Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)
1866-12-28 / 295. szám
czia kormánynak sohasem volt tudomása. Egyébiránt az amerikai sajtó constatírozza a két ország közti jó egyetértést. Mint már táviratilag említik, Dzsemil pasa, a párisi új török követ, f. hó 23 án fogadtatott el nyilvános audientián a császár által, s nyújta át annak meghitelező iratait. A követ üdvözlő beszédére a császár néhány jóindulatú szóval válaszolt. Erre Bigelows Dix tábornok fogadtattak el a császár által, mint az Egyesült Államok eddigi, s illetőleg új követei. Dix tábornok a császárhoz intézett beszédét így végző: „Bizonyos vagyok benne, hogy nem túlozva adom vissza az Egyesült Államok kormányos népének érzelmeit, ha azt mondom, hogy azok őszintén óhajtják, mikép azon egyesség, mely őket a múltban Francziaországhoz csatolá, a jövőben megérlelődjék, s még szorosabb s szivélyesb barátsággá váljék.“ A császár így válasolt : „Köszönöm önnek , tábornok, azon érzelmeket, miket az Egyesült Államok kormányának nevében fejezett ki előttem. Az ön által idézett történelmi emlékek biztos zálogul szolgálnak az iránt, hogy semmi félreértés sem háborítandja meg azon barátságos viszonyokat, melyek Francziaország s az amerikai unió közt oly régóta léteznek. A leyális s őszinte egyetértés — nem kétlem — az ipari kereskedésnek hasznára fog válni, melyek naponkint meglepik a világot csodáik által, s biztosítandja a polgárisodás haladását. Önnek köztünk jelenléte csak előmozdíthatja ezen szerencsés eredményt, oly viszonyokat tartván fönn, miknek én igen nagy értéket tulajdonítok.“ A remsi bibornok érsek , Gousset 22 én este, 75 éves korában, csak 24 óráig tartott betegség után meghalt. Arrasban legközelebb Sens, a kormány jelöltje választatott meg követté, Frourens-Lefebre ellenében. A „France“ szerint a legközelebbi kamrai ülésszak jan. 28-án, vagy legkésőbb febr. 1-jén fog megnyittatni. A „Patrie“ szerint f. hó 22 én 7 hadigőzös indult el Brest-s Lorientből Martiniqueba, hol össze fognak gyűlni a franczia expeditionalis hadtestet Mexicóból hazaszállítandó hajók. OLASZORSZÁG. Az „Opinione“ fölemlítvén, hogy a király méltán fejezé ki bizalmát „a rómaiak bölcseségében“, constatirozza, hogy Rómában tökéletes nyugalom uralkodik, s ott a pápa nyugottan s teljes biztonságban van. „Valóban“ - hozzáteszi e lap — „a politikai türelmetlenség Olaszországban általában kárhoztattatnék.“ A „Gaz. italiana“ római levelei szerint f. hó 19-én ment végbe az első értekezlet, az Olaszország vallási ügyeire vonatkozó alkudozások iránt. Az értekezletben Tonello államtanácsos, Callegaris, Antonelli s Franchi bibornokok vettek részt. Ott a püspökök kinevezésének kérdése tárgyaltatok. Azt állítják, hogy a pápa nagyon meg van elégedve Victor Emanuel trónbeszédével. Ugyanő 19-én Sartigest magán audientián fogadó. Róma városa nyugott a rendőrség háborgatásai daczára, mely némely házkutatásokat eszközöl. A „Diritto“ közli az ellenzék programmját, mely a jelenleg érvényben lévő politikai s közigazgatási rendszer vizsgálata után a következő reformokat jelöli ki: Közigazgatási decentralisatió a községek s tartományok javára; a seregnek 120,000 főre leszállítása ;a renter a vetett adó ; a vasutaknak az állam kezébe visszahelyzése; gyökeres reformok a közoktatásban; végre béke a külfölddel. A kamra Mordinit, Pisanellit s Reste 1it választá meg alelnökökké. A lapok azt hiszik, hogy a francziák császárnéja Nápolyt is meglátogatandja. A budget, mely pénteken fog a kamra elé terjesztetni, két külön budgetre van fölosztva, t. i. a velenczei, s a régi olasz tartományokat illetőleg. Az előbbi budgetben a bevételek 76 s a kiadások 54 millióval igtattattak be, mi 22 milliónyi többletet tüntet föl. A régi tartományok budgetében a bevételek 788, s a kiadások 497 millióra vannak téve, miáltal 208 milliónyi deficit áll elő- A két budget összeállítása 865 milliónyi activumot, 1,051 milliónyi passivumot, s eszerint 185 milliónyi előrelátott deficitet tüntet föl. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból jelentik, két spanyol fregat indult ki Cubából, hogy a hondurasi köztársaságot semlegességre, s a spanyol kereskedés olalmára kényszerítse. Csütörtök, december 27. 1866. Alsó-austriai mérőnkint. A gőzhajók menetrendijte. Pestről Győrbe minden páratlan számú nap 77/ órakor reggel. Győrből Pestre minden páros számú nap 71/, órakor reggel. Esztergomból Vácz- és Pestre mindennap 61/, órakor reggel. Pestről Vácz- és Esztergomba naponkint 1 órakor délután. Pestről Mohácsra szombaton, hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. Mohácsról Pestre kedden , szerdán és pénteken 3 órakor délután. Pestről Eszék- és Zimonyba szerdán és szombaton 7 órakor reggel. Zimonyból Eszék- és Pestre hétfőn és csütörtökön 8 óra reggel. Pestről Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba szerdán 7 órakor reggel. Konstantinápolyból Galacz- és Pestre pénteken délelőtt. Zimonyból Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba pénteken délelőtt. Báziásból Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba péntek délelőtt. A vasút Bécs-Báziás. Bécs, ind. 7 óra 45 p. reg. 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 10 ó. 51 p. e. Érsekújvár, ind. 1 ó.23 p. d.u. 1 ó. 54 p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 89 p. regei , ind. 5 ó. 19 p. d. u. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. és. 2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 8 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó. 10 p. d. e. Bazias-Bécs. Baziás, ind. 5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. ér. 7 ó. 26 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 36 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este. ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind.ló.52p.d.u. 1 ó. 8 p. és. Pozsony, ind. 4 ó. 33 p. d. u.3 ó. 57 p. reg. Bécs, érk. 6 ó. 36 p. est. 6 ó. reg. Buda-Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind.tó.36 p.r. 6 óra 30 p. este Fehérvár, ind. 8.60 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind.l.50p.d.u. 5 óra 6 p. este. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbrück, ind. 12 ó. 15 p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — Steinbrück, in. 3 ó. 27 d.u.— — — Pragerhof i. 9ó-30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „55 „este 6 „ —„reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 8 „ 3, d.e. menetrendje. Pest-Kassa. Pest, ind. 6 ó. 31 p.rejr. Czegléd. „ 9 „ 49 „ „ Szolnok ind. 10.67 p.reg. P.-Ladány „ 1. 33 p. d. u. Debroezen „ 3. 5 „ d.u. Nyiregyh. „ 4. 33 „ „ Tokaj „ 5.31 „ „ Miskolcs „ 7.24„aste Kassa érk. 10 ó. 21 p. este. Pest-Rí.-Várad. Fest indul. 6 óra 31 p. pZer6ltdA • 9 r *9 r P.-Ladány „ 2 . 5 „ Berett.-Ujfalu . 3 . 14 „ N.-Várad érV 4 ” 31 ” Pest Arad. reg^. P d. il. Buda-Sz.-Fehérvár-Bécs. Buda, indulás 6 óra 35 p. reggel. Fehérvár, érkezés 8 óra 39 p. reg. „ indulás 10 óra reggel. Uj-Szőny, „ 2 óra 25 p. d. m. Bécs, érkezés 8 óra 17 p. este. Bécs-Sz.-Fehérvár.«—«Pest indulás 6 óra 31 CzeglédP 9 n34 Szolnoki 10 42 Mező-Túr „ 12 17 Csaba2 43 Arad érkezés 4p40 d. d. ind. 56.21 p. reg. I» 65’ Kassa, Miskolcz, Tokaj, b 9,37 Nyiregyh., „ 10„39 Debreczen, „ 12 „ 19 P.-Ladány, „ Szolnok, Czegléd, érk.6 „46 „est. Pest, érk. 80.40 p. este N.-Várad-Pest. N.-Várad, ind. 10 ó. 27 p Berettyó-Ujfalu, „ 11 „ 50 , P.-Ladány, érk. 12 „ 58 „ CSazléd, „ 6 „ 46 „ Pest, „ 8 „ 40 „ Az adott-vett Berze-Zárár- | Az adott-vett Bank-Zárár értékek , pénznemek megnevezése t( tt Jösszeg folyam [ pénz értékek , pénznemek tör. kamat folyam megnevezése pénz I. Részvények. Kereskedelmi bank . . . 50 Iparbank.......................... H O Pesti takarékpénztár. . . 63 Budai takarékpénztár . . ó budai takarékpénztár . 43 Pesti hengermalom . . . 501 Pannónia gőzmalom . . . 100. I. budai gőzm. 500 ft. kibocs. 460 Kereskedelmi épület ... 211* Lánczkid ........ 521 Alagút.............................1 105 Magyar biztositó társulat. 315 Pannónia kölcsönbiztositótársulat..........................1 210 Pesti biztositó intézet . . . 300 Losonczi vasút................1 200 Pozsony-nagyszombati . ,1 I. Kibocsátvány . . . . 210 II. . . . . . 210 Pesti légszesz .... 670 I 100 Szegedi kiviteli gőzmalom és vizműs....................... 1000 Pesti utczai vaspálya . II. Záloglevelek. Földi szelint...............6 , jövedékjegy 111. Földtehermentesit. k ötvények. Magyar............................ Temisi............................ Horvát............................ Erdélyi........................ . IV. Pénznemek. Cs. koronás arany . . . . Cs értékarany.................. Napoleon d’or ...... Angol Sci|Toreiga . . . . 200 6 1803 221 1120 470 72 1210 1790 775 340 343 70 630 Osztrák ezüst.................. „ „ szelvény. . Szövetségi tallér . . . . V. Vallók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . . Frankfurt 100 „ . . . Hamburg 100 „ . . . London, strig 10 „ . . . Pária, frank 100 „ . . . Sorsjegyek a bécsi t tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. mart.l. 4 37, 3 3% 3 200 285 611, 830 231 okt. dogján. jul. jun. jan. jun 1854-ki 1860-ki „ Hitelint. „ Dunagőzhaj. bűz. Triesti 100 ft „ » cO n v Budai köles. „ Eszterházy . Sahn • „ Pálffy Clary „ St. Genoig r »rwÄSr"*: Keglevich „ Como-jegyek „ A bécsi bőrke távirati 1. 1. 2. 1. 1. 2. 15. dec. 15. jan. 15. sept. 15. júl. 31. febr. 1. dec. 1. jan. 15. máj. 1. jan. 2. 68 25 67.50 75 25 64 50 18.—6.23 10.53 13 90 sürgönye. 5% Metalliques . Nemzeti .... . 1860. sorsjegy. . Bankrészvény. . Hitelint. részvény London............... Ezüst. . . . . , A__ 57.50 66.80 81.65 712.— 150 130.50 129.50 130.75 130.75 1 96 110.75 110.90 98.25 131.65 52.45 135 75 75.50 81.25 129. 81.50 112.— 49.50 23. — 29.50 22.24. — 23 50 16.— 20 50 12.— 20.— Bánáti i) Tiszai - Fehérmegyei Pesti DJ 88—89 86—87 uj . . 88-89 „ . . 85—86 „ . . 87—88 * . . 85—86 u n • • 87—88 Kétszeres.....................80—81 Házs................uj . . 78—79 Sörfőzó-árpa...............69—70 Abrak-árpa . . . . . 65—68 Z»b...................uj . . 44—46 Kukoricza bánáti . . .--------» „ uj . .------Bab............................................ Köles........................................ Káposzta-repcze . . .-------„ bánáti . . --------86—87 fontos 6.55-6.70 6.90—7.05 6.55-6.75 6.95— 7.10 6.40— 6.55 6.75- 6.95 6.40— 6.55 6.75- 6 90 4.95— 5.15 4.20—4.90 3.70—3.80 8 35—3.50 1.95— 2.— 4.15 4.20 3.85—4— 5.75- 6.25 8.30—3.50 6.50—0.— 6.25—638 Mázsánkint. Liszt:0. 1. 2. 3. t. 6. 6. számú 14 frt — kr. — 14 frt 20 kr. 13 13 12 12 10 9 — 13 „ 80 - 12 ” 60 10 9 80 50 Lebermagvak: luezerui magyar 28—32 ft. „ „ franczia--------„ n szíriai vörös . . 36 — 37 „ Disznózsír : pestvárosi 35 ft 50 kr. „ vidéki . 34 „ — n szerb . . 34 „ — kr. Gnbaes: magyar I. 10 ft — kr — 10 ft 21 kr. II. 9 , - „ - 8 „ 76 „ II. 8 „ 38 „ szerb I. 8 „ 60 Hamozsir: magyar fehér » n kékes neti»» b«—■ 13 ft — kr—14 ft 60 kr 11 „ 50 „ -12 . 50 -d. 1„ 57 „d.u. 4 „43 „ d.u. dél >. délo. dél t. est I. A „Sürgöny“ magán-távirata. Berlin, dec. 27. A mai „Prov. Corr." írja, miszerint a ministerelnök egész erejét arra szenteli, hogy az éjsaki szövetség létrejöjjön. Azon hir, mintha a ministerelnök üdülési útra szándékoznék menni, alaptalan, minthogy addig nem fog elutazni üdülés végett, míg az éjszaki szövetség ügyét a kir. gyűléssel keresztül nem vitte. . . Hannover, dec. 27. A „Hann. Courir“ írja, miszerint a katonatiszt k küldöttsége viszszatért Bécsből. A hannoverai király megadja az elbocsátást azon tiszteknek, kik azt kérni fogják. Arendtsch ldtlek hatalmaztatok fel az elbocsátási iratok kiszolgáltatásával. Táviratok. München, dec. 24. A király Lutz felebbviteli törvényszéki főtanácsost kabineti titkárrá nevezte ki. K o n s t a n t i n á p o ly, dec. 15. Az egyiptomi alkirály a crétai zárlat erősbitésére két gyors gőzöst küld. — Hírlik, miszerint Fuad pasa terjedelmes meghatalmazással Crétába küldetik. — A „Möve“ austriai ágyusajka Sulina elé érkezett. -- Hat gárda zászlóalj fog Crétába küldetni, az ott lévő hat sorzászlóalj felváltása végett. Hongkong, nov. 15. A Belgium s China közti szerződés megerősittetett. A chinai-franczia expeditio elfoglalás kirabtá a lakosok által nagyrészt odahagyott Hungbor várost. A király az admirált a fővárosba hivó meg alkudozás végett; az admirál et megtagadá, s 3 fő minister megbüntetését, s egy alkudozó elküldetését kívánta. A fővárosba vezető folyam zároltatott. Triaeszt, dec. 26. Athénéből e hó 24-ről jelentik . Mustafa basa Kandia szigetén Karis mellett, az apokoronosi kerületben, megtámadta a keresztényeket. A csata hat óra folyásig tartott; a törökök jelentékeny veszteségeket szenvedtek és visszahúzódtak. Sz. Pétervár, dec. 26. A „Journal de St.Petersbourg“ ,meghazudtolja a galicziai lapok azon tudósításait, mintha Galiczia határai orosz csapatok által fenyegettetnének, hozzátévén, miszerint a Lengyelországban lévő csapatok békelábra helyeztettek. Konstantinápoly, dec. 26. A Porta azon körülmény alkalmából, hogy Kandiában az önkénteseken kívül görög katonaság is kötött ki, s a görög határokon csapatok vonulnak össze, újólag nyomatékos előterjesztéseket intézett a görög kormányhoz, s a netáni következményekért őt tette felelőssé. Sz.Pétervár, dec. 25. Herczeg Gorzsakoff kül-ügyministernek egészségi állapota az utóbbi időben aggasztó volt, de a legújabb orvosi jelentés szerint a herczeg már túl van a veszélyen. Konstantinápoly, dec. 25. A haurani drúzok és beduinok törzsfőnökei letették a fegyvert. Prága, dec. 26. Az ügyvédi kamra mai ülésében egy, 15 tagból álló bizottmány választatott meg, január végéig jelentéstétel végett, a kormány által előterjesztett új polgári perrendtartás-terv iránt. A bizottmány elnöke dr. Wiener. Sz.Pétervár, dec. 25. Sándor hesseni herczeg Darmstadtba utazott el Bukarest, dec 26. A mai kamra-illésben kezdetett meg a vita a trónbeszédrel válaszfelirati javaslat fölött. Ez utóbbi egészen leyális modorú. Konstantinápoly, dec. 25. Cilicias Kis- Örményoszágban a katholicismus melletti vallási mozgalom uralkodik. New-York, dec. 15. A császáriak odahagyták I Durangót, Potosit és Mazatlant. A conser- I vativ párt 25 millió dollárt garantirozott Miksa császárnak.dett a lelenczházi kérdésnek pro et contra vitatása. A lágyunkra vonatkozólag el nem hallgathatjuk Meiss■ nemek két értekezését: „Vájjon előnyösek vagy ártalmasak-e a lelenczházak ? ‘ De a franczia irók közül: Gouroff: „Essai sur l’histoire des enfants trouvés“, II ,HtC.préaux : »Hes modifications à introduire danai a legislation sur les enfants trouvés en Belgique“ cz, munkáikban szintén bő anyagot nyújtanak a gondolkodónak. Hazánkban is immár számos értekezés tárgyazza e kérdést; a jelen munka a lelenczügyben azok egynémelyének antipodese , s ép ezért az audiatur et altera pars szempontjából is figyelmet érdemel. Bár a lelenczvédelemben más nézeteket vall, nemes emberbaráti érzelem tükröződik vissza e röpiratban és teszi ezt vonzóvá A jeles szerző e munkálaton nevét elhallgatta, azonban a tiszta felfogás és nyomós előadás a gyakorlat terén érdemesült férfiút gyanittatnak, ki egyedül az ügy fontossága érdekében fogott tollat. Ha sejtelmünk nem csal, az a hazai minden kitűnőbb vállalat előmozdítói sorában föllelhető derék népgazdász s hazánkfia. Koppály Fülöp Szerző dolgozata ahelyett, hogy nagy szavakba burkolt szódagályt tartalmazna, a legjobb érveket, statistikai adatokat nyújt az olvasónak. Szerző munkájában a lelenczházak árnyoldalait tünteti élénkbe, mint oly intézetét, mely egy önmagában fölötte dicséretes czél kitűzése daczára sokkal több hátrányt mint elényt nyújt. Szerzőnk okadatolva adja elő a lelenczházak utólagos, fölötte hátrányos következményeit, a szülők gyermekek s a födözhetlen roppant kiadások tekintetében. Francziaország, Anglia, Izland, Oroszország, Mainez városa bő statistikai adatokat szolgáltattak, és segélyték e kérdés vitatásában. Az értekező munkája kivonatolva a következő: " Mi a szülőket illeti, a lelenczházak kétszeresen demoralizáló befolyással bírnak ezekre, mert könnyen belátható, hogy eme könnyűség: egy tiltott nemi közösség gyümölcsét észrevétlenül, minden fáradság és áldozat, és mégis minden vétkesség és veszély nélkül félretehetni, igen buzdító, elősegítő eszközehet a kénnyelműséges kicsapongásnak. De eltekintve ettől, a lelenc házak majdnem hihetetlen mérvben semmisítik meg a gyermekek iránti gyöngéd érzelmet még a törvényesen egybekelteknél is, és vele együtt az egyedüli meghamisítatlan forrását a jövő nemzedék jó nevelésének, tönkre teszi az erkölcsös családiasságot, mely alapja mind a köz mind a magánjólétnek. Szerző számadatokkal mutatja ki a könnyűséget, melylyel a gyermeknevelés fáradsága és kiadásai egy nyilvános intézetre hárithatók, s hogy sok fukar, kényelemszerető , vagy egyébként önző sülökre majdnem ellenállhattlan csáb és inger kínálkozik gyermekeiktől ez után megválni. Mennyire demoralizálja a lelenczház a népet, mily mértékben irtja ki a szívekből a szülei szeretetet, annak egyik kétségbeejtő példája Rousseau, ki mind a négy gyermekét lelenczházba adta és soha többé velük nem törődött. Téves állítás az is, mintha a lelenczház a megesettek becsületét megmentené és erkölcsileg őket rehabilitálná. Bármily szoros titoktartás legyen is az intézetben, a megesett állapotát annak környezte mégis sejteni fogja ; szülés alatti távolléte, a lényen észrevehető változás bizonyosság erejére emeli a gyanút- A hiba feledtetésének sokkal biztosabb útja, ha gyermekét önfeláldozással neveli. Az anyai szeretet visszavezeti az elesettet a rend és erény útjára, s oly kapocs marad meg közte és csábítója közt, mely házassághoz vezethet. A lelenczházak oltalma alatt ellenben a könnyelműségből megesett elhagyja gyermekét, majd alább alább sülyed, míg végre a bűn áldozata lesz. A bűnt pedig a gyalázattól megóvni annyi, mint merényt követni el a társadalmi rend ellen. A lenczházak létezésének következése, az atyaság nyomozásának tilalma is. Ez pedig nem tartja viszsza a lányt nemi kihágásoktól, bár önmagának kell viselnie hibájának minden következményeit. De hogy is hatna az atyaság nyomozásának tilalma megelőzőleg a lányok kihágásaira, ha a társadalom megengedi nekik az adoptiót a lelenczházak alakjában ? A lelenczházi intézmény által oly családi kötelességet vállal magára az állam, melyet soha nem teljesíthet, mert azzal a házasságnak útját állja. A lelencz elválasztatik szüleitől, megfosztatik családi s polgári állása és lehető tulajdonjogaitól, végre pedig egy testre, lélekre és erkölcsre veszélyes nevelés áldozata lesz. De különösen Magyarországban , hol proletarius nincs, hol a kitevés eddigelé nagyon ritka, hol a törvénytelen szülöttek száma a törvényesekhez úgy aránylik, mint 1 : 22. (míg ez arány Austriában, Krajnában és Szíriában 1 : 3, Cseh- és Morvaországban 1:6.) a szükség sem parancsolja a lelenczházak meghonosítását, sőt ezek igen igen károsan hatnának a közerkölcsie iségre; városainkat feslett és kicsapongó személyek gyalpontjává tennék és csak szaporítanák a gyermekeik 8-11 számát oly mértékben, mint az ez intézmény létrejötte nélkül nem várható. J Hogy mit hoz fel szerző a gyermekek tekintetében azt megrendülve olvasók, a kérlelhetlen számok készítne mindenkit meggyőznek. Elsőben is a roppant est!t, JA leleneteknél az első évben téténél több a halandóság, mint a törvényes ágyból származott gyermekeknél, és V3al nagyobb, mint más természetes gyermekeknél, kik anyjuk általápoltatnak , ennek oka pedig abban rejlik, hogy a gyermek csak az anyatejtől gyarapulhat. — Az anya mintegy ösztönszerüleg érzi, mi kell gyermekének; a nap fáradasa után 18 éves örömest áldozza fel érte éjjeli nyugalmat, sőt rendesen azt tapasztaljuk, hogy azt a gyermekét szenkinek fentartása neki legtöbb bit okozott. Az életben maradás biztosságának, mely a lelenczház első feladata volna, ez intézmény, úgy látszik, nem felel meg. A tapasztalás mutatja, hogy a legnagyobb gondosság mellett is oly kedvezőtlen eredményt szül, hogy Villermé szerint bátran oda lehetne..ív f ¥£“czilázik ft*1«): „les on fait mourir les enfants aktaák a haiak.) (I' “ er'er,n't'kel . Ltufele?Zli7Jtiil,l)”Mire a fajtalanság áldozata, continí-Pn?fedlgikz ?U8 le87’ “eg C8avarS6” feles számú ontingenst szolgáltatva a fenyitőházaknak s gályarab 8S'. Szerz'5nek ezen állitását főkép Francziaország féérfi-tJttám°iga.tja. 101' miként tudtak, XIV- Lajos a ,,£ “ezeket a hadseregbe, I. Napoleon a tengeré kndtalf híini ajabb időben algíri telepvényeseketiparo1fi t urk kePeZD1, de ezekből minden, csak vitéz váltak' bát01 tengerészek 8 munkás telepvényesek nem Szerző néhány, de tartalmas szóval emliti e részben nai!adaS°k kérdését, kifejtvén, hogy ha mindjárt nagy összegre menő pénzalap gyűl is össze az aláírt évi adakozásokból, ezek mégis rövid idő múlva elégteleneknek, fognak bizonyulni a demoralisatio következtében. A munka végén szerző a lelenetek és törvénytelen gyermekek ellátásáról szóló porosz törvényeket idézi, viszt aziánt ,°gy mikér gondoskodott itt a kormány intézkedése, által, melyek a gyermekölés , kitevés és gyümölcs elűzésének elejét veszik, amennyire ez egyátalán elérhető. J .. ., ?fe,rzd véleménye szerint a lelencz gyermekek ártását és azokról való gondoskodást a mindenütt alapitandó nőegyletekkel egyetértőleg az árvabizottmányok legjobban intézhetik. A módok, melyekkel az ily szerencsétlen gyermekek sorsán segíthetni : nőegyletek, árvaházak szaporítása, községi, nőegéri.Ugye kegyes és jótékonysági alapítványok. A törvényhozásé a legelső tiszt, hogy e tekintetben a legczélszerűbb intézkedéseket megtegye. Tegye meg azokat a szerencsétlenek iránti részvét, az emberszeretet nevében és oly módon, mely sem e szánandó lényeket, sem a középületet, sem az államot meg ne bélyegezze. És aki az erkölcs iránt érezni tud, az a törvényhozással együttérez ! Ezek zárszavai e röpiratnak, melynek czélja : a szőnyegeit forgó lelenczkérdés alapos megvitatása, és a hazai közösség minden oldalróli tájékozása ez ügyben. *) *) Annyi tény, hogy Bécsben is mindinkább eltérnek azon intézet első hivatásától, melynek eredeti czélja „lelenczház“ volt, s az már eddig is mindenféle módosulatokat szenvedett. De sem e tapasztalat, sem a fentebbi röpirat nem csökkentheti azon derék emberbarátok buzgalmát és erélyét, kik nálunk nemes hivatásukul tűzték ki a szerencsétlen lelenetek ügyét pártfogás és védelem alá venni. Az alap, melyet e czélra gyűjtenek, mindig szükséges leend, s bármily formában történjék, Isten áldása lesz e segélyen. Szerk. Dunavizástár Pest, deczember 27. 6' 1" Színházi előadások deczember 28. Nemzeti színház. „Aesopus,“ eredeti vigj. 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Wildfeuer“ drámai költemény 5 felv. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula. Tudomány, irodalom, régészet. Könyvismertetés. Közelebb jelent meg : „A ferenczház kérdése“ eznyti röpirat. E kérdés már az újkor minden műveit nemzetének jeleseit foglalkoztatta. Egész irodalommá növelte