Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-20 / 241. szám

Szatmár város kül- és beltanácsának törvényes átalakítását főispán­i kegyelmessége személyesen fogja végrehajtani. (P. N.) Értesitvény. A főméltóságu hétszemélyes tábla másik tanácsában october 16-kán s a következő napokon előadatnak : Anker Anna báró Skerletz Károly ellen 2025 ft 37 kr. Balázsovits Zsira Obradovits Vaszil e. 210 ft s járulékai. Özv. Farkas Jánosné, szül. Meskó Karolina Re­­ményfy József e. kötvények visszaadása. Szondy Imre Kubik Endre s neje e. 1600 frt s járulékai. Benyák József Wasser­mann Dávid e. 37 ft 80 kr. Spiller Dávid Jurkovits Ferencz e. 6000 ft iránti perében igazolási kérvény. Ehrenstein Bernát a társa Guttmann Herman e. foglaló kétszeregének visszafize­tése. Deutsch József Mihajlovits Arzén e. 123 ft 20 kr. Nagy Antal Institoris Teréz s társai e. tiszti napdij s fuvar- illetmény. Pongrácz Soma ugyanaz e. hasonló. Előadó : Dessewffy ktb. Kohn Jakab Vágó Pálné e. 21 ft s járulékai. Pap Julianna a Eszter Pap Sándor s József e. 300 vft tőke s járulékai. Soppe Mária folyamodványa. Bernáth Péter Trusik Márton e. 18 hold repetevetés. Holló Klára Ungar Dávid e. 23 ft. Oko­­licsányi Károly Jezerniczky Károly e. adósság. Előadó : Des­sewffy ktb. özv. Nemes Antalné, szül. Zsoldos Piroska te­­lekk. v. Nemes Amália s társai özv. Nemes Antalné e. perfel­jegyzés. A pécsváradi árva-pénztár Varasdi Ján. e. végrehajtás. A pozsonyi cs. k. pénzügyi ügyészség a nyitrai káptalan e. te­­lekk. Dér Zsuzsánna Dér Istv. e. örökség visszafizetése. Heincz Ferencz mint Kovács Anna gyámja Kovács Lőrincz e. telekk. Előadó : Csornák k. t. titk. Stern Henrik Stern Jakab B. e. adósság. Weinberger Jakab Lippay Mihály s társa e. kárté­rítés. Dvornics István a neje Kalajdosits Uros ellen női hozo­mány. Előadó Ferenczy ktb. Szőllősy János mint Debre­czen város polgármestere Récsey László s neje e. 1567 ft 16 kr. Michelberger Ján. hagyatéki ügye. Özv. Michelberger Já­nosné Michelberger József s társa e. munkabér. Winter Ján. s társa Bayer Ferencz e. 2000 frt árkülönbség. Bölcskövy Károly özv. Spiczer Márkné e. 20 frt birság. Eisen Ede Dettrich Wolf Teréz hagyatéka e. 1700 frt. Előadó: Hor­váth Illés segéd - előadó. Dobos Jánosné szül. Riczkó Aloyzia id. Dienes István e. zálogváltó per. Előadó : R a i­s­z ktb. Németh Ferencz s társai Szabó János e. végrendelet megsemmisítése. Szarka Márton s neje Bogyó Alajos s neje e. 100 frt és 40 frtos kötelező visszaadása. Rádi János Tupi János e.­­ telek. Winter János Kreulmayer Antal e. 384 frt. Radnótfáy Sámuel Kempelen Béla e. becstelenités. Baktai Jó­zsef Bódi István s neje e. egy ház. Munkács városa Stern­­bach Simon e. boltbér. Hillebrandt Márton Litke Lőrincz e. kártérítés. A pesti pénzügyi ügyészség Ócsa község és gr. Te­leki Domokos e. örökösödés. Ugyanaz Dobsa Ferdinánd s Lu­kács e. adósság. Panker Gábor a gothai Szász-Coburg­hy s br. Orczy László e. tartozás. Előadó : Nagy Samu stb. En­gelmann Rozina Frits Katalin s társa e. árverés megsemmisi­­tése s az annak utján megvett birtok visszaadása. Farkas Ist­ván Schwáb Lőrincz s társa e. kártalanitás. Adler Dávid Dö­mötör Dávid s neje e. adósság. Heincz István özv. Heincz Adámné szül. Scharf Emilia e. adósság. Betyó András Jako­­bovics József e. adósság. Pók József s társa Pók György s társai e. osztályos per. Előadó: Haris sth. Vörös Mihály s társai Kaposvár m.-város volt úrbéres lakosai e. tagosítás. Herczeg Pálffy Antal pozsonmegyei Récse m.-város volt úrbé­res lakosai e. maradvány-földek váltság-dija után járó kama­tok. Előadó: Jankó személynöki ut. mest. Hg Eszterházy Pál Csesztreg község e. úrbéri rendezés. A sz. mártoni főapát­ SÁBCIBA. Napi újdonságok.­ ­ Az E­u­g­e­n-e­m­l­é­k leleplezési ünnepé­lyéről a következő dicsőítő sorokat és részleteket írják Bécsből f. hó 18-ról : Azon nap, mely két­száz év előtt a világot egy nagy emberr­el ajándékozá meg s a melyhez egyszers­mind az újra egyesült Németország szabadságáért és létéért folytatott dicső harcz emléke fűződik, Austriára új, szép jelentőséget nyert. Le van róva a hála egy régi tartozása, az asperni győztessel szemközt most az el nem feledett s feledhetlen hős emelkedik, kinek kardja Austria és Németország határait öt évtizeden át védel­mezte, bárhonnan feny­egettettek azok kapzsi ellenségek által; ő volt, a­ki magyar és olasz ég alatt, a Rajnánál és a Scheldénél Austria lobogóját fris babérokkal ékesítette. A legyőzhetetlen legyőzőjének nem adathatott mél­tóbb társ, nem választathatott az uj hős emléke lelep­lezésére szebb nap ; az ágyuk dörgése, mely már any­­nyiszor hirdeté e nap visszafordultát, kétszeresen ör­vendetes viszhangot ébreszt ma mindenütt, a hol a ha­za nagyságáért és becsületéért a szivek feldobognak, s fennköltebb büszkeséggel lépend ezentúl Austria pol­gára azon helyre, melyre a Császári palota legnagyobb hőseinek alakjai és Austria uralkodóinak magasztos jel­igéje lepillantanak. Magas jelentőségéhez, mely hozzá kapcsolódik, méltó volt az Eugen-emlék leleplezésének ünnepe. A Burg-tér szabadon hagyott részén és a Bellariu­s Albrecht Főherczeg ö­cs. fensége palotájához vezető sorompók előtt kora reggeltől gyülekeztek a részvét­teljes nézők sűrű sorai, és a Császár Ő Felsége s a leg­­magasb uraságok számára fentartott pavilion két ol­dalán emelt állványokat vendégek, udvari és állam­méltóságok, a diplomatiai testület, a hatóságok és Bécs városa képviselőinek főbbjei, a tudományos és műin­­tézetek, úgy a székváros, valamint Austria országainak tekintélyei fényes körben lepték el. Az emlék mögötti emelvényen a határok kara, ez és az állványok közti téren minden fegyvernembeli tisztek foglaltak helyet. Az ünnepélyre gr. Thun altb. parancsnoksága alatt a következő hadcsapatok vonultak ki : Savoyai Eugen herczeg vértes-ezrede öt századá­val hadi alakulatban lóháton; gr. Jellacsics 69. sz. gya­logezredének 3 zászlóalja zászlóval; egy század a Bécsben fekvő összes helyőrség gyalog- és vadászez­redeiből ; egy század a 10. sz. porosz király huszárez­redből ; egy szakasz szekerész gyalog, két nyolczfon­­tos üteg, mely utóbbiak a Bellárián vettek állást. Az összes hadcsapatok teljes díszben tábori jelvénynyel dí­szítve.^ Ő cs. k. F e l s é g e i­k, kik a dísztartó terem kapuján keresztül 11 órakor léptek a külső Burg térre, az összes kivonult hadcsapatok által fegyvertisztelgés­sel, lebocsátott zászlókkal és zeneriadóval fogadtattak, mig az udvari zenekar trombitásai a nyitányt fújták. A zene szólt, mig Császár Ő Felsége és Rudolf koro­­naherczeg ö­cs. fensége a csapatok homloksorának szemléje után a díszsátorba mentek, hol ezalatt a leg­­idegasb uraságok hölgyei helyet foglaltak. Midőn legmagasb parancsra az első tábornoki hadsegéd ő excja az emlék leplének lehullására jelt adott, a csapatok tisztelegtek és a zenekarok a néphym­­nus első ütenyeit játszták; a burg-plébános az udvari énekkar közreműködésével a Te Deumot hangoztatá, mialatt gr. Jellacsics ezredének zászlóaljai és az üte­gek háromszoros üdvlövést tettek oly módon, hogy minden gyalog sortüzet ütegdörej követett. Az áldás után, melyet a Te Deum követett, a dalárkar a „nemes lovagróli“ népdalt énekelte. Császár Ő Felsége ezután a legmagasb kíséret­től követve az emlékszoborhoz lépni és azt megtekin­teni, úgyszintén annak szobrászához Fernkorn lovag­hoz néhány kegyes szót intézni méltóztatott, bemutat­­tatván egyszersmind magának az ez alkalomból leg­­kegyelmesb kitüntetésre ajánlott egyéneket; mire az elléptetés következett a külső Burgkapun keresztül, elöl a dragonyos-ezred, utána a gyalogcsapatok, az e közben a bástyáról a belső Burg térre vonult ütegek, végül a porosz király huszárság. A zenekarok a „Eugen herczeg nemes lovag“ elléptető indulót játszták. — Az ünnepélynek felhőtlen derült ég kedvezett. — Savoyai Eugen hgről alkalminak tartjuk a következő életirati adatokat : Született Párisban 1663. évi oct. 18-án, mint ötödik fia Savoyen-Carignan Mó­ricz Eugen hgnek és Mancini Olympiának, Mazarin unokájának. Eugen anyja a fényes társaság közép­pontja volt, maga XIV. Lajos hosszabb időn minden­napos vendége volt a Soissont-palotában. De a szép La Valliére s később Montespan asszony elhódítált tőle visszahozhatlanul. Tíz éves korában elveszte atyját s Olympia 1680-ban Brüsselbe szökött, az udvaron ezek gyűlöletét hagyva maga után örökül. Nagyanyja fel­ügyelete alatt nőtt fel Eugen, buzgón tanulmányozva a hadtant. Ámbár gyönge testalkata miatt a király papi pályára szánta, mégis szívósan ragaszkodott kedvenc­ tervéhez, hogy a franczia seregbe állván, méltó utóda legyen Condé-nak s Turenne-nek. Mohón olvasta Curtius­­tól Nagy Sándor hadjáratát; Vauban alapelveit az erő­dítésről s Sauveur mértanát igyekezik elsajátítani. Tíz éves korától kezdve abbét fizetést húzott, de a kis ab­bét folyton csataábrándok s hitvágy lelkesítették.­­ Tizennyolcz éves korában választott a kereszt és kard között; Austriába jött, a­hol alkalmat nyert magát ki­tüntetni, s egy új hálás hazát talált. Az 1683-diki nagy török vész idején Eugen hg I. Leopold elé járult, s a seregbe fölvételét kérte. A hg. ezután következő hadi pályája a történetből ismeretes. Legfényesebb győzel­meit: a zentait, belgrádit, honi történetünk lapjain is olvashatni. A diplomatiai pályán is nagy eredmények jelölik működését, egyebek közt a pragmatica s­a­n­c­t­i­o. Meghalt 1736. Bécsben, hol tetemei a szt.­­István-egyház sirboltjában nyugszanak.­­ Tegnap tartatott meg a Szent-István-Társulat közgyűlése díszes és nagyszámú közönség részvétele mellett. Elnököltek gr. Károlyi és Cziráky ö­nmagaik. Az alelnöki előadás a legörvendetebb ered­ményt mutatta fel. Nemcsak hogy deficit nincsen, ha­nem három­ezer írtnál több tiszta bevétel mutattatott ki, mely összeg már is a korábban meg­csonkult alapítványok kiegészítésére fordíttatott. A tagok száma ma is felülhaladja a 6000-et.­­ A gyűlés délig tartott. Több pesti bekeblezett kereskedő egy „Ke­reskedő ifjak társulata“ czim alatt alakítandó olvasó­­egylet engedélyezéséért folyamodott Pest városi taná­csánál. Ugyancsak pesti kereskedők „Társaskör, keres­kedők és iparosok számára“ czim alatt alakítandó egy­let engedélyezéséért folyamodtak. Ez utóbbi egylet czélja ily társas­kör rendes mulatságain kivül, tagjai­nak alkalmat nyújtani személyes érintkezésre és kö­zelebbi ismerkedésre. •..A pesti állatkerti részvén­y-társu- l­a­t tegnapelőtt tartott választmányi ülésében az igaz­gatói állomás betöltését egyelőre még elhalasztandónak határozta, minthogy az ügy mostani stádiumában, a társulati pénztárnak az alaptőkét csökkentő rendes kiadásokkali terheltetése nem volna igazolható. A­mennyiben egyébiránt oly munkálatok lesznek foga­natba veendők, melyek czélszerű kivitel­i berendezés tekintetéből okvetlenül szakértő vezetést igényelnek, a szakbeli alválasztmányok feljogosíttattak, hogy szak­emberek tanácsával éljenek; e czélból különösen Ficzinger úr, a müncheni állat­kert veze­tője, fog szakértőként meghivatni, kinek közremű­ködéséért illő jutalom szavaztatott.­­ Az építészeti és park-albizottmány a részletes tervek s költségveté­sek kidolgozására és a választmány elé terjesztésére let­tek utasítva. A korcsmára nézve abban történt megál­lapodás, hogy az a terület déli részén építtessék fel, míg az egyik bemenet a kertbe a városligeti fasor végén balra vezető útnál, a másik bejárás pedig a páva-szi­gethez vezető útnál lészen alkalmazandó. Végül az ideiglenes gazdának kiadott utasítás is jóváhagyatott. Pest városa tanácsa részéről megengedtetett, hogy a városi köztemetőben a felállítandó szobrok körül fekvő részletek, melyek virányokkal és bokrok­kal lesznek feldíszitenciek és gyalog­utakkal ellátan­dók, oly végre hasíttassanak ki, hogy elsőrendű he­lyekül, egyrészt nagy-, másrészt gyermek­sírok szá­mára szolgáljanak. E helyeken a temetkezés folyó évi nov. első napján kezdődik, s egy nagy sírért 4 ft, egy gyermek­sírért pedig 2 ftnyi dij lészen fizetendő.­­ A többi helyekre nézve az eddigi dijak maradnak ér­­vényben, tudniillik egy nagyobb sírért 1 ft, gyermek­sírért pedig 50 kr.­­Seeger Frigyes egy újabb folyamodással já­rult a magy. kir. udvari kanczelláriához, melylyel az általa bérelt pesti redoute-teremben álarczos tánczvi­­galmak tartására kizárólagos engedélyt kér a maga ré­szére. E folyamodás további eljárás végett a magy. k. helytartótanácshoz érkezett le. — A „F. L.“ írja, hogy a nemz. színházigazgatója e napokban szakértőkkel bíráltatá meg Erkel Sán­dor „Csobáncz“ czimű magyar dalművét. Részt vettek ebben: Mosonyi, Bartalus, Wöhler zenetanár és Ítész, Bognár Ignácz, egy pár zenekari tag és jobb énekes. Az öszhangzó vélemény az volt, hogy Erkel Sándor méltó fia atyjának, s „Csobánczá“-nak kétségtelen si­kere lesz. — A múzeum környéke utóbbi időben sokat nyert, s remélhetőleg még inkább fog sülyedt állapotá­ból kiemelkedni. — A körülfekvő utczákat szorgal­masan csatornázzák és kövezik. Mint a „H.“ hallja, gr. Széchenyi Gyula megvette az ötpacsirta- és mu­­zeum-utczák sarkán, az épülő gr. Károlyi-palota mel­lett fekvő Almássy-féle telket, melyen most tüzifarak­­tár van. A gróf ur oda egy palotát fogna építtetni. — Ugyancsak hirszerint gr. Széchenyi Béla pedig az országház melletti apró házat, mely a gépész tulaj­dona, s a szegletházat szándékoznék megvenni, szintén azon czélból, hogy oda palotát építtessen; azonban az akadályt az képezi, hogy a gépész túlságos árt követel a kis házért. Helyesen jegyzi meg a „H.“, hogy egy gőzgép szomszédsága az országházra nézve biztossági szempontból is veszedelmes, s így óhajtandó lenne, hogy a hatóság módot találjon, a különben is zajt okozó gép eltávolítására, s illetőleg a zsindelylyel fedett tűz­veszélyes házacska levontatására.­­ A lipótvárosi templom­ épitési kölcsönre utóbb Humayer Károly 1000, Dr­a­s­ch­e Henrik 2000 ftot írtak alá. Mind a két ur téglát szállított az aláirt összegek erejéig.­­ Tegnapelőtt óta Pest városa házbirtokosai közt kiosztvák a lélekösszeirási ivek 1866-ra. Minden ház­birtokos vagy megbizottja ez ív rovatait a házában lakók nevével, állásuk, szolgálati minőségük és koruk megjelölésével lelkiismeretesen kitöltendi és az ekkép elkészült ívet az összeíró biztosnak kézbesitendi, mi­dőn az e végből megjelenik.­­ A hires Patti-hangversenyekre Bécsben 3000 frt óra helyek jegyeztettek elő. — „Vörösmarty életrajza“ Gyulai Páltól megjelent és szétküldése Vörösmarty minden munkás előfizetőinek már megkezdetett. Az életrajz 14 sűrűn nyomott ívet tesz s igy Rith Mór, a kiadó hét ívvel ad többet, mint a mennyit előfizetési felhívásá­ban ígért. Gyulai e jeles műve nem csak Vörösmarty életadatait állítja össze, Vörösmartyt nemcsak mint em­bert és írót jellemzi, hanem 1823-tól 1848-ig a magyar irodalom és költészet fejlődését is rajzolja, kapcsolat­ban a társadalmi és politikai viszonyokkal. Nem so­kára külön kiadásban is meg fog jelenni, s igy az elő­fizetőkön kivül mások is megszerezhetik. — Egy abony-környéki iskolamesterről írják, hogy a német s magyar szó tanulása végett szokásban lévő nö­vend­ék­cserével jó üzletet csinált. Mint közbenjáró Pest és Abony tája közt, ötven ily gyermekcserét hozott létre s egyenkint tiz ftjával 500 ft fáradsági dijra tett szert. — Felsmann János előfizetést hirdet a dalár­­zsebkönyv második évfolyamára. E zsebkönyv a hazai dalárdákra vonatkozó részletes ismertetésen kivül 1866-dik évre szóló naptárt is foglaland magában. — Előfizetési ára 80 kr. bolti ára magasabb lesz. — A pénzeket november 30-dikáig fennirthoz Lúgosra kell küldeni. — Mult September hó 25-kén Tolnamegyében kebelezett Paaki nevű helység (Tamási mv. szomszéd­ságában) határában szántás közben födeles cserép­edényben tartalmazott XVI. századbeli kisebb-nagyobb pénzeket találtak, mintegy 5—6 százat, egy ezüst gyű­rűvel egyetemben. A helybeli lelkész Nagy Alajos­nak és budai kir. gymnasiumi tanár Nagy Antalnak sikerült e pénzek egy részének birtokába jutni, melyek 5 külföldi talléron s néhány régi díszes nagyságú len­gyel és porosz példányon kivül, mind magyar kirá­lyok apró pénzei, egyik oldalon Magyarország czime­­rével, a másikon Ungariae patrona képével 1525-ik évtől 1586-dikig. Legérdekesebb köztük II-dik Lajos király egy pár példánya 1525. és 1526-ik évből, to­vábbá János királyé 1527. és II. Jánosé 1556-dikból. A nevezett urak a birtokukban lévő mindegyik nemből néhány példányt a nemzeti múzeumnak szenteltek. Ezek száma összesen 3­7 darab kis ezüst pénz, melyet illető helyére, a muzeum régiségtárába átszolgáltat­tunk. (P. N.) ság Csanak községe e. hasonló. Gr. Festetits Tasziló Sármel­lék község e. hasonló. Előadó : Bartakovits stb. (T. Cs.) Külföld. ANGOLORSZÁG. Melbourneból aug. 25-ről kelt tudósítások szerint, éjszaki Austráliában a szárazság folyvást tart. Új-Leelandban több csatározás történt az önkéntesek s bennszülöttek közt. Ez utóbbiak Close századost, s 3 más angolt meggyilkoltak. A kormányzó egy oly tervet jelentett be, melynek czélja, a bennszü­lött faj érdekeit oltalmazni. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 17-től távirják, a kormány el van tökélve, fönn­tartani a hivatalos jelöltségeket. Montalembert gróf jelenleg Spanyolország­ban mulat. Metternich herczeget a hét végére várják Párisba. A cholera péntek óta terjed ; szombaton 212, s vasárnap 200 személy halt meg. A hideg kedvezőtle­nül látszik hatni. A kór a déli megyékben is terjed. Holesben 15-én a holtak száma csak 3-ra ment Mint Toulonból 15-röl jelentik, az „Eclaireur“ corvette onnan 25-kén Civita-Vecchiába induland, s a csapatok Rómábóli kivonulása alatt ott fog állomásozni. Az „Eldorado“, „Gomez“, „Mogador“, „Le Labrador“ fregátoknak nov. 1-én Civita­ Vecchiában kell össze­gyűlve lenniök, s 3700 főnyi gyalogságot s lovasságot kell haza szállítniok. Amadeus savoyai herczeg múlt szombaton, a császárral s császárnéval, a st. cloudi palotában ebé­delt. Az ebéden Bonaparte Károly herczeg, Negri lovag, olasz követ, d’ Azeglio marquis, s Solms gróf is jelen voltak. Montebello tábornok múlt szombaton, a st. cloudi palotában, a császár által audientián fogadtatott. Az államtanács osztályai első ülésének 17-kén kelle tartatnia. A megnyitási közgyűlés 18-ra van ki­tűzve. A tanács mindjárt újra - összeülése után az 1867-ki budget vizsgálatával foglalkozandik, melynek elemei a különböző ministeriumoknál már előké­szíttettek. A „France“ alaptalannak nyilvánítja a bécsi bör­zén elterjedt azon hírt, mintha a belgák királya Com­­piègneben találkozást kért volna a császártól. Több lap legközelebb azt állítá, hogy Santa­ A­n­n­a ex-tábornok Sz. Tamás-szigetéből egy tiltako­zást adott ki a Mexicóban fennálló kormányzat ellen. Most a „France“ közli, hogy maga az ex-dictator fia egy, a havannai franczia főconsulhoz intézett levélben kétségbe vonja ezen manifestum létezését, s minden esetre maga részéről kijelenti, hogy ő legkevésbé sem osztja az abban kifejezett eszméket. OLASZORSZÁG: A „Patrie“-nak Olaszország különböző pontjairól érkezett értesülései szerint előre­látható, hogy a választások általában kedvezőleg fog­nak kiütni a szabadelvű s mérsékleti egység­­pártra nézve. Azon hít, mintha a római udvar a választásbani részt-nem-vevést ajánlotta volna, nem valósult. Ellen­kezőleg föltehető, hogy a papi párthoz tartozó válasz­tók számos helységekben részt fognak venni a szava­zásban, s hogy ezen pártnak lesznek néhány közegei az új kamrában. Az említett értesülésekből az is kitű­nik, hogy a franczia csapatok Rómábóli legközelebbi kivonulásának híre Olaszországban igen jó hatást tett, s hogy az bizonyosan sokat teend arra, mikép a vá­lasztások eredménye mérsékleti jellemmel bírjon. Mint a „Francéinak Rómából írják, az ujonczo­­zás, a pápai sereg hadvárainak kiegészítése végett, a sz.­szék területén sikerrel foly. Már eddig 500 ember ujonczoztatott, a sz. atya irányában különös buzgalmat tanusító déli tartományokban. Mint tudjuk, ezen tarto­mányokban fog megkezdődni a franczia csapatok kivo­nulása, melyek a pápai csapatok által fognak fölváltatni. Egyébiránt ezen rendszabály — melyre nézve a szent­szék a szükséges intézkedéseket megteszi — annál semmi nyugtalanságot sem gerjeszt; egyedüli aggo­dalma abban áll, mikép a határokon a rablások újra el fognak harapódzni. Mint a „France“-nak Milánóból írják, a pápai te­rület fokozatos odahagyatásának híre Lombardiában igen jó hatást tett, kijátszván azok számításait, kik kétségbevonni igyekeztek a septemberi egyezménynek Francziaor­zág általi végrehajtatását. Minél inkább meggyőződnek róla, hogy ezen szerződés létesülése szabályszerűleg fog eszközöltetni, annál inkább ellen­zenek minden erőszakosságot a római államok elle­nében. A legközelebbi választások alkalmából közzétett számtalan nyilatkozatokból kitűnik, hogy mindenek fö­lött az olasz pénzügy helyzete vonja magára a közfi­gyelmet. Valóban az eredmény bebizonyító, hogy a valóság még kedvezőtlenebb - e­t­t a pénzügyminis­­zer évszámításainál, így p. o. úgy számítottak, hogy a bejegyeztetési díj legalábbis 78 milliót fog jövedel­mezni, azonban az csak 61 milliót hozott be. Az ingó­ságokra vetett adótól kimeríthetlen segélyforrásokat vártak, azonban a legutóbbi félévben ezen adó csak 15 millió ft­ot jövedelmezett. Mindenki fölfogja egy ily pénzügyi helyzet veszélyét, s átlátja egy oly­eszélyes s bölcs politika szükségét, mely lehetségessé tenné a megtakarítást s a katastropha elhárítását. Ezenfölül mindinkább elterjed azon eszme, miszerint a békés rendezkedések legalkalmasabbak a függőben lévő kér­dések megoldására. A tett­ párt kivételével, az ország nagy tömege őszintén ellene van minden háború, vagy kaland eszméjének. NÉMETORSZÁG. A „N. Frankf. Zig“ Írja : A német nagyhatalmak egy jegyzékben a senatust arra szób­ták föl, hogy vessen véget azon politikai agitatió­­nak, melynek tűzhelye Frankfurtban van, s mely gya­kori gyűlésében, a sajtó magatartásában, s az egyle­tekben nyilvánul; ellenkező esetben a német nagyha­talmak maguk fognák kezükbe venni Frankfurt kor­mányát. A senatus­­ szónyi többséggel engedett a föl­­szólításnak. SVÉDORSZÁG. A stockholmi kabinet hivatalos lapja egyik legutóbbi számában kijelente, hogy a svéd kormánynak semmi része sincs a scandinavismus iránt közzétett czikkekben.­­ A „Fährelandet“ legújabban egy oly czikket közlött, mely egy scandináv állam ala­kításának tervét jelölé ki, a dán és svéd nemzetiségek­­ ­­ nek a külhatalmak megtámadásai elleni védelmezése végett. Noha ezen czikk a hivatalos lapból vétetett, ez utóbbi mégis siet kijelenteni, hogy az semmi hivatalos jellemmel sem bír. Ezen defavoyálást két indoknak lehet tulajdonítni. Először is a stockholmi kormány nem akarhatja, hogy a scandinavismus a svéd nemzetiséget absorbeálja, vagy eltörölje, s másodszor érdekében áll, nem gerjeszteni föl ama szomszéd hatalmak érzé­kenységét, melyekkel nem áll rosz viszonyban. SPANYOLORSZÁG. A hivatalos lap közli azon kir. rendeletet, mely a követ­kamrát föloszlatja, s a választó­ testületeket dec. 1-re hívja össze. A cortes­­gyűlés dec. 27-én fog összeülni. BELGIUM. A király f. hó 13-án Brüsselbe jött, hogy a portugáli királyt s királynét elfogadja, s más­nap visszatért a laekeni kastélyba. Este a brüsseli pa­lotában nagy lakoma volt, melyen a brabanti herczeg s neje, a portugali királyi pár, kíséretével, a bel-­s külügyi-és közmunkaügyi miniszerek is jelen voltak. A portugali király s királyné 14 én elfogadák a brabanti herczeget s herczegnét, a flandriai grófot, a külügymi­­nistert, és a portugáli s szász követeket. Erre nyílt ko­csiban járták be a várost. Hétfőn szándékoztak tovább utazni. Amadeus savoyai herczeg f. hó 15-én este Párisból Brüsselbe érkezvén, a pályaudvarban a portu­gáli király s királyné által fogadtatott, s a Bellevue­­szállodában szállott meg, hol 16-án este a portugáli királyi párral együtt vacsoráit. AMERIKA: New­ Yorkból f. hó 4-ről kelt tudó­sítások szerint, az államadósság sept. 30-án 2745 mil­lió dollárra ment; az augustusban közzétett jelentés óta az mintegy 12 millió dollárral szállíttatott le. Az alabamai convent új alkotmányt fogadott el, mely a négereket kizárja a törvényszékek előtti tanús­kodásból mindaddig, míg újabb organikus törvények nem fognak megszavaztatni. A mississipi­ i kormány elhatározza, hogy a fel­szabadult négerek ügyei a polgári törvényszékek által fognak tárgyaltatni, az állam törvényeivel öszhangzó­­lag, hacsak ez utóbbiak különbségeket nem tesznek a fehérek s négerek közt. A négerek személyeikben s vagyonaikban oltalmaztatni fognak, s tanúkul meg fognak jelenhetni a törvényszékek előtt. A connecticuti convent nagy többséggel elveti az alkotmány iránt azon módosítványt, mely szerint a négerek szavazatjoggal ruháztatnának föl. A tennessee-i kormányzó egy, ezen állam tör­vényhozó­ testületéhez intézett üzenetében egy oly al­kotmányi módosítvány elfogadását ajánlja, mely a né­gereknek szavazatjogot adna; ezenkívül azt kívánja, hogy a fölkelők tíz éven át fosztassanak meg a szava­zatjogtól, s hogy a fölkelés főnökei semmi kegyelem­ben se részesíttessenek. Davis a Monroe-erődbe szállíttatott át. Hírszerint két gőzös 1 millió dollárt visz Euró­pába, a fénianok kötelezvényeiben, s ezenkívül fénia­­nista kiáltványokat. Romero, New­ Yorkban lévő juarista ügynök, visszautasítja a felelősséget a Mexicóba a fegyveres be­költözésre vonatkozó azon okirat iránt, melyet az ame­

Next