Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)

1866-06-03 / 125. szám

125. sz. hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pent,­uri-utcza 1. szám. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Mít S­e­n-hirdetések­­ egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számíttatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő od­ak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alte­­nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Tü­rk­h­eim Jakab; Lipcsében Eugler M. és Fort Ernő urak. . Pest. Vasárnap, június 3. 1860. Előfizetési árak. Naponta! poéta! szétküldéssel. Egész évre............................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre ..... 6 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.......................9 „ — „ Negye­dévre .... 4 „ 60 „ ' HIVATALOS RÉSZ. a cs. kivi Apostoli Felsége f. évi máj. 18 án kelt legfelsőbb határozatával M­u­r­s­a Jánost, az első kir. duna gőzhajózási társulat pénztárnokát Újvidéken, egy emberéletnek a vizbefulási haláltól saját élte veszé­lyeztetésével eszközlött megmentése elismerésein, ko­ronás ezüst érdem-kereszttel legkegyelmesebben földi szitut méltóztatott. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 20 án kelt legfelsőbb határozatával Glanz­e­r Károly volt orszá­gos törvényszéki tanácsost, s a nagy­bányai ideiglenes bánya törvényszék ez időszerinti elnökét, királyi taná­csosi czimm­el, díjmentesen legkegyelmesebben fölru­házni méltóztatott. ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 21-kén kelt legfelsőbb határozatával kezdi polyánai Kovács Jánost, Buda sz. kir. városa tiszteletbeli alügyészét, a királyi tábla tiszteletbeli fogalmazójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, junius 3. Tegnap (2-án) d. e. 10 óra tájban Buda szab. kir. főváros nagyszámú polgárai összegyülekezvén, Paulovits László polgármester a polgárság üdvözlése után kije­lenté, miszerint több polgárok részéről hozzá intézett azon kívánalomnak,, hogy Budaváros polgárságának alkalom nyujtassék, ő cs. kir. Apostoli Felsége irányá­ban táplált hűségének és lojalitásának kifejezést ad­hatni, szíves örömmel sietett megfelelni, s e czélból a polgárság gyülekezetére a jelen órákat tűzte ki; felszó­ítja továbbá a gyülekezetét, miszerint magának saját soraiból elnököt és jegyzőt válasszon. Idősb lovag Walheim J. ur indítványa folytán Paulovits László főpolgármester úr a gyülekezet elnökévé, sőt, Pellet József pedig jegyzőjévé egyhan­gúlag megválasztattak. Erre lovag Walheim János volt polgármester és főtiszt. Pellet József, a városi elemi iskolák igazgatója hosszasabb, közhelyesléssel fogadott beszédben élénk színekkel ecsetelvén a budai polgárság dynastikus és hazafias érzelmeit, s felemlítvén, hogy Buda polgárai mintegy őrei lévén a Felségnek, legmagasabb család­jának és a szent korona, nemzetünk ezen szentelt erek­lyéjének, — indítványozzák, miszerint a polgárság tánto­­rithatlan hűsége és áldozatkészsége egy felirat utján juttassák a cs. kir. Apostoli Felsége elé. Mandl Ferencz polgár a polgárság legszentebb kötelességének tartván a hazáért és szeretett királyunk­ért minden perezben éltet és vagyont áldozni, s szava­kat adván azon meggyőződésének, hogy Buda polgár­sága e tekintetben magát senki által felülmutatni nem fogja engedni, hanem a veszély idejében — ha kell, ősrégi magyar módon, a csatasíkon, vérének ontásával fogja bebizonyítani hűségét és ragaszkodását, — mégis időelőttinek tartja a hűség és szeretet érzelmeinek ki­fejezést adni most, midőn­ az­ országgyűlés­, a Felség ál­tal egybehívott törvényes képviseletnek mindeddig nyi­latkozni alkalma nem volt. Miért is ő a felirat ellen kénytelen felszólalni. Válaszul Mandl Ferencz előadására dr. Jankovits és idősb Walheim János újra szót emelnek, s előadván, hogy az országgyűlésnek, egész közjogunk és állami létünknek alapja a pragmatica sanctio lévén, a mely a magyar nép királyai irányában mindenkor tanúsított hűségének és ragaszkodásának legfényesebb, legtün­­döklőbb kifolyása és bionyítéka, a hűség érzetének ki­fejezése nemcsak az országgyűlést mint a nemzet össze­gének képviseletét, hanem annak minden egyes tagjait, minden testületet és társaságot, sőt minden egyest is jogosan illeti, s ennélfogva újra a feliratot pártolván, azt polgártársaik figyelmébe ajánlják. Erre a felirat átalános helyesléssel elfogadtatván, a fenti elleninditvány figyelembe nem vétetett. Ezután jegyző felolvassa a felirat tervezetet, s midőn az egyhangúlag elfogadtatnék, — elnöklő főpolgármester a gyülekezetet a felirat­nak .­ Sennyey Pál tárnokmester úr ö­nméltóságá­­nak azonnal leendő átnyújtása iránt egy tömeges kül­döttségben­ részvételre szólítja fel, mire a gyülekezet majdnem minden tagjai — az elnök főpolgármesterrel élükön — tárnokmester úr ő nagyméltóságához in­dultál, miután még idősb Walheim János indítványa folytán a harcz beállta esetében a sebesültek és rokkan­tak nyomorán eszközlendő enyhítés czéljából adakozá­sok gyűjtésével egy bizottmány lett felhatalmazva, és a főpolgármester ezen határozatok után, mivel a köz­gyűlésnek egyéb tárgya nem volt, a gyűlést berekesztő. A gyűlés berekeszt­ése után a nagyszámú polgár­ságból álló díszes küldöttség tárnokmester úz ő nagy­­m­réltóságánál tisztelegvén, a küldöttség vezére Paulo­­vics László polgármester az alább következő feliratot nyújtotta át a polgárság nevében ö­nméltóságának, azon kérelemmel, hogy az állandó hűség és törhetlen ragasz­kodásnak abban kifejtett érzelmeit a cs­­kir. Apostoli Felsége legmagasb trónja előtt tolmácsolni méltóztat­­nék , mit ő excellentiája kegyes szavakkal megígérvén, a küldöttség éljenzések között eltávozott. Az érintett felirat igy szól : Csász. és Apóst. kir. Felség! Legkegyelmesebb Urunk és királyunk! A jelen komoly időszakban, midőn a birodalom és szeretett hazánk jólétét külveszély fenyegeti, fokozott hála-érzettel és örömmel emlékezünk vissza Felséged­nek m. évi atyái legmagasabb elhatározására, melynél­­fogva nemzetünket százados jogaiba visszahelyezni, ősi alkotmányunkat visszaállítani és jövő boldogságunk megalapítása czéljából nemzetünk törvényes képvisele­tét, a magyar országgyűlést legkegyelmesebben össze­hivni méltóztatott. E magasztos tény által újra megszilárdult a sze­retet, bizalom és hűség szentelt kapcsa, mely nemze­tünket évszázadokon által Felséged legmagasztosabb dynastiájához csatolja; megszilárdult azon hűség, me­lyet a magyar nemzet királyainak, Felséged nagynevű elődeinek soha meg nem szegett, — azon hűség, mely dicső emlékű Mária Terézia királyné trónjának egyik sarkköve volt, és melyet sem a kedvező szerencse órái, sem a balsors csapásai soha nem voltak képesek csak egy perezre is megingatni vagy megtántorítani. A nép, mely az ellenség által nem csak fejedelme érdekeit, de saját jogait, családi tűzhelyeinek szenté­lyét is látja fenyegetve, nem puszta kötelességérzet, hanem hazafiai lelkesedés által vezéreltetve nyilvánítja ragaszkodását Felséged magas személye iránt, kiben nem csak a törvényes, jóságos Fejedelmet, hanem al­kotmányának, törvényének őrét és védelmezőjét is tisz­teli, s kiért — követve elődei nemes példáját - ősrégi hűséggel és állhatatossággal áldozand „királyért és ha­záért.“ Fogadja tehát legkegyelmesebben Felséged tán­­toríthatlan hűségünk és ragaszkodásunk kifejezését, s engedje remélnünk, hogy Felségedet s legmagasabb családját mihamarabb Budán üdvözölhetvén, most ki­fejtett érzelmeinket személyesen megújíthassuk a trón zsámolyánál. Kik egyébiránt hódoló szeretettel maradunk, Budán, 1866. évi junius 2-án tartott közgyűlé­sünkből. ős- kir. Apostoli Felségednek hű alattvalói Buda sz. kir. főváros polgársága. Zágráb város képviseletének hódolati felirata, melyet a bánnak egy külön küldöttség Ő Felségéhez leendő felterjesztés végett benyújtott, következőleg hangzik: „Császári királyi Felség, legkegyelmesebb Urunk ! Nemzeti történetünk kezdetétől fogva a mai napig a horvát nemzet legmagasb Uralkodójához mindig hűség­gel viseltetett, s bármely oldalról és bármily veszélyek által volt fenyegetve Felséged nagy birodalma, a horvát nemzet bátor fiai mindenkor az elsők közt álltak, kik Felséged magas Háza és trónja, valamint­ a birodalom fennállása és függetlenségéért patakokban onták vé­rüket. Valamint mindig, úgy most is, midőn több oldal­ról a birodalmat merész és hatalmas ellenségek fenye­getik, a horvát nemzet felséges királyának felhívására azzal felel, hogy fegyvert ragad, míg ugyanazon idő alatt a horvát fiúk a birodalom határait már védelme­zik, és készek az ellenség rohanását bátran kiállani, azon meggyőződésben, hogy midőn ezt teszik, a haza és a nép nevében védik egyszersmind a birodalmat. A horvát nemzet e nehéz időkben is szorosan ragaszko­dik alkotmányos királyához. Felség! Zágráb város képviselete, mint hivatott tolmácsa azon érzelmeknek, melyek a háromegy ki­rályság fővárosának lakóit lelkesítik, e veszélyes idők­ben nem tehet mást, mint hogy császári és Apóst, ki­rályi Felségedet a lakosság változatlan hűsége és oda­adásáról biztosítja; a városi képviselet bevallja az egész világ előtt, hogy a trón és birodalom fennállá­sáért — mely nélkül hazánk fennállása lehetlen — életét és vagyonát mindenkor kész feláldozni. Felség 1 Ha az igazság valaha az igazságtalanság felett győzedelmeskedett, úgy minden bizonynyal azon igazságos ügy is, melyért Felséged fegyvert ragadott, diadalt fog aratni azon igazságtalanság felett, mely a birodalom ellenségei által védelmeztetik. Isten óvja és őrizze Felségedet; Isten védelmezze az egységes alkot­mányos birodalmat. A leghívebb engedelmességü városi képviselet.“ Lapszemle. A berlini „K r e u z z t g.u hires szemlésze, Gerlach főkormányelnöknek már minapi czikke nagy figyelmet gerjesztett. Most ugyanő elmondja nézeteit a porosz austriai viszonyról a congressusi tervhez, s nézetei a porosz conservatív párt fejének bizonyosan ezúttal is nagy figyelmet fognak ébreszteni. A szemlész így szól: „Bármit kelljen a fegyverkezések és lefegyver­kezésekről tartani — most már semmi módon sem sza­bad annak alkalmut a háborúr­a érvényesíttetni. Porosz­­ország és Austria mindkét felséges uralkodó személyes nyilatkozataiban erősíti, hogy semmi sem fekszik tőlük távolabb, mint az egymás elleni támadás. S vonatko­zással erre máju 20 án nyolcz német kormány— köztük Bajorország, Württemberg, Baden és Hessen aégség — általános lefegyverzésre irányzott indítványt tett a szövetségnél, melyben kijelentik, hogy e szerint „a fegyverkezés prioritása iránti kérdés többé nem el­döntő jelentőségű“, sőt inkább a „mindenoldalú békenyilatkozatokból“ azon „szükségképi következ­mény“i­l a „porosz kormány által is szóba hozott minden oldalróli lefegyverzés“ tűnik ki. Ezen indítványhoz Szászország s máj. 24 én Poroszország is csatlakozott , a szövetséggyűlés azt egyhangúlag elfogadta. „Az Austriának Németországban­ suprematiája iránti kérdés helytelenül elegyittetett e vstályokba s azo­kat csak szükség nélkül mérgesítheti el. Semmi tény, semmi szó, semmi czélzás sem jutott a nyilvánosságra, melyből kitűnnék, hogy a Császár, mióta 1863 ban a Schleswig-bolsteini ügy elintézésére Poroszországgal egyesült, Austria hatalm­át­ vagy állását Németországban Poroszország rovására vagy különben szélesbíteni vagy emelni, vagy Poroszország hatalmát s állását csorbítani akarná. Austria azon indítványa, a Schleswig bolsteini ügyet a szövetség elé vinni, szintén nem árul el ily c­él­­zatot. Austria az által nem keres semmit a maga szá­mára, s az augustenburgi örökös­ég, kit Poroszország egyetértésben Austriával még 1864 ben a legjobb alapú követelőnek nyilvánított, 1863 ban közelebbi viszony­ban állt s bizonyos tekint­­ben áll még most is Porosz­­országhoz mint Austriához. Poroszország a szó semmi­nemű értelmében sem áll austriai suprematia alatt. Ne­künk poroszoknak szégyenlenünk kellene beleegyezni azon baloldalvástról felkapott igazságellenes beszédbe, hogy Poroszország 1815. óta Austria uszályához van kötve. Ezzel meggyalázzuk hazánkat, merev ellenmon­­dásban harmadik Frigyes Vilmos király végrendeleté­ben mondott, fent idézett fontos szavával. „A béke-congressus számára tehát csupán Schles­wig Holstein marad fen mint a német nagyhatalmak vitálytárgya. Mert annyira Németország még most sem jutott, hogy a szövetségi reform Párisban tárgyaltassék; vagy épen, hogy a német nagyhatalmak számára a szö­vetségi reformból, vagy, a­mi még gonoszabb lenne. Victor Emanuelnek és Garibaldinak szerződés és népjog­­ellenes sóvárgásából Velencze után hadeset csináltat­hatnék. „A becsület mindenesetre tartalomdús és gyöngéd fogalom, melyet sem államok, sem magánosok számára négyszög mértföldek vagy tallérok szerint nem lehetne megmérni. De az nincs Poroszország becsülete ellen, az elismert egyenjogú Austriával a herczegségek iránt baráti alkudozásokba bocsátkozni. Austria egy alapot javasolt: Poroszország elfogadhatlannak találta. Ter­mészetes s a német nagyhatalmak egymáshoz­ viszo­nyának megfelelő lenne, hogy most Poroszországnak más alapot kellene javasolnia, mely neki tetsző lenne Ha végre sem egyeznének meg, úgy a mostani interim­­nek tovább kellene fentartatnia. Ez baj lenne , de cse­kély baj, oly csekély, hogy minimumra száll le s alig jó tekintetbe, ha a másik alternativa az : háború élet halálra Austria és Poroszország közt­i Németország szétmarczangolása, mely aztán könnyen juthat Lengyel­­ország útjára s az idegen hatalmaknak zsákmányul eshetnek. Minden gondolható rendelkezés Schleswig- Holstein fölött jobb mint ezen végső veszély, mely valószínűleg Schleswig Holsteint együtt nyerné el. „Az örökösödési kérdést akarja Austria s akar­ják más német kormányok is a szövetség elé hozni. Ez ugyanazon út, ezen kérdést elintézni, melyet király ő fel­sége 1863. dec.27. a porosz követi házzal szemben mint a rendelt s neki tetszőt kijelölt — nyilván joggal s a szö­vetségi alkotmány értelmében. Ezen sem a bécsi béke, sem a gasteini szerződés semmit sem változtathatott, sem nem akart. Ezen szerződések nem érintik az örö­kösödési kérdést. Áll ez Lauenburg átengedéséről is. Poroszország s Austria Keresztély királytól csak azon jogokat szerezhették és szerezhetik, melyeket ez birt, és más jogokat Austria és Poroszország nem is engedhettek át és nem is engedhetnek át. De a porosz király ama nyilatkozatban a szövetségnek nem az el­döntést, hanem csak a kérdés vizsgálatát engedte meg, ismét teljes öszhangzásban a szövetségi joggal. A szö­vetségnek nem dolga eldönteni, hanem a jogi eldöntést előkészíteni. Részrehajló eldöntés ellen azonban, ne­vezetesen oly eldöntés ellen, mely talán a szövet­séghez nem tartozó Schleswigre is ki akarna terjesz­kedni, vagy — habár csak Holsteinra nézve — az augus­tenburgi lemondó szerződést nem tisztelné, mely Po­roszország közbejárása által (a mostani gr. Bismarck által) a londoni szerződésben megerősittetett, mely utób­bihoz ismét több más német kormány csatlakozott, — ily eldöntések ellen, melyek nehezen várhatók, ha rend­szeres eljárás követtetik, Poroszországnak , mint más netalán­ kihágások ellen, joga, s bizonyosan hatalma is volna magát biztosítani. Messzebb menő ajánlatokat, bármely oldalról jöjjenek, Poroszország egyszerűen el­utasíthat, a­n­élkül, hogy felhevülne. Hadesetet semmi esetre sem alapítanak meg. „Mindezek után most az Austriávali vitályra hiányzani látszik az anyag. De Austriávali bábomra bizonyosan semmi anyag sem létezik. „Mert Olaszország és Garibaldinak bizonyosan semmi igénye sincs Velencze elleni német, vagy porosz segélyre. Sőt ők azok, kik Németország déli határait fe­nyegetik és veszélyeztetik, s ők, ha győzelmesek lenné­nek, alig fognának ezen határok — Déli-Tirol és Triest előtt — tisztelettelien és lelkiismeretesen megállapodni. „Poroszország nem fogja a kardot kihúzni, hogy Németország megsértessék és megcsorbittassék.“ Országgyűlési tudósítások. A képviselőház LXII. ülése június 2. d. e. 11 órak­or. Elnök: Szentiványi Károly. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, Ghyczy Kálmán a vasmegyei választás elrendelését illető ha­tározmány fogalmazása ellen tesz észrevételt, s e pon­ton : „A netán fölmerülő törvénysértések ellen a ház végzésének akkor lévén helye, — midőn az illető vá­lasztási eset igazolási ügye fog tárgyaltatni,“ — az „akkor lévén“ kifejezést, „akkor fog a ház határozni“ kitétellel fölcseréltetni kívánja, mit a ház elfogadott. Csenge­ry Imre csak azon czélból, hogy a naplóban nyoma legyen, elmondja azon nézetét­, me­lyet a ház nézetének is tart, hogy a ház és az egész nemzet megvárja, miszerint a megyei kormányszékek a hazában jelenleg egyetlen törvényes közeg, a köz­ponti bizottmányok irányában, kötelességüket teljesí­­tendik. Azután az állandó igazolási bizottmány előadása következvén, Koller Antal a szabályszerű 30 napi határidő fenntartása mellett igazoltatik. Karácsony János véglegesen, Wagner és Gull képviselők választására vo­natkozólag az osztály véleménye folytán vizsgálat lett elrendelve, és arra Traus­chenfels Emil külde­tett ki. Ezután 11 aláírással beadott kívánság folytán a ház zárt üléssé alakult, a rosz időjárás következté­ben a hazát ért csapás és annak ellenszerei fölött ta­nácskoz­andó. Az Ülés vége 3/­12 órakor. Fél óra múlva a zárt ülés ismét — mirabile dicta — azonnal nyílt üléssé „varázsolódott“ —­ a múzeum-kerti sétáló közönségnek a karzatokra bocsátá­sával. A szerencsés véletlen a gyorsírókkal összehozván e lapok tudósítóját, a nyert hiteles értesülés folytán azzal toldhatjuk meg fennebbi tudósításunkat, miszerint a titokzatos zárt ülésben K. Orczy Béla azon írásbeli indítványa, mely szerint a legutóbbi fagyok által oko­zott károk s netán beállandó szükség enyhítése iránt a ház hatásköréhez képest egy javaslat készíttessék, s az anyagi érdekek ügyében alakult bizottmánynak té tessék feladatává e javaslat kidolgozása, — egyhangúlag elfogadtatott, mire nézve elnök felkérte az anyagi érde­kek bizottmányát, hogy az ülés után ott maradni szíves­kedjenek.*) — A közintézetek érdekében a képviselőház által kiküldött bizottság választmánya a munkasorozat és felosztás iránti javaslattal elkészülvén, ennek tárgya­lása s ezt követőleg a szükséges számú albizottságok megválasztása érdekéből f. hó 4 dik napján délutáni 4 órakor a múzeum-épület nagy termében bizottsági ülés leend; miről a bizottság t. ez. tagjai az e rész­beni határozat nyomán ezennel értesittetnek. Pest, 1866. junius 1. Elnöki megbízásból : V­á­r­a­d­y Gábor, előadó. — A képviselőháznak a köz­intézetek tárgyá­ban kiküldött bizottmánya jövő hétfőn, jan. 4-kén tar­­tandja ülését, mely alkalommal az ötös választmánynak a mai nap gróf M­i­k­ó Imre elnök úr lakásán tartott ta­­nácskozmányában meg­állapított ügyrend fog közzététet­­ni. Ez ügyrend-javaslata az ötös bizottmánynak kiterjed először a magyar nemzeti színházra, a magyar nemzeti múzeumra, az erdélyi múzeum-egyletre, a magyar tu­dós társaságra és a ludoviceumra, azután a vakok in­tézetére, végre a dologházra, jegy­ésjavító intézetekre, és a lelenczházra. Mindezen intézetek ügyében az 53-as bizottmány albizottmányokat fog kiküldeni; ha lehet, még a hétfői üléstől. Javallatik, hogy a­mint egy albi­­zottmány saját munkálatával készen van, az 53 al­bi­­zottm­á­ny azt rögtön tárgyalja, s azonnal terjessze az országgyűlés elé, nem várva be az összes albizottmá­­nyok munkálatainak együttes befejezését. E tekintet­ből az első öt tárgyat, de különösen az első négyet meg­vizsgálandó választmány gyors és haladéktalan munkál­kodása szerfelett szükséges lenne. (H.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A ministérium legközelebb ko­moly vereséget szenvedett. Ugyanis az a­l­só­há­z máj. 28 ki ülésében egy, a r­e f­o r­m-b i 11 r­e vonatkozó oly módosítvány, mely a választási megvesztegetések ellen teendő intézkedésekre vett irányozva, Gladstone ellenzése daczára, 10 szónyi többséggel elfogadtatott. Az erre keletkezett vita igen élénk volt, azonban Sir G. G­r­e­y kjelentő, hogy a kormány teljesen a házra bízza a kezdeményezést annak eldöntése iránt, hogy vaj­­­jon a reform­béli tárgyalása folytattass­ék-e vagy pedig a javaslat elvettessék. A vita folytatása csütörtökre halasztatott, s a conservatív pártnak egy Derby lord elnöklete alatt tartatott értekezlete elhatározó tá­mogatni H­a­y­­­e­r kapitán­ynak a reform bili elleni mó­dosítvány­át. FRANCZIAORSZÁG: A „France“ szerint Gram­mont herczeg, bécsi franczia követ, Párisba megérke­­­­zett, hogy unoka­huga összekelésén jelen legyen. Csak­­ rövid ideig fog Párisban maradni. A „Patrie“ szerint a kormány máj. 30-kan még nem kapta meg az értekezletre meghívott kormá­nyok írásbeli csatlakozásait, azonban ezen csatlakozá­sok már távirati úton megküldettek hozzá, a német szö­­­­vetségen kívül. Következőleg az értekezlet összeillése­­ bizonyos, s már munkálatai előkészítésével foglalkoz­­­­nak. Azt hiszik, hogy az értekezlet hivatalos összeülése­­ a jövő hét közepe felé fog történhetni. Az orosz s angol *) Az országgyűlésnek a fenyegető­­nsá­g irányában­ gondoskodását az ország annál nagyobb megnyugvással v­­­endi, miután a képviselőháznak ezáltal tanúsított érdekeltsé­ge találkozott a kormány előző intézkedéseivel, a­mennyi­ben , mint biztos forrásból értesülünk, a kormány a ha­tóságoknál a kellő lépéseket már­is megtette arra nézve, hogy a legbiztosabb adatoknak nyomába juthasson, melyek a szenvedett elemi csapások mérvét teljes hűséggel fel­tüntetik, s ezáltal lehetővé teendik, hogy az égés­, kiterjedé­sében felismert baj a legalkalmasabb eszközökkel orvosol­­tassék-

Next