Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-26 / 119. szám

várparancsnokságokat stb. illetőleg. Mint m már távirati­lag tudjuk, háború esetében maga Károly kir. her­­czeg s tábornagy fog a bajor sereg élére lépni. Ezen lo­­vagias veterán — 71 életéve daczára, s noha már a hanaui csatában is, 1813-ban, tevékeny részt vett — még most is teljes szellemi s testi erővel bír. Mint a „Patrie“-nak Berlinből jelentik, a bel­­ü­gyminister egy körlevélben az összes tartományi kor­mányzókkal tudata, mikép legközelebb elhatároztatott, hogy a jelen komoly körülmények daczára, a köz­munkák nem fognak fölfüggesztetni. DUNAFE­JEDELEMSÉGEK. Hohenzollern herczeg f. hó 22 én a kamrában megjelenvén, a követ­kező beszédet mondá : „A nemzet szabad­ akaratából választatván meg a románok fejedelméül, nem késtem hazámat és családo­mat odahagyni, és sietek azon nép hívását követni, a mely reám bizta jövő sorsát. Románná levek , a­mint ezen szent földre tettem lábamat. A nép választásának elfogadása — jól tudom — nagy kötelességeket ruház reám, de remélem, sikerülene azoknak meg is felelnem. Hozok önöknek legális szivet, őszinte szándéko­kat, jóravaló szilárd al aratót, új hazám iránti határta­lan megadást, s a törvények azon leronthatlan tisztelé­sét, melyet családom tagjainak példaadásából tanultam el. Ha a szükség úgy hozza magával, ma polgár, hol­nap katona leszek, s a jó és bal viszontagságokat híven meg fogom önökkel osztani. Mi közöttünk mostantól fogva minden közös. Számítsanak reám, mint én önök­re számot tartok. Egyedül az Isten tudhatja, mi jövő vár hazánkra. Elégedjünk meg azzal, hogy kötelességünket tel­jesítsük. Erősbítsük magunkat összetartás által. Egye­sült erővel igyekezzünk az események magaslatán meg­­állani. A gondviselés, mely önök választottját idáig ol­talmazta, s ideutaztában elhárita előle az akadályokat, nem hagyja művét befejezetlenül. Éljen Románia!“ Mint már táviratilag említek , a „Patrie“ követ­kező részleteket közöl Hohenzollern Károly her­­czegnek a román területre megérkeztéről . A herczeg Düsseldorfból indult el, a nélkül, hogy bevárta volna a Párisból oda utazott küldöttség megérkezését, mely atyja által fogadtatott el. Egy az ideiglenes kormány által hozzá küldetett román tiszt, s titkára Werner kíséretében, a legszigorúbb incog­­n­i­t­o­b­a­n utazott. Erre a Dunán járó austriai gőzösre ült s Turnu-Severinben, az első román városban szállott ki, mig a gőzös szenet vett föl. Ott egy oláh őrt megszólítván, azzal a főnökhöz vezetteté magát, kihez igy szólt : „Én Hohenzollern Károly herczeg va­gyok s engedek a románok óhajtásainak.“ Erre igazolá ugyanazonosságát, mit a gőzösön senki sem gyanított. A turnu-severini lakosság, ezen eseményről értesül­vén, csakhamar körülveve a főnöki lakot s a herczeget legmelegebb kiáltásaival üdvözlé. Mint a „Pr.“-nek Buk­a­restből 18 ról írják, a belügyminiszer következő kiáltványt ragasztatott ki az összes utcza-szögletekre : „Európa jelen körülményei közt a török kormány szintúgy, mint minden más hatalmasság, hadra készül; az haderejét Albániában, Montenegró határán, Szerbiá­ban, s a Duna hosszában öszpontosítja. Roszakaratú egyének ezen csapat­mozgalmakat arra használják föl, hogy a leghamisabb, s az ország békéjére nézve leg­nyugtalanítóbb híreket terjeszszék. A Konstantinápolyból s Párisból hozzánk érkező tudósítások újólag azon biztosítást adják nekünk, hogy az összes garantirozó hatalmak beleegyezése nélkül semmiféle hadsereg sem léphet állam területünkre, s ezen beleegyezés nem adatott meg. A nemzeti gyűlés máj. 13 ki szavazata örökre biztositá az egy és oszthatlan Romániát." T­á v i­r a­rc o­k. B­é­c­s, máj. 24. Az „Oester. Ztg“ megc­áfolja a „H. N.“ azon közlését, mintha Manteuffel b.Gab­­ienzzel,s az augustenburgi herczeggel az aus­triai csapatok kivonulása iránt alkudozott volna. Prága, máj. 23. A prágai községi képviselet küldöttsége, egy loyalitási felirat átnyujtása végett, tegnap esti fél 10 órakor Bécsbe utazott el. A königgrätzi kerületi hatóságnak Chrudimba át­helyezése elhatároztatott. B­uk­ar­est, május 24. A ministérium ujjáala­kult: C­a­t­a­r­g­i­u Lascar ministerelnök és külügymi­­nister, S­t­u­r­d­z­a Demeter közmunkák ministere, G­h­i­k­a­tlek hadügyi, Mavrogeni külügyi, Rosetti cultus­, Cantacuzeno igazságügyi, Bratiano pénz- Ügyminister, Berlin, május 25. A „Börsenztg.“ pénteki számá­ban írja: A háború kitörésének esetére Berlinbe köz­vetlen választás útján egy német parlament egybehívása várható, melybe mindazok felvétetnek, kik Poroszor­szágon kívül, meghatározott lélekszám szerint válasz­tatnak. London, május 25. Az alsóház csütörtöki ülé­sében Gladstone kijelenti, hogy a congressust ille­tőleg újabb felvilágosítással alig szolgálhat. — Angol­­ország, úgymond, elfogadja a conferentia javaslatot, a legjobbat óhajtván, ámbár nem engedi át magát vérmes reményeknek. Az egybehívás alapja még nincsen teljesen kijelölve, nehézségeket azonban aligha fog okozni. Az erre vonatkozólag közlött hírlapi tudósítások helyte­lenek. Pál­­­s, máj. 25. A „France“ csütörtöki sz­ámá­­ban Írja : Austria a congressusi programoi megváltoz­tatását kívánta, mint a­mely Velencze átengedését ta­nácskozás alá veendő pontul állítja fel. A programm újabb szerkezetében csupán azon eszközökről lenne szó, melyek által Olaszország biztossága garantíroztat­nék. Miután azt a semleges hatalmak elfogadták, Aus­tria beleegyezése alig szenved kétséget. Prága, május 24. Mária Anna Császárné tegnap este Vackor különvonattal Münchenen, Rosen­ham­­on és Kufstein­on át Innsbruckba utazott. A cseh országos bizottmány tegnapi ülésében azt határozta, hogy az 1859. évben szabad­csapatok alakí­tása végett fennállott bizottmány tagjaival június 3-kán tanácskozást tartana aziránt, vájjon a jelenlegi viszo­nyok mellett miképen lenne felhasználandó az országos bizottságnak kezelés végett átadott,­­ „önkéntes­ csa­patok állítására szolgáló alap“. A polgármester felhívja azon városi képviselőket, kik a sebesült harcrosok ápolására­­alakult segély­bi­zottmányba akarnak lépni, hogy magukat jelentsék Azon segélybizottmány, mely a schleswigi háború alatt működött, ismét megkezdendi tevékenységét, an­nak jelentékeny alap áll rendelkezésére. J­assy, május 23. A város a már jelentett sza­badonbocsáttatások folytán fényesen ki van világítva. A nép a legörömteljesebb izgalomban van és Rosnovanot, Bindert, Aslant, Latreskot és a metropolitát ovatiókkal üdvözli. Rosnovanu egy beszédében a szabadságot hang­súlyozza , továbbá Moldva szerencséjét és nyugalmát emeli ki. Ezerszeres éljenek hangzanak, a garantírozó hatalmak tiszteletére. Berlin, május 24. A semleges hatalmak két congressusi programmot indítványoztak. Az elsőt, mely részletesebb, Poroszország elfogadta, Austria elvetette; a másodikat, mely általánosa­­­gban van tartva, mind­két hatalom elfogadta. Angol­ és Oroszország kinyilat­koztatták , miszerint nem akarnak a háború­nak puszta nézői maradni A brit követ arra figyelmeztetett, hogy vonakodás esetében a had­folytató hatalmak elé b­é­k­e­f­e­lt­é­t­e­r­e­k szabathatnának. — Félhivatalos részről az hal­latszik, hogy a congressus eredménytelensége esetében az ellenségeskedések kitörése 14 nap alatt meg fogna kezdődni. — Dolczigban Frigyes örökös herczeg el­fogadására előkészületek léteznek. Paris, május 24. A congressusi jegyzékek Szt. Pétervárról, Londonból és Párisból még csak holnap fognak elküldetni. Austria nem fogja azt kereken vissza­utasítani. A román értekezlet holnap ülést tartana. Már el van határozva, hogy a hatalmak Hohenzollern herczeget nem ismerendik el. Stuttgart, május 24. A kormány tábori költ­ségre 7.700.000 frtot kíván. A landwehr csak a szük­séghez képest és fegyvergyakorlatokra fog behivatni. Fran­kfurt, május 24. Az „Europe“ mai nap­ról a következő párisi táviratot közöl: A dunafejede­­lemségi értekezlet —­ a hohenzollerni herczegnek Bu­­karestbe tett megérkezése folytán — holnap vagy hol­napután ülést tartana. A majna-weseri vasútigazgatóság jelentése sze­rint a Rajna, Thüringia és Szászország irányában, a majna-weseri vasút, a Frigyes Vilmos éjszaki pálya és a thüringiai pálya használatával indulandott s bejelen­tett összes 69 porosz katona vonatok —a­melyek ma in­­dulandottak — visszaparancsoltattak. A KÉPVISELŐHÁZ NAPLÓJA. LVI. országos ülés (1866. ápril 30-dikán) Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Bemutattatnak: a pozsonyi ág. hitv. és a miskolczi helv. hitv. főtanoda folyamodványa az országgyű­­lési nyomtatványokért; Zsiskovszky Károly, egy uj gép készíté­séhez szükséges pénzbeli segélyért; faddi zselléreké , az úr­béri zsellérek közé való visszaiktatás iránt; Weisz Ferenczé, építészi munkálatai jutalmazása iránt; Újhelyi Józsefé a kor­mány által visszatartott fizetése kiadatása iránt; Szathmár- Némethi városáé a debreczen-szatmári vasút ügyében ; Bor­bély Miklóst képviselő lemondása. Domokos László föltételesen, Lukynich Mihály végleg igazoltatik. Az ülés kezdődik d. e. 10­­, órakor. (Folytatás.) H­e­nr­y Ernő: Tisztelt ház! Ezen felszólalás kap­csában bátorkodom kérni, hogy a felolvasás ne csak a kiküldött vizsgáló képviselő úr jelentésére terjesztessék­­ ki, hanem a ház azon határozata is olvastassék fel,­­ melynek alapján a kiküldés történt. Okul e kérésemre azon körülmény szolgál, hogy a jelentésből azt értettem, hogy az állandó igazoló bizottság nem keresi a fősúlyt abban, vájjon eltávolította és kényszerítette-e a válasz­tók egy részét a másik fél; de abban, vájjon visszajöhe­tett e az egyszer kiűzött fél ? Hogy tehát a t. ház tájé­kozhassa magát, minő elvek állíttattak fel a ház által, mikor a vizsgálat elrendeltetett, a ház ezen határozatát kérem felolvastatni. (Zaj.) Tóth Vilmos jegyző: A képviselőháznak erre vonatkozó határozatában semmiféle indokolás sincs. A jegyzőkönyv egyszerűen azt szokta mondani, hogy, a­mint a ház elhatározza, bizonyos választás iránt vizsgá­lat küldetik ki, s vagy megsemmisíttetik vagy igazoltatik a választás. Erre nézve tehát feleslegesnek tartom a határozat felolvasását. (Halljuk ! Halljuk ! Felolvassa a január 24 -én tartott ülés jegyzőkönyvének 115-dik pontját, mely szerint Lukynich Mihály választása tár­­­­gyában vizsgálat rendeltetett.) Tehát, mint látni mél­­t­­óztatnak, a bevett szokás szerint ez esetben sem indo­­­­kolja a jegyzőkönyv a ház határozatát. (Olvassa Hor­­­­váth Boldizsár képviselő vizsgálati jelentését.) A­p­p­o­n­y­i György gr.: Tisztelt ház ! Előbbi fel­szólalásom kapcsában (Zaj. Halljuk!) két okmány felolvasását kérem, melyre a vizsgálatot teljesített tag­társunk hivatkozik; kérem nevezetesen felolvastatni azon két látleletet, melyből azon fegyverek, illetőleg eszközök természete fog felismertetni, melyek ezen szabad választásnál használtattak. Tóth Vilmos jegyző:­­olvasni kezdi a német nyelven szerkesztett egyik látleletet. Felkiáltások : Tes­sék lefordítani! Zaj.) . G­aj­z­ág­ó Salamon előadó : Tisztelt ház! A hi­­­­telesítésből kitűnik az egész visum repertum foglalata, tehát azt kellene felolvastatni. A bizottság sem fekte­­­­tett oly nagy súlyt a visum repertumra, mint a hitelesí­tésre , ezt fogom tehát felolvasni. (Halljuk ! Olvassa a két orvosi látlelet hitelesítését.) Elnök: úgy látszik, a vélemények kétfelé ágaz­­nak : ennélfogva a bizottság javaslata mellett szólókat Joannovics György úr fogja jegyezni, az ellene szólókat­­ pedig Tóth Vilmos úr. A­p­p­o­n­y­i György gr.: Tisztelt ház ! Rövid le­­­­szek, mert mélyen érzem, mennyire kívánatos, hogy a drága idővel gazdálkodjunk, s hogy az igazolásra — mely bármi fontos legyen, mégis mintegy krónikus be­tegség nehezedik már most a t. házra — csak annyi időt fordítsunk, a­mennyi az előforduló esetnek tárgyi­lagos és igazságos eldöntésére okvetlenül szükséges. A szabad választás fő feltétele az, hogy a­kikre a törvény a szabad választás jogát ruházta, azt szabadon gyakorolhassák. A­hol tehát a jogosultak akár kiját­szás, akár erőszak által elüttettek a szabad választási jog gyakorlatától, az ily választás törvénytelennek és semmisnek tekintendő. A jelen esetben kétségtelen, hogy az egyik párt fegyverek használatával veretett szét; meg lett sértve a törvény, mely azt rendeli — ha nem csalatkozom, a 40. § ban — hogy a választóknak semminemű fegyverrel megjelenni nem szabad; meg lett sértve ezenkívül a vérengzés által, mely minden­ TÁRCZA. Napi újdonságot. — Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 24-kén délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — A cs. kir. főudvarmesteri hivatal értesítése szerint, az urnapi ünnepélyeken Császár és Császárné . Felségeik, a fenséges császári herczegek és a többi főméltóságok a szokott módon az idén is nyilvánosan jelen leendnek. — Gróf Lan­gr­an­d­ D­um­once­au, a belga hitelbank elnöke, a társulat nevében háború esetére a­­ Pest megyében fekvő gödöllői kastélyt laktanya vagy , kórházas fölhasználás végett díjtalanul a kormány ren­­­­delkezésére bocsátotta. Ezen a cs. kir. hadsereg érde­­­­kében elismerésre méltó előzékenységgel tett és esetleg­­ legkegyelmesebben elfogadott ajánlatért a nevezett grófnak, valamint Rothomb Camill társulati főtitkár úr­nak Ő Felsége nevében köszönet fejeztetett ki. — Gróf B­atthyány Ödön a háború esetére húsz sebesült harczosnak rohonczi várába leendő befo­gadására, ápolására, gyógyíttatására, s teljes felgyó­gyulásukig minden szükségesekkel ellátására ajánlkoz­ván , sietünk e nemes és hazafias ajánlatot azon hozzá­adással nyilvánosságra hozni, hogy dr. Jelinek Lipót e czélra ingyen közreműködését felajánlotta. —­ A „W­i­e­n e r Z­­­g“ szerint a f. é. május 13 -i fölhívás folytán önkéntes csapatok alakítására az ottani város tanácselnökségéhez a 9 ik kimutatást beszámítva összesen 11,445 frt 19 kr. osztr. ért, 40 frt ezüstben, 2640 forint különféle kötvényekben , 200 forint zálog­hitel utalványokban és egy a belga bankra szóló 20 frankos jegy folyt be. Ezen fölül 500 pár czipet, 100 gatyát, egy pár arany fülbevalót és 1 pár arany kéz­előgombot ajándékoztak. — Nagyszebenből jelentik, hogy ott egy szász önkéntes csapat felállítására létetnek készületek, me­lyeknek indítói a várostanácscsal egyetértve Mor­scher és Drotleff követek. — Zágráb város képviselete a nagyfontos­­ságu események s a fenyegető háború-veszély alkalmá­ból — mint a „P. H.“ értesül — hűségi feliratot határzott Ő Felségéhez intézni, melyben a lakosság áldozatkész­sége fejeztetik ki. — Az „Agr. Ztg“ múlt keddi számában ol­vassuk :­­ „A féktelen ellenséges szomszédok túlkapásai szolgáltatnak okot, hogy Austria hadseregei ennek el­­vitázhatlan jogai mellett síkra szállani kénytelenit­tetnek. „A Fejedelem felhívása a katonai határőrvidékre is eljutott, mely harczkészen követi rendeltetését, a csak a jelszóra vár, hogy hűségét, régi hírnevét újra bebizo­nyítsa s előbbi győzelemkoszorúihoz új borostyánokat fűzzön. Mialatt közelről és messziről különféle csapat­osztályok sietnek a harertérre, csak arról kívánunk je­lentést tenni, mi a broodi határőrezred kiindulását il­leti. Alig adatott ki a kivonulási parancs, a legrövidebb idő elegendő volt annak öszpontositására, — egyet­len ember sem hiányzott annak soraiban, mindnyája a legörvendetesb hangulatban volt, önkéntesek sürgették besoroztatásukat s midőn az ezred parancsnoka a zászló­ eskü alkalmával az ezredhez intézett ünnepélyes beszédében megemlité az atyák és ősök el­hervadhatat­lan dicsőségét, ekkor felhangoztak a lelkesült zsi­­ók s mindenkinek arczából lehetett kiolvasni az örömtel­jes hangulatot, így hagyá ez el sz­ülőföldjét, a népes­ség üdv- és szerencsekivánataitól kisértetve. Megemlí­tésre méltó még a kivonulás alatt tapasztalt kitűnő rend, jóllehet a távozókat összes családjaik számtalan kocsikkal kisérék a gőzhajó-állomás helyére­, hol ünne­pélyes búcsút venek tőlük. „Míg mindegyike egyetlen forró óhajtást táplált keblében, hogy szeretett leánjukat, Sokcsevics bá­rót Zágrábon leendő átutazásuk alkalmával még egy­szer láthassák s nekie kijelenthessék, mily vidám bá­torsággal távozik az ezred a trón- és hazáért k­üzdendő harczba s mennyire törekszik minden egyes azon­biza­lom igazolására , melynek az ezred mindekko­rig ör­vendeni szerencsés volt; — lelkes zsi­­ók han­gzottak ő excra megjelenésekor, ki szokott barátságos szavak­kal üdvözlé a legénységet. „A legjobb szellemtől, mely ezen ezredet áthatja, csak azt várhatni, hogy mindenkorra bizonyságot szol­­gáltatand arról, mit egy derék csapat tanúsítani képes.“ — Az innsbrucki tanulók bizottmánya e hó 13-kán felkérte Lobkowitz herczeg helytartót, hogy engedje meg, miszerint akadémiai légiót alakít­hassanak.­­ Egy bécsi lap egy tréfás táviratot említ, melyet Napóleon császár gr. Bismarkhoz intézett volna. A kérdő sürgöny ez : „Melyik lakatosnál csinál­tatja ön ingeit ? — Kérem az illetőnek czimzetét táv­sodrony útján. A válasz ki van fizetve.“ — A londoni Derby-lóverseny múlt szerdán tarta­tott meg. A főnyertes Lord Lyon (Mr. Sutton birtoká­ban). Erre történtek a legtöbb fogadások. A nyerő ló a pályát 2 percz és 49 másodpercz alatt futotta be ; az utóbbi évben 30/a másodperczc­el, s az előbbi évben 5­1 másodperczc­el kellett kevesebb e tér befutására . Párisban, mint 19 főt jelentik: az opera comi­­que­ban az „Ansbassadrice“ előadása Aubertől porosz­ellenes tüntetésre adott alkalmat. Valahányszor valami Poroszországra vonatkozó fordult elő, p. „ambassadeur de Prusse" s hasonló — pisszegés s fütty hallatszott az egész házban. — A ferenczvárosi templom épitésze az utóbbi napokban Emmerling Károly, dr. Burghardt és Luc­z­e­n­b­ache­r Pál urak fejenkint 100 frtot és tor­nyai Schossberger 500 darab téglát ajándékoztak. — Laczházáról, máj. 2- ről a következő so­rokat veszszük : „Ember tervez, Isten végez“; ezen mondat igaz­ságát tapasztaljuk, és érezzük mi is a jelen súlyos kö­rülmények között. A milyen biztató édes reményekkel voltunk ezelőtt néhány nappal, hogy fáradságunk ju­talmát bő kamattal fizetendő vissza földünk , most oly lehangolt bús kedélylyel vagyunk s mintegy rettegve nézünk a bizonytalan jövő elé. Íme, a­mitől legjobban féltünk, az megtörtént: folyó hó 24 én virradóra a rend­kívüli nagy hidegséggel párosult dér és fagy szőlőter­mésünket, mely oly gazdagon mutatkozott, tiszta búza és rozsvetéseinket, mindennemű gyümölcsöt, azonkívül kukoriczát, krumplit, dinnyét, babot, tököt, uborkát, kendert stb. mind elvette s egészen leforrázta. Ezen csapás községünk népére nézve annyival inkább lesuj­tó, mert Laczháza községét korábbi csapásokon kivül 1850. és 63-ban kétizbeni nagy marhavész sujtotta, mely barmaink számát csaknem megfelezte; a nagy tűzve­szély ezrekre rugó kára, a jégcsapás, mely határun­kon keresztülhuzódott , a Duna gyakori kiöntései, fagy és szárazság­­ okozta többszörös szűk termések városunk lakosait anyagi erejükben tetemesen meg­fogy­atkoztatták.“ — Kolozsvárról jelentik, hogy b. Löwenthal- S c U a 11 e r Sámuel, Besztercze vidéke és városa pesti hongyülési egyik képviselője, f. hó 21 kén, élete 60 dik évében elhalálozott. — G­á­c­s­o­n f. hó 23 kán halálozott el gr. Forgách Jenő cs. k. kamarás, élte 43 ik évében. — Magyar hitszónokul a helybeli izraeli­ták templomába a tudományos műveltségű dr. K­o­h­n­t választották, ki első beköszöntőjét tegnap volt megtar­tandó. — A Balaton-Füredre készülőket a „M. V.“ azon örvendetes hírről tudósíthatja, hogy a Kisfa­ludy-gőzös rövid idő múlva újra megkezdi rendes járá­sát a Balatonon. Ü­r­m­é­n­y f­ő méltósága ugyanis in­tézkedett aziránt, hogy Veruda úr, kinek felügyelete alatt történik a magyar középdunai gőzhajótársulat ha­jóinak építése is, tekintse meg a Kisfaludy-gőzöst. Veruda úr figyelmes megvizsgálás után oda nyilatko­zott, hogy 10 nap alatt kijavítható s teljesen használ­ható állapotba jut e gőzös. Mindazok , kik Balaton Fü­redre készülnek, bizonyán köszönettel fogadják ez in­tézkedést. — A lövölde helyiségeiben pár nap óta ki van állítva azon szép nagy hím oroszlán, melyet gr. E­r­d­ő­d­y Gyula lőtt Afrikában és Párisban művészileg kitömetett. A belépti dijakból bejövő összeg egy köz­intézetnek van szánva, s a bátor vadász e nemes zsák­mányt, mostani kiállítása után a nemz. múzeum birto­kába készül juttatni. — Meghívás. A buda­pesti ügyvédi egylet alap­szabályterve a 40 es bizottmány által véglegesen meg­­állapittatván, annak az ügyvédi kar által leendő meg­vitatása, megállapítása s a hatósági engedély iránti intézkedések végett, a buda­pesti ügyvédi kar f. 1866. évi május 30 án a pestvárosi tárgyalási teremben (pia­risták épületében) d. u. 5 órakor s a következő napokon közgyűlést tartana, melyre a buda­pesti ügyvédi kar tag­jai általam ezennel tisztelettel meghivatnak. — Vidéki ügyvédek szívesen láttatnak. Kelt Pesten, 1866. május 25. Simon E­lorent, bizottmányi elnök. — Folyó évi május hó 21 én a Buda krisztinavá­rosi vasút - hídnál egy deák találtatván, Buda város kapitányi hivatalának átadatott; mi is ezennel azon észrevétellel tétetik közhírré, hogy a kérdéses ruhára tulajdoni jogot igénylő azt a b­udai kapitányi hivatal­nál átveheti.­­­ Folyó évi május hó 9 én Budán az Albrecht főherczeg-féle után egy pénztárcza találtatván , azt a tulajdoni jogot igénylő Buda város kapitányi hivata­lánál átveheti. — A városligeti fasor között lévő 19. sz. ház­ból f. h. 24 én 11—12 óra közt délben egy kék zomán­­czu női arany óra, apró gyémántokkal körülrakva, ve­­lenczei lánczczal együtt, ismeretlen tettes által eloroz­­tatott. Az efféle lopások rendesen magukat szerencsét­leneknek kiadó egyének által szoktak végbevitetni. A közönség figyelmeztetik tehát, hogy ilyen csalók bebo­csátásánál óvatos legyen. — A kedvelt írónő B­e­n­i­c­z­k­y-B­a­j­z­a Lenké­től egy új regény jelent meg két kötetben , „K­é­t s­z­i­v h­a­r­c­z­a“ czím alatt. Emich Gusztáv tulajdona. Ellenkezőleg a „G. C.“ levelezője szerint, Go­­lescónak egy, Konstantinápolyból az ideiglenes kor­mányhoz intézett sürgönye azt jelenti, hogy az orosz, franczia, austriai s angol kabinetek a portát fölhatalmazák, az értekezleti határozatnak fegy­ver erővek­ érvényre juttatására, sőt az angol s franczia követek egyenesen azt sürgetik, hogy Törökország ves­sen véget a fejedelemségek ellenszegülésének. A „Sürgöny“ magán­táviratai* Darmstadt, május 25. A rendek gyű­lésében Dalwigk azon szükségességgel indokol­ja a mozgósítást, miszerint, a hasonló érzelmű kormányokkal a szövetségi jog megsértését — bármely oldalról fogna is az veszélyeztetni — meg lehessen gátolni. A pénzügyminiszer kinyi­latkoztatja, hogy a kívánt 4,150,000 ftnyi ösz­­szeget képes a létező föl­öslegekből fedezni, egy­úttal erre, valamint a szükség esetére kölcsön által fedezendő további pénzeszközök előszer­­zésére meghatalmazást kér. Frankfurt, máj. 25. Az „Europe“ egy mai keletről szóló párisi táviratot közöl, mely szerint az ugyanazonos jegyzékek Páris, London és Szt.-Pétervárról a három hatalom képviselőihez Bécs­­, Frankfurt­ és Florenczbe ma küldettek el. Ezen jegyzékek a német szö­vetség reformjára, az Elbe-herczegségi és az austriai-olasz kérdésre vonatkoznak. Párisban azt remélik, hogy a congressus összeülése jú­nius 5-ig lehetséges leen­.

Next