Sürgöny, 1866. március (6. évfolyam, 48-74. szám)

1866-03-01 / 48. szám

48. sz. Hatodik évi folyam* SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadó-h­ivatal: Pasten, (barátok tere 7-dik sséta.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelező­inktől fogadtatnak el. ___________ Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten b­abot hordva. Egész évre ..... . . 20 firt. Egész évre....................18 frt . Félévre............................­ 10 , Félévr.............................. 9­­Negyedévre............................6 - Negyedévre ... 4 , 60 Fest. Csütörtök, martius 1. 1866. Magán-h­i­rdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna­ Frankfurtban és Hamburg-Alté­­nában Hausenstein és Yoffler; Hamburgban Tü­rkheim «Talmi» ; Lipcsében En és Jea* M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi febr. 17-től kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben helyben­hagyni méltóztatott, hogy az 1870. évben, Bécsben, a földmivelési , ipari­ s képzőművészeti termények nem­zetközi kiállítása történjék. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1- évi febr. 19-től kelt legfelsőbb határozatával, P­a­p­f­a­­­vi Konstantin S­c­h­o­­lasticus canonic­u­­snak őrkanonokká , F­e­­k­e­t­e János Cancellarius canonicusnak Scholasticus canonicussá, s Chirila Já­nos Theologus canonicusnak Cancella­rius canonicussá, a gyula­fehérvári — erdélyi — görög-kath. metropolitai székes-káptalannál történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helyben­hagyni méltóztatott. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi február 16-ról 2309. sz. a. kelt kegyelmes udvari ren­delet szerint Hackstock József bács-bodroghmegyei adai lakos vezetéknevének „Tőkefi“-re kért átváltoz­tatását legkegyelmesebben megengedte. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi február 16-ról 2308. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint S­z m o d i s s János Pest szabad kir. városi lakos és szigorló orvos vezetéknevének „M o­­d o s“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megen­gedte. A magyar kir. udvari kanczellária Babics Kál­mán, Bandi János, Czifrusz Ferencz és Mend­­­i­k Ferencz helyettes tanárokat a bajai főgymnasium­­nál, ugyanezen tanintézet valóságos gymnasiumi taná­raivá nevezte ki. A magyarországi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság Hineisz Ferencz pénzügyőrségi osztályvezető biz­tost másodellenőrré a temesvári cs. kir. vámhivatalnál nevezte ki. Hirdetmény Herzberg A. pénz- és váltóüzlet-tulajdonos Pesten, körlevelek által figyelmezteti üzletfeleit és pártfogóit, hogy részletfizetés vagy más pénzbeli kötelezettségüket, ha az húsz forintot meg nem halad, nem pénzes , hanem ajánlott levél alakjában teljesítsék , mert f. é. január 1-től a levéldíj tetemesen alábbszállíttatván, ily módon a nagyobb szekérpostai díj megtakaríttatik , a­nélkül, hogy a biztonság veszélyeztetnék, miután ajánlott levél elveszése esetében 20 frtnyi kártalanítás adatik. Noha ajánlott levelekbe pénzt beletenni nincs vi­lágosan megtiltva, mindamellett ez valamennyi posta­­rendeletek szellemével ellenkezik, és helytelen. Minek következtében a közönség figyelmeztetik, hogy azon esetben ugyan, ha egy ajánlott levél vala­mely postakezelő hibájából eltéved, a 20 főnyi kárpót­lás a postaintézet részéről megadatik, de a más ok­ból elveszett ajánlott levelekért, vagy az azokból hiányzó pénz vagy más érték­tartalomért a postainté­zet semminemű kárpótlást nem szolgáltat. Kelt Pesten, február hó 24-kén 1866. A cs. k. postaigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. Az országgyűlés mindkét háza felirati kül­döttségének adott legmagasb válaszokról ma a „Ma­gyar Világ“, a „Pester Lloyd“ és az „Idők Tanúja“ nyilatkoznak. Az első Ő Felsége szavaiból azon következte­tést vonja, hogy az ígért királyi leirat már kész. Az alsóház küldöttségének mondott legfelsőbb szavak ugyanis azon hatást teszik reá, mintha velejét tartal­maznák a leendő leiratnak. E hatás tán lehangoló lesz azokra nézve, úgymond, kik az utóbbi napok új meg új ministeri combinatiókkal foglalkozó híreire akár mind­járt meg is esküdtek volna. De a­kik komolyabban gondolkoznak a dolgokról, a királyi válaszokban semmi lehangolót nem fognak találni. Kik higgadtan zárták szem előtt a tehetségeket, nem vártak semmi rögtönös vagy meglepő fordulatokat s őket nem is fogják a mai legfelsőbb válaszok lehangolni. — A „M. V.“ teljesen megnyugszik Felséges Urunk azon kijelentésében, hogy az ő kiinduló pontja s végczélja ugyanaz, melyet az al­sóház vall. Ha e­g­y a végczél, az eszközök feletti véle­ménykülönbség tartós nem lehet, mert el nem gondol­ható, hogy a tényezők egyike vagy másika az eszkö­zöket a czél fölé helyezze, vagy az előbbiek miatt az utóbbit veszélyeztesse. A felirat oly előzékeny nyilat­kozatokat tartalmaz, s ezek jelentősége a vita közben adott magyarázatok által annyira emeltetett, mi­ként lehetetlennek tartja, hogy a királyi leirat ne képezzen szintén egy újabb lépést az egymáshoz való közeledésben. Végül azt tanácsolja a „M. V.“ az ország­gyűlésnek, hogy menjen be in médiás rés. A közös ügyek kérdésében van az archimedesi pont, melynél fogva a jelen állapotot kiforgathatni sarkaiból, hogy helyét a törvényes állapot foglalhassa el. A „L1 o y d“ úgy találja, miszerint a legmagasb válaszokból az tűnik ki, hogy a trónbeszédnek ugyan A „Debatte“ azon különböző hírekről emlé­kezik, melyek tárgyát egy külön magyar felelős minisz­térium alakítása képezi. így ír: „Magyarországot illető­leg többek közt miniszteri névsorok keringnek a nap és óra kijelölésével, melyben azok a legfelsőbb szente­sítést nyerendnek. Mint nekünk állítják, bizonyos, hogy kormánykörökben e perekben legalább távol vannak attól, miniszteri névsorokat összeegyeztetni. Minden el­lenkező természetű adat ennélfogva tisztán a légből kapottnak látszik.“ A bukaresti események még folyvást a politikai vita előterén állnak. A lapok azok gyanítóla­­gos következményeivel foglalkoznak, s azon feltevés nyer azokban elfogadtatást, hogy a diplomatiai egyez­mények értelmében egy conferentiának kellene a füg­gő kérdések elintézését magára vennie, s ezenfölül,hogy a porta legközelebb egy biztost fog Bukarestbe külde­ni, hogy ott a szükséges vizsgálatokat megtegye. Ezt sok oldalról a „correct útnak“ jelölik , s már praesum­tive Konstantinápolyt meg is nevezik a conferentia helyéül. Belgiumból egyenesen a „Köln. Ztg.“-hoz jött tudósítások állítják, hogy Brüsselben a flandriai gróf megválasztatásán nem igen csodálkoztak el; megemlé­keztek azon állásról, melyet I. Lipót király annak ide­jén e kérdéshez elfoglalt. Különben tudvalévő, hogy a flandriai gróf időközben elutasítá a meghívást. Az „O s t d. P o s t“ azon nézetben van, miszerint az események eddigi folyamata azon föltevésre jogosít, hogy az ott történt forradalom mérsékelt és higgadt sze­mélyek kezében van. Minden vérontást gondosan kike­rültek ; Kuzát kíséret mellett háborútlanul engedék az országon keresztülutazni. Ha eltekintünk a befolyások­tól, úgymond e lap, melyeket egyik vagy másik idegen hatalom a bojárok közt magának biztosítani tudott; ha a történt forradalmat tisztán helyi okaira vezetjük visz­­sza , úgy meg kell vallanunk, hogy annak igaz és ala­pos okai voltak. Hogy mily következményei lesznek Kuza trónvesztésének a Dunafejedelemségekre nézve, ez egyelőre azon európai beavatkozás jellemétől fog függni, mely lehetlen, hogy elmaradjon, miután az 1856- diki szerződés egyes államnak minden beavatkozá­sát megtiltja. Az „Ostd. P.“ egyébként azt hiszi, misze­rint Ausztria állása a védhatalmaknak egy a román ügyek szabályozása végetti netaláni conferentiájában kedvező lesz, szelleme és iránya igen, de betűje többé nem tekintetik irányadónak. A „Lloyd“ constatálja, miszerint Ő Fel­sége a trónbeszédnek „közös ügyei“ helyett tegnap ezen kifejezést: „az érdekeknek a viszonyok által követelt egysége,“ s az „egységes fenállás“ helyett ezen kifeje­zést : „az egész monarchia jóléte és nagysága“ hasz­nálta ; s míg a trónbeszéd csak a közös kiindulási pont­ról emlékezhetett, a feliratok és felirati viták vívmá­nyának tekinthető, hogy az alsóházi küldöttségnek teg­nap adott válasz ezenfölül még a végczél iránti ösz­­hangzás tényét is elismerte. „Ha, úgymond a „Lloyd,“ a nemzet képviselete, mint bensőleg óhajtjuk s bizton reméljük, Ő Felsége várakozásának megfelelőleg, a végczél elérésére irányzott munkálatokba haladéktala­nul bebocsátkozik, s ebben az egész nemzet által támo­­gattatik, úgy ez a végczélbani összhangzás kedvéért történik, melyet Ő Felsége ünnepélyesen kifejezett s melybe a nemzet teljes bizalmát helyezi.“ Az „I d­ő k T a n.“ végül a legmagasb válaszokról azt mondja, miszerint soha ügyesebb s nemesebb hangon nem volt föltéve királyi nyilatkozvány, mint a tegnapi kettős válasz, mely a kibékülés nagy művének sikere iránt nem csak nem csökkentette, hanem inkább megszi­lárdította reményeinket. Örömét fejezi ki a fölött, hogy a képviselőház a lankadatlan közreműködést, még pedig a legfontosb, t. i. a közös ügyekre vonatkozó javaslat munkábavételével még a legfelsőbb válasz tudása előtt önként elhatározta, mely reményét s óhaját fejezé ki, hogy a végezél felé irányzott közreműködési készség megzsibbadni nem fog. Továbbá a kiegyenlítés művé­nek biztos sikere iránt a legvilágosabb s legfontosabb zálogot látja Ő Felsége azon kijelentésében, miszerint kellemesen hatott reá azon öszhangzat, mely a kiindulási pont­ s a végczélra nézve létesült. Ezután arról szól e lap, miként fogja fel a helyzetet a legf. kir. leirat „leérkezé­séig. Keresi azon „aggodalmakat“, melyeket Ő Felsége a viták folyama alatt sajnosan észlelt, s úgy találja, hogy azok Deák múlt csütörtöki beszédében is észlel­tettek, melyben szónok a jobb oldalnak a meg­oldásra irányzott intenziót kíméletlen­séggel megtámadta, sőt elsietett érveléseket is használt. Midőn ugyanis kitűnő hazánkfia az opportun­i­­tás és aquidconsilis politikáját túlságos szigorral ostorozta, a 48-ks törvények létrejöttét külföldről jött forradalmi impulzusnak tulajdonítá, mire egy magyar államférfiú egyenesen azt mondá: „Deák most először vallotta be nyilván, hogy a 48 ki törvények rohamos ugrással, s nem a magyar viszonyok és közügyek ter­mészetes és fokozatos fejlődése szerint létesültek.“ Az „I. T.“-ját e szerint nem fogja meglepni, ha a kormány részéről az előleges revisio határozott követelésénél Deák Ferencz saját beszédéből is elővont s jól használható fegyverek lesznek találhatók. Egyletek és intézetek. Magyar Tudom. Akadémia. Febr. 12-én a phil. törv. és törttud. osztály tartott ülést, melyben 1) Purgstaller József, r. t. „az ide­­alrealismus érvényéről a tudás körében“ értekezett; 2) K­u­b­i­n­y­i Ferencz rt. „a zborói várat és környékét“ ismertette ; 3) soron kívül H­u­n­f­a­l­v­y János „a talaj­víz állásáról“ olvasott föl értekezést. Purgstaller József fölemlítvén, hogy a realis­­mus mint ellenzék lépett föl az idealismus ellen, a kettő közötti különbséget fejtegette, melyekkel szemben áll az idealrealismus, mely a kettőt összeegyeztetni akarja. Értekezése folytán előadja, mikép igazolja az idealrea­lismus az észigazságokat, min alapszanak a gondolko­zás törvényei, mik képezik az emberi tudás alapját, mi különbség van a fölfedezés és föltalálás között; előadja azután nézetét a cathegoriákról, és végül logicai de­­ductiók után meghatározza az idealrealismus érvényét a tudás körében. K­u­b­i­n­y­i Ferencz előrebocsátván, hogy a régi műemlékek megőrzését hazafias kegyeletünk szent kö­telességünkké teszi, áttér kitűzött tárgyára, melyet a helyszínen készített rajzokkal illustrálva ad elő. Zboró történelmi régiségű vár, mely a 18-ik század elején ha­zánk történelmében szerepet játszott. Ugyanis II. Rákóczy Ferencz innét szabadult s menekült ki Lengyelországba, honnét 3000 főnyi sereg­gel tért vissza Munkács vidékére. Fölemliti, hogy a mai Zboró még 59 házat mutat­hat föl Rákóczy idejéből. A vár 3—4 sánczczal volt kö­rülvéve , fölvonó híddal volt ellátva, bástyafalai még ma is fönállnak, ablakai s lőrései még jól kivehetők. A bemutatott rajzok Rákóczy lóistállóját, mely 100 lóra volt építve, a lóistálló kapuját, az udvari templomot, a kriptát, a harangot, a candelabrumot, a zborói plébá­nia templomát, és a vártól néhány 100 lépésnyire fekvő kápolnát ábrázolják, melyet a nép „Serédi kápolnájá­nak“ nevez maiglan. Deák Ferencz hivatkozik arra, hogy e javasla­tot egyes tag is beadhatná a ház asztalára, és ha a bizottmány kidolgozza, azután úgy a magyar, mint az erdélyi vagy horvát s­zalmát követek megvitathatják. Különben a felirat már határozat volt, s mégis azt az erdélyiek nélkül hozták, a bizottmány munkája pedig csak javaslat leend. Gr h­y­c­z­y K. szintén a mellett szól, hogy e beadott indítvány feletti tárgyalás a holnapi napirendre tűzes­sék ki és majd akkor külön vétessék elő. A ház ezt elfogadván, elnök az ülést­­12 órakor feloszlatja. A Serédi kápolnának mondaszerü eredete ez: Zbol­ó vára hajdan a Serédieké volt. Rákóczy Serédi látogatására jó s megtetszik neki a gyönyörű kilátást nyújtó vár. Serédi kedvencz birtokától nem szeretne megválni, de másrészről hatalmas vendége kedvét nem akarván megszegni, oly árt kér, melyet amaz meg nem adhat.­­ Ugyanis Rákóczy képével veretett 30,000 darab aranyat kér, s kiköt egy évet. Rákóczy, még nem telt el egy év s hozza a saját képével veretett 30,000 aranyat. Serédi szavát vissza nem vonhatta, átadja a várat, kényes szemekkel távozik, néhány száz lépésnyire még egyszer visszatekint s fájdalmában összerogy. Monda szerint e helyen azután kápolnát építettek, me­lyet a nép „Serédi kápolnájáénak nevez. Hunfalvy értekezése után titoknak felolvassa a statistikai bizottság ülésének jegyzőkönyvét, mely sze­rint a statistikai bizottság az elhunyt gr. Dessewffy he­lyett elnökéül Lónyay Menyhértet választá. Továbbá felolvassa Torma Károly levelét, mely­ben nevezett tudatja, hogy az akadémia használatára a következő három oklevelet küldi meg: 1) Szamosközy István kéziratát 1605-ből, mely Torday János életira­tát tartalmazza; 2) Drágffy János 1526-ban kelt vég­rendeletét, és 3) ugyancsak Drágffy Jánosnak Fiáth Fe­­renczet törvényesítő rendeletét 1521 ből. (H. után.) A küldöttség vezetőjének rövid beszéde, valamint a cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb válasza felolvastattak. Deák Ferencz a közös viszonyok elintézése iránti javaslat kidolgozására egy 50 tagból álló bizott­mány összeállítását indítványozza, melyhez annak ide­jén az erdélyiek 15 tagot, s esetleg a horvátok is kellő számút adhatnak. Tisza Kálmán a beadott indítványt holnap napi­rendre tűzetni kéri. Böszörmény­i László az indítvány tárgyalását akkorra halasztatni kéri, midőn erdélyi testvéreink is megérkeznek.­­ -------------­A képviselőház költségvetése február hóra. A képviselőház költségvetésivel megbízott választmány — vonatkozólag az 1865-dik december 1- től—1866 dik január 3- ig véleményzett és jóváhagyott költségvetésre, ezt február 1-től 28-ig terjedt­ egy hónapra következőkben véli megállapitandónak , úgymint:­­ Az 1866-ik évi február hó 1-től u. a. hó 28-ig véleményezett költségek felsorolása. Pengő pénz szám. frt kr. I.1 A ház elnökének....................................................................... . . 1000 2 A háznagynak ...................................................................................... 300— II.3 Háromszáz­harminczkét képviselő 5 pftnyi napi díja, 28 napra egyen­ként 140 pfttal számítva............................................................. 46480— III.4 Egy iroda­igazgatónak 1438 ft 32% ki pengő egy évi fizetéséből egy havi illetéke....................................................................... 119 2% 5 Egy háznagy segéd, titoknok-czimrael, 1000ftp. évi dijából egy hóra 83 20 6 A ház pénztárnokának egy hóra........................................................ 95 14%7 Egy irattárnoknak 1028 ft 34% kr p. évi fizetéséből egy hóra . . 85 42% 8 Egy iroda igazgatói segéd 571 ft 25% kr p. egy hóra..................... 47 37% 9 Egy háznagyi írnoknak 571 ft 25% kr p. egy hóra......................... 47 37% 10 Egy pénztárnoki írnoknak 571 ft 25% kr­p. egy hóra.................... 47 37% 11 Öt irodai írnoknak 571 ft 25% kr­p. egy hóra............................... 238 5% 12 Egy ház­felügyelőnek 1142 ft 51% kr. p. egy hóra.......................... 95 14% 13 Hat teremőrnek, egyenként 571 ft 25% kr. p. egy hóra .... 285 42% 14 Egy házmesternek 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra.................... 33 20 15 Egy kapusnak 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra ...... 33 20 16 Egy főszolgának 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra......................... 33 20 17 Tíz szolgának egyenként 342 ft 51% kr. p. évi fizetéséből egy hóra 285 42% 18 Két fűtőnek egyenként 285 ft 42% kr­p. „ „ „ „ 47 37% IV. 19 Az országgyűlési napló és irományok szerkesztéséért.................... 285 42% 20 Nyomtatványok áráért....................................................................... 800— 21 Gyorsírók dijául a két házban teendők fejében kikötött havonkénti 2761 ft 54% kf­t. összegnek a képviselőházra véleményezett %-da tesz................................................................................. 1841 16 V. 22 Tűzifára egy hóra . ........................................................................ 200­0-­­ VI. 23 Képviselő-választások vizsgálati költségeinek előlegezéséül . . . 2000— VII. 24 Előre nem látható vegyes kiadásokra egy hóra............................... 500— Összeg : 549851 33% S ezekre nézve a választmány megjegyeztetni kí­vánja, hogy a) Az irattárnoknak évenkénti fizetése az 1861-dik országgyűlés folyama alatt már 1028 ftra 34% krra p. p. emeltetvén, az ezen országgyűlés jövő folyamára is ezen évenkénti összegben, vagyis 85 ft 42% krnyi p. p. (90 ft o. é.) havi illetékben megállapitandónak véleményez­tetik. b) A január hóra készített költségvetésnek 23-dik tétele alatt 2000 pfttal, és jelenleg hasonlókép a 23-dik tétel alatt 2000 pfttal iktatott, képviselő-választások vizs­gálati költségei előleges fedezésére szolgáló összegek a képviselőház abbeli határozatának foganatosítására ala­pul szolgálván, mely szerint a vizsgálatra kiküldött kép­viselőknek rendes számadás terhe alatt előleg adassék, nem­különben 1861 ben teljesített vizsgálatból felmerült, és még ekkoráig fedezetlenül maradt költségek megtérít­tessenek, azonban mindezen költségeknek utólagos be­­hajtása a képviselőház elnöksége által a képviselőház rendszabályai 13-dik §-a értelmében, a vesztő felektől eszközöltessék. Vizsgálatokra kiküldött képviselők előleg kiesz­közlése végett a képviselőház elnökségéhez utasit­­tatnak. Azon képviselők pedig, kiknek vizsgálati költsé­geik még 1861. óta fedezve nincsenek, ezeknek kimu­tatását utalványozás végett a képviselőház elébe ter­­jeszszék. Az illetőktől eszközlendő utólagos megtérítés ese­tében a behajtott összegek a képviselőház pénztárába szolgáltassanak, és a bevételek rovatába iktattassanak. Kelt Pesten, február 26-kán, 1866. Tétel-R­a­j­n­e­r Pál, mint előadó. Rovat­ A képviselőház XXXIII. ülése (febr. 28-án.) Kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly. Néhány beérkezett kérvény felemlítése után elnök jelentést tesz a feliratot átadó küldöttség eljárásáról. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Londonból írják, az Izlandból érkezett tudósítások kissé meg­­nyugtatóbbak, azonban a hivatalos körökben folyvást ugyanazon aggodalom uralkodik. Valóban méltán félni lehet attól, hogy a seregnél a fenianismusnak számos párthívei vannak, s ezen tény nagyfontosságú, mivel az izlandi elem hatalmas az angol seregben. — Dublinban­ több más városban folyvást nagyszámú gyanús egyének fogatnak be. A foglyok közti minden közlekedés lehetőleg gázoltatik.

Next