Sürgöny, 1866. február (6. évfolyam, 25-47. szám)
1866-02-01 / 25. szám
25. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadóhivatal: Pattén, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Maffall-ui-életétdols.: egylmsábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után SO kr n. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Slausenstein és Vogler; Hamburgban Xürhheim •Tárcái» ; Lipcsében Engl.r M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre............................20 írt. Egész évre....................18 írta . Félévre............................ 10 „ Félévre ...... 9 „ Negyedévre........................... 6 „ Negyedévre .... 4 „ 60 „ Fest. Csütörtök, február 1. 1866. HIVATALOS RÉSZ. O cs. kir. Apostoli Felsége gróf Rosenberg- Orsini Károly főhadnagyot a 12. sz. Vilmos Főherczeg-gyalog ezredben, és semsei Semsey Lajos magyarországi földbirtokost cs. kir. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A m. kir. helytartótanács körrendelete az ország valamennyi törvényhatóságához. A budai cs. kir. országos hadfőparancsnoksághoz terjesztett jelentések szerint még mindig fordulnak esetek elő, hogy a polgári hatóságok részéről katonai egyének házassági kérvényei felesleges okmányokkal és kelleténél magasabb bélyeggel ellátva küldetnek az illető hadtest-parancsnokságokhoz. Ugyanezen hadfőparancsnoksághoz feljelentetett továbbá, hogy a szabadságos és tartalék legények házassági kérvényeik és okmányaik kiállításáért leginkább a községi jegyzők által aránytalan magas díjak követeltetnek , melyek a szegényebbeket annyival jobban sújtják, minthogy az ezen kérvényekre keletkező határozatok sokszor az óhajtott várakozásnak meg nem felelnek. Az említett országos hadfőparancsnokságnak folyó hó 7 ről 63. szám alatt kelt megkereséséhez képest meghagyatik ennélfogva a közönségnek, hogy az alattas közegeket és községi elöljárókat az 1864-ik évi május 12-ről 38696. szám alatt kelt itteni intézvény értelmében a felesleges okmányok kiadásától eltiltsa és ezen intézményben foglalt szabály szigorú megtartására kötelezze; egyszersmind pedig intézkedjék, hogy a községi jegyzők a házassági folyamodványok szerkesztéséért egy, egészen mérsékelt, eleve meghatározandó, s a községben közhírré teendő díjon felül — ne követeljenek, határozottan kijelentetvén, hogy sem a jegyzőnek, sem a községi elöljáróságnak az ez érdemben hivatalból kiállított okmányokért, aláírás és pecsét rányomásért dijt elfogadni egyáltalában nem szabad. Kelt Budán, jan. hó 15. 1860. A magy. kir. helytartótanácstól. A forgalomban lévő váltópénzek állása. Az 1865. dec. végén forgalomban volt váltópénzek egész összege 2,404,004 ftból állott. Bécs, jan. 29-én 1866. A cs. kir. pénzügy-ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 31. A Felségek déli 1 órakor az udvari lovagdát szemlélték meg s ott mintegy 3/4 óráig időztek. Január 30-kán fél hatkor a Felségeiknél udvari disz-ebéd volt, melyben — mint a „M. V “ följegyző — mintegy negyvenen vettek részt. Császár és Császárné Ő Felségeiken kívül jelen voltak : primás ő eminentiája, gróf Majláth Antal főajtónálló, gr. Cziráky János főkamarás, gróf Károlyi György koronaőr, b. Sennyey Pál tárnok, Majláth György főkanczellár, Melczer István személynök, gr. Török Bálint országbírói helyettes, gr. Eszterházy Mór tárczanélküli minister, gr. Almásy György, gr. Wenkheim szolgálattevő kamarás, továbbá három udvari hölgy, úgyszintén Liechtenstein herczeg katonai főparancsnok, gr. Pálffy Mór, Cseh, St.-Quentin stb. tábornokok, valamint a nagy számú, Ő Felsége kíséretében lévő hadsegédi kar stb. Császárné Ő Felsége franczia szabású fehér öltönyt viselt, brüsseli fekete csipkékkel, dús hajzata habzólag hullott alá vállalta, nyakát remek gyémánt nyakék diszité. Az ebéd alatt a legnyájasabban beszélgetett szomszédaival. 0 Felsége huszár-ezredesi ruhát, viselt Császárné Ő Felsége Császár Ő Felségétől balfelől ült, mellette primás ő eminentiája foglalt helyet. Császár Ő Felsége szomszédságában Königsegg grófnő, Császárné Ő Felségének főudvarmesternője ült; a primás után pedig Thurn -Taxis herczegnő, azután gróf Majláth Antal következett a sorban. Az ebéd VI.7-ig tartott. Asztal után cercle volt, mely mintegy 3/4 óráig tartott. Lapszemle. A bécsi lapok ma főleg Ő Felségeiknek Pestre utazásával s azon óhajok és várakozásokkal foglalkoznak, melyek ez úthoz csatlakoznak. Azon reményt fejezik ki, hogy ez utazás az országra nézve Üdv- és álláshozóvá fog alakulni. A „Wien. Abendp.“ így ír: „Pest-Budáról jövő táviratok messze elviszik hírét azon lelkesedett fogadtatásnak, melyben Ő Felségeik Magyarország fővárosában részesültek. Kétszer kelle az utolsó idő folytán azon nyilvánulatokat túljegyeznünk, melyek által a testvérország leyális népessége az örökös Uralkodó iránti hit érzületének, kit színről szinte láthatni szerencsés volt, a legszivélyebb kifejezést kölcsönözte. A mint akkor nemesség és nép egyformán gyűlt a Fejedelem szent személye köré, úgy most sziveik azon Felséges Asszony felé dobognak, ki megjelenésének varázsa, magas nőiségének szendesége által mindenütt azon lelkesedést ébreszti, melybe azon titokszerben édes érzés vegyül, melylyel a gyermekek hosszas távollét után a körükben ismét megjelenő drága anyához tódulnak. A jelentés csak kevéssé rendelkezik azon eszközökkel, melyek a hivatalos fogadás szertartásos jellemét azon örvendetes üdvözléstől megkülönböztetik, melyet egy egész nép a Felséges Uralkodó Párnak ujjongva nyilvánít. Mindamellett nem lesz nehéz mindazon jelentésekből, melyek fenforognak, azon meleg lehelletet kiérezni, mely a fogadtatásnak a tanúsított hódolat közvetlenségét és természetességét kölcsönzé. A császári Ház iránti szeretet és lelkesedett odaadásban a magyar nemzet egyértelmű. Ebből foly az örömriadat, mely azért nem kevésbbé hat a szívhez, mint a császári és atyai kegy magasztos nyilvánulata, melyet az Uralkodó oly kétségtelen, elragadó módon fejezett ki. Bizalommal jött nem rég a Felséges Úr az ő népéhez s bizalommal tér ismét vissza, s ezen lélekemelő biztonság szent zálogául azon magas Úrnőt hozza magával, ki oldala mellett áll uralkodói életének minden mozzanatában, hogy tanúja legyen azon ragaszkodásnak,melynél ragyogóbb a világ szemében sohasem nyilvánulhatott s bizonyosan minden időben valónak fog bizonyulni.“ A „Presse“ szerint nem ünnepelhetnek a nemzetek szebb ünnepeket, mint midőn millió kezeiket bizalommal emelik föl az Uralkodó jobbja mellett. Megfordítva nem létezik szebb kép, mint midőn egy Fejedelem, hatalma teljében állva, önként lép bi alattvalói közé s ezeknek becses engedményeket nyújt. „Mi mindig nagyrabecsültük azon császári gondolatot, mely Austria népeinek kölcsönös egyetértését czélul tűzte ki “ Bizonyosan nem közönyös dolog az , hogy a Császárné Felséges Férje karján a budai királyi váriakba bevonult. A lelkesedés, melylyel üdvözöltetett, nem szólhat csak az Uralkodóné személyének. „Férfiak alkudoznak. Ilovánné férje kíséretében lép, többnyire minden viszály elnémul, a béke biztosítva van. Mi tehát tökéletesen felfogjuk, hogy az ország egybegylik méltóságaihoz intézett beszédében már nem csupán bizalmát, hanem Magyarország népének Házához való ragaszkodását hangsúlyozá.“ A „Presse“ óhajtja, hogy ezen magasztos biztonság teljesen igazolva legyen. A „Fremdenblatt“ ez örvendetes esemény alkalmából a magyar nemzethez következő meleg szavakat intéz: „Azon férfiakra nézve, kik ma a magyar politikai pártok élén állnak, valóban nehéz lesz, azon ünnepi emelkedettségű hangulat befolyása alatt, mely most az egész országot elfogta, az ország óhajai és követeléseinek a szerkesztendő parlamenti föliratban nagyon határozott kifejezést kölcsönözni. Ha az Uralkodó maga oly fültétlen bizalommal közeleg, ha a király szellemében, kitől néhány év előtt még törvényes czímét is elvitatták, minden feledve látszik lenni, amit a múlt keserű és szomorú tapasztalatokban hozott, akkor bizvást föltehető, hogy a nemzet, közepette a lelkesedett örömriadalnak, melylyel a bizalom teljes Uralkodó felé ujjong, habár jogának követeléséről nem is, hanem ezen követelés föltétlen teljesüléséről lemondani kész lesz, hogy a nap szigorú politikusai előtt akkor a valódi és tartós kiegyezés gondolata nem fog jogi paragraphus bolt alakjában, hanem egy a népeket boldogító esemény életteljes képében feltűnni. S ily értelemben a Magyarországba jelenleg tett utazás bizonyosan azon valódi érzületek megvizsgálására fog szolgálni, melyektől a vezér pártférfiak jelenleg lelkesítvek.“ Az „Ost Deutsche Post“ visszapilantást tesz a Császár decemberi útjára, s ma is még azon nézetben van, miszerint annak közvetlen hatása nagy volt. Ezúttal, reméli, ugyanoly nagy lesz a hatás, talán még nagyobb. Ezúttal a Császárné van Felséges Férje oldala mellett, s az utazás épen azon időszakba esik, melyben az országgyűlés a felirati terv megvitatása végett bizottmányt, választott. Várjon ! Felségeik jelenléte a fölirat tartalmára befolyást fog-e gyakorolni? „Nekünk csak óhajaink vannak — mond az „Ost-D. Post“ s ezek párhuzamosan járnak azokkal, melyeket mindazoknak, kik az egységet mint a birodalom fennállásának követelményét tekintik, táplálniuk kell, s kiknek első képviselőjük nem a Király, hanem a Császár!“ A „Va t e r land“, Császárné Ő Felsége látogatásának jelentőségére utalván, a következő gondolatot fejezi ki : „Nem maradhat el, hogy a Felséges Fejedelemné kegyessége és szendesége, valamint ha országanyai érzülete által a gyors és biztos pacificatious biztositékát ne nyújtsa s fogadja.Épen Magyarországban, hol az Uralkodónak új közeledését az ország lovagias szelleméhez képest kétszeresen fogják méltányolni, kell hogy a legmagasb Pár látogatásának jelentőségét, szivük mélyéből érezzék.“ A „M o r g e n p os t“ hangsúlyozza, miszerint nem csak a lelkesedés, az örömrivalgó kiáltások, az ünnepélyes üdvözletek azok egyedül, miket az Uralkodó Pár Pesten találhatni remél. Ezt ott is érzik, mert a polgármester beszédében azon tétel fordul elő, miszerint a magyarok nem fognak késni, tettek által bizonyítani , hogy az Uralkodó által tanúsított bizalom nem volt meg nem érdemelt. A „Gen. Corr.“ következő közleményt hoz : „A Lembergben megjelenő „Gazeta Narodowa" az új pálinka- és répaczukortörvény kedvező hatásául egy minister rendeletet hoz fel, mely által a pénzügyőrség leszállíttatik. Mint biztos helyről halljuk, már valóban kiszimíttatott, hogy a pénzügyőrségnek eddig rendszerezett létszáma hány fővel szállítandó le, s a nevezett lap által a lembergi igazgatási területet illetőleg idézett számszerinti adatok lényegben helyesek. Csak azt tartjuk ezen adatokhoz hozzáadandónak , hogy az aktív szolgálatból kivételre rendeltek ismért elhelyezéséről gondoskodva lesz, s hogy a „Gazeta Narodowa“ azon adata, mely szerint az elbocsátandó egyének három havi elbocsátási kárpótiét fognának kapni, alaptalan, miután minden elbocsátott a fennálló általános szabály szerinti elbánásban fog részesíttetni . Horvátországi ügyek Zágráb, jan. 28. A tegnapi országos ülésben dr. Racski hoszszabb beszédben védte a bizottmány felirati javaslatát. Végül azonban igen szétágaztak a szavazás formulázását illető vélemények; egyes viták szenvedélyesen kitörő hangulatba csaptak át; a dolog befejezésére mai délelőtti 11 órára ad hoc ülés határoztatott. Ebben a nevek felolvastatása által történt nyilvános szavazásnál a következő eredmény mutatkozott : a bizottmány felirati javaslatára 140, a felirat ellen..........................7 szavazat adatott be. Elálltak a szavazástól 4- en. A következő ülés holnap 9 órára van kitűzve, ezen megkezdetnek a felirati javaslatra vonatkozó részletes viták. Zágráb, jan. 29. Végre ma kezdődött meg a részletes vita az ismeretes Racki-felirat fölött. Az első két pont hosszasabb vita után elfogadtatott. A feliratnak több pontja tárgyaltatott volna, ha ezen alkalommal is a nemzetiségi súrlódás soknemű vitára nem szolgáltat vala alkalmat. A felirat első pontjában ez van t. i., „a háromegy királyság országgyűlésének összehívása által Felséged „nemzetünk“ egyik legforróbb, legigazságosabb óhaját teljesítette;“ ezen passusra felszólaltak a gyűlésnek azon tagjai, kik a keleti egyházhoz tartoznak, és a „nemzetünk” szó helyébe „horvát-szerb nemzet“ kívánták igtattatni. A szavazás eredménye azonban ezen óhaj ellen nyilatkozott. Egy új választási rend kidolgozására kinevezett bizottmány tanácskozmányait már sajtó alá adta; e tárgy azonnal a felirati vita után kerül napirendre E terv 42 .§-ból és egy függelékből áll a katonai őrvidék választásairól. Legfontosabb a 4-ik pont: „Az országgyűlést képezi a virilis szavazatokból: a zágrábi érsek, a karloviczi metropolita és a diakovári püspök. Mágnások : ezek közöl minden, a horvát-magyar törvény szerint inarticulált herczeg, gróf, báró, ha a rendes tulajdonok mellett 30 éves , és slorvát- vagy Tótországban a telekkönyvbe beigtatott jószággal bir, melylyel korábban jurisdictio volt összekötve, s pedig oly osztatlan jószággal bir, minő 1848. előtt volt és ha állandóan az országban lakik. A megyék 40, a városok 15, minden határőrvidéki ezred 2, Zimony város 1 képviselőt választ, s így a legközelebbi országgyűlésen csak 78 képviselő ülne. Ezen tervezet szerint az elnököt az országgyűlésnek magának kell választania. Zágráb, január 30. A tartománygyűlés mai ülése Suhaj alelnök indítványára — rövid időre titkos üléssé alakult, nézetegység elérése czéljából, hogy így a felirati tervezetek fölötti részletes vitákat előbb be lehessen végezni. A részletes viták e félbeszakítása a határozottan unionista párt sürgetésére történt. A párt elakbok mindegyike több tagot választ s ezek holnap pontrólpontra fogják tárgyalni a Racki-féle felirati javaslatot, mivel mostani szerkezetében azt az uniópárt elfogadhatlannak tartja. (I. T.) I.r. Racski beszéde. Mint a válaszfelirati bizottmány előadója kötelességem azon elveket fejtegetni, melyektől a bizottmány a felirat szerkezeténél vezéreltetett. Ebbéli kötelességemnek annál gyorsabban megfelelek, minthogy az ügyrend szerint csak a felirat elveit kell elősorolnom, s mivel, ha a magas ház ezt elvben elfogadja, ugyanannak alkalma leend a különleges ellenindokokat előadni. Ezenkívül jogomban áll utoljára szólani. A válaszfelirati bizottmány tudta s bizonyára érezte, hogy nagy és súlyos feladat vár reá. Igenis jól tudta, hogy a feliratok a szó átalános értelmében mit jelentsenek. Tudta, hogy az országgyűléseken, melyek a közönséges lajstromzással foglalkoznak, a felirat nem egyéb, mint a trónbeszéd körülírása vagy magyarázata, melyben a hála s alattvalói hűség érzete kifejeztetik. Itt azon kérdés merült fel, vájjon a felirat ily értelemben szerkesztessék-e, azaz mint körülírott magyarázat a trónbeszédre. A bizottmány minden habozás nélkül válaszolt, hogy sem a korona követeléseinek, sem az országképviselet és nemzet óhajtásainak eleget nem teenéne, ha a válaszfelirati javaslatot ily alakban szerkesztené. A korona követeléseinek eleget nem tenne, miután az a legfeleiratban kinyilatkoztatá azt, amit ezen országgyűléstől kiván. Azt kívánja t. i., miszerint az országgyűlés javaslatot készítsen, miként állapíttassanak meg a háromegy királyság államjogi viszonyai Magyarországgal szemben. Ennélfogva a bizottmány jogosítva hitte magát, ezen kérdésre, mely a kir. leiratban megenylíttetett, amennyiben a jelen körülmények lehetővé teszik, a következő javaslatot készíteni . A nemzet óhajtásainak ugyanis meg nem felelne, mely, miután a trón iránti rendithetlen hűségét mindeddig tanusitá s ugyanazt saját, módja szerint e feliratban kifejező, képviselőségétől elvárja, hogy az első nyilatkozatában a főelveket kijelölje, melyek szerint, az ő véleményéhez képest, az államjogi kérdés megoldandó lenne. — Az 1861-ki nov. 8-tól kelt kir. leiratban világosan kifejeztetett, hogy ez a jövő, tehát ezen országgyűlésen tárgyalás alá vétessék. Ennélfogva a bizottmány azon nézetben volt, hogy már ezen okból is nem csak az 1865. nov. 20-ról, hanem az 1861. nov. 8-ról kelt kir. leiratra is, a mennyiben ez az előbbivel összefüggésben van, válaszolnia kell. — Ennélfogva a bizottmány azt hitte, hogy a feliratnak az első kir. előterjesztésre válaszolnia kell: 1) A háromegy királyság államjogi viszonyai felett az összes császári állammal szemben; 2) mily nézetben van a háromegy királyság főviszonyairól Magyarországgal szemben; 3) ama nagy sérelemről kell szólnia, mely már több év óta egyik országgyűléstől a másikra húzódik, t. i. háromegy királyság épségéről. E tárgy felett a bizottmány kénytelennek hitte magát közelebbről nyilatkozni, miután tőlünk azon nyilatkozat kívántatik, hogyan lenne berendezendő három egy királyságunk helyzete az összállammal és Magyarországgal szemben; s ennélfogva az is kívántatik , miszerint mi ezen jogalanyt kiegészítsük s oda működjünk, hogy a három egy királyság nemcsak szóval, hanem tettleg is olyan legyen. A tartalomra nézve a bizottmány azon nézetben volt, hogy annak oly alakot kölcsönözzön, mely a felirati javaslatban ajánltatik. Az első részben, mint bevezetésben, a hála és hűség kifejezésén kivül az 1861. évi országgyűlés tevékenysége megemlíttetik. Ezt véleményem szerint annál inkább fel kellett venni a feliratba, minthogy nemcsak azon szokás áll fenn, hogy valamely törvényhozótest tárgyalása a lefolyttal összeköttessék, hanem azért is , hogy ezen országgyűlés tevékenysége is a változott viszonyok miatt magát máskép alakíthassa. A császári állam újraszervezésében fordulópontul áll a sept. 20-ki manifestum, mely által ama főnehézségek elmellőztettek, melyek a korona és nemzet közti kiegyezkedés útjában állanak. Maga a korona hívott fel bennünket az egész birodalom újraszervezésénél való közreműködésre Az épség kérdésénél a bizottmány a határkérdést, valamint Dalmátiának Horvát- és Tótországgal való uniója feletti kérdést már azon okból sem mellőzheté, mivel az 1861. nov. 8-ki leiratban ugyanezen kérdés megemlittetik, s mivel a jövő országgyűlés (t. i. a jelen országgyűlés) hivatva leend ama kir. leiratot tárgyalás alá venni, azért vélte a bizottmány, hogy már ez okból ezen kérdést szellőztetnie kell. Tehát csak azt akarnám megjegyezni, hogy az, ami itt érintetik, korántsem fölösleges, miként az valaki előtt első pillanatra játszhatik. Mi itt a postulatumot a deductiotól megkülönböztetjük. Az 1861. nov. 8-ki kir. leiratban a katonai határőrvidék-rendszer fennállása mellett két ok hozatik fel. A bizottmány azon nézetben volt, hogy a válaszfeliratban e körülményt sem lehet hallgatással mellőzni. Végre jó a postulatum A bizottmány azon véleményt táplálta, hogy jogi szempontból, a birodalom viszonyait s különféle állapotokat tekintetbe véve, melyek az idő folyama alatt kifejlődtek, jogos követelésétől el nem állhat; ennélfogva Ő Felségéhez kérés idéztetett, oly rendszabályok legkegyelmesebb elrendelésére, melyeket Ő Felsége mint átmeneti korszakot tekintene. Csak röviden említem meg, hogy mindaz, mit e bizottmány kiván és kér, nem először kivántatott és kéretett. Az 1790-ki országgyűlésen, mely az 1861 és 1865- kivel nagyon sok hasonlatossággal bír, a határkérdés is vitatkozás alá került, azután a karok és rendek a varasdi határ és a felső, a Lujza-út innenső oldalán elterjedő katonai határvidék részének teljes bekeblezését követelték, (olvassa az illető helyeket). Ezek majdnem azon szavak, melyek ezen válaszfelirati javaslatban foglaltatnak. Dalmatiát illetőleg a bizottmány kinyilatkoztatá, hogy az a háromegy királyság épségéhez tartozik, a kivitelre magára nézve Ő Felsége megkéretik amaz akadályok elhárítására, melyek eddig meg nem engedék, hogy Dalmatia mint a háromegy királyság kiegészítő része az utóbbi közös alkotmányát élvezze. Itt tehát semmi egyéb nem kívántatik, mint hogy ama mesterkélt akadályok eltávolíttassanak és a Velebiten túl lakó testvéreinknek szabad akaratukra hagyassék , miszerint az országgyűléssel egyesülve az egyesítés művét keresztül vigyék. Az első kir. leiratot tekintve, mely által az octoberi diploma és a februári pátens az országgyűlés elé terjesztetik, a bizottmány azon nézetből indult ki, hogy nem látszik szükségesnek ezen kir. leirat részletes tárgyalásába bocsátkozni, s hogy elegendő leend az elveket kimondani, melyek szerint az összállam minden országait és királyságait illető közös ügyek rendeztethetnek s hogy azok mily alakban tárgyaltathatnának. A háromegy királyságnak Magyarországházi viszonyai felett felmerülő kérdést illetőleg zsinórmértékül szolgál az összes országgyűlési tagok előtt ismeretes 1861-ik évi 42-ik czikk. A válaszfelirati bizottmány többsége ezen czikk nyilatkozatához ragaszkodott s azon véleményben volt, hogy a közös ügyek megállapítása s azok mikénti tárgyalása csak akkor intéztethetik el, ha a magyar országgyűlés részéről a 42. czikkre válasz adatik; ez okból a bizottmány többsége ezen javaslatban indítványt tent Felsége megkérése végett, hogy a magyar országgyűlés válasza ezen országgyűlésnek megküldessék. Ha ez a nemzeti követelményeknek megfelelend, akkor közösen Magyarországgal a közös ügyeket, azok tárgyalásának alakjával együtt közelebbről megjelölnék. Azt hiszem, hogy mint előadónak semmi egyéb kötelességem nincs, mint rövid előterjesztésemet a magas országgyűlésnek megfontolás végett ajánlani. Biztesítvény. A fémligy hétszemélyes táblán a II. tanácsban jan. 24 én s a következő napokon előadatnak : Förder Paulina férje Fiala Venczel ellen tartásdij. Petrovits Ignácz neje Kürthy Antónia e. válóper. Sarkady Juliánna férje Verebes István e. hasonló Nagy Ilona s Borbála Nagy Ferencz s társai e. örökösödés. Szebényi Erzsébet férje Szebényi Mihály e. válóper. Bán Gábor neje Tóth Terézia e. válóper. Gyuroska Zsu-