Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)

1866-10-27 / 246. szám

HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 22-ki legfelsőbb elhatározásával Rózsa Lajost, a pesti kereskedelmi és iparkamra titkárát, közhasznú működésének elismeréséül magyar nemességgel díjmentesen legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellár Palkovics Lászlót és lannenthali Mersits Lajost a magyar udv. kanczelláriánál tiszteletbeli udvari segédfogalmazókká nevezte ki. A magyar kir. udv. kanczellária Wagner Károly cs. kir. főerdészt Nagybányán, a keszthelyi mező- és erdőgazdászati tanitézetnél az erdészeti tudományok rendes tanárává nevezte ki. A cholera-járvány állásának kimutatása. Octob. 25-én beteg maradt Octob. 26-ig szaporodott Összesen Ebbe 1 E szerint a beteglétsz. *„ S? h s “ meghalt további gyógyk. a. maradt szaporodott fogyott Budán ....2 — 2 — — 2 — — Pesten.... 55 14 69 125 52— 3 Összesen 57 14 71 125 54— 3 NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. A Porosz- és Szászország közt kötött békeszerződés, mint Drezdából távirjék, végre közzététetett. A békeszerződés föltételei valóban keveset különböznek a , mely bécsi lap által előre kürtött föltételeitől. A „Neue Preuss. Ztg“ azt mondja e szerződésre, hogy teljesen megfelel mind a porosz állam, mind az észak-német szövetség érdekeinek s a szász hadsereg irányában is megtartatik e szerződésben azon méltányosság, „melylyel a nemes győző mindenkor viseltetik vitéz ellenfele iránt, kinek szövetségesévé kell majd lennie.“ Az annexio mellett buzgólkodó német lapok most ismét egy új elfoglalandó tárgyat fedeztek föl. Ezek a Dél Németországban fekvő szövetségi várak : Rastatt és Ulm. A badeni követek kamrájában a kormány képviselője kijelentette, hogy Baden ugyan egy időre elláthatja helyőrséggel a rastatti várat, de tartósan nem. E nyilatkozatot most fölhasználják az annixionisták. Arra utalnak, hogy Württembergben is valószínűleg hasonló körülmények léteznek Ulmra nézve. Miután pedig nem tételezik föl, hogy a délnémet államok közös védelemre egyesülhetnének egy délnémet szövetségben s miután egyátalán nem is óhajtják Poroszországban e délnémet szövetség létrejöttét, szerintük természetesen nem marad egyéb hátra, mint porosz helyőrséggel látni el e volt szövetségi várakat. „Ha Rastatt és Ulm porosz helyőrségeket kapnának — mondják ez annexionista lapok, — azzal még semmi jogcsonkítás nem esnék a különvált dél-német államszövetségen, csupán katonai oltalomról volna ezáltal gondoskodva, ami különben is szükséges lesz a délnémet államoknak az északnémet szövetséggel szándékolt nemzeti összeköttetése esetére.“ Hogy a porosz kormány mily jó és barátságos viszonyban áll a hollandi kormánynyal, azt újra bizonyítgatja a „Nordd. Alig. Ztg.“, mely — alig lehet megérteni, mi okból — újra kötelességének véli megczáfolni azon hirt, melyet már különben több ízben megczáfolt, hogy t. i. a porosz és hollandi kormányok közt komoly meghasonlás uralkodnék. A „N. A. Ztg.“ ismét kijelenti, hogy Limburg miatt semmi feszültség vagy meghasonlás nem támadt a két kormány közt s egyszersmind azon nézetét is kifejezi e lap, hogy miután a német szövetség megszűnt létezni, tényleg és jogilag azon kötelékek is föloldódtak, melyek más államokat vagy államrészeket ahhoz csatoltak. Aztán a „Times“t támadja meg a berlini félhivatalos lap azon hírekért, mintha Poroszország tárgyalásokat kezdett volna a nagyhatalmakkal a keleti kérdést illetőleg. A „Times“ e hite — úgymond — teljesen légből kapott. A keleti kérdés, bármily fontos legyen is európai általános szempontból, a porosz érdekeket nem érinti közelről, tehát Poroszországnak semmi oka sincs abba beavatkozni. „Poroszország azon kedvező helyzetben van, hogy a dolgok kifejtését keleten mint nyugodt szemlélő nézheti végig és annak minden pirasisában saját érdekeihez szabhatja határozatait“. Megcáfolja továbbá a „Times“nak azon hírét is, mintha a német kérdésben követett porosz politika miatt meghasonlás támadt volna az orosz czár s a porosz király közt. A keleti kérdést illetőleg e peretben tökéletes szélcsend uralkodik. A kandiai fölkelés se nem terjed, se meg nem szűnik. Kandiában csatáznak a törökök s Konstantinápolyban ünnepélyeket tartanak. A fényes porta nagy kitüntetésekkel fogadja a román fejedelmet. Hohenzollern Károly puszta megjelenését már diplomatiai győzelemnek tekintik Konstantinápolyban, habár az új fejedelem követeléseivel szemben a török kormány kényszerült előbb engedményeket adni. Franczia lapok az orosz újságok izgató czikkeire figyelmeztetnek s ahhoz nagyon is merész combinatiókat kötnek. A mexikói kérdés vitatásába, ugye látszik, belefáradtak s háttérbe szorult az egy időre. A franczia csapatok hazatérésére nézve a „Pays“ azon hírt hozza, hogy az első szállítmány, 8000 ember, novemberben indul el Mexicóból, a hátramaradt 22.000 egyszerre fog hazaszállíttatni. A spanyol kormány sokat emlegetett léptei s szándékai felől is olvasunk egy újabb tudósítást az „Etendard“-ban. E lap madridi levelezője ezt írja: A spanyol királynő soha sem gondolt arra, hogy csapatokat küldjön Rómába, hanem igenis hajlandó a szentatyának azon ajánlatot tenni, hogy,ha Rómát elhagyni szándékoznék, a spanyol kormány rendelkezésére bocsát egy hajót, mely Spanyolországba szállítja. A „Fr. Corr.“ hozzáteszi, hogy ez ajánlatot őszentsége megköszönte, de el nem fogadta. A „Wiener Journ.“ a „Pesti Napló“ czikkéhez, melyben Kemény báró a Deák-párt visszavonulásáról szól, s arról, hogy a tért átengedik a „Hon“ pártjának, a következő elmélkedést fűz: „Ki a helyzetet elfogulatlanul megfontolja,lehetlen, hogy be ne vallja, miszerint a jelenlegi kormány nagy mértékben jóindulattal s a Lajtán túl (Magyarországban) uralkodó jogi kézpontok készséges elismerésére való hajlammal közeledett Magyarország felé. A kormány részéről e tekintetben mi sem változott. Ha a háború végett elnapoltatok az országgyűlés, az semmi más czélból nem történt, csak azért, mivel a csendes, békés munkát nem lehet folytatni pusztító viharok közepette. A háborúnak vége, az országgyűlés „legrövidebb idő“ alatt egybehivatik. Mi jogosítja föl a Deák párt lapját azon föltevésre, hogy a helyzet megváltozott, úgyhogy most már a bizalomnak csak „csekély maradványairól“ lehet szó ? Ismételjük, hogy a kormány ugyanaz maradt szándékait s Magyarország kielégítésére ezélzó őszinte törekvéseit illetőleg. Ha valami van, ami nem maradt ugyanaz, ez a pártok hangulata. Nekünk úgy látszik, a jelenet e változásában kiszámított pártmanoeuvre fekszik. A Lajthán túl talán alkalmasnak találják a helyzetet arra, hogy a követelések húrját még jobban meg lehet, mint négy hónap előtt, feszíteni. Ezért hiszi a „Hon“ ma a pragmatica sanctiót oly lényegtelen valaminek jelölhetni, mint ezt fölőbb említők ; ezért jelenti ki ma a „Napló“, hogy a 15-ös albizottmány munkálata a birodalmi egységnek teendő engedmények maximumát, ha épen nem többletét fejezi ki. Nem kell ily nyilatkozatok miatt megijednünk. Egy párt részéről elfogadhatunk egy taktikát, melyet visszavonhatlan programm gyanánt nem ismerhetünk el. Szemünk előtt kell tartanunk azon tényt, hogy az országgyűlés, ellentétben 1861-ki elődével, a közös ügyek tárgyalás alá vételét elhatározó, daczára annak, hogy tudta, miszerint a kormány a nem-revideált 1848 ki törvények életbeléptetésével nem fogja kezdeni s nem kezdheti. Ezen határozat bölcs volt, hídul szolgál, hogy az elválasztó nézetek szakadékán keresztül lehessen jutni. Ha a közelebb egybeülendő országgyűlés ezen hidat saját kezével fölszedné, ha a többség önmagához hűtelen akarna lenni, úgy ez elégséges ok nélküli önlemondás volna. Mi tiszteljük a szabadelvű pártot, mert a mérséklet eszméjének s a monarchia közös ügyei elismerésének képviselőjéül tűnik föl nekünk. Ámde mi lenne, ha e párt duzzogva visszavonulna s önmagát feloszlatná ? mi lenne, ha e párt, melyről pedig már megszoktuk mindig hallani, hogy az országban a legerősb, önmaga bevallaná, hogy a saját erkölcsi ereje iránti bizalmát elvesztette ? Ez esetben két dolog közöl csak egy lenne lehetséges : a Deák-párt vagy öntudatosan s szándékosan csak faltörő gyanánt szolgált a határozatt férfiaknak, vagy ilyenül használtatá magát, anélkül, hogy valódi gyöngeségéről sejtelme volna. Mindkét föltevést határozottan visszautasítjuk; az elsőt, mivel a Deákpárt politikai becsületét nagyra becsüljük, a másodikat, mivel e párt gyöngeségét nem hiszszük. Magyarországban oly sok s hatalmas elem van, mely a kiegyenlítést óhajtja, hogy csak hivatkozni kell reá, miszerint a Deák pártnak nagyobb lendületet kölcsönözzön, mint valaha bírt. Gyöngévé csak akkor lesz, ha a közös ügyek ápolása s előmozdításáról lemond. Ha annyira vinné az önmegtagadást, hogy akarat és ellenállás nélkül meghajolna egy a vihar által öszszehordott többség előtt, mely egy lehetlen czélra, Magyarország teljes politikai önállására törekszik, úgy e mérsékelt szabadelvű párt megszűnnék létezni. Töredékei aztán azt suttoghatnák: Baloldali társaink ugyan himaerikus tervek után futnak, nincs ugyan részükön mérséklet, sem a valódi viszonyokat nem ismerik , hanem nekünk nem marad egyéb hátra, mint nézni, hogy mit művelnek, így nem szabad ennek történni, s remélhetőleg nem is fog történni. A Deák párt finom figyelmét nem kerülhette ki, hogy a perez döntő s egy hosszú jövő súlya fekszik az országgyűlés közelgő határozatain. Hogy „mindennek megvan végre a maga ára, melynél többet adni érette dőreség volna,“ a Napló e nyilatkozata igaz lehet s nem akarjuk kétségbevonni. De ép oly méltányos dolog, hogy elismerjék, miszerint Austria semmi képzelhető kormányára nézve nem lehet oly ár, melyért beleegyezzék Magyarországnak az osztrák államkapocsból való kioldásába. A mérsékelt párt hivatása közvetitni s teljesíteni e hivatást.“ tartatni szokott népszerű előadásokat a magyar történelemből, mely előadásokra az egyleti tagokon kívül más iparosok is szívesen láttatnak. — Mátra-bánya-egyesületi közgyűlés. A mátrai bányaegylet igazgatóságának f. é. oct. 1-én tartott üléséből kelt véleményezése szerint a f. é. ápril 14 iki közgyűlési határozat értelmében összehivatni rendelt rendkívüli közgyűlés mielőbbi megtartása szükséges lévén, azt f. évi nov. 16 -ának d. e. 10 órájára Pesten a „köztelek“ kis termében tűztem ki. — A t. ez. egyesületi tagok tehát az általános bányatörvény 148. és 150. §§-ai értelmében felkéretnek, hogy ezen közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazottjaik által megjelenni szíveskedjenek. — A közgyűlés tárgyai lesznek: 1) Az igazgatóság jelentésének, különösen pedig a f. é. ápril 14-iki közgyűlés határozata értelmében meghívott szakértő jelentése és a további üzleti tervre vonatkozó javaslatának tárgyalása. 2) Az igazgatóság jelentése a részvényenkénti pótfizetések behajtásának menetéről. — 3) A számvizsgáló bizottmány jelentése. — 4) Az időközben leköszönt igazgatósági és számvizsgáló bizottmányi tagok helyett újaknak választása. — 5) A műigazgatóság iránti intézkedés. — Az elnökség vitelével akadályoztatásom folytán. Nendtvich Károly Miksa egyesületi alelnök urat biztam meg. — Kelt Pesten, 1860. oct. 14 én. Gróf Károlyi György, egyesületi elnök. Egyletek, társulatok, intézetek. —•A pesti kath. legényegyletben múlt hétfőn vették kezdetüket a téli esti előadások; különösen kiemeljük a minden hétfőn esti 7 órától fél 9-ig az egyleti elnök dr. Szabóky Adolf ur által évenkint Pest. Szombat, October 27, 1866. 246. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, Kigyó-utcza 4. szám, II. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY, Chigán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számíttatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Haasenetein és Vogler; Hamburgban Türkholm Jakab; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak. Naponta postai szétküldéssel; Budapesten házhoz hordva: Egész évre...........................20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre.................................10 „ Félévre......................9 „ — „ Negyedévre..........................5 „ Negyedévre ... t „ ?.'■ _ t.-j.'.j. "■ ■ *•■—.. 1' jj ".".'ii ' .^.r- ..........'.C—— j---------------------3 Pestváros költségvetéséből, 1865. Bevételek: I. Rendes bevételek: Regale-beneficiumok 534,409 ft 20% kr, bérjövedelem 52,740 ft 152 kr, házbérjövedelem 14,238 ft 90 kr, együtt 601,388 ft 26 kr. — A városerdő jövedelme 9020 ft 32 kr. — Telek könyvi átírási dijak 57,675 ft 76% kr. — Kövezet vámjövedelem 1232 ft 20 kr. — Kiadóhivatali taxák 5536 ft 23% kr. — Engedély-taxák 4247 ft 2% kr.— Marhabélyeg-illetékek 1309 ft 34 kr. — Letéthivatali illetékek 6852 ft 86 kr. — Tandijak és pedig a) az elemi iskoláknál 12373 ft 15 kr, b) a főreáltanodánál 6462 ft 25 kr, együtt 18835 ft 40 kr, leszámítva a múlt évi 2500 ftnyi hátralékot, marad 16,335 ft 40 kr. — Eladott anyagok és eszközök 4666 ft 17% kr. — Büntetéspénzek 225 ft 9% kr. — Csatorna-épitési járulványok 8794 ft 44% kr, ebből leszámítva 6000 ft tavasi hátralékot, marad 2794 ft 44% kr. — Kövezési járulványok 5354 ft 39 kr. — Tolonczozási költség megtérítések 2228 ft 2% kr. — Rabtartási megtérítések 1011 ft 18 kr. — Lelencztartási megtérítések 942 ft 73 % kr. — Perköltség megtérítések 14 ft 22 kr. — Katona-beszállásolási megtérítések és pedig a) tiszti szállásokért a laktanyákban 23,205 ft 66% kr, b) magán házaknál 9933 ft 37% kr, c) bútor-kárpótlás 3260 ft 28 kr, d) legénység hálópénze 4460 ft 53% kr, e) eladott bútorok és egyéb fölszerelésekért bejött 458 ft 77 kr, f) házbérből magánosoktól 602 ft 50 kr, g) trágyáért 344 ft 83% kr, h) számviteli megtérítés és különböző bevétel 192 ft 21 kr, együtt 42,458 ft 17 kr. — Bérdij az üllői laktanyáért 37,800 ft. — Bérdij a félig Sándorutczai laktanyáért 814 ft 32% kr. — A drabantok beszállásolási költségeinek megtérítéséből 9826 ft 50 kr. — A városi árvahivattalnokok dijának megtéritése 5483 ft. — Községi adó 384,444 ft 65 kr. — Alapítványi kamatok 119 ft 70 kr. — Tűzoltó-pénztár jövedelme 1059 ft 58% kr. — Különböző más bevételek 4397 ft 33% kr. Tavasi hátralékok kiegyenlítése fejében bejött: a) tandijakból 2500 ft, b) csatornaépítési megtérítés 8000 ft, c) katonai szolgálmányok megtérítése 28,235 ft 4% kr, együtt 36,735 ft 4% kr. — A rendes bevételek egész összege tehát 1.243,972 ft 98 % krajczár (az előleges költségvetésben 1.202,615 ft 58 krral volt felvéve.) II. Rendkívüli bevételek: A rakpartalap bevétele 306,011 ft 74 kr, a redout építési alap bevétele 135,392 ft 32 kr, együtt 441,404 ft 6 kr. III. Hitelműveletek: Visszatérített ideiglenes kiadások 23,977 ft 11 kr, ideiglenes bevételek 367,969 ft 89, kr, visszafizetett tűzoltási tőke 380 ft, együtt 892,326 ft 50% kr. IV. Pénztár maradvány 1865. kezdetén: 2543 ft 89 kr. Az egyetemes bevétel tehát 2.080,247 ft 431/* kr. Kiadások: I. Rendes kiadások: Tisztviselők és szolgák díja, és pedig a) közigazgatásnál 138,570 forint 50 kr., b) törvénykezési személyzet 95,686 forint 80 krajczár, c) városkapitányság 126,662 frt 58 kr., d) lelkészek 11,052 ft 642 kr., e) tanszemélyzet: a főreáliskolánál 16,477 ft 16 kr, az elemi iskoláknál 44,067 ft 6 kr, együtt 432,516 ft 74% kr. — Nyugdíjak és megjutalmazások 21,837 ft 1003 kr. — Remuneratiók és kisegítések 1843 ft 23 kr. — Rendkívüli napdijak 1070 ft. — Alapítványok 1911 ft 90 kr. — Tűzoltási költségek és felszerelési kiadások 3209 ft 46 kr. — Házbér 34.231 ft 13 kr. — Szegény árvák és lelenetek tartása 4910 ft 88% kr. — Irodai költségek, és pedig: újsághirdetések 571 ft 76 kr., előfizetés könyvekre és hirlapokra 347 ft 48 kr., átalányra és világító eszközökre hivatalnokok részére stb. együtt 28,110 ft 25% kr. — Úti és élelmezési költségek hivatalos működéseknél a városon kívül 1332 ft 38 kr. — Postai és távirati költség 49 ft 61 kr. — Pörköltség 849 ft 3 kr. A város összes épületeinek fenntartási és igazitási költsége, és pedig: kömives munka 9458 ft 99 kr, fa,festő munka 3937 ft 60 kr, ácsmunka 1481 ft 79 kr, együtt a fötételek 20,266 ft 65 kr. — Gazdasági anyagok, eszközök, bútorok, ebben a fűteni való fa 8786 ft 50 kr, fűteni való coaks 1130 ft 75 kr, együtt 14,219 ft 47% kr. — Gazdasági szükségletek: faültetvények és öntözések 155 ft 30 kr, eperkert művelése 2573 ft 38 kr, a városi raktárak tisztán tartása 199 ft 64 kr, felügyelet és tisztán tartás a régi temetőben 378 ft 90 kr, az erzsébet téri sétány öntözése 680 ft 7 kr, a sétány kavicsolása 879 ft 73 kr, a külvárosi sétányok öntözése 170 ft 10 kr, a Király-utcza öntözése 329 ft 35 kr, egyéb utczák és terek öntözése 479 ft 40 kr, felügyelet és egyéb szükséglet a sétányokra 422 ft 25 kr, a hivatal helyiségek tisztítása 1846 ft 1 kr, vitelbérek a gazdasági hivatal számára 3503 ft 82% kr, favágás 1516 ft 60 kr, és más kisebb kiadások 503 forint 10 kr, együtt 13,637 ft 14% kr. A légszesz-világítás költségei : a város kivilágítása 64,673 ft 24 kr, a városházáé 1826 ft 4 kr, az Erzsébet téren lévő városi színházé 1118 ft 74 kr, a reáltanoda épület világítása 672 ft 24 74 kr, a vigadóé 94 ft 15 kr, a tűzoltási szertár és a terézvárosi őrszoba világítása 212 ft 7 kr, légszeszvilágítási szerek 392 ft 29 kr, külvárosi utczák olajvilágitása 17,464 ft 94 kr, városi helyiségek olajvilágitása 526 ft 81 kr, együtt 86,980 ft 53y2 kr. Ebből levonva a múlt év 17,000 ftnyi hátralékait, marad 69,980 ft 53 y2 kr. — A városligetköltségei 24,042 ft 93 y2 kr, csatornák építése és fenntartása 31,754 ft 74y2 kr. Ebből levonva a múlt év hátralékait 8300 fttal, marad 23,454 ft 7472 kr. A kövezés költségei: a) munkabér kövezés és járdakészítésért 52,683 ft 15 kr, kövekért 60,580 ft 7570 kr, kövezet kijavítása 23,496 ft 33 kr, együtt 136,760 ft 2172 kr. Ebből levonva a múlt év 34,700 ftnyi hátralékait, marad 102,060 ft 2170 kr; b) a városon kívül eső utak építési és fenntartási költségei : kőbányai út 7280 ft, fehér út 810 ft, soroksári út 801 ft, út a Tüköry-féle töltés és a Pannoniamalom között 1416 forint 14 kr, a kőbányai út fenntartása 194 forint 90 krajczár, a felső védgát fenntartása 2727 ft 33 kr, a fehér út fenntartása 2557 ft 8 kr, a kőbánya-jászberényi út fenntartása 2803 ft 80 kr, a sírkerti út fenntartása 6935 ft 89 kr, az üllői út fenntartása 3366 ft 96 kr, a kőbánya jászberényi és a kőbányai-hegyi út fenntartása 1551 ft, a váczi út fenntartása 6503 ft 30 kr, a felső-mezei út fenntartása 199 forint 15 krajczár, kőbányai út egyengetése 1136 ft 68 kr, a határárok fenntartása 265 ft 51 kr, lóverseny-út 90 ft, együtt 38,637 ft 64 kr. A part- és védgátak fenntartása 2556 ft 10 kr, városon kívül lévő hidak 1064 ft 62 kr. — Mérnökhivatali munkálatok és szerek 1730 ft 56 kr, nivellírozás 3521 ft 4 kr, bidvám 111 ft 14 kr. Városi és jótékony intézetek segélyezése és pedig: ág. h. szláv evang. hitközség 220 ft, á. h. magyar-német hitközség 4200 ft, h. h. magyar hitközség 2000 ft, szerb hitközség 300 ft, angol kisasszonyok 200 ft, fölülfizetés a városi dologházra 6940 ft, kath. legényegylet 00 ft, együtt 12,960 ft. Orvosságok városi szegények számára 7312 ft 58 kr, bérkocsikra hivatalos ügyekben 3351 ft 2 kr, évi járulék a lipótvárosi templomépitéshez 10,000 ft, rendőri költségek 258 ft 50 kr. Katonaszállásolás, ide értve a kibérelt magánlakásokat, 13,746 ft 1% kr stb. együtt 79,089 ft 171 1* kr. Államadó és közvetlen illetékek 68,739 ft 50 kr, bélyeg 5212 ft 10 kr, városi szolgák és drabantok ruházata 19,909 ft 55 kr. Szerek a reáltanoda számára 898 ft 76 kr. Ujonczozási költségek 614 ft 73 kr, drabantok szállásolása 6753 ft 96 7% kr. Utczák és terek tisztítása 33,970 ft 41% kr, mely összegből szemétkihordásra 11,539 ft 80 kr, a maradék pedig az utczaseprők bérére esik. A kőbányai mérleghivatal új építése 5934 ft 76 kr. Előre nem látott költségekre 3913 ft 49 kr. Múlt évi hátralékok fejében: világítás 17,000 ft, csatorna- és zsilip-javitás 8300 ft és kövezés 34,700 ft, együtt 60,000 ft. A rendes kiadások tehát együtt 1.178,618 ft 95 krra rúgnak. II. Rendkívüli kiadások. A Dunarakpart építésére 311,235 frt 47 70 kr. — A józsefvárosi templomra 13,120 frt 37 kr. — Az üllői úti határcsárdára 2690 frt 87 kr. — A kőbányai vásártér szabályozására 22,654 frt 97 kr. — Telek-átírásokra 3649 frt 68 kr. — A redontra, ebből a csillárra 52,955 frt, asztalosmunka 10,200 frt 4 kr, kárpitosmunka 9407 frt 24 kr, vakolás és kövezés 9383 frt 86 kr, szobrászmunka 7682 frt 27 kr, kőművesmunka 6838 frt 38 kr, gázvilágitási készülék 5059 frt 65 kr, hirdetményigtatási dijak 70 frt 24 kr, együtt 135,230 frt 13 % kr. — A redout belső fölszerelése 16,465 frt 51 kr. — Rendkivüli kiadások együtt 505,047 frt 2 kr. III. Hitelművelet. Ideiglenes kiadások 23,801 frt 697* kr, visszafizetett ideiglenes bevételek 366,570 frt 71% kr, együtt 390,372 frt 41 kr. Ezek szerint az összes bevételek : I. rendesek . • 1.243,972 ft 98 7® kr. II. rendkívüliek .... 441,404 „6 „ III. hitelművelet .... 392,326 „ 507* „ IV. pénztármaradvány . . 2,543 „ 89 „ főösszeg: 2.080,247 ft 431/a kr. Kiadások: I. rendesek..........................1.178,618 ft 95 kr. II. rendkívüliek .... 505,047 „ 2 „ III. hitelművelet .... 390,372 „ 41 „ IV. pénztármaradvány . . 6,209 „ 57* „ főösszeg : 2.080,247 ft 437* kr. Vidéki tudósítások. Makó (Csanádmegye), oct. eleje. A makói börtönök s megyei kórház. Csanádmegyében Makón a város közepén a nagy tér mellett, homlokzattal délre emelkedik a csinos megyeháza ; előtte sétány, mely az egyemeletes épületnek kellemet is kölcsönöz. Belépve a nagy kapun, tiszta szép