Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-01 / 199. szám

Pest. Szombat, September 1. 1866. 199. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, Kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok­ terv 7-dik szám.) Kéziratok nem kü­ldetnek vissza. Bérm­entetlen levelek csak rendes levele­zőinkből fog­adtatnak el. SÜRGÖNY. Előfizetési árak. Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre............................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 n ■wfig­ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. —­kr. Félévre.......................9 „ — „ Negyedévre .... t „ ".0 _ I I:ig­án-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alté­­nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Trirkheim Jalsath ; Lipcsében Eifigler M. és Fort Em. urak. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátni: « Kedves gróf Degenfeld! A veszély napjaiban ön fölhivatás nélkü­l rendelkezésemre helyré megpró­bált szolgálatait, s odaadás, valamint körültekintő fárt­­­datlan tevékenysége által lehetővé tévé a floridsdorfi hidfőnek gyors védelmi karba helyezését. Midőn Én most a béke megkötése után a hídfőpa­rancsnokság feloszlatását rendelem el, s önnek, saját kérelmét teljesítve, a nyugalmi állapotbai visszahelye­zését helybenhagyom, leghálásabban ismerem el ama hasznos s fontos szolgálatokat, melyeket ön ezáltal Ne­kem s az államnak újólag tett. Schönbrunn, aug. 27. 1866. Ferencz József, s. k. A magas cs. k. pénzügyministerium titkárokká a magyarországi cs. k. országos pénzügyigazgatóság lét­számában M­a­­­y Ágoston, T­a­s­tl Ede és P­i­lr­i­c­h Károly rendelkezés alatti pénzügyi titkárokat, nemkü­lönben K­a­s­s­a­y József cs. k. első osztályú kerületi pénzügyi biztost nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: Schütz Vilmos alezredes hadbíró, ezredes-had­­biróvá s előadóvá a katonai felebbviteli törvényszéknél. Nyugdíjaztattak: Brem Gusztáv első­ osztályú százados a 11. sz. Albert szász koronaherczeg gyalogezrednél, őrnagyi ranggal ad honoress t. H­e­t­z­e­n­d­o­r­f Gusztáv ezredes hadbíró. Armbstroff Károly hadibiztos, másod­osztályú főhadbiztosi czimmel s ranggal. Hirdetmény a déltiroli postaközlekedés helyreállítására nézve. A postaközlekedés Dél-Tirolban ismét egész ki­terjedésében helyreállíttatott. Ennek következtében déli Tirolba minden irányba szóló levél- és szekérpostai küldemények felvétetnek és szállíttatnak. A lombard-velenczei tartományokba szóló szekér­postai küldeményekre nézve a folyó hó 8-án 8139. sz. a. közzétett elhatározások fennmaradnak. Kelt Pesten, aug. 23-án 1866. A cs. k. postaigazgatóságtól. Hirdetmény poroszországi és azon túli, valamint szászországi levél- és szekérpostai közlekedést illetőleg. Miután egyrészről Morvaország, Szilézia, Gács- és Csehország, másrészről Porosz- és Szászország között TÁRCZA. Napi újdonságok. — A császári és királyi Apostoli Felsége I. évi augustus hó 3- án délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — Az „Eger“ irja: A legnagyobb elismeréssel közöljük a heves megyei takarékpénztár­nak azon szép, humánus, példaadó határozatát, mi­szerint a megyénkben lévő ínséges községek felsegélé­­sére, minden más folyamodók előtti elsőbbséggel, 10.000 o. é. frtnyi kölcsönt utalványozott. E kölcsön a beigtatási díjtól ment, hatos kamatra adatik s öt év múlva fizetendő vissza. Egyes községek, a földesgaz­dák egyetemleges kötelezettsége mellett, 1000 o. é. fo­rintnál többet nem kaphatnak. — A magyar orvos egylet elnöke dr. Kovács Sebesty­én Endre sept. 1 jére tanácskozásra hivja össze a buda­pesti orvosokat, hogy a cholera ügyében intézkedjenek. („P- N.“) — Az állatkert igazgatójává Xántus Jánost választották meg, s választása helyben is hagyatott. Fizetése 2000 ft, 500 ft utazási átalag és szabad szállás. — A közúti vaspályának várótermek felállítását ajánlottuk, úgy halljuk, hogy ez indítvány magva nem esett kősziklára. Az igazgatóság elhatározta, Uj-Pesten (?) és a szénatéren csinos váró termek épitését. — A városerdei tó recidivázni készülvén, a városi bizottmány e tárgyban újra összeül s végre talán elké­szítik a receptet. Csak palliativ gyógyszert ne. — Tegnap saját szemünkkel meggyőződtünk, hogy ott, hol az egész világ a városerdőbe kocsikázik, a­melyet egyetlen idegen utazó sem kerül ki, ráadásul Pest szépségeihez a házak kapui alól kifolyó ronda s a nap melegétől megküzdödő ló csakugyan con amore folyik el a szép házsorok előtt. Ugyanekkor két embert is láttunk, a­kik bizonyosan már az erélyes rendszabá­lyok folytán, kezdték ezt a falusi módon természetes partok közt lefolyó iszapot piszkálni, a partokat szépen kipárnázták a kimerített sárral, s őszintén szólva, nem mondhatnék, hogy ezáltal az utcza szebb, vagy az a sárié egésségesebb lett volna. És ezen a vidéken újra épülnek házak, újra népesedni fog a vidék, újra szapo­rodik a mindenféle moslék, a nyílt canális még jobban meg fog telni küzködésbe menő folyadékokkal, csak a csatornák késnek az égi homályban. (Beküldetett.) — A békés megyei gazdasági egyesü­let f. é. September 1- én (hétfőn) délelőtt 9 órakor Csa­bán a kaszinóban igazgató-választmányi gyűlést tartana. Fő tárgya az í­­nségügy, s erre vonatkozólag a köz­gazdasági szakosztály jelentése. — A pesti iparbank­i hitelbizlató egyletébe tegnapig, mint a „P. L.“ jelenti, 810 tag lépett be, kiknek összesen 540,950 ft hitel nyittatott. Az igazgatóság az egyletnek közelebb 50,000 ft további hitelt nyitott, miért is e hét foly­tán újabb tagok fognak felvétetni. Ezen üzlet­ág az iparbank Üzletnemeinek tulaj­donk­épeni magvát ké­pezi, mely nemcsak aránylagosan nagyon jövedelmező, hanem a tőke biztos elhelyezésére nézve is­mi kivánniva­lót sem hagy hátra. — Szabolcsmegyének több helységében, mint a „Lloyd“ nak jelentik, m. hó 19 -én oly rettentő jégeső volt, hogy az ottani gazdáknak az aratásra nézve min­den reményük megsemmisült; 16 négyszegmértföld téte­tett ilyformán tönkre. Legsúlyosabban lettek sújtva Kotaj, Nyíregyháza, Porony, Kemecse, Halász, Bogdány, Kék-Megyer, Deme­cser, Gégény,Kis-Várda, Ajak, Litke, Vörös­­marty és Kékes határai. A jégeső utáni napon a kékesi és kis­várdai határokon 160 nyulat, 200 fogoly madarat és egy nagy sast találtak, melyek a jégzápor által lettek agyonütve.­­ A „P. Lloyd“ nak távirják, hogy a losonczi vaspálya ugye az államtanácsban nehézségekbe ütkö­zött, mik a ministerium újabb tárgyalását teszik szük­ségessé. — A nemzeti színház tagjaiból bizottmány van alakulófélben Egressy Gábor emléke tárgyában, hozzátéve, ha a nemzeti színházi igazgatóság útján fel­sőbb helyre felterjesztett folyamodvány alapján erre engedélyt nyernek, mi mindenesetre remélhető. — Egy nagyobb pénzösszeget és több értékpapi­rost 6000 forintnyi névértékben tartalmazó tázczát találtak s a belvárosi kapitányi hivatalban tettek le, hová az illető tulajdonosnak vagyona visszakaphatása végett fordulnia kell. — A „Pesti Unió“-dalárda mai ünnepéhez az omni­buszok a Deák és József térről közlekednek.­­ A „M. V.“ újdonságírója gyönge feleletre készült. Nála egy beteg nő iránt tartozó lovagiasság — privát­­sympathia; — e szerint tehát a lovagiatlanság — pri­­v­á­t-a­n­t­i­p­a­t­h­i­a. Tant pís. Ő a Rabatinszky k. a. bal­esete után közvetlenül kapott magán­tudósítást, hogy a sé­rülés jelentéktelen, s mégis azon újdonságban, melyben gú­nyolja, azt írja, hogy a közönség „hosszabb ideig“ lesz őt kénytelen nélkülözni. Ránk fogja, hogy mi gyakorlunk érzékeny protectiót s mégis neki sürgönyöznek egy ily kis művésznő „jelentéktelen sérüléséről.“ Hol itt a logika ? — A másik kérdésben, t. i. hogy valaki Schillert ajánlotta a képezdében, felelete szintén nem erősebb. Miután — m —­ár válaszára a 8-dik sorban ezt mondja: „Ez utóbbi pontra nincs is ellenvetésünk.“ Később, hogy „fölteszi, miszerint a képezde növendékei Schillert felső ajánlat nélkül is ismerik", — tehát már elfogadja, hogy Schiller nem baj, hanem csak az a baj, hogy valaki aján­lotta. Ismét tovább, miután elmondta,­­föltéve, hogy e be­folyásos urnak ez egy esetben igaza lenne“, mindezek után azt feleli, hogy ellenfele, a válaszoló —m— nem ügyvéd. Meglehet, de úgy látszik, az ügynek mégis jobb védője mint a t­ ujdonságíró, — csak r a b u 1 i s t­a nem. — Bartsch Károly pyrotechnikus vasárnap, September 2 án, második s utolsó előadást tart leszá­­­litott belépti­ díj mellett a városligetben a tűzjáték szo­kott helyiségén kedvező idő mellett; rész­idő beálltá­val az előadás megtartása falragaszok által fog tudtál adatni; tűzijátékának mű­sorozata ez: 1-s­ő homlokzat. „Három dicsfén­y.“ Pom­pás változásban szikra-tűzzel, erős durranásokkal vég­ződik. 2dik homlokzat. Hét szárnyból összeállított gyémánt rózsa, kis mellék szél-vitorlával, a legszebb szín-pompában, az újabb modor szerint előadva, nagyszerű durranásokkal végződvén. 3dik homlokzat. „Vénusszerencse­­csillaga,“ gyönyörű vegyízékű láncz láng-tűzből, mely később meglepőleg brillánt tűzzé alakul át, záradékul két rajgó taraczk fellobbanása. 4. homlokzat. „Diana temploma,“ nagy­szerű láncz láng gyémánt-ragyogása tűzfényből, nagy­szerű mutatvány , záradékul két rajgó taraczk fellob­banása. 5. homlokzat. „Szigetvár ostroma.“ Ezen homlokzatnál a tűzművészet teljes pompájában tárul elénk, mely a t. ez. közönségre elbájolólag fog hattá. Az ostrom nagyszerű chinai lapja tüzelés, hajitó lövések, különnemü röppentyűk, lég­gömbök rendkívüli ropogását s durrogását foglalja magában. Az utolsó pil­lanatban a lőpor torony, 250 db. röppentyű s több rajgó 8 virág taraczk egyszerres fellobbanás által fog a légbe röpíttetni. Az időközök különféle mütu­zi készítményekkel, u. m. csillag pikkely, rajgó, gyík, kerengő, forgolócz, virág csokrok, hulló ernyő röppentyűk, turbilonok, rajgó és csillag toroczkokkal stb fog betöltetni, h úgy a nem­zeti zenetársaság R­á­c­z Pál igazgatása alatt a legújabb s válogatottabb darabokat játszandja. —­Kezdete 8 órakor. — A lapok egy szomorú helyi esetről emlékez­nek. Egy napszámos aug. 19 -én őrülési rohanóban dr­­. 3—4 óra közt a ferencziek templomába rohant s ott egy szerzetest tett m­eg bántalmazott. Az őrültet rögtön a kórházba szállították. — Nemzeti színház. Aug. 29-én uj beta­nulással Scribenek „A navarrai királyné regéi“ czi­­mü vigjátéka került színre. P r­­­e 11 e Kornélia a mű­ egyik vezérszerepét Margitot a finoman szőtt franczia műhöz méltólag személyesítette, és szerencsére Szerda­helyi, a Lendvai pár, Feleki és Paulai is egyik jobb estvéjüket ünnepelték, minélfogva Prielle fáradozása nem esett kútba. Az új szereposztás nem egészen elégí­tett ki bennünket. „Guattinara“ minisztert Náday adta. Ő, mint örömmel látjuk, haladó fiatal ember, tán jobb színész is lesz belőle, mint egyik másik magát nagynak hivő nemzeti színházi tagból, de Guattinarának csak déli termete az övé, a diplomatikus viselet rá nézve idegen. E szerepet eddig Tóth József játszta, csakhogy ő is a szerepnek csak egyik lapját, t. i. a finom cselszövőt tudta kiemelni. E szerep körül Fáncsy finom intri­guant szelleme lebeg.­­ Tegnapelőtt a Verdi-féle kedvencz „Álarczos bál“-t adták elő. Ez is jól sikerült, hanem a szereposztás­ban itt is hibát tapasztaltunk : Kendelényi Fáni k. a. mint Urbain apród mindent elkövetett, hogy stac­­catoi csak úgy tessenek mint elődjéé, de sok egyébbel adós maradt. Kocsis Irma k. a. mint „Ulrica“ jósnő szerencsésebb v­olt, és úgy látszik, hogy rokonszenves hangjának szépen kiképzett mély foka igen alkalmas az ily „getragen“ mély énekre. Bálban a táncz sem utolsó dolog. Az előadott tánczok csinosan sikerültek, csak arra figyelmeztetjük a rendezőséget, hogy a tán­­czosnek jelmezei és czipői egyformák legyenek. A ház meglehetősen látogatott volt. — S­z­i­n­h­á­z­i és művészeti hírek. Gyulán aug. 14-dike óta Aradi Gerő vidéki színtársulata műkö­dik. — A hannover­i énekes Niemann annectálva van a berlini operaházhoz — A párisi nagy opera M­e­h­u­l „József és fiait“ adja. — Altonában Schiller „Haramiás“ előadásánál a rablók zündnadlival voltak fölfegyverkezve. Audi gut. — Wagner Richárd — hirszerint — maga is Pestre szándékozik jönni, midőn „Lohengrin“ jét először fogják színre hozni. —­ Utf­m­a­n­n Francziaországbani körútját Boulogne­­ban kezdte meg. — Patti Carlotta k. a. és T r e b e 11 i ur még mindig nagy vonzerővel bírnak. A jövő carnevalra Turinba megy az impressario társulatával, hol a nagy „Victor Emanuel“-színházat vette bérbe, több posta közlekedési vonal helyreállíttatott, ennek következtében Szász- és Poroszországba, valamint azo­kon túl szóló levél- és szekérpostai küldemények a cs. kir. postahivatalok által a már megszabadult és közel­jövőben megszabadulandó azon utakon továbbuttazni fognak, melyek leggyorsabban a rendelkezési helyre vezetnek. Miért is az Ész­ak-Némethonba, valamint azon ten­­gerentúli tartományokba szóló postaküldemények, me­lyek a háború kitörése előtt Porosz- és Szászországon át szállíttattak, ezentúl is azon utakon fognak szállíttatni. Kelt Pesten, augustus 23 án 1866. A cs. kir. postaigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. Császár Ő Felsége legkegyelmesebben megparan­csolni méltóztatott, hogy a legfelsőbb udvartartás költ­ségei 1867-ben az állampénzügyek szorult helyzete tekintetéből 7,420.000 forintról 5,065.000 frtra szállit­tassanak. E tetemes megtakarítás lehetővé tétele végett a legmagasabb császári család évdíjainak nagy részéről lemondott és a fő udvari­ hivataloknál is tetemes leszál­lítások és megtakarítások vannak elrendelve. A bajor követek háza egyesült baloldalá­nak tagjai a következő határozatot, mint politikai programmot a békeszerződés előterjesztéséhez hoztak javaslatba. Midőn a baloldal Bajorország belügyeit illetőleg eddigi programmját fenntartja, azt a német­ kérdésre vonatkozólag és tekintettel a változott helyzetre, követ­kezőkép egészíti ki: 1. El nem fogadjuk Németország kettészakítását Északira és Délire, és a délnyugati szö­vetség alakítását. Törekvéseink : egy parlament és egy­séges központi hatalom alatt egyesített hon, a tagok au­tonómiájával külön ügyeiket illetőleg és a nép sza­badságainak biztosításával. 2. E czél elérésére azon eset­ben is, ha az Észak-Németországban alakulóban lévő szövetség törvényei és intézményei kezdetben még hiá­nyosaknak mutatkoznának, és azoknak javítását még ki kellene vívni, nem fogunk tartózkodni, a­mint a déli államok bejutása a szövetségbe egyátalában lehetővé lesz, Bajorország belépését sürgetni.­­ Mindaddig, míg a Délnek szer­ves összeköttetése az Északkal elérve nincs, egy szoros szövetség megkötését Poroszország­gal a bajor politika legsü­rgősb feladatának fogjuk tar­tani; követeljük a vámegylet fentartását, szervezetének átalakítása mellett, és kezességekkel intézményeinek állandóságára és fejlődésére nézve. 4. A német terület sértetlen fentartása, és a külföld bármily beavatkozásá­nak visszautasítása minden német államnak, úgy a ba­jornak is kötelessége. Azon esetre, ha egy külhatalom német területet fenyegetne, követeljük azonnali csatla­kozásunkat az észak-német katonai hatalomhoz, közös védelem végett porosz vezénylet alatt. Az éjszak-német szövetség összejöve­telének helyéről és idejéről — írja a „Kreuz-Ztg.“ — a lapokban sok ellenkező hírek keringenek. Az ülés időpontját, ha tekintetbe veszszük az előtárgyalásokat, nem lehet még közelebb meghatározni; helyének már előre csak Berlin van kiszemelve, mert bármily más porosz vagy nem porosz hely választása kétségte­lenül a legnagyobb nehézségeket és alkalmatlanságo­kat okozná. Bizonyos nehézségek és kellemetlenségek abstract lehetősége tehát nincs kizárva. Mindamellett a ministe­­riális lapok és pedig a „Kreuz-Ztg.“, mint nem külön­ben a „N. Alig. Ztg.“ majdnem ugyanazon szavakkal az „A. Alig. Ztg.“ egy levelezője ellen kelnek ki, a­ki oda utalt, hogy az új éjszak német szövetség álla­potai igen homályos természetűek, és bizonyságul fel­hozta, hogy a két Mecklenburg még nem írta alá a szövetségi szerződést. „De a két Mecklenburg“ - írja erre a „Kreuz-Ztg.“ n­épen úgy mint egyéb éjszak­német államok aug. 22-én véd- és daczszövetséget kötöttek Poroszországgal államaik integritásának és külbiztonságának fenntartása végett, és a mecklen­burgi csapatokat a porosz király főparancsnoksága alá helyezték.­­ Hasonlókép, valamint a többi éjszak­német államok is, készek a birodalmi gyűlésre a vá­lasztásokat elrendelni. Hogy azonban a két Mecklen­burg e választásokat országgyűlése nélkül és oly kevéssé eszközölheti mint maga Poroszország, az persze túljár a levelező eszme­ körén, ki meg nem fog­hatja, hogy Poroszország viszonya a két Mecklenburg­­hoz egészen más alapokon nyugszik mint Hannover, Kurhessen, Nassau és Szászországban. A rendi jogok tekintetbevétele érdemére válik a mecklenburgi kor­mánynak." És a „Nordd. Alig. Ztg“ ugyan e thémáról ezeket mondja: „Az éjszak német szövetség alapjaiban már szerző­­désszerüleg fenáll. Csak a szász királyság nem tagja még, mert a Poroszországgali békeszerződés még nincs megkötve. Észak-Németország többi államai független­ségük és integritásuk megóvása végett véd- és daczszö­­vetséget kötöttek Poroszországgal, és birtokuk közös védelmére kötelezték egymást. A szövetség czéljait egy szövetségi alkotmányban a jun. 10 -i porosz tervezet alapján fogják egy parlament közreműködése mellett biztosítani, melynek tagjai az 1849-ki birodalmi válasz­ti törvény értelmében választandók. Ez alkotmány alap­rajza a kormány meghatalmazottjai által Berlinben előre meg fog állapíttatni. A szövetség tartama, az új szövetségi viszony megkötéséig esetlegesen egy évre van meghatározva, mely idő alatt a szövetségesek had­csapatai a porosz király főparancsnoksága alatt állanak. Ezek a már most létező szövetség alapvonásai“. Egyébiránt az „A. A. Zig“ folytatja ellenségeske­déseit a nevezett ministeriális lapokkal és nevezetesen a „Kreuzztg“ ellen fordulva következőleg elemezi a porosz politikát: „A berlini „Kreuzztg“ nem tűrheti, hogy a porosz és piemonti politika között ha­sonlatosság legyen, és valóban a körülmények erősen kisértetbe hozzák az embert, hogy e két állam politiká­ját hasonneműnek tartsa, s e nézet az európai sajtóban csakugyan túlsúlylyal bír. Bizonyára nem jellemi ellen­tét következtében szövetkeztek. Az 1859-ki Piemont a külföld segélyével viselt háborút; az 1866-ki Porosz­­ország ugyanezt tette. Hogy előforduló esetben Magyar­­országban forradalmat éleszszen, Piemont egy magyar légiót alakított. Poroszország egy szökött katonákból álló szabad­csapatot szándékozott Magyarországba kül­deni, melynek szervezését egy száműzött magyar for­radalmi tábornokra bízta. Piemont felforgatott néhány trónt, és ezt annexionak nevezte. Poroszország részéről néhány trón megü­rültnek nyilvánittatik és az illető or­szágok a hódítás zsákmányai lesznek. Az eredmény mindkettőnél ugyanaz.­­ Ellenben igaz, hogy léteznek tetemes különbségek, és Piemont nem ugrasztott szét olasz szövetséget, miután ilyen nem létezett. Nem je­lentette ki Francziaország előtt, hogy ennyi meg ennyi millió olaszt kizárt és ezáltal Olaszországot kisebbítette. Sehol sem izgatott más nemzetiséget az olasz ellen, a­mint ezt Poroszország Csehországban a csehekkel tette a németek ellen. Midőn Piemont Austria ellen háborút viselt, nem harczolt egy törzsrokon uralkodó ellen, és végre nem Olaszország lett piemonti, hanem Piemont olvadt be Olaszországba. Látnivaló, hogy itt lényeges különbség van, és ennyiben igaza volna a „Kreuz Zig“ nak az ál­lított hasonlatossággal; csak az kár, hogy egészen más ellenvetésekkel lép fel, és a hasonlóságot épen ott ta­gadja, a­hol az szembeszökő. A „Kreuz-Zeitung“ elvet akarna megmenteni, de fájdalom, post festum jön. A való egyszerűen ez: Poroszország kifelé és felülről for­radalmat csinált, valamint ezt Piemont is tette, csak az a különbség, hogy Poroszország nem hivatkozhatik nemzetiségi indokokra. Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt már eddig is németek voltak, talán inkább németek az összeség értelmében, mint az erőszakos be­­keblezés után lesznek, Poroszország nem szabadította ezeket fel idegen uralom alól. A nemzetiségi elvről itt tehát nem lehet szó, a legitimitási elv pedig e szerint el van temetve.“ Hatósági közlemények. Pest megye kebelében fekvő f­eh­ér egy­házi pusztán a keleti marhavésznek jelenségei mutatkozván, nevezett puszta hatósági zár alá helyeztetett. Pesten, 1866. aug. 24. Szeles Mihály, kir. tanácsos és első alispán. Egyletek és intézetek. Megkerestettünk a következő sorok közlésére: Értesítés a mátrai bánya-egylet ügyeiről. A mátrai bánya egylet igazgatósága kötelességé­nek ismervén, azon további intézkedéseiről, melyek b. Leithner szakértői véleménye alapján a bányászat.

Next