Szabad Föld, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1947-03-23 / 12. szám
I Gomboztsuk legelőinket Az £ 8sfSanyéastískea isagVon fontos a tenn&scfsz-V'ni állsttatás. Ennek elsőrendű előfeltétel® a megfeleld 15&'yságú, legelőse rét, vagy- t&saw lefutó. Ceak esek s.gitségivel Isiié': erat'djea, ellená lónípc?, egész M-gse, Ivfaétton állatokat névatol. Az AHariási istillífcás csenevérz»10. hibás alkatává és lfön:igen giint&korocná te&ei a» állatokat, hogy aa tetáHésá.'aal pillafPainyiing’ nagyobb a termelőkép jesep; /tejtermelés), de kövén kárpótlást Tiguifc «a e.t állat -írttervS&ni&aa yigbemflae elváltozásol'.htal cxímben. As a aoJic-t, hangot.tsiott állítás, hogy &l!atlnj^EG és aEJc fejlödjeínek jfétjs a ICffX a hiány, vd&c idejét múlta. Van élig: legelő, hinnen. 1835- ben egy-egy •JK jei a marháral.S 3, ks'.. hold legelő jutót.. A U aMaiyévetdsi szempontból azonban legelőinz; nincsenek kihafiz ulva. Igen sok Inban* muir,aztán van cssn * téren, Binrfyefc sürgősen pótolni kell. Elsősorban Ítéli, említeni, legeldterületek hibás megváltasst&ant, mert' esek már eleve természeti v’vizo- Byaifcn&l fogva nem. valók legelőknek. Legtöbbször a legrosszabb mi. ♦ ióskí/ií földek. Ezek az Alföld marha- jártasai, amelyrtt nemhogy előre thanók és állott,nyéazús ügyet, és hírrálírják azt, hiszen e leszélőre való kijárás és az ott teláthitő csnkély takarmány megkarítási állal inkább erölüsse as állat ereje isteni előképessége. Nagy hiba legelőink goodozstiáh-sá?z is. aj r. gíiwiatr.zr.aás', tlogy legvífijekhsl kársai:. Így iavr.rzssl korán ráhajtjál: r.z állatokat; a legelőre, as lettprófiijf, 33 állítojt !-:t- Vúgjái: a gyönge füvet, minek küvcikestéke a háriMEtvaa teljesen kopt,’ júrtató Írás « legfelőből. Nagy tóba. as is, hogy Ssg’ein'tik?n ?ck a kő, a haazccs*lan gyom és cserje, valamint clszdraöt tövényi rfa» ]r Esek eresen akadályozzáló - fú r.nivérjét. A lagel óterület egyenetleitT zatenbithw. esi vakondtúrással van tele. Essitri mirAj el kall tüntetni.' A megfelelő trágyázás, a legelő gradsságoa k/háisználóav' (ssáká^soa segghetá) xnisa olyan követelmény, amelyre szükség van akkor, ha «• htCHtőő álb.ttsenyézsal-í* célját tűszük mwg'-Cvk elé. Felmegik a kénSés*, hogyan gondoskodjatóvérlatot-sb rak elegjndS mecnyeigy és x megfílélö mihőffágtt ttCturrAárjTólV. A meglévő lgf6 és résterü’9- teket helyes ápolással tartsuk Jó állapotban s minőig IV sióéi, nek legjobban megfelelő, legnagy,reMd és legjobb termést atlő xucstereéegs taltuményokat termeljünk. A rendelkezskezésre álló takarósflájíp:Ulga Itgalkahia:újabb (ízletesen tápláló) fonnálmát adjuk álmínk elé. Vöröshagyma termesztése Meleg fekvésben, tápdús, de nem frissen, trágyázott tajajon termesztheti ak eredményoseít. Vetőmagszükséglet holdat.’rétis állandó helyire való Vetésnél 11 kg. Palántavetésnél 1 kg, dughagyma esetén pedig 21 cm-es ad’vetésnél 60 kg. A vöröshagyma háromféle naomi *ermeastfict«: Állandó helyre való vetés, palánta-előneveléssel és dughagymanevelés után. A legegyszerfibb eljáró* az, ha március folyamán az ősszel felásott vagy telvirontott s tavasszal megrfogasolt torsiéira 35 m távolságra verógéppel riíkásait vetjük a vöröshagyma magját. A vetőmagot homokkal, fürésznorral alsókís vetni, c auril vetés elkerülése végett. A vetésig számított 10—15 nap múlva a hagyma sorai már röld,adók. Akkor első sekély kapálásban részesítjük, ami inkább sardlitrisnak nevezhető. Ha a fiatal hagymák galambtoli nagyságunkká fejlődtek, esősz borús napon sörön kelt sorokból Szedett palántákkal pótoljuk a hiányokat. Intetéa előtt a palántáknak levelét és gyökerét egyharmadior sasakkertlí tidja így hiszünk a sorokban ez egyes növényeket egymástól 15 cm távolságra szétültetni. A növények sorén tőki voltálja g5XT.film legyen. . Nyár folyamán a hagymát köthéromszori IianíU&sbasi részesítjük. Kötöttel!* talajon azonban többször kell végeznünk. Július végén, augusztus elején a hagyma száránaktársulása, megdőlése az érés felkövetkezését mutatja. A kísérés után a hagymaszedést minél előbb végezzük el, mert ha tovább kint hagyjuk, könnyen előállhat, a hogy a hagyma kizöldütl. Esős, csapadékos nyáron sokszor előfordul, hogy a hagyma nehezen érik be, ilyen esetben ajánlatos a szárát letaposni s ezzel beérőérel kényszeríteni. A Rtwidó helyre történik magvetés esetén ahagymatermés eredménye kb-ként 60—10 méter mások között ingadozik. Ezzel as eljárással teljeszthető a makói hosszúkás, tojás alakú, cicampia, zittani lapos, a sárga és a anttaul sárgavörös fajták. Országhegyi Zoltán, Újgasca, Sátoraljaújhely. SzécFelses csiharc a várható mételyfcőriskásfellel A téli, rendkívül csapadékdús időjárás után megindult nagyarányú olvadás avval a veszéllyel fenyeget, hogy a földártól megduzzasztott folyó- és állóvizeink áradása hatalmas területeket fog elborítani s így sík legelőink, rétjeink nagy része víz alá kerül. Tekintettel ara, hogy ilyen viszonyok között a mételycsirák nagymérvű elszaporodása várható, idejében r,ligetell tennünk minden lehetőt, hogy szarvasmarhaca juhállová'• r/H/ikat megvédjük a súlyosnak ígérkező mételykórjárvány ártalmai ellen. A mételyen állatok kosarával a szabadba került, a fertőzésre éretté vált métely csiráit a nedves rétek és legelők apró füvein megtapadva a legeltetés folyamán jutunk be az állatok szervezetébe. A májba való bevándorlásuk közben súlyos roncsolásokat okoznak a hashártyán, és a májben, minek következtében néhány hét alatt feltűnő lesoványodás, bágyadtság, étvágytalanság mutatkozik az állatokon közenelkedés mellett. Súlyos fartőnés esetén a beírtás között rövid idő alatt nagyobb számú elhullás is eshet. A mételycsírákkal való fokozatos fertőzés a mételykor idősültsíkjának kifejlődésére vezet, melynek tünetei lassan lépnek előtérbe, úgyhogy az állatok rendszerint a téli istállózás idejére válnak súlyosan betegekké. Az eleinte kifogástalan étvágyú állatok egyre soványoinak, később étvágyuk is megromlik, bágyadtság, vérszegénység jelei mutatkoznak rajtuk, nyikon-másikon leggyakrabban az áll alatt vizenyős bossürődén (juhokon ú. n. „szakáll") figyelhető meg. Ezeket a tüneteket a máj cpontjaiban megtelepedett mételyek idézik elő, melyeket a „Distol" nevű gyógyszer segítségével eredményesen el lehet hajtani. Ha a fertőzöttség korai szakában történik az orvosságos kezelés, az állat tökéletesen meggyógyulhat. Minél később kíséreljük meg a gyógyítást, ara,iál kevesebb reményünk lehet állataink egészségének visszaállítására. Arra kell elsősorban törekednünk, hogy megakadályozzuk legelő állataink fertőződését. Legfontosabb követemény az, hogy a tavaszi legeltetés meglessdése előtt a legelőre kihajtandó állatokat vizsgáltassuk meg, nincs-e köztük olyan, mely már régebbről fertőzött s igy a legelőn métely petéket tartalmazó bélsarával terjesztené a betegséget. A fertőzöttnek felismert állatokat Distol-kezeléssel megszabadíthatjuk mételyeitől. — Ha mindenképpen számolnunk kell a legelő fertőzöttségéve, kint a szabadban, kell a mételyek elpusztítását megkísérelni. Tekintettel arra, hogy csak nedves területen tud a mételyébrény fejlődni és szaporodni, lehetőleg magasabb fekvésű, áradástól mentes területen legeltessünk. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, arra kell törekedni, hogy a vízállásos, nedves réteket, legelőket csatornázással tegyük vízmentessé. Ahol a terepviszonyok miatt csatornázással nem lehet célt elérni, a törpe iszapos iga irtását kell f forgalmazni. Ha a csigátót sikerűl kipussátani a»l*gelőrről, egyúttal annak mételymentességét is elérjük. A vízi szárnyasok Eziversa elfogyasztják ezeket az apró csigákat, viszont a mételyfertőzés nem okoz bennük bajt Ettől a megoldástól azonban tökéletes eredményt nem várhatunk. A csírairtás leggyakorlatiasabb módja az, ha* rhigálic-port ’i—6-szoros miennyiségű homokkal elkeverve szóthintütt a vízuásos területeken. A h Hgek már fél nap alatt elpusztulnak. Kelen Endre Első Magyar M&m Gépgyár Párásítók és Mukások Közös Szüvetezett / Ergyenen ezBvatkszett slapon működő mem-ísztitákb ti malomipari gíp- ér e:frszfrii£..-ár Eialpoj iroda: Bp. V., Alfedmánj--u. IC. Tosfons ISI—SS 1. GyíxtdrpAU Albírtunlán. Töri kiientmiklísoá- Sü«ií*adTc«. A tenyésztyiíluik etetése A jó keltető tojás nyCr&x nagyrCegben it tojó tyúkok jó 4.* ról Sherfi 1'ApltUájától függ. Irosot. l.ikolósi trcdínínyre számíthatunk akkor, Jia » tyúk minden takarmányt meg!ca]k ugyan, tío Szabad kifutója, nincs. As éveleji rcsws időjárás miatt a tenyóSz.tyúkokat gasdagon koa vb taminokkal etetni, ami » zöld eleséggel érhető el. A jó nyersmíj adagolásának eredménye, hopry m altatok ozis-rr.é.;esek maradnak tojá sa’itt Jó héjnak, a kikelfci »r.S- tatok, nagyobb és a lükött csibék «röteljz-ebbek lessnek. A szárított s’er.tő takamányméz, vagy' íoaztorsavao mésslítá keverve a vitamintartalom mellett a tenyésztyúkok csontozatára, és a tojásaik héjára is jó láttással van. ' ’T v elején a hiányzó szabná kifutó pótlást Trson, korát Ic^UcAvoszta vagy a csíráztatott zab nagyon il- Italaias. A megpattant zab, amely síig három-négy napja Indult c*b'ásíenak, Igen jó Ü&tdjSKil van az aHatokra, azonban teljesen ezen nem szabad tartani » jószájtot fiamUn más takarmány mellőzésével. A lucerna, lóhere, vajfy polyvalj*zt lukit mcUéktarj»mt&ny edható n. tSrzrAdományitalt, de sohasem szunced teljesen ezekkel takarmányozni. Mint fehérjetartalmú tápanyag n élt elvintve a mennyiségtől — ez állati eredetű hulladékok a tojó tyúkok hozaméra is, a kikelési eredmény fokozására jó hatással vannak. Az állati eredetű fehérjetartslmst decég' kiválasztására a lehetőséghez, Jicprst a jó húshal, vagy' vértiszt, majd !?. Író, sovány tej és más termékek akár folyékony, félkemény, vagy kemény formában adhatók. Saecrfi Endre miami mntrágya IstosKCImsi akció A Fülmedtsügyi Miniszter 62.02—i.s7. fsz. rendeletével a Tiszajobbpzrsi Földmivelésüpiti Tanács szántóterületére, ez egyes vármegyei v*szere jelentősabb msrmyiságié pétisó, szuperfossfát műtrágyát utalt ki. A szőlő- é* kertgazdaság külön műtrágya kiutalásban részesül. A pétisó áranként papírzsákban, a rendeltetési állomásra bérmentve szállítva 60 forint. A szuperfoszfáté enla-jive 30 forint, papírzsákban SS forint. A vételárat előre kell fizetni. Felhívjuk az érdekelt gazdát figyelmét erez, hogy a mat.rdgiyarkciót a vármegyei Gazdasági Felügyelőség bonyolítja le s az igény lést a járási Gazdasági Felügyelőcégnél kell beadni. Az újonnan f ifiák eljuttatott ni. előnyben részesülnek. Az akciót április XI-ig le kell bonyolítani. MENTSÜK MEG nyúlráplifitilesfilit Az idei hosszú és havas tél ismét nagy nyúlcárokat okozott a gyümölcsösökben. A nyulak lerúgták a fa törzsének héját, így a fa további táplálkozása akadályozva van s ez elpusztulás fenyegeti. Minden eszközt meg icel tehát ragadnunk, hogy a nyúlrágott g.tríimcMCS fákat megmentsük, mert piegmentésükkel sokkal több hasznot érünk el. Rétinikn a kipusztult fa helyére csemetét vitetnénk. A nyúlrágott fáit megmentését az úgynevezett „áthidalás* által érhetjük el. Az áthidalás aláövetkező módon történik. A nyúlrágott fán leválasztunk olyan ágat, amelyről már lakántolhatunk k'o.gy 1g cm-vel hosszabb héjat, mint amilyen hosszú a törzsön a nyúlyrágáslkosta folytonossági hiány. Az ágat írvágjuk és S—* cm szálei csíkban óvatosan lehántjuk róla a héját. A fatörzsön előfeszítünk a héjnak a nyúlrágás és alatti részén és az így fettégitolt héj aki behelyezzük az ágról lefejtett kéjésüket" éppen úgy, amint ezt a szemzőoltásnál csináljuk. Ma a törzs négy oldalán ily keskeny, vátkot leírt"módon behelyeztünk, úgy utána oltáviapszaly széleit és beizejtési helyeit bekenjük, majd 6—6 cm széles asakcsikpólyával szorosan becsavarjuk, elv módon, hogy az áthidaló /j«héjcsík alá se eső sva szivároghasson, se elsősdicre ne húzódhassanak át. ily módon elkészített áthidald* 5—4 hét alatt tökéletes sors„beragad”, azaz o&iforr. A talaj tápnedvét az áthidaló csikóit felvezetik a törzs felső részébe, valamint a koronába, így a fát megmentettük is teremni fog. A beragadás után az áthidalás is erősödik, fejlődik és serjad.Adia évekmúltánát forrja az el nem hidalt nyúlrágott részüket is. Az áthidaló héjcsikok behelyezésénél vigyázni kell arra, hogy az ághegy fdé esett végek kerüljenek"ki ■műtét folytán felületrésznek. A tőkeszegény újgazdáknak (bit telepeseknek nagy anyagi megterhelést jelent az oltóviasz és ssákítóivó beszerzése, ezért kívánatos volna, hogy a földmívesügyi kormányzat lehetővé tervezze tdeje kedvezményes beszerzését. Varga János: Pusztamérges is. Felhívás! A Szabad Föld szakrovfiját úgy akarjuk szerkeszteni, hogy belőle a parasztság minden időszerű mezőgazdasági szakkérdést megismerjen. E feladat végrehajtása csak akkor lehetséges, ha pontosan tudjuk, hogy a parasztságot milyen kérdések érdekük, miről szeretne olvasni, ebben a rovatban. Kérjük ezért olvasóinkat, hogy bármilyen természetű mezőgazdasági szaktanácsra, fevirágosításra van szükségük, írják ezt meg szerkesztőségünknek. Kérdéseikre egyrészt levélben, másrészt lapunkban kimerítően fogunk válaszolni. I-RENDELETEB. Az árpa háztartási szükségletre történő őrlésének szabályozása (Magyar Közlöny út. szám, IOO.SSOI lSfiéK. M. az. rendelet.) A scönsigi elöljáróság tv.ént ül tmftsit, .Ain 1995 július 1. óta együttvéve személyenként legalább 200 kg búza, rozs, hétszeres és árpa óriására vár,törlési engedélyt kapott, árpáno.k hAztartáni *züi sés'lefsa való őrlására vám Srléel engedélyt nem adhat Id. Amennyiben r. sekroral'ak személyenként ös&issen 200 kg. kenyérgabonát még r.*:n öröltcitolt r.issz, eddig a máriahig tus engedélye továbbra te kiadható. Az a vám őrlésre jogosult, aki benyérga bombeafölgdkarldsl köteles- Issére jogosult, azen felül legfeljebb és tmpok folytán személyesítést cSaít 150 kg. húsa, rozs, vagy kék»zr.« őrlésére jogosilt, ezen felül is teljesít az e'.nélt fénként 30 kg. árpa őrlésen kaplicy vérmorlási engedély!. A vámőrlóerc rím Jogosult Bn* KÜU6 Tiszára árpán el; háztartási célra való őrlésére őrlési engedélyi 68a!; a kenyér- js lústjegyroi !?.» tomondás esetében és esste a vámőr. l&h'o nem jogosult ör.eUátőrj fejad?*;jánsáv erejéig; lehat kiada.1, Zabra, köUszfi, és kukoricára a háztartási és gazdasági szükséglet erejéig az őrlési engedély inkábbra ts kiadható. A tavaszi szántási mvakálatok céljára adott bankhitel folyósításával kapcsolatos okiratok illetékmentessége (Magyar Közlöny SS—59. szám, .100.601X1917. XI. a. P. U. számú rendelet.) A tavaszi szántsai minikélatok bietosítására adott kölcsönöíi felvórfásával kapcsolatban klAUf-ot[ kiflelta. vény, bon. és ?. szlntáA Jueg-történtét igazoló bi ponyítvány ihettovéntte. Leszállították a só árát (Magyar Közlöny 63. szám, 110/ m 7. XIII. b. P. 11. sz. rendelet.) A forgalomba, 1:őrült őrölt, valamint darabos- és törmelék; étsó fogjasztási ára kg-káttt 1 foráit Si fiBér. ^ Efcbra *z árboa %ttözellátási falügyelüsés engedélyével az alábbi tengely-fuvarfatárátításmuta.tá’. l.gkent: 5—10 km távolságig % fibér 10-20 „ „ 6 20—30 „ 9 „ 30—40 „ „ 32 „ 10—60 15 „ 60 km -távoltagon fel© IS . Az őrlési dézsna híszolgáltatási határidejét íuíghosszabbították (Magyar Közlöny CS. szára, 100.333fi j$sz. K. M. sx. rendeld.) A IdSzallátásügyi roinizzisz az őrlóri déasma 1ea^c'gSta táranszk hat&hí.’jét TS 47 éphísa hó 15-ig meg*hosszabbította. Ezen idöpontig kiálított „Dázsma,” felírása vételi jegy alapján s az őrlési engedílyt a* átadót* názzam menlnaysógénekt szeresére kell kiá’litani. Aki 19*7 április 15-istf atém szolgdhtáto.‘ti 9 dézsini', annak csak a désszíiumennyiség kétszeresiré okitatialos« óriási engedélyt.. A szappanlőzíszcrek és a marínaízsa árának megállapítása (Magyar Közlöny SS—50. szám,. .m.018/JOV. Ip. M. 101.030/10*7. Ip. M. és 101.031/13*7. Ip. M. számú rendteletel.) Fenti rendeletek ricslovan í r.V.lrozzák s belfőkrön eldákított szappanförő-, mosó/ és izzútószerek, a feltört és kiszerult marónátron és a belföldön előállított vagy külföldről behozott marónátron gyári eladási és fogyasizikai szar.