Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-27 / 247. szám

347. m. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten 9­­­8 - i Pál papirkereskedés­ben (hatvani-utcan, a d­. kir. postahivatal melletti sarokban). Káziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­­■fiinktől fogadtatnak el._______________________ SÜRGÖNY. Hason.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért S kr., kétszeri hir­detésért T kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért G kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban és Ham­­burg-Altenában Baasemteln és Voller; Hamburgban Türk,­holm Jakab; Lipcsében Bügler­lügen és Borg urak. Buda-Pest, Péntek, October 27.1865. Előfixetési árak : Naponta! póttal sajtkfű­déste, Budapesten bitből hordva. Égési évre........................*0 frt. Égési évre . . . , I­ írt­­ ki. Félévre .............................10 . Félévre , Negyedévre • • • • , * . Negyedévre . . . , 4 . 10 . HIVATALOS RÉSZ. Törvény 1§65. oct. l§-ról, a fehér répábeli czukor-termelés megadóztatásának jövőbeli módja iránt; érvényes az egész birodalomra, Dalmátia kivételével. Vonatkozással 1865. sept. 20-ki nyiltparancsomra, rendelem, a mint következik : 1. sz. A fogyasztási adó a fehér-répábeli czukor­­termeléstől, 1865. dec. 1-től kezdve, a mű­készülékek műveleti képessége, s alkalmaztatásuk időtartama sze­rint lesz befizetendő, s az eziránti eddigi törvények s szabályok ugyanezen időponttal hatályon kívül fognak lépni. Csupán azon ayonan üzletbe helyzendő répaczukor­­gyárakkal, melyek a czukortermelésre friss répák pál­­lasztását alkalmazzák, vagy szántott répát dolgoznak fel , azon időpontig , melylyel művelet­képességük alapjai kinyomozhatók, kell az eddigi szabályok sze­rint bánni. 2. Cz. Az alkalmazott nedv-nyerészi készülékek különbszerűsége szerint, minden gyár művelet-képes­sége meghatároztatik : a) Ha friss répák sajtolási eljárás segélyével dol­goztatnak föl, egy oly minimal-fokmérő alapján , mely a lehető sajtolások számát a sajtok mérve, s hatályá­nak különbsége szerint szabályozza, s az illető köze­lebbi határozatokkal a mellékletben ide van csatolva; b) centrifugok alkalmazásánál, 7 bécsi mázsával, minden centrifug rosta­lapjának négyszög lábjától, min­den 24 órára; e) friss répák pállasztásánál, valamint szárított répák földolgozásánál a középszámítási répa-súly sze­rint, a­mint az, a hivatalosan ellenőrzött mérlegelés szerint, a legközelebb megelőzött termelési időszak­ban, minden 24 órai munkanapra nyilvánult. 3. Cz. Az e szerint egy-egy napra, különbség nél­kül megállapított, s a bécsi mázsák szerinti répa­súly­ban kifejezett művelet-képesség alapján, a termelési időszak minden egyes hónapjára, mindegyik gyár mű­velet-képessége ama répa-mennyiségnek az illető nap­tári hónap napjai számávali szorozása által számit­tatik. 4. sz. A mindegyik gyártól havonkint lefizetendő adó-általány tüstént kiderül az illető hóra kinyomozott répa­súlynak szorozásából, a répa-súly bécsi mázsái szerint kimért illetéknek s az ahhozi 30 pre­es rend­kívüli pótléknak jelenleg törvényes érvényben fönnálló öszletével. 5. sz. Az üzletnek oly teljes szünetelésénél, mely szakadatlanul egymásra következő 24 óránál tovább tart, a havi adó­általánynak a kiderített szünet idejé­nek megfelelő része azon feltétel alatt számíttatik le, vagy illetőleg téríttetik vissza, ha a folyvásti üzlet be­állott akadálya fölött a pénzügyi hatóságnál, vagy a legközelebbi pénzügyi közjegnél két példányban írás­beli jelentés létetett, s az e végre kiküldendő pénzügyi közleg által az üzlet­szünet kezdetének, valamint meg­szűnésének időpontja hitelesen constatk­oztatott. A jelentés egyik példánya, az átnyújtás megerő­sítésével, a félnek tüstént visszaszolgáltatandó. 6. sz. Hat héttel a termelési időszak kezdete előtt, s legkésőbb aug. 1-ig, — az 1865. évre nézve ki­vételesen legkésőbb 8 nappal ezen törvény kihirdetése után, — minden répaczukor-gyártól az elöljáró pénzügy­kerületi hatóságnál, illetőleg a pénzügyi fölügyelőnél a helyiségek s mü-készülékek pontos jegyzéke lesz két példányban átnyújtandó, minden létező nedv-nyerési készülékek pontos leírásával, különösen centrifugok­­nál a rosta­lap térmértékének kijelölésével, nedv-saj­tóknál a sajtó-lemez széle­­s hosszának kijelölésével, vagy sajtó-halmaz alkalmazásánál a présrudakon belüli prés­lapnak, valamint minden egyes prés magasságá­nak, továbbá a választó üstök számo­­s térfogatának, s a legözölögtetési készülékeknek kijelölésével, melyből egy, hivatalos megerősítéssel ellátott példány a gyár­­vállalkozónak fedezete végett visszaszolgáltatik. Továbbá minden sajtónál kijelölendő, ha vájjon az emberi kezek, vagy pedig állati-, víz-, vagy gőz­erő által hozatik-e mozgásba, ha vájjon az magára lir-e szivattyúval, vagy pedig egy közös szivattyúval, egy más nedv-sajtóval, csak váltogatva ez utóbbival műkö­dik, végre ha váljon minden egyes nedv-sajtó terhelése s kiürítése táblánkint, vagy egyszerre történik-e. A pénzügy-kerületi hatóság (pénzügyi felügyelő) által eziránt hivatalos vizsgálat, s a létező mű­ készülé­kek s szerszámok kimérése s kijelölése eszközöltetik, s e fölött egy, a gyár-birtokos, vagy annak helyettese által együtt-aláírandó jegyzőkönyv fölvétele rendelte­tik el.A gyár az idő szerinti vezetőjének neve az üzlet megkezdése előtt a pénzügykerületi hatóságnál (a pénzügyi felügyelőnél) írásban bejelentendő: 7. sz. Az ily módon létrejött leírás s fölvétel a legkövesebb következő termelési időszakra is érvény­nyel bír. Ha pedig a gyár­rendezésben változás áll be, azt legkésőbb fé héttel az új termelési időszak kezdete előtt a p­ési Zölgy-kerületi hatóságnál (pénzügyi felügye­lőnél) ír­ásban be kell jelenteni, valamint a gyár­vezető árésatélyébel is m­inden változást is mindig tüstént be kell jelenteni. 8. sz. Egy egész termelési időszak alatt, minden változtatás a nedv-sajtók, vagy egyéb nedv-nyerési ké­szülékek rendezése­­s használatmódjában, valamint a bejelentett Választó-üstök s elgőzölögtetési készülékek minden nagyobbítása vagy szaporítása, 1000 ftnyi bün­tetés alatt minden egyes esetre, tiltva marad. Ugyanezen­­büntetésnek van helye, ha az üzlet a benyújtott leírás fölött a 6. czikkben említett hivata­los vizsgálat előtt kezdetett meg, s ha az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál lényeges valótlanság fe­döztetik föl, névszerint oly bevallásokban, melyek a művelet­képesség kimérésére befolyással bírnak. Az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál föl­­fedezött más valótlanságok, mint szabálytalanságok, 20—100 ftnyi büntetéssel fenyitendők. Ezen büntetések a gyár vezetőjét, — annak tulaj­donosa, vagy bérlője személyes kereskedése mellett, — sújtják. 9. sz. Miután a pénzügy-kerületi hatóság (pénz­ügyi felügyelő) a gyár kinyomozott üzlet­viszonyai alapján, írásban tudtul adá a termelési időszak mind­­egyik napjára a művelet­képesség szerint eső adó áta­­lánykészletet, a gyárbirtokos személyesen, vagy az ő felelőssége alatt a gyár vezetője, köteles legkésőbb 3 nappal az üzlet s minden következő hó kezdete előtt, az erre kijelölt hivatalnál, ama répa-mennyiség írásbeli bejelentését előterjeszteni, mely, a megállapított műve­leti képesség szerint, az illető hó tartamára földol­goztatásra jutand el, a ráeső adó átalánykészlet hozzá­csatolása mellett. Ha az üzlet a termelési időszak kezdetén nem a hó első napjával kezdődik, vagy ha annak végén nem a hó utolsó napjával záratik be, az adó átalányt ezen két hóban azon öszlettel kell kimérni, mely ezen két hónak az üzletre szánt részére esik. 10. sz. A fölterjesztett bejelentés folytán a gyár­nak egy, előnyomatott papíron kiadatott bárcza szolgáltattatik át, melyben a hónap­, napok száma, s a művelet képesség szerint földolgozás alá jutott friss, vagy szárított répa mennyisége kijelöltetik; vala­mint a kiszabás, vagy a közvetlenül történt lefizetés esetében, az ettől eső átalány-illeték átvétele megerő­­síttetik. 11. sz. Az adó-átalány az üzlet megkezdése, vagy folytatása előtt azon időpontban jár le, melylyel a bejelentés átnyujtatik. Azonban oly gyárak, melyek a megfelelő bizto­sítékot az eddig fennálló szabályok értelmében lete­szik, az esedékes illetéket hat hónap múlva is lefizet­hetik, minden átalány­részlet lejárati határideje után. A lejárt részlet­fizetéseknek a meghatározott ha­­táridőkbeni teljesítésének elmulasztása az ezen szabá­lyokban kiszabott következményeket vonja maga után. 12. sz. Valamely répa-czukor-gyár üzletét nem szabad megkezdeni vagy folytatni, mielőtt annak tulaj­donosa birtokában nincs az adó-átalány kimérése iránti hivatalos értesítésnek, s az illető hóra váltott bárczá­­nak. Ellenben ezen törvény minden más feltételének teljesítése mellett, azon körülmény, miszerint a pénz­ügyi hatóság még nem hajta végre a bejelentett mű­­készülékek s szerszámoknak a 6. czikkben fönntartott megbírálását, nem gátolja az üzlet megkezdését; csak­hogy a gyár­birtokos annyira felelős marad a mű­ ké­­szülékek s szerszámok iránt benyújtott bejelentés való­sága iránt, hogy valamely, későbbi hivatalos vizsgá­latnál constatk­ozott valótlanság esetében, az ezen törvény 13. czikkében kiszabott büntetések jönnek al­kalmazásba. 13. sz. A 12. czikkben foglalt rendelet áthágása, valamint az üzletnek a bejelentett zár­időn túl folyta­tása, vagy be nem jelentett, vagy szerkezetükben s használatmódjukban szabály­ellenesen megváltoztatott nedv­sajtók, centrifug­ok, vagy vállasztási edények al­kalmazása, — eltekintve a 8. czikkben foglalt fenyítés­től, jövedék-csonkításnak tekintetik, a­miért is a gyár tulajdonosa ellen büntetésül az illető háza, az összes meglévő mű készülékek művelet-képessége szerint eső adó-illeték négyszeres összege szabandó ki, ez utóbbi­nak lefizetése mellett. 14. sz. Legkésőbb az üzlet végéül kijelölt napon a gyár­ üzletet egyszerűen meg kell szüntetni,­­ egy, a pénzügyi hatóság által kijelölendő közseg által a fönn­­lévő nedv-sajtók, centrifug­ok, s­zállasztási készülé­keknek, a répa-szétdarabolási készülékkel (reszelővel) együtt, lepecsételés által, vagy más alkalmas módon használhatlanokká kell tétetniük. Az üzlet szándéklott félbeszakasztását a pénzügyi hatóságnál írásban s kellő időben, azaz legkésőbb 4 nappal előbb, be kell jelenteni. 15. sz. A jelen törvényben kiszabott pénzbünte­téseket soha sem szabad a megállapított legcsekélyebb észleten alul enyhitni, különösen akkor sem, ha a vád­lott kérelme folytán, a törvényszerű eljárás végrehaj­tása abban hagyatik. 16. sz. A vám-vonalon át történt czukor-kivitel­nél az illeték-megtérítés 1868. dec. 31-ig az 1864. dec. 28-ki törvényben (kir. törv. I. 313. oldal, 98. sz.) ki­szabott mérv szerint teljesitendő. 17. Cz. A fehérrépábeli czukor-termelésnek a jelen törvényben előre­ nem­ látott uj eljárásmódjait ille­tőleg, a pénzügyi hatósággal külön egyezmény lesz kötendő. 18. Cz. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy­minister bizatik meg. Bécs, oct. 18-án 1865. Ferencz József, s. k. Belcredis. k. Lariseh s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s k. Fokmérő a répaczukor-gyárakbani nedv-sajtók művelet-képessé­gének kimérése iránt. I. A minden egyes sajtó-rakományban foglalt répa­kép kiszámításának, a sajtó-magasságon kivül, a sajtó­lemeznek, vagy sajtó-halmazok alkalmazásánál a vezér­­rudak közti sajtólapnak szélességi s hosszúsági mér­veit kell alapokul venni, két bécsi hüvelyk levonása után, széliben s hosszában, s e mellett 55 köb­hüvely­ket egy font répa péppel egyenlőnek venni föl. H. A naponkinti sajtolások száma meghatároztatik : A)Hydraulicus, gőz- vagy víz­erővel hajtott nedv sajtoknál, „ l)haaz°k közül kettő-kettő egy közös szivattyú-t katik meg, vagy ürittetik ki, a következő fokmérő művel bír, váltogatva van működésben, s táblánkint ra-1 szerint: Bécsi hüvelyknyi s­a­j­t­ó­­­m­ag­a­s­s­ág mellett 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 o A naponkinti sajtolások száma : 361 60 62 64 66­ 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 5 342 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 c 324 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98­­ 306 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 ’► 1­289 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 * 272 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 é 246 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 11! 240 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 103­­ 225 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 t­ 210 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 103 105 6 196 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 mérőhöz, ha a 2. sz. alatt kijelölt feltételek közül csak az egyik van meg. B) Oly hydraulicus sajtoknál, melyek emberi-, vagy állati erő által hajtatnak, a naponkinti saj­tolások számát ama számnak 90 p r c tj­é­v­e­l kell ki­mérni, mely a félebbi (1,2,3) határozatok szerint fogna járni. A magyar kir. udv. kanczellária P­a­­­z­e­r Károly helyettes tanárt a pozsoni városi fő­reál-iskolánál, ugyanott a történelem valóságos tanárává nevezte ki. vo prusnyi pouekkai ezen iolmeronoz,­ia a megrakás s kiürítés nem táblánkint, hanem raká­sonként (egyszerre) történik, s egyszersmind a sajtó sa­ját szivattyú­művel bír, vagy pedig közös szivattyú-mű mellett egy más sajtóval egy időben működhetik; 3­­33 preznyi pótlékkal ugyanazon fok- 0 cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 17-ről kelt egfelsőbb határozatával, csernátoni Vajda Pé­­ter joggyakornokot a pesti váltófeltörvényszéknél, váltófeltörvényszéki fogalmazó czimmel, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Helyreigazítások. A „Wien. Abdp.“ szerint: az „Ostd. Post“ban a „Sentinella di Bresciá“nak oly tartalmú hite foglalta­tik, miszerint a velenczei helytartó parancsára minden szabadságosok behivattak volna. E hit egészen valótlan és semmi alapja sincs. Több lapban a magyar testőrség intézeté­nek közelebb megtörténendő újjászervezése terjesztet­vén, a „Wien. Abendp.“ jelenti, hogy tudomására e tárgy hivatalosan még nem jött szóba. ítélet az „Ost-D. P.“ sajtóperében. Az „O.-D. P.“ felelős szerkesztője a felmentési határozatot szintén f. hó 24-én kapta meg. A törvény­szék indokolja ebben eljárását, melynélfogva az „O.-D. P.“ szerkesztője Schmied József ellen sept. 20-án közcsendháborítás miatt indított perben, ennek lapja 252. számabeli „A kölcsön-kérdéshez“ czimű czikkében, a bűnt. törv. 65. és a perrendt. 198. §§-a szerinti vádat föl nem ismerhetvén, azt a vád alól fölmenteni jónak látta. Kérdéses czikk ugyanis hivatkozva az octoberi diplomára, az 1860-ik julius 17-iki legfelsőbb elhatá­rozásra (181. sz. a. t. 1.), mely szerint Ő Felsége elren­delő, hogy uj kölcsönök, kivévén a háború esetét, csak a megerősített bírák, tanács megegyezésével vehetők fel, — a febr. 26-iki patens 13-ik §-ra, továbbá az államadósság törlesztésére vonatkozóiig 1862. dec. 13- ról kelt törvény 9-ik és 13. §§-ra, — végre azon kö­vetkeztetésre jut, hogy „uj kölcsönt a bírod, tanács megegyezése nélkül, tehát a 13. §. szerint, csupán csak háború esetében lehet fölvenni.“ Föltéve, hogy a jelen pillanatban az államház­tartás kölcsön által fedezendő, és hogy a pénzügymi­­nistérium ezt a kir. tanács megegyezése nélkül akarja fölvenni, inti e czikk a ministériumot, hogy e tény az alkotmány egyenes megsértése lenne, s kifejezi a legá­­lis reményt, mely szerint ennyire nem fog jönni, mert e törvénysértés a polgárok jogérzetén s külföldi pénzüzé­rek kételyein meg fog hiúsulni ; végezetül pedig az összes ministériumot a bíród, képviselet ellenébeni felelősségre figyelmezteti. „Oly fogalmazvány“ — véli a törvényszéki íté­let, — amely a kibocsátványokat, mint a­melyekből következtetéseit vonja, teljesen idézi és azáltal min­denkinek lehetővé teszi saját véleményének képzését, mely az államkormányzatnak nem egy, már tett, ha­nem csak egy előrelátható intézkedése ellen, t. i. egy új kölcsön fölvétele iránti alkudozása ellen van in­tézve és e mellett még reméli is, hogy az alkotmánynak féltett megsértése nem fog elkövettetni, a minek egyéb­ként a sept. 20-ki cs. pátens II. czikke által éle véte­tett el, — nem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy az államkormányzat egy közege ellen a b. t. 300. és 65. §§-ai szerint izgatással vádoltassék; maga a föltevés, hogy a ministérium az alkotmányjogban még nem eléggé tájékozta magát, arra mutat, hogy ez nem rész­­akaratú, de komoly tanács volt; és a bár mértéktelen zár­frázisok inkább a kedélyek ingerültségéről tanús­kodnak az alkotmányválság idején, a­mi később an­nak egy részbeni felfüggesztését téve szükségessé, mint­sem részakaratú érzületről, mely az államhatóságot jobb meggyőződése ellenére alkotmánysértéssel vá­dolná. Egyébként tekintetbe veendő, hogy az állam pénzügyi állapotával és az 1865-ki pénzügyi törvény eredményével szemben a fedezés módjának kérdése nagy fontosságu volt, és hogy a ministerium az érdek­lett köröket aziránt huzamos­ időn át kétségben tar­totta, mig végre a sept. 20-ki legfelsőbb elhatározás, — e czikk írása után nyolcz nap múlva — a több ol­dalról fölmerült aggodalmak­at eltávolitotta. A kritika többször szabadságot vett magának kételyét kifejezni a kormány valamely gyanított lépésének alkotmányos volta iránt, de az államhatóság valamely megkezdett cselekménye ellenében alkotmány­ellenességgeli vádolás esete itt épen nem forog fönn, annálfogva gyűlöletre és megvetésre izgatás sem ismerhető föl a kérdéses csikk­ben.“ Alájegyezvék : Schwarz s. k. Heysz s. k. Bibornok-h­erczeg-primás ő­siijának a követválasztás ügyében fő-megyéje pap­ságához intézett szózata. „Esztergomi fő-egyházmegyénk tisz­telendő papságának üdvöt és atyai áldást! Tudjátok kedvesim! a haza összes polgáraiban mily örömet keltett, s mindnyájunk kebleiben mily ör­vendetes reményeket ébresztett Ő Felségének az ország­gyűlést december 10-re egybehívó királyi szózata. És méltán. A legmagasb királyi rendelet ugyanis vala­mint egyrészről a legfényesebben tanúskodik a legjobb fejedelemnek nemzetünk iránti nagylelkű, ne mondjam atyai szándékáról, s hazai ügyeinket kölcsönös tanács­kozással rendezni vágyó őszinte törekvéséről, úgy má­srészről rég óhajtott tért nyit, megdöntött ügyeinket feléleszteni, bajainkat elhárítani, jobblétünket eszkö­zölni, ősi jogainkat védeni, szóval: tartós elveket léte­síteni, melyek által a birodalom többi tartományaival szorosabban egyesülve, a királyi trónnak állandóságot, az Ossim­alusának erősséget, önmagunknak pedig tel­jes biztosságot szerezhessünk és biztosíthassunk. Ha visszatekintünk azon szerencsétlen korszakra, mely 1848 óta önsúlyával nehezedett reánk; ha meg­fontoljuk a jobblétünk visszavarázslására fordított meg­hiúsult legjobb törekvéseinket; ha latba vetjük az ál­talános óhajt, melylyel hazai ügyeink jobbra fordulta után oly sokáig vágyva vágytunk: ki ne telnék el, kérdem, a legmélyebb hálával Felséges fejedelmünk iránt, ki csak nemrég mintegy véletlenül jelent meg körünkben Budán, királyi kegyelmének és irántunk, atyai szerettének szóval és tettel oly fényes tanujeleit adva; ki a kormány gyeplőit közölünk való, a nemzet általános becslésére és bizalmára méltó, s azt tettleg élvező férfiak kezeibe adá; ki végre, egybehíva az or­szággyűlést, megnyitá a törvényes tért, melyen hazán­kat jelenlegi válságos helyzetéből kiragadjuk, s maj­dani jóllétéről gondoskodjunk. De ha megfontoljuk, mennyi iparra, mennyi mun­kára, mily­eszély- és körültekintésre, mennyi mérsék­let- és becsületességre van szükségünk, hogy az emlí­tett szerencsétlen korszak romjaiból új és tartósabb épületet emeljünk, s akkor megszakadt törvényhozá­sunkat jelenlegi országgyűlésünk fonalán ügyesen és tartósan megkössük, ki fog kétkedni azon, hogy jelen országgyűlésünket a legfontosabbul és olyanul kelljen tekintenünk, melynek eredménye kedves hazánk jö­vendő végsorsa fölött fog dönteni? Ha ez eredmény, miként az Urban óhajtjuk, sze­rencsés leend, feléleszthetendjük erdődeink ősi dicsősé­gét s nemzetünk történetének legboldogabb korszakait; de ha nem,méltán tarthatunk a reánk következhető még roszabb és súlyosabb időktől. Az isteni gondviselés a nemzeteknek adni szokott pillanatokat, melyek vissza többé ne térnek, ha azok az általuk nyújtott alkalom­mal élni nem tudtak. Nagyon is érdekünkben áll tehát, hogy közelgő országgyűlésünk oly eredményre jusson, melyet egy­részről "Felséges urunk őszintén czéloz, s melyet más­részről minden lelkes hazafinak óhajtania kell, t. i. hogy a korona jogai a nemzet jogaival üdvös törvények által oly módon egyeztessenek össze, hogy a kölcsönös biza­lom visszaállításával a trón fénye mellett a haza és biro­dalom jólléte is megerősittessék. De ki nem látja be, miszerint ez eredmény leg­inkább azon egyének megválasztásától tételeztetik fel, kiket a polgárok törvényhozókul helyettesítenek ? Ügyeljünk tehát, és gondosan rajta legyünk, hogy vá­lasztásunk oly férfiakra essék, kiknek közreműködése folytán magunkat ez üdvös eredménynyel biztosan ke­csegtethessük. íme az ismérvek, melyekben ezeknek kitünniök kell: Legyenek mindenekelőtt vallásos, velünk egyhitü férfiak. Mert ki Istenéhez hű, hű leend a király és ha­za iránt is, és tudni fogja mindkettőnek jogait meg­­egyeztetni, mert a hazát a királytól, a királyt a hazától elkülönözni nem lehet. Hogy pedig az Isten- és az egy­házhoz ragaszkodó férfiakat válaszszunk , erre , mint katholikusok, vallásos lelkiismeretünk parancs­szava által is kötelezve vagyunk. — Legyenek továbbá fér­fiak, kik becsületesek, kiknek jellemét semmi szenny nem mocskítja. Mert legdrágább kincsünket szennyes kezekre bizni nem fogjuk. De jellemük kell, hogy egyszersmind erős legyen, kiket az igazság és mélta

Next