Sürgöny, 1866. november (6. évfolyam, 250-274. szám)
1866-11-08 / 255. szám
Köziritok nem Pest. Csütörtök, november 8. 1816. 255 sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szára , II. emelet. Kiadó-hivataal: Pesten, (barátok tere 7-lik szám.) küldetnek vissza. Bérmentetteti levelek csak rendes levelezi hirtktel foldultatnak el. SÜRGÖNY. 3Xsigfj«i-hirdet ív«isj : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Ma n a Frankfurtban és Hamburg-Altonában Hausenstein és Vogrlei-; Hamburgban Tiii’kholni •Jaltai»; Lipcsében Tiia-li- 2MT. és Fort Irnő urak. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel: Egész évre ..... 20 írt. Félévre................................10 , Negyedévre .......................... 0 Budapesten házhoz hordva: Egész évre . 18 írt. — kr. Félévre......................9 „ — „ Negyedévre . . . !■ ,, 50 _ Összesen 1.. meggyóEbből gyult meghalt további gyógyka. maradt szaporodott E szerint a beteg létsz. fogyott Budán.... — ’ —— — — ! _ —•— Pesten ... 24 1 — 244 — 20— 4 Összesen 24 — 244 — 1 20 1 HIVATALOS RÉSZ. A diolera-járvány állásának kimutatása. Nov. 6 án beteg maradt Nov. 7-ig szaporodott ! NEMHIVATALOS RÉSZ. A pénzügyi helyzetről a „Wien. Abendpost“ tegnapi száma igy nyilatkozik: Az államháztartásba rendet hozni a legnehezebb feladatok egyike, melynek megoldásához az összes közönség s az egyesek, a benső megszilárdulás és külső hatalmi állás érdekében hozzá kell látni. Két főpontról van itt szó: a pénzjegyekben álló függő adósság szabályozása , a rögzött deficit elhárítása. A pénzjegyekben álló függő adósságot a legutóbbi szerencsétlen bábom idézte elő, egy csapással megsemmisítette hosszas évek törekvéseinek s végtelen áldozatoknak eredményeit azon perekben, midőn a czél csaknem ellen érve már visszavetette Ausztriát újra az ingadozó valuta calamitásai közé. Az államjegyek kibocsátása oly tény, melyet csak a kényszerítő államszükséggel lehet kimenteni, de meg kellett történnie,ha a fenyegető ellenséges veszélylyel szemben s minden közönséges segélyforrás pillanatnyi kiapadtával az államgépezetet mozgásban akarta tartani a kormány. A jegykibocsátás terjedelmét azon szükséglet magassága szabta meg, melyet a rendkívüli katonai költség, a folyó bevételeknek a háborús időszak alatti kimaradása, a háború által okozott károk kárpótlásának s az ínséges munkálatok elővételének részint a jog és méltányossági nézeteken alapuló, részint az adóképesség föntartásának érdekében álló szükségessége, mint színtén az átmenet a rendes békelábra, igényeltek; ezen szükségletet tartotta szem előtt az 1860. aug. 25 iki törvény, mely egyrészt az államkormánynak kielégítő mennyiségben kezébe adja a háború’s annak közvetlen utóhatásai által előidézett rendkívüli kiadások fedezésére [szükséges pénzeszközöket, másrészt [kiszabja [a maximum határát, melyen fölül, biztosított békeállapotot tételezve föl, az 1865. sept. 20- iki legfelsőbb pátens alapján további jegykibocsátás nem történhetik. E maximum határának legpontosabb megtartása legközelebbi, megszeghetlen kötelessége most a pénzügyi hatóságnak. A valuta folyvást haladó értéktelenülésének gát vettetik, mihelyt szilárdul meggyökerezik azon meggyőződés, hogy a mértéktelen jegygazdálkodás túlságos ágától nemkell tartani, s hogy a papirospénz kibocsátásának szükségben kisegítő eszköze, melyet épen csak a legnagyobb, kívülről váratlanul jövő szorongatás igazolhatott, a béke viszonyaira, bármily súlyosakká s bonyolódottakká alakuljanak isazok, nem fog alkalmaztatni. Második sorban aztán a pénzjegyeknek a forgalomból leendő lassan kinti visszahúzása, illetőleg a függő adósság megalapítása iránti rendszabályok jönnek. A kormány ezen feladatot már a szemügyre vette s az illető törvényjavaslatokkal a kellő időben föllépend. A rendes budgetnek végzes helyreállítását, melyben a bevételek s kiadások egyensúlyban vannak, viszszautasithatlanul sürgeti az egész pénzügyi helyzet. Néhány év óta minden állam zárszámtétel nagyobb vagy kisebb hiánylatot, mutat, melyet minden évben az adóssági tehernekmegfelelő szaporítása nyomon követ. Az ezáltal az államhitelezők irányában elvállalt kötelezettségek mindenesetre jövőben is megtartandók, a mint ez ekkorig még a legnehezebb,körülmények közt is megtörtént; de az államhitelnek még további feszítése egyelőre s míg az erőgyűjtés s felüdülés korszaka be nem áll, annál kevésbbé tűnik föl tanácsosnak, minthogy az 1866. apr. 24 ki törvény s az 1866. aug. 25 ki törvény l-ső czikke által felhatalmazott hitelműveletek leperegtetése a jelen adóssági terhet különben is emelendi. Ennélfogva a feladat akként határozandó meg, hogy jövőben az államszükséglet a budgetben a valódi állambevétel rendelkezhetősége szerint állapíttassák meg, mi a bevétel s kiadás közti eddigi aránytalanság mellett csak akkor vihető keresztül, ha egyrészt az állambevételek emelkednek, másrészt az államkiadások a fontos államcélok veszélyeztetése nélkül elérhető minimumra szállíttatnak le. Az állambevételek szaporítását a kormány közvetett után a népgazdászat terén a szabad kifejtés akadályainak elhárítása s a gazdaság minden ágában az öntevékenység fölserkentése, szóval az adóképesség emelése általigyekszik elérni, míg közvetlenül az államjövedelem emelésére az adós díjilleték ügyében oly reformok által ks törekszik, melyek, távol attól, hogy az egyes túlterheltetésének fiscális szellemétől volnának sugalva, az adózási tehernek az összeségre leendő helyesebb s méltányosabb fölosztását s ezáltal az Adók nagyobb jövedelmezőségét czélozzák. Nem kevésbbé az adóbeszedési költségek leszállítása, valamint általában erélyes és észszerű igazgatás által az egyes jövedelmi ágak valódi jövedelme is emelkedni fog. Fő fontosságot fektet továbbá a kormány az államköltségek leszállítására. Midőn erre nézve a takarékosság rendszerét, mely már évek óta a birodalmi tanács közreműködése mellett sikerl alkalmaztatott, ismét állhatatosan kifejti, reméli, hogy az ügyfolyam - igazgatási szerkezet folytonos egyszerűsítése által a polgári igazgatásban még tetemes megtakarításokat eszközölhet, míg a hadügyben teendő átható reformok keresztülvitelénél a katonai költségek leszállítása annyira halad, amennyiben ez általában a monarchia biztonságával s a csk. hadsereg s tengerhad védképességével megegyeztethető. Minden érintett irányban terjedelmes szervező és reformáló munkák vannak folyamatban, melyek az évek óta fölhalmozott anyag értékesítésével s a legújabb idő komoly tapasztalatainak gondos fölhasználásával, melyek a legteljesb erély kifejtésére sürgetnek, oly gyorsan, amit csak lehet, meg fognak érleltetni. Világos azonban, hogy e törekvések teljes hatása nem léphet elő már a legközelebbi időben. Az állambevételek, fájdalom, még az 1867. évben is megcsonkíttatnak a háború utófájdalmai által; a leszállításoknál figyelmet kell fordítni a nélkülözhetővé váló egyénekrőli gondoskodásra; az adóreformok sok és épen legfontosabb pontjaiban — az állami pénzügyeknek az államjogi viszonyok alakításával vészefüggésénél fogva — egyelőre csak épen előkészületeket lehet tenni. Austria pénzügyi tekintetben is átmeneti stádiumban van, ami legközelebb az épen összeállítás alatt lévő 1867. évre szóló pénzügyi törvény előterjesztéseiben is kifejezésre fog jutni. Az erre vonatkozó számbeli eredmények még nem közöltethetnek, hanem annyit már ma is bizonyosan állíthatni, hogy az 1867. évi államköltségvetés valóba képét fogja adni a pénzügyi helyzetnek , mely mindenesetre komoly és nagy erőfeszítéseket igénylőnek tekinthető, hanem távol attól, hogy a pessimismusnak alapos támpontokat nyújtana , határozott jobbrafordulást fog föltüntetni. — 4 Szemle. A bécsi lapok kivétel nélkül örömmel üdvözlik a „Wien. Abendpost“ nak a hadsereg reformjáról szóló czikkét; atalán mind czélszerű s a jelen kor kivánumainak megfelelő eszmének tekintik azt. „Világos, emelkedett szellemet leheli ez irat, — igy szól a „Fremdenbl.“ — s tanúskodik az őszinte akaratról, mely szerint gyökerénél ragadják meg az örökölt bajok egyik legroszabbikát s alaposan kívánnak rajta segíteni. Mindenesetre nagy mértékben örvendetes, hogy irányadó körökben határozottan utat tört magának az eddigi védelmi rendszer tarthatlanságának elismerése s hogy a gyökeres reform értéke főleg az átalános hadkötelezettség behozatalára s a szellemi és tudományos elemnek a hadsereg soraiban emelésére van fektetve.“ A „Presse“ azon nézetét fejezi ki, hogy e reformczikk minden szabadelvű osztráknak megnyeri tetszését. „E közlésnek minden pontja egy oly elvet foglal magában, melynek teljes keresztülvitele nemcsak hadseregünket képesíti, hogy a continens minden más hadseregével teljes győzelembeni bizalommal szembeszállhasson, hanem az egész államgépezetet is átalakítja.“ A „N. Fr. Pr.“ elsősorban a programm világosságát és határozottságát emeli ki. A „N. Fr. Bt.“ örül, hogy a történtekből tanultak s a tapasztalásnak hasznát vették. A „Wanderer“ úgy találja, hogy a reform czikk elvi útmutatásai kilátásba helyezik több e tárgyban nyilvánult óhajtások teljesültét. A „Debatte“ azon kezdi a czikk méltatását, hogy „tavaszodik Austriában“ és kijelenti, hogy azon férfiak, kik e czikk elveit győzelemre segítik, a közvélemény hálájára méltók. Prága, nov. 6. Ma következő legfelsőbb kézirat tétetett közzé : „Kedves gróf Rothkirch! Mélyen megilletődött szívvel veszek búcsút szeretett cseh királyságomtól, a megingathatlan hűség s ragaszkodásnak oly számos újabb bizonyítványai fölött, melyeket a főváros s a vidék lakosságának összes rendei s osztályai Irányomban tanusitni siettek. Magam meggyőződtem arról, hogy mily mély sebeket ejtett a háború az egész ország jólétén , s a szorongatott és súlyosan megkárosodott lakosság panaszai szivemben hangos viszhangra találtak. Ezen sebek sietős megorvoslását, lehetőleg gyors kártérítés s a sülyedt jólét emelése által, legsürgetőbb uralkodói gondjaimhoz számítom, s ama szeretet s hűség, melyek itt-tartózkodásom alatt mindenütt elém jöttek, s Engem kisértek s körülvettek. Nekem legbiztosabb zálogul szolgálnak, csupán szeretett csehországi népem javára s boldogságára irányzott törekvésem teljesülése iránt. Még egyszer köszünetemet fejezem ki mi cseheimnek Migámért, kinek szive ezen napokban oly örömre indíttatott; köszönetemet fejezem ki az egész birodalomért, mely csehországi népem hűséges erejének egységes közrehatásában saját hatalmas jólétének egyik leghatalmasb támaszát látja. Chrudim, nov. 4 én 1866. Ferencz József.“ A párisi kiállítás tárgyában alulirt országos bizottmány 1866. October 27-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: Korizmics László, Somsich Pál, dr. Szabó József, Szkalnitzky A., Henszlmann I., Barabás M., Entz F., Rózsa L, Gans C., Posner K. L, Peterdy G., Jankó V., Spitzer Gerson, Feivel L , Kölber L., Ulmann, Téres P., Than Mór, Marschalko J., Szathmáry K. sat. Korizmics László ur ő nagysága előrebocsátván, miszerint az országos bizottmány elnöke méltóságos gróf Festetics György úr, a megjelenésben akadályozva van, azon előterjesztéssel nyitja meg az ülést, miszerint annak oka, hogy a február 15 én tartott ülés óta mostanig nem hivatott össze a bizottmány, azon rendkívüli körülményekben keresendő, melyek a közelmúltban a birodalom és hazánk felé is oly sulylyal nehezedtek, hogy alig gondolhattunk a tervezett kiállításra, melynek leendő megtartásáról sem volt bizonyos senki. Jelenleg azonban, midőn a háború zavarai már megszűntek, s a kiállításnak okvetetlenül létrejövetele is bizonyossá van téve Parisból, a közbejött idő alatt érkezett okmányok szükség, hogy ezúttal tárgyalás alá vétessenek, s az azok folytan kellő intézkedések megtétessenek. Mielőtt azonban a tárgyalásokat megnyitná, bemutatja elnök úr Wottitz főmérnök urat, a kiállítás VIk osztályának rendezőjét, ki Bécsből a jelen ülésre érkezett le, s Morócz István ur távolléte miatt a jegyzőkönyv vezetésére Szathmáry Károly urat kéri föl, — ki a jegyzői széket elfoglalván, — 1. Olvassa a nmlgy m. kir. helytartótanácsnak 27354. sz. a. felhívását, mely mellett Hamar Leo pesti főreál-tanodai természettani tanárnak az iránti folyamodványa, hogy a távírásra vonatkozó találmányának bemutatása végett a kormány költségén küldessék ki a párisi kiállításra, véleményadás végett tétetik át az országos bizottmányhoz. A bizottmány általánosságban csak helyesléssel nyilatkozhatik azon elvről, hogy kellő képességgel biró egyének tanulmányaik bővítése végett a kiállításon megjelenni, a magas kormány által is segíttessenek. A fennforgó esetben véleményt adni azonban azon időre tartja fenn magának a bizottmány, midőn Hamar Leo úrnakNey Ferencz ur által is életrevalónak ajánlt találmánya felöl személyesen szerzend tapasztalati meggyőződést. 2. Olvastatott a nm. magy. kir. helytartótanácsnak 30705 sz. leirata, melyben értesíti az országos bizottmányt, hogy a párisi országos kiállításhoz kinevezett császári első biztos oldala mellett működő segédtanácsban Magyarország részéről az államkincstár terkeltetése nékül két vagy három egyénnek részvétele biztosíttatott; továbbá, hogy az annak idején alakítandó nemzetközi, jűryben Magyarországnak a jelentkezett kiállítók számához mért aránylagos képviseltetése iránt nehézség nem forog fenn; végre, hogy a magyarországi küldeményeknek czélszerű felállítása és az azokat megtekintő közönséggel leendő közvetlen érintkezés végett az országos alap terhére két országos biztos kiküldhető; megjegyezvén a tisztelt leirat, miszerint azon biztosok az egész birodalmi kiállítás vezetésével megbízott első biztos vezérlete alatt fognak működni, s hogy ezek részére az országos alapon könnyítés tekintetéből az államkincstárból 450 ft ezüistpénz és 240 ft bankjegy lesz utalványozva. Óhajtaná és szükségesnek tartaná ugyan az országos bizottmány, hogy — miként első felterjesztésében kérte, a magyar kiállítmányokra nézve négy országos biztos lenne kinevezve; ha azonban ennek kieszközlése teljességgel nem volna lehető, legalább háromnak kiküldhetéséért fog kérelmezni a magas kormányszéknél, kik közül egy a gazdasági, egy az ipari és egy a művészeti tárgyak érdekében működnék. Az igazgató tanácsbani és a jurybeni részvét iránt, valamint az egyénekre nézve is később teendi meg javaslatait a bizottmány. Ami az országos biztosok részére szükséges költséget illeti, e tekintetben az utazási költségek fedezésén kívül, fejenként 15 frank napidíjt hoz javaslatba a bizottmány, melynek utalványozása iránt a helytartótanácshoz kérelmet fog benyújtani. 3. Olvastatott a művészek albizottmányának benyújtott jegyzőkönyve, melynek folytán elhatároztatott, hogy az elnökség útján a bécsi központi bizottmány azonnal kerestessék meg a jegyzőkönyv 10 ik pontjában foglaltak kieszközlése iránt. 4. A kiállítási tárgyak beküldésének határidejét illetőleg, tekintetbe véve, hogy azoknak február 15 én már Bécsben, mart. 10 én pedig Párisban kell lenniük, a magyarországi kiállítók felhívandók lesznek, hogy Párisba szánt czikkeiket Pestre a köztelekre az országos bizottmánynak czímezve legkésőbb január lükéig munkatlanul beküldjék, magától értetvén, hogy e véghatáridő előtt is küldethetnek be és fogadtatnak el kiállítási tárgyak, sőt a borkiállítók különösen is figyelmeztetendők, hogy küldeményeiknek beszállításával saját érdekükben is minél előbb siessenek. 5. Minthogy a kiállítás iránt mutatkozott nagyrészvét folytán az egész birodalomból 3854, Magyarországból 370 kiállító jelentkezett, minek folytán a kiállítási térség nekünk szánt része azokat be nem fogadhatja, ha az albizottmányok a kiküldendő tárgyak megbirálásánál akként szükség, hogy eljárjanak, miszerint nem annyira a mennyiséget, mint inkább a minőséget tartván szem előtt, csak a legjelesebb tárgyak kiküldetésére szorítkozva, a kijelölt tereken hazánk ipara méltóan legyen képviselve. Az albizottmányok továbbá felhívandók lesznek az elnökség által arra is, hogy ne várják be az osztályaikba tartozó tárgyak valamennyiének begyűlését, hanem az időről időre beérkezőket azonnal vegyék bírálat alá, hogy így az utolsó határnapon egészen készen lévén, a tárgyak minél előbb rendeltetésük helyére küldethessenek. 6. Olvastatott a bécsi központi bizottmánynak a gazdasági gépek próbájára vonatkozó átirata. Ezen értesítés az elnökség által a gépészekkel egész terjedelmében tudatandó, s e végre közhírré teendő lesz. 7. Ugyanannak a kertészeti kiállítás tárgyában kelt értesítése hasonlóan közhírré teendő. 8. Ugyanannak a kiállítási szekrények iránt kelt átirata folytán a szekrényminták a köztelken és a pesti kereskedelmi kamaránál letétetnek és erről a kiállítók azon m megjegyzéssel értesittetnek, hogy számukra Páksban fognak készíttetni ezen szekrények és asztalok; a költségek megtérítése egy □ lábért 2 ft o. é. tesz. Külön szekrények vagy asztalok készítése csak oly kiállítóknak engedhető meg, akiknek jelentőségüknél fogva nagyobb tér engedélyeztetett. Ily külön szekrény készíttetéséhez engedély szükséges, melynek elnyeréséért az illetők a szekrény rajzával ellátott kérvényeiket az országos bizottmányhoz benyújthatják. §11 9. A f. é. február 15-én tartott bizottmányi ülésnek a bor és liszt-küldeményekre vonatkozó határozatai hasonlóan közhírré teendők. 10. Már a múlt ülés alkalmával kimondatván annak szükségessége, miszerint Magyarország mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi statistikájának rövidre vont egybeállítása, — miként ez a londoni kiállításon is történt — készíttessék el, s a világkiállítás látogatói közt Párisban osztassák ki, — amazülés által fölkért Érkövy Adolf, Rózsa Lajos, Szathmáry Károly urak az elnökség által fölhivandók lesznek, hogy ezen egybeállítást minél előbb elkészítvén, az országos bizottmánynak mutassák be mely annak franczia nyelven 10,000 példányban kinyomatásáról és Párisban kiosztásáról gondoskodni fog. A párisi kiállítás tárgyábani hirdetések. I. A kiállítók kiállítási tárgyaiknak eladásával és megrendelések elfogadásával tetszésük szerint külön ügynököket bizhatnak ugyan meg, minthogy azonban ezen ügynökök tartoznak magukat az első kiállítási biztosnál igazolni, szükséges, hogy azoknak oly meghatalmazást adjanak, mely megbízásukat világosan kifejezi s azonfelül a megbízó kiállító azon nyilatkozatát tartalmazza, hogy az első osztrák kiállítási biztos minden felelősség alól felmentetik. Megjegyeztetik, miszerint több kiállító együtt is megbízhat egy ügynököt; ezen ügynökök azonban tartoznak magukat a kiállítási tárgyak felállítása s az általános rendelkezések tekintetében az első osztrák kiállítási biztos intézkedéseinek alávetni. A központi bizottmány ily ügynökségre bizonyos egyéniségeket nem ajánl, s ennélfogva a t.ez. kiállítókat figyelmezteti , hogy egyesek abbeli állításainak, mintha a bizottmány által ajánltatnának, hitelt ne adjon. Amennyiben a kiállítók saját ügynököt nem bíznak meg, a Párisban felállítandó kiállítási bizottmány a szóban forgó teendőket szívesen el fogja végezni a tényleg felmerült költség megtérítése mellett. II. A franczia kiállítási bizottmány értesítése szerint az 1867 ik évi kiállítás alkalmával, a kiállított gazdasági eszközökkel egy a Bilancourt szigeten kiválasztott térségen kísérletek fognak létezni. Ezen czélra a kiállítók vagy másodlatokat küldhetnek be, vagy a kiállítási palotában lévő kiállítási tárgyaikat bizonyos időre kivitethetik a kísérleti helyre; ezen szállítás költségeit a kiállítók viselik, biztosíttatnak azonban , hogy minden lehető könnyebbítésben részesülni fognak. A franczia bizottmány által a tárgyak oltalmazására fedelek is állíttatnak föl, 10 méter után fizetendő 10 frank megtérítése mellett, egyébiránt a kiállítók maguk is gondoskodhatnak tárgyaikról ha a bizottmány terveihez alkalmazzák magukat. Végre a franczia bizottmány a mozdításra szükséges gőz- vagy lóerőt is meghatározott árakon nyújtani fogja. III. Hogy a kiállítási tárgyak felállításában a szükséges egyformaság eléressék , a központi kiállítási bizottmány által asztalok és szekrények rendeltettek meg, melyek használatáért egy négyszögláb után két forint o. é. fizetendő; ezen asztalok és szekrények rajzai megtekinthetők az országos bizottmánynál és a pesti iparkamaránál. Külön szekrények vagy asztalok készithetése csak oly kiállítóknak engedhető, akiknek jelentőségük miatt nagyobb tér is engedélyeztetett. Egyébiránt ezen külön készítendő szekrény vagy állványhoz minden egyes esetben engedély szükséges; ha tehát valaki ezt kívánná, felhivatik, hogy ebbeli kérvényét az illető rajzzal együtt előbb benyújtsa az országos bizottmánynál, s a szekrényt vagy állványt csak akkor rendelje meg, ha az engedélyt megnyerte. IV. A párisi világkiállításra küldendő őrlemények (liszt, dara sat.) összehasonlító megbírálhatása tekintetéből ezek egyforma osztályzása lévén szükséges, megkerestetnek az ily tárgyakat kiállítani szándékozók, hogy ezen egyforma osztályozást maguk közt megállapítani igyekezzenek. V. Az előbbeni kiállításoknál tett tapasztalások szerint a borok kiállításánál a kiállítás külső alakja sem lévén közönyös, a kellő hatás elősegítése czéljából megkerestetnek a borokat kiállítani szándékozók, hogy a fehér borokat az úgynevezett rajnai, a vörös borokat pedig az úgynevezett bordeauxi palackokban, kellőleg bedugaszolva, ólom-lemez kupakokkal, és esi-