Sürgöny, 1866. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1866-01-26 / 20. szám

népnek meg nem akadályozott akarata, s 3­or a kor­mány beleegyezése. A­mi a katonai határőrvidéket illeti, Racky kifejezéseit kissé éleseknek találja, mert okos­kodásai e tekintetben az engesztelékeny septemberi manifestumnak nem felelnek meg. Áttérve az államjogi kérdésekre, azt mondja a báró úr, hogy ezen kérdése­ket szemben a központi kormánynyal nem lehet előbb megoldani, míg Magyarország nem rendezi Bécscsel való viszonyait, s így a horvátok circulus vitiosusban vannak. A báró Magyarország irányában teljes egyen­jogúságot, a magyar korona ezen országainak tökéletes solidaritását kívánja, s óhajtja, hogy a magyarországi országgyűlés hozzon végzést, mely Horvátország önálló­ságát garantírozza. A báró előtt a Racky-felirat és a minoritási módosítás azon pontja, mely a Magyaror­szághoz való viszonyt tárgyalja, nem eléggé világos, és ha amaz magában foglalná S Stojanovics feliratának 13-­s 14-dik kikezdését, akkor neki teljesen mindegy volna, bármely felirat fogadtatnék el. Ha azonban Sto­­janovics felirata fogadtatnék el, fenntartja magának annak részletes vitatásakor módosítványt javasolni. B. Hellenbach után Perkovácz szólt. Teljesen pár­tolja a Racky-feliratot. Miután Ausztria szomorú pénz­ügyi viszonyait ecsetelte volt, azt következteti, hogy közösen Magyarországgal más fordulatot kell adni Ausztria pénzügyi politikájának. Végül Haulik bibornok­i eminentiája tegnapi beszédére tesz némely észrevé­teleket, melyeket a bibornok válasz nélkül hagyott. — Szólott aztán Zsivkovics. Elvben egyik feliratot sem pártolja, hanem 5 tagból álló uj bizottmány elrendelését indítványozza ; e bizottmány feladata legyen a követ­kező 6 pontot formulázni: 1) Dalmátia egyesítése, s a határőrvidékben alkotmányos intézmények hozassanak be. 2) A háromegy királyság integritása a feliratban ne állíttassák fel feltétlenül az államjogi viszonyok sza­bályozására. 3) Az öszbirodalom integritása a pragma­­tica sanctio értelmében. 4) A nemzet e sanctio értelmé­ben kész, a közös ügyeket tárgyalni. 5) Ezen megálla­pítás Magyarországgal közösen történjék. 6) Mindez még a koronázás előtt történjék meg. — A negyedik szónok, dr. Polit, hosszasabb, kissé kuszált beszédben a Magyarországgal való unió mellett szól. Azt mondja, hogy a magyar országgyűlés az 1861-ki 42-ik czik­­kelyre nem válaszolhatott, válaszolnia nem szabad. Ezen országgyűlésből annyi követet küldünk Pestre, a­mennyi az 1848-ki törvény szerint szükséges, hogy közösen Magyarországgal és Erdélylyel a had- és pénz­ügyet meg lehessen hányni. Ha Magyarország­­ foly­tatja dr. Polit , megkapja ministériumát, melyet meg kell kapnia, Horvát- és Tótországnak is kell kormányt kapnia, mely a zágrábi országgyűlésnek lesz felelős. Végül azon nézetben van, hogy Dalmátia és a katonai határőrvidék kérdése előbb fog Pesten, mint Bécsben megoldatni. Zágráb, jan. 24. A horvát tartománygyűlés mai ülésében folytatták a fölirati vitákat. Az elnökséget Suhaj vitte-Voncina a kisebbség fölirati programmja mellett szól, Bedekovics pedig a Stojanovics-féle fölirati terv mellett. Kukuljevics azt óhajtja, hogy a Magyarországgal való egyezkedés előtt az 1861-dik évi 42. törv. czikk ismertessék el a magyar országgyűlés által. Masirevics patriarcha a programmok egyike mel­lett sem szól határozottan ; kiemeli azon lelkesedést, melylyel a trónbeszéd Pesten fogadtatott. Sram, Briglevics és Predovics a majoritás felirati programmja mellett emelnek szót. Miletics többi közt így nyilatkozott: A nemzeti­séget illetőleg nincs mitől tartani; ezen kérdés a ma­gyar országgyűlést megnyitó trónbeszédben említve sincs. Bedekovics kijelentette, hogy az államjogi kérdé­ TÁRCZA. Napi újdonságok. —t—JA párisi világk­iállít­ásról Schaffer úr az alsó-austriai iparegylet gyűlésén oda nyilatkozott, hogy ő igyekezni fog szegényebb sorsú iparosok számára a kormány segedelmét kinyerni, hogy czikkeiket a kiállításra azok is elküldhessék. Miként hírlik, Schaffer úr a legközelebbi napokban a biroda­lom egyéb városait is meg fogja látogatni, hogy az ipa­rosokat és gazdákat a párisi világkiállításban­ minél tö­megesebb részvétre buzdítsa, és kívánságaikról magá­nak tudomást szerezzen. (M. V.) = Dr. Oppolizer udv. tanácsos Bécsben sú­lyosan megbetegedett. Mint a „W. m. Wochenschrift“ közli, a beteg ágyához kért pályatárs dr. Skoda typhus jelenségeit észlelé nála. = A bécsi jogász-bálon, mely f. hó 23-kán igen fényesen ment végbe — jelen voltak gr. M­e­n­s­d­o­r­ff, Frank lovag, K­o­m­e­r­s lovag, a magyar udv. kan­­czellár, gr. Chorinszky alsó-austriai helytartó, és a legfelsőbb törvényszék elnöke Schmerling lovag, — a hivatali és tudós világ előkelőbbjei, — vidám ifjúság, szép hölgykoszoru. — Strauss ez alkalomra „Expens­­nóták“ czimü waltzert irt a bált­ adó jogászok tiszte­letére. — Nemzeti színház. Jan. 23-án elhalt te­hetségdús zeneszerzőnk, Császár „Kunok“ czimü ope­ráját adták. E szerzemény nem tartozik ugyan a ma­­gasb stylü operák közé, de mindenesetre kedves és igen dallamos. A mai előadásra a szerző árvái iránt való kegyeletből is a közönség nagy számmal gyűlt be, s nemes felebaráti indulatáért egy igen élvezetes estvé­ben részesült. A közreműködők közül különösen R­a­ho­tin­s­z­k­y Mari kisasszonyt (Margit) kell kiemelnünk, a­ki H­o 11 é­s­z óta e szerepben legtöbb elegantiát és igen hajlékony coloraturát fejtett ki. A jövedelem 320 forintot tesz, miből a szerző árváira mint tantieme 32 forint esik. „A párisi szegények“ négyszeri előadása majdnem 1600 forintot jövedelmezett a nem­zeti színházi pénztárnak. Miből az a következés, hogy nem mindig az a „jó darab“, a mely a kritikának tetszik. — Hirdetmény. A magyar nemz. színház Kolozs­várit f. 1866. évi május 1-je napjától kezdve kiadandó lévén, alálirt választmány az e végett m. é. nov. 29-kén hirdetett pályázatot ezennel megújítja, s a feltételeket a következőkben ismételve közhírré teszi: 1) A nevezett színház három egymásután következő évre adatik ki, s pedig azon feltétel alatt, hogy a szerző­dést az egyes szerződési évek lefolytával valamint a vál­lalkozó, úgy maga a színházi választmány is felmondhassa, mi ha az illető szerződési év lefolyta előtt négy hóval meg nem történnék, a szerződés mindhárom év teljes lejártáig érvényben marad. 2) A vállalkozó a kolozsvári közönség műigényei­­nek megfelelő jól szervezett társaságot köteles tartani; előnye mindenesetre annak leend, a­ki nem csak legtöbbet ajánl, hanem ajánlata valóságos és pontos teljesítésére nézve legtöbb képességet tanúsít és biztosítékot nyújt. 3) A színházi épületnek nagy költséggel eszközölt átalakítása és megnagyobbítása által az eddigi bevételek tetemes növelhetésére mód lévén nyújtva, a vállalkozónak segélypénz nem ajánltatik. 4) Az említett színház kivételére a választmány nem csak a jelenleg működő színigazgatókat h­ívja fel, hanem a színügygyel különben nem foglalkozó olyan vállalkozó­kat is felszólít, a­kik vagy egymaguk személyesen, vagy netán alakítandó társulat közreműködésével kívánnának vállalkozni. 5) A vállalkozni szándékozók legfölebb 1. 1866. január utolsó napjáig folyamodjanak alálirt választmányi titkárhoz, a kinél a további részletes föltételek megtud­hatók. Az erdélyi országos színházi választmány, Kolozs­várit 1866. jan. 14-én tartott üléséből. Megbízás folytán Sándor József, titkár.­­ A debreczeni színház — mint nekünk onnan írják — válságos napokat él. Az igazgató, a­ki végre az első — e lapokban már érintett akadályokon — keresztültört, most újabb villongásban áll a színház uraival. A­míg ő ingyen színházat vélt birni, sőt sub­­ventióval is kecsegtette magát, e napokban arra ébredt, miszerint 700 ftot kell neki tűzkármentesítés fejében fizetnie , továbbá a kikötött négy jótékony előadás el­sejét épen a jövedelmező vásári napokra tűzték ki, s egy, a debreczeni közönséget közel érdeklő új történeti darabot („Vígkedvű Mihály“) vétettek elő ez alkalomra, melyet az igazgató magának kívánt fentartani. Bálok tartása csak azon feltétel alatt engedtetett meg neki, ha minden tánczvigalom után 100 ftot fizet a szegény­alapra, s végre Becker bűvész minden föllépte után 70 ft beszolgáltatása kivántatott, azon indokból, mivel az ily idegen művészek a városból kiviszik a pénzt. Ezek a velünk közlött panaszpontok. A levelező azért tartja ezeket sérelmeseknek, mivel az igazgató épen ily külön adózások elhárítása végett ígérte oda jótékony czélra négy előadás egész jövedelmét, melyekből egy már 520 forintot hajtott,­­ továbbá, mert Suhr lo­vardája 1200 ftos jövedelmek után csak 10 forintot fizetett estvénként. Adjuk a közlötteket minden meg­jegyzés nélkül, a körülményeket nem ismerve, nehéz ítéletet mondani, hanem azt mindenesetre sajnálnék, ha akár ellenszenv, akár túlságosan követelt haszonvé­tel miatt, az annyi áldozattal emelt fiatal színház mind­járt első évében bukással kezdené életét. Nálunk az állandó színházaknak vidéken úgy sem sok szerencsé­jük van. Egy ily gyors bukás mind a solidabb igazgató­kat elriasztaná, mind a közönséget lehangolná, holott az utóbbinak épen bő adagban buzdításra volna szük­sége. — Az itteni irói segélyegylet Bécsben járt küldöt­tei, mint a „Debatte“ hallja, a „Concordia“ bécsi rrói segélyegylet alapjához 300 fttal járultak, az érdekközös­ség tanúsítása s a humánus czél pártolása tekintetéből.­­ Mint az „Alig. Ztg“-nak Milánóból írják: A farsang utolsó napjaiban Milánó és Velencze közt kéj­utazás fog szervezhetni, s mindenki kivétel nélkül biz­ton élvezheti a lagúnák városának farsangi örömeit, melyeket ez öt év óta az idén fogna először a megunt tün­tetési gyász félretételével élvezni. —­— Sátorallja-Ujhelyen egy házaspár, Zsarnó­­czy János és neje Tapolcsányi Erzsébet arany lakodal­mukat ünnepelték. — Asbóth Lajos Lugoson előfizetést hirdet fia As­­bóth János „Egy bolyongó tározójából“ czimü művére, mely Németországot és Helvetiát ismerteti. A két kötet ára 3 frt. —­— A „Fővárosi Lapok“ a nemz. szinház igaz­gatósági ügyében közlött válaszra, miután az a „Hon“ és a „Sürgönyében is megjelent, azt a megjegyzést te­szi : Lám, a végletek hogy találkoznak ! Ha ez alatt azt akarta érteni, hogy középen az igazság, most már ez a satisfactiója is megvan a kérdéses czikknek, mert teg­nap a „Magyar Világ“ is közlötte. Élezés megjegyzését tehát újra át kell dolgoznia.­­ A magyar képzőművészeti társul­­­at f. hó 31-én tartandó jelmezes tánczestélye már a Felséges Császári Pár legmagasb látogatása idejére esvén, e farsang legérdekesbjeinek egyike ígérkezik lenni, s ennélfogva anyagi haszon tekintetében is a leg­szebb eredményre nyújt kilátást. A rendező bizottmány ezért meghívóit következő figyelmeztetéssel találta szük­ségesnek kísérni: Táncrestélyünk neve „Virágos kert.“ A bizottmány tisztelettel kijelenti, hogy midőn a vigalmat virágos kertnek nevezé, ezen elneve­zésben nemcsak abból indult ki, hogy szép hölgyeink megjelenése már magában azzá teszi azt, hanem azon reményt véve alapul, hogy kérését teljesítve, kegyes hölgyeink külalakilag is virágos kertté varázsol­ják e vigalmat azáltal, hogy — mint külföldön szokás s pár évvel ezelőtt a testvér Erdélyben is történt, s mi­nél nagyobb számmal virág­jelmezekbe öltözve kétsze­rezzék bájaikat. A bizottmány gondoskodott arról, hogy a virág­jelmezek minőségére útmutatással szolgálhasson, s a tetszés szerint választandó virágjelmez színezett rajzá­val minden díj nélkül örömest kedveskedik. E rajzok megszemlélhetők január 15-ig az akadémia palotájában a társulat helyiségében, azontúl pedig január 30-ig a nemzeti szállodában, a bálbizottmány irodá­jában. A táncrestély képsorsolással lévén egybekötve, minden belépti jegy külön sorszámmal leend ellátva, s miután a nyeremények kihúzása a táncreszélyt követő napokban a társulat helyiségében fog eszközöltetni, a belépti jegyek tisztelt tulajdonosai figyelmeztetnek, mi­szerint sorszámaikat a jegyek átadása alkalmával visz­­szatartani szíveskedjenek. A kisorsolandó olajfestmények főnyereményei kö­vetkezők : 1.Széchenyi István mellszobra virágkoszo­­rúban, Schäffer Bélától, értéke 450 ft. 2. A magas G - 11, tájkép Brodszky­tól, értéke 250 ft. 3. Magyar konyha, Steriótól, érté­ke 100 ft.­­ 4. A puszta, Barabás Miklóstól, értéke 60 ft. Ezek, valamint az ez alkalommal kisorsolandó ki­sebb olajfestmények, kőrajzok stb. a kisorsolás napjáig a társulati műcsarnokban (akadémia palotája II. eme­let) megszemlélhetők. Az estély tervrajzát a jegyek kiadása alkalmával kézbesíti a bizottmány. — A magyar képzőművészeti társulat bálrendező bizottmánya a netaláni félreértések kikerülése tekinte­téből szükségesnek találja, a „Fővárosi Lapok“ folyó 18-ik számában közlött azon hírt, a­mely szerint a társulat folyó hó 31-ei táncrestélyében résztveendő vi­rágjelmezes hölgyek a tánc­terembe lépésük alkalmával a virágra vonatkozó dal tussával fogadtatnának,­­ oda igazítani, miszerint az estély alkalmi zenéje csakis a szünóra alatti nászmenetben, a megjelenő kerti nö­vények bevonulásakor fog alkalmaztatni. A bizottmány meghagyásából : Dr. K­r­a­­­t­s­i­k Ferencz, bizottmányi jegyző. — Illetékes helyről értesülünk, hogy a nemzeti színházhoz e napokban két új eredeti darabot adtak be szinrehozatal végett. Az egyik öt fölvonásos tragoedia, czime : „B­i­a­n­k­a.“ A másik három fölvonásos törté­neti színmű, czime : „V­i­t­é­z­v­á­r­i báró S­i­m­o­n­y­i József.“ A szerzők neveit egyelőre nem tudjuk , ha nem ha a drámabíráló választmány ítélete kedvező lesz s e darabokat előadásra ajánlandja, akkor azok neveit pótlólag közzéteszszük. — G­y­ü­r­k­y Antal értesíti mindazokat, kiket a „Borászati Lapok“ újabb megjelenése érdekel, és a kik e lap megjelenését sürgették, hogy az engedélyt a felsőbb hatóságtól megnyerte; de az új­ év elmúlván, a lap meginditását kénytelen a jövő évnegyedre halasz­tani. seket Magyarországgal egyetértve kell megoldani. A háromegy királyságnak — mondá — collective kell képviseltetnie aj magyar országgyűlésen. Értesítvény. A főmit. hétszemélyes táblán a II. tanácsban f. hó 15-dikén és következő napjain előadattak : Mayer Vilmos Teller Hermann e. 556 ft 17 kr. Dankó Mária Wagner szül Raics Má­ria s többek e. 2457 ft. A szigethi pénzügyészség özv. Husovszky Ferenczné s többek e telekkönyv. Weisz Kár. Sieber Natália e. 3600 ft Kelemen szül. Sárközy Apollónia Gál Mih. s neje e. telekkönyv. Tarczal Pét.­s Anna Baka szül. Benits Zsuzsánna s többek e. 360 pft. Domanovszky Dán. birókü­ldési kérvénye. Szohr Bor­bála néh Parkovits szül. Érti Katalin ismeretlen örö­kösei e. 350 frt. Gaszner Józs. Tury János mint a czeg­­lédi gőzmalomtársulat igazgatója e. *­. évi illetőség. Hegymeghi József Rottenburg József e. bérlet felmon­dás Radasits Ödön­néh. Radasits Gyula s neje hagya­téka e. 1U2 frt 90 kr. Barabás Péter Dobrovolny Tam. e. kisebb hatalmaskodás. Politzer Salamon Koppély Adolfe. 1300 frt. Előadó: Gáger ktb. Rigyiczai ifj. Kováts József Wescher-Dévay Paulina s társa e. bizto­sítás. Winkler Antal Marczibányi Lőrincz e. 1170 frt s járulékai. Előadó : V­a­­­k­ay k. t. titk. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészs­ég Gyertyánfy Lajos s társai e. haszonbér-hátralék. Buday Sánd.­s társai Buday János s Erzsébet e. osztályos per. Haáry férj. Kásztory Éva Haáry Miklós e. birtok-átadás. Hatzelhoff­er Ferencz Braun András e. becsületsértés. Glück Bernáth Kállay Ubul e. adósság. Schiller Mihály s Éva Scheibel György e. hozomány visszatérítése. A kassai pénzügyészség Róth­ Mózes s társa e. haszonbér. Münich Tamás Jeffer Péter e. tartozás. Özv. Birinyi Albertné Birinyi Gábor s János e. osztályos per. Kalnik község közbirtokossága Kaszinecz Prokop e. visszahelyezés. Daróczy Sándor s neje Weiner Chaim e. igény. Hrantsár Ferencz s neje kérvénye. Komjaticzky Jozefa s társai Lovas Ferencz e. végrehajtás. Bus Benedek Bus János s társai e. osz­tályos per. Előadó: Gedeon stb. Fleischl Ignácz Kéts Lajos e. végrehajtás. Fáy Antal Weisz Jónás e. kárté­rítés. Előadó: Nyeviczkey orsz. kir. it. mest. Mos­­kovits József Szoták Mihály e. becstelenités. Duna- Földvár m.-város elöljárósága Langer Jánosné e. telek­könyv. Fried Izrael Klein Salamon e. végrehajtás. Stei­ner Mór Sipos Laura e. telekkönyv. Özv. Makáry Györgyné Nagy Jánosé. 198 frt. Vancsay Pál Weisz Ádám s Áron e. 1611 frt 4 kr. Sándor István Wittmann József s társa e. 694 frt 5 kr. Deseő Tádé és szavatossa Deseő Miklós özv. Plathy Mihályné e. 3000 frt. Özv. Kubinyi Lászlóné özv. Márton Jánosné e. örökösödés. Előadó: Kalap segédelőadó. Máthé János Zolnay Mi­hály s többek e. igény. Gr. Batthányi László Horváth János e. 487 frt 55 kr. Rózsa Eszter s Erzsébet Ráth Jakab e. 3143 frt 61 kr. Fischer M. W. a cs. kir. duna­­gőzhajó-társulat e. 619 frt 21 kr. Heidt Anna Heidt György s t. elleni örökösödés. Trsztyánszky Antal s tár­sai Somogyi Károly s neje e. 2684 frt. Szilágyi Teréz Kis Ferenczné Tóth Ist. s Vilma e. örökösödés. Ullmann József Dapsy Vilmos e. 5250 frt s járulékai. Zserovitz János hagyatéki ügye gondnoki dijak megállapitása kérdésében. Tajnel Károly hagyatéki ügye. Gr. Niczky Lajos Kohn János e. kisebb hatalmaskodás. Sári Jó­­zsefné Sári János e. végrehajtás. Ernyey János Gipsz József e. becsületsértés. Előadó : S­z­a­l­a­y ktb. Id. dr. Neustädter György neje szül. Motesiczky Mária e. ingó­ságok kiadatása. Nordendorfi Sauer Csáky Jenő Mattya­­sovszky Klotild s Rezső e. 3780 frt s ismét 2100 frt. Stépán József mint Gyöngyössy Zsuzsánna tiszti párt­fogója Dunay János s társa e. birtok-visszabocsátás. Burger Sámuel Koppélyi Fülöp s társai e. sommás visz­­szahelyezés. Mattyasovszky Rezső felülvizsgálati kér­vényét visszavonó folyamodványa. Schiller J. Motesiczky Rozina e. telekkönyv. Milankov Száva Milankov Jecza e telekkönyv. Előadó : Lendvay kt. titk. Özv. Hányi Pálné s társa Herdlicska Ferdinánd e. 150 frt s járu­lékai. Tauszig Mór Riha István e. végrehajtás. Kapczár Mih. Gaidzsinszky Pál e. számadási per Özv. Braun Mártonné Fekete Zsigmond e. 123 frt s járulékai. Har­­nócz András Blumenthal József e. 670 frt s járulékai. Siegelheim Katalin Seibereder Mihály e. gyermektartás. Ugyanazon felek kárpótlás iránti Ügye. Kopasz Ferencz Móricz Andrá­s társa e. kártérítés. Előadó: Dobos k. t. titk. Petőcz János Bojár Sámuelné s társai e. telek­könyv. Gömbös Teréz Neuhold Ernő e. adósság. Vogel Lajos Salzmann lg. e. személyes végrehajtás. Mózses Bernát Bozsán Vaszil e. adósság. Vajna Miklós Almay Rezső elleni végrehajtás. Almay Rezső Vajna Miklós elleni zárlat. Szabó Mihály ifj. Szellő Nagy Mihály ellen adósság. Saáry Eleonóra a győri káptalan e. hagyo­mány kiadatása. Előadó: Szloboda kir. táb. előadó. Banai István Ágai István e. szerződés kiállítása. Özv. Ahmann Lajosné Molnár József s többek e. örökösödés. Magner Samu Guth Károly e. bérhátralék. Czucker Far­kas — Holländer testvérek e. adósság. Rozner Farkas Wirkmann Manó e. adósság. Előadó: Szabó stb. Ugyanott s ugyanakkor a III. tanács­ban: Weisz Rudolf Sztanovics Athanáz e. adósság. Varga István Varga József e. újított örökösödés. Katona Anna Beringer Erzsébet e. végrehajtás. Krnyalszky Jovits Máté Beringer Erzsébet e. hasonló. Kolonay Gy. s társa özv. Tóth Lászlóné e. 1­00 frt. Ambró Antalné s társai Abnyi Csiba Irma e. becsületsértés. Kavalky La­jos Szilágyi Ant. e. adósság. Halik Fér Brogyányi Lénárd e. telekkönyv. Olaj Ist. Vertan Andr. e. ügyvédi dij. Előadó: Vitái stb. A cs. kir. pénzügyi ügyészség néhai Schelken János örökösei e. végrehajtás bekeble­­zése. Ráczkevy Károly tulajdonjog előjegyzése iránti ügye. — Ugyanannak hasonló Ügye. Löwinger Dávid Friebeisz férj. Gunda Ferenczné e telekkönyv. Löwy Károly báró Prónay Albert e. végrehajtás. Ugyanazon felek közötti hasonló ügy. Az esztergomi főkáptalan néh. Majthényi Flórián e. telekkönyv. Gr­iermage Dénes gr. Csáky Antal Vincze hagyatéka e. telekkönyv. Gr. Leutrum-Ertingen Rudolfné ugyanaz e. hasonló. Ehrenheim Schittra Jakabné szül. Gr. Csáky Czeczilia ugyanaz e. hasonló. Előadó: R a­­­s­z ktb. Lipthay And. s társa Nagy Kőrös város e. 20 hold föld 4000 frtnyi értéke. Özv. Osztoits szül. Horácsek Mária s társa Siegl Antal e. 1000 frt. Id. Földessy István Szabó Sándor e. egy db. föld tulajdona s kártérítés. Mayer Ferencz özv. Fadgyas Pálné e. bérleti birtok átadása. Kárner Máty: Kirnbauer Mih. e. 667 frt. Károlyi Mózes Vankó Ottó e. 1000 frt. Elias Simon a Luczenbacher testvérek e. igény. Péchy Ignácz Podhajeczky Sándor e. végrehajtás. Weisz József Paraicz Ferenczné e. 10 frt. Varga Vero­nika Bögös Ferencz e. 280 pfrt. Urbán Mih. özv. Aszko­­vits Hana e. 190 frt. Előadó : Marschalkó stb. La­­tinovits Dávidné zárlati ügye. Klein József Mikolits József e. 28 frt 85 kr. A nyitrai székes­ káptalan Sullay József e. 3174 frt -33/fo kr. Vida Illés sürgető kérvénye. Greskovits Karolina az egri káptalan elleni 2100 frt. Jaulusz Fer. Mihályi Ferd. e. végrehajtás. Schneller Mór Jaulusz Ferencz elleni kártérítés. Rózen­­berg Ignácz Weisz József e. számlái per. Özv. Kauf­­m­ann Henri, Kaufmann K s többek e. 500 frt. Vajda Pon­grácz s társai özv. Vajda Alb­ué e. osztályos ügy. Hundert Margit s Karolina Discher i. e. 1100 frt 19 kr. Ugyan azon felek 1402 frt 32 kr iránti ügye. Fekete A. Hangay Mária e.­ 3200 frt. Breuer Márk Drexler Adolf e. bizto­sitás. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Vékey Gedeon s­­ társa e. végrehajtás. Előadó : S­z­e­ré­n­y­i kth. Hesz­­l­heimer János s Mária Lang Pál e. telekkönyv. Magyari János özv. Rákos Istvánná e. végrehajtás. Gr. Andrássy Aladár Weinstock Bur­k e. bizt. végrehajtás. Kleiner­­ József gr. Széchen Adolf e. telekkönyv. A cs. kir. pénz­ügyi ügyészség a nagykikindai kerület e. négy rendbeli végrehajtás. Előadó: Makovitz ktb. Guthy Benő mint a gr. Beleznay Ferencz város tömege gondnoka Erdey Fülöp e. telekkönyv. Ragályi Gyula Juhász Mih. e. telekkönyv. Gr. Beleznay Árpádnak a gr. Beleznay csa­lád alsó-hernádi osztatlan birtokához tartozó erdő eladása iránti Ugye. Ugyanannak édes atyja gr. Beleznay Fer. záros tömegéhez tartozó vagyon fele részének kiada­tását tárgyazó Ugye. Horváth Antal Raksányi Antal és társai ellen osztályrész kiadatása. Előadó : Monasz­­tjerly kir. tab. kir. Lupták András hagyatéka iránti peren kívüli ü­gy. Tomcsányi István Kusnyik József elleni telekkönyv. Weiser Lipót Weisz Cecilia elleni tulajdonjog kitörlése. Kállay Benjamin Eisenberger Dávid e. 2163 frt 63 kr. Megó Terézia Kováts Lukáts e gyermek-törvényesités. Prileszán Pál Lamatska Andrá­s társa e. kártalanítás. Néh Soller Adolf utáni hagya­téki ü­gy. Előadó : Blaskovits stb. (T. Cs.) Külföld. FRANCZIAORSZÁG. Mint már tudjuk, a tör­­vényhozási ülésszak ünnepélyes meg­nyitása folyó hó 22-kén 1 órakor ment végbe a Louvre nagy termében. A cs. kocsik — testőr csapa­tok által kísértetve — 1 óra előtt néhány perc­c­el hagyták el a Tuileriákat. Az első kocsiban a császárné, Mathild­­a hohenzollerni herczegnők, a második­ban a császár, a császári herczeg, s V­a­­ 11­a­n t tábor­nagy ültek. A D­e­n­o­u-pavillonba érkezve, a császár Napoleon herczeg, s a cs. család többi herczegei által fogadtatott. Nemzetőrség s testőrség képezék a sorfalat. Ágyú­lövések jelenték a császárnak a Tuile­­riákbeli elindulását, s a Louvre termébe megérkeztet. A terembe beléptekor élénken üdvözöltetett. Balján Napoleon herczeg, jobbján a császári herczeg, s a trón lépcsőin Lucián s Bonaparte herczegek ál­lottak ; a trón alatt a bibornokok, tábornagyok s admi­­rálok voltak összegyűlve; helyek voltak fönntartva jobbra a senatus, s balra a törvényhozó­ testület tagjai számára. Szinte az összes külföldi követek jelen voltak , különösen föltűntek, a diplomatiai páholy közelében, a marokkói küldöttek. 1 órakor a császár erős hangon elmonda a már ismeretes trónbeszédet, mely többízben meleg éljenzésekkel szakasztatott félbe, különösen a Mexicóra, a társadalmi belreformokra, s az alkotmány alapelveinek fönntartására vonatkozó helyeknél. A „France“ szerint a beszédnek azon pontjai idéztek elő legzajosabb tetszést, melyek a császárné régensségére, s a pápai hatalom fönntartására vonatkoztak. 2 órakor újabb ágyú­lövések jelenték az ünnepély végét, s a cs. kisével visszatért a Tuileriákba. A törvényhozó-testület f. hó 23-ai ülésében W­as­j­e­w­s­k­i gróf beszédet tartott, melyben elismerőleg nyilatkozott M­o­r­n­y herczeg emlékéről, Schneider alelnökről, s a kamrában uralkodó mérséklettség szel­leméről. Kijelenté, hogy ő jóindulatú s barátságos köz­reműködést remél, s hogy a lelkiismeretesen nyilvání­tott vélemények szabadságát oltalmazandja. Az Oran­s Constantine tartományok­­beli mérnökök Algírban folyó hó 14-ikén a főkor­mányzó elnöklete alatt értekezletet tartottak, a Fré­­my­­s Talabot-féle 100 milliónak, közmunkák léte­sítése végett, a 3 tartomány közti felosztása iránt. Ezen hivatalnokokat legközelebb Párisba várják, hol — mint állítják — a felosztás kérdése újabb tüzetes tárgyalás alá fog vétetni. A „France“ biztos kútfőből merő koholmánynak nyilvánítja azon közlést, mintha a dán kormány kezde­­ményzőleg lépett volna föl oly czélból, hogy a­­ védha­­talmasságnak Görögországbai beavatkozását idézze elő. Szerinte a dán kormány Görögországban saját sze­repét teljesen bevégzettnek nyilvánítá, mihelyt György király Kopenhágát elhagyta.

Next