Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-11 / 206. szám

206. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám, IX. emelet. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza B'i-m­entetion levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak M. m m ______ ■■ _____ SÜRGÖNY. M. f­­í'i n-hir­letések s egy basikos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számitta­tik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alte­­n­á­b­a­n Hansenstein és V­ogler; Hamburgban Tlirkholm Jaltai»; Lipcsében Tangier M. és Fort F­rnő urak. Pest, Kedd, September 11, 1806. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel: Egész évre...........................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.............................9 „ — , Negyedévre 4 „ 50 HIVATALOS RÉSZ. Császár s Császárné Ő Felségeik, fenséges gyerme­keikkel , császári Fenségeikkel f. hó 7-én Schönbrunn­­ból Ischlbe utaztak el. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 7-től kelt legfelsőbb határozatával, a magyar kir. udv. kanczellá­­riánál szolgálattétel végett beosztott Reviczky Sán­dor helytartótanácsi titkárt udvari titkári czimmel, s ugyanazon udvari hatóság udvari segéd-fogalmazóját, Dregályi Gyulát, udvari fogalmazói czimmel, díj­mentesen legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 5-től kelt legfelsőbb kézirattal Buda szab. kir. város polgármes­terét, P­a­u­l­o­v­i­c­s Lászlót, bebizonyított legális ma­gatartása s érdemteljes működésének elismeréséül, a harmad­osztályú vaskorona renddel díjmentesen legke­gyelmesebben földisziini méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 2- töl­kelt leg­felsőbb határozatával, dr. R­ó­m­e­r Flórist, a pesti kir. főgymnasium igazgatóját, s a régészet­i éremtan ma­gán­tanárát az ottani egyetemnél, a pesti kir. egyetem­nél a nevezett tanszakok rendkívüli tanárává legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A császári és Apost. kir. Felsége f. évi augustus hó 3- án 12877 sz. alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Deutsch Mór egri lakos és lisztkereskedő ve­zetéknevének „Decsi“-re kért átváltoztatását legke­gyelmesebben megengedte. Kelt Budán, 1866-ik évi September hó 5-én. 68340. sz. Folyó évi augustus 23-ról 12797. sz. a. kelt kegy. kir. udvari rendelvény szerint a cs. és Apost, kir. Felsége f. é­ augustus 22-én kelt legfelsőbb elhatá­rozásával az 186®/i- tanév kezdetével betöltendő gróf Buttler-féle alapítványi helyeket, különösen a Nógrád­­megyét illető 2 helyet Kubinyi Tivadar és Ruttkay Al­­bertnek, a Heves megyét illető helyet pedig Kiszely Géza pályázónak. Tolnamegyét illető gróf Buttler-féle ala­pítványi helyet illetőleg végre legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ezen alapítványi hely, miután e megyéből pályázó nem találkozott, egyelőre s azon föltétel alatt töltethessék be idegen pályázóval, hogy ha a jövő évben e megyéből alkalmas pályázók netán jelentkeznének, a Tolna megye részéről megürült gróf Buttler-féle alapítványi helyre ezúttal kinevezett a legközelebb megürülendő közönséges ludoviceumi alapítványi helylyel részesittessék; az e szerint az 1866—67. tanév kezdetével betöltendő, a hadfi intéze­teket illető hat ludoviceumi rendes alapítványi helyet: Pater Árpád, Vajna András, Venser József, Kleilebeni Regner Gyula, Tarjányi Ákos és Bay András pályá­zóknak legkegyelmesebben adományozni; a katonai ne­velő intézeteket illető három ludoviceumi alapítványi helyre pedig, valamely katonai alsóbb nevelő-intézetbe leendő beosztás mellett, Zelles Aladár,Lohonyai Gy. és Farkas Sándor pályázókat kinevezni méltóztatott. Végre Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelme­sebben azt is megengedni méltóztatott, hogy a ludovi­ceumi alapítványi tőke jövedelmi többletéből ezúttal nyolcz alapítványos a katonai nevelő-intézetekbe föl­vétethessék; ezen alapítványi helyekre egyúttal a pá­lyázók közül Idrányi Gábort, Sztranyovszky Lászlót, Medveczky Zsigmondot, Csicsery Gézát, Jurenák Al­bertet, Mecséry Károlyt, Bartheldy Istvánt és Hofhaus Pált nevezvén ki. — Kelt Budán, 1866. évi sept.4-kén. A magyar i­ir. udvari kanczellária vásonkeői gróf Zichy Zdenkót a magyar kir. hdv. kanczellária tiszteletbeli udvari segéd fogalmazójává nevezte ki. Az erdélyi kir. udv. kanczellária Illyés Károly megye törvényszéki ülnököt, s dr. G­a 1t­u József udvari segédfogalmazót udvari fogalmazókká , dr. B­r­o­­­é Aurél udvari írnokot udvari segédfogalmazóvá, valamint nagy-klopotivai P­o­g­á­n­y Károly, tancsi Földvári János s nagy­barcsai Barcsay Gábor tiszteletbeli fogalmazó-gyakornokokat, ezen ud­vari hatóság tiszteletbeli segédfogalmazóivá nevezte ki. Gömör és Kis-Hont­­­e­ megyék főispánja a szá­razvölgyi szakaszban megüresedett alszolgabirói állo­másra Palánszky János megyei harmad aljegyzőt, ennek helyébe harmad aljegyzővé B­e­n­y­ó Lajos hites ügyvédet és volt serki járásbeli esküdtet, serki járásbeli esküdtté pedig R­ó­t­h Kálmánt nevezte ki. Rimaszombat, September hó 6 án. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Buda, sept. 10. Azon tetemes veszteségeknek, melyek a késő ta­­vaszszal közbe­jött fagy , és az azt követő aszály következtében az országnak nagy részére nehezedtek, a legalkalmasb módok és eszközök által leendő eny­hítését a császári királyi Apostoli Felsége atyai főgondjai közé számitván , királyi tárnokmester úr ő nagyméltóságát legkegyelmesebben megbizni méltózta­tott, hogy e czélból egy bizottmányt alakítván, ezen módok és eszközök felett tanácskozzék, s azok alkal­mazására gondosan felügyeljen. A bizottmány, melynek tagjai között Somssich Pál, Lónyay Menyhért, Korizmics László, Wodiauer Albert, Kochmeister Frigyes, mint a nemzetgazdaság­i gazdászat terén országosan elismert tekintélyek a ta­nácskozás eredménye iránti bizalmat már előlegesen is teljesen indokoltnak tüntették fel, már jul. 6-án tartotta meg első ülését s abban állapodott meg, hogy a­meny­nyiben a termelési időszak előhaladt voltánál fogva a rendes őszi és tavaszi vetemények megújítását már esz­közölni nem lehetne, az ínség nagyobb mérvének elhá­rítása végett az elemi csapás által sújtott vidékek lako­sai legalább az időszaknak megfelelő pótvetemé­­nyek, mint: köles, pohánka, korán érő kukoricza stb. felhasználására serkentessenek, s a mutatkozó szükség­hez képest segíttessenek is. A segély módozatára nézve legczélszerűbbnek találta a bizottmány egyrészről tete­mes mennyiségű köles és hajdina bevásárlását, hogy a sújtott vidékek lakosai jutányos áron és illendő feltéte­lek alatt láthassák el magukat ezen pótveteményekkel; másrészről pedig felhatalmaztattak az illető megyék kormányzói, hogy az elkerülhetlenül szükséges pótvete­­ményeket a szükséghez képest az országos alap költsé­gére bevásárolhassák s kioszthassák, azon feltétel alatt, hogy a bevásárlási és szállítási költségek a kölcsön vevők által vagy a termés betakarítása után, vagy egy év múlva öt százalék kamattal együtt megtéríttetni köte­­leztessenek, s a segélynek e módozata különösen a dunai megyékben számos község által igénybe is vé­tetett. A bizottmány ezen intézkedést, melynek sikere a kivitel gyorsaságáról volt feltételezve, azonnal életbe léptetvén, nem késett figyelmet egyszersmind azon módok kimerítő megfontolására irányozni, melyek az ínség következményeinek en­yhítésére alkalmas okut mutatkoznak. S e tekintetben annak szem előtt tartása mellett, hogy a kormányi, illetőleg országos gondoskodás csak ott, és annyiban lehet indokolva, a­hol, és a­mennyiben az egyéni és községi önsegély lehetősége megszűnik , a bizottmány a közsegélyezést három mángban találta szükségesnek, úgymint: a) gondoskodni vetőmagról azok számára, kik az őszi vetést földjeik ez idei terméséből, vagy maguk erejével teljesíteni nem képesek; b) munkát adni azok számára, kik rendes kenyérke­reseti forrásaiktól elestek; c) szükség esetében a munkaképteleneket élelmezni, illetőleg a községeket első rendben illető ezen kötelességük teljesítésében lehetőleg gyámo­­lítani. Az e kimutatásban foglalt törvényhatóságok ré­széről az őszi vetőmagbeli szükséglet: 477,833 mérő búzával, 80,706 kétszeressel, 537,676 rozszsal számítta­tott fel, mely vetőmag-szükséglet a kormány által tett bevásárlások árait véve alapul, tehát a búzát és két­szerest 5 forintjával, a rozsz 3 ft 50 kijával számítva 4,807,737 forintot igényelne ugyan, s e szerint az őszi vetésre a királyi biztosoknak rendelkezésére bocsátott öszveg által, hozzávéve azon tetemes mennyiségű rozs­készletet, melyet a kormány fennebbi árakon tartalé­kul bevásárolt, vetőmagbeli szükségletkép kimutatott öszvegnek több mint fele fedeztetett, mely körülmény annál megnyugtatóbbnak tű­nik fel, minthogy egyrész­ről a fentebb bemutatott szükséglet csak hozzávetőle­ges számításon alapulhatván, a valódi szükségletet va­lószínűleg magasan meghaladja; másrészről az, önse ! Hogy azonban a bizottmány a közsegélyezés mérve­s módozatai iránt mind a három irányban tüze­tes megállapodásra juthasson, kir. tárnokmester úr ő nagy méltósága az okozott károknak, és az ezek folytán beállott közsegélyezési szükségletnek összeírását or­szágszerte elrendelte, minek következtében a kimutatá­sok nemcsak az ország valamennyi törvényhatóságától beérkeztek, hanem néhány gazdasági egylet is buzgól­­kodott lehetőleg pontos adatok szolgáltatásával a bi­zottmánynak a kellő felvilágosításokat szolgáltatni, mely adatok áttekintő közlését későbbre fentartjuk; itt elégnek tartván megemlíteni, hogy alig van ugyan megye, melyben a fagy vagy aszály, vagy mindkettő által károk nem okoztattak volna, azonban csupán az aláb­bi kimutatásban foglalt hatóságok területén mutatkozott a közsegélyezés vagy egészben vagy legalább a terület egy részére nézve szükségesnek. Minthogy pedig a közsegélyezés fennemlített há­rom módozata közül mindenekelőtt a két elsőnek foga­natosítása mutatkozott az idő viszonyai szerint legsür­getőbbnek, az e tekintetben nyújtandó segély kiszámí­tásánál a vetőmagra nézve az illető törvényhatóságok által kimutatott szükséglet, a munkára nézve pe­dig az ele­mi csapás által sújtott vidékeken lakozó népesség szám aránya vétetett fel irányadóul s ehez képest dolgozta­tott ki a birodalom nehéz körülményei közt az álla­dalmi kincstár részéről az ínség enyhítésére az orszá­gos alapnak kölcsönadott öt millió forintnyi öszveg ki­osztási kulcsa. Hogy pedig az országos bizottmány elvi megál­lapodásai a gyakorlatban minél gyümölcsözőbben al­kalmaztathassanak, s a közsegélyezés részletes kiosz­tásánál felmerülő egyes kérdések a megállapított átalá­­nos határozatok szellemében, közvetlenül és gyorsan elintéztessenek, s a valódi szükség, és az ahoz mé­rendő közsegélyezés a helyszínen, s az érdekeltekkel a közvetlen érintkezés által lehetőleg teljesen felismer­tessék : czélszerű­nek mutatkozott az elemi csapás által nagyobb mérvben sújtott területet több királyi biztos között felosztani, kiknek személyes közvetítése, és be­ható erélye a fennemlített czélok elérését lehetővé te­gye. Ily királyi biztosokul a császári királyi Apostoli Felsége által báró Vay Miklós, Somssich Pál, báró Wenckheim Béla, gróf Zichy Henrik, Botka Tivadar és gróf Szapáry István urak neveztettek ki. P­e­s­t vár­megyére nézve pedig a főispáni helytartó vezérlete alatt külön inségi bizottmány alakíttatott. A következő táblázat előtünteti az egyes királyi biztosok gondoskodására bizott törvényhatóságokat, valamint a vetőmag beszerzése, s munka­adás végett a királyi biztosok rendelkezése alá adott öszvegeket. Jegyzés: csak részben inségi. csak a dunaföldvári és központi járások inségiek. csak részben inségi. csak részben inségi. a Kemenesalja legsujtottabb, csak 24 községe valóban inségi, csak 21 községe sújtott, leginkább a csallóközi és udvardi járások, a Széchényi és kékkői járások , Kis Nógrád. legsujtottabb az alsó termékeny része, a két csallóközi és külső járások inségiek, a hegyen túlit ellenség pusztította. kis része sújtott. csak nyolcz községe szorul valóban segélyre. leginkább a miskolczi és szendrői járás. csak részben inségi. csak a hegyaljai járás inségi. csak a dadai és nádudvari járás inségi. csak tiszai kerülete inségi. leginkább a kun részek sújtottak, nem egészen, de nagyobb része sújtott e Mely számos eszközeinek felhasználása mellett a fen­tebbi szükséglet tetemes része a közsegélyezés igény­­bevétele nélkül is fedezhetőnek mutatkozik. Az eljárás részleteit illetőleg, a királyi biztosok tüzetes utasításokkal lőnek ellátva, melyek szerint egyik kiváló feladatuk: a megyei, községi vagy járási ínségi bizottmányok megalakítása után a fentebbi ki­mutatásban úgy a vetőmag szerzésére, mint a munka­adásra kijelölt öszveget a gondoskodásukra bízott ha­tóságok között a szükséghez képest felosztani, mely­nek további elrészletezéseit aztán az illető inségi bizott­mányok feladata, melyek köztiszteletben álló, buzgó férfiakból alakítandók akként, hogy minden érdek, mely az inségügygyel összeköttetésben van, képvi­selve legyen. A megyei inségi bizottmány tehát azon össze­get, mely vetőmag bevásárlása végett a királyi biztos által a megyének utaltatik, a valóban Ínséges, t. i. oly községek között osztja fel, melyek az Ínségen sem törzsvagyonuk, sem hitelük felhasználásával nem se­gíthetnek; az oly községeket pedig, melyek kielégítő segélyforrásokkal bírnak , ezeknek felhasználására buzdítja. Ugyancsak a megyei inségi bizottmánynak áll jogában esetenként a körülmények kellő számbavétele mellett meghatározni, vájjon valamely községnek a vetőmagbeli kölcsön pénzben adassék e vagy természet­ben ? s utóbbi esetben a mag bevásárlásáról a megyei bizottmány gondoskodik. A község a nyert vetőmagbeli kölcsönt kizárólag vetésre köteles fordítani, illetőleg egyes gazdáknak kizárólagosan e czélra kiosztani, kik irányában követe­lésének biztosításáról is gondoskodnia szükséges, mivel az országos alap irányában a község tekintetik adós­nak, minthogy az országos alap csak segíti és támo­gatja a községeket azon kötelességük teljesítésében, mely szerint a községbeli lakosok segélyezésére első­sor­ban a község van hivatva. A vetőmag-kölcsön 1867. évi január 1-től számí­tandó három év alatt fizetendő vissza, utólagos részle­tekben 5% kamattal együtt. Ínséges munkákra szintén csak ínséges községek lakosai lévén bocsátandók , hasonlag a me­gyei inségi bizottmány határozandja meg, mely köz­ségek lakosai, s mily számmal bocsátandók egy bizo­nyos inségi munkához ; az egyes munkásokat pedig a községi bizottmány jelöli ki oly egyének közül, kik más után munkát nem nyerhetnek. Inségi munkák tárgyai csak olyanok lehetnek, melyekhez a munkások tetemes­ időveszteség nélkül hozzáférhetnek, melyek tehát lehetőleg közel fekszenek, melyeknek teljesítésére az illetők képesek, mint például földmunkák ; végre melyek hasznosaknak bizonyultak. Ezen tárgyak között elsőbbséget érdemelnek az országos vagy álladalmi utak , s vízépítészeti munkák, ha pedig ilyenek hiányoznának, azon esetben községek­nek vagy gazdászati társulatoknak engedélyeztethet­nek kölcsönök a végből, hogy az ínséges munkásoknak hasznos munkálatokkal foglalkozást és keresetmódot nyújtsanak. S itt ismét a megyei ínségi bizottmány tevékeny­sége lép előtérbe, a­mennyiben ez van hivatva a leg­­czélirányosabbaknak mutatkozó munkákra nézve nem csak a munkásokat adó községeket, s azok számát meghatározni, hanem egyszersmind megvitatni : a) vájjon házilag kezelendő e a munka vagy a vállal­kozási rendszer alkalmazandó ? b) nem kellene e a munkabérre egy minimumot meg­állapítani ? c) nem lenne-e czélszerűbb a munkát szakmányba kialkudni, a végeztetni ? d) mi teendők mutatkoznak a fizetés pontosságának ellenőrzése, a munka helyén jó és olcsó élelmezés előállítása, a munka vezetése, nemkülönben az egés­­ség fentartása tekintetéből szükségeseknek vagy czélszerüknek ? e) mikor kellene a munkákat megkezdeni ? Mi végre a munkaképtelenek közvet­len élelmezését illeti, e tekintetben az ínségi bi­zottmányoknak, melyek útján fog ez mindenütt történ­ni, gondot és éber figyelmet szükséges arra fordítani, hogy az élelmezés csupán a valóban munkaképtelenekre szoríttassék, nehogy a henye munkátlanság nyerjen biztatást, s előmozdítást. E részben eddig csak Pest, Pozson, Nyitra és Bars megyék egyes igen súlyosan meglátogatott községei részére bocsáttatott az illető in­ségi bizottmányok rendelkezésére néhány száz forint. Ezekben foglaltatik rövid vázlata azon intézke­déseknek, melyek a kormány részéről az Ínség enyhí­tése tekintetében eddig tétettek, s melyek a már huza­­mos­ idő óta teljes működésben lévő királyi biztosok által az inségi bizottmányok előzékeny segédkezése mellett foganatosíttatnak; megemlítvén még azt is, hogy a csapás közbenjötte után azonnal az adófize­­tési halasztás és adó-elengedés tekinteté­ben lehető könnyítések eszközöltettek ki; — továbbá az 1863. évi inségi kölcsön lejárt részle­teire nézve szintén halasztás nyeretett;­­ végre pedig az Ínség-ügyből folyó jogügyletek, beadványok, jegyzőkönyvek stb. részére bélyegmentesség, a telekkönyvi bejegyzésekre nézve pedig díjmentes­s­é­g alaposan várható. Ezekkel kimerítve látszik lenni a teendők azon része, mely a súlyos körülmények méltányos számba­vétele mellett a kormány kötelességeihez tartozónak mondathatik, s ha a társadalmi tevékenység hasonló buzgalommal fog az őt megillető körben az országos csapás enyhítése körül serénykedni, a jövőnek a telje­sített kötelesség szülte megnyugvással nézhetünk elébe. Botka Tivadar Bars Esztergom Hont Komárom Nógrád Nyitra Pozson Trencsén A kir. biztos neve Ke­rület­e A kerület részére nyitott hitel őszi vezére | munkára forint | forint Somssich Pál Baranya Fehér Somogy Tolna Veszprém Zala Bács-Bodrognak 26 községe és Szabadka város 616,900 660,560 Gróf Zichy Henrik Győr Moson Sopron Vas 183,000 74,000 600,000 366,000 Báró Wenckheim Béla Arad Békés Csanád Csongrád 200,000 250,000 Báró Vay Miklós Borsod Ungh Zemplén Szabolcs Hajdúkerület Debreczen város 127,000 200,000 Gróf Szapáry István Heves Jászkun kerület 210,000 150,000 Pest 390,000 280,000 összesen...| 2,327,000 | 1,980,560 | Szemle. Franczia- és Olaszország összes hivatalos és fél­hivatalos sajtója egyetértő bizonyossággal várja a bé­csi békealkudozások gyors és szerencsés kimenetelét. A „Moniteur“ f. hó 5-ei számának élén azt a tudósítást olvassuk Florenczből, hogy egész Olaszország a békét óhajtja. Azon biztosság, hogy az ország érdekei, hála a császár magas közbenjárásának, megóvatnak, azon általános óhajtást szüli, hogy a mostani helyzet minél előbb véget érje. A „Moniteur“ esti lapja írja: Az Austria és Francziaország közt kötött szerződés végre fog hajtatni, a­mint a bécsi és florenczi kabinetek kö­zött a béke meg lesz kötve. A „Debatte“ a béketár­gyalások menetéről ezeket jelenti : „Az Olaszországgali békealkudozás egészben véve igen kielégitőleg halad előre- A bevezetések akkép tör-

Next