Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-19 / 240. szám

öszpontosult; később a választók egy másik része Fráter Pált, a 61-ki képviselőt lépteté fel. Pozson megyében a bazini kerületben a közlétieken kívül még Nedeczky István és Borcsá­­nyi ügyvédek,­­ Pozsony város két kerületében pe­dig Hosztinszky János és Geduly Lajos mellett még gróf Dessewffy Emil és Hauszer Ernő emlegettetnek mint jelöltek. G­r­e­g­u­s­s Ágost az orosházi kerületbeli több választók felhívására szintén előterjeszté nézeteit tör­vényhozásunk feladatairól. Ebben kijelenti, hogy a nemzet kész a közös ügyek rendezése által Austria hatalmi állását biztosítani. A közös ügyek közé­­ azo­kat sorolja, melyeket nem lehet kétfelé osztani. Ezek szerinte a világkereskedelem betudásával a külügyek. A had- és pénzügy szerinte részben tartoznak a közös ügyekhez, a­mennyiben t. i. a külpolitikának támoga­tói. A módra nézve, mely szerint azok tárgyalandók, a két egyenjogú küldöttség intézkedését fogadja el. Az 1848-as törvények revisióját szükségesnek tartja. A Pest-terézvárosi választók, kik szavaza­tukkal Schwarcz Gyula tanárt kívánják a követvá­lasztással támogatni, ma délután 4 órakor értekezletet tartanak a vakok­ intézetének termében. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Arad, October 12. Aradmegyének 1861-ik év­ben választott bizottmánya ma, oct. 12-én, délelőtti órákban tartá ülését a központi választmány megvá­lasztása tárgyában.. Pápa György főispán ö méltósága 9 óra tájban lépett Ivacskovics Prokop püspök ö méltóságával a majdnem zsúfolásig megtelt terembe, s élénk se treas­­ke­kkel fogadtatott. Nem sokára megnyitván az ülést, üdvözölte a megyei közönséget; előadja, hogy a me­gyei tanácskozmány tárgya az országgyűlési követek választása iránti intézkedések; a tárgy fontos, s ő meg van győződve, hogy e fontosságot vele együtt minden­ki érzi. Mindenki óhajtja az országgyűlést, mely egye­dül van hivatva bonyolult viszonyainkat véglegesen rendezni; de e miatt mindenki arra is van hivatva,ak­­kér cselekedni, hogy az országgyűlés valóban létrejöj­jön. Ha bármi akadályok merülnek föl, ezek a nem­­egyetértésből, a kölcsönös nemtiszteletből erednek. Ő egyetértésre int; arra kér mindenkit, hogy a jelen ta­nácskozásban is mindenki tisztelje az ellenvéleménye­ket. Maj­d előadván, hogy e gyűlés tárgyait : a kegyel­mes királyi leirat s a helytartótanácsi intézménynek föl­olvasása , a választókerületek körüli intézkedés s a központi választmány megválasztása képezik,s újra föl­hívja a közönséget, hogy tisztelje egyik a másik véle­ményét. Mutassuk meg, úgymond, hogy egyetértve óhajtjuk a testvériesedést s evvel a haza boldogságát előmozdítani. E szavait élénk tetszés követé. Előadta aztán, hogy a közönség hangulatának kiismerése vé­gett többekkel értekezett; e a közóhajtásnak, hol lehet, mindenütt örömest enged, s igy most is a nyilatkozott kézóhajtás folytán ezen ülés törvényes bizonyságául (legale testimonium) Ormós Pétert szolgabirónak, Ró­zsa Péter Edét esküdtnek, Nagy Sándort jegyzőnek s Náray Imrét ügyvédnek (61-ben ugyanily minőségben megyei tisztviselők) nevezi ki. Török Gábor azon közbeszólására, hogy a tör­vényes bizonyság nem kinevezés, hanem választás ut­ján eszközlendő, a főispán azt válaszolá, hogy az em­lítetteket a közönség kivánja s e kívánsághoz ő is hoz­zájárul , mely nyilatkozat helyesléssel fogadtatott. Ezután fölolvastattak Nagy Sándor által az or­szággyűlés egybehívására vonatkozó rendeletek. Ezek után K. Simonyi Lajos beszélt, kiemel­vén, miszerint igen jól tudja, hogy a jelen kormány­­férfiak alkotmányosan kívánnak kormányozni, de jól tudja azt is, hogy nincs emberi hatalom, mely a határ­talan jogtalanságból, a törvényességet rögtön helyreál­lítani képes volna. És ezért a kormányférfiak mint al­kotmányos honfiak helyeselni fogják e megye óvásté­telét és a megye viszont elhárítana minden akadályt, mely ezen kormányt a törvényesség mielőbbi elérésé­ben gátolhatná. Aztán a megye közönségéhez fordulván igy szólt: „Mély megindulás hatja át keblemet, midőn Arad­­megye fiait e teremben, mely a mi tulajdonunk, egy­­begyülve látom. Nyugodtan, bizalomteljesen nézek a jövőbe, azon meggyőződéssel, hogy minden vallási és nemzetiségi különbség nélkül testvéri egyetértésben védendjük meg a hazát, a trónt. Mert a kérlelhetlen végzet könyvében érez betűk­kel van bevésve az, hogy mi, kik e szép megyét közö­sen lakjuk, egyenlően oszszuk meg a mindenható áldá­sát, egyenlően a kegyetlen sors által reánk mérendő szenvedéseket.“ Ez általános tetszéssel fogadott beszéd után szó­lott A­­­z­é­­ Péter, tüzetesebben fejtegetvén a megye valódi közhangulatát, szintén átalános tetszéssel fogadott beszéde következő : „Midőn több­ évi félbeszakítás után ismét alkal­mam nyílik e megye teremében közügyeinkhez hoz­zászólni : lehetetlen, hogy az első szó, mely ajkaimról elrebben, más legyen, mint a hála és elismerés, a loyalitás és lovagias birodalom szava a Fejedelem iránt, ki megelégelve osztrák minisztereinek káros és veszé­lyes experimentátióit, melyek a birodalmat úgy, mint imádott hazánkat már-már a végromlás örvényébe fogták volna sodorni, egy fontos világtörténel­m­­i perezben a törvényes térre visszalépni, az alkot­mányeljátszás téves és forradalmi elméletét el­ejteni, s a magyar nemzethez bizalommal fordulni el­határozta. Szükségesnek találom itt a nemzet és így Arad­megyének is ezen lejális és bizalomteljes érzületét any­­nyival is inkább nyíltan és hangosan kinyilatkoztatni, mivel az utóbbi szomorú időszakban sokan mintegy a maguk kizárólagos kiváltságának tartották, a fejede­lem és dynastia iránti lojalitásukat minden alkalom­mal látványszerűleg kitüntetni. A fejedelem, a király iránti dynasticus hűség nem egyes párt, nem egyes osztály, nem egyes népség ki­váltsága, hanem az összes magyar nemzet történelmi jelleme. Többet mondok : A magyar nemzet a maga dynasticus hűségét nem puszta contestatiókkal, hanem a haza- és biroda­lom­mentő fényes tettekkel véste be a történelem köny­vébe. A magyar nemzet e hűségében magát senki által felülmutatni nem engedi, hanem azt mindig nyíltan fogja hangoztatni, valahányszor azt úgy, mint a jelen pillanatban is, férfias őszinteséggel s a hízelgés és meg­­hunnyászkodás gyanúja nélkül teheti. Ily érzelmek között üdvözlök a Majláth-kormány kineveztetését, üdvözlök a legközelebb megjelent sept. 20-iki manifestumot is. S habár időközben sok történt, mi nézeteinkkel, mi a szigorú törvényesség és alkot­mányosság kívánalmaival ellenkezik ; ha mi a többek között a megyéket, alkotmányunk ez ősrégi védbás­­tyáit teljes törvényes hatáskörükbe visszaállítva is sze­rettük volna látni, bizodalmunkat meg sem veszték el, mert szeretjük hinni, hogy a kormánynak végc­élja nem lehet más , mint a magyar alkotmány teljes helyreállí­­tása, mely mellett majd viszont rajtunk lesz a sor meg­mutatni, hogy azzal valamint a múltban, úgy a jövő­ben is, nagyon jól megfér a monarchia szilárd és nagy­hatalmi fenállása; nagyon jól meg fog férni a Lajthán innen úgy, mint túl a mindnyájunk által féltett köz­szabadság is. Ily értelemben pártolom én is a b. Si­monyi által indítványozott óvást. De uraim, a mi bizodalmunknak még egy más, locális próbakövön is kellett keresztülmennie, és még­sem csökkent meg. Kész vagyok elnöklő főispán úr személyiségének itt nyiltan teljes igazságot szolgáltatni. — Feddhetlen magánjelleme, buzgó fáradhatatlansága ismerve és tisz­telve voltak általam már egy régibb időszakban; elis­merem, hogy a megye lakosságának egy része egész bizodalommal és ragaszkodással csüng rajta, mert ben­ne találja pártjának legbuzgóbb, legtevékenyebb té­nyezőjét és oszlopát. De midőn mindezt nyílt őszinteséggel bevallom, megszűnnék önmagam iránt becsüléssel lenni, ha nem volna bátorságom ez ünnepélyes perezben azt is, és pe­dig sine ira et studio kimondani , miszerint e megye lakosságának egy más, és pedig igen nagy része forrón óhajtotta és reménytette, hogy az uj aera inauguratió­­jával itt is úgy, mint a többi megyékben, az alkotmá­nyosság valamely veterán bajnoka, ki az alkotmány viszontagságainak hű részese volt, ki azzal együtt tűrt és szenvedett, vagy legalább ki a megyebeli pártokon kívül és felett állott, — fog a megye vezetésével meg­­bizatni. Sokkal igazságosabb és egyenesebb főispán ur jelleme, hogysem igazolva ne látná a megye lakossága ezen részének aggályát. Azóta méltóságod alkotmányos szellemben tett több rendbeli nyilatkozatainak sikerült maga köré gyűjteni a megye előkelő értelmiségének egy ré­szét, sőt a megye legszabadelvűbb, legnépszerűbb fér­­fiait is. Én az én szerény és mérsékelt álláspontomról őszintén szerencsét kívánok a főispán urnak, mint az uj kormány új orgánumának e sikeres eredményhez, mely egyrészről kezességet nyújt a felől, hogy a kor­mány jó szándékainak ily tekintélyes erők szereztet­tek; másrészről, hogy a főispán is a magyar hazának és alkotmányának nem csak szívből, úgy mint eddig, hanem, miután már most szabad a tér, tettleg is buzgó és állandó híve leend. Valóban, főispán úr, ez aggodalom csillapítására szép szavakat ejtett az alkotmányosságról. S én ré­szemről hajlandó vagyok hinni, mikép érezte annak szükségét, hogy erélye és buzgalma ezen alkotmány­nak legyen szentelve, mely alkotmány azon varázs­erővel bir, hogy mentül többször juttatik le, Antaeus­­ként annál többször emelkedik föl.“ E nyomatékos, higgadt, s különösen vidékünkre vonatkozólag fontos beszéd közben a helyeslés több­ször élénken nyilatkozott. Missies a végett szólal föl, hogy czélszerű volna, mind a kormányrendeletek, mind az eddigi in­dítványok tartalmát román nyelven is röviden előadni, a­mely kívánságnak a főispán rögtön eleget tett, meg­magyarázván románul az eddig előfordult tárgyakat. P­o­p­o­v­i­c­s D. János ügyvéd a K. Simonyi által kifejezett nézeteket teljesen méltányolja és osztja, de röviden válaszolni óhajt Atzél Péter azon tételeire, melyekkel mondá, mintha a megye lakosságának egy része . . . (E szavaknál a főispán kijelenté, hogy az, miről Popovics D. János ügyvéd szólni akar, a tanács­kozás érdemleges tárgya nem lehet, jegyzőkönyvbe se jöhet. Legyünk, úgymond, egymás iránt őszinték; ő a Popovics I­. János által megkezdett észrevételek fona­lán nem akar vitát, s ama tárgyat befejezettnek nyilvá­nítja.) Ezen intermezzo után kimondja végzésileg az óvást, mely Nagy Sándor által fogalmazva felolvastatott. Az óvás fölolvasása és helybenhagyása után O­r­­m­ó­s Sándor, mint egyike azoknak, kik a központi választmány tagjainak javaslatba hozatalával megbíz­va lőnek, a központi választmány tagjainak javaslati névsorát nyújtá be. A nevek Nagy Sándor által felol­­vastatván, a központi választmány meg jön alakítva. B. S­i­m­o­n­y­i inditványozza, hogy a központi választmány elnöke választás útján töltessék be, s erre Vörös Antal 61-ki első alispánt ajánlja. Az indít­vány elfogadtatván, Vörös Antal a központi választ­mány elnökéül megválasztatott, azon hozzáadással, hogy ha ő helyének betöltésében bármi által akadá­lyozva lenne, a választmány maga válaszszon helyet­tes elnököt. A választókerületek hozatván szóba, főispán úr megemlíti, hogy az értekezleteken ezek iránt akkér történt a megállapodás, hogy azok úgy maradjanak, mint voltak 61-ben. Erre fölszólal Szabó Alajos s előadván, hogy Sikula és Gurba községek a kis­jenői kerületbe lévén beosztva, ettől oly távol esnek, misze­rint se 48-ban, se 61-ben e miatt választási jogaikat nem gyakorolhatták; kéri tehát a bizottmányt, hogy e községek a butyini választó­kerületbe tétessenek át. Ez ellen azonban Popovics Zsigmond, majd Popovics D. János fölszólalván, több közbeszólás után a válasz­tókerületekre nézve akként mondatott ki a végzés, hogy azok maradnak úgy, mint voltak 61-ben. Végül a gyűlés egy órára fölfüggesztetett, mely idő után a jegyzőkönyv hitelesíttetett. Szegzárdról, oct. 13-án írják a P. N.-nak az uj főispán fogadtatásáról: Miután a legfelsőbb kegyelem az alkotmány hivei óhaját meghallgatván, mélt. Sztan­­kovánszky Imre urat megyénk főispánjává kine­vezte. t. Halász József ur, volt alkotmányos számvevő az új közszeretetű férfiú fogadására a legczélszerűbb intézkedéseket megtette. Száz polgárból álló bandérium lovagolt előtte kajdacsi lakásától egész a sárvizi vámhídig , a­hol nagy számú intelligentia fogadta a szegzárdi prépost plébános úr szónoklata mellett, ki is előadván, hogy most harmad ízben szerencsés Tolna­megye öt főispánjának üdvözölni, kívánja, hogy most hosszabb idejű legyen köztünk való kormányzása mint első két ízben volt. Innen folytatta útját o­mllga be a városba, melynek utczáin nagy néptömeg zajos él­­jen-kiáltással üdvözlé ; mig végre a nagy kísérettel a megyeház kapujához érvén, ott ot­t. Szluha Bene­dek ur, mint 61-iki alkotmányos központi főbiró, a me­gyei közönség nevében felköszönté, minden jót kíván­ván a megérkezettnek fényes pályájára, mit e mllga lelkesen megköszönvén, elvonult termeibe, tudtul ad­ván a jelenvolt közönségnek, hogy pénteken délutáni órákban fogja a magán­értekezletet tartani, melyre őket szívesen meghívja. Estve a város a főispán tiszte­letére kivilágittatott, és e­nliga nagy fáklyás­ menettel tiszteltetett meg. Napi újdonságok.­ ­ Bécsben az Eugen herczeg-emlék leleplezése f. hó 18-kán fog végbemenni s az ünnepély iránt a cs. kir. rendőrigazgatóság már kiadta a rend­­fenntartási hirdetményt. Az emlék-leleplezés napján ő Felsége meghagyásából egy , Radniczky tanár által vésett, és arany, ezüst s bronz példányokban ké­szült érem fog kiosztatni. Ezen érem előlapján a Fern­­korn-féle lovagszobor körül e felirat áll: „Ferencz József Császár 1865. A dicső győztesnek Austria elle­nei felett, három császár bölcs tanácsadójának.“ A hátlapon a hős mellképe legjobb arczképei után s e szavak : „Eugen herczeg, a nemes lovag.“ A legma­­gasb megbizás, hogy Eugen herczeg lovag-szobrának terve elkészíttessék, 1860-ban nov. 13-kán adatott ki Fernkorn-nak. A munka, beleértve öntést és vésetet, oly gyorsan haladt, hogy a szobor felállítása, bár Fernkorn hosszabb ideig volt távol és beteg, még a szerződési határidő előtt megtörténhetett. A lovagszobor és gaz­dagon díszített talapzatának súlya éretben 508 mázsa 46 font; a vas­szerkezet 164 mázsa. A díszítvények rajzát van der Nüll, a kőfaragó-munkákat előbb Kranner, később a talap befejeztéig, mely kidolgozott unters­­bergi márvány, Schwarcz szolgáltatták, Budo­­witz József kőfaragó-mester utasításai szerint. A talap közepében látható törzsmezők a fentebbi érem felira­tait viselik. A hátsó mezőn az ünnepelt családi czime­­re van. A diszitvények­en még olvasható: „Zenta 1697.“ „Hochstädt 1704.“ „Turin 1706.“ „Malplaquet 1709.“ „Pétervár 1716.“ Belgrád 1717.“ A hős tetteinek szín­helyei. — Az Ernő Főherczeg nevét viselő gyalogez­rednek II.­Kanizsán és Veronában állomásozó tiszti­kara és legénysége egymás közt 300 o. é. fr­tot gyűjtött, mely összeget Kanizsa város tanácsának kézbesített, a mult September hó folytán leégett kis kanizsaiak kö­zötti kiosztás végett.­­ A bank-igazgatóságnak egy f. hó 17-röl kelt hirdetménye szerint az 1866. év január havában tarta­­tik Bécsben a kiváltságos austriai nemzeti bank rész­vényeseinek közgyűlése. A közgyűlés napja s órája, valamint tartásának helye kellő időben közzé fognak tétetni.­­ A középdunai gőzhajótársaságnak f. hó 17-én tartott közgyűléséből, a tegnapi számunkban rö­viden említett tárgyakon kívül még érdekesnek véljük tudatni, miszerint a társulatnak 2103 aláírott tagja van, de a befizetésekre nézve sok a hátramaradás, a­mit in­kább a jelen pénztelenségnek, mint részvétlenségnek tulajdoníthatni. Eddig összesen csak 81.000 ft van be­fizetve, s ez összeg a takarékpénztárban letéve. Az igaz­gató-választmány véleményzése szerint a társulat egy­előre csak személyszállításra fog szorítkozni, míg a te­­herszállítással járó nagyobb igényeknek képes leend megfelelni. Hajók építésére nézve több gyárral lépvén érintkezésbe, a fiumei hajógyár ajánlata találtatók legelőnyösebbnek s a közgyűlés egyhangúlag e mellett nyilatkozott. Mihelyt az alapszabályok helyben lesznek hagyva, az igazgató választmány a közgyűlés megbí­zásából teljhatalommal fog intézkedni a hajók megren­delése iránt. A pesti lóvonatú vaspálya ügyében kitű­zött vegyes bizottmányi helyszínelés tegnap megtartat­ván, a bizottmány a vonalnak a szénatér­től kezdve az ország­ut és a váczi­ út bal oldalán leendő vezetése mel­lett nyilatkozott, miután a földalatti csatornák legna­gyobb része az út közepén van vezetve, s azok tiszto­gatása vagy helyreállítása esetén a pályaüzlet, ha a vonal az út közepén vezettetnék, okvetlen fennakadást szenvedne. A­mi az úgynevezett váczi töltésnek szé­­fesbítését illeti, erre nézve a bizottmány a helyi vi­szonyok kellő megfontolása után oda nyilatkozott, hogy egyelőre a közlekedés ezen útvonalon akkor sem szenvedne hátrányt, ha a pálya­vonal annak oldalán — a töltés minden bővítése nélkül — vezettet­nék. A bizottmány tehát csak azt ajánlja, hogy je­lenleg a töltés bővítése mellőztessék; a­mennyiben azonban a forgalom későbbi növekedésével még a bő­vítés szüksége is beállhatna, az engedély csak azon kü­lön kikötéssel lenne megadandó, hogy a társulat ez esetben a töltés-széles­ítésnek saját költségén esz­közlésére magát előre is kötelezze. Minthogy e tárgya­lásnál a város Rottenbiller főpolgármester úron kívül még számos bizottmányi tag által volt képviselve, remélhető, hogy a bizottmány eme javaslatát a teljes tanács is sajátjává teendi.­­ A magyar tudományos akadémia, nem különben a szabadalmazott gőzhajózási társulat a felső - dunaparton épült házaikból a rakparton vezetett alagutakért fizetendő haszonbérre nézve Pest városa tanácsával annyiban ellenkezésben vannak, a­mennyiben a tanács részéről évi 600 ft ha­szonbér követeltetik, a nevezett felek pedig csak éven­­kénti 300 ft fizetésére ajánlkoznak. Ez ügy felebbezés útján a magyar kir. helytartótanácshoz felterjesztet­vén, az országos kormányszék részéről a tanácsnak az válaszoltatott, hogy miután a kérdéses felfolyamodá­sok a városi tanács által kikötött magánjogi természe­tű feltételeknek eltérő magyarázatán alapulnak, annak eldöntése: vájjon ezek értelmében jogosítva van-e a vá­ros a kérdéses alagutakért 300, vagy 600 ftot köve­telni ? közigazgatási útra nem tartozik. Ennek kijelen­tésével nem kívánta ugyan az országos kormányszék a felebbező feleknek bírói eljárásra utalását kimondani, sőt ellenkezőleg figyelmeztetendőnek találta a város kö­zönségét, miszerint elnézve a perbeli eljárásnak ez ügy­ben igen kétes kimenetelétől, a szóban forgó k­érdés he­lyes eldöntésénél a városnak oly kiváló fontosságú érde­kei szerepelnek, melyeket nem a városi pénztárna­k neta­lán juttatandó néhány száz forintnyi csekélyszerű jöve­delem, hanem azon közhasznú és jótékony befolyás sú­lyával kell mérlegelni,melyet tág és kényelmes raktárak épen a kereskedelem és áru­szállítás központján, ezek hathatós előmozdítására gyakorolnak, melyek tehát megannyi tényezőkül szolgálnak arra, hogy a város jóléte mindinkább gyarapodjék.­­ A mennyiben tehát már a bizottmányi tárgyalások alkalmával jelentékeny szavak emeltettek a kérdéses haszonbérnek olyatén leszállítása mellett, min­t a m. tud. akadémia szintúgy, mint a gőzhajózási társulat önként el is fogadtak; a mennyiben továbbá ezen raktárak nagyobb hasznosí­tása, mi az alagutak által eléretik, közvetve a városi pénztárnak is nagyobb hasznot hajt, mert a magasabb házbér a községi pótlékot is növeli: felhivatott a város közönsége, hogy a felfolyamodó két testület felszólam­lásait saját gazdasági bizottmánya által újólag tárgyal­tatván, a szóban forgó kérdést barátságos után kiegyen­líteni igyekezzék.­­ Szegeden a légszeszvilágí­­t­á­s nemsokára életbe lép. E hó 25-én lesz az első próbavilágítás.­­ Madridban az „Afrikai nő“-ben L­­­é­­g­e­r hazánkfia éneklé Vasco szerepét.­­ A magyar műegylet oct. 17-től,a nov. 18-ig terjedő új tárlatában kiállított művek közt 16 van hazai festésztől, 72 idegentől. A Pest-lipótvárosi templom­épí­­tési bizottmány tegnapelőtti ülésében elhatároz­tatott, hogy a már felépült torony harangjainak elhe­lyezésére szükséges állványok vasból Ganz Ignácz gyárában a követelt 6000 ftnyi árért rendeltessenek meg; igazolva van ezen elhatározás már azon körül­ménynél fogva is, hogy fa-állványok is 3000 frtba ke­rülnének, mik felett tűzveszély esetében a vas-állvány­nak jelentékeny előnye van.A templom oldal­ ajtajához Mauthausenben megrendelt gránit lépcsők már elké­szültek s legközelebb be fognak illesztetni. a Zách József, volt zombori reáltanodai tanár s jelenleg pesti lakos „Ügynök. Agent“ czim alatt he­­tenkint kétszer Pesten­ megjelenendő, s kizárólag csak a kereskedelem, ipar és gazdászat körébeli hirdetménye­ket tartalmazó lapnak kiadására és szerkesztésére nyert szabályszerű felsőbb engedélyt. — E lap nyom­tatását H­e­r­c­z János pesti nyomdász vállalta el. — Joachim kitűnő hegedűművész hazánkfia e tél folytán január havában Pestre érkezik. Előbb azonban részt veend a Kölnben rendezendő nagyszerű zeneelőadásokban, hol a többek közt Beethoven nagy­szerű „István király“ czimű dalművét is előadják, melyből eddigelé csak a nyitányt ismerteték.­­ A zenészsegélyző-egylet elnöke ígéretet ka­pott a philharmoniai hangversenyeket rendező bizott­mánytól, hogy a közelebbi idényben azon egylet alapja javára is fog egy philh. hangverseny rendeztetni. Mint halljuk, ezúttal Liszt Ferencz „Erzsébet oratóriu­ma“ is újólag előadatik. Óhajtandó volna a szép mű hatása érdekében, hogy a rendezőség hasonló erőkkel hajtassa azt végre mint Liszt alatt.­­ A „P. L.“ két új találmányról értesül. Az egyik most épen igen korszerű: egy uj fűtési készülék, melynek feltalálója, S­u­h­aj­d­a György budai orszá­gos pénzügyi hivatalnok „szállítható légkeringési fűtő­készülék“ nevet adott. Fűtési anyagul fa, kőszén, koalis, tőzeg, szalma stb. használható s a tüzelési anyag megtakarítása 60%. Ugyancsak Budán Spola­­rich J.­ur egy oly gép sikeres feltalálását állítja, melynélfogva egész vasútvonatokat egy másodpercz alatt a kocsik hátrányos­ megrázkódtatása nélkül rög­tön meg lehet állítani. Óhajtandó volna, hogy szakér­tők meggyőződnének e két találmány alaposságáról; mind a kettő olyan, melyet nagy haszonnal lehetne al­kalmazni, ha életrevalók és praktikusak.­­ Az őszi lóversenyek második nap­ján kedden ismét gyér közönség volt jelen, minek a borús időjárás is lehetett némileg oka. A futások így következtek : I. Császár díj 100 arany. Kísérleti verseny két évesek számára. Táv. 500 öl. A tiz nevezett ló kö­zül futott kilencz. Nyertes gróf Eszterházy Mihály Y­o­r­k­s­h­i­r­e, pej kanczája, 2-dik gróf Pálffy Pál A­c­­­e­u­r-je. II. Vadászverseny. Táv. 2 m föld. Űrlo­­varok színeikben. A 9 nevezett ló közül futott négy. Győztes lett Semsey Lajos 40. fékt.­ménje Horto­bágy, lovagolta ifj. gróf Eszterházy Miklós, 2 diknak ért báró Podmaniczky Géza id. sp. ménje Madaras, lo­vagolta gr. Szapáry Iván. III. Vándorló ivadékverseny, iga mlid. A négy nevezett ló közül 3 visszahuzatván, gróf Kinsky Octáv p. m. Pantaleon körüljárta a pályát s nyerő jön. IV. Elad­ó-v­e­r­s­e­n­y. Egyleti dij 400 ft. 1 mfld. Fuss v. fizess. Neveztetett és futott 7 ló. Első lett hg Eszterházy Pál 4 éves kanczája Princess Royal. Második lett gróf Pálffy Pál Puebla-ja. A nyertes szabályszerüleg árvereltetvén, 800 ftig felveze­tett, s tulajdonosa tartotta meg. V. G­á­t-v­e­r­s­e­n­y. Aláírási dij 200 ft. lftmfld. E nagyon érdekes versenyben 5 ló vett részt. Első lett b. Mecklenburg 6é. p. m. P­i­g­d­o­n, lovagolta ifj. gr. Eszterházy Miklós, második Blaskovics Ernő 4é. sz. kanczája Szerény, lovagolta tulajdonosa.­­ Hű arczkép 35 év előtti emlékezet után. Barabás jeles veteránunkról beszélt a „P. N.“, hogy közelebb megbizás folytán K­i­s József alsófehér­­megyei birtokos arczképét a székely­udvarhelyi főis­kola számára, melynek a boldogult igen bőkezű párt­fogója vola, csupán emlékezetéből tökéletes hűséggel el­­készité. Kis József 1830-ban halt meg, tehát 35 évi időköz van halála, s még több azon időpont közt, hogy őt Barabás utolszor látta; a kép mégis oly sikerült, hogy nemcsak az intelligens rész, sőt a boldogult régi oláh jobbágyai is Erdélyben­­. Igenben az olajfest­mény fényképezett másolatáról rögtön ráismertek rég elhalt kedves emlékű urukra. Vidéki levelek. Lu­gos, oct. 12. Nagy élénkséget idézett elővá­rosunkban Papazziu Mihály karánsebesi g. n. e. püspök e méltóságának múlt hó 3- án történt látoga­tása. Rendkívüli volt az öröm, melyet az uj püspök e mél­tósága híveinek keblében felköltött. Másnap díszebéd volt a sörház teremében, mely alkalommal a környékbeli papság nagyobb része hó­dolatát hozá ő méltóságának, ki válaszbeszédében igen élénk színekkel ecsetelé nekik a papi hivatal ma­gasztosságát ; s azért — mint mondá — igen szigorú felügyelettel leend, hogy ebben csorba ne ejtessék. — ■ Szivükre köté a tudományt, s különösen hangnyomat- s tál jelenté ki, hogy a legnagyobb szigorral párosítja

Next