Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-22 / 243. szám

lásával Magyarország a'lan­y­lomást mielőbb még­­kezdhesse!­t Kik egyébiránt alattvalói hódolattal és legmé­lyebb alázatossággal öröklünk. Kelt az 1865. évi oct. 10-én Zombor sz. kir. vá­­rosban tartott bizottmányi ülésünkből. Cs. és Apost. kir. Felségednek megalázatosb s örökös hüségü alattvalói: B­á­c­s-B­odrogh megye közönsége.“ Követválasztási mozgalmak. Liptómegye, October 14. E hó 12-én Liptómegye alsó-rózsahegyi választó­kerületének la­kossága bebizonyító, miszerint az előbbi országgyű­lési képviselői választásoknál tanúsított egyetértés nála jelenleg is honos. Madocsányi Pál trencsén­­megyei volt főispán s Liptómegyének hajdani nagyra­­becsült s szeretett első alispánja tiszteletére ötszáz egyénnél több választó és pedig az ezen kerületben találtató két mezőváros, s a helységek majd mindnyájá­nak lelkészei s elöljáróságai, a nemesség, tisztviselők, városi polgárság, s számos turk­olák Madocsánban megjelenvén, köztiszteletünk tárgya fötisztelendő al­­esperes s czimzetes kanonok Dankó András jeles szónoklatával az országgyűlési képviselőség elfogadá­sára megkerestetett, melyre az ünnepelt, Felséges ki­rályunk, s hazánk éltetése után, Liptóban rég nem hallott szivreható beszédével az iránta jelenleg is nyilvánuló bizodalmát megköszönvén, kijelenté , hogy ennek hazánk e válságos időszakában, a jogmegőrzés, de mások jogai tisztelése alapján is megfelelni szent kötelességének ismerendi. Megjegyzendő még, hogy szerénységéről ismert 1861-ki volt képviselőnk Ra­­kovszky Mór, az említett alkalommal oda nyilatko­zott , miszerint a küszöbön álló országgyűlés szeretett hazánk új aeráját képezendvén, a képviseletet avatot­­tabb kezekben látni nagy örömére szolgál. Többen. Bereghszászról a „P. N.“ azon biztos értesülést veszi, miszerint az ottani választókerület vá­lasztói L­ó­n­y­a­y Menyhértet jelöltül szólítván fel, ő e bizalmas meghívást elfogadta, s egyhangú megvá­lasztatása bizonyosnak tekinthető. L­ó­n­y­a­y Meny­hértnek budai jelöltsége tehát ezáltal önmagától meg­szűnik. Beregh megyének munkácsi kerületében Eötvös Tamás, az 1832/6 és 1861 -ki országgyűlések tagja az egyik jelölt, ellenjelöltje D­e­s­k­ó esperes, a felvidé­ki kerületben Pásztéli, a kászonyiban : Bay Ferenc é­s Buday­ Lőrinci a jelöltek. Érsekújvárról ugyan­ e lapot értesítik, hogy azon kerület csaknem összes értelmiségének, továbbá a ke­reskedői és iparos, valamint a helybeli és vidéki föld­­mivelői osztály jelentékeny részének követjelöltje a kereskedelmi és pénzügyi téren kitűnő szakképzettsé­géről ismert Conlegner Károly, iparegyetemi ta­nár s a pesti iparbank alelnöke, Érsekújvár szülöttje. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Dees, oct. 6. E hó 5-én tartatott meg B.-Szol­­nok megye bizottmányi ülése. Főispán Weér Farkas úr ő maga nyitotta meg az ülést, beszédében kiemelvén mindenekelőtt, miszerint egy abnormis helyzetből tel­jesen correct állásba rögtön visszalépni lehetetlen; az­tán igy folyt atá : uraira, e szitkon, melyet elfoglalok, nem tagadom — sajátságos helyzetben találom magamat. Csakis külszínét tekintve az állapotnak, mintha azon helyzetbe léptem volna vissza, melyből 1861-dik de­cember 31-kén kiléptem. Azonban lényegébe tekintve a dolognak, a különbség is lényeges. Ezen 9 havi időköz, mely alatt egy alkotmányos szereplésre valánk felhiva és a mely lefolytának rész­letei által válik érdekesebbé s egyszersmind tanulsá­gossá, a tisztelt megye előtt eléggé ismeretes. Folytonos, olykor a kisszerüségig törpült gán­­csoskodások után, a­mik a megkezdett alkotmányos élet lendületét zsibbasztani igen, de ellankasztani nem tudok, megérve látszott az időpont, melyben különö­sen Erdély alkotmányára az elenyésztetés ítélete ki­mondathassák. Kimondatott a visszatérés a néhány hó­val előbb visszaigért, de alig visszaállított alkotmány­kezdeménytől a kormányzat azon absolut rendszerére, melyet előbbi 13 évek alatt kiteröltetett kísérletek leg­szigorubb következetessége sem menthető meg a meg­hiúsulástól, és a melyet magának Ő Felségének bölcs meggyőződése, mint ez eltévesztettet, már elkárhoztatni méltóztatott, de a melyre visszatérés vészteljesebb szán­dék előjelei alatt intéztetik el, midőn szentesitett tör­vények helyébe egyoldalulag előszabottak tolattak fel, már nem a teljhatalom korlátlan jogaival, hanem az al­kotmány biztosítására törekvés czéljaival indokol­­tatva. Ez volt Nádasdy gróf kanczellárrá fellépésének első remeklése. A helyzet leplezetlenül volt feltárva, ilyennek is­merte el tiszttársaim nagy része, kiknek idő szerint rövid, de a nehézségek súlya és kényessége arányában elég hosszú időszak alatt tanusított buzgalmuk, áldo­zatkészségükért, s azon eredményekért, a­miket annyi akadályok daczára felmutattak, köszönetemet nyilvá­nítani mostanig, mondom, nem lehete. Elhatározásunk a helyzet kifolyása volt. És ime, uraim, azon rendszer most is áll, és én ismét e főispáni széket foglalom el. Nem tartozom azon tan­iskolájához, mely szerint a czél szentesíti az eszközt. — Azt vallom, hogy a po­litika nem nélkülözheti az erkölcsi jellem azon feltéte­leit, melyek műveinek becset, méltánylatot, s általuk támaszt nyújtsanak czéljai biztosítására. Az állapot, melybe juttattunk, anomál, abnormis; az ellentétek, a szervezett polgári viszonyok, úgyszólván, nem-tételé­­nek állapota. A közigazgatási összes rendszer nem egyéb, mint csak­is kezelés,­­ befullasztva a formasá­gok tömkelegébe; élettelen tengődés és eredményt fel­mutatni nem­ képes szünet nélküli vajúdás : sysiphusi szikla­tőkének hasztalan gördítése. Feltűnőnek tetsz­­hetik, hogy a közügyeknek ezen ága az, melyet a je­len, az alkotmány helyreállításával megbízott magyar kormány is, rögtön megszüntetéssel változtatni óvako­dik. Én egy szükséges helyre­állított rosznak sem tar­tom , sőt egy rosznak, mely e helyen még roszabb. De nem tagadhatni, hogy múltja van, a mely jelen viszo­nyainkkal összefüggésben áll; azonban jövőjének nap­jai, ha Isten rásegít, s ha mi magunk higgadtan tö­rekszünk a fő czélra, megszámlálvák. Vegyük megnyugtatásul, hogy az alkotmány ma­gasabb szempontjai léptek helyette előtérbe és kirá­lyunk Ő Felségének legmagasabb kezdeményezése ál­tal hozattak szőnyegre. Az alkotmány eljátszás rabulistai tanát királyi szó semmisítette meg, feleleveníthetetlenül. Szent István koronájának egysége királyunk, egyszersmind Austria Császára által jön kimondva, és a hozzá tartozó országok gyűlése már kevés hetek múltával beállandó határnapra kitűzve, kihirdetve, me­lyen a hű népek önkéntes beleegyezése által oldassa­nak meg ama nagyfontosságú kérdések, melyek honunk alkotmányát biztosítván, e honban a polgári viszonyok békéjét, törvényes rendet, haladást, a birodalom másik felével egyetértést, testvéri érdekek őszinte és rende­zett viszonyait állítsák be. Ily czél van kitűzve, és magától a tróntól procla­­málva. Ennek valósításához járulni vagyunk felszólítva. Ha kötelesség a közügyekben részvételtől félre­állni, midőn a tevékeny részvét a polgár és honfi köte­lességérzettel ellenkezésbe jön,­­ ha vannak esetek, melyekben a visszavonulás védelem , ne feledjük más­részről, hogy az áldozatok közt, a­miket az egyén a közjónak hozni tartozik, a legkönnyebben teljesíthető.­­ Terhesebb, de ép oly elengedhetetlen kötelesség elő­állni, midőn a hon javára munkálás órája ütött; midőn megnyílt az alkalom a meggyőződés teljes nyugalmá­val vehetni részt egy nagy érdek előmozdításában, és kötelességérzet sugallja, mindazon tehetséget, erőt, készséget, a melylyel bírunk, a melyre képesek lehe­tünk, legyen az bármi csekély, csak tiszta és őszinte, — a hon szolgálatára áldozni. Szabad a tér, mely a legitim jog méltánylása mel­lett, a kibékülésre vezet, stb., igy szól a király népei­hez. Foglaljuk el e­zért azon bizalommal, a milyennel a királyi szó van intézve hozzánk. Kisérjük a kormány­nak lépteit figyelemmel, s mig intézkedéseiben azon következetességet folytatandja, a czélra törekvést ta­­nusitandja, a miket eddig követett : támogassuk bizalmunkkal, támogassuk hozzájárulásunkkal té­nyekben. Élményeink megtanítottak óvatosakká is lenni, és ez közügyben a polgár kötelességeinek egyike, a­mit mi, hiszem , nem fogunk kisszerű kötekedésekben, a czélnak tévesztésével alkalmazni. — Önkéntesen és szabadon egyezkedő Felek állunk szemben; alkotmá­nyos jogainkhozi hűség, de méltánylata a másik fél jo­gainak is, — őszinteség és higgadtság tüntessék ki akaratunk tisztaságát.“ Egyletei* és intézetei*. A Sz. István-társulat f. hó 19-ki nagygyűlésé­ből Somogyi Károly kanonok úr elnöki jelentése foly­tán a következő adatokat emeljük ki: Az áldásdús társulat anyagi viszonyai egészen ked­vezők ; az évi bevétel és kiadás közti kellő arány visz­­sza van állítva; a társulat minden kiadásait fedezni bírja, nemcsak, de az elköltött alapítványi tőkék visz­­szaállítására múlt évben már 4734 frtot tehetett a ta­karékpénztárba (mely összeget az ez évben hasonló czélra fordítandó tőke remélhetőleg megközelíti). Hogy daczára a pénzszűk és mostoha időknek, tagdíj fejében a társulati pénztárba nagyobb összeg alig folyt be mint éppen tavaly, i t. i. 20,085 frt 29 kr, mig annak­­előtte a legtöbb tagot, állítólag 8564-et számitó évek­ben is, nevezetesen 1861-ben 15,600 frtot, 1862-ben pedig 8700 tag mellett 16617 frtot tön „a hagyomá­nyokkal együtt“. Csak is ezen, a tagdijakhoz adott „hagyományok“ okozták 1857-ben, mikor az Erzsébet­­album megjelent, hogy a bevétel 21,383 frtra s a kö­vetkező 1858-ban 20,218 ftra fölment. — Mig a múlt nagygyűlés alkalmával az ügynökség megszüntetése felől lehetett szó, ma a társulati könyvárus megtar­tása vétethetik, mint a választmányi gyűlésben már vétetett is, kérdésbe. Ma a külön könyvárus a társu­latra nézve fölöslegesnek látszhatik, miután az ügy­nökség csalhatlan számokban képes kimutatni, hogy az évi összes forgalomnak több mint három­negyed ré­szét kezei közt tartja. M. é. ápr. hó 1-ső napjától fogva ugyanis f. évi sept. végéig az ügynökségben készpén­zért eladatott 52,219 kötött és 115,982 kötetlen, össze­sen 168,201 könyv; mig a társulati könyvárus által mindössze csak 56,334 darab vitetett el. S mig az ügy­nökség ama könyvek egész árát, a szent képekkel együtt, 25,048 frtot s 35 krt szolgáltatott közvetlenül a társulat pénztárába , azalatt könyvárusi után csak 8312 ft és 46 kr jött be, nem is azonnal mint természe­tes, de nem is egészen, mivel a hátralék ezreket tesz. E javult állapotot a társulat ügyeit másfél éven át oly kitartó, benső részvéttel, annyi türelem-, munka­­szeretet- és belátással, oly bölcs mérséklettel vezető igazgató-választmánynak kell köszönni, mely, a vele minden erőből közreműködő tisztviselőkkel együtt, számos bizottmányokra oszolva, sok időbe kerülő, nem kis munkával törekedett a társulat állapotán javítni, s azt minden kül- és belviszonyait illetőleg rendezni. Az ügynökség és könyvvitel rendezve, a tagok számát kimutató könyv elkészítve, a számadások 1864-ig bezárólag átvizsgálva, a könyvtár lajstromozva s a ta­gok használatára megnyitva, az encyclopaedia ujból­­meginditása munkába véve, a népies iratok kiadása megkezdve, — mind ama bizottmányok gyülésezései­­nek következtében,melyekre a társulat reorganisatiója, az ügyvizsgáló bizottmány elfogadott javaslatainak nyomán, bízatott. Csak a „korkérdések“ eszméje nem mehetett át a valósulás ama stádiumába, melyben az e nemű irato­kat a múlt évi nagygyűlés is örömest látandó. De meg­történik ez is, mihelyt a társulat megkezdett többrendű nagy vállalatainak néhányát legalább befejezte, s így egyebekre is szabadabb kezet és tért fog nyerni. Je­lenleg a társulatot korábbi köteleztetések tartják fog­va , s tevékenységében a már régebben felvállalt kiad­ványok egymásutánjának törvénye szabályozza. Nagy jót tesz a társulat, ha oly, különben igen hasznos, sőt szükséges munkákat ad ki, melyeket egyes vállalko­zók nem találnak akár erejükhöz mért, akár haszon­hajtó igyekezetnek. Ilyen, honunkban főleg, legtöbb, erkölcs-vallási művelődést és kath. meggyőződést elő­mozdító , szilárdító munka. A társulat köteleztetései­­nek megfelel, daczára az egri nyomda irányában le­rótt nagyobb tartozásoknak, a megcsonkult alapítványi tőkék kiegészítését is megkezdhette, s e mellett az el­adásra szánt könyvek készletét — sok ezerre menő nem-kelendők eltávolítása után — annyira emelte, hogy míg az 1863-diki October 27-én felvett leltár szerint, tehát 2 év előtt, „a társulati raktárban találtatott 232,463 példány könyve, jelenleg ugyanott 102,844 kötött és 224,929 kötetlen, vagyis összesen 327,773 könyv található. A társulat vagyona tehát, a szapora­ségben tett szolgálatainak elismerése mellett a főbirói teendőktől felmentetett. — Somsich Pál tisztelt hazánkfia közelebb özvegy László Györgyné, született Schneider Borbála úrnőt vezette oltárhoz. Az esküvő a belvárosi plébánia-templomban egész csendben, csak a legkö­zelebbi rokonok jelenléte mellett ment végbe.­­ A pesti vízvezetés ügye végre úgy látszik, a biztos valósulás stádiumába lép. Legalább a „P. L.“ azon jó hírt hozza egy hozzá érkezett távsürgöny nyo­mán , hogy Langran­d-Dumonceau úr kész a vállalathoz szükséges tőkét előteremteni.­­ A szürethez való előkészületek az egész Hegyalján már mindenütt legjavában folynak; maga a szüret is a legközelebbi napokban veendi kezdetét. — Hölgyeink uszályos ruhái oly gyuanyagot rejtenek, melynek kevés kell, hogy esetleg nagy sze­rencsétlenség okozója legyen. Ezért bölcsen téve a bécsi rendőrség, hogy rendeletet adott ki, mely szerint az égő szivarokat és gyufákat az utczán vagy közhe­lyeken — minthogy a járókelők személyes biztossá­gára veszélyt hozhatnak, 6 hónaptól egy évig terjedő fogság, vagy 5—500 főig menő birság terhe alatt el­dobni nem szabad. I. Közlemény azon tárgyakról, melye­ket az alábbnevezett t. ez. hölgyek és urak a pesti s­zeg­é­n­y -gy­e­r­me­kkór­h­áz javára rendezendő sorsjátékra nyereményeküt ajándékoztak. Az 1-től a 18-dik számig lesznek ezüst nyeremények 4000 fittól 1­50 ftig való értékben ; 1­9. szám : gróf Batthyány Lajos özvegye fekvő eb-alaku levélnehezéket ala­­bástromból; 20. ugyanaz vadkan-alakú levélnehezéket alabástromból; 21. Köszeghy Szeráfin k. a. Pécs­ről virágos fali­kosarat; 22. Ü­r­m­é­n­y­i József törté­neti festményt Mátyás király házi köréből Molnártól; 23. R­ő­s­e­r Miklósné torony-alakú éjilámpát porczellán­­ból aranyozásokkal; 24. ugyanaz díszesen aranyozott poharat; 25. Kubinyi Ágoston diszes kávélándzsát; 26. ugyanaz 6 pár csemege-étszert; 27. ugyanaz réz­zel kivert sétabotot; 28. ugyanaz szintilyen botot; 29. ugyanaz szintilyen botot; 30. Dávid és Kurz disz­­emlékkönyvet; 31. ugyanazok diszes levélpapírokat és borítékokat disz-skatulyában; 32. ugyanazok szintilyen skatulyát; 33. Czanyuga Józsefné Arany János köl­teményeit diszkötésben. — A további nyereményekül szánt tárgyakat szíveskedjenek a gyermekkórház t. ez. jótevői az alulírotthoz (lakása: múzeumi épület, 13. számú ajtó), ki a sorsjáték rendezésével megbiza­­tott, beküldeni. Pesten, 1865. oct. 18-án. Czanyuga József, pénztárnok. — Grün J. M. jeles hegedűművész szerdán nov. 1-jén, szombaton november 4-kén és szombaton nov. 11-kén délután 1 25 órakor tartja kamarai hangver­senyeit a vigadó kisebb termében, Kuller Mária kis­assz., Deutsch V., Huber J., Krausz E., Saphir K. és Stocker E. urak szíves közremű­ködése mellett. Műsorozata a következő : Szerdán no­vember 1-jén : 1. Quartett (G dur) Haydn. 2. Sonata (A-dúr) zongora s hegedűre Mozart, (zongora Kuller Mária k. a.) 3. Quartett (E-moll 8. sz.) Beethoven. 4. Suite (E-dur) J. S. Bach, a) Praeludium, b) Menuetto, c) Gavotte. — Szombaton november 4 kén : 1. Quar­tett (A-moll) Schubert. 2. Trio (C-moll) Mendelssohn (zongora Stocker E. ur.) 3. Quartett (A-dur) Schumann. — Szombaton november 11-kén : 1. Quartett (Es-dur) Volkmann. 2. Sonata (96. mű G-dur) Beethoven (zon­gora Deutsch Vilmos ur.) 3. Quartett (Es-dur) Mozart. 4. Rondeau brillant (H-moll) Schubert. A zongora Be­­regszászy ur műintézetéből való. Bérletjegyek mind a három hangversenyre és pedig körszék 7 ft 50 kr, számozottszék 5 ft, valamint egyes jegyek: körszék 3 ft, számozottszék 2 ft, belépti­jegy 1 ftjával kaphatók a műkereskedések­ben, vala­mint az előadás napján a pénztárnál. Egy pozsonymegyei galanthai földbirtokos H-th R. f. hó 16-án puskáját a szabadban kilővén, a golyó a kert ajtaján hatolt keresztül, s épen ott mulató nejét oly szerencsétlenül találta, hogy a legott meghí­vott orvos a szegény nő életben­ maradására semmi re­ményt sem nyújthatott. Huth annyira szívére vette elővigyázatlanságának gyászos következményét, hogy újabb szerencsétlenség elkerülése végett a lőfegyvert tőle el kellett venni.­­ Tegnapelőtt esti 9 óra után egy pár ó máséból élő egyéniség betört a pesti rakpart-építési irodába, s az ott talált 30 ftnyi készpénzt, s mintegy 100 ftnyi értékű ruhaneműt összeszedvén, épen a kerítésen át menekülendők voltak, midőn az őr által észrevétetvén, üldözőbe vétettek. Sikerült is az egyiket elfogni, s igy valószínűleg a másik jó madár is, kinél a pénz van, kézre fog kerülni. — Az „Erdészeti Lapok“ újabb füzete kö­vetkező közhasznú és érdekes tartalommal jelent meg : Közgazdászati eszmetöredékek az erdészet köréből. A viszonylagos erdőtalaj téves használatának lehet­­nek-e a közjólétre nézve lényegesen káros következ­ményei? Hazánk államerdeinek eladásáról. Az erdő­gazdaságba avatkozásnak jogos és nem jogosult okai­ról. A magyar alföld futóhomokjának beerdősítése. Ho­gyan lehet régi épületekben a tölgyfát a szelíd­­ gesz­tenyefától megkülönböztetni. A tűlevelű fák száma. Észrevételek a községi erdők kezelésére nézve. Fehér rókák. A tantárgyak és tanórák beosztása a selmeczi erdészeti akadémián. Az osztrák birodalomban fekvő bányakincstári erdők tiszta jövedelme.­­ Buda-Pesten — mint már tegnap említik — jelenleg 66 időszaki lap jelenik meg. Közöljük most azok neveit is az illető nyomdák megjelölésével. E­r­i­c­h Gusztáv nyomdájában nyomatnak: „Bolond Miska“, „Fővárosi lapok“, „Hazánk és külföld“, „A hon“, „Hungária“, „Ifjúság lapja“, „Katholikus néplap“ , „Katholischer Christ“ , „Kertész-gazda“, „Kraján“ , „Magyar gazdasszonyok lapja“ , „Pesti Hírnök“, „Pesti Napló“, „Pest - Ofner Localblatt“, „Politikai hetilap“ , „Üstökös“ , „Vadász és Ver­senylap“ ; H­e­c­ke­nast Gusztávnál: „Falusi gaz­da“, „Képes újság“, „Magyar gyermek­barát“, „Ma­gyar sajtó“, „Politikai újdonságok“, „Regélő“, „Va­sárnapi újság“ ; K­h­ó­r Gyulánál: „Családi kör“, „Orvosi hetilap“, „Pester Lloyd“, „Medicinische Pres­se“, „Zenészeti lapok“ ; T­r­a­tt­n­e­r­ Károlyinál: „Concordia“, „Gyógyszerészi hetilap“, „Népbarát“ ; az egyetemi nyomdában: „Dodatak“, „Gyógyá­szat“, „Pest-Budinski vedomosti“, „Skolski list“, „Sür­göny“; Kocsi Antalnál: „Egészségi tanácsadó“, „Família“, „Gazdasági lapok“, „Népkertész“, „Reli­gio“, „Törvényszéki csarnok“, „Umoristula“ ; V­o­d­­ianer Fülöpnél: „Idők tanúja“, „Magyar jogtudo­mányi hetilap“, „Tanodai lapok“, „Zwischenach“ ; Kertész Józsefnél: „Iskolai kistükör“, „Nefelejts“, „Pesti hölgy-divatlap“, „Der Salon“, „Ung. Fremden­blatt“; Engel et Man­del­lónál: „Magyar gyors­író“, „Protestáns egyházi és iskolai lap“; Poldini Edénél: „National Herren Modejournal“, „Nemzeti férfidivatközlöny“; Fan­da Józsefnél: „Pester Nach­richten“, „Új korszak“ ; N­o­s­e­d­a Gyulánál: „Die Schwalbe“; Polsák G.-nél: „Pester Sonntags-Zei­tung“; Hummel Gottliebnél: „Der Glaubensbote“; G­y­u­r­­­a­n Józsefnél: „Házi kincstár“, „Magyaror­szág és a nagy világ“. A Cholera elleni szer. Dudarról a következő szíves közlést veszszük: „Fájdalmasan ol­vasom a lapokból, hogy a cholera-esetek miatti halá­lozások mindinkább szaporodnak, a külföldön, főleg Franczia- és Olaszországban. — Én ez érdemben gyö­keres és rögtön segítő gyógyszert tudok, melyet már egy alkalommal 1861-ben közöltem a „Vasárnapi új­ságban“, de úgy látszik, feledésbe ment, pedig csak eddig is sok ezer embert megmentett volna a kínos ha­láltól. A gyógyszer következő: Midőn már a betegre rá jöttek a gyomor­görcsök, s erős székürülése van, nyers tormát rágjon, s ugyancsak nyers reszelt tormát kössenek a gyomorra, s a nyavalyának 5—10 percz alatt vége, s csak némi csekély seb marad hátra, mit a gyomron a torma felmar. Óhajtandó volna ezt mielőbb a franczia követséggel közölni. ,Tapasztalásom után ajánlom e szert, engem 1849- ben Ó-Szőnyön, (hol százan kint haltak a cholerában), midőn már görcsös vonaglások közt a földön hevertem, s mindent összerágtam kínomban, s barátim is csak az ablakon mertek benézni hozzám, — egy öreg koldusnő a fennirt gyógyszerrel s módon hozott vissza 5 percz alatt az életre s minden bajomnak rögtön vége lett. Többire lelki testi állandó jók kívánása után vagyok­­. szerkesztő urnak alázatos szolgája Mátis Ferencz, ref. lelkész.A­ dott pénzbeli bévéül mellett,­ nem­ fogyott kész köny­vek tekintetében sem. A pénztárnoki számadás szerint a pesti takarék­­pénztárban (oct. 16-án) kamatozott 7964 forint; nem­zeti kölcsön-kötelezvényekben kirt 1365 ftot; magyar úrbéri kötelezvényekben 5565 ftot; magánosoknál kölcsönözött 7172 ftot és 50 krt; pápai államkötelez­vényben birt 200 frankot s igy összesen 22,066 ftot és 50 krt o. é. és 200 frankot. Holott ezelőtt 2 évvel a vagyon összesen 15,937 ft 50 krt és 200 frankot tett , habár ezen számadások bezárásakor, October 16-kán a már utalványozott, de még kifizetetlen számlák 2480 ft 58 krt tőnek — mi tehát a társulat terhére esik —­­ „Kath. Néplap“ nyomtatására pedig 650 ft 60 kr lesz az év végéig forditandó , mégis e tartozás tetemesen kisebb, mint azon tőke, melyet a Szentirásnak illet­ményben adandó s már kifizetett ívet képviselnek.­­ Az alelnöki jelentés többi adatait közelebb. A tegnapelőtti jelentésünkben említett, a pesti állatkertnél alkalmazott ideiglenes gazda szá­mára kiadott v­asitás következő pontokat tartalmaz: 1. Az ideiglenesen alkalmazott gazdának köte­lessége arról gondoskodni, hogy az állatkert kerítése s a benne lévő fák és épületek meg ne sérüljenek, mi végre a felállítandó őrök nőkie alárendeltetnek; köte­les továbbá a kertben eszközlendő építkezésekre és parkírozásra, nemkülönben az állatokra felügyelni, — a hátralévő részletfizetések beszedését eszközölni, szó­val a választmány határozatait pontosan teljesíteni.­­— 2. §Tartozik minden, kezelésére bízott anyagokról, szerszámokról, s egyéb ingóságokról a választmány ál­tal megállapítandó minta szerint leltárt vezetni, s azt a választmánynak havonkint bemutatni. — 3. A leltár s a számadások rendes és pontos vitele fe­lett a választmány őrködvén, az magának e felöl be­tekintés által bármikor meggyőződést szerezhet. — 4. A társulat birtokában lévő s leltár mellett átadott állatokra a főfelügyelet szintén az id. gazdára bizatik, ki az állatok etetésére és ápolására szükséges anyago­kat az alválasztmány közbejöttével megszerezni, meg­­őrzeni, kezelni, s az illető ápolóknak naponkint kiadni köteles. 1 5. Az állatok számára szükséges anyagok iránt a gazda minden hó elején a szükségletet utalvá­nyozás végett a választmánynak bejelentendi. 7. Az ál­latokról pontos jegyzéket vezetend, s bármily változá­sokról a választmánynak, sürgős esetekben pedig az el­nöknek vagy alelnökök egyikének jelentést teend.­­ 7. Az általa erélyesen beszedendő részletfizetéseket a társulati pénztárnoknak köteles átszolgáltatni. — 8. 600 forintnyi biztosítékot köteles letenni. — 9. Elbo­­csáttatása vagy visszalépte esetére az általa kezelt tár­sulati vagyonról pontos végszámadást köteles benyúj­tani, s a 600 ftnyi biztosíték csak akkor s annyiban fog kiszolgáltatni, ha és a mennyiben számadása a vizsgá­latnál helyesnek fog találtatni. ^ Erdélyi Is­rel*. Az erdélyi gazdasági egyletnek f. hó 2-kán gr. M­i­k­ó Imre Ő­sunga elnöklete alatt tartott választ­mányi gyűlésében egyik jelentősb tárgy volt a maros­vásárhelyi m. kir. tábla folyó év sept. 2-ától kelt 868. urb. számmal jegyzett átirata és ennek kíséretében az alsó úrbéri bíróságoktól felkért azon helységek jegyzéke, melyekben a tagosítás már részint keresztül­vitetett, részint az ebbeli munkálatok folyamatban, vagy csak a kereset­levelek vannak beadva, azon ész­revétel megtételével, hogy nemes Háromszék törvény­széke előtt a tagosítás csak Miklósvár helységét illető­leg indíttatott meg; de erre, valamint a nemes Maros­szék id. törvényszéki kimutatásában foglalt helysé­gek iránt beadott keresetekre nézve is, az illetékesség kérdésében még határozat nem keletkezett. Alsó-Fejér megye abrudbányai, nemes Csik- és Udvarhely szék, nem különben Fogaras és Naszódvidé­­ke törvényszékei előtt pedig eddig elő tagosítási ügy nem fordult elő.­­ A kimutatás szerint keresztülvite­tett a tagosítás 1848. előtt és után: Alsó-Fej­érmegyében 5 helységben; fo­lyamatban van 20 helységben. B­e­­­s­ő-Sz­o­lnok megy­é­b­e­n : 3 helység­ben ; folyamatban van 64 helységben. Dobokamegyében: az úrbéri nyilt parancs megjelenése előtt: két helységben. Hunyad megyében: 4 helységben, folya­matban van 8 helységben.

Next