861-ki főszbitó: Óhajtottam volna ezen tárgyat nem tenni nemzeti kérdéssé. Megvallom, nem is óhajtottam hozzászólni a tárgyhoz; de a főzde ur modora miatt magam is kénytelen vagyok egy pár észrevételt tenni. A főlde úr először is vétett a parlia­­mentáris modor ellen, mikor egy kérelmet teszen az asztalra, mely kérelemre a bizottmány azt mondja, hogy az törvényellenes lévén, hozzá nem szólhat, en­nek daczára azonban , hogy a kellemetlen súrlódások elkerültessenek, eltért a bizottmány, s azt nyilatkoz­tatta „nyújtsd jobbadat, felejtsd a sérelmet, s ne kény­szeres bennünket a jelen helyzet nehéz viszonyai kö­zött e tárgyban határozatot mondani ki; húzd vissza az indítványt,“­­­s a­helyett, hogy az indítványozó úr a parliamentáris modor szerint visszahúzná indítványát — megbocsásson kifejezésemért — csaknem alkuvó modorban válaszolt, s indítványát vissza nem vette: ez a bizottmány tekintélyével össze nem fér. Itt vagy visszavenni az indítványt, vagy ki kell mondani a ha­tározatot, miszerint a bizottmány ragaszkodik a tör­vény értelméhez, mely a bizottmányt a kérelemhez szólni nem engedheti. M. M. (Feláll. Sokan a határozat kimondását sür­getik) : Kötelességem szólni az előttem­ szólóó előadá­sára , míg a határozat ki nem mondatott. Én parlia­mentáris dolognak tartottam, az indítványnyal fellépni. Furcsa dolognak látnám, hogy én, a­ki az indítván­yt tettem, s érdekelve vagyok, hozzá ne szólhassak. Én vissza nem léphetek. Méltóztassanak határozni, ez ha­talmukban áll, akár változtatják meg a választás helyét, akár nem, csak határozzanak. Elnök: A határozatnak kijelentése elnöki kö­telességeim közé tartozik. Ha valamikor, most a ha­zának ezen nehéz viszonyai között inkább kell ragasz­kodnom azon formalitásokhoz, miket talán más időben s bizonyosan csak a legvégső esetben volnék hajlandó követni. De meg nem engedhetem, hogy azon kérdést, melynek tárgyai meg vannak határozva, szavazatra bo­csássam. Annál inkább, mert elnöki kötelességem sze­rint fentartani igyekeztem a törvényt, s miután itt 10 szavazat ellenében egy szólott a mellett, hogy a kerüle­tek megváltoztattassanak, ezenkivül az eddigi mellett szól a törvény és megyei határozat, akkor, midőn 1848-ban a választókerületek rendeztettek s midőn a tanácskozási tér meg volt nyitva, mindenki hozzászól­hatott. Ennélfogva azt hiszem, hazafius kötelességemet teljesítem akkor, midőn kimondom, hogy — mint már említettem volt, miután ezen megyegyülés azért, mert legelső alakulásakor a törvényt úgy magyarázta, hogy az ös­gyűlés joga volt a választó­kerületeket, he­lyeket megállapítani, az ezen teendőjével kötelességét teljesítvén eloszlott, a­mi 1861-ben is így volt, most attól az előbbeni határozattól nem lát elég okot eltérni — így e bizottmány ezen kérdésbe nem bocsátkozik. (Közhelyeslés.) Most tehát t. bizottmány, ezzel bevé­geztük azon teendőnket, mely végett összehiva vol­tunk ; fogadják önök szíves köszönetemet részvétükért. Nizsalovszki J. gör. k. alesperes. (Szólni akar. Zaj , már be van végezve.) Nekem is mint igény­telen tagnak lehet tán egy felvilágositást kérési jogom. Miután a választó­kerületek szélesen vannak elterjedve, a mint már 1861 -ben méltóztattak Kászonban a szava­zók könnyebbségére intézkedni, nem találnám helyén­­kívülinek, kimondani, hogy az akkori határozat a mai napra is áll. És minthogy a munkácsi kerület még a kászoninál is nagyobb, ebben is méltóztatnának úgy intézkedni, hogy ne csak Munkácson, hanem Holubinán és Szolyván,­­ Vereczkén is történjék .. . (Zaj miatt tovább nem érthető). Elnök: Ez mellékes kérdés, ez a központi bizottmány tisztéhez fog tartozni. Most azonban sze­rencsésen befejezvén a mai közgyűlést, azt hiszem, a mai napot méltóbban nem fejezzük be, mint azon köz­­hajtással: „Éljen a haza! éljen a király.“ Ezzel a közgyűlés hangos és tartós éljenzések közt eloszlott. .. Zalaegerszeg, oct. 10. A tegnapi napra ide a megye ősi székhelyére összehivott megyei bizottmá­nyi ülést főispán­i méltósága délelőtti 10 órakor a me­gyeháznak a megjelent bizottmányi tagokkal alig moz­­dulhatásig tömve volt nagy teremében megnyitván, miután az ülésnek az országgyűlési képviselők megvá­lasztása tárgyában, a törvény rendeletei szerinti intéz­kedések iránti egyedüli feladatára a bizottmányt rövid szavakkal szívélyesen figyelmezteté, s abbeli kérelmét, SJP A Wg dfl H/ A BTapi újdonságok. O cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 16-án délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott.­­ F. hó 17-én tartotta közgyülését a középdunai ma­gyar gőzhajó-társaság Bar­tál György ö mlga elöl­­ülése mellett. Az első főtárgy a helytartótanácstól leér­kezett alapszabályi módosítások voltak. A második fő­tárgy a titkári jelentés az igazgató választmány eddigi működéséről. A jelentés általában örvendetes tudo­másul vétetett a jelen volt részvényesek által. Lonkay Antal, s többek indítványára bizalom sza­vaztatott az igazgató-választmánynak, mely arra is föl­­hatalmaztatott a közgyűlés által,hogy teljhatalommal in­tézkedjék minden iránt, mi a társulat érdekeit, külö­nösen pedig a hajók minél előbbi megrendelését gyor­san eszközölhesse, hogy a magyar társaság hajói minél előbb megkezdhessék járataikat. Közhelyesléssel fo­gadtatott elnök úr ő maga azon indítványa, hogy a kor­mány megkeressék, miszerint a társulat tevékenysége a részvények nem 30, hanem csak 25 %-nak befizetésé­től téhessék függővé.­­ Alberneth James, az angol kormány egyik legjelesebb mérnöke, ki Indiában a Ganges folyam vi­dékén az irrigátiót legjobb sikerrel létesítette és leg­közelebb a „Mont Cenis“ hegyen, s a „Canal Cavour“ csatornán foganatba vett munkálatok műszaki megbí­­rálására Olaszhonba nyert meghívást, késznek nyilat­kozott az indiai öntözési rendszernek a magyar alföldön s különösen a Tisza vidékén leendő alkalmazására, ille­tőleg az e tekintetben szükséges elővizsgálati munká­latok megtételére is vállalkozni. E nagy horderejű vál­lalat báró Jochmus tábornok közvetítése folytán, az An­golországban székelő császári nagykövet gróf Appo­­nyi Rudolf, valamint a magyar gazdasági egylet elnöke gróf Festetics György által felkaroltatván s fökanczel­­lár ur ő nagyméltóságánál melegen ajánltatván, a cs. kir. Apostoli Felsége, fökanczellár ur ő nagyméltóságá­nak e tekintetben tett legalázatosabb felterjesztése kö­vetkeztében, a nevezett angol mérnök által eszközlendő földtér-vizsgálat költségeinek fedezésére a budai vár­alapból 100 font sterlingnek megfelelő összeget osztrák értékben méltóztatott 1. k. engedélyezni. — Ezen ösz­­szegnek kir. főtárnokmester ur ő excellentiája kezeihez leendő utalványozása végett a pénzügyministerium már megkerestetett, ki azt a legközelebb jelentkezendő Al­berneth mérnöknek kézbesitendi, s egyszersmind az utóbbi által vizsgálatainak eszközlése végett bejárandó megyék kormányzóit felhivandja, hogy tekintettel ezen vállalat közhasznúságára s annak létesítése esetében a magyar gazdászatra háramlandó kiszámithatlan elő­nyökre, a nevezett mérnököt működésében támogatni és annak mindenkép kezére járni hazafiai feladatuk­nak ismerjék. — Barber J. F. A. budai magánzó a budai evang. iskola újjáalakítására 500 ftot ajándékozott.­­ A pesti terézvárosi búcsún múlt vasárnap egy négyes fogat tűnt fel, mely a király-utczán robogott végig, hogy a Terézváros követjelöltjét Ger­­ve Ist­ván urat választói körébe a főházhoz röpítse. E négyes fogat igen jó ízléssel volt összeállítva, egészen magya­rosan, hosszú úszó sallangokkal. Mint mondják, Rei­be­r­g­e­r bérkocsismester volt, a­ki ez után óhajta ta­núsítani a terézvárosiak követje iránti tiszteletét.­­ Hogy mily egésségnek örvend Nógrád megye lakossága, a kékkői járás egy népesebb egyházkerüle­téből az ottani főszolgabiró P­e­t1 e­­ János úrhoz czi­­mezett e hivatalos levél is bizonyítja : „Tekintetes fő­szolgabíró úr! Szerencsém van örömmel jelenthetni, hogy a legközelebb lefolyt évnegyedben, u. m.­­ f. évi július 1-től sept. 30-ig egész gyülekezetemben egyet­lenegy halott sem volt. — Agárd, oct. 11-én 1865. Fabó András s. k., agárdi ágostai vallásu ev. pap.“ Ehhez hasonló volt a múlt évnegyedi jelentés is. — A kegyes tanitórend elhunyt tagja nagyt. Jaeger Szál. Ferencz érdemei kiemelésével a következő kegyeletteljes necrolog küldetett be la­punkhoz : „A kegyes tanitórend kormányát érzékeny vesz­teség érte egyik kitűnő munkássága és páratlan hűsé­gű tagjának nt. Jaeger Szál. Ferencznek kora 69-ik évében a haldoklók szentségének fölvétele után mell­­vízkórból f. hó 12-én reggeli ötödfél órakor Pesten tör­tént halála által. A szigorú rendtárs egész életében példás kitartással csüggött szerzetes fogadalmai kö­telmei. Azért akár mint tanárt a tanszéken szeretett tanítványai közt tekintjük őt ifjabb éveiben, mindig rendének szent alapítója példáját követve egész ön­odaadással oktatá a hűségére bizott haza sarjadé­­kait; akár mint érettebb korában észleljük tit­kári minőségét, egyiránt pontos teljesítőjét találand­­juk bizalom szülte kötelmeinek. Majd meg, midőn rendkormány-tanácsosi tiszttel ruháztatott fel , ama lelkiismeretes kötelmek szigorú teljesítése miatt, ép úgy azt méltányolva mások bántalmára soha vissza , nem élt általa hőn szeretett rendének bizodalmával. Nem csoda, ha e ritka hűség­ szülte rendszeretet még fontosabb működési tért szabott ténykedésének. Igaz, hogy a jeles erényekkel tündöklő lelkét erős testalkat is ékesíté. A magyar­óvári, majd még pesti társház ve­zetésével bizatott meg. Majd ismét mint ilyen még tisztesebb kormánysegédi állással örvendeztetett meg a közbizalom által a józan és szerénylelkű férfiú. Több éven át hiven, mint kevés más, buzgólkodott is a rend megbízásában. És e buzgóság sokáig kegyelet tárgya maradand a rendtársak hálás emlékében azon áhitat­­teljes óhajtással, hogy az Isten a rendnek több ily­eű tagot, az elhunytnak pedig örök nyugalmat adjon!“ . Hasznos tudnivaló. Az élénk kis „Egésségi ta­nácsadódban olvassuk : Az istállók erős ganajszagát senki sem fogja ár­talmatlannak hinni sem a lónak sem az embernek egészségére nézve, azért igen fontos a Mac­Dougall ál­tal feltalált és használt por, mely a trágyának rothadá­sát megakadályozza, valamint a salamiának kifejlődé­sét, a­mi az istállókban azon csipős szagot okozza. Pá­­risban és Londonban több évek óta használják ezen port, naponta reggel behintik az istállót vele, minden leállásra 4 latot számítván, melynek költsége egy évre nem megy többre 2 és fél forintnál. Az ilyen istállók­nak legkevésb szaga sincs, még a trágya is szagtalan, s a­mi több: a trágyának értékét is növeli, mert az ilyen trágyát 10—12 percenttel drágábban fizetik meg. — Kalkutta körül aug. 20. „Eagle Speed“ hajó 497 bulival fedezetén „Lady Elgin“ gőzös által Canning kikötőből a tengerre vonatva, zátonyra akadt, s kilyukadván, csakhamar sülyedni kezde. A matró­zok , tisztek s legénység menekültek a lebocsátott csónakokon, de a kulik sorsukra hagyattak. Később néhány matróz egy csónakon az „Eagle Speed“-hez közeledik, a partról csak később jött segély. A kulik közül némelyek a kis szigetek egyikére úsztak, de ott a tigriseknek estek zsákmányul. Több mint fele ré­szük, 265 veszett el a hajótörésben. Törvényes vizs­gálat jön elrendelve az ügyben ; a közönség hangulata a matrózok ellen ingerült. — Denique Amerika az eredetiségek hazája. Washington államban számos hely végkép elpusztult, s most ott elbocsátott katonák telepedtek meg, hogy földet miveljenek, de a­kik még azon hiányban szen­vednek, hogy az egész környéken egyetlen nőszemély sincsen. Ellenben Massachusetts államban a férfiak a harczok tüzében kipusztulván, nagy a száma a haja­don leányoknak. Washington állam kormánya megke­reste ennélfogva Massachusetts állam kormányát, küld­­­dene egy jó „rakodványt“ e szükséges és kedves női áruezikkből, minek folytán Massachusetts állam egy hajót el is indít a 300 hajadon személylyel, kik vállalkoz­tak Washingtonban főkötőt tétetni fejükre. De a mint írják, e szám még mindig igen kevés. Csak 300 nő. — „quid hoc ad tantam sitim !“ . Dublinban e hó 11-kén 13 ron­án állt a rendőrbiró előtt s mindnyája társaikhoz a börtönbe kisértetet, ott az esküdtszéki tárgyalásokat beváran­­dók, Cavan és Castelbaréból további befogatásokról tudósítanak.­­ A pesti nemzeti dalkör f. hó 15-kén délután tartotta meg szabályszerű választó­közgyűlését, mely alkalommal titkos szavazat útján V­i­d­a­c­s János úr választatott meg elnöknek, alelnöknek Hollósy Béla; jegyzőnek F­o­lf­m­a­n­n Alajos; pénztárnoknak Sámson Sándor; levéltárnoknak Sámson Antal. — A választmányi tagok választása is oly kedvező eredményű, miszerint a dalkör a legszebb kilátással kezdheti meg immár rendes működését. — A megvá­lasztott elnök élénk éljenektől kisért beszéddel foglalá el elnöki székét, melyben igen alaposan jelölé meg azon helyet, melyet a dal nemzetünk életében már legősibb korától kezdve elfoglal. — Miután a közgyű­lés elé tartozó tárgyak elintéztettek volna, elnök a közgyűlést feloszlatta, a­mikor is a „Szózat“nak a dalkör tagjai által tett eléneklése után a jelen volt szép számú tagok a megválasztottak folytonos éljen­zése közt szétoszlottak.­­ A „budai dalárda“ f. hó 21-én esti 7­ óra­kor a budai népszínházban 21-ik dalestélyét tartja meg, mely­ben csupán az egyleti tagok s a többi daláregyletek működő tagjai, vehetnek részt. Az előadást táncz követi.­­ Színházi hírek: Dupre­z, volt teno­­rista „Jeanne d’Arc“ czímű operáját 12-bén adták a Grand Theatre Parisien-ben, de egy főszereplő hirtelen rosszulléte miatt az előadás félbeszakadt. Ez intermez­zo miatt a franczia zenes részek felfüggeszték ítéletüket az uj operáról. — Zárában az uj színház f. hó 7-én Verdi „Álarczos bál“-jával nyittatott meg. Az uj épület nem csak a város, de az egész tartomány dísze. — Mint halljuk, Landvogt nyárára egy új aréna építését tervezi. — A nemzeti színház műsorozata October hó 18-tól—22-ig . 18-án : Egy szegény ifjú törté­nete. 19-én : Borgia Lucretia. Csillag Róza k. a. vendég. 20-án : Egy pohár víz. 21-én : Hunyady László. 22-én : Téli rege. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek . 23-án : Nem meghalt. 24-én : Álarczos bál. Csillag Róza k. a. vendég. 25-én : Hamlet. 26 án : Faust. 27-én : Montjoye. 28-án : Szép Ilon. Új betanulással először.

Next