Sürgöny, 1866. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1866-01-16 / 11. szám
11. sz. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza 1. szám. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok közti küldetnek vissza. Bár mentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Massán-hirdetések: egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnál Frankfurtban és Hamburg-Altanában Haueonstein és Vogler; Hamburgban XUrl.heim Jakab ; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. Pest, Kedd, január 16. 1866. Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre................................20 fit. Egész évre........................18 frt — „ Félévre . . . .... 10 „ Félévre ...... 00 % Negyedévre.............................. 5 % Negyedévre . . . . 4 B 50 „ HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége múlt évi dec. 31-én 19754. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Rucska János joghallgató vezetéknevének „Gyö ngyösi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Szatmár megye főispánja a Günther János törvényszéki ülnök elhalálozása által üresedésbe jött megye törvényszéki ülnöki állomásra Madarasy László szatmári ügyvédet nevezte ki. Néhai Marczibányi Lajos által a magyarországi tébolyda javára hagyományozott 200 pfrtnyi adomány a lejárt 1865-ik év végével 525 ft 90 krra szaporodott, s áll egy 410 pftnyi, vagy osztr. értékben 430 ft 50 krnyi 5 percentes nemzeti kölcsön kötvényből és egy 95 frt 40 kros takarékpénztári könyvecskéből, mi is a hagyományozó kívánatéhoz képest ezennel közhírré tétetik. Változtatások a cs. kir. hadseregben. Kineveztettek: Nemes Ruckstuhl Antal altábornagy, a 2. sz. Sándor orosz császár gyalog ezred tulajdonosává, ezredesekké s ezred parancsnokokká a következő alezredesek : Ricss Lőrincz, a 60. sz. herczeg Wasa Gusztáv gyalog ezredben; ebeni nemes Müller Frigyes, a 67. sz. lovag Schmerling gyalogezrednél, mindketten ezredeikben; továbbá König Gusztáv, a 12. sz. német-bánsági határőr-gyalog ezredből a 11. sz. szerb-bánsági határőr gyalog-ezredben; ezredesekké a következő alezredesek : b. Türkheim Rudolf, a hadmérnöki törzsnél, meghagyatván a hadi tengerészeti osztálynak alkalmaztatásában ; és robelswaldi nemes Baumrucker József, a táborkarnál, ugyanekkor a hadseregi létszámba helyeztetvén át, alezredesekké a következő őrnagyok : Teschenbergi nemes Kluger Adolf, a táborkarnál, ezen karban ; vraniki lovag Scharich György, az 54. sz. Grueber-gyalogezredtől, a 12. sz. német-bánsági határőr gyalogezredhez ; Teppner Béla, a 60. sz. herczeg Wasa Gusztáv-gyalog ezredben; haukensteini Hanke Károly, a 67. sz. lovag Schmerling-gyalog-ezrednél; Schauer Leó, a 2. sz. Lipót Főherczeg hadmérnök-ezrednél, ez utóbbi három ezredeiben; őrnagyokká a következő első-osztályú századosok : lovag Bouvard Frigyes, az 54. sz. b. Gruebergyalog-ezredben; Bartuska Miksa, a 60. sz. herczeg Wasa Gusztáv-gyalog-ezredben, mindkettő ezredében; wachtentreui báró Wolff József, a 61. sz. Cesarevitsch Sándor orosz trónörökös-gyalog ezredtől a táborkarhoz; Roth József, a 67. sz. lovag Schmerling gyalogezrednél, az ezredben, s Komadina Milos, a hadmérnöki karnál. Fölruháztatott: Nagy Jókai Farkas Vincze, az első arciértestőrség másod őrmestere, alezredesi ranggal adhonores, testőri állásában meghagyatván. Nyugdijaztattak: Lovag Berks Lothár czimzetes alezredes, s a pancsovai katonai határközség polgármestere . Haigl Ferencz első-osztályu százados a 70. sz. b. Nagy-gyalog-ezrednél, s Mezer Ferencz első-osztályú százados az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherczeg-gyalog ezrednél, mindketten őrnagyi ranggal ad honores. TÁRCZA. Napi Ujdonságok. Zsófia herczegnő egészségi állapotáról az utolsó bulletin f. hó 12 én adatott ki Münchenben, s ennek örvendetes tartalma, hogy a lélekzési nehézségek és a láz csekélyebb, a beteg átalános állapota megnyugtató. — Maáth György udv. főkanczellár a magyar írók segélyegylete számára 200 forintot küldött alapítványképen. (P. N.) Bécsből írják : Gr. Mensdorff fényes első estélyén (12 kén) mintegy 400 vendég volt jelen , köztük minden minister, követ és sok tábornok. Lajos Victor főherczeg ő cs. fensége szintén megjelent. A bécsi 1866-ki kiállításhoz. Pótlékul a „Wiener Zig“ ban m. é. nov. 3-kán közzétett programaihoz meg kell e lap után említenünk, hogy a mezőgazdászati kiállítás részére kitűzött államdijakhoz még két további aranyérem engedélyeztetik: 1. A legtökéletesebb, illetőleg legérdekesb erdészterményi kiállítmányra. 2. A kiállított tárgyak által bebizonyított legjelentékenyebb termelésre, az erdészeti termények feldolgozása mezején, egy magasb haszonsiker kimutatásával. Az Aradon tervezett nyilvános reáliskola ügyében kinevezett bizottság január 12 -én tartó ülését. Az elnök mindenekelőtt Aczél Péter alapító-levelét mutatá be 1000 ftról. Ez alapító-levél Párisból intéztetett a bizottsághoz. Az összes vagyon eddig 2242 ft 62 kr. Az alapítványi oklevelek s egyéb, a vagyon álladékát képezők Wallfisch Pál urnak adattak át, melléje ellenőrül Trautler Lajos úr rendeltetvén. A készpénz egyelőre a takarékpénztárba tétetett. Az „Alföld“ örömmel tapasztalja, hogy a közönség már is buzgón felkarolta ez eszmét. — Ő szentsége levele a pécsi püspök őnmgához. A „Kalauz“ közli latin szövegét azon levélnek, melyet ő szentsége Gr . György pécsi püspök ő nmagához intézett, azon hálafeliratára, melyben péter fillérei küldése mellett megköszönte a pápai kitüntetést. ■— Gyászhir. Méltóságos és főt. Viber József, fölszentelt halyi püspök, ő szentsége a pápa trónállója és házi praelatusa, a boldogs. Szűz pécsváradi apátja, a pozsonyi társaskáptalan nagyprépostja s érseki helyettes, római nemes polgár, szépműv. és hittud. tudor, jan. 15-én Pesten, a sz.-ferencziek kolostorában, hosszabb betegeskedés, s a szentségek ájtatos felvétele után, d. e. 10 órakor, nővére és több rokona, valamint a t. szerzetes atyák jelenlétében és imái között az Urban jobblétre szenderült. Született volt 1795. jul. 29-én, áldozárrá lett 1818. aug. 24-én. Élt tovább mint 70 évig. Isten adjon lelkének örök nyugalmat! ” Hugo Károly Pestre érkezett. Mint mondják, itt valami újabb művének kiadását tervezné. A nemz.színház úgy a költő, mint múzsája iránti kötelességet teljesítene, ha közelebb egypár sikerrel adott darabját színre hozná. Az „Egy magyar király“, „Báró és bankár“ szerzője megérdemli ezt, s a beteg költő anyagi helyzetében a tantréme most kétszeres jótétemény. —a— A magyarországi raj e gye t 1865. évi november 28-tól dec. 28-ig összesen 77 olajfestvényt s egy kőrajzot állított ki saját szállásán, Lipótváros, felső-dunasor, 8-dik szám alatt. Ezek közül a hozzánk beküldött műlajstrom szerint készült : Budán............................. 1 B-Csabán........................ 1 Pesten.............................9 külföldön . . . . . . 67 összesen : 78 darab. Az egylet által örök áron megvetettek következők : 1) Vak Béla, magyar király Árva várában fogva, Frankel Gyulától Párisban. 2) Női tanulmányfő, Gross Bélától Pesten. 3) Gyümölcsök Barabás Ilonától Pesten. 4) Az anyának nyújtandó bokréta, Nieumanntól Münchenben. 5) „Az örömest látott vendég“ Naumann Károlytól Münchenben. 6) „Pásztorok a pusztán eső után“ Wolfram Józseftől Bécsben. 7) „Falusi jelenet“ Wéber Heriktől Pesten. Kisorsolásra régebben megvásároltatott tiz darab. A műkiállítás megtekintését mindenkinek ajánljuk, annál is inkább, minthogy a belépti dij nam-tagok részére csakis 18 krajczár. — A magyar jogi. hetilap 2-ik számában olvassuk : „Az ügyvédi egylet alapszabályainak tervezésére kiküldött albizottmánynak f. hó 6-án tartott ülésében Sárkány József ur által kidolgozott alapszabályok felolvastattak, s azoknak kinyomatása elrendeltetett. Január 13-án egy nagyobb tanácskozmány lett egybehiva az alapszabályok megállapítására, melyhez Horváth Boldizsár, Tóth Lörincz s több jeles jogtudósok, kik ez iigy iránt meleg részvéttel viseltetnek, a megjelenésre felkérettek. Kik az alapszabályok jeles munkálatát olvasták, egyhangúan oda nyilatkoznak, hogy abban a kitűzött egyleti czél, t. i. az ügyédi kar társadalmi állásának és tekintélyének emelése, a hazai jogtudomány gyarapítása , a hazai jogélet fejlesztése és javítása, végre az egyleti segélyezés eszméje, igen helyes öszhangzatos és kivihető irányban terveztetik megoldatni.“ — Nemzeti színházi műsorozat. január 16 tól 27-ig. Jan. 16. „Ernani“ opera. 17. „Herodes“ ered. trag., 2 szer. 18. „Fidelio“ opera. 19. „Brankovics György“ dráma. 20. „Bánk bán“ opera. 21. „Párisi szegények“ dráma. — Jövő heti előkészületre kijelöltetnek : Jan. 22. „Castor és Pollux“ vígjáték; új betanulással először. 23. „Kunok“. 24. „Edda“ német dráma; 1-ször. 25. „Lammermoori Lucia“ opera. 26. „Tündérujjak“ vígj. 27. „Hugenották“ opera—a— Kaiser Ernstné asszony, a nemzeti színház volt drámai énekesnője, mint értesülünk, Győrben vendégszereplését Rechával „A zsidónő“ből nagy tetszés közt befejezte. Az ottani közönség óhajtását fejezte ki e vendégszereplés folytatása iránt. Ha— Meyerbeer özvegye, bécsi lapok közlése szerint, a jövő hóban Bécsbe érkezik, hogy az „Afrikai nő“nek főpróbáin, valamint az első előadáson személyesen jelen lehessen. Minthogy épen e dalműről van szó, megírhatjuk, hogy a nemzeti színházban is nagyon szorgalmasan dolgoznak e mst kiállításán; a gépek s díszítmények nemsokára elkészülnek, sőt a géphajóval tegnapelőtt a színpadon már az első kisérleti próba megtörtént. Az énekpróbák is nagy buzgalommal folynak. (Színházi referensünk úgy van ez operával mint voltak a tengeri kígyóval, mely mindig fel felbukkant a lapokban, de a tengerben hiába lesték.) —a— Grün hegedűművész hazánkfia, weimari udvari hangversenymester, mint olvassuk, a legközelebbi napokban a prágai színházban fog hangversenyezni. —a—Károly porosz herczeg palotájában Berlinben a farsang alatt színi előadások lesznek. — a— O f f e n b a c h productivitása az operettek szerzésében valóban bámulatot gerjesztő. Azonkívül, hogy a párisi Varieté-színházat, valamint a német színházakat szerzeményeivel dúsan ellátja, most még két, háromfölvonásos dalművet fog befejezni, az egyiket az opera comique, a másikat pedig a Palais Royal számára. Man Rossini a Sylvester - estén nála rendezett estély alkalmával egy új énekdarabot is adatott elő, mely saját szerzeménye és meglepő szépnek mondatik. A Dunavízállás Orsovánál jelenleg oly alanti hogy a dunagőzhajózási t. igazgatósága sziklarepesztéseket eszközöltetett. A Száva alanti vízállása miatt a gabnának hajóni elszállítása az alvidékekre akadályozva van. Az akadémia palotája művészi feldiszitésének ügye, melyet a „P. Hetilap“ ban K. Eötvös pendített meg, eddig — mint ugyanazon lap följegyzi — Szegeden talált legtöbb viszhangra. Ugyanis az ottani kath. gymnasium kegyesrendi tanárai körében a t. Csaplár Benedek által megindított gyűjtés 7 aranyat és 30 ftot eredményezett. A buzgólkodás ez irányban foly. A jég tegnap Dunánkon megállt, de csak szakadékos és átjáratra veszélyes szilárdsággal. Estve felé langy idő következvén be, csakhamar nagy rések mutatkoztak, és a jégtáblák, kivált a folyam közepén szétmállottak. —a— A bécsi „Fremdenblatt“ után közöljük a következő ismertetést a bécsi újonnan keletkezett 6-dik színházról: Harmónia-színház. E hó 11-én este a kivilágítási próba volt. Erre nagyszámú közönség jelent meg, s egyúttal a színházat is megtekintette, mely a Rossauban a legnagyobb csendben mintegy a földből nőtt ki. A színházi épülethez kocsin való odajutás egy kissé nehéz, előbb meg kell azt kerülni. Az egész színház 70 nap alatt építtetett föl, és a belső berendezés már legnagyobb részben kész. Az épület, mely egy emeletből áll, téglákból készült. A lépcsőkhözi följárat széles és kényelmes. A lépcsők egyáltalában igen kényelmesek, és olyformán van intézkedve, hogy a színház kevés perez alatt kiüríttethetik, minthogy a főépületből 5 kijárat van. A ház belső díszítése nagyon eredeti, de mindamellett izlésteljes. A fennálló színházak szokásos berendezésétől tökéletesen különbözik. A telepnek koczka táblái sok színűek, és egy japáni virágtartó tarkaságára emlékeztet. Hasonlóképen vannak kifestve a páholyok. A telepről 5 gazdagon megaranyozott légszesz-csillár függ le, melyek körülbelől 120 lángra ágaznak. Annak daczára, hogy ez alkalommal csak felvilágítás volt, a kis színház barátságos belső tere mégis fénytengerben látszott úszni. Ezeken kívül a páholyoknál szintén vannak alkalmazva légszesz-kargyertyatartók, a legújabb szerkezet szerint; a belső berendezés egyrészt amerikai, másrészt pedig berlini színpadok mintájára történt. A szinterem 380 zártszéket, 400 állóhelyet és 10 páholyt foglal magában- Az ülések nád fonatból vannak készítve, minden ülés széles, a sorok közti hézag pedig oly nagy, hogy a legszélesebb crinolinnal öltözött hölgyek minden fáradság nélkül üléseikhez juthatnak. A karzaton van háromszáz erkély szék, 300 zártszék, 50 állóhely, az udvari, idegenek és még tíz zárt páholy; a színház falai vörösbarna szőnyegekkel vannak bevonva, aranyozott mezőkkel, melyekbe festvények alkalmazvák, a páholyok és zártszékek zöld bársonynyal vannak behúzva, a páholyok támlái oly szélesek, hogy látcsöveket és egyéb tárgyakat kényelmesen letehetni anélkül, hogy azok leesésétől tartani kellene. Egy második karzat hiányzik. Az első karzat felett egy egész sor ablak van alkalmazva, melyeket elegáns függönyök fednek el. Ha ezek eltávolíttatnak, akkor a napvilág hat be. Ezen előkészület azon szándékból történt, hogy nyári színháznak NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A kiegyenlítés gazdászati föltételeiről elmélkedik utolsó számában a „Debatte,“ következő végtételeiben foglalván össze czikkének érvelését: „Gazdászati egység azelőtt Austriában egyáltalában nem létezett, s jelenleg legalább az országos törvényhozás terén nem létezik. Austria gazdászati fejlésének alacsony álláspontja, lassúsága, gazdászati s politikai gyöngesége innen magyarázható meg. Történelme s helyzeténél fogva Magyarország volt Austriának legelszigeteltebb tagja, ezért legtöbbet is szenvedett az elszigeteltség hátrányai miatt. Csak azáltal, hogy az egység a monarchia gazdászati életének főelvévé emeltetik s ezen egység a lehetőségig keresztülvitetik, lehet a birodalom összeségének, valamint összes részeinek gazdászati haladását biztosítani.“ A „Magyar Világ“ a közös ügyek kérdésére mint nyílt kérdésre, nyílt sebre mutat nemcsak a birodalom, hanem hazánk testén is, melynek gyógyításával mindenekelőtt foglalkozni kell. „Garanciák kellenek, ezeket pedig csak a közös ügyek kérdésének oly megoldásában találhatjuk, mely nemcsak a birodalom életérdekeit, hanem a szövetséges népek jogszerű alkotmányos vágyait is kielégíti. Jogunk, jó törvényünk van elég, úgymond , aminek hiányában siülödünk, ez a hatalom. Hatalomra kell szert tennünk, hogy ezentúl jogainkat sértetlenül bírjuk megtartani; erre pedig csak egy mód van : a közös ügyek kérdésének oly nemű megoldása, mely a birodalom népeit hű szövetségeseinkké teszi.“ Ezért nem kell a törvények tényleges helyreállításának követeléséhez ragaszkodni, hanem az akadályok elhárítását siettetni. — A „M. V.“ senki iránt sem bizalmatlankodik , azonban úgy hiszi, hogy a sietés csak használhat. A „Pesti Hírnök“ a conservatív pártnak indokait, miknélfogva a parlamenti kormányt s a ministérium helyreállítását ellenzi, következőkben adja elő: „A bécsi centralisták a 48-diki magyar ministerium ellen azért küzdenek, mivel nem akarják, hogy egy kikerekített ministerium foglalatjában Magyarország ismét birtokába jusson azon autonómiának s elkülönzött kormányzásnak, melyet hazánk a pragmatica sanctió értelmében 1847-ig élvezett; — s a birodalmi közös ügyek fogalmát csakis azért nehéz tisztába hozni, mert annak határozatlansága és elasticitása a bécsi centralistáknak kedves alkalmat nyújt, autonómiánk leglényegesb részét elvitathatni tőlünk. — Nem igy a conservatív párt. A martiusi törvényhozás, midőn a magyar ministériumot alkotó, Magyarország számára egy hajszálnyival sem szándékozott többet venni igénybe azon automiából, mely azelőtt hazánkat illeté. A törvényhozás hibája csak az volt, hogy a rögtönzésben meg nem fontolta, miszerint az új rendszabály a király praerogativáit támadta meg, a korona és nemzet jogai közt az egyensúlyt megingatta, s a pragmatica sanctió által létesült kapcsok közt a központi kormányozhatást nehezíté, anélkül, hogy akár az ősi nemzeti institutiókban rejlő garantiákat biztosította, akár a központi hatalom körül új garantiákat szerzett volna. A magyar conservativ párt azonban szintén nem kisebb mértékét az önállásnak s önkormányzatnak követeli hazánk számára vissza, mint amelyről a törvényhozás disponált, midőn ministériumot állított fel. Három évszázad gyakorlata bebizonyította, hogy az autonómia azon mértéke, melynek 47-ig élvezetében voltunk, a monarchia együttlétével s nagyhatalmi állásával semmi ellenkezésben nincsen, s a legnagyobb tévedésnek és szemfényvesztésnek tartja, mintha az alkotmányosság elve ezen autonómia bármely kis részének feláldozását igényelné. Ha azon jogok, melyeket a magyar alkotmány egy évezreden keresztül a korona számára épen a rend és közszabadság érdekében megőrzött, — ezentúl is tiszteltetnek, — akkor semmi akadály sincs, hogy a lajthántúli örökös tartományok az alkotmányosság ugyanazon mértékének örvendhessenek, melynek hazánk 47-ig birtokában volt, s melyért azt az összes alkotmányos szárazföldi államok méltán irigyelheték. Ha pedig Lajthán túl csak azon állapotot tartanák alkotmányosságnak, melyben Magyarország autonómiája legfontosbágaira azoknak adatnék eldöntő befolyás, kiknek eddig azokhoz semmi köze nem volt, — akkor ne csodálkozzanak a centralisták, ha egy párt sem találkozik e honban, mely ilyforma alkotmányosság létrehozására segédkezet nyújtani kész lenne. S a valódi birodalmi közös ügyek nem lehetnek oly természetűek, s nem is szabad úgy definiáltatniok, hogy akár a koronának fentartott, s a pragmatica sanctió biztosítására kétszeresen fontos jogokat, akár pedig Magyarország eddigi törvényes, s Lajthán túl is mértékül szolgálható autonómiáját alterálják. Egy szóval, a magyar conservatív párt Magyarország számára a ministeri rendszer alkalmazását nem az autonómia csökkentése, hanem annak nagyobb biztonsága, és sok egyéb fontos politikai indokok tekintetéből ellenzi.“ A „Gen. Corr.“ az austriai sajtó állapotát illetőleg következő czáfoló czikket hoz: „A „Bresl. Zig“ m. hó 9-ki számában egy levelet hoz Bécsből, mely feladatul tüze ki magának, Austria belviszonyait s nevezetesen az austriai sajtó szomorú helyzetét megvilágítani, s mely a következő tételekben culminál: hogy az egész Bach-féle büntető törvényhozás még folyvást érintetlenül fenáll, hogy minden sajtóvétség meggyalázó büntetésekkel büntettetik, hogy bilincsekbe vert journalisták közönséges bűnösökkel egy czellába helyeztetnek, s hogy ezen határozmányok csak három év óta léptettek tényleg életbe, míg azelőtt minden intések által közigazgatási úton idéztetett el. „Ha az állapotok csekély ismeretét vagy részakaratot tanúsító elferdítés, mely ezen czikkben visszatükröződik, a lerakódásra egy belföldi lapot talált volna, teljes közönynyel mennénk el a fölött, erősen meggyőződve, hogy ezen termény belföldi olvasóink jobb tudomásában elégséges helyreigazítást találand. „De minthogy a levelező, ki a calumilare audacter-t jelszóul látszott választani, külföldi laphoz fordult, kötelezve érezzük magunkat, állításait helyreigazítani, hogy nem ugyan őt, a mit mi ép oly hasztalan mint méltatlan fáradságnak tekintettünk volna, hanem azokat értesítsük helyesebben, kiket állításainak merészsége talán mégis tévútra vezethetne. „Nem az 1852. máj. 27 én azon időben, midőn báró Bach a belügyministeriumot vezette, kibocsátott sajtórend, hanem a birodalmi tanács mindkét házának beleegyezésével 1862. dec. 17-én legf. szentesített sajtótörvény van jelenleg hatályban; s másra bízzuk, a megfelelő bélyeget feltalálni azon állításra, „hogy Bach egész büntetőtörvényhozása még ma is érintetlenül fenáll.“ ,,Az 1864. nov. 7-ki és dec. 3-ai legm. határozat által Ő Felsége elrendelé, miszerint mindazok, kik politikai indokokból eredő bűnök és vétségek miatt el-