Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)
1866-06-03 / 125. szám
125. sz. hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pent,uri-utcza 1. szám. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Mít Sen-hirdetések egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számíttatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő odak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Eugler M. és Fort Ernő urak. . Pest. Vasárnap, június 3. 1860. Előfizetési árak. Naponta! poéta! szétküldéssel. Egész évre............................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre ..... 6 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.......................9 „ — „ Negyedévre .... 4 „ 60 „ ' HIVATALOS RÉSZ. a cs. kivi Apostoli Felsége f. évi máj. 18 án kelt legfelsőbb határozatával Mursa Jánost, az első kir. duna gőzhajózási társulat pénztárnokát Újvidéken, egy emberéletnek a vizbefulási haláltól saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentése elismerésein, koronás ezüst érdem-kereszttel legkegyelmesebben földi szitut méltóztatott. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 20 án kelt legfelsőbb határozatával Glanzer Károly volt országos törvényszéki tanácsost, s a nagybányai ideiglenes bánya törvényszék ez időszerinti elnökét, királyi tanácsosi czimmel, díjmentesen legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 21-kén kelt legfelsőbb határozatával kezdi polyánai Kovács Jánost, Buda sz. kir. városa tiszteletbeli alügyészét, a királyi tábla tiszteletbeli fogalmazójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, junius 3. Tegnap (2-án) d. e. 10 óra tájban Buda szab. kir. főváros nagyszámú polgárai összegyülekezvén, Paulovits László polgármester a polgárság üdvözlése után kijelenté, miszerint több polgárok részéről hozzá intézett azon kívánalomnak,, hogy Budaváros polgárságának alkalom nyujtassék, ő cs. kir. Apostoli Felsége irányában táplált hűségének és lojalitásának kifejezést adhatni, szíves örömmel sietett megfelelni, s e czélból a polgárság gyülekezetére a jelen órákat tűzte ki; felszóítja továbbá a gyülekezetét, miszerint magának saját soraiból elnököt és jegyzőt válasszon. Idősb lovag Walheim J. ur indítványa folytán Paulovits László főpolgármester úr a gyülekezet elnökévé, sőt, Pellet József pedig jegyzőjévé egyhangúlag megválasztattak. Erre lovag Walheim János volt polgármester és főtiszt. Pellet József, a városi elemi iskolák igazgatója hosszasabb, közhelyesléssel fogadott beszédben élénk színekkel ecsetelvén a budai polgárság dynastikus és hazafias érzelmeit, s felemlítvén, hogy Buda polgárai mintegy őrei lévén a Felségnek, legmagasabb családjának és a szent korona, nemzetünk ezen szentelt ereklyéjének, — indítványozzák, miszerint a polgárság tántorithatlan hűsége és áldozatkészsége egy felirat utján juttassák a cs. kir. Apostoli Felsége elé. Mandl Ferencz polgár a polgárság legszentebb kötelességének tartván a hazáért és szeretett királyunkért minden perezben éltet és vagyont áldozni, s szavakat adván azon meggyőződésének, hogy Buda polgársága e tekintetben magát senki által felülmutatni nem fogja engedni, hanem a veszély idejében — ha kell, ősrégi magyar módon, a csatasíkon, vérének ontásával fogja bebizonyítani hűségét és ragaszkodását, — mégis időelőttinek tartja a hűség és szeretet érzelmeinek kifejezést adni most, midőn az országgyűlés, a Felség által egybehívott törvényes képviseletnek mindeddig nyilatkozni alkalma nem volt. Miért is ő a felirat ellen kénytelen felszólalni. Válaszul Mandl Ferencz előadására dr. Jankovits és idősb Walheim János újra szót emelnek, s előadván, hogy az országgyűlésnek, egész közjogunk és állami létünknek alapja a pragmatica sanctio lévén, a mely a magyar nép királyai irányában mindenkor tanúsított hűségének és ragaszkodásának legfényesebb, legtündöklőbb kifolyása és bionyítéka, a hűség érzetének kifejezése nemcsak az országgyűlést mint a nemzet összegének képviseletét, hanem annak minden egyes tagjait, minden testületet és társaságot, sőt minden egyest is jogosan illeti, s ennélfogva újra a feliratot pártolván, azt polgártársaik figyelmébe ajánlják. Erre a felirat átalános helyesléssel elfogadtatván, a fenti elleninditvány figyelembe nem vétetett. Ezután jegyző felolvassa a felirat tervezetet, s midőn az egyhangúlag elfogadtatnék, — elnöklő főpolgármester a gyülekezetet a feliratnak . Sennyey Pál tárnokmester úr önméltóságának azonnal leendő átnyújtása iránt egy tömeges küldöttségben részvételre szólítja fel, mire a gyülekezet majdnem minden tagjai — az elnök főpolgármesterrel élükön — tárnokmester úr ő nagyméltóságához indultál, miután még idősb Walheim János indítványa folytán a harcz beállta esetében a sebesültek és rokkantak nyomorán eszközlendő enyhítés czéljából adakozások gyűjtésével egy bizottmány lett felhatalmazva, és a főpolgármester ezen határozatok után, mivel a közgyűlésnek egyéb tárgya nem volt, a gyűlést berekesztő. A gyűlés berekesztése után a nagyszámú polgárságból álló díszes küldöttség tárnokmester úz ő nagymréltóságánál tisztelegvén, a küldöttség vezére Paulovics László polgármester az alább következő feliratot nyújtotta át a polgárság nevében önméltóságának, azon kérelemmel, hogy az állandó hűség és törhetlen ragaszkodásnak abban kifejtett érzelmeit a cskir. Apostoli Felsége legmagasb trónja előtt tolmácsolni méltóztatnék , mit ő excellentiája kegyes szavakkal megígérvén, a küldöttség éljenzések között eltávozott. Az érintett felirat igy szól : Csász. és Apóst. kir. Felség! Legkegyelmesebb Urunk és királyunk! A jelen komoly időszakban, midőn a birodalom és szeretett hazánk jólétét külveszély fenyegeti, fokozott hála-érzettel és örömmel emlékezünk vissza Felségednek m. évi atyái legmagasabb elhatározására, melynélfogva nemzetünket százados jogaiba visszahelyezni, ősi alkotmányunkat visszaállítani és jövő boldogságunk megalapítása czéljából nemzetünk törvényes képviseletét, a magyar országgyűlést legkegyelmesebben összehivni méltóztatott. E magasztos tény által újra megszilárdult a szeretet, bizalom és hűség szentelt kapcsa, mely nemzetünket évszázadokon által Felséged legmagasztosabb dynastiájához csatolja; megszilárdult azon hűség, melyet a magyar nemzet királyainak, Felséged nagynevű elődeinek soha meg nem szegett, — azon hűség, mely dicső emlékű Mária Terézia királyné trónjának egyik sarkköve volt, és melyet sem a kedvező szerencse órái, sem a balsors csapásai soha nem voltak képesek csak egy perezre is megingatni vagy megtántorítani. A nép, mely az ellenség által nem csak fejedelme érdekeit, de saját jogait, családi tűzhelyeinek szentélyét is látja fenyegetve, nem puszta kötelességérzet, hanem hazafiai lelkesedés által vezéreltetve nyilvánítja ragaszkodását Felséged magas személye iránt, kiben nem csak a törvényes, jóságos Fejedelmet, hanem alkotmányának, törvényének őrét és védelmezőjét is tiszteli, s kiért — követve elődei nemes példáját - ősrégi hűséggel és állhatatossággal áldozand „királyért és hazáért.“ Fogadja tehát legkegyelmesebben Felséged tántoríthatlan hűségünk és ragaszkodásunk kifejezését, s engedje remélnünk, hogy Felségedet s legmagasabb családját mihamarabb Budán üdvözölhetvén, most kifejtett érzelmeinket személyesen megújíthassuk a trón zsámolyánál. Kik egyébiránt hódoló szeretettel maradunk, Budán, 1866. évi junius 2-án tartott közgyűlésünkből. ős- kir. Apostoli Felségednek hű alattvalói Buda sz. kir. főváros polgársága. Zágráb város képviseletének hódolati felirata, melyet a bánnak egy külön küldöttség Ő Felségéhez leendő felterjesztés végett benyújtott, következőleg hangzik: „Császári királyi Felség, legkegyelmesebb Urunk ! Nemzeti történetünk kezdetétől fogva a mai napig a horvát nemzet legmagasb Uralkodójához mindig hűséggel viseltetett, s bármely oldalról és bármily veszélyek által volt fenyegetve Felséged nagy birodalma, a horvát nemzet bátor fiai mindenkor az elsők közt álltak, kik Felséged magas Háza és trónja, valamint a birodalom fennállása és függetlenségéért patakokban onták vérüket. Valamint mindig, úgy most is, midőn több oldalról a birodalmat merész és hatalmas ellenségek fenyegetik, a horvát nemzet felséges királyának felhívására azzal felel, hogy fegyvert ragad, míg ugyanazon idő alatt a horvát fiúk a birodalom határait már védelmezik, és készek az ellenség rohanását bátran kiállani, azon meggyőződésben, hogy midőn ezt teszik, a haza és a nép nevében védik egyszersmind a birodalmat. A horvát nemzet e nehéz időkben is szorosan ragaszkodik alkotmányos királyához. Felség! Zágráb város képviselete, mint hivatott tolmácsa azon érzelmeknek, melyek a háromegy királyság fővárosának lakóit lelkesítik, e veszélyes időkben nem tehet mást, mint hogy császári és Apóst, királyi Felségedet a lakosság változatlan hűsége és odaadásáról biztosítja; a városi képviselet bevallja az egész világ előtt, hogy a trón és birodalom fennállásáért — mely nélkül hazánk fennállása lehetlen — életét és vagyonát mindenkor kész feláldozni. Felség 1 Ha az igazság valaha az igazságtalanság felett győzedelmeskedett, úgy minden bizonynyal azon igazságos ügy is, melyért Felséged fegyvert ragadott, diadalt fog aratni azon igazságtalanság felett, mely a birodalom ellenségei által védelmeztetik. Isten óvja és őrizze Felségedet; Isten védelmezze az egységes alkotmányos birodalmat. A leghívebb engedelmességü városi képviselet.“ Lapszemle. A berlini „K r e u z z t g.u hires szemlésze, Gerlach főkormányelnöknek már minapi czikke nagy figyelmet gerjesztett. Most ugyanő elmondja nézeteit a porosz austriai viszonyról a congressusi tervhez, s nézetei a porosz conservatív párt fejének bizonyosan ezúttal is nagy figyelmet fognak ébreszteni. A szemlész így szól: „Bármit kelljen a fegyverkezések és lefegyverkezésekről tartani — most már semmi módon sem szabad annak alkalmut a háborúra érvényesíttetni. Poroszország és Austria mindkét felséges uralkodó személyes nyilatkozataiban erősíti, hogy semmi sem fekszik tőlük távolabb, mint az egymás elleni támadás. S vonatkozással erre máju 20 án nyolcz német kormány— köztük Bajorország, Württemberg, Baden és Hessen aégség — általános lefegyverzésre irányzott indítványt tett a szövetségnél, melyben kijelentik, hogy e szerint „a fegyverkezés prioritása iránti kérdés többé nem eldöntő jelentőségű“, sőt inkább a „mindenoldalú békenyilatkozatokból“ azon „szükségképi következmény“il a „porosz kormány által is szóba hozott minden oldalróli lefegyverzés“ tűnik ki. Ezen indítványhoz Szászország s máj. 24 én Poroszország is csatlakozott , a szövetséggyűlés azt egyhangúlag elfogadta. „Az Austriának Németországban suprematiája iránti kérdés helytelenül elegyittetett e vstályokba s azokat csak szükség nélkül mérgesítheti el. Semmi tény, semmi szó, semmi czélzás sem jutott a nyilvánosságra, melyből kitűnnék, hogy a Császár, mióta 1863 ban a Schleswig-bolsteini ügy elintézésére Poroszországgal egyesült, Austria hatalmát vagy állását Németországban Poroszország rovására vagy különben szélesbíteni vagy emelni, vagy Poroszország hatalmát s állását csorbítani akarná. Austria azon indítványa, a Schleswig bolsteini ügyet a szövetség elé vinni, szintén nem árul el ily célzatot. Austria az által nem keres semmit a maga számára, s az augustenburgi örököség, kit Poroszország egyetértésben Austriával még 1864 ben a legjobb alapú követelőnek nyilvánított, 1863 ban közelebbi viszonyban állt s bizonyos tekintben áll még most is Poroszországhoz mint Austriához. Poroszország a szó semminemű értelmében sem áll austriai suprematia alatt. Nekünk poroszoknak szégyenlenünk kellene beleegyezni azon baloldalvástról felkapott igazságellenes beszédbe, hogy Poroszország 1815. óta Austria uszályához van kötve. Ezzel meggyalázzuk hazánkat, merev ellenmondásban harmadik Frigyes Vilmos király végrendeletében mondott, fent idézett fontos szavával. „A béke-congressus számára tehát csupán Schleswig Holstein marad fen mint a német nagyhatalmak vitálytárgya. Mert annyira Németország még most sem jutott, hogy a szövetségi reform Párisban tárgyaltassék; vagy épen, hogy a német nagyhatalmak számára a szövetségi reformból, vagy, ami még gonoszabb lenne. Victor Emanuelnek és Garibaldinak szerződés és népjogellenes sóvárgásából Velencze után hadeset csináltathatnék. „A becsület mindenesetre tartalomdús és gyöngéd fogalom, melyet sem államok, sem magánosok számára négyszög mértföldek vagy tallérok szerint nem lehetne megmérni. De az nincs Poroszország becsülete ellen, az elismert egyenjogú Austriával a herczegségek iránt baráti alkudozásokba bocsátkozni. Austria egy alapot javasolt: Poroszország elfogadhatlannak találta. Természetes s a német nagyhatalmak egymáshoz viszonyának megfelelő lenne, hogy most Poroszországnak más alapot kellene javasolnia, mely neki tetsző lenne Ha végre sem egyeznének meg, úgy a mostani interimnek tovább kellene fentartatnia. Ez baj lenne , de csekély baj, oly csekély, hogy minimumra száll le s alig jó tekintetbe, ha a másik alternativa az : háború élet halálra Austria és Poroszország közti Németország szétmarczangolása, mely aztán könnyen juthat Lengyelország útjára s az idegen hatalmaknak zsákmányul eshetnek. Minden gondolható rendelkezés Schleswig- Holstein fölött jobb mint ezen végső veszély, mely valószínűleg Schleswig Holsteint együtt nyerné el. „Az örökösödési kérdést akarja Austria s akarják más német kormányok is a szövetség elé hozni. Ez ugyanazon út, ezen kérdést elintézni, melyet király ő felsége 1863. dec.27. a porosz követi házzal szemben mint a rendelt s neki tetszőt kijelölt — nyilván joggal s a szövetségi alkotmány értelmében. Ezen sem a bécsi béke, sem a gasteini szerződés semmit sem változtathatott, sem nem akart. Ezen szerződések nem érintik az örökösödési kérdést. Áll ez Lauenburg átengedéséről is. Poroszország s Austria Keresztély királytól csak azon jogokat szerezhették és szerezhetik, melyeket ez birt, és más jogokat Austria és Poroszország nem is engedhettek át és nem is engedhetnek át. De a porosz király ama nyilatkozatban a szövetségnek nem az eldöntést, hanem csak a kérdés vizsgálatát engedte meg, ismét teljes öszhangzásban a szövetségi joggal. A szövetségnek nem dolga eldönteni, hanem a jogi eldöntést előkészíteni. Részrehajló eldöntés ellen azonban, nevezetesen oly eldöntés ellen, mely talán a szövetséghez nem tartozó Schleswigre is ki akarna terjeszkedni, vagy — habár csak Holsteinra nézve — az augustenburgi lemondó szerződést nem tisztelné, mely Poroszország közbejárása által (a mostani gr. Bismarck által) a londoni szerződésben megerősittetett, mely utóbbihoz ismét több más német kormány csatlakozott, — ily eldöntések ellen, melyek nehezen várhatók, ha rendszeres eljárás követtetik, Poroszországnak , mint más netalán kihágások ellen, joga, s bizonyosan hatalma is volna magát biztosítani. Messzebb menő ajánlatokat, bármely oldalról jöjjenek, Poroszország egyszerűen elutasíthat, anélkül, hogy felhevülne. Hadesetet semmi esetre sem alapítanak meg. „Mindezek után most az Austriávali vitályra hiányzani látszik az anyag. De Austriávali bábomra bizonyosan semmi anyag sem létezik. „Mert Olaszország és Garibaldinak bizonyosan semmi igénye sincs Velencze elleni német, vagy porosz segélyre. Sőt ők azok, kik Németország déli határait fenyegetik és veszélyeztetik, s ők, ha győzelmesek lennének, alig fognának ezen határok — Déli-Tirol és Triest előtt — tisztelettelien és lelkiismeretesen megállapodni. „Poroszország nem fogja a kardot kihúzni, hogy Németország megsértessék és megcsorbittassék.“ Országgyűlési tudósítások. A képviselőház LXII. ülése június 2. d. e. 11 órakor. Elnök: Szentiványi Károly. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, Ghyczy Kálmán a vasmegyei választás elrendelését illető határozmány fogalmazása ellen tesz észrevételt, s e ponton : „A netán fölmerülő törvénysértések ellen a ház végzésének akkor lévén helye, — midőn az illető választási eset igazolási ügye fog tárgyaltatni,“ — az „akkor lévén“ kifejezést, „akkor fog a ház határozni“ kitétellel fölcseréltetni kívánja, mit a ház elfogadott. Csengery Imre csak azon czélból, hogy a naplóban nyoma legyen, elmondja azon nézetét, melyet a ház nézetének is tart, hogy a ház és az egész nemzet megvárja, miszerint a megyei kormányszékek a hazában jelenleg egyetlen törvényes közeg, a központi bizottmányok irányában, kötelességüket teljesítendik. Azután az állandó igazolási bizottmány előadása következvén, Koller Antal a szabályszerű 30 napi határidő fenntartása mellett igazoltatik. Karácsony János véglegesen, Wagner és Gull képviselők választására vonatkozólag az osztály véleménye folytán vizsgálat lett elrendelve, és arra Trauschenfels Emil küldetett ki. Ezután 11 aláírással beadott kívánság folytán a ház zárt üléssé alakult, a rosz időjárás következtében a hazát ért csapás és annak ellenszerei fölött tanácskozandó. Az Ülés vége 3/12 órakor. Fél óra múlva a zárt ülés ismét — mirabile dicta — azonnal nyílt üléssé „varázsolódott“ — a múzeum-kerti sétáló közönségnek a karzatokra bocsátásával. A szerencsés véletlen a gyorsírókkal összehozván e lapok tudósítóját, a nyert hiteles értesülés folytán azzal toldhatjuk meg fennebbi tudósításunkat, miszerint a titokzatos zárt ülésben K. Orczy Béla azon írásbeli indítványa, mely szerint a legutóbbi fagyok által okozott károk s netán beállandó szükség enyhítése iránt a ház hatásköréhez képest egy javaslat készíttessék, s az anyagi érdekek ügyében alakult bizottmánynak té tessék feladatává e javaslat kidolgozása, — egyhangúlag elfogadtatott, mire nézve elnök felkérte az anyagi érdekek bizottmányát, hogy az ülés után ott maradni szíveskedjenek.*) — A közintézetek érdekében a képviselőház által kiküldött bizottság választmánya a munkasorozat és felosztás iránti javaslattal elkészülvén, ennek tárgyalása s ezt követőleg a szükséges számú albizottságok megválasztása érdekéből f. hó 4 dik napján délutáni 4 órakor a múzeum-épület nagy termében bizottsági ülés leend; miről a bizottság t. ez. tagjai az e részbeni határozat nyomán ezennel értesittetnek. Pest, 1866. junius 1. Elnöki megbízásból : Várady Gábor, előadó. — A képviselőháznak a közintézetek tárgyában kiküldött bizottmánya jövő hétfőn, jan. 4-kén tartandja ülését, mely alkalommal az ötös választmánynak a mai nap gróf Mikó Imre elnök úr lakásán tartott tanácskozmányában megállapított ügyrend fog közzététetni. Ez ügyrend-javaslata az ötös bizottmánynak kiterjed először a magyar nemzeti színházra, a magyar nemzeti múzeumra, az erdélyi múzeum-egyletre, a magyar tudós társaságra és a ludoviceumra, azután a vakok intézetére, végre a dologházra, jegyésjavító intézetekre, és a lelenczházra. Mindezen intézetek ügyében az 53-as bizottmány albizottmányokat fog kiküldeni; ha lehet, még a hétfői üléstől. Javallatik, hogy amint egy albizottmány saját munkálatával készen van, az 53 albizottmány azt rögtön tárgyalja, s azonnal terjessze az országgyűlés elé, nem várva be az összes albizottmányok munkálatainak együttes befejezését. E tekintetből az első öt tárgyat, de különösen az első négyet megvizsgálandó választmány gyors és haladéktalan munkálkodása szerfelett szükséges lenne. (H.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A ministérium legközelebb komoly vereséget szenvedett. Ugyanis az alsóház máj. 28 ki ülésében egy, a re fo rm-b i 11 re vonatkozó oly módosítvány, mely a választási megvesztegetések ellen teendő intézkedésekre vett irányozva, Gladstone ellenzése daczára, 10 szónyi többséggel elfogadtatott. Az erre keletkezett vita igen élénk volt, azonban Sir G. Grey kjelentő, hogy a kormány teljesen a házra bízza a kezdeményezést annak eldöntése iránt, hogy vajjon a reformbéli tárgyalása folytattassék-e vagy pedig a javaslat elvettessék. A vita folytatása csütörtökre halasztatott, s a conservatív pártnak egy Derby lord elnöklete alatt tartatott értekezlete elhatározó támogatni Hayer kapitánynak a reform bili elleni módosítványát. FRANCZIAORSZÁG: A „France“ szerint Grammont herczeg, bécsi franczia követ, Párisba megérkezett, hogy unokahuga összekelésén jelen legyen. Csak rövid ideig fog Párisban maradni. A „Patrie“ szerint a kormány máj. 30-kan még nem kapta meg az értekezletre meghívott kormányok írásbeli csatlakozásait, azonban ezen csatlakozások már távirati úton megküldettek hozzá, a német szövetségen kívül. Következőleg az értekezlet összeillése bizonyos, s már munkálatai előkészítésével foglalkoznak. Azt hiszik, hogy az értekezlet hivatalos összeülése a jövő hét közepe felé fog történhetni. Az orosz s angol *) Az országgyűlésnek a fenyegetőnság irányában gondoskodását az ország annál nagyobb megnyugvással vendi, miután a képviselőháznak ezáltal tanúsított érdekeltsége találkozott a kormány előző intézkedéseivel, amennyiben , mint biztos forrásból értesülünk, a kormány a hatóságoknál a kellő lépéseket máris megtette arra nézve, hogy a legbiztosabb adatoknak nyomába juthasson, melyek a szenvedett elemi csapások mérvét teljes hűséggel feltüntetik, s ezáltal lehetővé teendik, hogy az égés, kiterjedésében felismert baj a legalkalmasabb eszközökkel orvosoltassék-