Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-19 / 240. szám
öszpontosult; később a választók egy másik része Fráter Pált, a 61-ki képviselőt lépteté fel. Pozson megyében a bazini kerületben a közlétieken kívül még Nedeczky István és Borcsányi ügyvédek, Pozsony város két kerületében pedig Hosztinszky János és Geduly Lajos mellett még gróf Dessewffy Emil és Hauszer Ernő emlegettetnek mint jelöltek. Greguss Ágost az orosházi kerületbeli több választók felhívására szintén előterjeszté nézeteit törvényhozásunk feladatairól. Ebben kijelenti, hogy a nemzet kész a közös ügyek rendezése által Austria hatalmi állását biztosítani. A közös ügyek közé azokat sorolja, melyeket nem lehet kétfelé osztani. Ezek szerinte a világkereskedelem betudásával a külügyek. A had- és pénzügy szerinte részben tartoznak a közös ügyekhez, amennyiben t. i. a külpolitikának támogatói. A módra nézve, mely szerint azok tárgyalandók, a két egyenjogú küldöttség intézkedését fogadja el. Az 1848-as törvények revisióját szükségesnek tartja. A Pest-terézvárosi választók, kik szavazatukkal Schwarcz Gyula tanárt kívánják a követválasztással támogatni, ma délután 4 órakor értekezletet tartanak a vakok intézetének termében. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Arad, October 12. Aradmegyének 1861-ik évben választott bizottmánya ma, oct. 12-én, délelőtti órákban tartá ülését a központi választmány megválasztása tárgyában.. Pápa György főispán ö méltósága 9 óra tájban lépett Ivacskovics Prokop püspök ö méltóságával a majdnem zsúfolásig megtelt terembe, s élénk se treaskekkel fogadtatott. Nem sokára megnyitván az ülést, üdvözölte a megyei közönséget; előadja, hogy a megyei tanácskozmány tárgya az országgyűlési követek választása iránti intézkedések; a tárgy fontos, s ő meg van győződve, hogy e fontosságot vele együtt mindenki érzi. Mindenki óhajtja az országgyűlést, mely egyedül van hivatva bonyolult viszonyainkat véglegesen rendezni; de e miatt mindenki arra is van hivatva,akkér cselekedni, hogy az országgyűlés valóban létrejöjjön. Ha bármi akadályok merülnek föl, ezek a nemegyetértésből, a kölcsönös nemtiszteletből erednek. Ő egyetértésre int; arra kér mindenkit, hogy a jelen tanácskozásban is mindenki tisztelje az ellenvéleményeket. Majd előadván, hogy e gyűlés tárgyait : a kegyelmes királyi leirat s a helytartótanácsi intézménynek fölolvasása , a választókerületek körüli intézkedés s a központi választmány megválasztása képezik,s újra fölhívja a közönséget, hogy tisztelje egyik a másik véleményét. Mutassuk meg, úgymond, hogy egyetértve óhajtjuk a testvériesedést s evvel a haza boldogságát előmozdítani. E szavait élénk tetszés követé. Előadta aztán, hogy a közönség hangulatának kiismerése végett többekkel értekezett; e a közóhajtásnak, hol lehet, mindenütt örömest enged, s igy most is a nyilatkozott kézóhajtás folytán ezen ülés törvényes bizonyságául (legale testimonium) Ormós Pétert szolgabirónak, Rózsa Péter Edét esküdtnek, Nagy Sándort jegyzőnek s Náray Imrét ügyvédnek (61-ben ugyanily minőségben megyei tisztviselők) nevezi ki. Török Gábor azon közbeszólására, hogy a törvényes bizonyság nem kinevezés, hanem választás utján eszközlendő, a főispán azt válaszolá, hogy az említetteket a közönség kivánja s e kívánsághoz ő is hozzájárul , mely nyilatkozat helyesléssel fogadtatott. Ezután fölolvastattak Nagy Sándor által az országgyűlés egybehívására vonatkozó rendeletek. Ezek után K. Simonyi Lajos beszélt, kiemelvén, miszerint igen jól tudja, hogy a jelen kormányférfiak alkotmányosan kívánnak kormányozni, de jól tudja azt is, hogy nincs emberi hatalom, mely a határtalan jogtalanságból, a törvényességet rögtön helyreállítani képes volna. És ezért a kormányférfiak mint alkotmányos honfiak helyeselni fogják e megye óvástételét és a megye viszont elhárítana minden akadályt, mely ezen kormányt a törvényesség mielőbbi elérésében gátolhatná. Aztán a megye közönségéhez fordulván igy szólt: „Mély megindulás hatja át keblemet, midőn Aradmegye fiait e teremben, mely a mi tulajdonunk, egybegyülve látom. Nyugodtan, bizalomteljesen nézek a jövőbe, azon meggyőződéssel, hogy minden vallási és nemzetiségi különbség nélkül testvéri egyetértésben védendjük meg a hazát, a trónt. Mert a kérlelhetlen végzet könyvében érez betűkkel van bevésve az, hogy mi, kik e szép megyét közösen lakjuk, egyenlően oszszuk meg a mindenható áldását, egyenlően a kegyetlen sors által reánk mérendő szenvedéseket.“ Ez általános tetszéssel fogadott beszéd után szólott Azé Péter, tüzetesebben fejtegetvén a megye valódi közhangulatát, szintén átalános tetszéssel fogadott beszéde következő : „Midőn több évi félbeszakítás után ismét alkalmam nyílik e megye teremében közügyeinkhez hozzászólni : lehetetlen, hogy az első szó, mely ajkaimról elrebben, más legyen, mint a hála és elismerés, a loyalitás és lovagias birodalom szava a Fejedelem iránt, ki megelégelve osztrák minisztereinek káros és veszélyes experimentátióit, melyek a birodalmat úgy, mint imádott hazánkat már-már a végromlás örvényébe fogták volna sodorni, egy fontos világtörténelmi perezben a törvényes térre visszalépni, az alkotmányeljátszás téves és forradalmi elméletét elejteni, s a magyar nemzethez bizalommal fordulni elhatározta. Szükségesnek találom itt a nemzet és így Aradmegyének is ezen lejális és bizalomteljes érzületét anynyival is inkább nyíltan és hangosan kinyilatkoztatni, mivel az utóbbi szomorú időszakban sokan mintegy a maguk kizárólagos kiváltságának tartották, a fejedelem és dynastia iránti lojalitásukat minden alkalommal látványszerűleg kitüntetni. A fejedelem, a király iránti dynasticus hűség nem egyes párt, nem egyes osztály, nem egyes népség kiváltsága, hanem az összes magyar nemzet történelmi jelleme. Többet mondok : A magyar nemzet a maga dynasticus hűségét nem puszta contestatiókkal, hanem a haza- és birodalommentő fényes tettekkel véste be a történelem könyvébe. A magyar nemzet e hűségében magát senki által felülmutatni nem engedi, hanem azt mindig nyíltan fogja hangoztatni, valahányszor azt úgy, mint a jelen pillanatban is, férfias őszinteséggel s a hízelgés és meghunnyászkodás gyanúja nélkül teheti. Ily érzelmek között üdvözlök a Majláth-kormány kineveztetését, üdvözlök a legközelebb megjelent sept. 20-iki manifestumot is. S habár időközben sok történt, mi nézeteinkkel, mi a szigorú törvényesség és alkotmányosság kívánalmaival ellenkezik ; ha mi a többek között a megyéket, alkotmányunk ez ősrégi védbástyáit teljes törvényes hatáskörükbe visszaállítva is szerettük volna látni, bizodalmunkat meg sem veszték el, mert szeretjük hinni, hogy a kormánynak végcélja nem lehet más , mint a magyar alkotmány teljes helyreállítása, mely mellett majd viszont rajtunk lesz a sor megmutatni, hogy azzal valamint a múltban, úgy a jövőben is, nagyon jól megfér a monarchia szilárd és nagyhatalmi fenállása; nagyon jól meg fog férni a Lajthán innen úgy, mint túl a mindnyájunk által féltett közszabadság is. Ily értelemben pártolom én is a b. Simonyi által indítványozott óvást. De uraim, a mi bizodalmunknak még egy más, locális próbakövön is kellett keresztülmennie, és mégsem csökkent meg. Kész vagyok elnöklő főispán úr személyiségének itt nyiltan teljes igazságot szolgáltatni. — Feddhetlen magánjelleme, buzgó fáradhatatlansága ismerve és tisztelve voltak általam már egy régibb időszakban; elismerem, hogy a megye lakosságának egy része egész bizodalommal és ragaszkodással csüng rajta, mert benne találja pártjának legbuzgóbb, legtevékenyebb tényezőjét és oszlopát. De midőn mindezt nyílt őszinteséggel bevallom, megszűnnék önmagam iránt becsüléssel lenni, ha nem volna bátorságom ez ünnepélyes perezben azt is, és pedig sine ira et studio kimondani , miszerint e megye lakosságának egy más, és pedig igen nagy része forrón óhajtotta és reménytette, hogy az uj aera inauguratiójával itt is úgy, mint a többi megyékben, az alkotmányosság valamely veterán bajnoka, ki az alkotmány viszontagságainak hű részese volt, ki azzal együtt tűrt és szenvedett, vagy legalább ki a megyebeli pártokon kívül és felett állott, — fog a megye vezetésével megbizatni. Sokkal igazságosabb és egyenesebb főispán ur jelleme, hogysem igazolva ne látná a megye lakossága ezen részének aggályát. Azóta méltóságod alkotmányos szellemben tett több rendbeli nyilatkozatainak sikerült maga köré gyűjteni a megye előkelő értelmiségének egy részét, sőt a megye legszabadelvűbb, legnépszerűbb férfiait is. Én az én szerény és mérsékelt álláspontomról őszintén szerencsét kívánok a főispán urnak, mint az uj kormány új orgánumának e sikeres eredményhez, mely egyrészről kezességet nyújt a felől, hogy a kormány jó szándékainak ily tekintélyes erők szereztettek; másrészről, hogy a főispán is a magyar hazának és alkotmányának nem csak szívből, úgy mint eddig, hanem, miután már most szabad a tér, tettleg is buzgó és állandó híve leend. Valóban, főispán úr, ez aggodalom csillapítására szép szavakat ejtett az alkotmányosságról. S én részemről hajlandó vagyok hinni, mikép érezte annak szükségét, hogy erélye és buzgalma ezen alkotmánynak legyen szentelve, mely alkotmány azon varázserővel bir, hogy mentül többször juttatik le, Antaeusként annál többször emelkedik föl.“ E nyomatékos, higgadt, s különösen vidékünkre vonatkozólag fontos beszéd közben a helyeslés többször élénken nyilatkozott. Missies a végett szólal föl, hogy czélszerű volna, mind a kormányrendeletek, mind az eddigi indítványok tartalmát román nyelven is röviden előadni, amely kívánságnak a főispán rögtön eleget tett, megmagyarázván románul az eddig előfordult tárgyakat. Popovics D. János ügyvéd a K. Simonyi által kifejezett nézeteket teljesen méltányolja és osztja, de röviden válaszolni óhajt Atzél Péter azon tételeire, melyekkel mondá, mintha a megye lakosságának egy része . . . (E szavaknál a főispán kijelenté, hogy az, miről Popovics D. János ügyvéd szólni akar, a tanácskozás érdemleges tárgya nem lehet, jegyzőkönyvbe se jöhet. Legyünk, úgymond, egymás iránt őszinték; ő a Popovics I. János által megkezdett észrevételek fonalán nem akar vitát, s ama tárgyat befejezettnek nyilvánítja.) Ezen intermezzo után kimondja végzésileg az óvást, mely Nagy Sándor által fogalmazva felolvastatott. Az óvás fölolvasása és helybenhagyása után Ormós Sándor, mint egyike azoknak, kik a központi választmány tagjainak javaslatba hozatalával megbízva lőnek, a központi választmány tagjainak javaslati névsorát nyújtá be. A nevek Nagy Sándor által felolvastatván, a központi választmány meg jön alakítva. B. Simonyi inditványozza, hogy a központi választmány elnöke választás útján töltessék be, s erre Vörös Antal 61-ki első alispánt ajánlja. Az indítvány elfogadtatván, Vörös Antal a központi választmány elnökéül megválasztatott, azon hozzáadással, hogy ha ő helyének betöltésében bármi által akadályozva lenne, a választmány maga válaszszon helyettes elnököt. A választókerületek hozatván szóba, főispán úr megemlíti, hogy az értekezleteken ezek iránt akkér történt a megállapodás, hogy azok úgy maradjanak, mint voltak 61-ben. Erre fölszólal Szabó Alajos s előadván, hogy Sikula és Gurba községek a kisjenői kerületbe lévén beosztva, ettől oly távol esnek, miszerint se 48-ban, se 61-ben e miatt választási jogaikat nem gyakorolhatták; kéri tehát a bizottmányt, hogy e községek a butyini választókerületbe tétessenek át. Ez ellen azonban Popovics Zsigmond, majd Popovics D. János fölszólalván, több közbeszólás után a választókerületekre nézve akként mondatott ki a végzés, hogy azok maradnak úgy, mint voltak 61-ben. Végül a gyűlés egy órára fölfüggesztetett, mely idő után a jegyzőkönyv hitelesíttetett. Szegzárdról, oct. 13-án írják a P. N.-nak az uj főispán fogadtatásáról: Miután a legfelsőbb kegyelem az alkotmány hivei óhaját meghallgatván, mélt. Sztankovánszky Imre urat megyénk főispánjává kinevezte. t. Halász József ur, volt alkotmányos számvevő az új közszeretetű férfiú fogadására a legczélszerűbb intézkedéseket megtette. Száz polgárból álló bandérium lovagolt előtte kajdacsi lakásától egész a sárvizi vámhídig , ahol nagy számú intelligentia fogadta a szegzárdi prépost plébános úr szónoklata mellett, ki is előadván, hogy most harmad ízben szerencsés Tolnamegye öt főispánjának üdvözölni, kívánja, hogy most hosszabb idejű legyen köztünk való kormányzása mint első két ízben volt. Innen folytatta útját omllga be a városba, melynek utczáin nagy néptömeg zajos éljen-kiáltással üdvözlé ; mig végre a nagy kísérettel a megyeház kapujához érvén, ott ott. Szluha Benedek ur, mint 61-iki alkotmányos központi főbiró, a megyei közönség nevében felköszönté, minden jót kívánván a megérkezettnek fényes pályájára, mit e mllga lelkesen megköszönvén, elvonult termeibe, tudtul adván a jelenvolt közönségnek, hogy pénteken délutáni órákban fogja a magánértekezletet tartani, melyre őket szívesen meghívja. Estve a város a főispán tiszteletére kivilágittatott, és enliga nagy fáklyás menettel tiszteltetett meg. Napi újdonságok. Bécsben az Eugen herczeg-emlék leleplezése f. hó 18-kán fog végbemenni s az ünnepély iránt a cs. kir. rendőrigazgatóság már kiadta a rendfenntartási hirdetményt. Az emlék-leleplezés napján ő Felsége meghagyásából egy , Radniczky tanár által vésett, és arany, ezüst s bronz példányokban készült érem fog kiosztatni. Ezen érem előlapján a Fernkorn-féle lovagszobor körül e felirat áll: „Ferencz József Császár 1865. A dicső győztesnek Austria ellenei felett, három császár bölcs tanácsadójának.“ A hátlapon a hős mellképe legjobb arczképei után s e szavak : „Eugen herczeg, a nemes lovag.“ A legmagasb megbizás, hogy Eugen herczeg lovag-szobrának terve elkészíttessék, 1860-ban nov. 13-kán adatott ki Fernkorn-nak. A munka, beleértve öntést és vésetet, oly gyorsan haladt, hogy a szobor felállítása, bár Fernkorn hosszabb ideig volt távol és beteg, még a szerződési határidő előtt megtörténhetett. A lovagszobor és gazdagon díszített talapzatának súlya éretben 508 mázsa 46 font; a vasszerkezet 164 mázsa. A díszítvények rajzát van der Nüll, a kőfaragó-munkákat előbb Kranner, később a talap befejeztéig, mely kidolgozott untersbergi márvány, Schwarcz szolgáltatták, Budowitz József kőfaragó-mester utasításai szerint. A talap közepében látható törzsmezők a fentebbi érem feliratait viselik. A hátsó mezőn az ünnepelt családi czimere van. A diszitvényeken még olvasható: „Zenta 1697.“ „Hochstädt 1704.“ „Turin 1706.“ „Malplaquet 1709.“ „Pétervár 1716.“ Belgrád 1717.“ A hős tetteinek színhelyei. — Az Ernő Főherczeg nevét viselő gyalogezrednek II.Kanizsán és Veronában állomásozó tisztikara és legénysége egymás közt 300 o. é. frtot gyűjtött, mely összeget Kanizsa város tanácsának kézbesített, a mult September hó folytán leégett kis kanizsaiak közötti kiosztás végett. A bank-igazgatóságnak egy f. hó 17-röl kelt hirdetménye szerint az 1866. év január havában tartatik Bécsben a kiváltságos austriai nemzeti bank részvényeseinek közgyűlése. A közgyűlés napja s órája, valamint tartásának helye kellő időben közzé fognak tétetni. A középdunai gőzhajótársaságnak f. hó 17-én tartott közgyűléséből, a tegnapi számunkban röviden említett tárgyakon kívül még érdekesnek véljük tudatni, miszerint a társulatnak 2103 aláírott tagja van, de a befizetésekre nézve sok a hátramaradás, amit inkább a jelen pénztelenségnek, mint részvétlenségnek tulajdoníthatni. Eddig összesen csak 81.000 ft van befizetve, s ez összeg a takarékpénztárban letéve. Az igazgató-választmány véleményzése szerint a társulat egyelőre csak személyszállításra fog szorítkozni, míg a teherszállítással járó nagyobb igényeknek képes leend megfelelni. Hajók építésére nézve több gyárral lépvén érintkezésbe, a fiumei hajógyár ajánlata találtatók legelőnyösebbnek s a közgyűlés egyhangúlag e mellett nyilatkozott. Mihelyt az alapszabályok helyben lesznek hagyva, az igazgató választmány a közgyűlés megbízásából teljhatalommal fog intézkedni a hajók megrendelése iránt. A pesti lóvonatú vaspálya ügyében kitűzött vegyes bizottmányi helyszínelés tegnap megtartatván, a bizottmány a vonalnak a szénatértől kezdve az országut és a váczi út bal oldalán leendő vezetése mellett nyilatkozott, miután a földalatti csatornák legnagyobb része az út közepén van vezetve, s azok tisztogatása vagy helyreállítása esetén a pályaüzlet, ha a vonal az út közepén vezettetnék, okvetlen fennakadást szenvedne. Ami az úgynevezett váczi töltésnek széfesbítését illeti, erre nézve a bizottmány a helyi viszonyok kellő megfontolása után oda nyilatkozott, hogy egyelőre a közlekedés ezen útvonalon akkor sem szenvedne hátrányt, ha a pályavonal annak oldalán — a töltés minden bővítése nélkül — vezettetnék. A bizottmány tehát csak azt ajánlja, hogy jelenleg a töltés bővítése mellőztessék; amennyiben azonban a forgalom későbbi növekedésével még a bővítés szüksége is beállhatna, az engedély csak azon külön kikötéssel lenne megadandó, hogy a társulat ez esetben a töltés-szélesítésnek saját költségén eszközlésére magát előre is kötelezze. Minthogy e tárgyalásnál a város Rottenbiller főpolgármester úron kívül még számos bizottmányi tag által volt képviselve, remélhető, hogy a bizottmány eme javaslatát a teljes tanács is sajátjává teendi. A magyar tudományos akadémia, nem különben a szabadalmazott gőzhajózási társulat a felső - dunaparton épült házaikból a rakparton vezetett alagutakért fizetendő haszonbérre nézve Pest városa tanácsával annyiban ellenkezésben vannak, amennyiben a tanács részéről évi 600 ft haszonbér követeltetik, a nevezett felek pedig csak évenkénti 300 ft fizetésére ajánlkoznak. Ez ügy felebbezés útján a magyar kir. helytartótanácshoz felterjesztetvén, az országos kormányszék részéről a tanácsnak az válaszoltatott, hogy miután a kérdéses felfolyamodások a városi tanács által kikötött magánjogi természetű feltételeknek eltérő magyarázatán alapulnak, annak eldöntése: vájjon ezek értelmében jogosítva van-e a város a kérdéses alagutakért 300, vagy 600 ftot követelni ? közigazgatási útra nem tartozik. Ennek kijelentésével nem kívánta ugyan az országos kormányszék a felebbező feleknek bírói eljárásra utalását kimondani, sőt ellenkezőleg figyelmeztetendőnek találta a város közönségét, miszerint elnézve a perbeli eljárásnak ez ügyben igen kétes kimenetelétől, a szóban forgó kérdés helyes eldöntésénél a városnak oly kiváló fontosságú érdekei szerepelnek, melyeket nem a városi pénztárnak netalán juttatandó néhány száz forintnyi csekélyszerű jövedelem, hanem azon közhasznú és jótékony befolyás súlyával kell mérlegelni,melyet tág és kényelmes raktárak épen a kereskedelem és áruszállítás központján, ezek hathatós előmozdítására gyakorolnak, melyek tehát megannyi tényezőkül szolgálnak arra, hogy a város jóléte mindinkább gyarapodjék. A mennyiben tehát már a bizottmányi tárgyalások alkalmával jelentékeny szavak emeltettek a kérdéses haszonbérnek olyatén leszállítása mellett, mint a m. tud. akadémia szintúgy, mint a gőzhajózási társulat önként el is fogadtak; a mennyiben továbbá ezen raktárak nagyobb hasznosítása, mi az alagutak által eléretik, közvetve a városi pénztárnak is nagyobb hasznot hajt, mert a magasabb házbér a községi pótlékot is növeli: felhivatott a város közönsége, hogy a felfolyamodó két testület felszólamlásait saját gazdasági bizottmánya által újólag tárgyaltatván, a szóban forgó kérdést barátságos után kiegyenlíteni igyekezzék. Szegeden a légszeszvilágítás nemsokára életbe lép. E hó 25-én lesz az első próbavilágítás. Madridban az „Afrikai nő“-ben Léger hazánkfia éneklé Vasco szerepét. A magyar műegylet oct. 17-től,a nov. 18-ig terjedő új tárlatában kiállított művek közt 16 van hazai festésztől, 72 idegentől. A Pest-lipótvárosi templomépítési bizottmány tegnapelőtti ülésében elhatároztatott, hogy a már felépült torony harangjainak elhelyezésére szükséges állványok vasból Ganz Ignácz gyárában a követelt 6000 ftnyi árért rendeltessenek meg; igazolva van ezen elhatározás már azon körülménynél fogva is, hogy fa-állványok is 3000 frtba kerülnének, mik felett tűzveszély esetében a vas-állványnak jelentékeny előnye van.A templom oldal ajtajához Mauthausenben megrendelt gránit lépcsők már elkészültek s legközelebb be fognak illesztetni. a Zách József, volt zombori reáltanodai tanár s jelenleg pesti lakos „Ügynök. Agent“ czim alatt hetenkint kétszer Pesten megjelenendő, s kizárólag csak a kereskedelem, ipar és gazdászat körébeli hirdetményeket tartalmazó lapnak kiadására és szerkesztésére nyert szabályszerű felsőbb engedélyt. — E lap nyomtatását Hercz János pesti nyomdász vállalta el. — Joachim kitűnő hegedűművész hazánkfia e tél folytán január havában Pestre érkezik. Előbb azonban részt veend a Kölnben rendezendő nagyszerű zeneelőadásokban, hol a többek közt Beethoven nagyszerű „István király“ czimű dalművét is előadják, melyből eddigelé csak a nyitányt ismerteték. A zenészsegélyző-egylet elnöke ígéretet kapott a philharmoniai hangversenyeket rendező bizottmánytól, hogy a közelebbi idényben azon egylet alapja javára is fog egy philh. hangverseny rendeztetni. Mint halljuk, ezúttal Liszt Ferencz „Erzsébet oratóriuma“ is újólag előadatik. Óhajtandó volna a szép mű hatása érdekében, hogy a rendezőség hasonló erőkkel hajtassa azt végre mint Liszt alatt. A „P. L.“ két új találmányról értesül. Az egyik most épen igen korszerű: egy uj fűtési készülék, melynek feltalálója, Suhajda György budai országos pénzügyi hivatalnok „szállítható légkeringési fűtőkészülék“ nevet adott. Fűtési anyagul fa, kőszén, koalis, tőzeg, szalma stb. használható s a tüzelési anyag megtakarítása 60%. Ugyancsak Budán Spolarich J.ur egy oly gép sikeres feltalálását állítja, melynélfogva egész vasútvonatokat egy másodpercz alatt a kocsik hátrányos megrázkódtatása nélkül rögtön meg lehet állítani. Óhajtandó volna, hogy szakértők meggyőződnének e két találmány alaposságáról; mind a kettő olyan, melyet nagy haszonnal lehetne alkalmazni, ha életrevalók és praktikusak. Az őszi lóversenyek második napján kedden ismét gyér közönség volt jelen, minek a borús időjárás is lehetett némileg oka. A futások így következtek : I. Császár díj 100 arany. Kísérleti verseny két évesek számára. Táv. 500 öl. A tiz nevezett ló közül futott kilencz. Nyertes gróf Eszterházy Mihály Yorkshire, pej kanczája, 2-dik gróf Pálffy Pál Aceur-je. II. Vadászverseny. Táv. 2 m föld. Űrlovarok színeikben. A 9 nevezett ló közül futott négy. Győztes lett Semsey Lajos 40. fékt.ménje Hortobágy, lovagolta ifj. gróf Eszterházy Miklós, 2 diknak ért báró Podmaniczky Géza id. sp. ménje Madaras, lovagolta gr. Szapáry Iván. III. Vándorló ivadékverseny, iga mlid. A négy nevezett ló közül 3 visszahuzatván, gróf Kinsky Octáv p. m. Pantaleon körüljárta a pályát s nyerő jön. IV. Eladó-verseny. Egyleti dij 400 ft. 1 mfld. Fuss v. fizess. Neveztetett és futott 7 ló. Első lett hg Eszterházy Pál 4 éves kanczája Princess Royal. Második lett gróf Pálffy Pál Puebla-ja. A nyertes szabályszerüleg árvereltetvén, 800 ftig felvezetett, s tulajdonosa tartotta meg. V. Gát-verseny. Aláírási dij 200 ft. lftmfld. E nagyon érdekes versenyben 5 ló vett részt. Első lett b. Mecklenburg 6é. p. m. Pigdon, lovagolta ifj. gr. Eszterházy Miklós, második Blaskovics Ernő 4é. sz. kanczája Szerény, lovagolta tulajdonosa. Hű arczkép 35 év előtti emlékezet után. Barabás jeles veteránunkról beszélt a „P. N.“, hogy közelebb megbizás folytán Kis József alsófehérmegyei birtokos arczképét a székelyudvarhelyi főiskola számára, melynek a boldogult igen bőkezű pártfogója vola, csupán emlékezetéből tökéletes hűséggel elkészité. Kis József 1830-ban halt meg, tehát 35 évi időköz van halála, s még több azon időpont közt, hogy őt Barabás utolszor látta; a kép mégis oly sikerült, hogy nemcsak az intelligens rész, sőt a boldogult régi oláh jobbágyai is Erdélyben. Igenben az olajfestmény fényképezett másolatáról rögtön ráismertek rég elhalt kedves emlékű urukra. Vidéki levelek. Lugos, oct. 12. Nagy élénkséget idézett elővárosunkban Papazziu Mihály karánsebesi g. n. e. püspök e méltóságának múlt hó 3- án történt látogatása. Rendkívüli volt az öröm, melyet az uj püspök e méltósága híveinek keblében felköltött. Másnap díszebéd volt a sörház teremében, mely alkalommal a környékbeli papság nagyobb része hódolatát hozá ő méltóságának, ki válaszbeszédében igen élénk színekkel ecsetelé nekik a papi hivatal magasztosságát ; s azért — mint mondá — igen szigorú felügyelettel leend, hogy ebben csorba ne ejtessék. — ■ Szivükre köté a tudományt, s különösen hangnyomat- s tál jelenté ki, hogy a legnagyobb szigorral párosítja