Sürgöny, 1866. március (6. évfolyam, 48-74. szám)
1866-03-01 / 48. szám
48. sz. Hatodik évi folyam* SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadó-hivatal: Pasten, (barátok tere 7-dik sséta.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ___________ Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten babot hordva. Egész évre ..... . . 20 firt. Egész évre....................18 frt . Félévre............................ 10 , Félévr.............................. 9Negyedévre............................6 - Negyedévre ... 4 , 60 Fest. Csütörtök, martius 1. 1866. Magán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hausenstein és Yoffler; Hamburgban Türkheim «Talmi» ; Lipcsében En és Jea* M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi febr. 17-től kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott, hogy az 1870. évben, Bécsben, a földmivelési , ipari s képzőművészeti termények nemzetközi kiállítása történjék. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1- évi febr. 19-től kelt legfelsőbb határozatával, Papfavi Konstantin Scholasticus canonicusnak őrkanonokká , Fekete János Cancellarius canonicusnak Scholasticus canonicussá, s Chirila János Theologus canonicusnak Cancellarius canonicussá, a gyulafehérvári — erdélyi — görög-kath. metropolitai székes-káptalannál történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi február 16-ról 2309. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Hackstock József bács-bodroghmegyei adai lakos vezetéknevének „Tőkefi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi február 16-ról 2308. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Sz m o d i s s János Pest szabad kir. városi lakos és szigorló orvos vezetéknevének „M od o s“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udvari kanczellária Babics Kálmán, Bandi János, Czifrusz Ferencz és Mendik Ferencz helyettes tanárokat a bajai főgymnasiumnál, ugyanezen tanintézet valóságos gymnasiumi tanáraivá nevezte ki. A magyarországi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság Hineisz Ferencz pénzügyőrségi osztályvezető biztost másodellenőrré a temesvári cs. kir. vámhivatalnál nevezte ki. Hirdetmény Herzberg A. pénz- és váltóüzlet-tulajdonos Pesten, körlevelek által figyelmezteti üzletfeleit és pártfogóit, hogy részletfizetés vagy más pénzbeli kötelezettségüket, ha az húsz forintot meg nem halad, nem pénzes , hanem ajánlott levél alakjában teljesítsék , mert f. é. január 1-től a levéldíj tetemesen alábbszállíttatván, ily módon a nagyobb szekérpostai díj megtakaríttatik , anélkül, hogy a biztonság veszélyeztetnék, miután ajánlott levél elveszése esetében 20 frtnyi kártalanítás adatik. Noha ajánlott levelekbe pénzt beletenni nincs világosan megtiltva, mindamellett ez valamennyi postarendeletek szellemével ellenkezik, és helytelen. Minek következtében a közönség figyelmeztetik, hogy azon esetben ugyan, ha egy ajánlott levél valamely postakezelő hibájából eltéved, a 20 főnyi kárpótlás a postaintézet részéről megadatik, de a más okból elveszett ajánlott levelekért, vagy az azokból hiányzó pénz vagy más értéktartalomért a postaintézet semminemű kárpótlást nem szolgáltat. Kelt Pesten, február hó 24-kén 1866. A cs. k. postaigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. Az országgyűlés mindkét háza felirati küldöttségének adott legmagasb válaszokról ma a „Magyar Világ“, a „Pester Lloyd“ és az „Idők Tanúja“ nyilatkoznak. Az első Ő Felsége szavaiból azon következtetést vonja, hogy az ígért királyi leirat már kész. Az alsóház küldöttségének mondott legfelsőbb szavak ugyanis azon hatást teszik reá, mintha velejét tartalmaznák a leendő leiratnak. E hatás tán lehangoló lesz azokra nézve, úgymond, kik az utóbbi napok új meg új ministeri combinatiókkal foglalkozó híreire akár mindjárt meg is esküdtek volna. De akik komolyabban gondolkoznak a dolgokról, a királyi válaszokban semmi lehangolót nem fognak találni. Kik higgadtan zárták szem előtt a tehetségeket, nem vártak semmi rögtönös vagy meglepő fordulatokat s őket nem is fogják a mai legfelsőbb válaszok lehangolni. — A „M. V.“ teljesen megnyugszik Felséges Urunk azon kijelentésében, hogy az ő kiinduló pontja s végczélja ugyanaz, melyet az alsóház vall. Ha egy a végczél, az eszközök feletti véleménykülönbség tartós nem lehet, mert el nem gondolható, hogy a tényezők egyike vagy másika az eszközöket a czél fölé helyezze, vagy az előbbiek miatt az utóbbit veszélyeztesse. A felirat oly előzékeny nyilatkozatokat tartalmaz, s ezek jelentősége a vita közben adott magyarázatok által annyira emeltetett, miként lehetetlennek tartja, hogy a királyi leirat ne képezzen szintén egy újabb lépést az egymáshoz való közeledésben. Végül azt tanácsolja a „M. V.“ az országgyűlésnek, hogy menjen be in médiás rés. A közös ügyek kérdésében van az archimedesi pont, melynél fogva a jelen állapotot kiforgathatni sarkaiból, hogy helyét a törvényes állapot foglalhassa el. A „L1 o y d“ úgy találja, miszerint a legmagasb válaszokból az tűnik ki, hogy a trónbeszédnek ugyan A „Debatte“ azon különböző hírekről emlékezik, melyek tárgyát egy külön magyar felelős minisztérium alakítása képezi. így ír: „Magyarországot illetőleg többek közt miniszteri névsorok keringnek a nap és óra kijelölésével, melyben azok a legfelsőbb szentesítést nyerendnek. Mint nekünk állítják, bizonyos, hogy kormánykörökben e perekben legalább távol vannak attól, miniszteri névsorokat összeegyeztetni. Minden ellenkező természetű adat ennélfogva tisztán a légből kapottnak látszik.“ A bukaresti események még folyvást a politikai vita előterén állnak. A lapok azok gyanítólagos következményeivel foglalkoznak, s azon feltevés nyer azokban elfogadtatást, hogy a diplomatiai egyezmények értelmében egy conferentiának kellene a függő kérdések elintézését magára vennie, s ezenfölül,hogy a porta legközelebb egy biztost fog Bukarestbe küldeni, hogy ott a szükséges vizsgálatokat megtegye. Ezt sok oldalról a „correct útnak“ jelölik , s már praesumtive Konstantinápolyt meg is nevezik a conferentia helyéül. Belgiumból egyenesen a „Köln. Ztg.“-hoz jött tudósítások állítják, hogy Brüsselben a flandriai gróf megválasztatásán nem igen csodálkoztak el; megemlékeztek azon állásról, melyet I. Lipót király annak idején e kérdéshez elfoglalt. Különben tudvalévő, hogy a flandriai gróf időközben elutasítá a meghívást. Az „O s t d. P o s t“ azon nézetben van, miszerint az események eddigi folyamata azon föltevésre jogosít, hogy az ott történt forradalom mérsékelt és higgadt személyek kezében van. Minden vérontást gondosan kikerültek ; Kuzát kíséret mellett háborútlanul engedék az országon keresztülutazni. Ha eltekintünk a befolyásoktól, úgymond e lap, melyeket egyik vagy másik idegen hatalom a bojárok közt magának biztosítani tudott; ha a történt forradalmat tisztán helyi okaira vezetjük viszsza , úgy meg kell vallanunk, hogy annak igaz és alapos okai voltak. Hogy mily következményei lesznek Kuza trónvesztésének a Dunafejedelemségekre nézve, ez egyelőre azon európai beavatkozás jellemétől fog függni, mely lehetlen, hogy elmaradjon, miután az 1856- diki szerződés egyes államnak minden beavatkozását megtiltja. Az „Ostd. P.“ egyébként azt hiszi, miszerint Ausztria állása a védhatalmaknak egy a román ügyek szabályozása végetti netaláni conferentiájában kedvező lesz, szelleme és iránya igen, de betűje többé nem tekintetik irányadónak. A „Lloyd“ constatálja, miszerint Ő Felsége a trónbeszédnek „közös ügyei“ helyett tegnap ezen kifejezést: „az érdekeknek a viszonyok által követelt egysége,“ s az „egységes fenállás“ helyett ezen kifejezést : „az egész monarchia jóléte és nagysága“ használta ; s míg a trónbeszéd csak a közös kiindulási pontról emlékezhetett, a feliratok és felirati viták vívmányának tekinthető, hogy az alsóházi küldöttségnek tegnap adott válasz ezenfölül még a végczél iránti öszhangzás tényét is elismerte. „Ha, úgymond a „Lloyd,“ a nemzet képviselete, mint bensőleg óhajtjuk s bizton reméljük, Ő Felsége várakozásának megfelelőleg, a végczél elérésére irányzott munkálatokba haladéktalanul bebocsátkozik, s ebben az egész nemzet által támogattatik, úgy ez a végczélbani összhangzás kedvéért történik, melyet Ő Felsége ünnepélyesen kifejezett s melybe a nemzet teljes bizalmát helyezi.“ Az „I dő k T a n.“ végül a legmagasb válaszokról azt mondja, miszerint soha ügyesebb s nemesebb hangon nem volt föltéve királyi nyilatkozvány, mint a tegnapi kettős válasz, mely a kibékülés nagy művének sikere iránt nem csak nem csökkentette, hanem inkább megszilárdította reményeinket. Örömét fejezi ki a fölött, hogy a képviselőház a lankadatlan közreműködést, még pedig a legfontosb, t. i. a közös ügyekre vonatkozó javaslat munkábavételével még a legfelsőbb válasz tudása előtt önként elhatározta, mely reményét s óhaját fejezé ki, hogy a végezél felé irányzott közreműködési készség megzsibbadni nem fog. Továbbá a kiegyenlítés művének biztos sikere iránt a legvilágosabb s legfontosabb zálogot látja Ő Felsége azon kijelentésében, miszerint kellemesen hatott reá azon öszhangzat, mely a kiindulási pont s a végczélra nézve létesült. Ezután arról szól e lap, miként fogja fel a helyzetet a legf. kir. leirat „leérkezéséig. Keresi azon „aggodalmakat“, melyeket Ő Felsége a viták folyama alatt sajnosan észlelt, s úgy találja, hogy azok Deák múlt csütörtöki beszédében is észleltettek, melyben szónok a jobb oldalnak a megoldásra irányzott intenziót kíméletlenséggel megtámadta, sőt elsietett érveléseket is használt. Midőn ugyanis kitűnő hazánkfia az opportunitás és aquidconsilis politikáját túlságos szigorral ostorozta, a 48-ks törvények létrejöttét külföldről jött forradalmi impulzusnak tulajdonítá, mire egy magyar államférfiú egyenesen azt mondá: „Deák most először vallotta be nyilván, hogy a 48 ki törvények rohamos ugrással, s nem a magyar viszonyok és közügyek természetes és fokozatos fejlődése szerint létesültek.“ Az „I. T.“-ját e szerint nem fogja meglepni, ha a kormány részéről az előleges revisio határozott követelésénél Deák Ferencz saját beszédéből is elővont s jól használható fegyverek lesznek találhatók. Egyletek és intézetek. Magyar Tudom. Akadémia. Febr. 12-én a phil. törv. és törttud. osztály tartott ülést, melyben 1) Purgstaller József, r. t. „az idealrealismus érvényéről a tudás körében“ értekezett; 2) Kubinyi Ferencz rt. „a zborói várat és környékét“ ismertette ; 3) soron kívül Hunfalvy János „a talajvíz állásáról“ olvasott föl értekezést. Purgstaller József fölemlítvén, hogy a realismus mint ellenzék lépett föl az idealismus ellen, a kettő közötti különbséget fejtegette, melyekkel szemben áll az idealrealismus, mely a kettőt összeegyeztetni akarja. Értekezése folytán előadja, mikép igazolja az idealrealismus az észigazságokat, min alapszanak a gondolkozás törvényei, mik képezik az emberi tudás alapját, mi különbség van a fölfedezés és föltalálás között; előadja azután nézetét a cathegoriákról, és végül logicai deductiók után meghatározza az idealrealismus érvényét a tudás körében. Kubinyi Ferencz előrebocsátván, hogy a régi műemlékek megőrzését hazafias kegyeletünk szent kötelességünkké teszi, áttér kitűzött tárgyára, melyet a helyszínen készített rajzokkal illustrálva ad elő. Zboró történelmi régiségű vár, mely a 18-ik század elején hazánk történelmében szerepet játszott. Ugyanis II. Rákóczy Ferencz innét szabadult s menekült ki Lengyelországba, honnét 3000 főnyi sereggel tért vissza Munkács vidékére. Fölemliti, hogy a mai Zboró még 59 házat mutathat föl Rákóczy idejéből. A vár 3—4 sánczczal volt körülvéve , fölvonó híddal volt ellátva, bástyafalai még ma is fönállnak, ablakai s lőrései még jól kivehetők. A bemutatott rajzok Rákóczy lóistállóját, mely 100 lóra volt építve, a lóistálló kapuját, az udvari templomot, a kriptát, a harangot, a candelabrumot, a zborói plébánia templomát, és a vártól néhány 100 lépésnyire fekvő kápolnát ábrázolják, melyet a nép „Serédi kápolnájának“ nevez maiglan. Deák Ferencz hivatkozik arra, hogy e javaslatot egyes tag is beadhatná a ház asztalára, és ha a bizottmány kidolgozza, azután úgy a magyar, mint az erdélyi vagy horvát szalmát követek megvitathatják. Különben a felirat már határozat volt, s mégis azt az erdélyiek nélkül hozták, a bizottmány munkája pedig csak javaslat leend. Gr hyczy K. szintén a mellett szól, hogy e beadott indítvány feletti tárgyalás a holnapi napirendre tűzessék ki és majd akkor külön vétessék elő. A ház ezt elfogadván, elnök az ülést12 órakor feloszlatja. A Serédi kápolnának mondaszerü eredete ez: Zboló vára hajdan a Serédieké volt. Rákóczy Serédi látogatására jó s megtetszik neki a gyönyörű kilátást nyújtó vár. Serédi kedvencz birtokától nem szeretne megválni, de másrészről hatalmas vendége kedvét nem akarván megszegni, oly árt kér, melyet amaz meg nem adhat. Ugyanis Rákóczy képével veretett 30,000 darab aranyat kér, s kiköt egy évet. Rákóczy, még nem telt el egy év s hozza a saját képével veretett 30,000 aranyat. Serédi szavát vissza nem vonhatta, átadja a várat, kényes szemekkel távozik, néhány száz lépésnyire még egyszer visszatekint s fájdalmában összerogy. Monda szerint e helyen azután kápolnát építettek, melyet a nép „Serédi kápolnájáénak nevez. Hunfalvy értekezése után titoknak felolvassa a statistikai bizottság ülésének jegyzőkönyvét, mely szerint a statistikai bizottság az elhunyt gr. Dessewffy helyett elnökéül Lónyay Menyhértet választá. Továbbá felolvassa Torma Károly levelét, melyben nevezett tudatja, hogy az akadémia használatára a következő három oklevelet küldi meg: 1) Szamosközy István kéziratát 1605-ből, mely Torday János életiratát tartalmazza; 2) Drágffy János 1526-ban kelt végrendeletét, és 3) ugyancsak Drágffy Jánosnak Fiáth Ferenczet törvényesítő rendeletét 1521 ből. (H. után.) A küldöttség vezetőjének rövid beszéde, valamint a cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb válasza felolvastattak. Deák Ferencz a közös viszonyok elintézése iránti javaslat kidolgozására egy 50 tagból álló bizottmány összeállítását indítványozza, melyhez annak idején az erdélyiek 15 tagot, s esetleg a horvátok is kellő számút adhatnak. Tisza Kálmán a beadott indítványt holnap napirendre tűzetni kéri. Böszörményi László az indítvány tárgyalását akkorra halasztatni kéri, midőn erdélyi testvéreink is megérkeznek. -------------A képviselőház költségvetése február hóra. A képviselőház költségvetésivel megbízott választmány — vonatkozólag az 1865-dik december 1- től—1866 dik január 3- ig véleményzett és jóváhagyott költségvetésre, ezt február 1-től 28-ig terjedt egy hónapra következőkben véli megállapitandónak , úgymint: Az 1866-ik évi február hó 1-től u. a. hó 28-ig véleményezett költségek felsorolása. Pengő pénz szám. frt kr. I.1 A ház elnökének....................................................................... . . 1000 2 A háznagynak ...................................................................................... 300— II.3 Háromszázharminczkét képviselő 5 pftnyi napi díja, 28 napra egyenként 140 pfttal számítva............................................................. 46480— III.4 Egy irodaigazgatónak 1438 ft 32% ki pengő egy évi fizetéséből egy havi illetéke....................................................................... 119 2% 5 Egy háznagy segéd, titoknok-czimrael, 1000ftp. évi dijából egy hóra 83 20 6 A ház pénztárnokának egy hóra........................................................ 95 14%7 Egy irattárnoknak 1028 ft 34% kr p. évi fizetéséből egy hóra . . 85 42% 8 Egy iroda igazgatói segéd 571 ft 25% kr p. egy hóra..................... 47 37% 9 Egy háznagyi írnoknak 571 ft 25% kr p. egy hóra......................... 47 37% 10 Egy pénztárnoki írnoknak 571 ft 25% krp. egy hóra.................... 47 37% 11 Öt irodai írnoknak 571 ft 25% krp. egy hóra............................... 238 5% 12 Egy házfelügyelőnek 1142 ft 51% kr. p. egy hóra.......................... 95 14% 13 Hat teremőrnek, egyenként 571 ft 25% kr. p. egy hóra .... 285 42% 14 Egy házmesternek 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra.................... 33 20 15 Egy kapusnak 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra ...... 33 20 16 Egy főszolgának 400 ft p. évi fizetéséből, egy hóra......................... 33 20 17 Tíz szolgának egyenként 342 ft 51% kr. p. évi fizetéséből egy hóra 285 42% 18 Két fűtőnek egyenként 285 ft 42% krp. „ „ „ „ 47 37% IV. 19 Az országgyűlési napló és irományok szerkesztéséért.................... 285 42% 20 Nyomtatványok áráért....................................................................... 800— 21 Gyorsírók dijául a két házban teendők fejében kikötött havonkénti 2761 ft 54% kft. összegnek a képviselőházra véleményezett %-da tesz................................................................................. 1841 16 V. 22 Tűzifára egy hóra . ........................................................................ 2000- VI. 23 Képviselő-választások vizsgálati költségeinek előlegezéséül . . . 2000— VII. 24 Előre nem látható vegyes kiadásokra egy hóra............................... 500— Összeg : 549851 33% S ezekre nézve a választmány megjegyeztetni kívánja, hogy a) Az irattárnoknak évenkénti fizetése az 1861-dik országgyűlés folyama alatt már 1028 ftra 34% krra p. p. emeltetvén, az ezen országgyűlés jövő folyamára is ezen évenkénti összegben, vagyis 85 ft 42% krnyi p. p. (90 ft o. é.) havi illetékben megállapitandónak véleményeztetik. b) A január hóra készített költségvetésnek 23-dik tétele alatt 2000 pfttal, és jelenleg hasonlókép a 23-dik tétel alatt 2000 pfttal iktatott, képviselő-választások vizsgálati költségei előleges fedezésére szolgáló összegek a képviselőház abbeli határozatának foganatosítására alapul szolgálván, mely szerint a vizsgálatra kiküldött képviselőknek rendes számadás terhe alatt előleg adassék, nemkülönben 1861 ben teljesített vizsgálatból felmerült, és még ekkoráig fedezetlenül maradt költségek megtéríttessenek, azonban mindezen költségeknek utólagos behajtása a képviselőház elnöksége által a képviselőház rendszabályai 13-dik §-a értelmében, a vesztő felektől eszközöltessék. Vizsgálatokra kiküldött képviselők előleg kieszközlése végett a képviselőház elnökségéhez utasittatnak. Azon képviselők pedig, kiknek vizsgálati költségeik még 1861. óta fedezve nincsenek, ezeknek kimutatását utalványozás végett a képviselőház elébe terjeszszék. Az illetőktől eszközlendő utólagos megtérítés esetében a behajtott összegek a képviselőház pénztárába szolgáltassanak, és a bevételek rovatába iktattassanak. Kelt Pesten, február 26-kán, 1866. Tétel-Rajner Pál, mint előadó. Rovat A képviselőház XXXIII. ülése (febr. 28-án.) Kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly. Néhány beérkezett kérvény felemlítése után elnök jelentést tesz a feliratot átadó küldöttség eljárásáról. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Londonból írják, az Izlandból érkezett tudósítások kissé megnyugtatóbbak, azonban a hivatalos körökben folyvást ugyanazon aggodalom uralkodik. Valóban méltán félni lehet attól, hogy a seregnél a fenianismusnak számos párthívei vannak, s ezen tény nagyfontosságú, mivel az izlandi elem hatalmas az angol seregben. — Dublinban több más városban folyvást nagyszámú gyanús egyének fogatnak be. A foglyok közti minden közlekedés lehetőleg gázoltatik.