Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-11 / 206. szám
206. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám, IX. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza B'i-mentetion levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak M. m m ______ ■■ _____ SÜRGÖNY. M. fí'i n-hirletések s egy basikos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Hansenstein és Vogler; Hamburgban Tlirkholm Jaltai»; Lipcsében Tangier M. és Fort Frnő urak. Pest, Kedd, September 11, 1806. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel: Egész évre...........................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.............................9 „ — , Negyedévre 4 „ 50 HIVATALOS RÉSZ. Császár s Császárné Ő Felségeik, fenséges gyermekeikkel , császári Fenségeikkel f. hó 7-én Schönbrunnból Ischlbe utaztak el. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 7-től kelt legfelsőbb határozatával, a magyar kir. udv. kanczelláriánál szolgálattétel végett beosztott Reviczky Sándor helytartótanácsi titkárt udvari titkári czimmel, s ugyanazon udvari hatóság udvari segéd-fogalmazóját, Dregályi Gyulát, udvari fogalmazói czimmel, díjmentesen legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 5-től kelt legfelsőbb kézirattal Buda szab. kir. város polgármesterét, Paulovics Lászlót, bebizonyított legális magatartása s érdemteljes működésének elismeréséül, a harmadosztályú vaskorona renddel díjmentesen legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 2- tölkelt legfelsőbb határozatával, dr. Rómer Flórist, a pesti kir. főgymnasium igazgatóját, s a régészeti éremtan magántanárát az ottani egyetemnél, a pesti kir. egyetemnél a nevezett tanszakok rendkívüli tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A császári és Apost. kir. Felsége f. évi augustus hó 3- án 12877 sz. alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Deutsch Mór egri lakos és lisztkereskedő vezetéknevének „Decsi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Kelt Budán, 1866-ik évi September hó 5-én. 68340. sz. Folyó évi augustus 23-ról 12797. sz. a. kelt kegy. kir. udvari rendelvény szerint a cs. és Apost, kir. Felsége f. é augustus 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával az 186®/i- tanév kezdetével betöltendő gróf Buttler-féle alapítványi helyeket, különösen a Nógrádmegyét illető 2 helyet Kubinyi Tivadar és Ruttkay Albertnek, a Heves megyét illető helyet pedig Kiszely Géza pályázónak. Tolnamegyét illető gróf Buttler-féle alapítványi helyet illetőleg végre legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ezen alapítványi hely, miután e megyéből pályázó nem találkozott, egyelőre s azon föltétel alatt töltethessék be idegen pályázóval, hogy ha a jövő évben e megyéből alkalmas pályázók netán jelentkeznének, a Tolna megye részéről megürült gróf Buttler-féle alapítványi helyre ezúttal kinevezett a legközelebb megürülendő közönséges ludoviceumi alapítványi helylyel részesittessék; az e szerint az 1866—67. tanév kezdetével betöltendő, a hadfi intézeteket illető hat ludoviceumi rendes alapítványi helyet: Pater Árpád, Vajna András, Venser József, Kleilebeni Regner Gyula, Tarjányi Ákos és Bay András pályázóknak legkegyelmesebben adományozni; a katonai nevelő intézeteket illető három ludoviceumi alapítványi helyre pedig, valamely katonai alsóbb nevelő-intézetbe leendő beosztás mellett, Zelles Aladár,Lohonyai Gy. és Farkas Sándor pályázókat kinevezni méltóztatott. Végre Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebben azt is megengedni méltóztatott, hogy a ludoviceumi alapítványi tőke jövedelmi többletéből ezúttal nyolcz alapítványos a katonai nevelő-intézetekbe fölvétethessék; ezen alapítványi helyekre egyúttal a pályázók közül Idrányi Gábort, Sztranyovszky Lászlót, Medveczky Zsigmondot, Csicsery Gézát, Jurenák Albertet, Mecséry Károlyt, Bartheldy Istvánt és Hofhaus Pált nevezvén ki. — Kelt Budán, 1866. évi sept.4-kén. A magyar iir. udvari kanczellária vásonkeői gróf Zichy Zdenkót a magyar kir. hdv. kanczellária tiszteletbeli udvari segéd fogalmazójává nevezte ki. Az erdélyi kir. udv. kanczellária Illyés Károly megye törvényszéki ülnököt, s dr. Ga 1tu József udvari segédfogalmazót udvari fogalmazókká , dr. Broé Aurél udvari írnokot udvari segédfogalmazóvá, valamint nagy-klopotivai Pogány Károly, tancsi Földvári János s nagybarcsai Barcsay Gábor tiszteletbeli fogalmazó-gyakornokokat, ezen udvari hatóság tiszteletbeli segédfogalmazóivá nevezte ki. Gömör és Kis-Honte megyék főispánja a szárazvölgyi szakaszban megüresedett alszolgabirói állomásra Palánszky János megyei harmad aljegyzőt, ennek helyébe harmad aljegyzővé Benyó Lajos hites ügyvédet és volt serki járásbeli esküdtet, serki járásbeli esküdtté pedig Róth Kálmánt nevezte ki. Rimaszombat, September hó 6 án. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, sept. 10. Azon tetemes veszteségeknek, melyek a késő tavaszszal közbejött fagy , és az azt követő aszály következtében az országnak nagy részére nehezedtek, a legalkalmasb módok és eszközök által leendő enyhítését a császári királyi Apostoli Felsége atyai főgondjai közé számitván , királyi tárnokmester úr ő nagyméltóságát legkegyelmesebben megbizni méltóztatott, hogy e czélból egy bizottmányt alakítván, ezen módok és eszközök felett tanácskozzék, s azok alkalmazására gondosan felügyeljen. A bizottmány, melynek tagjai között Somssich Pál, Lónyay Menyhért, Korizmics László, Wodiauer Albert, Kochmeister Frigyes, mint a nemzetgazdasági gazdászat terén országosan elismert tekintélyek a tanácskozás eredménye iránti bizalmat már előlegesen is teljesen indokoltnak tüntették fel, már jul. 6-án tartotta meg első ülését s abban állapodott meg, hogy amenynyiben a termelési időszak előhaladt voltánál fogva a rendes őszi és tavaszi vetemények megújítását már eszközölni nem lehetne, az ínség nagyobb mérvének elhárítása végett az elemi csapás által sújtott vidékek lakosai legalább az időszaknak megfelelő pótvetemények, mint: köles, pohánka, korán érő kukoricza stb. felhasználására serkentessenek, s a mutatkozó szükséghez képest segíttessenek is. A segély módozatára nézve legczélszerűbbnek találta a bizottmány egyrészről tetemes mennyiségű köles és hajdina bevásárlását, hogy a sújtott vidékek lakosai jutányos áron és illendő feltételek alatt láthassák el magukat ezen pótveteményekkel; másrészről pedig felhatalmaztattak az illető megyék kormányzói, hogy az elkerülhetlenül szükséges pótveteményeket a szükséghez képest az országos alap költségére bevásárolhassák s kioszthassák, azon feltétel alatt, hogy a bevásárlási és szállítási költségek a kölcsön vevők által vagy a termés betakarítása után, vagy egy év múlva öt százalék kamattal együtt megtéríttetni köteleztessenek, s a segélynek e módozata különösen a dunai megyékben számos község által igénybe is vétetett. A bizottmány ezen intézkedést, melynek sikere a kivitel gyorsaságáról volt feltételezve, azonnal életbe léptetvén, nem késett figyelmet egyszersmind azon módok kimerítő megfontolására irányozni, melyek az ínség következményeinek enyhítésére alkalmas okut mutatkoznak. S e tekintetben annak szem előtt tartása mellett, hogy a kormányi, illetőleg országos gondoskodás csak ott, és annyiban lehet indokolva, ahol, és amennyiben az egyéni és községi önsegély lehetősége megszűnik , a bizottmány a közsegélyezést három mángban találta szükségesnek, úgymint: a) gondoskodni vetőmagról azok számára, kik az őszi vetést földjeik ez idei terméséből, vagy maguk erejével teljesíteni nem képesek; b) munkát adni azok számára, kik rendes kenyérkereseti forrásaiktól elestek; c) szükség esetében a munkaképteleneket élelmezni, illetőleg a községeket első rendben illető ezen kötelességük teljesítésében lehetőleg gyámolítani. Az e kimutatásban foglalt törvényhatóságok részéről az őszi vetőmagbeli szükséglet: 477,833 mérő búzával, 80,706 kétszeressel, 537,676 rozszsal számíttatott fel, mely vetőmag-szükséglet a kormány által tett bevásárlások árait véve alapul, tehát a búzát és kétszerest 5 forintjával, a rozsz 3 ft 50 kijával számítva 4,807,737 forintot igényelne ugyan, s e szerint az őszi vetésre a királyi biztosoknak rendelkezésére bocsátott öszveg által, hozzávéve azon tetemes mennyiségű rozskészletet, melyet a kormány fennebbi árakon tartalékul bevásárolt, vetőmagbeli szükségletkép kimutatott öszvegnek több mint fele fedeztetett, mely körülmény annál megnyugtatóbbnak tűnik fel, minthogy egyrészről a fentebb bemutatott szükséglet csak hozzávetőleges számításon alapulhatván, a valódi szükségletet valószínűleg magasan meghaladja; másrészről az, önse ! Hogy azonban a bizottmány a közsegélyezés mérves módozatai iránt mind a három irányban tüzetes megállapodásra juthasson, kir. tárnokmester úr ő nagy méltósága az okozott károknak, és az ezek folytán beállott közsegélyezési szükségletnek összeírását országszerte elrendelte, minek következtében a kimutatások nemcsak az ország valamennyi törvényhatóságától beérkeztek, hanem néhány gazdasági egylet is buzgólkodott lehetőleg pontos adatok szolgáltatásával a bizottmánynak a kellő felvilágosításokat szolgáltatni, mely adatok áttekintő közlését későbbre fentartjuk; itt elégnek tartván megemlíteni, hogy alig van ugyan megye, melyben a fagy vagy aszály, vagy mindkettő által károk nem okoztattak volna, azonban csupán az alábbi kimutatásban foglalt hatóságok területén mutatkozott a közsegélyezés vagy egészben vagy legalább a terület egy részére nézve szükségesnek. Minthogy pedig a közsegélyezés fennemlített három módozata közül mindenekelőtt a két elsőnek foganatosítása mutatkozott az idő viszonyai szerint legsürgetőbbnek, az e tekintetben nyújtandó segély kiszámításánál a vetőmagra nézve az illető törvényhatóságok által kimutatott szükséglet, a munkára nézve pedig az elemi csapás által sújtott vidékeken lakozó népesség szám aránya vétetett fel irányadóul s ehez képest dolgoztatott ki a birodalom nehéz körülményei közt az álladalmi kincstár részéről az ínség enyhítésére az országos alapnak kölcsönadott öt millió forintnyi öszveg kiosztási kulcsa. Hogy pedig az országos bizottmány elvi megállapodásai a gyakorlatban minél gyümölcsözőbben alkalmaztathassanak, s a közsegélyezés részletes kiosztásánál felmerülő egyes kérdések a megállapított átalános határozatok szellemében, közvetlenül és gyorsan elintéztessenek, s a valódi szükség, és az ahoz mérendő közsegélyezés a helyszínen, s az érdekeltekkel a közvetlen érintkezés által lehetőleg teljesen felismertessék : czélszerűnek mutatkozott az elemi csapás által nagyobb mérvben sújtott területet több királyi biztos között felosztani, kiknek személyes közvetítése, és beható erélye a fennemlített czélok elérését lehetővé tegye. Ily királyi biztosokul a császári királyi Apostoli Felsége által báró Vay Miklós, Somssich Pál, báró Wenckheim Béla, gróf Zichy Henrik, Botka Tivadar és gróf Szapáry István urak neveztettek ki. Pest vármegyére nézve pedig a főispáni helytartó vezérlete alatt külön inségi bizottmány alakíttatott. A következő táblázat előtünteti az egyes királyi biztosok gondoskodására bizott törvényhatóságokat, valamint a vetőmag beszerzése, s munkaadás végett a királyi biztosok rendelkezése alá adott öszvegeket. Jegyzés: csak részben inségi. csak a dunaföldvári és központi járások inségiek. csak részben inségi. csak részben inségi. a Kemenesalja legsujtottabb, csak 24 községe valóban inségi, csak 21 községe sújtott, leginkább a csallóközi és udvardi járások, a Széchényi és kékkői járások , Kis Nógrád. legsujtottabb az alsó termékeny része, a két csallóközi és külső járások inségiek, a hegyen túlit ellenség pusztította. kis része sújtott. csak nyolcz községe szorul valóban segélyre. leginkább a miskolczi és szendrői járás. csak részben inségi. csak a hegyaljai járás inségi. csak a dadai és nádudvari járás inségi. csak tiszai kerülete inségi. leginkább a kun részek sújtottak, nem egészen, de nagyobb része sújtott e Mely számos eszközeinek felhasználása mellett a fentebbi szükséglet tetemes része a közsegélyezés igénybevétele nélkül is fedezhetőnek mutatkozik. Az eljárás részleteit illetőleg, a királyi biztosok tüzetes utasításokkal lőnek ellátva, melyek szerint egyik kiváló feladatuk: a megyei, községi vagy járási ínségi bizottmányok megalakítása után a fentebbi kimutatásban úgy a vetőmag szerzésére, mint a munkaadásra kijelölt öszveget a gondoskodásukra bízott hatóságok között a szükséghez képest felosztani, melynek további elrészletezéseit aztán az illető inségi bizottmányok feladata, melyek köztiszteletben álló, buzgó férfiakból alakítandók akként, hogy minden érdek, mely az inségügygyel összeköttetésben van, képviselve legyen. A megyei inségi bizottmány tehát azon összeget, mely vetőmag bevásárlása végett a királyi biztos által a megyének utaltatik, a valóban Ínséges, t. i. oly községek között osztja fel, melyek az Ínségen sem törzsvagyonuk, sem hitelük felhasználásával nem segíthetnek; az oly községeket pedig, melyek kielégítő segélyforrásokkal bírnak , ezeknek felhasználására buzdítja. Ugyancsak a megyei inségi bizottmánynak áll jogában esetenként a körülmények kellő számbavétele mellett meghatározni, vájjon valamely községnek a vetőmagbeli kölcsön pénzben adassék e vagy természetben ? s utóbbi esetben a mag bevásárlásáról a megyei bizottmány gondoskodik. A község a nyert vetőmagbeli kölcsönt kizárólag vetésre köteles fordítani, illetőleg egyes gazdáknak kizárólagosan e czélra kiosztani, kik irányában követelésének biztosításáról is gondoskodnia szükséges, mivel az országos alap irányában a község tekintetik adósnak, minthogy az országos alap csak segíti és támogatja a községeket azon kötelességük teljesítésében, mely szerint a községbeli lakosok segélyezésére elsősorban a község van hivatva. A vetőmag-kölcsön 1867. évi január 1-től számítandó három év alatt fizetendő vissza, utólagos részletekben 5% kamattal együtt. Ínséges munkákra szintén csak ínséges községek lakosai lévén bocsátandók , hasonlag a megyei inségi bizottmány határozandja meg, mely községek lakosai, s mily számmal bocsátandók egy bizonyos inségi munkához ; az egyes munkásokat pedig a községi bizottmány jelöli ki oly egyének közül, kik más után munkát nem nyerhetnek. Inségi munkák tárgyai csak olyanok lehetnek, melyekhez a munkások tetemes időveszteség nélkül hozzáférhetnek, melyek tehát lehetőleg közel fekszenek, melyeknek teljesítésére az illetők képesek, mint például földmunkák ; végre melyek hasznosaknak bizonyultak. Ezen tárgyak között elsőbbséget érdemelnek az országos vagy álladalmi utak , s vízépítészeti munkák, ha pedig ilyenek hiányoznának, azon esetben községeknek vagy gazdászati társulatoknak engedélyeztethetnek kölcsönök a végből, hogy az ínséges munkásoknak hasznos munkálatokkal foglalkozást és keresetmódot nyújtsanak. S itt ismét a megyei ínségi bizottmány tevékenysége lép előtérbe, amennyiben ez van hivatva a legczélirányosabbaknak mutatkozó munkákra nézve nem csak a munkásokat adó községeket, s azok számát meghatározni, hanem egyszersmind megvitatni : a) vájjon házilag kezelendő e a munka vagy a vállalkozási rendszer alkalmazandó ? b) nem kellene e a munkabérre egy minimumot megállapítani ? c) nem lenne-e czélszerűbb a munkát szakmányba kialkudni, a végeztetni ? d) mi teendők mutatkoznak a fizetés pontosságának ellenőrzése, a munka helyén jó és olcsó élelmezés előállítása, a munka vezetése, nemkülönben az egésség fentartása tekintetéből szükségeseknek vagy czélszerüknek ? e) mikor kellene a munkákat megkezdeni ? Mi végre a munkaképtelenek közvetlen élelmezését illeti, e tekintetben az ínségi bizottmányoknak, melyek útján fog ez mindenütt történni, gondot és éber figyelmet szükséges arra fordítani, hogy az élelmezés csupán a valóban munkaképtelenekre szoríttassék, nehogy a henye munkátlanság nyerjen biztatást, s előmozdítást. E részben eddig csak Pest, Pozson, Nyitra és Bars megyék egyes igen súlyosan meglátogatott községei részére bocsáttatott az illető inségi bizottmányok rendelkezésére néhány száz forint. Ezekben foglaltatik rövid vázlata azon intézkedéseknek, melyek a kormány részéről az Ínség enyhítése tekintetében eddig tétettek, s melyek a már huzamos idő óta teljes működésben lévő királyi biztosok által az inségi bizottmányok előzékeny segédkezése mellett foganatosíttatnak; megemlítvén még azt is, hogy a csapás közbenjötte után azonnal az adófizetési halasztás és adó-elengedés tekintetében lehető könnyítések eszközöltettek ki; — továbbá az 1863. évi inségi kölcsön lejárt részleteire nézve szintén halasztás nyeretett; végre pedig az Ínség-ügyből folyó jogügyletek, beadványok, jegyzőkönyvek stb. részére bélyegmentesség, a telekkönyvi bejegyzésekre nézve pedig díjmentesség alaposan várható. Ezekkel kimerítve látszik lenni a teendők azon része, mely a súlyos körülmények méltányos számbavétele mellett a kormány kötelességeihez tartozónak mondathatik, s ha a társadalmi tevékenység hasonló buzgalommal fog az őt megillető körben az országos csapás enyhítése körül serénykedni, a jövőnek a teljesített kötelesség szülte megnyugvással nézhetünk elébe. Botka Tivadar Bars Esztergom Hont Komárom Nógrád Nyitra Pozson Trencsén A kir. biztos neve Kerülete A kerület részére nyitott hitel őszi vezére | munkára forint | forint Somssich Pál Baranya Fehér Somogy Tolna Veszprém Zala Bács-Bodrognak 26 községe és Szabadka város 616,900 660,560 Gróf Zichy Henrik Győr Moson Sopron Vas 183,000 74,000 600,000 366,000 Báró Wenckheim Béla Arad Békés Csanád Csongrád 200,000 250,000 Báró Vay Miklós Borsod Ungh Zemplén Szabolcs Hajdúkerület Debreczen város 127,000 200,000 Gróf Szapáry István Heves Jászkun kerület 210,000 150,000 Pest 390,000 280,000 összesen...| 2,327,000 | 1,980,560 | Szemle. Franczia- és Olaszország összes hivatalos és félhivatalos sajtója egyetértő bizonyossággal várja a bécsi békealkudozások gyors és szerencsés kimenetelét. A „Moniteur“ f. hó 5-ei számának élén azt a tudósítást olvassuk Florenczből, hogy egész Olaszország a békét óhajtja. Azon biztosság, hogy az ország érdekei, hála a császár magas közbenjárásának, megóvatnak, azon általános óhajtást szüli, hogy a mostani helyzet minél előbb véget érje. A „Moniteur“ esti lapja írja: Az Austria és Francziaország közt kötött szerződés végre fog hajtatni, amint a bécsi és florenczi kabinetek között a béke meg lesz kötve. A „Debatte“ a béketárgyalások menetéről ezeket jelenti : „Az Olaszországgali békealkudozás egészben véve igen kielégitőleg halad előre- A bevezetések akkép tör-