Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-21 / 215. szám

A fejedelmek hízelgőiről sok roszat beszéltek s nem jogtalanul; az igazságot elfedni az elöl, kinek arra szüksége van,hogy milliókért áldásdúsan működjék, any­­nyi, mint a fejedelem és nép ellen vétkezni, s ha ez azért történik, hogy valaki saját hasznát vadászsza, akkor az a haszonlesés leggyalázatosabb kinövéseinek egyike. De a nép is talál hízelgőkre­, mihelyest valami nyerni való van, s ezek sem érdemelnek szelidebb ítéletet, mint a fe­jedelmek hízelgői. Oly ember, kiben semmi felötlő erény­­telenség nem tapasztalható, azért még nem a legjobb; ez illik a népre is. A jó tulajdonságokat szintén számba kell venni. De minden ember komolyan arra törekedjék, hogy a­mi roszat érez magában, azt javítsa, a­mi jó van benne, azt szaporítsa, s így minden nép is ezt tegye. A bécsiek már a régi időkben feltűntek az élvezetek iránt viseltető hajlamuk által és a legirtózatosb szorongattatá­­sok sem volának képesek jókedvüket huzamos­ időre megzavarni. Tizenöt év múlva, miután Austria négy év alatt S­o­­­i­m­a­n által másodszor pusztíttatott, egy bé­csi vándor lantos azt írta, „hogy Bécsben sok a dalnok, hegedűs, mindenféle társaság és örömélvezet s több zenét és zenészt a világ semmi részében sem találhatni.“ Dávid, az Izrael királyok legnagyobbika, az Üd­vözítő törzsatyja, a próféta, kinek szemét Isten felnyi­totta, a dal embere volt. Midőn előlépett, hogy Goliáth kihivását elfogadja , mitsem­ tudtak felőle egyebet, mint hogy jeles hárfás, mégis legyőzte az óriást, ki előtt a harczias Saul és hős harczosai reszkettek. Az ének, mely dicséretet, hálát s imádást mintegy sasszárnyakon föl az egekbe emel, olyasmire is, mi a földi életnek javára van, emelheti és edzheti a szellemet, s a népeknek fejlődési fokozataik vannak, melyeken egy nagy költő fölemelke­désükért többet képes tenni, mint a leghatalmasabb hadihős. Azonban az előadó művészet elveszti értékét és kenetét, ha a gyönyöröknek hizelg, s megtagadja a léget, melyet belehel, ha oly feleknél áll szolgálatba, melyek­nél a megfogható a legfőbb. De saját képein hatálya meg van zsibbasztva és elfajulása megkezdve, mihelyt csupa időtöltéssé válik. A gyönyörrel úgy kell bánni mint a czukorral, nem szabad azzal pazarul élni, hanem azt az élet komoly szakaiban bölcs takarékossággal felosztani, egyébként megnemteleniti s elerőtleniti a szellemet s ezenfelül elveszti hatalmát, hogy a szívből az öröm szik­ráit kicsalja. Miként az eltompult tobzódó uj ingeresz­közök után törekszik s mindent, mi a petyhüdtté vált ínyben érzéket gerjeszt, örömmel üdvözöl, a nélkül, hogy egészségével sokat törődnek, igy áll a gyönyörrel is, melyet a színházban és tánczteremben keresnek. Azok, kik mások raulattatásaiból élnek, mindent összeszednek, hogy valami újat nyújtsanak s a leggyalázatosb gyönyö­röket is segélyül hívják, hogy az elromlott szív lomha mocsárját mozgásba hozzák. A mulatságok mindinkább drágábbakká s szennyesebbekké válnak s mindinkább eltűnik az őszinte öröm , beteges tul­inger és sivár má­mor lép helyébe. Nem minden, mit boldogságnak szoktak nevezni, bizonyul be valódi pénznek túl a síron. De földi remé­nyeink s tervezeteinkre nézve is a szerencsétlenség nem ritkán hasonlít a zivataros viharhoz, mely ugyan érzé­keny kárt okoz, hanem a levegő­t tisztítja és a földet termékenyíti. Joggal gyászoljuk azon szerencsétlensége­ket, melyek Isten engedelmével Ausztriát fujták; de mennél fájdalmasabbak azon események, melyek mellet­tünk elvonultak, annál sürgősb az intő-szózat, melyet­ a haza minden barátaihoz intéznek. Minden változás által, mely az Ausztriát környező országokban történik, az erők egyesülése szilárdabbá tétetik és a becsvágy tervezetei, melyeket a siker felbátorított, az íj húrjait még meg nem eresztették. Az állapotok ziláltsága s az erők elforgácso­­lása nem csak veszélyes, hanem végromlás lenne. Hanem a bátorság, az érzület komolysága s valódi méltánylása annak, mire szükség van, a szerencsétlenség napjait a magasabb fölemelkedettség kiindulópontjává teheti. (Vége következik.) TÁRCZA. Napi újdonságok. A­ cs.kir. Apostoli Felsége f. évi Szent-Mihály­­hava 17-én kelti. 1. határozatával Buda szab. kir. városának törvénykezési költségei megtérítése fejében addig is, míg a magyarországi szab­ királyi városok se­­gedelmezése iránti kérdés elvileg eldöntetnék és az eziránti tárgyalások befejeztetnének, a számára kisza­bandó segedelmezés rovására 50.000 o. értékű forintot az államkincstárból a magyar országos alap terhére írandó előlegképen 1. k. engedélyezni méltóztatott. Mi­­t halljuk, ezen előleg utalványozása végett is megtétettek már a szükséges intézkedések. — A szász király ő felsége f. hó 18 kán délelőtt Hietzingből Bécsbe érkezve, a koronaherczeg kíséreté­ben kirl egy ministerét, a súlyosan beteg báró Kön­ne­r­i­­­z ő excját meglátogató. Ő felsége egy óránál to­­vább időzött a betegnél­, kinek állapota aggasztó. — ő’excja Fogarassy Mihály erdélyi püspök Apa­nagyfaluban 20,000 írtért vásárolt telket és birtokot, melyen most rendes plébániát állít. Ehó elején a püspök ur személyesen megjelent a helységben, hogy a templom helyét megtekintse s az építésre megtegye a kellő rendel­kezéseket. Apanagyfaluban múlt évben 17 család tért vissza a róm. kath. egyház kebelébe s jelenleg ott már 25 katholikus család van, kiknek lelkészéül a püspök egy szerzetest P. Dávid Antalt nevezte ki, kinek műkö­désével az ottani hívek, mint egy levélben olvassuk, rendkívül meg vannak elégedve. Az isteni tisztelet most egyelőre egy ideiglenes imaházban tartatik, melyet szintén a püspök úr szerelt fel minden szükséges kel­lékkel. P­­H. — A losonczi vaspályaügy rendezé­séhez Pest városa tanácsa, mint a „PN.“ Írja, daczára annak, hogy a társulatot a szükséges földterületnek rendkívüli jutányos és a földek itteni árának arányában alig álló feltételek melletti átengedésével — a városi község tetemes anyagi előnyben részesité — a városi gazd. bizottm. javaslata alapján a földterület kisajátí­tási ára után esedékes, mintegy 6000 ftra menő kama­tok elengedésével járult a csőd megszüntetéséhez. — Miután a pest-losonczi vasúttársaság hitelezői a f. hó 17-kén tartott tárgyalás alkalmával a csőd meg­szüntetésébe beleegyeztek, 19-kén a csődbíróság részé­ről a csőd megszüntetése kimondatott s e napokban hivatalosan kihirdettetik. — Zene. Rózsavölgyinél megjelent: Mérty N. ur által zongorára téve „Sz­a­már b­őr -n­égy­es.“ A czimlapon a szamárfej s az úszónadrágba öltözött tü­n­dérek nagy szerepet játszanak, s egy nem épen termé­­szettani metamorphosis is fordul elő, a mennyiben a cserebogár pillangóvá változott. És ennyi kóta és csoda csak 60 kr. — Uj könyvek. Heckenast Gusztávnál meg­jelent: A világtörténet tankönyvének (dr. Webertől) 17. és 18-ik füzete. Egy egy füzet ára 40 kr. Hónaponkint egy füzet jelenik meg. A „Magyar nyelv teljes szótára“, melyben az egyes szók különböző értelmeinek körül­írása általi szabatos meghatározásán kívül különös figyelem van fordítva azoknak szójárásos, közmondási, irodalmi, valamint szaktudományi és iparbeli használa­tára is, szerkesztette­­ a 11 a g i Mór. I. II. füzet. „A -tól Csorbaka“ szóig. (A ritkább használatú kifejezéseknél az irók is idéztetnek, kiktől vétetett.) Füzetenkint 50 kr. — A »P. L “ is megerősíti, hogy a Bö­rac­es Frigyes brassói képviselő haláláról terjesztett hir té­vedésen alapszik. Bömches Frigyes János kamarai ta­nácsos és a brassói keresk. kamra elnöke halt meg. — A „P. N.“ úgy hallja, hogy Zichy Mihály festész hazánkfia majd midőn ismét visszatér, állandóan fog itt megtelepedni. — Ugyane lap értesül, hogy Ó­v­á­ry Lipót ur a nápolyi egyetemen a magyar nyelv- és irodalomból elő­adásokat fog tartani. — Uj-Verbászon f. hó 7-én ottani lelkész és bács­­szerémi ágost. evang. esperes Becker Jakab elhalá­lozott életkora 66-ik évében. — Zágrábból írja az „Agr. Ztg“ : Kuku­l­j­e­­v­i­cs főispán úz ő méltósága R­a­j­z­n­e­r főszolgabíróval f. hó 17-én D­u­g­o­f­e­l­d­r­e indult, hogy az ottani kerü­letben a szükséges intézkedéseket U­d­m­a­n­i­c merész rablófőnök üldözésére megtétesse. A többi közt elren­deltetett, hogy a községi utakhoz köz­el eső erdőségek 5 ölnyi hosszúságra ritkíttassanak, hogy az üldözés így lehetővé váljék. U­d­m­a­n­i­c két társával, D­u­g­o­s­e­­lon, Bozjakovinán keresztül Ivanicba vette útját, hol A­n­d­j­e­j tehetős kereskedőt megrabolni szándékozott. De ott néhány elszánt emberrel vere­kedésbe keverte magát, mely alkalommal egy revol­vert, egy kétcsövű puskát, és egy pénzes erszényt vesz­tett el. Azonban ezúttal is sikerült a gonosz útonállónak megszabadulni. Egy mozgó csendőrcsapat üldözi a me­rész rablót. — Richter, a Berlinben megjelenő „Staats­bürger Zig. szerkesztője, ki a langensalzai csatában mint országos honvéd, jobb karján megsebesült, je­lenleg mint felüdült szabadságon van ott és egy szép írási tanítónál leczkéket vesz a balkézzeli irhatásra nézve, miután lehetséges, hogy megsérült karját egé­szen elveszti, vagy tudományos tevékenységének kifej­téséhez többé nem használhatja. — A „Presb. Ztg“ egy cholera-betegről furcsa esetet ír le; az eset — mint állítja — Budán történt volna. Egy beteghez, ki már egész testében kékesen megfeketült, éjjel orvost hívtak. Az orvos kijelente, hogy itt a végsőről kell gondoskodni, hívjanak lelkészt. Nem sokára ezután a beteg álomba merült, és reggel csak gyöngeségről panaszkodott, de különben jól érezte ma­gát. Feltűnő volt azonban, hogy teste még mindig meg­­tarta kékes-fekete színét. Végre midőn nappal lett, vették csak észre, hogy a beteget ápolók a sötétségben az eczetes üveg helyett ruhamosáshoz való kékitő vizet vettek, s ezzel dörzsölték. Fides penes auctorem. — Kérelem. A pest-budai zenede negyedszáza­dos zeneünnepélyében díjtalanul résztvett működő hölgyek s urak tisztelettel felkéretnek a netán megváltoz­tatott lakásaikat­­. Csery Kálmán biz. tag úrral közölni, (található a zenedében: Redoute-épület a „magyar király­hoz“ czimzett vendéglővel szemközt), hogy az említett egylet által kiállított emléklapok szétküldése annál bizto­sabban eszközöltethessék. K­u­r­c­z János ügyvéd, mint zenedei jegyző. — A császárfürdőt a helytartótanács enge­délyével 1867-ik év jan. 1-től 10 egymásután követ­kező évre bérbeadják. A beérkező ajánlatokhoz képest a bérleti idő 15, sőt 20 évre is kiterjeszthető. A kellőleg fölszerelt ajánlatokat f. é. oct. 30-ig okvetlenül be kell küldeni az irgalmasrend budai főnökéhez,kinél ez ügyben a legbővebb fölvilágositást nyerhetni. — A katonai kórházból f. hó 15 én ismét 84 sebesült vitéz szabadult ki. Egy részük még nem üdülvén föl teljesen, hazabocsáttatott; a többi teljesen fölgyógyultak pedig ezredeikhez tértek vissza. — Kassáról jelentik nekünk f.hó 18-ról, hogy a kassai polgári lövésztársulat aug. hó 30-kán a kerü­letbeli 34. sz. magyar gyalog sorezred sebesültjei javára egy közlövészetet rendezvén, az eredményezett 56 frt 23 kr e. é. tiszta jövedelmet az itteni cs. kir. 34. számú ezred hadpótló parancsnokságának átadta. Az ezen összeg átvételét igazoló válaszban különösen meg­érintetik, hogy ezen katonai hadpótló parancsnokság a lövészegyletnek annál nagyobb és szívélyesebb köszö­nettel tartozik, amennyiben ez a legelső adomány, mely a 34. sorezred sebesültjei javára oda átszármaz­tatott. — Helyi eset. A kerepesi utón f.hó 17-dikén este megdöbbentő jelenet adta elő magát, írja a „H.“ Az itt­ lévő cholera-kórházból egy férfiú az ablakból az utczára ugrott, hozzáfutottak, s halva találták. — Köszönjük a „F. L.“-nak a tegnapi Gozlán-féle felvilágosítást. Hogy „quandoque bonus dormitat Horae­rus“ ő is megmutatta a lissai győzelem leírásakor a „Ha­vana“ hajóval. S még ezentúl is lehet alkalom, midőn a „bajt“ is, s a „nem bajt“ is visszaszolgálhatjuk. — Prohászka András pesti kemencze-gyáros az állatkerti majomház fűtésére két kemenczét ajándé­kozott. — Sport. A kolozsvári lóversenyek f. hó 20- és 22-kén d. u. 3 órakor tartatnak meg. I n s é g ft g­y. Deák Farkas az ínséges vidékek számára be­­vásárlandó vetőmagra nézve a„M. V.“-ban a következő, figyelmet érdemlő javaslattal lép föl: A hivatalos „Sürgöny“ hasábjain olvastuk, hogy a kormány, az országos inséki bizottmány (tagjai: S­o­m­s­i­c­h Pál, L­ó­n­y­a­y Menyhért, Korizmics László, W­o­d­i­a­n­e­r Albert) javaslata folytán, az ín­séges vidékek számára vetőmag bevásárlása végett 2,327,000 forintot rendelt; ugyancsak a hivatalos ki­mutatásból az is kitűnik, hogy a tiszavidéki biztosok: b. Va­s Miklós, b. Wenkheim Béla és gróf Szá­­páry István rendelkezése alatt e czélra 537,000 forint van, melyen mintegy 100—120 ezer mérő őszi gabonát kell vásárolniok. Ha tehát végig tekintünk a hazai gabona-piaczo­­kon, önként szemünkbe tűnik azon olcsóság, mely Erdély gabona-piaczain látható, s a legtermészetesebb fiai mérő. (Jó következésnek látjuk, hogy a fenntisztelt királyi biztos urak figyelme Erdély felé forduljon s igyekezzenek a vetőmagnak legalább egy részét az erdélyi (különösen a marosvásárhelyi és számos újvári) piaczokon bevá­sárolni. Az erdélyi gabonát különösen azon két körül­mény ajánlja: 1) hogy legolcsóbb és 2) hogy kitűnő jóságú. Ez év épen azon szerencsések közé tartozik, hogy Erdélyben a búza, rozs és kétszeres (elegybúza) ter­mesztése igen jól ütött ki, míg Magyarország több vi­dékein, sok helyt ha lett is kevés mag, az szigorú és kétes, ha váljon alkalmas e vetőmagnak. Továbbá a septemberi kedvező időjárás a kukoric­át is annyira elősegítő, hogy búza- és rozs­feleslegét könnyen elad­hatja az erdélyi gazda. De lássunk egy pár gabonás­ kimutatást és te­gyünk egy két összehasonlítást: Piaczok Alsó aus jen September hónapban. az adatokat. Továbbá a kir. biztos urak maguk, kikül­dötteik által pontosan végére járathatnak a piaczi gabona áraknak, zsákok szerzése módjának és a szál­litási költségek és módok állásának mivoltáról. Kétszeres Árpa Zab Marhahús fontja­­ 12 kr Kolozsvár. . . . 3 ft 58 kr 2 ft 76 kr 2 ft 60 kr 2 ft 10 kr 1 ft 24 kr Székel­y-U d v­a r h e l­y 4 „ 50 „ 3 „ 60 „ 4 „ — „ 1 „ 60 „ 10 ,, S­z­e­b­e­n..................... 4 „ 24 „ 4 „ n 3 „ » n n 1 „ 60 n 12 „ Szebennel egy árba lehet tenni a szászvárosi, gyulafehérvári és bécsi piaczokat. Enyed.......................... 3 ft 80 kr | 3 ft — kr | 2 ft 60 kr | 2 ft — kr Enyeddel sok tekintetben egyenlő a tordai piaczi ár . Szamos-Ujvár . . 3 ft 50 kr 3 ft — kr 2 ft 60 kr 2 ft — kr 1 ft 40 kr 10 kr Maros-Vásárhely . 3 „ 40 „ 2 * 66 „ 2 „ 50 „ 1 „ 50 „ 1 ,, 12 „ 10 kr És mig e gabonaárak ily hallatlan olcsók Erdély­ben, addig lássuk, hogy a nagyváradi piac­, mint állott. Aug. 28 ka körülbelül azon nap, melyen ez évben leg­olcsóbb volt. Tisztabuza 4 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 70 kr, rozs 3 ft 20 kr; ide írom p. a marosvásárhelyit: tisztabuza 3 ft 40 kr, kétszeres 2 ft 66 kr, rozs 2 ft 50 kr. Különbség: a tisztabuzánál 1 ft, a kétszeresnél 1 ft 4 kr, a rozsnál 70 kr. Már most,ha 30—40 ezer mérő gabona vásároltat­nék, a különbség 30—40 ezer forint lenne a megvásárlási helyen, s ha egy mérőnek I. Váradra szállitása­ 50 krba kerülne, akkor is a királyi biztos urak 15—20 ezer forint tiszta haszonnal járnának el e nevezetes ügyben. A jó üzletnek az a természete, hogy mind a két félnek hasznára válik; itt a vásárlók lennének a kir. biztosok, az­­eladók az erdélyi gazdák, — mindkettő csak nyerne, — az erdélyiek biztosan eladhatnák ter­­mesztményüket s pénzhez jutnának, hogy adójukat fizet­hessék s szükségleteiket kielégíthessék, a kir. biztos urak pedig akkor is nagy haszonnal vásárolhatnának, ha pár ezerre szóló megrendelésük pár krral feljebb szökkentené a gabona árát. Erdélyben továbbá a szállítás nagyon könnyű, mert utjai a legpompásabbak s még egyszer oly gyorsan és könnyen lehet utazni, mint az alföld­ homokos utjain; továbbá a szekerek sokkal olcsóbbak mint más vidékén az országnak; ott még mind váltó forintban beszélnek, s biztos tudomásunk van róla, hogy a múlt években egy ügyes hajhász Maros-Vásárhelyt és vidékén beszedte a repczét, elszállittatta N. Váradig s ott is olcsóbban adta, mint a helybeliek vagy vidékiek s mégis igen szép haszna volt. Szekeresei szentkirályi, hosszú falusi, szent­­iványi és keresztúri vállalkozók voltak, mely falvak lakói Maros-Vásárhely mellett szekerességből élnek. Adataim csak magánlevelezésen alapul­­nak s ennél fogva óhajtandó, hogy a lehető legpontosabb adatok jussanak a kir. biz­tos urak kezébe. Ez két után érhető el: az erdélyi lapok a „Kol. Közlöny“ és „Korunk“ adjanak tüzetes kimutatásokat — még pedig minden számban, s a mennyire lehet, azon gabonamennyiségről is, mely elkelt és még kapható; — ezt pedig a lapok csak úgy tehetik, ha az érdeklett helységek, városok beküldik Búza Rózs­­­ft 45 kr | 10 kr Egészségügy. A cholera, mely az utóbbi kimutatások óta növek­vőben volt, f. hó 18 ka óta örvendetes apadásra mutat A „P. L.“ hiteles kimutatást kapott, mely szerint : 12- kén 108-an betegedtek meg, meghalt 52. 13- kán 63 an „ „ „ 35. 14- kén 101-en „ „ „ 52. 15 kén 84-en „ „ „ 39. 16- kán 51 en „ „ „ 31. 17- kén 115 en „ „ „ 63. E legmagasb kórállományra örvendetes csökkenés kö­vetkezett, a mennyiben 18- kán 84 egyén betegedett meg, kik közül 39 halt meg. Budán a Ráczvárosban a betegség tetemesen alábbhagyott, ellenben a Krisztinavárosban valamivel növekedett. A várostanács részéről rendelkezés történt, hogy szükség esetében néhány óra alatt egy új cholerakórház állíttathatik fel rögtöni használatra 100 ágygyal. Egyébiránt a jelenlegi cholerakórházban, mely 75 betegre van berendezve, a 19 ki beteg­szám mel­lett 25 ágy állt üresen. A segédorvosok napidija 16­ káról 1 ft 50 krról 4 ftra emeltetett. Egyletek, társulatok, intézetek. A „közép dunai gőzh­ajótársaság“ felsőbb helyen jóváhagyott alapszabályai.­ ­(F o 1 y t at á s.) Az ügyvezetésről. 15. §. A társaság ügyei egy elnök, két alelnök, egy 24 tagú választmány, s végre egy igazgató által vezettetnek, kik mellett az írásbeli teendőket egy titkár végzi. Hatóságok és harmadik személyek irányában a­­ társulatot az elnök, s ennek akadályoztatása esetében­­ az alelnök képviseli. Az igazgatónak legalább 20 rész­vénynyel kell bírnia, s megválasztása után 4 hét alatt ez iránt magát a választmánynál igazolnia. Ezen rész­vények az igazgató működésének tartamára biztosíték­­képen a társulat pénztárába tétetnek le és el nem áru­síthatók. Az igazgató vezeti az üzletet, s hivatalos fize­téssel, és a 12. §-ban megszabott százaléki illetőséggel láttatik el; a titkár szintén rendes évi fizetésben, s a 12. §-ban meghatározott 1/0-ban részesül. 16. §. Az elnök, alelnökök és választmányi tagok a közgyűlés által 3 évre választatnak; a választmányi tagok mindegyikének foglalkozásuk egész ideje alatt vagyonuk felett szabad rendelkezési joggal ellátva s legalább 5, biztositékképen szintén a társulat pénztárába leteendő részvény birtokában kell lenniök, s ők soha sem lehetnek a társaság hivatalnokai közül valók, va­lamint oly részvényesek, kik a társulattal valamely szerződési viszonyban állanak, vagy valamely más ha­sonló feladatú vállalat vezetésében részt vesznek, a tár­saságnál foglalkozásba nem léphetnek. A választmányi tagok felének Buda-Pesten kell lakni. 17. §. A választmányi tagok */3-ba sorshúzás útján minden évben kilép. A kilépők ismét megválaszthatók. 18. §. Ha a választmány valamely tagja meghal, vagy tiszti foglalkozásának megfelelni nem képes, a választmány a választáskor legtöbb szavazatot kapott tag behívásával egészíti ki magát. 19. §. Az igazgató választmány köréhez tartozik: mindenre felügyelni és ügyeltetni, mi a társulat bizton­ságát és ügyeinek szabályszerű kezelését illeti. Ennél­fogva főfelügyeletet fog gyakorolni a társaság ü­gymene­­tele felett, az igazgató- és hivatali személyzetet kinevezi, azok körét, jogait és kötelességeit, a pénztári kezelés minőségét az elnök, igazgató vagy egyes választmányi tagnak engedélyezendő utalványozási jognak mértékét stb. külön szabályok által meghatározza; a közgyűlésen kívül a választmány képviseli a társaságot, melynek ál­talános felhatalmazottja, felhatalmazványául a jegyző­könyvben foglalt közgyűlési határozatok szolgálván. 20. §. Az igazgató választmány üléseit minden hó­napban a vállalat székhelyén Pesten tartja. Végzéseit a jelenlévők általános szavazat többségével hozza. Ha a szavazatok száma egyenlő, azon vélemény emeltetik ha­tározattá, mely az elöl ülő által elfogadtatott. A határozat érvényességére a gyűlésben legalább 5 választmányi tag jelenléte szükséges. Gyűlésre minden választmányi tag külön meghívandó. Az elnök vagy alelnökök távollétében a jelenlévők azon egy esetre maguk közül választanak elnököt. A tanácskozmányról a jegyzőkönyvet a titkár vezeti, s az elnök, egy választmányi tag és a titkár írja alá mindenkor. 21. §. A választmánynak a közgyűlési határoza­tok szerint kell eljárni, rendkívüli esetekben azonban, mely­­nek a legközelebbi közgyűlésig elhalasztása ká­ros volna, ideiglenes intézkedéseket is tehet. Az ilyetén határozatokért az azokhoz járuló választmányi tagok a társulatnak szorosan felelősek. 22. §. A választmány rendszerint bizonyos meg­határozott fizetés nélkül foglalkozik, s a tiszta jövede­lem csak azon 2%ra tarthat igényt, mely neki a 12. §­­ban biztosíttatott, tagjainak azonban a közgyűlés egyes kiküldetések esetére jutalmakat utalványozhat. 23. §: Az igazgatót és titkárt a választmány egy, e végre különösen egybehívandó gyűlésen, általános szó­többséggel választja, és a vezénylő igazgatóval és tit­kárral a hivatal tartamát és fizetést stb. illetőleg szer­ződést köt. 24. §. A társasági c­éget az egyik alelnök és az igazgató, vagy ennek távollétében a titkár vezeti, és pedig úgy, hogy az aláírás mindenkor két tag által tör­ténjék. 25. §: Az igazgatóság a társaság Ügymeneteléről a választmánynak havonkint kimutatást terjeszt elő, s a­­ választmány minden hónapban legalább egyszer a pénz­­­tárt is megvizsgálja. Vegyesek. — A cholera-járványról észlelt sta­tist­i­k­a­i mozzanatok. Az emberi életet kurtító, sűrű halálozást okozó minden tényező rendesen visszás társadalmi állapotok szüleménye, de még a rendkívüli tünemények, melyek csak kivételesen hatnak pusztító­lag, p. o. a cholera járványa, legalább is sajnos bajnak tekintendő. Tekintve az általános halandóságot Austriában, szemközt Európának legtöbb kultus­­­államaival, igen magas aránynyal találkozunk az utolsó évtizedben, minden 20 lélekre átlag egy­­haláleset számítható; e te­kintetben Erdély legkecsegtetőbb halandósága, 41 lé­lekre egy halálesetet számítva, kedvező ethorográfiai viszonyának tulajdonítható, annál sajnosabb tehát, hogy a cholera, mely az utóbbi időben mint a birodalomban meghonosult kór nem jelenkezik, Erdélyt sem hagyta érintetlenül, ugyanis a cholera nálunk nemcsak 1854 —55-ben, hanem utána való években is jóval több ál­dozatot igényelt, mint a többi örökös tartományokban, mert míg az 1854—59-ig terjedő hat évi időközben az egész birodalomban hányszékelés folytán elhunyt 296,305 egyén közt 179,195 a magyar tartományokra és 42,700 a szorosan vett Erdélyre esvén, a hat évi ösz­­szes birodalmi cholera-áldozatok több mint kéthar­mad része a magyar korona tartományaiból került ki. Ugyanis cholera folytán vagy összesen a birodalomban 296,305, a magyar tar­tományokban 179,195, tehát az összes cholera-áldozatok 672%-tóllja, hogy a cholera pusztításai után való évek­ben rendesen a normális állapotnál is kedvezőbb halan­dósági viszony szokott beállni, a természet az emberi életben szenvedett veszteséget nemcsak megkettőzte­­tett productivitás, hanem mérsékeltebb halálozás által is helyreütni törekedvén, igy például a cholera pusztí­tásaitól bélyegzett 1855 dik évben 1.625,749 halt el a birodalom. magy. tartom. 1854 7,469 3,352 1855 281,322 169,762 1856 2,501 1,799 1857 1,563 1,326 1858 1,760 1,486 1859 1,744 1,470

Next