Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-30 / 122. szám
ták; legelőink pedig merő sivatagok, — a melyekre tavaszkor jó reménység fejében marháinkat és juhainkat legelni kicsaptuk; — azonban e jó reménység megcsalt bennünket, mert sivatag legelőinknek kopárságáról kénytelenittettünk azokat haza hajtani, és az üres jászolhoz kötni. A mostani idők sora és naplója igazolja, hogy amióta a népben a vallási tiszta érzelem meglazult, az isteni rút káromlások, könnyelmű esküvések, szentségtelenítések és gyilkosságok napirendre kerültek, az egek csatornáikat mindaddig zárva tartandják, míg csak a bűnökkel terhelt nép ahhoz, akit az angyalok szent rettegéssel imádnak, bűnbánattal nem fordul, és őt meg nem engeszteli, és csak e kegyelem megnyerése után várhatjuk magunkra és honunk szent földjére „Istennek bőséges áldását.“ Thüry György: Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 24 ki ülésében Disraeli kérdé, ha vájjon a kormánynak nincs e valami közleni valója a tervezett párisi congressusra vonatkozólag, s ha vájjon igaz e, hogy az oda képviselőt küldene. Gladstone azt válaszolá, hogy ő a nap folytában semmi közlést sem kapott a külügyi hivataltól. A kormány elfogadó az értekezlet iránt hozzá intézett javaslatot. Ő azt hiszi, hogy az értekezletre meghívás szabatos szövege, s azon alap, melyen annak a hatalmakhoz kell intéztetni, átalában még nincsenek véglegesen megállapítva. Mindazáltal a legutóbb kapott tudósítások szerint nem lehet nehézségektől félni, ezen meghívás szerkezetére vonatkozólag. A „M. Post“ reméli, hogy a congressus Párisban, június második felében fog összeülni. A „Patrie“-nak egy londoni levele következő értesítéseket közöl a 3 semleges hatalmasság collectiv jegyzékének tartalmáról . A jegyzék első részében kifejti Európa jelen helyzetét, a kedélyek nyugtalanságát, s az érdekek zavartatását, ; előadja ezen izgatottság okait, s azon eszmét fejezi ki, hogy ama kérdések, miknek megoldása véglegesen a hadi szerencsére látszik bizva lenni, a diplomata által haszonnal tárgyaltathatnak, s meg is oldathatnak. Erre a jegyzék a hatalmasság egyetértését tanúsítja, a véres összeütközés meggátlása végett, s fölteszi a congressusban tárgyalandó kérdéseket : 1) a herczegségi, 2) az austriai olasz , s3)a német szövetségi kérdést. Ezen a kérdés világosan s tökéletes tartózkodással van kijelölve. A herczegségek kérdését illetőleg, a jegyzék azon irányzatok egyikét sem jelöli ki szabatosan, melyek a megoldás végett nyilvánultak ; a német szövetség kérdése egyedül európai szempontból van föltüntetve, s ezen szó : „Velencze“, kihagyatott az Olaszországra s Austriára vonatkozó fejezetből. E helyett ezen kifejezés használtatott : „Az olasz királyság biztonsága s megszilárdulása.“ Azonban ezen diplomatiai forma használása mellett, a hatalmak mégis részint észrevételeik kicserélésében, részint a meghívott kormányokhoz intézett nyilatkozatokban Bz.Illntosan kijelölék ama nézeteket, melyeket a congressus keblében előadni szándékoznak. A jegyzék végül emelkedett hangon fejtegeti a béke előnyeit, a szárazföld összes nemzeteire nézve. thai, porosz s olasz külügyministerek részt fognak venni a Párisban, a külügyministérium palotájában tartandó értekezletekben. Gr. Bismark s La Marmora tábornok már kijelenték, hogy személyesen szándékoznak Párisba menni. Azt hiszik, hogy az austriai s orosz külügyministerek szintén ezt teendik. A „Patrie“-nak egy bécsi sürgönye bizonyossággal állítja, hogy az austriai kormány csatlakozik a congressusi javaslathoz. A „France“ szerint azon esetre, ha maguk az illető kormányok külügyminiszerei fognának a congressusban résztvenni, ama hatalmaknak a franczia udvarnál lévő képviselői fognának másod meghatalmazottakat azokhoz csatoltatni. A congressus elnöke Drouyn de Lhuys lenne. A „Patrie“ egy „Béke“ feliratú czikkben így nyilatkozik: „A congressus csupán az európai érdekekre nézve kedvező megoldásra vezethet. Két alternatíva létezik : vagy képesek lesznek a diplomaták az eszmék kicserélése által kibékítni az ellenkező igényeket s megoldani a függő kérdéseket, vagy pedig az egyetértés nem lesz öszhangú, s akkor a franczia kormánynak kötelessége lesz, eldöntő magatartást foglalni el, a törvényhozó testületet értesítni a béke megőrzése végett általa megkísérlett erőfeszítésekről, s annak közreműködését kérni ki. Ha ekkor egy nagyszerű tüntetés szüksége nyilvánulna a legigazabb ügy mellett, Francziaország saját befolyása által megelőzhetné az európai összeütközést- Tudjuk, hogy a tartalékhad szervezete segélyével Francziaország 4 nap alatt 600,000 begyakorlott s fölszerelt egyént állíthat ki. Ezen imposant erők nem hódítások, hanem gyors s hatályos megoldás előidézése végett fegyvereztetvén föl — növelhetné a császárság dicsőségét, anélkül, hogy az országot óriási harcrok veszélyének tenné ki.“ A „Pays“ szerint lehetséges, hogy az értekezlet congressussá fog átalakulni, amikor aztán a többi hatalmak is meg fognának hivatni a tanácskozásokbani részvételre. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint a congressusba meghívó levelek, Drouyn de Lhuys által aláírva, f. hó 24 -én indíttattak el Párisból. Ezen levelek a berlini, bécsi, florenczi s frankfurti franczia követek által az illető kormányok külügyministereinek s a szövetséggyűlés elnökének fognak átadatni. Az an gol kabinet levelei szintén 24-én indíttattak el, valamint az orosz kormánynak is ugyanakkor kelle saját leveleit elküldenie. A congressusba meghívott kormányok kedvező válaszai előreláthatók lévén, azt állítják, hogy az aus TÁRCZI. Napi újdonságok. — Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 28-kán délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — Benedek táborszernagy ur elutazása alkalmával mint bécsi lapok beszélik — midőn a vagyonba lépett, egy hölgytől magyar nemzeti szin szalaggal ellátott babérkoszorút kapott, melyet azzal a megjegyzéssel vett át, hogy azon lesz, miszerint megérdemelje. Egyelőre ajándéknak tekinti. A roppant számmal jelenvolt közönség közt igen sokan voltak, akik lelkesült magyar éljenekkel kisérték a kitűnő hadvezért. — Az aprópénz-hiányon segítendő, a lánczhíd társulat is vállalkozott, hogy naponkint reggeli 8 tól délig 20 ftnyi összegig vált be bankjegyeket. — A magyar földtani társulat kegyeletét tanúsítandó egykori magas védnöke, az elhalálozott Eszterházy Pál hg iránt — családjának részvétiratot küld s azonkívül érdemei örökítéséül egy állandó emlékről is gondoskodik. A „P. L.“ azon örvendetes hirt közli, hogy a Balaton tavára egy második gőzhajó társulat keletkezése van kilátásban. Mint a nevezett lap hallja, az alapitó testület már megalakult Pesten és további lépéseire nézve csupán a felsőbb engedélyt várja. Szerinte a kiadandó részvények nagyrésze már előre aláíratott. — A „Religio“ egyházi és nevelészeti lap szerkesztőjét főtiszt. Palásthy Pál kir. egyetemi tanár urat a budapesti esperesi kerület papsága f. hó 16 kán Budán tartott üléséből jegyzőkönyvi köszönettel és bizalmi szavazattal tisztelte meg a közlönye által is képviselt irányért, mely szerint „minden gyarló tekintetet félretéve, a kath. ügyért egyházi férfiúhoz méltó szellemben buzgón harczol.“ A bizalmat szavazók e törekvésnek rokonelvü követőit képezik. — Körlevél az első magyar általános biztosító társaság 1. részvényeseihez. Az első magyar általános biztositó társaság ez évi rendes közgyűlése az alapszabályok 59. §. értelmében — május hó 30-án délután 4 órakor, a társaságnak Ujtéren fekvő 3. sz. a. saját házában, a 2-ik emeleti teremben fog megtartatni, melyre a t. ez. részvényesek —az alapszabályok 62. és 63. §-ainak rendelete szerint személyesen vagy meghatalmazottjaik által leendő megjelenésre tisztelettel felkéretnek. E közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az igazgatóságnak a társaság állásáról s a 1865. évi üzletről szóló jelentése, s a számvizsgáló bizottmány által átvizsgált zárszámla előterjesztése. 2. Az alapszabályok illető szakaszainak rendelkezése szerinti választások. 3. A választmány által javaslatba hozandó tárgyak fölötti tanácskozás. A részvényesek által netalán teendő javaslatok indítványozásáról az alapszabályok 61. § -a rendelkezik. Az első magyar általános biztosító társaság választmánya. — A „P. Lt.“ írja, hogy remény van ahhoz, mi kép jövő hó elsejétől már a személy- és teherszállító vonatok Pest és Bécs között ismét rendesen fognak közlekedni. Az „Alföld“ közli: Simándon már ez előtt is buzgólkodtak az ottani katholikusok, hogy iskolájuk legyen. De a lakosok szegények, e miatt csak bérelt szobában szegényesen gondoskodhattak gyermekeik neveléséről. Ezt több azon vidékbeli lelkes hazafi sajnosan tapasztalván, elhatározták, minden módot megkísérteni, hogy a nép gyermekei számára egy becsületes , minden szükségnek megfelelő iskolaházat építtessenek. E buzgók között jelenleg csak méltóságos Bonnár Sándor, csanádmegyei püspököt említjük, ki, értesülvén a simándi pangó iskola ügyről, azonnal nagylelkűen 300 frtot adományozott az iskolaház építésére. — R u 11 a vezérőrnagy, ki 1855. óta a nyugdíjról lemondván, csendes visszavonultságban élt Bécsben, e napokban meghalálozott, s összes vagyonát, mely 32.000 frtra rúg, 8000 frt kivételével, melyet cselédjének hagyományozott, mint végrendeletében írja: „a hadcsapatoknak a következő háborúba való restauratiójára“ adományozta. — Hajós mezővárosból veszszük a minapi kegyetlen időjárásra vonatkozó sorokat: Kalocsa és vidékén f. hó 21-ről 22 re és folytatólag 22 ről 23 óra éjjen át minden el fagyott; szöllők, buzavetések, kukoricza, burgonya, bab — mind tönkre tétettek , úgy hogy — kivéve a kukoriczát, burgonyát, mely talán újon hajt, s kivéve a babot, mely újra vethető, szőllő- és búzatermésre egyáltalán nem számithatunk; szép reményeinkben csalatkoztunk, minek sajnos következménye elkerülhetlen. Legjobban szenvedett a fagy által Hajós s a szomszéd községek határai, hol a szöllők, buzavetések, e közt különösen a rozs — végleg semmivé lettek. Marosvásárhelyt Nagy Lajos és Fogarasi Rudolf mint kiadók előfizetési felhívást bocsátottak közre Racine Andromache ezimti 5 felvonásos tragoediájára, fordította Zilahy Imre. A 6 ívnyi mű előfizetési ára 60 kv. A jövedelem a mezőségi ínségesek fölsegélésére fordittatik. Előfizetések M.-Vásárhelyre Imreh Sándor nyomdászhoz utasitandók. Racine szép költői műve irodalmunkban még ismeretlen, a mezőségiek ínsége pedig ismeretes; ez mint amaz apellál a miveit honfiúi szívre, s igy reméljük, hogy a kiadók várakozásukban nem csalatkoznak. — Egy másik classikai fordítmány Voltak egy szomorújátéka: „A chinai árva“ — ugyan e remek költő Caesárja fordítójától Maczanek Amália asszonytól. Ez is valószínűleg nemsokára sajtó alá kerül. — Dr. Kohn, a Boroszlóból meghívott magyar izraelita hitszónok próbaszónoklatát jövő szombaton tartandja a pesti zsidó imaházban. Dr. Kohn bajai születésű, több évi távolléte daczára folyékonyan beszéli nyelvünket. — Nemzeti szinti nap. Egy ilyen mutatkozott f. hó 26-kán délelőtt. Az izzón fehér tányérú nap körül átlátszó piros zöld szinti szivárványszerű udvar mutatkozott, mit a „P. N.“ tanúsága szerint sokan bámultak. A tünet mintegy 2/a óráig tartott. Mindenféle magyarázatok se hiányoztak. — Ugyancsak e lap egy másik — ha nem is napot — de csillagot említ színműirodalmunk terén : a fiatal Rákosy Jenőt, kinek a színházhoz beadott „Reggeli előtt“ czímű kis vígjátéka figyelmet gerjesztett. Persze megint csak az a tárgy, hogy egy fiatal házaspár addig zsémbel, míg végre kibékül, de a kidolgozás újszerű lehet. Vederemo, Szerdahelyi Kálmán egy „Fehér szegfű“ ez, fordított vígjátékot tűzött a repertorr keblére. Csak valami korán hervadó virág ne legyen. A magyar gazdasszonyok egyletének máj. 5-én és 16-án tartott választmányi gyűlésében, több árva gyermek felvétele iránti kérvény és folyó egyleti ügyek elintézése után, az elnökség által új tagnak bejelentetett, alaptón a 1 . gr. Károlyi Vidorné 400 írttal. Igazgatónak: Dőry Zsigmondné, Dőry Frigyeseié, Dőry Vinczéné, b. Jeszenszky Kálmánná, b. Jeszenszky Sándorné, b. Je-szentzky Józsefné, Plosz Alajosné. Rendes tagnak: Vidák Károlyné. Továbbá a növelde részére begyült eme tárgyak: gróf Batthyányi Lijvenétól 1 vaságy, madracz és szalmazsák, Podlászky Páltól 6 font zsir, Thurn Erzsébettől 1 schwarzwaldi óra, Csernovits Jánosnétól aranyozott keretbe foglalt Jézust ábrázoló festett kép, Jegg Jánostól aranyozott keretbe foglalt Balvatert és Máriát ábrázoló festett két kép, Kralovánszky Ltvánné által többektől gyűjtött összegen vett kerti fecskendező, Braun Lajosnétól 24 pohár, 3 üvegkorsó, Acher Antalnétól egy öt fiókos almárium, továbbá következő kereskedő urak boltjaiból különféle tárgyak, u. m. : Mészáros Alajostól 8 ft, Milnár Jánostól 3 ft 50 kr, Fischer Gusztávtól 45 ft, Schneider Ferencitől 5 ft, Mercse Györgytől 2 ft, Hugmayer és Mihalovicstól 8 ft 50 kr, Halbauer Aajosnétól 3 ft, Unger J. V. és fiától 7 ft, Deutsch testvérektől 6, Seefeiner J. L. 6 ft, Pozner Károlytól 11 ft, Győri Páltól 9 ft, Molnár Jánostól 8 ft, Kertésztől 8 ft, Kládek J. 5 ft, Mosch & Comp. 5 ft o. értékben. Burgherd Antaltól 12 pohár, 3 üvegkancsó, 6 nótartó, Szenes Edétól 127 ft font rizkásas szappan, Stampfl Jánostól 3 font rizskás és 3 font dara, Liedemann Ferencitől 8 ft rörperkát, Ádáoa és Eberlingtől szörszőnyeg és pikál, Zsigmondytól 6 pár harisnya, Forstingertől egy nagy vasaló minden kellékkel felszerelve, Alter és Kisstől 5 ft, Német Lajostól 5 ft, Kováts Istvánnál Gyulától 2 ft készpénzben. A fentneevezett kereskedő urak, több választmányi tagnak megkeresése következtében, a háztartáshoz szükségel tárgyakkal a legnagyobb készséggel szolgáltak nemcsak , de további segedelmüket is felajánlották, miáltal míg egyrészt a szegény elhayolt árvák iránti keresztényi szereteteket tettel is bebizonyították, másrészt az egylet iránti bizalmukat fényesen tanussták, miért is az igazgató-választmány valamint az egylet, úgy az árvák nevében nyilvános köszönetet mondva, kikéri a t. ez. nagy közönségnek további kegyes pártolását. A választmány megbízásából : Szupa György, egy jegyző. — Múlt szombaton a nemzeti színházban az „Afrikai nőt“ adták, mely alkalommal a szakadó eső, bérletszünet és fölemelt helyárak daczára a ház mégis zsúfolásig megtelt, mi mindenesetre azt bizonyítja, hogy Meyerbeer legújabb dalműve folyvást vonzerővel bír. A rendezésben majdnem minden alkalommal történik kisebb nagyobb baj, mit egy kissé több elővigyázat könnyen elháríthatna. — Mányik Ernesztina k. a., mint biztosan halljuk, szerződött tagja a nemzeti színháznak és Erkel „Bánk bán“ czímű dalművében a királynét fogja énekelni. — A májusi fagy áldozatai. Pestről Bécsbe s visszautazók beszélik, hogy a vasút mentén a gazdáknak siralmas helyzetével találkozhatni a szöllők, kivált az alantabb hidegebb földrészben lévők, tökélete OLASZORSZÁG. A florenczi követkamra 23 ki ülésében Depretis a földadóra vonatkozó czikket védelmező Sciatoja szintén védelmező ama czikket, melynek főbb pontjai a ministerium által javasoltattak. A „Journa des Debats“ florenczi levelezője szerint Sciatoja véglegesen megtartja tárczáját, legalább addig, míg a kabinet La Marmora tábornok eltávozása következtében módosíttatni nem fog. Mint tudjuk, a pápa legújabban consistoriumot tartott. Mint a „Franceinak Rómából jelentik, semmi sem jutott köztudomásra ezen rendkívüli bibornoki gyűlés czélja s hordereje iránt. NÉMETORSZÁG: A „Patrie“-nak egy berlini sürgönye szerint, Poroszország hadereje 4 nagy seregre van fölosztva. Az elsőnek öszpontosítási helye Wetzlarban van. Az a 7. s 8. hadtestekből, valamint a rajnai Poroszország s Westphália landwehrjéből áll. Ezen sereg rendeltetése, a Bambergben összegyűlendő szövetségi haderőt kisérni figyelemmel. A 2 ik sereg Erfurtban fog összegyűlni; ez az egész 4. hadtestből, s az 1., 2. s 4. hadtestek landwehrjéből áll. A 3 ik sereg — az egész testőrségből s a 3. hadtestből állván — Berlin s oderai Frankfurt közt foglaland állást. A 4 ik sereg, mely legszámosabb, az 1., 2., 5. s 6. hadtestekből áll, s Gleinitz s a neissei vár közt — Sziléziában — fog öszpontosulni. Ezen egész szervezetnek jun. 15 én be kellene végeztetnie. A trónörökös 25 én a sziléziai sereghez indult, s ideiglenesen Glogau várában fog lakni. Szászország serege Meissen, Dresda s Grossenhain városok közt van öszpontosítva. A hadügyminiszer minden intézkedést megtétetett arra nézve, hogy — ha a körülmények kívánnák — a wurzeni vasúti híd, mely védelmi szempontból igen fontos, légbe röpíttethessék. Mint a „Patrie“-nak Stuttgartból írják, egy 22-én a király elnöklete alatt tartatott ministeri tanácsban elhatároztatott, hogy a 7. s 8. korosztálybeli egyének fegyverre szólíttassanak. Ezen rendszabály következtében Württemberg egész serege hadilábra lesz állítva. A tüzérségi lovasság számára vásárolt lovak 15 ke óta rendesen megérkeznek a különböző depot helyekre. Mint ugyanezen lapnak Münchenből 23-ról írják, a király — miután a legújabban alakított zászlóaljak tisztjeit kinevező — aláírta ama rendeletet, mely a legújabban mozgósított bajor sereget 3 hadtestre osztja föl. Az activ landwehr nem hivatott föl, azonban az annak szervezésére vonatkozó előmunkálat a hadügyministériumnál már befejeztetett, azon esetre, ha az ezen rendszabályhoz folyamodás szükségesnek fogna tartatni. Azon már táviratilag említett válasz, melyet a porosz király a boroszlói község tanács hűségi föliratára adott, így hangzik : „Nálam senki sem érezheti fájdalmasabban azon áldozatok nagyságát, miket a háború szabna a honra ; senki sem érezheti élénkebben annak szükségét, hogy azok a fejedelem s a nép által teljes egyetértésben viseltessenek. Szavam szolgáljon kezességül Boroszló városának aziránt, hogy nem valami nagyravágyási irány, még az sem, mit a közös nagy hon érdekében igazoltnak lehetne mondani, hanem egyedül a Poroszország szent jogainak védelme iránti kötelesség indítani engem népem fegyverre szólítására. Legyenek meggyőződve a város lakosai arról, hogy a kormányom s a kamra közt fönnforgó vitás kérdések fölötti egyezkedés képezi legfőbb törekvéseim czélját. Azon reményben, hogy közeledés fog eszközöltetni, s hogy a Poroszországot fenyegető veszélyekkel szemben, a jog fölötti szétágazó nézetek a honhozi közös hűségben találandják föl kiegyeztetésüket, — össze fogom hívni a monarchia kamráit. Az új választások által a választók s a választhatókra nézve lehetséges lesz kiszabadulni ama viszonyokból, melyek a múltban gyökereznek, s kifejezést adni azon érzelemnek, mely népemet a jelen komoly helyzetben lelkesíti.“ A bajor király következő trónbeszéddel nyitá meg az országgyűlést: „Birodalmi tanácsos és követ urak ! Trónraülésem óta most először nyitom meg az országgyűlést , s intézem kb. üdvözletemet a nép képviselőihez. Reméltem, hogy önöket társadalmi, ipari s községi éltünk törvényes alapjainak szükségesül elismert reformjára hívhatandom föl. Azonban veszélylyel fenyegető események legközelebbről más feladatot szabnak elénk. A német szövetség két leghatalmasb tagja közt viszályok ütöttek ki, s azok seregei harczkészen állanak egymással szemben. Én buzgón igyekeztem a szövetség keblébeni béke megőrzésére működni, melynek föntartása szintúgy minden egyes szövetségi tagnak, mint az egésznek kötelessége. Még nem akarok fölhagyni azon reménynyel, hogy a polgárháború része el fog háríttatni Németországról, hogy a Schleswig holsteini kérdésnek a jog útjáni megoldása s a német szövetség korszerű reformja, egy nemzeti képviselet közreműködése mellett, nagy honunk számára újólag tartós békét fog adni. De Bajorországnak minden esetre oly helyzetben kell lennie, hogy a kötelesség s becsület parancsához híven, fölléphessen a szövetség joga, a német nemzet érdekei és saját önállása mellett. Azért rendelem el a sereg mozgósítását, s hívom össze az országgyűlést, hogy így ennek tanácsával s beleegyezésével törvényesen rendelhessem el azt, mi ama feladat teljesítésére megkívántatik. Ha szinte legközelebbről ezen viszonyok adtak is alkalmat önöknek ezúttali összehivatására, mégis az erre irányzott törvényjavaslatok mellett mindazon tárgyak is önök elé fognak terjesztetni, miknek — az alkotmány határozatai szerint — mindegyik összeülésnél az országgyűlés elé kell eljutniok. Jövőnk Isten kezében van. Bátran nézzünk annak eléje, igaz ügyünk tudatában, s a lelkiismeretes kötelesség-teljesítés határozatával. Bízom önök s az egész bajor nép honszeretetében s a monarchiáhozi hűségében, valamint a hadsereg hűséges vitézségében. A Mindenható oltalma legyen Bajor-s Németországgal !“ Drezda, május 28. A szász országgyűlés ma délben következő királyi trónbeszéddel nyittatott meg: „Országrendi urak ! Végzetteljes időben hívtam egybe önöket magam köré, midőn a német nagyhatalmak közti bonyodalmak Németországot véres belháboruval fenyegetik. Az azokban részt nem vevő német államok feladata nem az lehet, hogy azok egyikének pártjára állva, azokkal szövetkezzenek, hanem csupán az, hogy a szövetségalkotmányi országos béke fentartására közreműködjenek, és a viszályos kérdések megoldását szövetségjogi úton eszközöljék. A feladatnak, mely még most is törekvéseim célja, öszszeköttetésben német szövetséges társaimmal, Bajorországgal élükön, igyekeztem megfelelni. Erre nézve azonban mélhatlanul szükséges volt némi előintézkedéseket tenni, hogy védelmi erőnket a szövetségnek teljes épségében rendelkezésére bocsássuk. Ez intézkedések miatt katonai rendszabályokkal fenyegetve, megkerestem a szövetséget engesztelő és békés szellembeni közbenjárás végett; de egyszersmind haderőmet fegyverfogásra szólítottam, hogy semmi előrelátatlan támadás által meg ne lepessem, mert a kevésbé hatalmas is megbecstelenítné önmagát, ha jogosulatlan fenyegetések ellenében férfias bátorsággal nem lépne fel. Dicséretes készséggel siettek szabadságosok és tartalékosok zászlóm alá, és teljes bizalommal várom önöktől, országrendi uraim, és önök ismert hazafiságától, hogy önök e halaszthatlan intézkedésekhez beegyezésüket adják, s kormányomnak megadják azon pénzbeli felhatalmazást, melyet a dolgok állása és mindenekelőtt kereskedelmünk és iparunk fenyegetett állapota megkíván. Egyébiránt még a békés megoldás reménye nincs föladva, s törekvéseim ez üdvös czél elérésére lesznek fordítva. Gyakran tanúsított meggyőződésemhez képest szíves készséggel nyújtandom kezemet a szövetségi alkotmány oly reformjához, mely a törvény útján s a nemzet képviselői közreműködésével Németország valódi szükségeinek megfelelőleg fog létrehozatni. Egy ily mű létrejövetele, melyhez kölcsönös áldozatok hozandók, legjobban biztosítana bennünket hasonló szomoru viszonyok visszatérése ellen. Népem szeretete és hűsége által erősítve, azon öntudattal, hogy ellenséges érzülettel kihivást nem követtem el, hanem csak egy német néptörzs és fejedelmi háza jogai mellett léptem föl állhatatosan, vigasztalódva megyek a sors változandóságai elé, és bízom a Mindenható segélyében egy igazságos Ügyben.“ A trónbeszéd fölolvasásakor eme hely: „a kevésbé hatalmas is“ és a szövetségi reformra vonatkozó rész viharos tetszéssel találkozott. NÉMETALFÖLD: A követkamra 23 kiülésében a ministerelnök — egy interpellátióra válaszolva — megerősíti azon közlést, hogy az összes ministerek benyújták lemondásukat a királynak. Erre a Limburg különválása iránt a szövetség gyűlésen tett nyilatkozatot védelmező. DÁNIA. Mint Kópén húgából 26 ról jelentik, a büntető rendőri törvényszék Bille szerkesztőt 1 évi államfogságra ítélte egy, a bécsi békekötés után kevéssel közlött czikk-sorozat miatt, melyben Bille kétségbevoná IX. Keresztély király öröklési jogát, mivel Frigyes hesseni herczeg engedményezése világosan az össz állam fönntartásának föltevése mellett történt. Az ítélet indokai még nem hirdettettek ki. Az ítélet nagy sensatiót gerjesztett. SPANYOLORSZÁG. A követkamra f. hó 23-ai ülésében Bermndez de Castro, Valpa