Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-30 / 122. szám

ták; legelőink pedig merő sivatagok, — a melyekre ta­vaszkor jó reménység fejében marháinkat és juhain­­kat legelni kicsaptuk; — azonban e jó reménység meg­csalt bennünket, mert sivatag legelőinknek kopárságá­­ról kénytelenittettünk azokat haza hajtani, és az üres jászolhoz kötni. A mostani idők sora és naplója igazolja, hogy a­mióta a népben a vallási tiszta érzelem meg­lazult, az isteni rút káromlások, könnyelmű esküvések, szentségtelenítések és gyilkosságok napirendre kerül­tek, az egek csatornáikat mindaddig zárva tartandják, míg csak a bűnökkel terhelt nép ahhoz, a­kit az angya­lok szent rettegéssel imádnak, bű­nbánattal nem for­dul, és őt meg nem engeszteli, és csak e kegyelem meg­nyerése után várhatjuk magunkra és honunk szent föld­jére „Istennek bőséges áldását.“ T­h­ü­r­y György: Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 24 ki ülé­sében Disraeli kérdé, ha vájjon a kormánynak nincs e valami közleni valója a tervezett párisi con­gressusra vonatkozólag, s ha vájjon igaz e, hogy az oda képviselőt küldene. Gladstone azt v­álaszolá, hogy ő a nap foly­tában semmi közlést sem kapott a külügyi hivataltól. A kormány elfogadó az értekezlet iránt hozzá intézett ja­vaslatot. Ő azt hiszi, hogy az értekezletre meghívás sza­batos szövege, s azon alap, melyen annak a hatalmak­hoz kell intéztetni, átalában még nincsenek véglegesen megállapítva. Mindazáltal a legutóbb kapott tudósítá­sok szerint nem lehet nehézségektől félni, ezen meghí­vás szerkezetére vonatkozólag. A „M. Post“ reméli, hogy a congressus Párisban, június második felében fog összeülni. A „Patrie“-nak egy londoni levele következő ér­tesítéseket közöl a 3 semleges hatalmasság collec­­tiv jegyzékének tartalmáról . A jegyzék első részében kifejti Európa jelen hely­zetét, a kedélyek nyugtalanságát, s az érdekek zavar­tatását, ; előadja ezen izgatottság okait, s azon eszmét fejezi ki, hogy ama kérdések, miknek megoldása végle­gesen a hadi szerencsére látszik bizva lenni, a diplo­mata által haszonnal tárgyaltathatnak, s meg is oldat­hatnak. Erre a jegyzék a­­ hatalmasság egyetértését ta­núsítja, a véres összeütközés meggátlása végett, s föl­teszi a congressusban tárgyalandó kérdéseket : 1) a h­e­r­cz­eg­s­ég­i­, 2) az a­u­s­t­r­i­ai o­la­s­z , s3)a német szövetségi kérdést. Ezen a kér­dés világosan s tökéletes tartózkodással van kijelölve. A herczegségek kérdését illetőleg, a jegyzék azon irányzatok egyikét sem jelöli ki szabatosan, melyek a megoldás végett nyilvánultak ; a német szövetség kér­dése egyedül európai szempontból van föltüntetve, s ezen szó : „Velencze“, kihagyatott az Olaszországra s Austriára vonatkozó fejezetből. E helyett ezen kifejezés használtatott : „Az olasz királyság biztonsága s meg­szilárdulása.“ Azonban ezen diplomatiai forma használása mel­lett, a hatalmak mégis részint észrevételeik kicserélé­sében, részint a meghívott kormányokhoz intézett nyi­latkozatokban Bz.Illntosan kijelölék ama nézeteket, me­lyeket a congressus keblében előadni szándékoznak. A jegyzék végül emelkedett hangon fejtegeti a béke előnyeit, a szárazföld összes nemzeteire nézve. th­ai, porosz s olasz külügy­ministerek részt fognak venni a Párisban, a külügy­ministérium palotájában tar­tandó értekezletekben. Gr. Bis­mark s La Mar­mora tábornok már kijelenték, hogy személyesen szándékoznak Párisba menni. Azt hiszik, hogy az aus­triai s orosz külügy­ministerek szintén ezt teendik. A „Patrie“-nak egy bécsi sürgönye bizonyosság­gal állítja, hogy az a­u­s­t­r­i­a­i kormány csatlakozik a congressusi javaslathoz. A „France“ szerint azon esetre, ha maguk az illető kormányok külügyminiszerei fognának a congres­susban résztvenni, ama hatalmaknak a franczia udvar­nál lévő képviselői fognának másod meghatalmazotta­kat azokhoz csatoltatni. A congressus elnöke Drouyn de Lhuys lenne. A „Patrie“ egy „Béke“ feliratú czikkben így nyi­latkozik: „A congressus csupán az európai érdekekre nézve kedvező megoldásra vezethet. Két alternatíva létezik : vagy képesek lesznek a diplomaták az eszmék kicseré­lése által kibékítni az ellenkező igényeket s megoldani a függő kérdéseket, vagy pedig az egyetértés nem lesz öszhangú, s akkor a franczia kormánynak kötelessége lesz, eldöntő magatartást foglalni el, a törvényhozó­ tes­tületet értesítni a béke megőrzése végett általa megkí­­sérlett erőfeszítésekről, s annak közreműködését kérni ki. Ha ekkor egy nagyszerű tüntetés szüksége nyilvá­nulna a legigazabb ügy mellett, Francziaország saját befolyása által megelőzhetné az európai összeütközést- Tudjuk, hogy a tartalékhad szervezete segélyével Fran­cziaország 4 nap alatt 600,000 begyakorlott s fölszerelt egyént állíthat ki. Ezen imposant erő­k nem hódítások, hanem gyors s hatályos megoldás előidézése végett fegyvereztetvén föl — növelhetné a császárság dicsősé­gét, a­nélkül, hogy az országot óriási harcrok veszé­lyének tenné ki.“ A „Pays“ szerint lehetséges, hogy az értek­ez­let congressussá fog átalakulni, a­mikor aztán a többi hatalmak is meg fognának hivatni a tanácskozá­­sokbani részvételre. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint a con­­gressusba meghívó levelek, Drouyn de Lhuys által aláírva, f. hó 24 -én indíttattak el Párisból. Ezen le­velek a berlini, bécsi, florenczi s frankfurti franczia kö­vetek által az illető kormányo­k kü­lügy­ministereinek s a szövetség­gyűlés elnökének fognak átadatni. Az an­­­ gol kabinet levelei szintén 24-én indíttattak el, valamint az orosz kormánynak is ugyanakkor kelle saját leve­leit elküldenie.­­ A congressusba meghívott kormányok kedvező válaszai előreláthatók lévén, azt állítják, hogy az aus TÁRCZI. Napi újdonságok. — Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 28-kán délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — Benedek táborszernagy ur elutazása alkal­mával­­ mint bécsi lapok beszélik — midőn a vagyon­­ba lépett, egy hölgytől magyar nemzeti szin szalaggal ellátott babérkoszorút kapott, melyet azzal a megjegy­zéssel vett át, hogy azon lesz, miszerint megérdemelje. Egyelőre ajándéknak tekinti. A roppant számmal jelen­volt közönség közt igen sokan voltak, a­kik lelkesült magyar éljenekkel kisérték a kitűnő hadvezért. — Az apró­pénz-hiányon segítendő, a láncz­­híd társulat is vállalkozott, hogy naponkint reggeli 8 tól délig 20 ftnyi összegig vált be bankjegyeket. — A magyar földtani társulat kegyeletét tanú­sítandó egykori magas védnöke, az elhalálozott Esz­te­r­h­á­z­y Pál hg iránt — családjának részvétiratot küld s azonkívül érdemei örökítéséül egy állandó em­lékről is gondoskodik.­­ A „P. L.“ azon örvendetes hirt közli, hogy a Balaton tavára egy második gőzhajó társulat keletke­zése van kilátásban. Mint a nevezett lap hallja, az ala­pitó testület már megalakult Pesten és további lépéseire nézve csupán a felsőbb engedélyt várja. Szerinte a kiadandó részvények nagyrésze már előre aláíratott. — A „Religio“ egyházi és nevelészeti lap szer­kesztőjét főtiszt. Palásthy Pál kir. egyetemi tanár urat a budapesti esperesi kerület papsága f. hó 16 kán Budán tartott üléséből jegyzőkönyvi köszönettel és bi­zalmi szavazattal tisztelte meg a közlönye által is kép­viselt irányért, mely szerint „minden gyarló tekintetet félretéve, a kath. ügyért egyházi férfiúhoz méltó szel­lemben buzgón harczol.“ A bizalmat szavazók e törek­vésnek rokonelvü követőit képezik. — Körlevél az első magyar általános biztosító társaság 1. részvényeseihez. Az első magyar általános biz­tositó társaság ez évi rendes közgyűlése­­ az alapszabá­lyok 59. §. értelmében — május hó 30-án délután 4 óra­kor, a társaságnak Ujtéren fekvő 3. sz. a. saját házában, a 2-ik emeleti teremben fog megtartatni, melyre a t. ez. részvényesek —az alapszabályok 62. és 63. §-­ainak ren­delete szerint személyesen vagy meghatalmazottjaik által leendő megjelenésre tisztelettel felkéretnek. E közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az igazgatóságnak a társaság állásá­ról s a 1865. évi üzletről szóló jelentése, s a számvizs­gáló bizottmány által átvizsgált zárszámla előterjesztése. 2. Az alapszabályok illető szakaszainak rendelkezése sze­rinti választások. 3. A választmány által javaslatba ho­zandó tárgyak fölötti tanácskozás. A részvényesek által netalán teendő javaslatok indítványozásáról az alapsza­bályok 61. § -a rendelkezik. Az első magyar általános biztosító társaság választmánya. — A „P. Lt.“ írja, hogy remény van ahhoz, mi kép jövő hó elsejétől már a személy- és teherszállító vonatok Pest és Bécs között ismét rendesen fognak közlekedni.­­ Az „Alföld“ közli: Simándon már ez előtt is buzgólkodtak az ottani katholikusok, hogy isko­lájuk legyen. De a lakosok szegények, e miatt csak bé­relt szobában szegényesen gondoskodhattak gyerme­keik neveléséről. Ezt több azon vidékbeli lelkes hazafi sajnosan tapasztalván, elhatározták, minden módot megkísérteni, hogy a nép gyermekei számára egy be­csületes , minden szükségnek megfelelő iskolaházat építtessenek. E buzgók között jelenleg csak méltóságos B­o­n­n­á­r Sándor, csanádmegyei püspököt említjük, ki, értesülvén a simándi pangó iskola ügyről, azonnal nagy­lelkűen 300 frtot adományozott az iskolaház építésére. — R u 11 a vezérőrnagy, ki 1855. óta a nyugdíjról lemondván, csendes visszavonultságban élt Bécsben, e napokban meghalálozott, s összes vagyonát, mely 32.000 frtra rúg, 8000 frt kivételével, melyet cselédjének hagyományozott, mint végrendeletében írja: „a hadcsa­patoknak a következő háborúba való restauratiójára“ adományozta. — Hajós mezővárosból v­eszszük a minapi ke­gyetlen időjárásra vonatkozó sorokat: Kalocsa és vidé­kén f. hó 21-ről 22 re és folytatólag 22 ről 23 óra éjjen át minden el fagy­ott; szöllők, buzavetések, kukoricza, burgonya, bab — mind tönkre tétettek , úgy hogy — kivéve a kukoriczát, burgonyát, mely talán újon hajt, s kivéve a babot, mely újra vethető, szőllő- és búzatermésre egyáltalán nem számithatunk; szép remé­nyeinkben csalatkoztunk, minek sajnos következménye elkerülhetlen. Legjobban szenvedett a fagy által Hajós s a szomszéd községek határai, hol a szöllők, buzave­­tések, e közt különösen a rozs — végleg semmivé lettek.­­ Marosvásárhelyt Nagy Lajos és Fogarasi Ru­dolf mint kiadók előfizetési felhívást bocsátottak közre Racine Andromache ezimti 5 felvonásos tragoe­diájára, fordította Zilahy Imre. A 6 ívnyi mű elő­fizetési ára 60 kv. A jövedelem a mezőségi ínségesek föl­­segélésére fordittatik. Előfizetések M.-Vásárhelyre Im­reh Sándor nyomdászhoz utasitandók. Racine szép köl­tői műve irodalmunkban még ismeretlen, a mezőségiek ínsége pedig ismeretes; ez mint amaz apellál a miveit honfiúi szívre, s igy reméljük, hogy a kiadók várako­zásukban nem csalatkoznak. — Egy másik classikai fordítmány V­o­lt­a­k­­ egy szomorújátéka: „A chinai árva“ — ugyan­ e remek költő Caesárja fordítójától M­a­c­z­a­n­e­k Amália asszonytól. Ez is valószínűleg nemsokára sajtó alá kerül. — Dr. K­o­h­n, a Boroszlóból meghívott ma­gyar izraelita hitszónok próbaszónoklatát jövő szomba­ton tartandja a pesti zsidó imaházban. Dr. Kohn bajai születésű, több évi távolléte daczára folyékonyan beszéli nyelvünket. — Nemzeti szinti nap. Egy ilyen mutatkozott f. hó 26-kán délelőtt. Az izzón fehér tányérú nap körül átlátszó piros zöld szinti szivárványszerű udvar mutat­kozott, mit a „P. N­.“ tanúsága szerint sokan bámultak. A tünet mintegy 2/a óráig tartott. Mindenféle magyará­zatok se hiányoztak. — Ugyancsak e lap egy másik — ha nem is na­pot — de csillagot említ színműirodalmunk terén : a fiatal Rákosy Jenőt, kinek a színházhoz beadott „Reg­geli előtt“ czímű kis vígjátéka figyelmet gerjesztett. Persze megint csak az a tárgy, hogy egy fiatal házas­pár addig zsémbel, míg végre kibékül, de a kidolgozás újszerű lehet. Vederemo, Szerdahelyi Kálmán egy „Fe­hér szegfű“ ez, fordított vígjátékot tűzött a repertorr keblére. Csak valami korán hervadó virág ne legyen.­­ A magyar gazdasszonyok egy­letének máj. 5-én és 16-án tartott választmányi gyű­lésében, több árva gyermek felvétele iránti kérvény és folyó egyleti ü­gye­k elintézése után, az elnökség által új tagnak bejelentetett, a­l­a­p­­­t­ó­n a 1 . gr. Káro­lyi Vid­orné 400 írttal. Igazgatónak: Dőry Zsigmondné, Dőry Frigyeseié, Dőry Vinczéné, b. Je­szenszky Kálmánná, b. Jeszenszky Sándorné, b. Je-­szentzky Józsefné, Plosz Alajosné. Rendes tag­nak: Vidák Károlyné. Továbbá a növelde részére begyült eme tárgyak: gróf Batthyányi Lijvenétól 1 vas­ágy, madracz és szalmazsák, Podl­ászky Páltól 6 font zsir, Thurn Erzsé­bettől 1 schwarzwaldi óra, Csernovits Jánosnétól ara­nyozott keretbe foglalt Jézust ábráz­oló festett kép, Jegg Jánostól aranyozott keretbe foglalt Balvatert és Máriát ábrázoló festett két kép, Kralovánszky Ltvánné által töb­bektől gyűjtött összegen ve­tt kerti fecskendező, Braun Lajosnétól 24 pohár, 3 üvegkorsó, Acher Antalnétól egy öt fiókos almárium, továbbá következő kereskedő urak boltjaiból különféle tárgyak, u. m. : Mészáros Alajostól 8 ft, Milnár Jánostól 3 ft 50 kr, Fischer Gusztávtól 45 ft, Schneider Ferencitől 5 ft, Mercse Györgytől 2 ft, Hug­­mayer és Mihalovicstól 8 ft 50 kr, Halbauer A­ajosné­­tól 3 ft, Unger J. V. és fiától 7 ft, Deutsch testvérektől 6, Seefeiner J. L. 6 ft, Pozner Károlytól 11 ft, Győri Páltól 9 ft, Molnár Jánostól 8 ft, Kertésztől 8 ft, Klá­­dek J. 5 ft, Mosch & Comp. 5 ft o. értékben. Burgherd Antaltól 12 pohár, 3 üvegkancsó, 6 nótartó, Szenes Edé­tól 127 ft font riz­kása­s szappan, Stampfl Jánostól 3 font rizskás­­ és 3 font dara, Liedemann Ferencitől 8 f­t rörper­­kát, Ádáoa és Eberlingtől szörszőnyeg és p­ikál, Zsig­­mondytól 6 pár harisnya, Forstingertől egy nagy vasaló minden kellékkel felszerelve, Alter és Kisstől 5 ft, Né­met Lajostól 5 ft, Kováts Istvánná­­l Gyulától 2 ft kész­pénzben. A fentneevezett kereskedő urak, több választmányi tagnak megkeresése következtében, a háztartáshoz szükségel tárgyakkal a legnagyobb készséggel szolgál­tak nemcsak , de további segedelmüket is felajánlották, miáltal míg egyrészt a szegény elh­ayolt árvák iránti keresztényi szereteteket tettel is bebizonyították, más­részt az egylet iránti bizalmukat fényesen tanussták, mi­ért is az igazgató-választmány valamint az egylet, úgy az árvák nevében nyilvános köszönetet mondva, kikéri a t. ez. nagy közönségnek további kegyes pártolását. A választmány megbízásából : Szupa György, egy­ jegyző. — Múlt szombaton a nemzeti színházban az „Afri­kai nőt“ adták, mely alkalommal a szakadó eső, bérlet­­szünet és fölemelt helyárak daczára a ház mégis zsúfo­lásig megtelt, mi mindenesetre azt bizonyítja, hogy Meyerbeer legújabb dalműve folyvást vonzerővel bír. A rendezésben majdnem minden alkalommal törté­nik kisebb nagyobb baj, mit egy kissé több elővigyázat könnyen elháríthatna. — Mányik Ernesztina k. a., mint biztosan halljuk, szerződött tagja a nemzeti színháznak és Erkel „Bánk bán“ czímű dalművében a királynét fogja énekelni. — A májusi fagy áldozatai. Pestről Bécsbe s visszautazók beszélik, hogy a vasút mentén a gazdák­nak siralmas helyzetével találkozhatni­­ a szöllők, kivált az alantabb hidegebb földrészben lévők, tökélete­ OLASZORSZÁG. A florenczi követkam­ra 23 ki ülésében Depretis a földadóra vonat­kozó czikket védelmező­ S­c­i­a­t­o­j­a szintén védelmező ama czikket, melynek főbb pontjai a ministerium által javasoltattak. A „Journa des Debats“ florenczi levelezője szerint S­c­i­a­t­o­j­a véglegesen megtartja tárczáját, leg­alább addig, míg a kabinet La M­ar­m­ora tábornok eltávozása következtében módosíttatni nem fog. Mint tudjuk, a pápa legújabban consistoriu­mot tartott. Mint a „Franceinak Rómából jelen­tik, semmi sem jutott köztudomásra ezen rendkívüli bibornoki gyűlés czélja s hordereje iránt. NÉMETORSZÁG: A „Patrie“-nak egy berlini sürgönye szerint, Poroszország hadereje 4 nagy seregre van fölosztva. Az elsőnek öszpontosítási helye Wetzlarban van. Az a 7. s 8. hadtestekből, valamint a rajnai Poroszország s Westphália land­­w­e­h­r­j­é­b­ő­l áll. Ezen sereg rendeltetése, a Bamberg­­ben összegyűlendő szövetségi haderőt kisérni figyelem­mel. A 2 ik sereg Erfurtban fog összegyűlni; ez az egész 4. hadtestből, s az 1., 2. s 4. hadtestek land­­weh­rj­é­b­ő­l áll. A 3 ik sereg — az egész testőrség­­ből s a 3. hadtestből állván — Berlin s oderai Frankfurt közt foglaland állást. A 4 ik sereg, mely legszámosabb, az 1., 2., 5. s 6. hadtestekből áll, s Gleinitz s a neissei vár közt — Sziléziában — fog öszpontosulni. Ezen egész szervezetnek jun. 15 én be kellene végeztetnie. A trónörökös 25 én a szi­léziai sereghez indult, s ideiglenesen Glogau várában fog lakni. Szászország serege Meissen, Dresda s Grossenhain városok közt van öszpontosítva. A hadü­gyminiszer minden intézkedést megtétetett arra nézve, hogy — ha a körülmények kívánnák — a w­u­r­­z­e­n­i vasúti híd, mely védelmi szempontból igen fon­tos, légbe röpíttethessék. Mint a „Patrie“-nak Stuttgartból írják, egy 22-én a király elnöklete alatt tartatott ministeri tanács­ban elhatároztatott, hogy a 7. s 8. korosztálybeli egyé­nek fegyverre szólíttassanak. Ezen rendszabály követ­keztében Württemberg egész serege hadilábra lesz ál­lítva. A tüzérség­i lovasság számára vásárolt lovak 15 ke óta rendesen megérkeznek a különböző depot he­lyekre. Mint ugyanezen lapnak Münchenből 23-ról írják, a király — miután a legújabban alakított zász­lóaljak tisztjeit kinevező — aláírta ama rendeletet, mely a legújabban mozgósított bajor sereget 3 hadtestre osztja föl. Az activ landwehr nem hivatott föl, azonban az annak szervezésére vonatkozó előmunkálat a hadügyministériumnál már befejeztetett, azon esetre, ha az ezen rendszabályhoz folyamodás szükségesnek fogna tartatni. Azon már táviratilag említett válasz, melyet a porosz király a boroszlói község tanács hű­ségi föliratára adott, így hangzik : „Nálam senki sem érezheti fájdalmasabban azon áldozatok nagyságát, miket a háború szabna a honra ; senki sem érezheti élénkebben annak szükségét, hogy azok a fejedelem s a nép által teljes egyetértésben vi­seltessenek. Szavam szolgáljon kezességül Boroszló vá­rosának aziránt, hogy nem valami nagyravágyási irány, még az sem, mit a közös nagy hon érdekében igazolt­nak lehetne mondani, hanem egyedül a Poroszország szent jogainak védelme iránti kötelesség indítani en­gem népem fegyverre szólítására. Legyenek meggyőződve a város lakosai arról, hogy a kormányom s a kamra közt fönnforgó vitás kérdések fölötti egyezkedés képezi legfőbb törekvéseim czélját. Azon reményben, hogy közeledés fog eszközöl­tetni, s hogy a Poroszországot fenyegető veszélyekkel szemben, a jog fölötti szétágazó nézetek a honhozi kö­zös hűségben találandják föl kiegyeztetésüket, — össze fogom hívni a monarchia kamráit. Az új választások által a választók s a választ­hatókra nézve lehetséges lesz kiszabadulni ama viszo­nyokból, melyek a múltban gyökereznek, s kifejezést adni azon érzelemnek, mely népemet a jelen komoly helyzetben lelkesíti.“ A bajor király következő trónbe­széddel nyitá meg az országgyűlést: „Birodalmi tanácsos és követ urak ! Trónraülésem óta most először nyitom meg az or­szággyűlést , s intézem kb­. üdvözletemet a nép képvi­selőihez. Reméltem, hogy önöket társadalmi, ipari s köz­ségi éltünk törvényes alapjainak szükségesül elismert reformjára hívhatandom föl. Azonban veszélylyel fenyegető események legkö­zelebbről más feladatot szabnak elénk. A német szövetség két leghatalmasb tagja közt viszályok ütöttek ki, s azok seregei harczkészen álla­nak egymással szemben. Én buz­gón igyekeztem a szövetség keblébeni bé­ke megőrzésére működni, melynek föntartása szintúgy minden egyes szövetségi tagnak, mint az egésznek kö­telessége. Még nem akarok fölhagyni azon reménynyel, hogy a polgárháború része el fog háríttatni Németországról, hogy a Schleswig holsteini kérdésnek a jog útjáni megoldá­sa s a német­ szövetség korszerű reformja, egy nemzeti képviselet közreműködése mellett, nagy honunk számá­ra újólag tartós békét fog adni. De Bajorországnak minden esetre oly helyzetben kell lennie, hogy a kötelesség s becsület parancsához híven, fölléphessen a szövetség joga, a német nemzet érdekei és saját önállása mellett. Azért rendelem el a sereg mozgósítását, s hívom össze az országgyűlést, hogy így ennek tanácsával s beleegyezésével törvényesen rendelhessem el azt, mi ama feladat teljesítésére megkívántatik. Ha szinte legközelebbről ezen viszonyok adtak is alkalmat önöknek ezúttali összehivatására, mégis az erre irányzott törvényjavaslatok mellett mindazon tár­gyak is önök elé fognak terjesztetni, miknek — az al­kotmány határozatai szerint — mindegyik összeülésnél az országgyűlés elé kell eljutniok. Jövőnk Isten kezében van. Bátran nézzünk annak eléje, igaz ügyünk tudatában, s a lelkiismeretes köte­lesség-teljesítés határozatával. Bízom önök s az egész bajor nép honszeretetében s a monarchiáhozi hűségében, valamint a hadsereg hű­sége­­s vitézségében. A Mindenható oltalma legyen Bajor-­s Németor­szággal !“ Drezda, május 28. A szász országgyűlés ma délben következő királyi trónbeszéddel nyittatott meg: „Országrendi urak ! Végzetteljes időben hívtam egybe önöket magam köré, midőn a német nagyhatal­mak közti bonyodalmak Németországot véres belhábo­­ruval fenyegetik. Az azokban részt nem vevő német ál­lamok feladata n­e­m az lehet, hogy azok egyikének pártjára állva, azokkal szövetkezzenek, ha­nem csupán az, hogy a szövetségalkotmányi országos béke fentartására közreműködjenek, és a viszályos kér­dések megoldását szövetségjogi úton eszközöljék. A feladatnak, mely még most is törekvéseim c­élja, ösz­­szeköttetésben német szövetséges társaimmal, Bajor­országgal élükön, igyekeztem megfelelni. Erre nézve azonban mélhatlanul szükséges volt némi előin­­tézkedéseket tenni, hogy védelmi erőnket a szövetség­nek teljes épségében rendelkezésére bocsássuk. Ez intézkedések miatt katonai rendszabályokkal fenyegetve, megkerestem a szövetséget engesztelő és békés szellembeni közbenjárás végett; de egyszersmind haderőmet fegyverfogásra szólítottam, hogy semmi előrelátatlan támadás által meg ne lepessem, mert a kevésbé hatalmas is megbecstelenítné önmagát, ha jogosulatlan fenyegetések ellenében férfias bátorsággal nem lépne fel. Dicséretes készséggel siettek szabadsá­­gosok és tartalékosok zászlóm alá, és teljes bizalommal várom önöktől, országrendi uraim, és önök ismert haza­­fiságától, hogy önök e halaszthatlan intézkedésekhez beegyezésüket adják, s kormányomnak megadják azon pénzbeli felhatalmazást, melyet a dolgok állása és mindenekelőtt kereskedelmünk és iparunk fenyegetett állapota megkíván. Egyébiránt még a békés megoldás reménye nincs föladva, s törekvéseim ez üdvös czél elérésére lesznek fordítva. Gyakran tanúsított meggyőződésemhez képest szíves készséggel nyújtandom kezemet a szövet­ségi alkotmány oly reformjához, mely a törvény útján s a nemzet képviselői közreműködésével Németország valódi szükségeinek megfelelőleg fog létrehozatni. Egy ily mű létrejövetele, melyhez kölcsö­nös áldozatok hozandók, legjobban biztosítana bennün­ket hasonló szomoru viszonyok visszatérése ellen. Népem szeretete és hűsége által erősítve, azon ön­tudattal, hogy ellenséges érzülettel kihivást nem követ­tem el, hanem csak egy német néptörzs és fejedelmi háza jogai mellett léptem föl állhatatosan, vigasztalódva megyek a sors változandóságai elé, és bízom a Minden­ható segélyében egy igazságos Ügyben.“ A trónbeszéd fölolvasásakor eme hely: „a k­e­­vésbé hatalmas is“ és a szövetségi reformra vo­natkozó rész viharos tetszéssel találkozott. NÉMETALFÖLD: A követ­kamra 23 ki­ülé­sében a minister­elnök — egy interpellátióra válaszolva — megerősíti azon közlést, hogy az összes ministerek benyújták lemondásukat a királynak. Erre a Limburg különválása iránt a szövetség gyűlésen tett nyilatkoza­tot védelmező. DÁNIA. Mint Kópén húgából 26 ról jelentik, a büntető rendőri törvényszék Bille szerkesztőt 1 évi állam­fogságra ítélte egy, a bécsi béke­kötés után ke­véssel közlött czikk-sorozat miatt, melyben Bille két­­ségbevoná IX. Keresztély király öröklési jogát, mivel Frigyes hesseni herczeg engedményezése világosan az össz állam fönntartásának föltevése mellett történt. Az ítélet indokai még nem hirdettettek ki. Az ítélet nagy sensatiót gerjesztett. SPANYOLORSZÁG. A követkamra f. hó 23-ai ülésében B­e­rm­n­dez de Castro, Valpa­

Next