Sürgöny, 1866. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1866-08-02 / 175. szám
A 13. sz. gyalogezredből Laiusi: Paganini Manó főhadnagy ; súlyosan sebesültek: Affricani Jakab kapitány, Bolhar Ferdinand hadnagy; elveszett: Rosenthal Arthur főhadnagy. Az 58. gyalogezredből halottak: Blazics Miklós főhadnagy, Velcze Lajos hadnagy ; súlyosan sebesültek: Berláth Adolf, Zathey Vilmos főhadnagyok ; Brusch Gyula hadnagy ; elvesztek: Sliwinski Angyalos, Knorek Károly hadnagyok. A 10. gyalogezredből sebesültek: Petz Ede főhadnagy; Herszan Vilmos, Gillis Gusztáv hadnagyok; elvesztek: Urich János, Tytla Titus hadnagyok. A 21. gyalogezredből sebesültek : Boklaszewski Lajos főhadnagy; Sladeczek Ferencz, Tarnowski Lajos, Holley Károly, Gawlowski Márion, Tarkzinski hadnagyok; elveszett: Pohlmüller Ede hadnagy. A 2. gyalogezredből sebesültek: Schober János őrnagy ; Müller Henrik hadnagy; elveszett: Aue Alfréd kapitány. A 28. gyalogezredből sebesültek: Mathias Ágoston, Perkovics Iván kapitányok ; Mayerhofer Károly főhadnagy ; Herich Richard hadnagy. Az 1. sz. gyalogezredből sebesültek: K. Wolf Antal, Burger Mátyás kapitányok ; Grünner Vilmos főhadnagy ; Fuchs János, Leschanowsky Károly, Pallas Ármin, Brückner József, Esshauer Ferdinánd, Friedenthal Arthur hadnagyok; elvesztek: Hajowsky János főhadnagy; Raffalowsky Szevér hadnagy. A 3. sz gyalogezredből könnyen sebesültek: Dreihann Adolf Wüst Lajos hadnagyok ; elveszett: Reinprecht János kapitány. A 18. vadász-zászlóaljból súlyos sebesült: Chlumotzky Victor főhadnagy, dandárnoki hadsegéd. A 2. sz. Miklós huszárezredből könnyű sebesült: Albrechtovics Antal hadnagy. A 12. vadász-zászlóaljból sebesült: Dragoni Alfonz hadnagy. A 23. sz. gyalogezredből elvesztek: Friml Antal, Neczas János, Kekessovics Gyula hadnagyok. A július 11-kén Spandalungánál történt csatában a 2. vadász zászlóaljból súlyosan sebesült: Hartmann Ferencz hadnagy (egy szikláróli leesés következtében) ; elveszett: Beskvar Rudolf alorvos. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház jul. 27 -i ülésében Griffith a külügyi államtitkártól kérdé, ha vájjon van e tudomása arról, hogy Schleswig Holsteinből mekkora területet kellene Poroszországnak a dánok részére visszaszolgáltatni. Stanley lord azt válaszola, hogy nem mond, hatja meg, hol kellene a határvonalnak huzatnia. Goschen kérdi, ha vájjon kapott e a kormány hivatalos közlést a Frankfurt városára vetett 2 millió ft. sz.nyi sarcz iránt, s ha vájjon a külügyi titkár a ház előtt kijelenthett e, hogy léteznek-e kilátások a Poroszország s Austria közti ellenségeskedések bevégződésére. Erre Stanley lord ezt válaszola : „Fájdalom nem lehet kétség az iránt, hogy Frankfurt városához az említett összeg iránt követelés intéztetett. A kérdés második részére vonatkozólag közölhetem , hogy a bads -i nagyherczeg, a szövetséges fejedelmek megegyezésével, fegyverszünetet igyekszik létrehozni a szövetséges seregek s Poroszország közt, azonban az eredmény még nincs tudva előttem.“ D tway-nak egy további interpellációjára Stan- rey lord így válaszolt : „Kormányunkhoz semmi fölszólítás sem intéztetett a frankfurti egybeni közbenjárás iránt, s mindaddig, míg egy német kormány s német lakosság közt függő kérdés forog fönn,mi semmi locus standival sem bírnánk. Hozzá akarom még tenni, hogy a hozzánk érkezett tudósítások szerint, a Frankfurtban parancsnokl tábornokok igen heves fenyegetéseket használtak, többek közt azt is, hogy a város, ha a fizetést megtagadná, bombáztatni, vagy ki fogna raboltatni Itt ki kell mondanom , hogy a porosz kormány ilynemű eljárást határozottan tagad, miből azt kell következtetnünk, hogy ama fenyegetések , ha azok valóban tétettek, a kormány szentesítését nélkülözik s e szerint valószínűleg nem fognak végrehajtatni. Azonban azon esetre, ha szigorú rendszabályok fognának a város ellen létesíttetni, a britt alattvalók oltalma végett már közlekedésbe helyzők magunkat a porosz kormánynyal, s attól kielégítő biztosításokat nyertünk. Végül ismétlem, hogy a porosz kormány tagadja, mikép valaha a bombázássali fenyegetést használta, vagy szentesítette volna.“ Egy Londonból július 20-ról kelt távirat azt jelenti, hogy a mexicói kormány legközelebb 227,000 ft. sz.et küldött a régi államadósságból jul. 1 jén lejárt angol osztalékok kifizetése végett. Azonban a „Mémor. dipl.“ szerint úgy látszik, hogy sajnos feledékenységből a veracruzi vámhivatal az illetékes hatóságok által nem volt fölhatalmazva a pénz átszolgáltatására , noha annak elküldéséről a londoni Baring-ház már értesítve volt Innen késedelem eredt a kifizetésben. Most azonban a londoni lapok constatirozzák, hogy a veracruzi vámhivatal a mexikói adósság fejében véglegesen átszolgáltatand 000,000 piasztert, mely összegnek a hó végével kellend Európába elküldetnie. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint még nem tudhatni, hogy meddig tartand a császár Vichy-ben mulatása. Maine-et Loire megyében jul. 29 -én kelle megkezdődnie a követválasztási szavazásnak. Berger és Falloux állanak szemben jelöltekül. A „France“ szerint a kormány jelöltje, Berger nagy többségre számíthatna. Mint a „Moniteur de la Moselle“ nek L a a rous hói írják : „most inkább számitnak, mint valaha, ama helyeknek Francziaország részére visszaszolgáltatására, melyek attól az 1815 ki szerződések által csikartattak ki.“ A „Constitutionnel“ szerint a császár julius 29 én jelen volt Vichyben , az új templomban tartatott misén A moulinsi püspök, Dreux-Brézé beszédet tartott a császárhoz, ki erre neki azt válaszola, hogy ő mindig sietett, az oltárnál Isten oltalmát kérni ki, a jónak, a vallásnak, s ama nagy érdekeknek, miket a gondviselés az ő kezébe tett le, biztosítása végett. A „Mém. diplom.“ szerint Napoleon császár közbenjárói szerepe jogilag megszűnik, mihelyt a hadfolytató felek közt a végleges fegyverszünet megköttetett, s a béke előzetek az illető meghatalmazottak által elfogadtattak. A fegyverszünet egy hónapig tartand , azonban később meg is hosszabbíttathatik, ha az alkudozások folyama kedvező kimenetelt ígér- A fegyverszünet tartama alatt a hadfolytatók fönntartandják az előleges fegyvernyugvás kötésének napján létezett status quót. A megállapított előzeteknek nyilvános szerződéssé átalakítása végett haladéktalanul újabb értekezlet fog összeülni. A diplomatia szokása szerint, a további alkudozásoknak semleges területen kellend folyniok, így a villafrancai találkozás után Zürich városa választatott a békeértekezlet helyéül. Később, midőn az apennini félsziget helyzetének szabályzása végetti congressusról volt szó, Baden-Baden jen kijelölve a congressus székhelyéül. Jelenleg a német hatalmak közt folyván a harcz, nem lehetne a német területnek valamely pontját választani. Ezért több mint valószínű, hogy a legközelebbi értekezlet — mint 1859-ben történt — Schweicznak valamelyik városában fog összeülni, mely kiválólag semleges tartománynak központi helyzete az érdeklett hatalmak közti közlekedést igen megkönnyíti. OLASZORSZÁG: Mint Rómából júl. 26-ról jelentik, az anconai hatóságok táviratilag bizonyos számú sebészeket s irgalmas szerzeteseket kértek, az anconai, sinigagliai, osimói, macerata ises i kórházakban elhelyezett számos sebesült tengerészek ápolása végett. A kikért személyek ama különböző helyekre tüstént elindultak. A 1 issai csata óta a tett párt tagjai közt rendkívüli forrongás uralkodik, s a nemzeti bizottmány az összes harczi híreket titkos sürgönyök által terjeszti el a lakosság közt. Azt állítják,hogy II. Ferencz király a Farnese-palotát Napóleon császárnak adta el. Az „Italia“ azt állítja, hogy déli Tirol kérdése kielégítő megoldást fog nyerni. Ellenben a „France“ szerint igen kevés kilátás létezik arra, hogy Olaszországnak déli Tirolra vonatkozó kivonatai teljesülnének. Ciardini tábornok Udinébe érkezett. Mint Florenczből jul. 28-ról jelentik, Sella Udinében, s Afflitta Trevisóban kormánybiztosokká neveztettek ki. Mint állítják, Persano admirál haditanács által kívánja magát elitéltetni. A kormány — mint mondják — el van tökélve, s nem csak az illetékes törvényszékek elé állíttatni azon tiszteket, kik nem teljesítik kötelességüket, hanem a hajóhad anyagszerei iránt is vizsgálatot eszközöltetni. I -----------------NÉMETORSZÁG. Mint a „Bai. Zig“ jelenti, jul. 29-én a bajorok s poroszok közt Weidennél ütközött volt. A fegyverszünetrőli tudósítások tekintetéből ezen esemény egészen megfejthetlen. A bajorok tetemes veszteséget szenvedtek. Berlinhöt jul. 29-ről írják, hogy ott semmit sem tudnak a hesseni várfejedelem Nikols-burgba utazásáról. Mainzból jul. 30-ról írják, hogy a rajnai hajózás a megváltozott politikai helyzet következtében újra megnyittatott. A „Bair. Ztg“ említi, hogy a 27-én b. Pford-Itennek Nikolsburgban adatott legformaszerűbb biztosítások daczára, 29 én porosz csapatok nyo multak elő Bajorország némely részeibe. Ezért I. Pfordten által Bécsből erélyes lépések tétettek a porosz ■ főhadiszálláson, a további előnyomulás meggátlása végett. Ugyanezen lap jelenti, hogy Károly herczeg juh 29-én Manteuffel tábornokkal aug. 2 ig teljesdő fegyvernyugvást kötött, 24 órai fölmondási határidővel. A csapatok szálláshelyükre vonultak. Hofból jul. 29-től jelentik, hogy a mecklenburgi herczeg, Poroszország nevében, a felső-francóniai területet birtokába véve. A poroszok a bajor testőrségnek egy zászlóalját szétverték. Meyer föld hessen-kasseli főhadsegéd s had-jegyminister, ki eddig, mint hadifogoly. Mindenben tartózkodott, jul. 2- án Berlinbe érkezett. Hirszerint legfelsőbb helyen megengedtetett neki, hogy Berlinben tartózkodhassék. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból jul. 2- ról jelentik, egy kir. rendelet szigorú rendszabályok létesítését hagyja meg ama tisztek ellen , kik czimeiket biztosítékul hagynák hitelezőiknél. dékozik lenni. (A mannheimi porosz levelezési iroda közlése.) Florencz, jul. 30. Vacca ellen admirál ideiglenesen a hajóhad parancsnokságával bízatott meg, s ma megkezdő hivatali működését. München, júl. 31. A „Bair. Ztg“ jelenti . Ma éjjel Roth alezredes Baireuthba küldetett, hogy a mecklenburgi nagyherczeg alatt álló csapatokra vonatkozólag is tüsténti fegyverszünet beállását eszközölje ki. Beneschau, jul. 31. Egy cs. rendőrbiztos a prágai pályaudvarban a poroszok által tegnap éjjel befogatott. A prágai községnek meghagyatott, hogy egy tábori kórházat állítson föl. A porosz polgári biztos kijelente, hogy a postai közlekedést mindenütt meg akarja nyitni. Pardubitz s Brünn közt a vasúti teherközlekedés már folyamatban van. Napi újdonságok. — A nagyok példája vonz. A „Kalauz“ beszéli : „Habsburgi Rudolf, a mi császári házunknak ősatyja, még mint gróf egykor egy öreg papot látott a beteghez sietni, a leszállott lováról és kérte a papot, hogy üljön fel ő és úgy vigye az oltári szentséget; a gróf pedig levett föveggel vezette a lovat egész a beteg házáig, azután a lovat a papnak ajándékozó, mondván : Nem vagyok méltó többé azon lóra ülni, melyen az én uram, Jézus Krisztusom vitetett. Az Isten meg is áldotta a vallásos grófot, mert rá kilencz évre a német fejedelmek által német császárrá választatott, s tőle származik a felséges habsburgi ház. — Ennek egyik ivadékával történt néhány év előtt, hogy Bécs birodalmi városban egy pap a beteghez vitte a legméltóságosabb oltári szentséget. — Sok néptömeg, uri-hintók haladtak el a pap mellett . . . Egyszerre egy fényes fogatú díszkocsi megáll, és egy fiatal katonatiszt lép ki belőle, és a nyilvános utón letérdelt s imádta az oltári szentséget, melyet a pap vitt; hódolatát elvégezve, ismét tovább hajtatott. — Mindenki szerette volna tudni ezen vallásos érzelmű tiszt kilétét, végre megtudták, hogy nem volt más, mint vallásos érzelmű lovagias királyunk Ferencz József, akit a jó Isten sokáig éltessen!“ A Zemplén megyéből még következő, sebesült harczosok ápolására s befogadására vonatkozó önkéntes ajánlatokról értesülünk : Liszka városa elfogad 3, Szakácsy Dániel ügyvéd Patakon 2, Mattyasovszky Boldizsár Tolcsván 2, Szirmay István 2, tolcsvai Nagy Ignácz 2, Szirmay Ödön Erdő-Bényén 3, Horváth József ugyanott 1, gróf Sztáray Antal Nagy Mihályon 4, Szirmay József Pazditson 4, Homonna város 6, báró Fröhlich Sztakcsinban 12, a dobrai kerület községei 40, a sztakcsini, homonnai kerületek nagyszámú községei pedig saját illetőségű sebesültjeik ápolását vállalják el. A Győr városa 35 sebesült részére ingyen ellátást , s 300 részére helyiséget ajánlt fel; Sina György báró Rárón 300 sebesült részére helyiséget, a győri püspök Győr-Szigeten 10 sebesült, a szentmártoni főapát 15, a győrmegyei tisztikar 10, s a győri Erzsébet nőegylet 8 sebesült ápolását s saját költségüköyi ellátását készek elvállalni. A Fehér megyéből még folyvást érkeznek , újabb ajánlatok sebesült harczosaink ápolására nézve: 1 Szögyényi László főispán s Nedeczky Ferencz csoóri birtokosok az odavaló születésüeket s azonfelül 4, b. Bajzát György Iszka Szt. Györgyön 5, Ráczkerész túr községe 5, Soóskút községe 2, Tár, nők községe 3, Martonvásár községe 6, Szabad Battyán községe 4, Zámoly községe 5, Füle község 3, Duna Pentele községe és közbirtokossága, valamint egyéb községek és magánosok saját községükből származó sebesült katonák ápolására ajánlkoztak. — Gróf Szapáry Istvánná, szül. gr. Ráday Borbála ő méltósága nemes érzettől fakadó gondolattól vezérelve, adakozás utján a sebesült hadfiak számára Abonyban kórház felállítását határza el, s nemes czélu vállalatának sikert szerzendő, a Rutkay féle házat kibérelvén, 20 ágyat állíttat fel, s három sebesültnek tartást ad sajátjából. Ezen nemes példája többeket követésre buzdított, melynek eredménye jön, hogy Blaskovics ur 3 sebesültnek tartását, Koppel ur hasonlóképen annyit, báró Orczy Tekla, Pirinyi Karolina urhölgy, özvegy Halasyné, báró Pongráczné egyenkint egy sebesültnek tartását 3 hónapra megajánlák, az abonyi izraelita község pedig a grófnő közbenjárására 168 forinttal járult az alapítandó kórházhoz; ezenkívül a nemeskebti grófnő még részint távollévő barátai, részint ismerőseitől törekedett könyöradományokat gyűjteni, s így sikerült összesen 20 sebesült katonára kórházat alapítania, mely július 23. óta a nevezett grófnő felügyelete alatt fennáll. A sebesültek orvosi ápolását dr. Mister és Herzka urak szíveskedtek minden díj nélkül elvállalni. — Pozsonyból írják, hogy az ottani kórházakban a sebesülteket majdnem egész nap, de leginkább délutánonkint látogatják számosan az ottani hölgyek, köztük sok főrangúak is, kik a mellett, hogy a szegényeket vigasztalják, különféle megengedhető frissítőkkel látják el, névszerint befőtt gyümölcsöket, fagylaltot, kávét, könnyű ételeket és jó szivarokat adnak nekik, miket a sebesültek nagy megindulással elfogadva megköszönnek. (Dicséretreméltó nemeskeblü részvét ez, melyben mostanában minden osztálybeli hölgyeink vetélkednek egymással.) A „Presb. Zrg“ egészen hiteles kútfőből hallja, miszerint már meg volt állapítva Pozson városára a poroszok részéről bevonulásuk esetére 3 millió forint conttributiót venni. E szavak ugyanazon porosz tábornok (Posser) ajkáról erednek, aki este a tamácsi ütközet előtt, midőn házgazdája reggelije iránt kérdezné, ezt válaszolá: „holnap nem kell, mert 10 órára Pozsonban remélek reggelizhetni“ Ugyancsak Pozsonból jelentik, hogy a folytonos erős szél a téli gyümölcsben nagy károkat okozott. — Bécsben az ideiglenes városi őrség a különböző községi kerületekben ful. 31 én életbe lépett. A községtanács és a rendőrség közt tárgyalások folynak e községi biztonsági közegek hatáskörének szabályozása iránt. — Bozen városa Rajner főherczeg ő és. fenségéhez feliratot intézett azon kérelemmel, hogy járna közben, miszerint Bozen városa s az egész német déli Timl a jelenlegi béketárgyalásoknál Ausztria s Németországhoz csatolva maradjon. Az Esztergom városától egy órára fekvő sz.kereszti bucsuhely, mely II. József előtt a Pálosok birtoka, azóta pedig plébániai lak volt, ő eminentiája a prímás rendelete folytán a rendnek visszaadatik. (nP- H.“) •— Nagy színművészünk Egressy Gábor haláláról a tegnapi magyar lapok teljes necrologokat hoznak, művészetének fokát, irányát jellemző s élettörténe-tét megvilágító egyes adatokkal. A „P. N.“ tárczája e gyászalkalomból egy melegen irt költeményt is közöl, melynek második versszakát mint kiváló szépet méltán idézhetjük : „Az imént láttuk a szilaj fájdalmak Hősét te benned, az ősz Lear királyt! Búsan intenek felénk a hős árnyak. Halljuk Hamletet, amint fölkiált: „Lenni nem lenni!“ s lelkünk tépelődik Megfejthetetlen, nagy titkok felett: Sim, a felhőkön újra átverődik Teljes fényében nagy művészeted.“ A nemzeti színház nagy veszteségét azzal gyászolta meg, hogy elhalt jeles művészének temetése napján bezárta ajtóit. A személyzetében támadt, soká pótolhatlan Úr által a színházi csarnok egy üres fülkéje egy új szobrot nyer az ott már felállított jelesek mellszobraihoz. Egy laptársunknak ez alkalommal irt szép sora közben szintén eszébe jutott Moliére analóg esete, kit a „Malade imaginaire“ harmadik előadásánál oly mértékben ért utól a vérhányás, hogy épen midőn a haldoklási jelenetben e szót mondaná: „Juro“, összerogyott s haza vitetvén, nemsokára kiadta lelkét. A „Hon“ szintén följegyzi Egressynek a színpadon mondott utolsó szavát. Vak gyermekéhez e szavakat kell vala intéznie : „itt vagyok gyermekem“ , de e helyett erejehagyottan ráborulva csak ezt susogható : „nagyon rosszul vagyok gyermekem“ s leroskadt. — Tegnap d. u. '/a 4 órakor temették el Egressy Gábort. Ez egyszerű jelentés már elég volna kifejezni azon nagy részvétet, melyben kitűnő színművészünk az összes fővárosi lakosságnál részesült Azonban mint újságírók részletekkel is tartozunk. A halottasház udvarán és előtte minden rendű és rangú közönség összecsoportosulását láttuk, hogy a végtisztességet megadja annak, akinek a magyar színművészet úgyszólván bölcsője óta, a közelebb alapított conservatorium és az irodalom annyi tisztelettel tartozik. A nagy sokaság leginkább a menet megindultával volt látható, mely a vasutczán bekerülve, a hy Sándor utczán a múzeum előtt, az országúton fel a nemzeti színház elé, az elhunyt dicsteljes pályájának színhelyéhez vonult, hogy itt örökre elbucsúztassék azon háztól, melyben ő a legszebb estvér egy jó részét magáénak mondhatta, és hol a magyar színművészet múzsájával örökzöld koszorúit megosztó : nyelvünk és a magyar polgárosodás emelésére s a néperkölcs nemesbítésére. A fedeles gyászkocsit hat ló vonta; rajta feküdt a koporsó nemzeti színszalagos koszorúkkal borítva, — ezen a név arany hetükkel, mikép az drámai szinművészetünk történetkönyvében is örökké arany hetükkel fog fényleni. Fekete lobogó előlvitele mellett a gyászindulót az összes színházi zenekar harsogtatá. A koporsó bojtjait az elhunyt legidősb tagtársai tartották; mellette az elhunyt conservatoriumi növendékei s többi tagtársai vittek viaszfáklyákat, s kétsorosan városi huszárok képezték a díszkiséretet. Közvetlenül a koporsó után az elhunytnak kesergő özvegye haladt, fiának és vejének karjain; a nemzeti szinház jelenlegi és volt intendánsai: gr. Ráday és Radnótfáy urak ; ezután a nemzeti szinház női s minden egyéb művészszemélyzete; a kíséretben továbbá képviselve voltak a fővárosi tanács a főpolgármester úrral, a magyar akadémia és Kisfaludy társaság, melynek az elhunyt tagja volt, az írói osztály nagy köre, szóval a fővárosi értelmiség mint az elhunyt érdemeinek megannyi tisztelői, művészetének becsülői. A német színház tagjai is teljes collegialitást bizonyítottak nagyszámú megjelenésük által, igazgatójuk TA virato ír. Berlin, jul. 30. A badeni, hessen-darmstadti é s meiningeni fejedelmek, Bajorország példáját követve, Poroszországhoz közvetlen javaslatokat intéztek. A porosz király vonakodott a hannoveri király által küldetett főhadsegédet elfogadni. Mannheim, jul. 31. A badeni hadosztály útban van haza felé, s még ma este badeni területen szán A „Sürgöny“ magán-távirata. Bécs, aug. 1. A porosz király tegnap Nikolsburgba utazott. — A békealkudozások, — melyeket austriai részről báró Brenner, porosz részről báró Weither folytatand, — a közelebbi napokban Prágában fognak megnyittatni. — A fegyvernyugvás Olaszországgal 8 napra meghosszabbittatott, hogy ezen idő alatt a fegyverszünet megkötése lehetségessé tétessék. A KÉPVISELŐHÁZ NAPLÓJA. LXVI. országos ülés (1866. junius 13-dikán.) Szentiványi Károly elnöklete alatt. (Folytatás.) Tárgyai: Fölszólalás a terem újabb rendezése iránt. Bemutattatnak: Sári helység és Szentes város kérvényei a fagy okozta károk enyhítése iránt; budai polgárok kérvénye a budai magyar népszínház ügyében. Az inségügyi tárgyalás megkezdődik. Az ülés kezdődik d. e. 10. órakor. Dimitrievics Milos jegyző : Patay István képviselő úron van a sor. Patay István (a szószékről): T. ház ! Vannak az emberi életben perczek, midőn az embernek kebele és tiszta eszének sugallata hallgatni nem enged, sőt hallgatni bűn s fölszólalni kötelesség. A jelen eset, fájdalom ! hozta elő azt, hogy most föl akarunk írni. Én fájdalmamat kénytelen vagyok kijelenteni a fölött, hogy a mindenható úristennek sújtó kezéből kell e közénk vettetnie a villámnak, hogy valahára képviselői méltóságunkat elismerve, fölszólaljunk. Igenis, uraim ! több hónap előtt fölirtunk Ő Felségéhez, és mindez ideig feleletet, fájdalom! nem kaptunk , és ki meri azóta tagadni, hogy százezren hazánkfiai közül túlvitettek a határon, és így tényleg most is pénzünkkel, vérünkkel rólunk nélkülünk rendelkeznek. Igenis, uraim, használjuk föl a jelen esetet, és érjünk föl Ő Felségéhez, hogy alkotmányunkat minél előbb állítsa vissza. Ami pedig az Ínséget illeti, melynek enyhítése fölött tanácskozunk: a föliratnak Kállay képviselőtársam által benyújtott módosítványát egész kiterjedésében pártolom, és különösen a végét kérem kiemelni, hogy azon szerencsétlenségért, mely az ínségi megijesztésből fog előszármazni, én azon férfiakat kívánom jujtatni, kik a kormány élén vannak, az absolut kormány élén, és azokat, kik a törvénytelen rendeleteket véghez viszik. Pártolom a föliratot ezen módosítással. (A baloldalon helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Trefort Ágoston átengedte a szót Deák Ferencznek. (Halljuk!) Deák Ferencz: (Lásd lapunk 136. sz.) Dimitrievics Milos jegyző , Siklóssy Károly képviselő úron van a sor.