Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-21 / 215. szám
A fejedelmek hízelgőiről sok roszat beszéltek s nem jogtalanul; az igazságot elfedni az elöl, kinek arra szüksége van,hogy milliókért áldásdúsan működjék, anynyi, mint a fejedelem és nép ellen vétkezni, s ha ez azért történik, hogy valaki saját hasznát vadászsza, akkor az a haszonlesés leggyalázatosabb kinövéseinek egyike. De a nép is talál hízelgőkre, mihelyest valami nyerni való van, s ezek sem érdemelnek szelidebb ítéletet, mint a fejedelmek hízelgői. Oly ember, kiben semmi felötlő erénytelenség nem tapasztalható, azért még nem a legjobb; ez illik a népre is. A jó tulajdonságokat szintén számba kell venni. De minden ember komolyan arra törekedjék, hogy ami roszat érez magában, azt javítsa, ami jó van benne, azt szaporítsa, s így minden nép is ezt tegye. A bécsiek már a régi időkben feltűntek az élvezetek iránt viseltető hajlamuk által és a legirtózatosb szorongattatások sem volának képesek jókedvüket huzamos időre megzavarni. Tizenöt év múlva, miután Austria négy év alatt Soiman által másodszor pusztíttatott, egy bécsi vándor lantos azt írta, „hogy Bécsben sok a dalnok, hegedűs, mindenféle társaság és örömélvezet s több zenét és zenészt a világ semmi részében sem találhatni.“ Dávid, az Izrael királyok legnagyobbika, az Üdvözítő törzsatyja, a próféta, kinek szemét Isten felnyitotta, a dal embere volt. Midőn előlépett, hogy Goliáth kihivását elfogadja , mitsem tudtak felőle egyebet, mint hogy jeles hárfás, mégis legyőzte az óriást, ki előtt a harczias Saul és hős harczosai reszkettek. Az ének, mely dicséretet, hálát s imádást mintegy sasszárnyakon föl az egekbe emel, olyasmire is, mi a földi életnek javára van, emelheti és edzheti a szellemet, s a népeknek fejlődési fokozataik vannak, melyeken egy nagy költő fölemelkedésükért többet képes tenni, mint a leghatalmasabb hadihős. Azonban az előadó művészet elveszti értékét és kenetét, ha a gyönyöröknek hizelg, s megtagadja a léget, melyet belehel, ha oly feleknél áll szolgálatba, melyeknél a megfogható a legfőbb. De saját képein hatálya meg van zsibbasztva és elfajulása megkezdve, mihelyt csupa időtöltéssé válik. A gyönyörrel úgy kell bánni mint a czukorral, nem szabad azzal pazarul élni, hanem azt az élet komoly szakaiban bölcs takarékossággal felosztani, egyébként megnemteleniti s elerőtleniti a szellemet s ezenfelül elveszti hatalmát, hogy a szívből az öröm szikráit kicsalja. Miként az eltompult tobzódó uj ingereszközök után törekszik s mindent, mi a petyhüdtté vált ínyben érzéket gerjeszt, örömmel üdvözöl, a nélkül, hogy egészségével sokat törődnek, igy áll a gyönyörrel is, melyet a színházban és tánczteremben keresnek. Azok, kik mások raulattatásaiból élnek, mindent összeszednek, hogy valami újat nyújtsanak s a leggyalázatosb gyönyöröket is segélyül hívják, hogy az elromlott szív lomha mocsárját mozgásba hozzák. A mulatságok mindinkább drágábbakká s szennyesebbekké válnak s mindinkább eltűnik az őszinte öröm , beteges tulinger és sivár mámor lép helyébe. Nem minden, mit boldogságnak szoktak nevezni, bizonyul be valódi pénznek túl a síron. De földi reményeink s tervezeteinkre nézve is a szerencsétlenség nem ritkán hasonlít a zivataros viharhoz, mely ugyan érzékeny kárt okoz, hanem a levegőt tisztítja és a földet termékenyíti. Joggal gyászoljuk azon szerencsétlenségeket, melyek Isten engedelmével Ausztriát fujták; de mennél fájdalmasabbak azon események, melyek mellettünk elvonultak, annál sürgősb az intő-szózat, melyet a haza minden barátaihoz intéznek. Minden változás által, mely az Ausztriát környező országokban történik, az erők egyesülése szilárdabbá tétetik és a becsvágy tervezetei, melyeket a siker felbátorított, az íj húrjait még meg nem eresztették. Az állapotok ziláltsága s az erők elforgácsolása nem csak veszélyes, hanem végromlás lenne. Hanem a bátorság, az érzület komolysága s valódi méltánylása annak, mire szükség van, a szerencsétlenség napjait a magasabb fölemelkedettség kiindulópontjává teheti. (Vége következik.) TÁRCZA. Napi újdonságok. A cs.kir. Apostoli Felsége f. évi Szent-Mihályhava 17-én kelti. 1. határozatával Buda szab. kir. városának törvénykezési költségei megtérítése fejében addig is, míg a magyarországi szab királyi városok segedelmezése iránti kérdés elvileg eldöntetnék és az eziránti tárgyalások befejeztetnének, a számára kiszabandó segedelmezés rovására 50.000 o. értékű forintot az államkincstárból a magyar országos alap terhére írandó előlegképen 1. k. engedélyezni méltóztatott. Mit halljuk, ezen előleg utalványozása végett is megtétettek már a szükséges intézkedések. — A szász király ő felsége f. hó 18 kán délelőtt Hietzingből Bécsbe érkezve, a koronaherczeg kíséretében kirl egy ministerét, a súlyosan beteg báró Könneriz ő excját meglátogató. Ő felsége egy óránál tovább időzött a betegnél, kinek állapota aggasztó. — ő’excja Fogarassy Mihály erdélyi püspök Apanagyfaluban 20,000 írtért vásárolt telket és birtokot, melyen most rendes plébániát állít. Ehó elején a püspök ur személyesen megjelent a helységben, hogy a templom helyét megtekintse s az építésre megtegye a kellő rendelkezéseket. Apanagyfaluban múlt évben 17 család tért vissza a róm. kath. egyház kebelébe s jelenleg ott már 25 katholikus család van, kiknek lelkészéül a püspök egy szerzetest P. Dávid Antalt nevezte ki, kinek működésével az ottani hívek, mint egy levélben olvassuk, rendkívül meg vannak elégedve. Az isteni tisztelet most egyelőre egy ideiglenes imaházban tartatik, melyet szintén a püspök úr szerelt fel minden szükséges kellékkel. PH. — A losonczi vaspályaügy rendezéséhez Pest városa tanácsa, mint a „PN.“ Írja, daczára annak, hogy a társulatot a szükséges földterületnek rendkívüli jutányos és a földek itteni árának arányában alig álló feltételek melletti átengedésével — a városi község tetemes anyagi előnyben részesité — a városi gazd. bizottm. javaslata alapján a földterület kisajátítási ára után esedékes, mintegy 6000 ftra menő kamatok elengedésével járult a csőd megszüntetéséhez. — Miután a pest-losonczi vasúttársaság hitelezői a f. hó 17-kén tartott tárgyalás alkalmával a csőd megszüntetésébe beleegyeztek, 19-kén a csődbíróság részéről a csőd megszüntetése kimondatott s e napokban hivatalosan kihirdettetik. — Zene. Rózsavölgyinél megjelent: Mérty N. ur által zongorára téve „Szamár bőr -négyes.“ A czimlapon a szamárfej s az úszónadrágba öltözött tündérek nagy szerepet játszanak, s egy nem épen természettani metamorphosis is fordul elő, a mennyiben a cserebogár pillangóvá változott. És ennyi kóta és csoda csak 60 kr. — Uj könyvek. Heckenast Gusztávnál megjelent: A világtörténet tankönyvének (dr. Webertől) 17. és 18-ik füzete. Egy egy füzet ára 40 kr. Hónaponkint egy füzet jelenik meg. A „Magyar nyelv teljes szótára“, melyben az egyes szók különböző értelmeinek körülírása általi szabatos meghatározásán kívül különös figyelem van fordítva azoknak szójárásos, közmondási, irodalmi, valamint szaktudományi és iparbeli használatára is, szerkesztette a 11 a g i Mór. I. II. füzet. „A -tól Csorbaka“ szóig. (A ritkább használatú kifejezéseknél az irók is idéztetnek, kiktől vétetett.) Füzetenkint 50 kr. — A »P. L “ is megerősíti, hogy a Böraces Frigyes brassói képviselő haláláról terjesztett hir tévedésen alapszik. Bömches Frigyes János kamarai tanácsos és a brassói keresk. kamra elnöke halt meg. — A „P. N.“ úgy hallja, hogy Zichy Mihály festész hazánkfia majd midőn ismét visszatér, állandóan fog itt megtelepedni. — Ugyane lap értesül, hogy Óváry Lipót ur a nápolyi egyetemen a magyar nyelv- és irodalomból előadásokat fog tartani. — Uj-Verbászon f. hó 7-én ottani lelkész és bácsszerémi ágost. evang. esperes Becker Jakab elhalálozott életkora 66-ik évében. — Zágrábból írja az „Agr. Ztg“ : Kukuljevics főispán úz ő méltósága Rajzner főszolgabíróval f. hó 17-én Dugofeldre indult, hogy az ottani kerületben a szükséges intézkedéseket Udmanic merész rablófőnök üldözésére megtétesse. A többi közt elrendeltetett, hogy a községi utakhoz közel eső erdőségek 5 ölnyi hosszúságra ritkíttassanak, hogy az üldözés így lehetővé váljék. Udmanic két társával, Dugoselon, Bozjakovinán keresztül Ivanicba vette útját, hol Andjej tehetős kereskedőt megrabolni szándékozott. De ott néhány elszánt emberrel verekedésbe keverte magát, mely alkalommal egy revolvert, egy kétcsövű puskát, és egy pénzes erszényt vesztett el. Azonban ezúttal is sikerült a gonosz útonállónak megszabadulni. Egy mozgó csendőrcsapat üldözi a merész rablót. — Richter, a Berlinben megjelenő „Staatsbürger Zig. szerkesztője, ki a langensalzai csatában mint országos honvéd, jobb karján megsebesült, jelenleg mint felüdült szabadságon van ott és egy szép írási tanítónál leczkéket vesz a balkézzeli irhatásra nézve, miután lehetséges, hogy megsérült karját egészen elveszti, vagy tudományos tevékenységének kifejtéséhez többé nem használhatja. — A „Presb. Ztg“ egy cholera-betegről furcsa esetet ír le; az eset — mint állítja — Budán történt volna. Egy beteghez, ki már egész testében kékesen megfeketült, éjjel orvost hívtak. Az orvos kijelente, hogy itt a végsőről kell gondoskodni, hívjanak lelkészt. Nem sokára ezután a beteg álomba merült, és reggel csak gyöngeségről panaszkodott, de különben jól érezte magát. Feltűnő volt azonban, hogy teste még mindig megtarta kékes-fekete színét. Végre midőn nappal lett, vették csak észre, hogy a beteget ápolók a sötétségben az eczetes üveg helyett ruhamosáshoz való kékitő vizet vettek, s ezzel dörzsölték. Fides penes auctorem. — Kérelem. A pest-budai zenede negyedszázados zeneünnepélyében díjtalanul résztvett működő hölgyek s urak tisztelettel felkéretnek a netán megváltoztatott lakásaikat. Csery Kálmán biz. tag úrral közölni, (található a zenedében: Redoute-épület a „magyar királyhoz“ czimzett vendéglővel szemközt), hogy az említett egylet által kiállított emléklapok szétküldése annál biztosabban eszközöltethessék. Kurcz János ügyvéd, mint zenedei jegyző. — A császárfürdőt a helytartótanács engedélyével 1867-ik év jan. 1-től 10 egymásután következő évre bérbeadják. A beérkező ajánlatokhoz képest a bérleti idő 15, sőt 20 évre is kiterjeszthető. A kellőleg fölszerelt ajánlatokat f. é. oct. 30-ig okvetlenül be kell küldeni az irgalmasrend budai főnökéhez,kinél ez ügyben a legbővebb fölvilágositást nyerhetni. — A katonai kórházból f. hó 15 én ismét 84 sebesült vitéz szabadult ki. Egy részük még nem üdülvén föl teljesen, hazabocsáttatott; a többi teljesen fölgyógyultak pedig ezredeikhez tértek vissza. — Kassáról jelentik nekünk f.hó 18-ról, hogy a kassai polgári lövésztársulat aug. hó 30-kán a kerületbeli 34. sz. magyar gyalog sorezred sebesültjei javára egy közlövészetet rendezvén, az eredményezett 56 frt 23 kr e. é. tiszta jövedelmet az itteni cs. kir. 34. számú ezred hadpótló parancsnokságának átadta. Az ezen összeg átvételét igazoló válaszban különösen megérintetik, hogy ezen katonai hadpótló parancsnokság a lövészegyletnek annál nagyobb és szívélyesebb köszönettel tartozik, amennyiben ez a legelső adomány, mely a 34. sorezred sebesültjei javára oda átszármaztatott. — Helyi eset. A kerepesi utón f.hó 17-dikén este megdöbbentő jelenet adta elő magát, írja a „H.“ Az itt lévő cholera-kórházból egy férfiú az ablakból az utczára ugrott, hozzáfutottak, s halva találták. — Köszönjük a „F. L.“-nak a tegnapi Gozlán-féle felvilágosítást. Hogy „quandoque bonus dormitat Horaerus“ ő is megmutatta a lissai győzelem leírásakor a „Havana“ hajóval. S még ezentúl is lehet alkalom, midőn a „bajt“ is, s a „nem bajt“ is visszaszolgálhatjuk. — Prohászka András pesti kemencze-gyáros az állatkerti majomház fűtésére két kemenczét ajándékozott. — Sport. A kolozsvári lóversenyek f. hó 20- és 22-kén d. u. 3 órakor tartatnak meg. I n s é g ft gy. Deák Farkas az ínséges vidékek számára bevásárlandó vetőmagra nézve a„M. V.“-ban a következő, figyelmet érdemlő javaslattal lép föl: A hivatalos „Sürgöny“ hasábjain olvastuk, hogy a kormány, az országos inséki bizottmány (tagjai: Somsich Pál, Lónyay Menyhért, Korizmics László, Wodianer Albert) javaslata folytán, az ínséges vidékek számára vetőmag bevásárlása végett 2,327,000 forintot rendelt; ugyancsak a hivatalos kimutatásból az is kitűnik, hogy a tiszavidéki biztosok: b. Vas Miklós, b. Wenkheim Béla és gróf Szápáry István rendelkezése alatt e czélra 537,000 forint van, melyen mintegy 100—120 ezer mérő őszi gabonát kell vásárolniok. Ha tehát végig tekintünk a hazai gabona-piaczokon, önként szemünkbe tűnik azon olcsóság, mely Erdély gabona-piaczain látható, s a legtermészetesebb fiai mérő. (Jó következésnek látjuk, hogy a fenntisztelt királyi biztos urak figyelme Erdély felé forduljon s igyekezzenek a vetőmagnak legalább egy részét az erdélyi (különösen a marosvásárhelyi és számos újvári) piaczokon bevásárolni. Az erdélyi gabonát különösen azon két körülmény ajánlja: 1) hogy legolcsóbb és 2) hogy kitűnő jóságú. Ez év épen azon szerencsések közé tartozik, hogy Erdélyben a búza, rozs és kétszeres (elegybúza) termesztése igen jól ütött ki, míg Magyarország több vidékein, sok helyt ha lett is kevés mag, az szigorú és kétes, ha váljon alkalmas e vetőmagnak. Továbbá a septemberi kedvező időjárás a kukoricát is annyira elősegítő, hogy búza- és rozsfeleslegét könnyen eladhatja az erdélyi gazda. De lássunk egy pár gabonás kimutatást és tegyünk egy két összehasonlítást: Piaczok Alsó aus jen September hónapban. az adatokat. Továbbá a kir. biztos urak maguk, kiküldötteik által pontosan végére járathatnak a piaczi gabona áraknak, zsákok szerzése módjának és a szállitási költségek és módok állásának mivoltáról. Kétszeres Árpa Zab Marhahús fontja 12 kr Kolozsvár. . . . 3 ft 58 kr 2 ft 76 kr 2 ft 60 kr 2 ft 10 kr 1 ft 24 kr Székely-U d va r h e ly 4 „ 50 „ 3 „ 60 „ 4 „ — „ 1 „ 60 „ 10 ,, Szeben..................... 4 „ 24 „ 4 „ n 3 „ » n n 1 „ 60 n 12 „ Szebennel egy árba lehet tenni a szászvárosi, gyulafehérvári és bécsi piaczokat. Enyed.......................... 3 ft 80 kr | 3 ft — kr | 2 ft 60 kr | 2 ft — kr Enyeddel sok tekintetben egyenlő a tordai piaczi ár . Szamos-Ujvár . . 3 ft 50 kr 3 ft — kr 2 ft 60 kr 2 ft — kr 1 ft 40 kr 10 kr Maros-Vásárhely . 3 „ 40 „ 2 * 66 „ 2 „ 50 „ 1 „ 50 „ 1 ,, 12 „ 10 kr És mig e gabonaárak ily hallatlan olcsók Erdélyben, addig lássuk, hogy a nagyváradi piac, mint állott. Aug. 28 ka körülbelül azon nap, melyen ez évben legolcsóbb volt. Tisztabuza 4 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 70 kr, rozs 3 ft 20 kr; ide írom p. a marosvásárhelyit: tisztabuza 3 ft 40 kr, kétszeres 2 ft 66 kr, rozs 2 ft 50 kr. Különbség: a tisztabuzánál 1 ft, a kétszeresnél 1 ft 4 kr, a rozsnál 70 kr. Már most,ha 30—40 ezer mérő gabona vásároltatnék, a különbség 30—40 ezer forint lenne a megvásárlási helyen, s ha egy mérőnek I. Váradra szállitása 50 krba kerülne, akkor is a királyi biztos urak 15—20 ezer forint tiszta haszonnal járnának el e nevezetes ügyben. A jó üzletnek az a természete, hogy mind a két félnek hasznára válik; itt a vásárlók lennének a kir. biztosok, azeladók az erdélyi gazdák, — mindkettő csak nyerne, — az erdélyiek biztosan eladhatnák termesztményüket s pénzhez jutnának, hogy adójukat fizethessék s szükségleteiket kielégíthessék, a kir. biztos urak pedig akkor is nagy haszonnal vásárolhatnának, ha pár ezerre szóló megrendelésük pár krral feljebb szökkentené a gabona árát. Erdélyben továbbá a szállítás nagyon könnyű, mert utjai a legpompásabbak s még egyszer oly gyorsan és könnyen lehet utazni, mint az alföld homokos utjain; továbbá a szekerek sokkal olcsóbbak mint más vidékén az országnak; ott még mind váltó forintban beszélnek, s biztos tudomásunk van róla, hogy a múlt években egy ügyes hajhász Maros-Vásárhelyt és vidékén beszedte a repczét, elszállittatta N. Váradig s ott is olcsóbban adta, mint a helybeliek vagy vidékiek s mégis igen szép haszna volt. Szekeresei szentkirályi, hosszú falusi, szentiványi és keresztúri vállalkozók voltak, mely falvak lakói Maros-Vásárhely mellett szekerességből élnek. Adataim csak magánlevelezésen alapulnak s ennél fogva óhajtandó, hogy a lehető legpontosabb adatok jussanak a kir. biztos urak kezébe. Ez két után érhető el: az erdélyi lapok a „Kol. Közlöny“ és „Korunk“ adjanak tüzetes kimutatásokat — még pedig minden számban, s a mennyire lehet, azon gabonamennyiségről is, mely elkelt és még kapható; — ezt pedig a lapok csak úgy tehetik, ha az érdeklett helységek, városok beküldik Búza Rózsft 45 kr | 10 kr Egészségügy. A cholera, mely az utóbbi kimutatások óta növekvőben volt, f. hó 18 ka óta örvendetes apadásra mutat A „P. L.“ hiteles kimutatást kapott, mely szerint : 12- kén 108-an betegedtek meg, meghalt 52. 13- kán 63 an „ „ „ 35. 14- kén 101-en „ „ „ 52. 15 kén 84-en „ „ „ 39. 16- kán 51 en „ „ „ 31. 17- kén 115 en „ „ „ 63. E legmagasb kórállományra örvendetes csökkenés következett, a mennyiben 18- kán 84 egyén betegedett meg, kik közül 39 halt meg. Budán a Ráczvárosban a betegség tetemesen alábbhagyott, ellenben a Krisztinavárosban valamivel növekedett. A várostanács részéről rendelkezés történt, hogy szükség esetében néhány óra alatt egy új cholerakórház állíttathatik fel rögtöni használatra 100 ágygyal. Egyébiránt a jelenlegi cholerakórházban, mely 75 betegre van berendezve, a 19 ki betegszám mellett 25 ágy állt üresen. A segédorvosok napidija 16 káról 1 ft 50 krról 4 ftra emeltetett. Egyletek, társulatok, intézetek. A „közép dunai gőzhajótársaság“ felsőbb helyen jóváhagyott alapszabályai. (F o 1 y t at á s.) Az ügyvezetésről. 15. §. A társaság ügyei egy elnök, két alelnök, egy 24 tagú választmány, s végre egy igazgató által vezettetnek, kik mellett az írásbeli teendőket egy titkár végzi. Hatóságok és harmadik személyek irányában a társulatot az elnök, s ennek akadályoztatása esetében az alelnök képviseli. Az igazgatónak legalább 20 részvénynyel kell bírnia, s megválasztása után 4 hét alatt ez iránt magát a választmánynál igazolnia. Ezen részvények az igazgató működésének tartamára biztosítékképen a társulat pénztárába tétetnek le és el nem árusíthatók. Az igazgató vezeti az üzletet, s hivatalos fizetéssel, és a 12. §-ban megszabott százaléki illetőséggel láttatik el; a titkár szintén rendes évi fizetésben, s a 12. §-ban meghatározott 1/0-ban részesül. 16. §. Az elnök, alelnökök és választmányi tagok a közgyűlés által 3 évre választatnak; a választmányi tagok mindegyikének foglalkozásuk egész ideje alatt vagyonuk felett szabad rendelkezési joggal ellátva s legalább 5, biztositékképen szintén a társulat pénztárába leteendő részvény birtokában kell lenniök, s ők soha sem lehetnek a társaság hivatalnokai közül valók, valamint oly részvényesek, kik a társulattal valamely szerződési viszonyban állanak, vagy valamely más hasonló feladatú vállalat vezetésében részt vesznek, a társaságnál foglalkozásba nem léphetnek. A választmányi tagok felének Buda-Pesten kell lakni. 17. §. A választmányi tagok */3-ba sorshúzás útján minden évben kilép. A kilépők ismét megválaszthatók. 18. §. Ha a választmány valamely tagja meghal, vagy tiszti foglalkozásának megfelelni nem képes, a választmány a választáskor legtöbb szavazatot kapott tag behívásával egészíti ki magát. 19. §. Az igazgató választmány köréhez tartozik: mindenre felügyelni és ügyeltetni, mi a társulat biztonságát és ügyeinek szabályszerű kezelését illeti. Ennélfogva főfelügyeletet fog gyakorolni a társaság ügymenetele felett, az igazgató- és hivatali személyzetet kinevezi, azok körét, jogait és kötelességeit, a pénztári kezelés minőségét az elnök, igazgató vagy egyes választmányi tagnak engedélyezendő utalványozási jognak mértékét stb. külön szabályok által meghatározza; a közgyűlésen kívül a választmány képviseli a társaságot, melynek általános felhatalmazottja, felhatalmazványául a jegyzőkönyvben foglalt közgyűlési határozatok szolgálván. 20. §. Az igazgató választmány üléseit minden hónapban a vállalat székhelyén Pesten tartja. Végzéseit a jelenlévők általános szavazat többségével hozza. Ha a szavazatok száma egyenlő, azon vélemény emeltetik határozattá, mely az elöl ülő által elfogadtatott. A határozat érvényességére a gyűlésben legalább 5 választmányi tag jelenléte szükséges. Gyűlésre minden választmányi tag külön meghívandó. Az elnök vagy alelnökök távollétében a jelenlévők azon egy esetre maguk közül választanak elnököt. A tanácskozmányról a jegyzőkönyvet a titkár vezeti, s az elnök, egy választmányi tag és a titkár írja alá mindenkor. 21. §. A választmánynak a közgyűlési határozatok szerint kell eljárni, rendkívüli esetekben azonban, melynek a legközelebbi közgyűlésig elhalasztása káros volna, ideiglenes intézkedéseket is tehet. Az ilyetén határozatokért az azokhoz járuló választmányi tagok a társulatnak szorosan felelősek. 22. §. A választmány rendszerint bizonyos meghatározott fizetés nélkül foglalkozik, s a tiszta jövedelem csak azon 2%ra tarthat igényt, mely neki a 12. §ban biztosíttatott, tagjainak azonban a közgyűlés egyes kiküldetések esetére jutalmakat utalványozhat. 23. §: Az igazgatót és titkárt a választmány egy, e végre különösen egybehívandó gyűlésen, általános szótöbbséggel választja, és a vezénylő igazgatóval és titkárral a hivatal tartamát és fizetést stb. illetőleg szerződést köt. 24. §. A társasági céget az egyik alelnök és az igazgató, vagy ennek távollétében a titkár vezeti, és pedig úgy, hogy az aláírás mindenkor két tag által történjék. 25. §: Az igazgatóság a társaság Ügymeneteléről a választmánynak havonkint kimutatást terjeszt elő, s a választmány minden hónapban legalább egyszer a pénztárt is megvizsgálja. Vegyesek. — A cholera-járványról észlelt statistikai mozzanatok. Az emberi életet kurtító, sűrű halálozást okozó minden tényező rendesen visszás társadalmi állapotok szüleménye, de még a rendkívüli tünemények, melyek csak kivételesen hatnak pusztítólag, p. o. a cholera járványa, legalább is sajnos bajnak tekintendő. Tekintve az általános halandóságot Austriában, szemközt Európának legtöbb kultusállamaival, igen magas aránynyal találkozunk az utolsó évtizedben, minden 20 lélekre átlag egyhaláleset számítható; e tekintetben Erdély legkecsegtetőbb halandósága, 41 lélekre egy halálesetet számítva, kedvező ethorográfiai viszonyának tulajdonítható, annál sajnosabb tehát, hogy a cholera, mely az utóbbi időben mint a birodalomban meghonosult kór nem jelenkezik, Erdélyt sem hagyta érintetlenül, ugyanis a cholera nálunk nemcsak 1854 —55-ben, hanem utána való években is jóval több áldozatot igényelt, mint a többi örökös tartományokban, mert míg az 1854—59-ig terjedő hat évi időközben az egész birodalomban hányszékelés folytán elhunyt 296,305 egyén közt 179,195 a magyar tartományokra és 42,700 a szorosan vett Erdélyre esvén, a hat évi öszszes birodalmi cholera-áldozatok több mint kétharmad része a magyar korona tartományaiból került ki. Ugyanis cholera folytán vagy összesen a birodalomban 296,305, a magyar tartományokban 179,195, tehát az összes cholera-áldozatok 672%-tóllja, hogy a cholera pusztításai után való években rendesen a normális állapotnál is kedvezőbb halandósági viszony szokott beállni, a természet az emberi életben szenvedett veszteséget nemcsak megkettőztetett productivitás, hanem mérsékeltebb halálozás által is helyreütni törekedvén, igy például a cholera pusztításaitól bélyegzett 1855 dik évben 1.625,749 halt el a birodalom. magy. tartom. 1854 7,469 3,352 1855 281,322 169,762 1856 2,501 1,799 1857 1,563 1,326 1858 1,760 1,486 1859 1,744 1,470