Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)

1866-12-28 / 295. szám

czia kormánynak sohasem volt tudomása. Egyébiránt az amerikai sajtó constatírozza a k­é­t ország közti jó egyetértést. Mint már táviratilag említik, Dzsem­il pasa, a párisi új török követ, f. hó 23 án fogadtatott el nyil­vános audientián a császár által, s nyújta át annak meghitelező­ iratait. A követ üdvözlő beszédére a csá­szár néhány jóindulatú szóval válaszolt. Erre Bige­low­s D­i­x tábornok fogadtattak el a császár által, mint az Egyesült­ Államok eddigi, s illetőleg új követei. D­i­x tábornok a császárhoz intézett beszédét így végző: „Bizonyos vagyok benne, hogy nem túlozva adom vissza az Egyesült­ Államok kormányo­­s népének ér­zelmeit, ha azt mondom, hogy azok őszintén óhajtják, mikép azon egyesség, mely őket a múltban Francziaor­­szághoz csatolá, a jövőben megérlelődjék, s még szoro­sabb s szivélyesb barátsággá váljék.“ A császár így válas­olt : „Köszönöm önnek , tábornok, azon érzelmeket, miket az Egyesült­ Államok kormányának nevében fe­jezett ki előttem. Az ön által idézett történelmi emlékek biztos zálogul szolgálnak az iránt, hogy semmi félreér­tés sem háborítandja meg azon barátságos viszonyokat, melyek Francziaország s az amerikai unió közt oly rég­óta léteznek. A leyális s őszi­nte egyetértés — nem kétlem — az ipar­i kereskedésnek hasznára fog válni, melyek naponkint meglepik a világot csodáik által, s biztosítandja a polgárisodás haladását. Önnek köztünk jelenléte csak előmozdíthatja ezen szerencsés eredményt, oly viszonyokat tartván fönn, miknek én igen nagy ér­téket tulajdonítok.“ A r­e­­­m­s­i bibornok érsek , Gousset 22 én este, 75 éves korában, csak 24 óráig tartott betegség után meghalt. Arrasban legközelebb Sens, a kormány jelöltje választatott meg követté, Fr­o­u­r­e­n­s-L­e­f­e­b­r­e ellenében. A „France“ szerint a legközelebbi kamrai ülésszak jan. 28-án, vagy legkésőbb febr. 1-jén fog megnyittatni. A „Patrie“ szerint f. hó 22 én 7 hadigőzös indult el Brest-­s Lorientből Martiniqueba, hol össze fognak gyűlni a franczia expeditionalis hadtestet Mexicóból hazaszállítandó hajók. OLASZORSZÁG. Az „Opinione“ fölemlítvén, hogy a király méltán fejezé ki bizalmát „a rómaiak bölcse­­ségében“, constatirozza, hogy Rómában tökéletes nyugalom uralkodik, s ott a pápa nyugottan s teljes biztonságban van. „Valóban“ - hozzáteszi e lap — „a politikai türelmetlenség Olaszországban általában kárhoztattatnék.“ A „Gaz. italiana“ római levelei szerint f. hó 19-én ment végbe az első értekezlet, az Olaszország vallási ügyeire vonatkozó alkudozáso­k iránt. Az érte­kezletben Ton­ell­o állam­tanácsos, Callegaris, Antonelli s Franc­hi bibornokok vettek részt. Ott a püspökök kinevezésének kérdése tárgyaltatok. Azt állítják, hogy a pápa nagyon meg van elégedve Victor­ Emanuel trónbeszédével. Ugyanő 19-én S­arti­ges­t magán audientián fogadó. Róma városa nyugott a rendőrség háborgatásai daczára, mely némely házkutatásokat eszközöl. A „Diritto“ közli az ellenzék programm­­ját, mely a jelenleg érvényben lévő politikai s köz­­igazgatási rendszer vizsgálata után a következő re­formokat jelöli ki: Közigazgatási decentralisatió a községek s tartományok javára; a seregnek 120,000 főre leszállítása ;a renter a vetett adó ; a vasutak­­nak az állam kezébe visszahelyzése; gyökeres refor­mok a közoktatásban; végre béke a külfölddel. A kamra Mordinit, Pisanellit s Res­te 1i­­­t választá meg alelnökökké. A lapok azt hiszik, hogy a francziák császárnéja Nápolyt is meglátogatandja. A budget, mely pénteken fog a kamra elé ter­jesztetni, két külön budgetre van fölosztva, t. i. a ve­­lenczei, s a régi olasz tartományokat illetőleg. Az előb­bi budgetben a bevételek 76 s a kiadások 54 millióval igtattattak be, mi 22 milliónyi többletet tüntet föl. A régi tartományok budgetében a bevételek 788, s a ki­adások 497 millióra vannak téve, miáltal 208 milliónyi deficit áll elő- A két budget összeállítása 865 milliónyi activumot, 1,051 milliónyi passivumot, s eszerint 185 milliónyi előrelátott deficitet tüntet föl. SPANYOLO­RSZÁG. Mint Madridból jelen­tik, két spanyol fregat indult ki C­u­b­á­b­ó­l, hogy a hondurasi köztársaságot semlegességre, s a spa­nyol kereskedés ol­almára kényszerítse. Csütörtök, december 27. 1866. Alsó-austriai mérőnkint. A gőzhajók menetrendijte. Pestről Győrbe minden páratlan számú nap 77/ órakor reggel. Győrből Pestre minden páros szá­mú nap 71/, órakor reggel. Esztergomból Vác­z- és Pestre min­dennap 61/, órakor reggel. Pestről Vácz- és Esztergomba na­ponkint 1 órakor délután. Pestről Mohácsra szombaton, hét­főn és szerdán 7 órakor reggel. Mohácsról Pestre kedden , szerdán és pénteken 3 órakor délután. Pestről Eszék- és Zimonyba szer­dán és szombaton 7 órakor reg­gel. Zimonyból Eszék- és Pestre hét­főn és csütörtökön 8 óra reggel. Pestről Orsóvá-, Galacz- és Kon­­stantinápolyba szerdán 7 órakor reggel. Konstantinápolyból Galacz- és Pestre pénteken délelőtt. Zimonyból Orsóvá-, Galacz- és Kon­­stantinápolyba pénteken délelőtt. Báziásból Orsóvá-, Galacz- és Kon­stantinápoly­ba péntek délelőtt. A­ vasút Bécs-Báziás. Bécs, ind. 7 óra 45 p. reg. 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 10 ó. 51 p. e. Érsekújvár, ind. 1 ó.23 p. d.u. 1 ó. 54 p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 89 p. regei , ind. 5 ó. 19 p. d. u. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. és. 2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 8 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó. 10 p. d. e. Bazias-Bécs. Baziás, ind. 5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. ér. 7 ó. 26 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 36 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este.­­ ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind.ló.52p.d.u. 1 ó. 8 p. és. Pozsony, ind. 4 ó. 33 p. d. u.3 ó. 57 p. reg. Bécs, érk. 6 ó. 36 p. est. 6 ó. reg. Buda-Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind.t­ó.36 p.r. 6 óra 30 p. este Fehérvár, ind. 8.60 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind.l.50p.d.u. 5 óra 6 p. este. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbrück, ind. 12 ó. 15 p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — Steinbrück, in. 3 ó. 27 d.u.— — — Pragerhof i. 9ó-30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „55 „este 6 „ —„reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 8 „ 3, d.e. m­en­etrendj­e. Pest-Kassa. Pest, ind. 6 ó. 31 p.rejr. Czegléd. „ 9 „ 49 „ „ Szolnok ind. 10.67 p.reg. P.-Ladány „ 1. 33 p. d. u. Debroezen „ 3. 5 „ d.u. Nyiregyh. „ 4. 33 „ „ Tokaj „ 5.31 „ „ Miskolcs „ 7.24„aste Kassa érk. 10 ó. 21 p. este. Pest-Rí.-Várad. Fest indul. 6 óra 31 p. pZer6ltdA • 9 r *9 r P.-Ladány „ 2 . 5 „ Berett.-Ujfalu . 3 . 14 „ N.-Várad érV 4 ” 31 ” Pest Arad. reg^. P d. il. Buda-Sz.-Fehérvár-Bécs. Buda, indulás 6 óra 35 p. reggel. Fehérvár, érkezés 8 óra 39 p. reg. „ indulás 10 óra reggel. Uj-Szőny, „ 2 óra 25 p. d. m. Bécs, érkezés 8 óra 17 p. este. Bécs-Sz.-Fehérvár.«—«­Pest indulás 6 óra 31 CzeglédP 9 n34 Szolnoki 10 42 Mező-Túr „ 12 17 Csaba2 43 Arad érkezés 4p40 d. d. ind. 56.21 p. reg. I» 65’ Kassa, Miskolcz, Tokaj, b 9,37 Nyiregyh., „ 10„39 Debreczen, „ 12 „ 19 P.-Ladány, „ Szolnok, Czegléd, érk.6 „46 „est. Pest, érk. 8­0.40 p. este N.-Várad-Pest. N.-Várad, ind. 10 ó. 27 p Berettyó-Ujfalu, „ 11 „ 50 , P.-Ladány, érk. 12 „ 58 „ CSazléd, „ 6 „ 46 „ Pest, „ 8 „ 40 „ Az adott-vett Be­rze-Zárár- | Az adott-vett Bank-Zárár értékek , pénznemek megnevezése­­ t( tt Jöss­zeg folyam [ pénz­­ értékek , pénznemek tör­. kamat folyam megnevezése pénz I. Részvények. Kereskedelmi bank . . . 5­0 Iparbank.......................... H­ O Pesti takarékpénztár. . . 63 Budai takarékpénztár . . ó­ budai takarékpénztár . 4­3 Pesti hengermalom . . . 501 Pannónia gőzmalom . . . 100.­ I. budai gőzm. 500 ft. kibocs. 460 Kereskedelmi épület ... 211* Lánczkid ........ 521­ Alagú­t.............................1 105 Magyar biztositó társulat. 315 Pannónia kölcsönbiztositó­társulat..........................1 210 Pesti biztositó­ intézet . . . 300 Losonczi vasút................1 200 Pozsony-nagyszombati . ,1 I. Kibocsátvány . . . .­ 210 II. . . . . . 210 Pesti légszesz .... 670 I 100 Szegedi kiviteli gőzmalom és vizműs.......................­ 1000 Pesti utczai vaspálya . II. Záloglevelek. Földi szeli­nt...............6 , jövedékjegy 111. Földtehermentesit. k öt­vények. Magy­ar............................ Tem­isi............................ Horvát............................ Erdélyi........................ . IV. Pénznemek. Cs. koronás arany . . . . Cs értékarany.................. Napoleon d’or ...... Angol Sci|Toreiga . . . . 200 6 1­­803 221 1120 470 72 1210 1790 775 340 343 70 630 Osztrák ezüst.................. „ „ szelvény. . Szövetségi tallér . . . . V. Vallók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . . Frankfurt 100 „ . . . Hamburg 100 „ . . . London, strig 10 „ . . . Pária, frank 100 „ . . . Sorsjegyek a bécsi t tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. mart.l. 4 37, 3 3% 3 200 285 611­, 830 231 okt. dog­ján. jul. jun. jan. jun 1854-ki 1860-ki „ Hitelint. „ Dunagőzhaj. bűz. Triesti 100 ft „ » cO n v Budai köles. „ Eszterházy . Sahn • „ Pálffy Clary „ St. Genoig r »rwÄSr"*: Keglevich „ Como-jegyek „ A bécsi bőrke távirati 1. 1. 2. 1. 1. 2. 15. dec. 15. jan. 15. sept. 15. júl. 31. febr. 1. dec. 1. jan. 15. máj. 1. jan. 2. 68 25 67.50 75 25 64 50 18.—­6.23 10.53 13 90 sürgönye. 5% Metalliques . Nemzeti .... . 1860. sorsjegy. . Bankrészvény. . Hitelint. részvény London............... Ezüst. . . . . , A__ 57.50 66.80 81.65 712.— 150­ 130.50 129.50 130.75 130.75 1 96 110.75 110.90 98.25 131.65 52.45 135 75 75.50 81.25 129. 81.50 112.— 49.50 23. — 29.50 22.­­24. — 23 50 16.— 20 50 12.— 20.— Bánáti i) Tiszai - Fehérmegyei Pesti DJ 88—89 86—87 uj . . 88-89 „ . . 85—86 „ . . 87—88 * . . 85—86 u n • • 87—88 Kétszeres.....................80—81 Házs................uj . . 78—79 Sörfőzó-árpa...............69—70 Abrak-árpa . . . . . 65—68 Z»b...................uj . . 44—46 Kukoricza bánáti . . .--------­» „ uj . .------­Bab............................................ Köles........................................ Káposzta-repcze . . .-------­„ bánáti . . --------86—87 fontos 6.55-6.70 6.90—7.05 6.55-6.75 6.95— 7.10 6.40— 6.55 6.75- 6.95 6.40— 6.55 6.75- 6 90 4.95— 5.15 4.20—4.90 3.70—3.80 8 35—3.50 1.95— 2.— 4.15­ 4.20 3.85—4— 5.75- 6.25 8.30—3.50 6.50—0.— 6.25—638 Mázsánkint. Liszt:0. 1. 2. 3. t. 6. 6. számú 14 frt — kr. — 14 frt 20 kr. 13 13 12 12 10 9 — 13 „ 80 - 12 ” 60 10 9 80 50 Lebermagvak: luezerui magyar 28—32 ft. „ „ franczia--------„ n szíriai vörös . . 36 — 37 „ Disznózsír : pestvárosi 35 ft 50 kr. „ vidéki . 34 „ — n szerb . . 34 „ — kr. Gnbaes: magyar I. 10 ft — kr — 10 ft 21 kr. II. 9 , - „ - 8 „ 76 „ II. 8 „ 38 „ szerb I. 8 „ 60 Hamozsir: magyar fehér » n kékes n­eti»» b«—■ 13 ft — kr—14 ft 60 kr 11 „ 50 „ -12 . 50 -d. 1„ 57 „d.u. 4 „43 „ d.u. dél >. délo. dél t. est I. A „Sürgöny“ magán-távirata. Berlin, dec. 27. A mai „Prov. Corr." írja, miszerint a ministerelnök egész erejét arra szenteli, hogy az éjs­aki szövetség létrejöjjön. Azon hir, mintha a ministerelnök üdülési útra szándékoznék menni, alaptalan, minthogy addig nem fog elutazni üdülés végett, míg az éjszaki szövetség ügyét a kir. gyűléssel keresztül nem vitte. . . Hannover, dec. 27. A „Hann. Courir“ írja, miszerint a katonatiszt k küldöttsége visz­­szatért Bécsből. A hannoverai király megadja az elbocsátást azon tiszteknek, kik azt kérni fogják. Arendtsch ld­tlek hatalmaztatok fel az elbocsátási iratok kiszolgáltatásával. Táviratok. München, dec. 24. A király Lutz felebbvi­­teli törvényszéki főtanácsost kabineti titkárrá ne­vezte ki. K o n s t a n t i n á p o ly, dec. 15. Az egyiptomi alkirály a crétai zárlat erősbitésére két gyors gőzöst küld. — Hírlik, miszerint Fuad pasa terjedelmes meg­hatalmazással Crétába küldetik. — A „Möve“ austriai ágyusajka Sulina elé érkezett. -- Hat gárda zászlóalj fog Crétába küldetni, az ott lévő hat sorzászlóalj felvál­tása végett. Hongkong, nov. 15. A Belgium s China közti szerződés megerősittetett. A chinai-franczia expeditio elfoglalá­s kirabtá a lakosok által nagyrészt odaha­gyott Hungbor várost. A király az admirált a fővárosba hivó meg alkudozás végett; az admirál e­t megtagadá, s 3 fő minister megbüntetését, s egy alkudozó elkülde­tését kívánta. A fővárosba vezető folyam zároltatott. T­r­iae­s­z­t, dec. 26. Athénéből e hó 24-ről je­lentik .­­ Mustafa basa Kandia szigetén Karis mellett, az apokoronosi kerületben, megtámadta a kereszténye­­ket. A csata hat óra folyásig tartott; a törökök jelen­tékeny veszteségeket szenvedtek és visszahúzódtak. Sz. Pét­er­vár, dec. 26. A „Journal de St.­­Petersbourg“ ,meghazudtolja a galicziai lapok azon tu­dósításait, mintha Galiczia határai orosz csapatok által fenyegettetnének, hozzátévén, miszerint a Lengyelor­szágban lévő csapatok békelábra helyeztettek. Konstanti­ná­p­o­l­y, dec. 26. A Porta azon körülmény alkalmából, hogy Kandiában az önkénte­seken kívül görög katonaság is kötött ki, s a görög határokon csapatok vonulnak össze, újólag nyomatékos előterjesztéseket intézett a görög kormányhoz, s a ne­­táni következményekért őt tette felelőssé. S­z.­P­é­t­e­r­v­á­r, dec. 25. Herczeg Gorzsakoff kül-­ügyministernek egészségi állapota az utóbbi időben aggasztó volt, de a legújabb orvosi jelentés szerint a herczeg már túl van a veszélyen. Konstantinápoly, dec. 25. A haurani drú­­zok és beduinok törzsfőnökei letették a fegyvert. Prága, dec. 26. Az ügyvédi kamra mai ülésé­ben egy, 15 tagból álló bizottmány választatott meg, január végéi­g jelentés­tétel végett, a kormány által elő­terjesztett új polgári per­rendtartás-terv iránt. A bi­zottmány elnöke dr. Wiener. S­z.­P­é­t­e­r­v­á­r, dec. 25. Sándor hesseni her­­czeg Darmstadtba utazott el Bu­karest, dec 26. A mai kamra-illésben kez­detett meg a vita a trónbeszédrel válaszfelirati javaslat fölött. Ez utóbbi egészen leyális modorú. Konstantinápoly, dec. 25. Cilicia­s Kis- Örményo­szágban a katholicismus melletti vallási moz­galom uralkodik. New-York, dec. 15. A császáriak odahagyták I Du­rangót, Potosit és Mazatlant. A conser- I vativ párt 25 millió dollárt garantirozott Miksa csá­szárnak.­­­dett a lelenczházi kérdésnek pro et contra vitatása. A lágyunkra vonatkozólag el nem hallgathatjuk Meiss­­■ nemek két értekezését: „Vájjon előnyösek vagy ártal­­­­masak-e a lelenczházak ? ‘ De a franczia irók közül: G­o­u­r­o­f­f: „Essai sur l’histoire des enfants trouvés“, I­I ,HtC.pré­a­u­x : »Hes modifications à introduire dana­­i a legislation sur les enfants trouvés en Belgique“ cz, mun­káikban szintén bő anyagot nyújtanak a gondolkodónak. Hazánkban is immár számos értekezés tárgyazza e kér­dést; a jelen munka a lelenczügyben azok egynéme­lyének antipodese , s ép ezért az audiatur et altera pars szempontjából is figyelmet érdemel. Bár a lelencz­­védelemben más nézeteket vall, nemes emberbaráti ér­zelem tükröződik vissza e röpiratban és teszi ezt von­zóvá A jeles szerző e munkálaton nevét elhallgatta, azonban a tiszta felfogás és nyomós előadás a gya­korlat terén érdemesült férfiút gyanittatnak, ki egyedül az ügy fontossága érdekében fogott tollat. Ha sejtel­münk nem csal, az a hazai minden kitűnőbb vállalat előmozdítói sorában föllelhető derék népgazdász s ha­zánkfia. K­o­p­p­á­l­y Fülöp Szerző dolgozata a­helyett, hogy nagy szavakba burkolt szódagályt tartalmazna, a legjobb érveket, sta­­tistikai adatokat nyújt az olvasónak. Szerző munkájá­ban a lelenczházak árnyoldalait tünteti élénkbe, mint oly intézetét, mely egy önmagában fölötte dicséretes czél kitűzése daczára sokkal több hátrányt mint elényt nyújt. Szerzőnk okadatolva adja elő a lelenczházak utólagos, fölötte hátrányos következményeit, a szülők gyermekek s a födözhetlen roppant kiadások tekinteté­­ben. Francziaország, Anglia, Izland, Oroszország, Mainez városa bő statistikai adatokat szolgáltattak, és segély­­ték e kérdés vitatásában. Az értekező munkája kivonatolva a következő: " Mi a szülőket illeti, a lelenczházak kétszeresen­­ demoralizáló befolyással bírnak ezekre, mert könnyen belátható, hogy eme könnyűség: egy tiltott nemi közös­ség gyümölcsét észrevétlenül, minden fáradság és ál­dozat, és mégis minden vétkesség és veszély nélkül félretehetni, igen buzdító, elősegítő eszköze­­­het a kén­nyelműsége­s kicsapongásnak. De eltekintve ettől, a lelenc házak majdnem hihetetlen mérvben semmisítik meg a gyermekek iránti gyöngéd érzelmet még a törvé­nyesen egybekelteknél is, és vele együtt az egyedüli meghamisítatlan forrását a jövő nemzedék jó nevelésé­nek­, tönkre tesz­i az erkölcsös családiasságot, mely alapja mind a köz mind a magán­jólétnek. Szerző számadatokkal mutatja ki a könnyűséget, melylyel a gyermeknevelés fáradsága és kiadásai egy nyilvános intézetre hárithatók, s hogy sok fukar, kényelemsze­rető , vagy egyébként önző s­ülökre majdnem ellenáll­­hattlan csáb és inger kínálkozik gyermekeiktől ez után megválni. Mennyire demoralizálja a lelenczház a népet, mily mértékben irtja ki a szívekből a szülei szeretetet, annak egyik kétségbeejtő példája Rousseau, ki mind a négy gyermekét lelenczházba adta és soha többé velük nem törődött. Téves állítás az is, mintha a le­lenczház a megesettek becsületét megmentené és er­kölcsileg őket rehabilitálná. Bármily szoros titoktar­tás legyen is az intézetben, a megesett állapotát annak környe­zte mégis sejteni fogja ; szülés alatti távolléte, a lényen észrevehető változás bizonyosság erejére emeli a gyanút- A hiba feledtetésének sokkal biztosabb útja, ha gyermekét önfeláldozással neveli. Az anyai szeretet visszavezeti az elesettet a rend és erény út­jára, s oly kapocs marad meg közte és csábítója közt, mely házassághoz vezethet. A lelenczházak oltalma alatt ellenben a könnyelműségből megesett elhagyja gyermekét, majd alább alább sülyed, míg végre a bűn áldozata lesz. A bűnt pedig a gyalázattól megóvni annyi, mint merényt követni el a társadalmi rend ellen. A­­ lenczházak létezésének következése, az atya­­ság nyomozásának tilalma is. Ez pedig nem tartja visz­­sza a lányt nemi kihágásoktól, bár önmagának kell vi­selnie hibájának minden következményeit. De hogy is hatna az atyaság nyomozásának tilalma megelőzőleg a lányok kihágásaira, ha a társadalom megengedi ne­kik az adoptiót a lelenczházak alakjában ? A lelenczházi intézmény által oly családi köteles­séget vállal magára az állam, melyet soha nem teljesít­het, mert azzal a házasságnak útját állja. A lelencz el­­választatik szüleitől, megfosztatik családi s polgári ál­lása és lehető tulajdon­jogaitól, végre pedig egy testre, lélekre és erkölcsre veszélyes nevelés áldozata lesz. De különösen Magyarországban , hol proletarius nincs, hol a kitevés eddigelé nagyon ritka, hol a tör­vénytelen szülöttek száma a törvényesekhez úgy arány­­lik, mint 1 : 22. (míg ez arány Austriában, Krajnában és Szíriában 1 : 3, Cseh- és Morvaországban 1:6.) a szükség sem parancsolja a lelenczházak meghonosítá­sát, sőt ezek igen igen károsan hatnának a közerkölcsie iségre; városainkat feslett és kicsapongó személyek­­ gyalpontjává tennék és csak szaporítanák a gyermek­eik 8-11 számát oly mértékben, mint az ez intézmény létrejötte nélkül nem várható. J Hogy mit hoz fel szerző a gyermekek tekinteté­ben azt megrendülve olvasók,­­ a kérlelhetlen számok k­­észítne mindenkit meggyőznek. Elsőben is a roppant est!t, JA leleneteknél az első évben téténél több a halandóság, mint a törvényes ágyból származott gyermekeknél, és V3­al nagyobb, mint más ter­mészetes gyermekeknél, kik anyjuk által­­ápoltat­nak , ennek oka pedig abban rejlik, hogy a gyermek csak az anyatejtől gyarapulhat. — Az anya mintegy ösztönszerüleg érzi, mi kell gyermekének; a nap fára­­da­sa­ után 18 éves örömest áldozza fel érte éjjeli nyu­­galm­at, sőt rendesen azt tapasztaljuk, hogy azt a gyer­mekét szen­kinek fentartása neki legtöbb bit okozott. Az életben­ maradás biztosságának, mely a lelenczház első feladata volna, ez intézmény, úgy lát­­szik, nem felel meg. A tapasztalás mutatja, hogy a leg­nagyobb gondosság mellett is oly kedvezőtlen ered­ményt szül, hogy Villermé szerint bátran oda lehetne­­..ív f ¥£“czilázik ft*1«): „les on fait mourir les enfants aktaák a haiak.) (I' “ er'er,n't'kel . Ltufele?Zli7Jtiil,l)”Mire a fajtalanság áldozata, continí-Pn?fedlgikz ?U8 le87’ “eg C8avarS6” feles számú ontingenst szolgáltatva a fenyitőházaknak s gályarab 8S'. Szerz'5nek ezen állitását főkép Francziaország féérfi-tJttám°iga.tja­. 101' miként tudtak, XIV- Lajos a ,,£ “ezeket a hadseregbe, I. Napoleon a tengeré kndtalf h­íini ajabb időben algíri telepvényeseketipar­­o­1fi t u­r­­k kePeZD1, de ezekből minden, csak vitéz váltak' bát01 tengerészek 8 munkás telepvényesek nem Szerző néhány, de tartalmas szóval emliti e részben nai!adaS°k kérdését, kifejtvén, hogy ha mindjárt nagy összegre menő pénzalap gyűl is össze az aláírt évi ada­kozásokból, ezek mégis rövid idő múlva elégteleneknek, fognak bizonyulni a demoralisatio következtében. A munka végén szerző a lelenetek és törvénytelen gyermekek ellátásáról szóló porosz törvényeket idézi, visz­t azi­­ánt ,°gy mikér gondoskodott itt a kormány intézk­edése, által, melyek a gyermekölés , kitevés és­­ gyümölcs elűzésének elejét veszik, a­mennyire ez egyátalán elérhető. J .. ., ?fe,rzd véleménye szerint a lelencz gyermekek ártását és azokról való gondoskodást a mindenütt ala­pitandó nőegyletekkel egyetértőleg az árvabizott­mány­ok legjobban intézhetik. A módok, melyekkel az ily szerencsétlen gyermekek sorsán segíthetni : n­ő­­egyletek, árvaházak szaporítása, községi, nőeg­éri.Ugy­e ke­gyes és jótékonysági alapítványok. A törvényhozásé a legelső tiszt, hogy e tekintetben a legczélszerűbb intézkedéseket megtegye. Tegye meg azokat a szerencsétlenek iránti részvét, az emberszeretet nevében és oly módon, mely sem e szánandó lényeket, sem a középületet, sem az államot meg ne bélyegezze. És a­ki az erkölcs iránt érezni tud, az a törvényhozással együttérez ! Ezek zárszavai e röpiratnak, melynek czélja : a szőnyegeit forgó lelenczkérdés alapos megvitatása, és a hazai közösség minden oldalróli tájékozása ez ügyben. *) *) Annyi tény, hogy Bécsben is mindinkább eltérnek azon intézet első hivatásától, melynek eredeti czélja „lelenczház“ volt, s az már eddig is mindenféle mó­dosulatokat szenvedett. De sem e tapasztalat, sem a fentebbi röpirat nem csökkentheti azon derék ember­barátok buzgalmát és erélyét, kik nálunk nemes hi­vatásukul tűzték ki a szerencsétlen lelenetek ügyét pártfogás és védelem alá venni. Az alap, melyet e czélra gyűjtenek, mindig szükséges leend, s bármily formában történjék, Isten áldása lesz e segélyen. Szerk. Dunavizástá­r Pest, deczember 27. 6' 1" Színházi előadások deczember 28. Nemzeti színház. „Aesopus,“ eredeti vigj. 5 felvo­násban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Wildfeuer“ drámai költemény 5 felv. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula. Tudomány, irodalom, régészet. Könyvismertetés. Közelebb jelent meg : „A feren­czház kérdése“ ezn­yti röpirat. E kérdés már az újkor minden műveit nemzeté­nek jeleseit foglalkoztatta. Egész irodalommá növelte­

Next