Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-22 / 243. szám
lásával Magyarország a'lanylomást mielőbb mégkezdhesse!t Kik egyébiránt alattvalói hódolattal és legmélyebb alázatossággal öröklünk. Kelt az 1865. évi oct. 10-én Zombor sz. kir. városban tartott bizottmányi ülésünkből. Cs. és Apost. kir. Felségednek megalázatosb s örökös hüségü alattvalói: Bács-Bodrogh megye közönsége.“ Követválasztási mozgalmak. Liptómegye, October 14. E hó 12-én Liptómegye alsó-rózsahegyi választókerületének lakossága bebizonyító, miszerint az előbbi országgyűlési képviselői választásoknál tanúsított egyetértés nála jelenleg is honos. Madocsányi Pál trencsénmegyei volt főispán s Liptómegyének hajdani nagyrabecsült s szeretett első alispánja tiszteletére ötszáz egyénnél több választó és pedig az ezen kerületben találtató két mezőváros, s a helységek majd mindnyájának lelkészei s elöljáróságai, a nemesség, tisztviselők, városi polgárság, s számos turkolák Madocsánban megjelenvén, köztiszteletünk tárgya fötisztelendő alesperes s czimzetes kanonok Dankó András jeles szónoklatával az országgyűlési képviselőség elfogadására megkerestetett, melyre az ünnepelt, Felséges királyunk, s hazánk éltetése után, Liptóban rég nem hallott szivreható beszédével az iránta jelenleg is nyilvánuló bizodalmát megköszönvén, kijelenté , hogy ennek hazánk e válságos időszakában, a jogmegőrzés, de mások jogai tisztelése alapján is megfelelni szent kötelességének ismerendi. Megjegyzendő még, hogy szerénységéről ismert 1861-ki volt képviselőnk Rakovszky Mór, az említett alkalommal oda nyilatkozott , miszerint a küszöbön álló országgyűlés szeretett hazánk új aeráját képezendvén, a képviseletet avatottabb kezekben látni nagy örömére szolgál. Többen. Bereghszászról a „P. N.“ azon biztos értesülést veszi, miszerint az ottani választókerület választói Lónyay Menyhértet jelöltül szólítván fel, ő e bizalmas meghívást elfogadta, s egyhangú megválasztatása bizonyosnak tekinthető. Lónyay Menyhértnek budai jelöltsége tehát ezáltal önmagától megszűnik. Beregh megyének munkácsi kerületében Eötvös Tamás, az 1832/6 és 1861 -ki országgyűlések tagja az egyik jelölt, ellenjelöltje Deskó esperes, a felvidéki kerületben Pásztéli, a kászonyiban : Bay Ferenc és Buday Lőrinci a jelöltek. Érsekújvárról ugyan e lapot értesítik, hogy azon kerület csaknem összes értelmiségének, továbbá a kereskedői és iparos, valamint a helybeli és vidéki földmivelői osztály jelentékeny részének követjelöltje a kereskedelmi és pénzügyi téren kitűnő szakképzettségéről ismert Conlegner Károly, iparegyetemi tanár s a pesti iparbank alelnöke, Érsekújvár szülöttje. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Dees, oct. 6. E hó 5-én tartatott meg B.-Szolnok megye bizottmányi ülése. Főispán Weér Farkas úr ő maga nyitotta meg az ülést, beszédében kiemelvén mindenekelőtt, miszerint egy abnormis helyzetből teljesen correct állásba rögtön visszalépni lehetetlen; aztán igy folyt atá : uraira, e szitkon, melyet elfoglalok, nem tagadom — sajátságos helyzetben találom magamat. Csakis külszínét tekintve az állapotnak, mintha azon helyzetbe léptem volna vissza, melyből 1861-dik december 31-kén kiléptem. Azonban lényegébe tekintve a dolognak, a különbség is lényeges. Ezen 9 havi időköz, mely alatt egy alkotmányos szereplésre valánk felhiva és a mely lefolytának részletei által válik érdekesebbé s egyszersmind tanulságossá, a tisztelt megye előtt eléggé ismeretes. Folytonos, olykor a kisszerüségig törpült gáncsoskodások után, amik a megkezdett alkotmányos élet lendületét zsibbasztani igen, de ellankasztani nem tudok, megérve látszott az időpont, melyben különösen Erdély alkotmányára az elenyésztetés ítélete kimondathassák. Kimondatott a visszatérés a néhány hóval előbb visszaigért, de alig visszaállított alkotmánykezdeménytől a kormányzat azon absolut rendszerére, melyet előbbi 13 évek alatt kiteröltetett kísérletek legszigorubb következetessége sem menthető meg a meghiúsulástól, és a melyet magának Ő Felségének bölcs meggyőződése, mint ez eltévesztettet, már elkárhoztatni méltóztatott, de a melyre visszatérés vészteljesebb szándék előjelei alatt intéztetik el, midőn szentesitett törvények helyébe egyoldalulag előszabottak tolattak fel, már nem a teljhatalom korlátlan jogaival, hanem az alkotmány biztosítására törekvés czéljaival indokoltatva. Ez volt Nádasdy gróf kanczellárrá fellépésének első remeklése. A helyzet leplezetlenül volt feltárva, ilyennek ismerte el tiszttársaim nagy része, kiknek idő szerint rövid, de a nehézségek súlya és kényessége arányában elég hosszú időszak alatt tanusított buzgalmuk, áldozatkészségükért, s azon eredményekért, amiket annyi akadályok daczára felmutattak, köszönetemet nyilvánítani mostanig, mondom, nem lehete. Elhatározásunk a helyzet kifolyása volt. És ime, uraim, azon rendszer most is áll, és én ismét e főispáni széket foglalom el. Nem tartozom azon taniskolájához, mely szerint a czél szentesíti az eszközt. — Azt vallom, hogy a politika nem nélkülözheti az erkölcsi jellem azon feltételeit, melyek műveinek becset, méltánylatot, s általuk támaszt nyújtsanak czéljai biztosítására. Az állapot, melybe juttattunk, anomál, abnormis; az ellentétek, a szervezett polgári viszonyok, úgyszólván, nem-tételének állapota. A közigazgatási összes rendszer nem egyéb, mint csakis kezelés, befullasztva a formaságok tömkelegébe; élettelen tengődés és eredményt felmutatni nem képes szünet nélküli vajúdás : sysiphusi sziklatőkének hasztalan gördítése. Feltűnőnek tetszhetik, hogy a közügyeknek ezen ága az, melyet a jelen, az alkotmány helyreállításával megbízott magyar kormány is, rögtön megszüntetéssel változtatni óvakodik. Én egy szükséges helyreállított rosznak sem tartom , sőt egy rosznak, mely e helyen még roszabb. De nem tagadhatni, hogy múltja van, a mely jelen viszonyainkkal összefüggésben áll; azonban jövőjének napjai, ha Isten rásegít, s ha mi magunk higgadtan törekszünk a fő czélra, megszámlálvák. Vegyük megnyugtatásul, hogy az alkotmány magasabb szempontjai léptek helyette előtérbe és királyunk Ő Felségének legmagasabb kezdeményezése által hozattak szőnyegre. Az alkotmány eljátszás rabulistai tanát királyi szó semmisítette meg, feleleveníthetetlenül. Szent István koronájának egysége királyunk, egyszersmind Austria Császára által jön kimondva, és a hozzá tartozó országok gyűlése már kevés hetek múltával beállandó határnapra kitűzve, kihirdetve, melyen a hű népek önkéntes beleegyezése által oldassanak meg ama nagyfontosságú kérdések, melyek honunk alkotmányát biztosítván, e honban a polgári viszonyok békéjét, törvényes rendet, haladást, a birodalom másik felével egyetértést, testvéri érdekek őszinte és rendezett viszonyait állítsák be. Ily czél van kitűzve, és magától a tróntól proclamálva. Ennek valósításához járulni vagyunk felszólítva. Ha kötelesség a közügyekben részvételtől félreállni, midőn a tevékeny részvét a polgár és honfi kötelességérzettel ellenkezésbe jön, ha vannak esetek, melyekben a visszavonulás védelem , ne feledjük másrészről, hogy az áldozatok közt, amiket az egyén a közjónak hozni tartozik, a legkönnyebben teljesíthető. Terhesebb, de ép oly elengedhetetlen kötelesség előállni, midőn a hon javára munkálás órája ütött; midőn megnyílt az alkalom a meggyőződés teljes nyugalmával vehetni részt egy nagy érdek előmozdításában, és kötelességérzet sugallja, mindazon tehetséget, erőt, készséget, a melylyel bírunk, a melyre képesek lehetünk, legyen az bármi csekély, csak tiszta és őszinte, — a hon szolgálatára áldozni. Szabad a tér, mely a legitim jog méltánylása mellett, a kibékülésre vezet, stb., igy szól a király népeihez. Foglaljuk el ezért azon bizalommal, a milyennel a királyi szó van intézve hozzánk. Kisérjük a kormánynak lépteit figyelemmel, s mig intézkedéseiben azon következetességet folytatandja, a czélra törekvést tanusitandja, a miket eddig követett : támogassuk bizalmunkkal, támogassuk hozzájárulásunkkal tényekben. Élményeink megtanítottak óvatosakká is lenni, és ez közügyben a polgár kötelességeinek egyike, amit mi, hiszem , nem fogunk kisszerű kötekedésekben, a czélnak tévesztésével alkalmazni. — Önkéntesen és szabadon egyezkedő Felek állunk szemben; alkotmányos jogainkhozi hűség, de méltánylata a másik fél jogainak is, — őszinteség és higgadtság tüntessék ki akaratunk tisztaságát.“ Egyletei* és intézetei*. A Sz. István-társulat f. hó 19-ki nagygyűléséből Somogyi Károly kanonok úr elnöki jelentése folytán a következő adatokat emeljük ki: Az áldásdús társulat anyagi viszonyai egészen kedvezők ; az évi bevétel és kiadás közti kellő arány viszsza van állítva; a társulat minden kiadásait fedezni bírja, nemcsak, de az elköltött alapítványi tőkék viszszaállítására múlt évben már 4734 frtot tehetett a takarékpénztárba (mely összeget az ez évben hasonló czélra fordítandó tőke remélhetőleg megközelíti). Hogy daczára a pénzszűk és mostoha időknek, tagdíj fejében a társulati pénztárba nagyobb összeg alig folyt be mint éppen tavaly, i t. i. 20,085 frt 29 kr, mig annakelőtte a legtöbb tagot, állítólag 8564-et számitó években is, nevezetesen 1861-ben 15,600 frtot, 1862-ben pedig 8700 tag mellett 16617 frtot tön „a hagyományokkal együtt“. Csak is ezen, a tagdijakhoz adott „hagyományok“ okozták 1857-ben, mikor az Erzsébetalbum megjelent, hogy a bevétel 21,383 frtra s a következő 1858-ban 20,218 ftra fölment. — Mig a múlt nagygyűlés alkalmával az ügynökség megszüntetése felől lehetett szó, ma a társulati könyvárus megtartása vétethetik, mint a választmányi gyűlésben már vétetett is, kérdésbe. Ma a külön könyvárus a társulatra nézve fölöslegesnek látszhatik, miután az ügynökség csalhatlan számokban képes kimutatni, hogy az évi összes forgalomnak több mint háromnegyed részét kezei közt tartja. M. é. ápr. hó 1-ső napjától fogva ugyanis f. évi sept. végéig az ügynökségben készpénzért eladatott 52,219 kötött és 115,982 kötetlen, összesen 168,201 könyv; mig a társulati könyvárus által mindössze csak 56,334 darab vitetett el. S mig az ügynökség ama könyvek egész árát, a szent képekkel együtt, 25,048 frtot s 35 krt szolgáltatott közvetlenül a társulat pénztárába , azalatt könyvárusi után csak 8312 ft és 46 kr jött be, nem is azonnal mint természetes, de nem is egészen, mivel a hátralék ezreket tesz. E javult állapotot a társulat ügyeit másfél éven át oly kitartó, benső részvéttel, annyi türelem-, munkaszeretet- és belátással, oly bölcs mérséklettel vezető igazgató-választmánynak kell köszönni, mely, a vele minden erőből közreműködő tisztviselőkkel együtt, számos bizottmányokra oszolva, sok időbe kerülő, nem kis munkával törekedett a társulat állapotán javítni, s azt minden kül- és belviszonyait illetőleg rendezni. Az ügynökség és könyvvitel rendezve, a tagok számát kimutató könyv elkészítve, a számadások 1864-ig bezárólag átvizsgálva, a könyvtár lajstromozva s a tagok használatára megnyitva, az encyclopaedia ujbólmeginditása munkába véve, a népies iratok kiadása megkezdve, — mind ama bizottmányok gyülésezéseinek következtében,melyekre a társulat reorganisatiója, az ügyvizsgáló bizottmány elfogadott javaslatainak nyomán, bízatott. Csak a „korkérdések“ eszméje nem mehetett át a valósulás ama stádiumába, melyben az e nemű iratokat a múlt évi nagygyűlés is örömest látandó. De megtörténik ez is, mihelyt a társulat megkezdett többrendű nagy vállalatainak néhányát legalább befejezte, s így egyebekre is szabadabb kezet és tért fog nyerni. Jelenleg a társulatot korábbi köteleztetések tartják fogva , s tevékenységében a már régebben felvállalt kiadványok egymásutánjának törvénye szabályozza. Nagy jót tesz a társulat, ha oly, különben igen hasznos, sőt szükséges munkákat ad ki, melyeket egyes vállalkozók nem találnak akár erejükhöz mért, akár haszonhajtó igyekezetnek. Ilyen, honunkban főleg, legtöbb, erkölcs-vallási művelődést és kath. meggyőződést előmozdító , szilárdító munka. A társulat köteleztetéseinek megfelel, daczára az egri nyomda irányában lerótt nagyobb tartozásoknak, a megcsonkult alapítványi tőkék kiegészítését is megkezdhette, s e mellett az eladásra szánt könyvek készletét — sok ezerre menő nem-kelendők eltávolítása után — annyira emelte, hogy míg az 1863-diki October 27-én felvett leltár szerint, tehát 2 év előtt, „a társulati raktárban találtatott 232,463 példány könyve, jelenleg ugyanott 102,844 kötött és 224,929 kötetlen, vagyis összesen 327,773 könyv található. A társulat vagyona tehát, a szaporaségben tett szolgálatainak elismerése mellett a főbirói teendőktől felmentetett. — Somsich Pál tisztelt hazánkfia közelebb özvegy László Györgyné, született Schneider Borbála úrnőt vezette oltárhoz. Az esküvő a belvárosi plébánia-templomban egész csendben, csak a legközelebbi rokonok jelenléte mellett ment végbe. A pesti vízvezetés ügye végre úgy látszik, a biztos valósulás stádiumába lép. Legalább a „P. L.“ azon jó hírt hozza egy hozzá érkezett távsürgöny nyomán , hogy Langrand-Dumonceau úr kész a vállalathoz szükséges tőkét előteremteni. A szürethez való előkészületek az egész Hegyalján már mindenütt legjavában folynak; maga a szüret is a legközelebbi napokban veendi kezdetét. — Hölgyeink uszályos ruhái oly gyuanyagot rejtenek, melynek kevés kell, hogy esetleg nagy szerencsétlenség okozója legyen. Ezért bölcsen téve a bécsi rendőrség, hogy rendeletet adott ki, mely szerint az égő szivarokat és gyufákat az utczán vagy közhelyeken — minthogy a járókelők személyes biztosságára veszélyt hozhatnak, 6 hónaptól egy évig terjedő fogság, vagy 5—500 főig menő birság terhe alatt eldobni nem szabad. I. Közlemény azon tárgyakról, melyeket az alábbnevezett t. ez. hölgyek és urak a pesti szegény -gyermekkórház javára rendezendő sorsjátékra nyereményeküt ajándékoztak. Az 1-től a 18-dik számig lesznek ezüst nyeremények 4000 fittól 150 ftig való értékben ; 19. szám : gróf Batthyány Lajos özvegye fekvő eb-alaku levélnehezéket alabástromból; 20. ugyanaz vadkan-alakú levélnehezéket alabástromból; 21. Köszeghy Szeráfin k. a. Pécsről virágos falikosarat; 22. Ürményi József történeti festményt Mátyás király házi köréből Molnártól; 23. Rőser Miklósné torony-alakú éjilámpát porczellánból aranyozásokkal; 24. ugyanaz díszesen aranyozott poharat; 25. Kubinyi Ágoston diszes kávélándzsát; 26. ugyanaz 6 pár csemege-étszert; 27. ugyanaz rézzel kivert sétabotot; 28. ugyanaz szintilyen botot; 29. ugyanaz szintilyen botot; 30. Dávid és Kurz diszemlékkönyvet; 31. ugyanazok diszes levélpapírokat és borítékokat disz-skatulyában; 32. ugyanazok szintilyen skatulyát; 33. Czanyuga Józsefné Arany János költeményeit diszkötésben. — A további nyereményekül szánt tárgyakat szíveskedjenek a gyermekkórház t. ez. jótevői az alulírotthoz (lakása: múzeumi épület, 13. számú ajtó), ki a sorsjáték rendezésével megbizatott, beküldeni. Pesten, 1865. oct. 18-án. Czanyuga József, pénztárnok. — Grün J. M. jeles hegedűművész szerdán nov. 1-jén, szombaton november 4-kén és szombaton nov. 11-kén délután 1 25 órakor tartja kamarai hangversenyeit a vigadó kisebb termében, Kuller Mária kisassz., Deutsch V., Huber J., Krausz E., Saphir K. és Stocker E. urak szíves közreműködése mellett. Műsorozata a következő : Szerdán november 1-jén : 1. Quartett (G dur) Haydn. 2. Sonata (A-dúr) zongora s hegedűre Mozart, (zongora Kuller Mária k. a.) 3. Quartett (E-moll 8. sz.) Beethoven. 4. Suite (E-dur) J. S. Bach, a) Praeludium, b) Menuetto, c) Gavotte. — Szombaton november 4 kén : 1. Quartett (A-moll) Schubert. 2. Trio (C-moll) Mendelssohn (zongora Stocker E. ur.) 3. Quartett (A-dur) Schumann. — Szombaton november 11-kén : 1. Quartett (Es-dur) Volkmann. 2. Sonata (96. mű G-dur) Beethoven (zongora Deutsch Vilmos ur.) 3. Quartett (Es-dur) Mozart. 4. Rondeau brillant (H-moll) Schubert. A zongora Beregszászy ur műintézetéből való. Bérletjegyek mind a három hangversenyre és pedig körszék 7 ft 50 kr, számozottszék 5 ft, valamint egyes jegyek: körszék 3 ft, számozottszék 2 ft, beléptijegy 1 ftjával kaphatók a műkereskedésekben, valamint az előadás napján a pénztárnál. Egy pozsonymegyei galanthai földbirtokos H-th R. f. hó 16-án puskáját a szabadban kilővén, a golyó a kert ajtaján hatolt keresztül, s épen ott mulató nejét oly szerencsétlenül találta, hogy a legott meghívott orvos a szegény nő életben maradására semmi reményt sem nyújthatott. Huth annyira szívére vette elővigyázatlanságának gyászos következményét, hogy újabb szerencsétlenség elkerülése végett a lőfegyvert tőle el kellett venni. Tegnapelőtt esti 9 óra után egy pár ó máséból élő egyéniség betört a pesti rakpart-építési irodába, s az ott talált 30 ftnyi készpénzt, s mintegy 100 ftnyi értékű ruhaneműt összeszedvén, épen a kerítésen át menekülendők voltak, midőn az őr által észrevétetvén, üldözőbe vétettek. Sikerült is az egyiket elfogni, s igy valószínűleg a másik jó madár is, kinél a pénz van, kézre fog kerülni. — Az „Erdészeti Lapok“ újabb füzete következő közhasznú és érdekes tartalommal jelent meg : Közgazdászati eszmetöredékek az erdészet köréből. A viszonylagos erdőtalaj téves használatának lehetnek-e a közjólétre nézve lényegesen káros következményei? Hazánk államerdeinek eladásáról. Az erdőgazdaságba avatkozásnak jogos és nem jogosult okairól. A magyar alföld futóhomokjának beerdősítése. Hogyan lehet régi épületekben a tölgyfát a szelíd gesztenyefától megkülönböztetni. A tűlevelű fák száma. Észrevételek a községi erdők kezelésére nézve. Fehér rókák. A tantárgyak és tanórák beosztása a selmeczi erdészeti akadémián. Az osztrák birodalomban fekvő bányakincstári erdők tiszta jövedelme. Buda-Pesten — mint már tegnap említik — jelenleg 66 időszaki lap jelenik meg. Közöljük most azok neveit is az illető nyomdák megjelölésével. Erich Gusztáv nyomdájában nyomatnak: „Bolond Miska“, „Fővárosi lapok“, „Hazánk és külföld“, „A hon“, „Hungária“, „Ifjúság lapja“, „Katholikus néplap“ , „Katholischer Christ“ , „Kertész-gazda“, „Kraján“ , „Magyar gazdasszonyok lapja“ , „Pesti Hírnök“, „Pesti Napló“, „Pest - Ofner Localblatt“, „Politikai hetilap“ , „Üstökös“ , „Vadász és Versenylap“ ; Heckenast Gusztávnál: „Falusi gazda“, „Képes újság“, „Magyar gyermekbarát“, „Magyar sajtó“, „Politikai újdonságok“, „Regélő“, „Vasárnapi újság“ ; Khór Gyulánál: „Családi kör“, „Orvosi hetilap“, „Pester Lloyd“, „Medicinische Presse“, „Zenészeti lapok“ ; Trattner Károlyinál: „Concordia“, „Gyógyszerészi hetilap“, „Népbarát“ ; az egyetemi nyomdában: „Dodatak“, „Gyógyászat“, „Pest-Budinski vedomosti“, „Skolski list“, „Sürgöny“; Kocsi Antalnál: „Egészségi tanácsadó“, „Família“, „Gazdasági lapok“, „Népkertész“, „Religio“, „Törvényszéki csarnok“, „Umoristula“ ; Vodianer Fülöpnél: „Idők tanúja“, „Magyar jogtudományi hetilap“, „Tanodai lapok“, „Zwischenach“ ; Kertész Józsefnél: „Iskolai kistükör“, „Nefelejts“, „Pesti hölgy-divatlap“, „Der Salon“, „Ung. Fremdenblatt“; Engel et Mandellónál: „Magyar gyorsíró“, „Protestáns egyházi és iskolai lap“; Poldini Edénél: „National Herren Modejournal“, „Nemzeti férfidivatközlöny“; Fanda Józsefnél: „Pester Nachrichten“, „Új korszak“ ; Noseda Gyulánál: „Die Schwalbe“; Polsák G.-nél: „Pester Sonntags-Zeitung“; Hummel Gottliebnél: „Der Glaubensbote“; Gyuran Józsefnél: „Házi kincstár“, „Magyarország és a nagy világ“. A Cholera elleni szer. Dudarról a következő szíves közlést veszszük: „Fájdalmasan olvasom a lapokból, hogy a cholera-esetek miatti halálozások mindinkább szaporodnak, a külföldön, főleg Franczia- és Olaszországban. — Én ez érdemben gyökeres és rögtön segítő gyógyszert tudok, melyet már egy alkalommal 1861-ben közöltem a „Vasárnapi újságban“, de úgy látszik, feledésbe ment, pedig csak eddig is sok ezer embert megmentett volna a kínos haláltól. A gyógyszer következő: Midőn már a betegre rá jöttek a gyomorgörcsök, s erős székürülése van, nyers tormát rágjon, s ugyancsak nyers reszelt tormát kössenek a gyomorra, s a nyavalyának 5—10 percz alatt vége, s csak némi csekély seb marad hátra, mit a gyomron a torma felmar. Óhajtandó volna ezt mielőbb a franczia követséggel közölni. ,Tapasztalásom után ajánlom e szert, engem 1849- ben Ó-Szőnyön, (hol százan kint haltak a cholerában), midőn már görcsös vonaglások közt a földön hevertem, s mindent összerágtam kínomban, s barátim is csak az ablakon mertek benézni hozzám, — egy öreg koldusnő a fennirt gyógyszerrel s módon hozott vissza 5 percz alatt az életre s minden bajomnak rögtön vége lett. Többire lelki testi állandó jók kívánása után vagyok. szerkesztő urnak alázatos szolgája Mátis Ferencz, ref. lelkész.A dott pénzbeli bévéül mellett, nem fogyott kész könyvek tekintetében sem. A pénztárnoki számadás szerint a pesti takarékpénztárban (oct. 16-án) kamatozott 7964 forint; nemzeti kölcsön-kötelezvényekben kirt 1365 ftot; magyar úrbéri kötelezvényekben 5565 ftot; magánosoknál kölcsönözött 7172 ftot és 50 krt; pápai államkötelezvényben birt 200 frankot s igy összesen 22,066 ftot és 50 krt o. é. és 200 frankot. Holott ezelőtt 2 évvel a vagyon összesen 15,937 ft 50 krt és 200 frankot tett , habár ezen számadások bezárásakor, October 16-kán a már utalványozott, de még kifizetetlen számlák 2480 ft 58 krt tőnek — mi tehát a társulat terhére esik — „Kath. Néplap“ nyomtatására pedig 650 ft 60 kr lesz az év végéig forditandó , mégis e tartozás tetemesen kisebb, mint azon tőke, melyet a Szentirásnak illetményben adandó s már kifizetett ívet képviselnek. Az alelnöki jelentés többi adatait közelebb. A tegnapelőtti jelentésünkben említett, a pesti állatkertnél alkalmazott ideiglenes gazda számára kiadott vasitás következő pontokat tartalmaz: 1. Az ideiglenesen alkalmazott gazdának kötelessége arról gondoskodni, hogy az állatkert kerítése s a benne lévő fák és épületek meg ne sérüljenek, mi végre a felállítandó őrök nőkie alárendeltetnek; köteles továbbá a kertben eszközlendő építkezésekre és parkírozásra, nemkülönben az állatokra felügyelni, — a hátralévő részletfizetések beszedését eszközölni, szóval a választmány határozatait pontosan teljesíteni.— 2. §Tartozik minden, kezelésére bízott anyagokról, szerszámokról, s egyéb ingóságokról a választmány által megállapítandó minta szerint leltárt vezetni, s azt a választmánynak havonkint bemutatni. — 3. A leltár s a számadások rendes és pontos vitele felett a választmány őrködvén, az magának e felöl betekintés által bármikor meggyőződést szerezhet. — 4. A társulat birtokában lévő s leltár mellett átadott állatokra a főfelügyelet szintén az id. gazdára bizatik, ki az állatok etetésére és ápolására szükséges anyagokat az alválasztmány közbejöttével megszerezni, megőrzeni, kezelni, s az illető ápolóknak naponkint kiadni köteles. 1 5. Az állatok számára szükséges anyagok iránt a gazda minden hó elején a szükségletet utalványozás végett a választmánynak bejelentendi. 7. Az állatokról pontos jegyzéket vezetend, s bármily változásokról a választmánynak, sürgős esetekben pedig az elnöknek vagy alelnökök egyikének jelentést teend. 7. Az általa erélyesen beszedendő részletfizetéseket a társulati pénztárnoknak köteles átszolgáltatni. — 8. 600 forintnyi biztosítékot köteles letenni. — 9. Elbocsáttatása vagy visszalépte esetére az általa kezelt társulati vagyonról pontos végszámadást köteles benyújtani, s a 600 ftnyi biztosíték csak akkor s annyiban fog kiszolgáltatni, ha és a mennyiben számadása a vizsgálatnál helyesnek fog találtatni. ^ Erdélyi Isrel*. Az erdélyi gazdasági egyletnek f. hó 2-kán gr. Mikó Imre Ősunga elnöklete alatt tartott választmányi gyűlésében egyik jelentősb tárgy volt a marosvásárhelyi m. kir. tábla folyó év sept. 2-ától kelt 868. urb. számmal jegyzett átirata és ennek kíséretében az alsó úrbéri bíróságoktól felkért azon helységek jegyzéke, melyekben a tagosítás már részint keresztülvitetett, részint az ebbeli munkálatok folyamatban, vagy csak a keresetlevelek vannak beadva, azon észrevétel megtételével, hogy nemes Háromszék törvényszéke előtt a tagosítás csak Miklósvár helységét illetőleg indíttatott meg; de erre, valamint a nemes Marosszék id. törvényszéki kimutatásában foglalt helységek iránt beadott keresetekre nézve is, az illetékesség kérdésében még határozat nem keletkezett. Alsó-Fejér megye abrudbányai, nemes Csik- és Udvarhely szék, nem különben Fogaras és Naszódvidéke törvényszékei előtt pedig eddig elő tagosítási ügy nem fordult elő. A kimutatás szerint keresztülvitetett a tagosítás 1848. előtt és után: Alsó-Fejérmegyében 5 helységben; folyamatban van 20 helységben. Beső-Szolnok megyében : 3 helységben ; folyamatban van 64 helységben. Dobokamegyében: az úrbéri nyilt parancs megjelenése előtt: két helységben. Hunyad megyében: 4 helységben, folyamatban van 8 helységben.