Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-08 / 256. szám

ózsef e. végrehajtás. Juszth Emma s társa özv. Juszth Ká­olyné s gyermekei gondnoka e. osztály. Hermann Vincze Warschauer György e. igény. Náray Antal felfolyamodása Jarschauer Györgynek a Bencze örökösök elleni végrehajtási ügyében. Groszman Ábrahám folyamodványa. Előa. : Babos­­tb. Szathmári István neje Kozma Julianna e. válóper. Kajdi Kibilla férje Haraska István e. hasonló. Madarász Julianna érje Tövisháti András e. hasonló. Pap Sándor neje Pap Juli­ana e. hasonló. Földesy József neje Kováts Katalin e. ha­­onló. Szathmáry Ágnes férje Milye Károly e hasonló. Halász ledeon neje Halász Fáni e. hasonló. Szegedy Károly neje zabó Rozália e. hasonló. Kapy Ágnes férje Nyeviczkey József . hasonló. Nagy Ferencz Kéhler Jozéfa e. hasonló. Birken­tock Meszner Margit folyamodványa hozomány és közszerze­mény iránt. Waitzenblum Ignácz Lehrner János e. kielégítési­orvend. Ifj. Takács János Takács Pál e. adósság. Kováts­ános Deutsch Lipót e. adósság. Sán­i Zsuzsánna férje Pénzes­erencz e. válóper. Elő : Ferencz­y stb. Kis Mihály Nagy andor s neje e. végrehajtás. Özv. Ruttkay Horváth Anna sarada György e. telekkönyv. Sulyovszky László jog­­tudai Reviczky Judith e. hasonló. Ferenczy Sándor nyelv­áltsági ügye. Edelsberg József konoksági büntetés elen­­edése iránti kérvénye. Özv. Müllner Katalin s társai özv. Müllner Terézia e. végrehajtás. Szalay Bertalanné szül. Ieskey Anna Bicskey Gáspár e. végrehajtás. Gr. Hunyady­ózsef s érdektársai báró Baldácsy Antal s többek e. zálog állóper. Vojnik Pál Ilku Dániel e. kártalanítás. Farkas M­irály s társai Farkas Ferencz e. köteles rész megítélése. A s. kir. pénzügyi ügyészség Szalbek Jakab e. adó és közvetlen teték kiutalása. Sárecz György Szép Károly e. adósság. Pap Itván s társa Dimánd Ignácz s társa e. telekkönyv. Gáspárecz­ózsef Stein Károly e. zárlati ügy. Berlini Márkusné özv. Tally Károlyné e. telekkönyv. Rigó József Uj József e. adósság. A esti cs. kir. pénzügyi ügyészség Pollák Dávid e. előleg visz­­zatéritése. Tegze Sámuelné Sárossy Károly e. végrehajtás, oczázik Mayer Zitterbart Mátyás e. végrehajtás. Elő. : N­é­­meth János stb. Néhai Tóth László Szabó Márton s többek . földek kibocsátása. Tömő Mária özv. Tömő Ferenczné e.­rökség kiadatása. Demeter Sára özv. Demeter Józsefné s tár­­si e. 100 vsrt hagyomány kiadatása. Katócz Erzsébet Kotró ál e. örökség kiadatása. Elő. . Lendvay k. t. titk. Gr­­ichy Nándor mint a Nádor-csatorna elnöke özv. báró Hra­ovszky Jánosné s társai e. 674 frt 3 kr. Firtling Antal Kal­­iár Grandauer Leopoldina e. 190 frt s járulékai. Hergert Já­­osné Szendy Teréz e. atyai örökség kiadatása. Mattyasovszky lek s neje Rády Ubald e. zálogjog bekebelezése. Elő. : V­aj­a­y k. t. titk. (Vége köv.) Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint Glasgowból f. hó 1-ről­elentik, Gladstone ott roppant lelkesüléssel fo­­adtatott, s díszpolgári jogokkal ruháztatott föl. Ez a halommal beszédet tartván, abban fölemlité Cobden Palmerston halálát, sajnálatát fejezvén ki, „azonban­­ hozzátevé — Angolország nem függ többé e vagy már államférfitól. Egy valóban szabad nemzetnek nics szüksége bármily egyes egyénre, hogy megvéd­esse magát. A királynő — úgymond — Palmerston írd állomását Russell lordra bízta. Ez utóbbinak már cak puszta neve is garantia a nép számára. Ama férfi,­­ száz csatatéren harczolt az angol szabadságért, nem m­ondja le 73­ éves korában életének czímerét. Ő nem fgja megváltoztatni pályájának irányát.“ Erre szónok is említé a legutóbbi években létesült haladásokat. El­­meré a pártok combinatióinak hasznát a haladás léte­­zésére nézve, azonban megjegyzé, hogy valamely írtnak csupán eszköznek kell lennie, egy önmagánál tobb álló czélra, mely czél az ország jóléte. Szónok­ovábbá a szabad-kereskedést magasztala, s constati­­zzá a Francziaországgali kereskedelmi szerződés által fokozolt befolyást, mely az egész világgali kereske­­elmi szerződéssé lett. Ugyanazon napon a parliamenti reform-egylet ladstonenak egy oly iratot nyújtott át, melyben azon iményét fejezi ki, hogy egy, a munkás­osztály javára r­eform-terv fog a jövő ülésszakban a parliament elé ijesztetni. Gladstone, miután köszönetét fe­ze ki az egylet küldöttjeinek, így szólt: „A­mi a kivánt reformot illeti, önöket arra szólo­­m föl, hogy ne alapítsák reményüket egyetlen em­­írre, sőt még az ország képviselőire se, hanem An­­olország szokásaira s intézményeire. Bárminek legye­ik is az e tekintetben mélyen érzett szükségek s talánosan elterjedt meggyőződések, bizonyosnak tart­­otjuk, hogy ezen szükségek ki fognak elégíttetni. A abad vitatások eredménye bizonyos, az talán nincs­­ közel, mint sokan óhajtják, de ha lassan jön is, am­­i biztosabban eljön. A­nélkül, hogy előre sejtetni járnám a reform terén követendő eljárást, s noha el­merem, hogy csüggetegség létezhetik, a választási formra vonatkozólag történt előbbi tények következ­tében : meg vagyok róla győződve, hogy ha a parl­a­ment alkalmat találandó ezen kérdéssel foglalkozni, ezt eszélyesen s bátran teendi. Az a közjogosságot tűzendi ki czélul maga elé, oly törvényes módosítások által, melyek nem arra irányozzák, hogy valamely egyes osztálynak egy más osztálylyal szembeni befolyását mozdítsák elő, hanem arra, hogy a közös jogokat s érdekeket becsületesen kibékítsék, s ekkép Angolor­szág jólétét s erejét előkészítsék.“ Az összes angol lapok dicsérő czikkeket hoztak Gladstonenak Glasgowban tartott beszédéről. Glad­stone f. hó 3-án Edinburgba érkezvén, ott is lelke­­süléssel fogadtatott, s az egyetemi épületben beszédet tartott. FRANCZIAORSZÁG. Az udvar hihetőleg 10-én fog Compiègnebe utazni. A császári pár csak akkor határozá el a fővárosbeli eltávozását, miután bizonyos­ságot szerzett a cholerának már szinte teljes megszün­téről. OLASZORSZÁG. Mint Florenczből f. hó 5-re jelentik, S e­z­­ a pénzügyminister egy, választóihoz intézett beszédében, újabb adók szükségét fejtegeté. Erre a Rómávali alkudozások történeti átnézetét adá, a megürült püspöki székek tárgyában, s így szólt : „Ró­ma javaslatainak elfogadása által megingattuk volna a nemzeti érzetet, s nagy kételyeket állítottunk volna elő. Mi a septemberi egyezményt legális módon megtar­­tandjuk , a pápa világi hatalmának részünkről­ erősza­kosság nélkül kell a próbát kiállania.“ Ő a velenczei kérdést pénzügyi kérdésnek tekinti, s azt kívánja, hogy az Olaszország pénzügyi jövőjébeni hit tántorít­­hatlan legyen. NÉMETORSZÁG. A szövetség­gyű­l­és f. hó 4-ki ülésében Bajor­, Szászország s Hes­­s­e­n-D­armstadt által előterj­esztett indít­vány így hangzik : „A m. szövetség-gyűlés jul. 27-ki ülésében a ba­jor, szász s hesseni kormányok egy oly indítványt ter­jesztettek elő, mely az elbei herczegségekben minden oldalról elismert jogállapot helyreállítására volt irá­nyozva, s mely a holstein-lauenburgi alkotmány­ügyi bizottmányhoz utasithatott. (Ezen indítványt annak ide­jében közlöttük.) Ezen indítványra vonatkozással a f. évi aug. 24-ki ülésben az austriai s porosz kormányok a szövetség­­gyűléssel­ egy, köztük aug. 14-én megállapított, s aug. 20-án mindkét magas fejedelem által helybenhagyott egyezményt közlöttek, mely a herczegségek kormány­zatát ideiglenesen rendezi. Ezzel azon nyilatkozat volt összekötve, miszerint a két legmagasb kormány komo­lyan igyekszik a herczegségek kérdését végleges meg­oldásra juttatni, s azon megkeresés nyilváníttatott, hogy a m. szövetség-gyűlés bizalommal nézzen az Aus­tria s Poroszország közti további alkudozások eredmé­nye elé , egyszersmind a további közlések fönntartat­ván. Ezen előterjesztmények szintén a nevezett bizott­mányhoz utasíttattak. Ezen bizottmánynak aug. 31-ki ülésében Bajor és Szászország követei tüsténti jelentés­tételt indítványoz­tak a jul. 27-ki indítvány fölött, mivel ez utóbbit az austriai s porosz kormányok aug. 24-ki közös nyilat­kozata által nem lehet elintézettnek tekinteni, s mivel egy megfelelő szövetségi határozattól befolyás várható a még függő alkudozások eredményeire. Erre Austria s Poroszország követei kijelenték, hogy ők sem tekin­tik a jul. 27-ki indítványt saját aug. 24-ki nyilatkoza­tuk által teljesen elintézettnek, de mégis, tekintettel kormányaiknak még eddig be nem fejezett alkudozá­saira, az indítvány további tartalma iránt jelenleg nem nyilatkozhatnak, s e szerint a jelentés­tételre egyelőre nem képesek közreműködni. Erre a bizottmány több­sége elhatározá, hogy a jelentés­tételtől egyelőre eláll, s a szövetség­gyűlés az aug. 31-ki ülésben elhatározá, magát oct. 26-ig elnapolni, Bajor-, Szászország s Hes­sen- Darmstadt szavazatai ellenére, melyek az elnapo­­ást nem vélték czélszerűnek, mielőtt jul. 27-ki indít­ványuk fölött határozat hozatott volna. Az indítványt­ tevő kormányok érett megfontolás után csak osztozhatnak azon meggyőződésben, misze­rint a júl. 27-ki indítvány az aug. 24-ki közlések által semmikép sincs elintézve, s miszerint maga a szövet­ség­gyűlésnek szintúgy jogában s érdekében áll, mint a herczegségek­ s öröklésre jogosult herczegüknek, hogy amaz indítvány fölött mielőbb határozat ho­zassák. Eltekintve attól, hogy az austriai s porosz kormá­nyok további közléseire nézve semmi időpont sem jel­öltetett ki, ama közlések bevárása által az indítvány­nak egész czélja meghiusíttatnak, s a m. szövetség­­gyűlés minden közreműködésről lemondana, a her­cegségek ügyeinek végleges szabályzásánál, a­mire legalább az aug. 20-ai egyezmény semmikép sem nyújt alkalmat. Az indítványt­ tevő kormányok nem tartják most czélszerűnek, ezen egyezmény fölött tárgyalásba bo­csátkozni, a­mennyiben ezért nem akarnak a bizottmány tanácskozásának eléje vágni. Azok megelégesznek annak kiemelésével, hogy a lauenburgi herczegségnek a porosz királyiai végleges átruházásával ellenkezőleg, melyet a nép képviselői­nek szabad beleegyezése előzött meg s követett, a szö­­vetségjogi választott­bírósági eljárás megengedhetősé­­gének kérdése, a több szövetségi tag által emelt örök­lési igények fölött, mindenesetre nyitva marad, s hogy a Schleswigre s Holsteinra vonatkozólag létesített ideiglenegy módozatai nemhogy fölöslegessé tennék a júl. 27-ei indítványt, hanem inkább a legsürgetőbb al­kalmat nyújtják, az ezen indítvány szellemébeni nyi­latkozásra. A többi összes pontokról hallgatva, elég csupán azt tartani szem előtt, hogy a nevezett ideiglenes épen azon főtételtől tér el, melyet eddig mind maguk a her­czegségek, mind a m. szövetség-gyűlés azok jogai meg­őrzésének alapjává tettek : a két tartomány oszthatlan együvé­ tartozásának elvétől, s hogy a nép képviselői­nek a végérvényes szabályzásbani részvételére se az aug. 20 -i egyezményben, se az aug. 24-ki nyilatkoza­tokban legcsekélyebb c­élzás sem foglaltatik. Ezért az indítványt­ tevő kormányok a m. szövet­­ség-gyűlést szintúgy jogosultnak, mint kötelesnek tart­ják, épen most nyilatkozni, míg a végleges rendezés fölötti alkudozások még függőben vannak, s arra mű­ködni, hogy ezen alkudozások eredménye a minden oldalróli jogoknak megfeleljen. Mivel azonban semmi eszköz sem áll rendelkezésre, a bizottmány többségét jelentés­tételre bírhatni, a nevezett kormányok közvet­lenül a m. szövetség-gyűléshez fordulnak, a júl. 27-ki indítványt, a későbbi események által kivánt módosí­tással ismételvén, s az a fölötti szavazást a bizottmány­hoz­ utasítás nélkül kérvén. Ezen tekintetekből a ne­vezett kormányok ezen indítványt teszik . A m. szövetség-gyűlés határozza el : az austriai s porosz kormányokhoz azon megke­resést intézni, miszerint : 1) azok mielőbb a holsteini herczegségnek sza­bad választásokból eredő általános képviseletét hívják egybe, a herczegségek iránt még függő kérdések vég­­megoldásával közreműködés végett; 2) hogy azok a schleswigi herczegségnek a né­­met­ szövetségbei fölvételére működjenek. Egyszersmind azt indítványozzák, hogy ezen in­dítványok fölött a szövetség­gyűlés egyik legközelebbi ülésében történjék a szavazás. Midőn e szerint a nevezett kormányok jul. 27-én előterjesztett indítványukat, annak 1. s 2. pontjait ille­tőleg, ezennel visszavonják, — ellenkezőleg annak 3. pontja fölött a bizottmány jelentés­ tételének kell eléje nézniök.“ AMERIKA. M. hó 2- án Sewardnak egy sze­­rencse-kivánati fölirat nyujtatván át, az öngyilkossági kisérlettek­ megmeneküléséhez, d­e ez alkalommal zár­ott beszédében, miután Lincoln halála fölötti sajná­ltát fej­ezé ki, s a jelen elnök restaurálási politiká­ját magasztalá, így nyilatkozott : »KM okból nem akarok szólni az idegen nemze­­tekről, cltjssér, mivel ezen vitatásoknak egy ideig szük­ségkép a nyilvánosság kizárásával kell folytattatnia é­­s másodszor, mivel szükségtelen azokat kibeszélnem. Mindazáltal azt átalánosan kimondhatom, hogy némely j­ogokat kell érvényesítnünk a külnemzetek ellen, az Egyesült­ Államok irányában elkövetett jogtalanságok­­ért. Noha ezen követelések különösen személyesek s pénzbeliek, mindazáltal azok vitatása az államok füg­getlenségére, s a nemzetek közti jó egyetértésre nézve fontos elvekkel van összekötve. Úgy hiszem, az elnök igyeik ezen részét akkép intézendi, hogy a jogos kártérítéseket megadandja s megnyerendő a nemzet méltóságának compromittálása nélkül. Bármily féltékenységgel ragaszkodjunk is azon hagyományos elvünkhöz, miszerint a külnemzetekkeli szövetségeket kerüljük, szükséges, hogy az Egyesült­ Államok ezentúl is jogos s üdvös befolyást gyakorolja­nak a külállamok nemzetközi eljárására; különösen szokéra, melyek közel vannak hozzánk, s melyek kü­­önösen kedvesek előttünk, mivel köztársasági intéz­ményeket fogadtak el. Befolyásunk polgár­háborúnk alatt természetesen meggyöngült, de a béke helyreálltával erőnk ismét na­gyobbá lett, mint valaha volt. Bizonyos vagyok a­felől, hogy az elnök egyetlen perc­ig sem téveszte szem elöl ezen fontos érdeket, s bizton remélem, hogy a köztár­sasági intézmények mindenütt, a­hol azok az amerikai szárazföldön hajdan léteztek, gyorsan meg fognak njit­­tatni s megerösbittetni. Ezért azt hiszem, hogy Lincoln s Johnson kor­mánya oly korszak leend, melyben az emberiség eré­lyesen s bátran haladand az általa folyvást követett pályán, a minden emberek közti politikai egyenlőség fölállítása felé.“ (Hosszas tetszés.) A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos ár­jegyzetei. 138.50 81.— 85.89 117.50 77.50 108. 48.50 12. 66.- 36.— 22.— 22.— 33.— 16. K. IS. 18, Rozs Avne­r serfőső-árpa Arp* (abrak-árpa Rab % Tengeri öreg rf„ tb­iástlek 5 ^0 sz. 10.80-11. 1 sz. 9.80—10.40 3 sz. 8.80 -9.10 3. 8.50— 4. 4 „ 6.80 ft.-7.40 5 „ 5.80 -6.20 7] (6 „ 4.60—4.90 korpa 1.30—2. lisztsöpredék *.5v3 Olajmagvak kápossza-repeze 6 ft. 65. luezerni magyar 24—36 ft 9 franczia — „ stririai vörös 25 ft . Repcaeolaj feersára «*»“*■• * • ^kétszeres finomított 30—30?, Olajpwffecea repese 2 ft. Ismi­ana 32-33 -34 Hztradék • Disznózsír ( jégen szárított 30V,­­ bánáti, erdélyi­­ helybeli tábla (füstölt Török-ullfa 1865-ki 9y. «stalnea I. S-gy,. II. ry.-sy,. szerk. I s-g. (magyar fehér 13—13y, ft. kékes 11 ■namualr­­ 13 ft kék házi hamu 10r.11 y. (illíriai 15—IS ft. Marké­lfehér *• U~ ft- u- ft. jvörös I. 38-39 ft. U. 24-25 ft. S 3.10 3.20 Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. bánáti D,.fontos 3­05—3. 10. [ tiszai % fontos 3.05 . pestmegyei % font. 3.10 | fehérm. % font. 3.25-3.35­­.10 %, f. 2.05.—S f. 2.10-2.35. %, t. 1.35-1.40. fontos 1.15—1.18. fontos 1.60—1.75. 4.80-5.-. 1.45—1.60. 1 sz. 9.80—10.40 3 sz. 8.80 ^Pestv. késeit. 41 —­­ „ vidéki 38?, — ft, ? szerb a 37—37)£ ft ft.­­13 A gőzhajók menetei. Pestről Győrbe naponta 7y, órakor reggel. Győrből Pestre naponta 7y, órakor reggel. Pestről Mohácsra hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Eszékre és Zimonyba hét­főn, szerdán és szombaton 7 óra­kor reggel. Pestről Orsovára és Galaczra szer­dán 7 órakor reggel. Zimonyból Orsovára és Galaczra csütörtökön este. Baziásról Orsovára és Galaczra pén­teken délelőtt. Orsováról Galaczra pénteken. Mohácsról Pestre vasárnap, hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton 3 órakor délután. Zimonyból Pestre vasárnap , kedden és csütörtökön 10 órakor délelőtt. Baziásról Pestre szombaton dél táj­ban. Orsováról Zimonyba és Pestre szom­baton reggel. Galaczról Orsovára és Pestre hétfőn reggel. G­yorsmenetek Pestről Galaczra hétfőn 7 órakor reggel. Baziásról Galaczra kedden és szom­baton 8­, órakor reggel. Galaczról Baziásra kedden és pénte­ken 10 órakor délelőtt. Galaczról Pestre pénteken 10 órakor délelőtt. A helyi gőzösök menetei Pest, Császárfü­rdő és Ó­­Budaközt. Pestről indul délelőtt: 8, 10, 13, ór. Pestről indul délután: 3, 4, 6, ór. O­ Budáról indul délelőtt: 7, 9, 11, ór. O.Budáról indul délután: 1, 3, 5, ór. Bécs,SI­baláz. Bécs, indul 1 őr. 45 p. r. — 1­6. este Pozsony, ind. 10­6. 24 p. r. — 10.49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. 10 p. d. n. — 5.35 reg. Pest, indul 5.85 perez, d n. — 6.35 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez eete -9.T reg. Szeged, indul 13.11 p. d. e. — 1.50 d. n. Temesvár, ind. 5.10 reg. ék­t. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. SlMstáfi SSee*. Baziás, indul 5 6. 45 o. d. u. Temesvár, ind. 10.35 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. u. Czegléd, indul 6.39 reggel — S.Si este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.87 este. Pest, indul 9.55 reggel — S.Si este. Ér.­Ujvár, ind. 1.50 d. u. — 1.0 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.8 reggel. Bécs, érk. 5.88 d. a. — ff óra reggel Buda, ind. ff 6, 89 p. r. — 5.11 d. a. Fehérvár, ind. 8.48 r. — érk. 7.20 este. Kad­zea, ind. 1,43 d. a. — érk. 10,10 e. Pragerhof, 5 e. a. p. d. a. — érk. 5.1 i. Laibach, 3.10 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Tri­tf-Ríld« Trissí, ind. 6­5, 45 p. d. a. Laibach, ind. 13.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.80 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. a. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 8.14 d. e. Vapérvár-Séea. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj Szöny ind. 1 ór. 30. d. u. Bécs, érk. 7 érk. este menetek a vaspályái. SSéCe-Vahoum­br. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Gj-Szőny, ind. 3.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 43 p. Rá­st”Bi­zkoje»»Hábe»i Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 17 p. reggel. Szolnok, ind. 10.2? reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 1. — d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. n. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. n. Várad, érk. 4.88 d. n. Czejgléd-Avasd, Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tor, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 8.21 d. n. Arad, érk. 537 d. n. ■aaz&Balakolca-Várad- Caaffléd. Kassa, Ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.53 reggel. Tokaj, ind. 9.85 d. e. Debreczen, ind. 13.13 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. n. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 6. 8 p. reggel. P.-Ladány, ind. 13.48 d. .n Czegléd, érk. 5.41 d. n. IrtdaCzegléd. Arad ind. 9 6. 50 p. d. e. Csaba ind. 12.6 d. e. M.-Tar ind. 13.6 d. n. Szolnok ind. 4.33 d. n. Czegléd érk. »,38 d. «, Kedd, november 7. 1865 Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. I. Rézévé­nyek. Kereskedelmi bank . . . parbank...........................­­esti takarékpénztár . . ládás takarékpénztár . . .- budai takarékpénztár . p esti hengermalom . . . ‘annonia gőzmalom . . . . budai gyem. 500 ft kiboes kereskedelmi épület . . . ■áncehid ....................... Jagnt............................... magyar biztosító társulat, ‘annonia kölcsönbiztosító­társulat....................... balatoni gőzhajózás . . . ..-Istváni köszénbánya . ■osoncsi vasút................ Possony- Nagyszombati . I. kibocsátvány .... H. kibocsátvány . . . tátrai kux................... . pesti lógszesz . . . . 6% II. záloglevelek. aldhitelim................Sy,% a jövedékjegy 6?, I.Vid­iltehermt. két. magyar...................... t­emesi (orvát . . .................... irdályi . . i • i * • , IV. Pénznemek. 3. koronás arany •­­ , a. értékarany apuloeud’ar ......­ngol Searsreign . . . « Befize­tett összeg Zár ár­folyam Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése pénz Osztrák ezüst . , a , szelvény . , 500 695Szövetségi tallér. . . . 800 V. Váltók 8 hóra . 68 1030Augsburg p. 6 100 frt. Frankfurt 5’/. . . 100 . 40 76 Hamburg 5y, . .100 „ 500 1025London, sterling 110 . 1000 1500Páris frank 5 100 „ 450 600 Boltjegyek abécsi 310 860 rcudén. 525 3701889-ki­húzás 1866 dec. 1. 105 581864-ki „ jan. 2. 815 5301860-ki , nov. 2. Hitelint. „ jan. 2 810 324Dunagőzhaj. húz. júl. 1. 15ig. 275Trienti 100 ft . jan. 1. 100 . 50 ft . jan. 3. 200_ Budai köles. „ jun. 15._ _ Eszterházy „ dec. 15. 216 Sam­i „ jan. 15. 210_ Pálffy­­ mart. 15. 50_ Clary . jan. 82. 100 St. Genois . febr. 1, Windisohgrltz , dec, 1, Waldstein . jul. 1. ““ 77.50Keglevich . május 1. 91 Como-jegyeb „ jan, 8, A bécsi bftrzetávi» — 71.— rali sligénye. TO.— IX 3% Metalliquez , , 65.15 Nemzeti . . . , , 69.70 1860. sorsjegy « . 84.65 Bankrészvény. , , 770.— Hitelintézeti r­ízr 159.10 5.25London , , , , , 108.50 8.75Ezüst 107.50 11­­érany . , , , , 5.25 Bank törL kamat Zár ár­folyam pénz 107750 107.75 1.«151 91.­91.-80.90 108.40 43.20 Rosa (Méa |“y8r« 13yt—20— ft, 1 csepegtetett-----­ VI*»» »4 —85 ft. ) slavoniai — ***** 41—42 kr, névérték Táviratok, London, nov. 6. A mai „Morning Post“ szerint Granville berlini követ, Napier madrasi kor­mányzó lesz s Granville eddigi tisztét a mostani tenge­részeti minister venné át.­­ A „Shenandoah“ nevű déli czirkáló hajó tegnap Liverpoolba érkezett s az ottani hatóságoknak meg­adta magát. Valószínüleg ki fog adatni az uniónak. Newyork, oct. 28. A „Newyork Times“ kije­lenti : Ha Russel úr az Alabama elkobozmányaira vo­natkozó angol kormányhatározatot véglegesnek nyilvá­­nutja, úgy a barátságos viszonylatok folytatása lehe­tetlen. Mexikói tudósítások szerint Miksa császár 11 u­r­­b­i d­e Ágostont trónörökösül adoptálta. Pár­is, nov. 6. Fould hír szerint január 1 -jétől kezdve 2000 hivatalnok elbocsátását kívánja, 3 700 000 frank megtakarítása végett, a vámoknál, — eddig arra 25,900 hivatalnok volt szükséges, 30 milliónyi fizetéssel. Bismark hosszabb látogatást tett See­­bachnál, s legújabban neje­­s leányával a nagy opera-színházban Drouyn­e Baroche oldalán je­lent meg. Napoleon herczeg hiában kísérte meg a császárrali kibékülést. A „Moniteur“ szerint eddig 10 állam csatlakozott a cholera-ügyi értekezlethez. Kassel, nov. 6. A „Holst. Zig“ hivatalosan je­­lent, hogy Pfeiffer államtanácsos saját kérelmére az igazságügy-ministérium főnökségétől fölmentetett. Bern, nov. 6. Az urni bot-igazságszolgáltatás elleni tegnapi népgyűlés határozataihoz már mintegy 10,000, összes cantonokbeli személy csatlakozott. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Kassa, oct. 28. Búza 2 ft 70 kr, rozs 1 ft 70 kr, árpa 1 ft 10 kr, zab 80 kr, kukoricza 1 ft 50 kr, borsó 4 ft 20 kr, köles 3 ft 30 kr, bab 3 ft 50 kr, lencse 3 ft 80 kr bur­gonya 80 kr. Lőcse, oct. 27. Búza 3 ft 30 kr, rozs 2 ft 20 kr, árpa 1 ft 30 kr, zab 1 ft, kukoricza 2 ft 40 kr, borsó 4 ft, köles 4 ft 40 kr, bab 4 ft 80 kr, lencse 4 ft 40 kr, burgonya­ 50 kr Papa, nov. 3. Búza 3 ft 10—2 ft 90 és 2 ft 70 kr rozs 2 ft—1 ft 90 és 1 ft 80 kr, árpa 1 ft 35 — 1 ft 30 és 1 ft 25 kr, zab 1 ft—95 és 90 kr, kukoricza 1 ft 60—1 ft 55 és 1 ft 50 kr mérőnként ; szinliszt 7 ft 50 kr, zsemleliszt 3 ft 50, széna 1 ft 20 kr, marhahús 15 kr fontja.­­ A pest-Losoncz-beszterczebányai vasuttársu­­lat hitelezőinek múlt szombaton tartott ülésében, mely a végleges tömeggondnok és a hitelezők bizottmány­i­nak megválasztására tartatott, Hoffmann pénzügyi ta­nácsos kormány­leiratot olvasott fel, mely a kormány részéről a hitelezőknek tett ajánlatot tartalmazza, s mind a hitelezők, mind a bukott társulat folyamodása eldöntésének tekinthető. E leirat lényeges tartalma az hogy a kormány a vasút kiépítésére megkívántató ösz­­szeget előlegezni akarja, ha a csőd megszüntetik, a vasút legalább egyelőre Pesten kezeltetik, a kibocsá­tott elsőbbségi kötelezvények visszavonutnak, s az államkormánynak úgy eddigi, mint a kiépítés alkal­mával újonnan támadó követeléséért minden más hi­telező előtt elsőbbség engedélyeztetik. E követelmé­nyek (3.300.000 ft) megtérítése 35 év alatt visszafize­tendő új elsőbbségi kötelezvények által történnék, me­lyek számára az állami garantia biztosíttatik. A kor­mány ez előterjesztése az újonnan alakított választ­mányhoz tétetett át tanácskozásra és jelentéstételre mely mellé a hitelezők kebeléből választott 7 tagú s a részvényesek soraiból egy bizottmány adatik. Az erre következett választásnál, úgy látszik, hogy a többség következő javaslatnak jutott: Gondnokok: Balázsi, Loisch, Jellinek; hitelezők bizottmánya: Ganz Jure­­nák, Nyiry, Schwarz, Paulizza és Neuschloss. (P­H ) Stafarixállást, SPeist, november 7. 3­­2" Színházi előadás november 8-án. Nemzeti szinház. „Stuart Mária“ szomorujáték 5 felv. Kezdete 7 órakor. Pentvároni színház. „Rosenmüller und Finke oder : Abgemacht“ vigj. 5 felv. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Sulyovszky Gyula.

Next