Szabad Föld, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1947-03-23 / 12. szám

illis isipiliulis Március 17-én az ameri­kai Egyesült Államok újabb jegyzé­ket intésett a Szövetséges Ellen­­őrzői Bizottság helyettes elnökének, Siviridov altábornagyhoz. Az USA továbbra is ferv­ átírja azt a véleményét, hogy Kovács Bála le­­tartóztatásával a Szovjetunió nyo­mást gyakorol Magyarországra és azt­ ajánlja, hogy a jaltai egyez­ményt aláíró hatalmak együttes lépéseket tegyenek a­­ magyar br­­­sági politikai helyzet kivizsgálá­sára. . Szovjet részről. Szviridov altá­bornagy azonnal válaszolt az ame­rikai jegyzékre. Határozottan meg­állapította, hogy a köztársaság ellen irányuló összeesküvés ügyét it köztársaság védelméről szóló törvény alapján összeállított bírói testület tárgyalja, tehát ez a bíró­ság teljesen törvényes­sé a ma­gyar alkotmánynak megfelelő tes­tület. Kovács Bélával kapcsolat­ban­­pedig "megállapítja, hogy már teljesen beismerte bűnösségét mint a Szovjet Hadsereg ellen elköve­tett bűntettekben, mind pedig az összeesküvésben, így szovjet rész­ről elutasítják ezt­ az amerikai ja­vaslatot, hogy együttesen vizsgál­ják ki a magyarországi helyzetet és az összeesküvést. 08838 7 Orgraffkaserte FEKO­Sz-napok lesznek március 3-tól­ április 2-ig A FEKOSZ országos vezetősége elhatá­roz­ta, hogy még a tavaszi m­unkálatok megkezdése előtt ös­­­szehívja az egész országban a kis­­par­aszt­okat, újgazdákat és a mező­­gazdasági munkavállalókat, hogy együttesen beszéltek meg a fel­vetődő gazdasági, termelési és kulturális kérdései­.et. Ezért március ,33-101 április 2-ig •rüKÍ£özepte FÉKOS­Z- na­p­o­k­at ren­deznek és megyei és járási szék­­helyeken. A parasztság­ba veszi ünnepe Ezeknek programja a követ­kező : Március 33-től március 37-ig minden megyei és járási székhe­lyen összegyűlnek a földmunká­sok, újgazdák, kisbirtokosok, ker­­tóv­ok és­ kubikosok kiküldöttei. Ezeken ez értekezleteken megbe­szélik a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, a vetőmag, a köz­munkák, a föld és a­­falu minden kérdését. Megismerkednek a dol­­gozó parasztok összefogásával a FÉKOSz-on belül és * *sóban­­forgó kérdésekről naponta halla­nak előadásokat. A dolgozó parasztság küldje el tehát, kiküldöt­teit — pártállásra való tekintet nélkl — a falu leg­tekintélyesebb, legbekésésletesebb parasztjaiból ezekre az értekezle­tekre. Az értekezlet és a tanfolyam befejezése után április 3-ig min­den résztvevő meglátogat egy-egy falut, ahol a hallottakat tovább­adja. Március 30-án pedig minden községben gyűlés és előadás lesz. Ezen az egész falu népe megbán­hatja, hogyan lát hozzá a dolgozó helyzet­ének megerősítéséhez. Ugyanaznap délután a szomszé­dos községek FÉKOSz tagjai meg­látogatják egymást, valamint azo­kat a községeket, ahol még nem ismerik a Földmunkások és Kis­birtokosok Országos Szövetségét. , A f­­Í­KOSz-impokon megmozdul ez egész dolgozó parasztság! Ez lesz a nagy tavaszi ünnep, melyen tanúbizonyságot tesz szer­vezettségéről és érettségéről. ­ MENTSÜK MEG a vízzé! borított vetéseket A­ falu szé­pe­­most tavasz felé sok helyütt az árvízzel és a bel­vizekkel van veszélyeztetve. Nagy területek állnak víz alatt. A me­nőket, a vetéseket elárasztotta a *víz- A falvak, lakóházak számta­lan helyen vagyon szorongatott helyzetbe kerültek. Meg­állapí­th­a­tjuk, h­ogy az Árvízszabályozó Társulatok és a hivatalos szervek nem készültek fel kellően a védelmi munkálatokra. Komoly figyelmeztetés ez min­denek részére, hogy minden eshe­tőségre fel kell készülni és nem várhatjuk ölhetett kezekkel a jó szeretetét. A hanyagság és a nemtörődömség miatt pestig, fele­lősségre kell vonni az illetékes szerveket, mert nem engedhetjük meg azt, hogy egyesek a magas és­értesítési díjakat, ártéri díja­kat, a köznép pénzét zsebre rakják és közben semmit nem csinálnak. Az árvízvédelmi gátakat lekiis­­m­eretesen meg kell vizsgálni A veszélyezettebb helyeken, a na­gyobb folyósd­ás éjjelnappal ál­landóan váltogatott őrszolgálatot kell tartani. A kisebb-nagyob­b rongálódásokat azonnal meg kell csinálni. Az esetnges veszélyre is fel kell készülni. Az ilyen he­lyekről kellő időben el kell szállí­tani az embereket, állatokat és a víz által tönkretehető holmikat. A­ tűzoltót??*életeket és az egészség­­ügyi szerveket mentőszolgálatra kell előké-z­iteni. A fontosabb hi­dakat, zsilipeket, áteresztő kürtö­ket pedig­, meg­ kell erősíteni és a sérüléseket azonnal helyre kell hozni. Ha a falu népe együttesen és szervezetten küzd a víz ellen, ak­kor sok értéket megmenthet és gyorsan művelhetővé teheti a most még viszel borított mezőket és vetéseket. Fontos, hogy a víz minél előbb lefolyjon a patakokba, árkokba, mert a vetések a vizet sok­áig nem bírják. Mód van sok helyütt arra, hogy a vetésekről a vizet használ­hatatlan, kevésb­­é fontos he­lyekre vezessék. Levezető csatornákat kell ásni, hogy a víz a vetésekről minél előbb lekerüljön. A vízzel borított vetések, szántók csak így válhat­nak hasznosíthatóvá és művelhe­tő­vé- Az elpusztított vetéseket pedig sürgősen pótolni kell és ezért a károsultak■ részére vető­magot ítéli biztosítani, még pedig azonnal és olcsó kölcsön ellené­,­ben. Ha a víztől a falu gazdái meg­szabadítják a vetéseket, a mező­ket, akkor számíthatunk jó ter­mésre, aminek a velejárója lesz, hogy nem kell majd kötelező be­szolgáltatást teljesíteni. Minden földmíves, szán­tó vet­ő embernek elsőrendű érdeke tehát, hogy az i­óvíz és belvíz veszély megelőzé­sére és elhárítására rárlvetett szorgalommal és eredményesen dolgozzanak. A kommunista párt­­szerveszek­nek az árvízvédelmi munkálatokban, a mezőgazdasági munkálatok meggyorsítása érdeké­ben példamutató szorgalommal és hozzáértéssel kell résztvenniök. Ivás­ Ferenc ­­ UM7 március 23. SÍRBA üvölt.i) H­eti híradó „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak, meleget" Medve bátyánk rosszul jósolt, Nyöghettük a hideget, Soha jobbkor neki jött még el Sándor, József, Benedek. Nyitogassa két a zsákot Mind a három jóbarát, Kisebbítse száraz széllel A parasztok bubáját. ■k FOGADALOM. Ünnepet ölt Magyarország, Végre valahaira, Visszagondolt Petőfi­ék Szép szabadságára. Koncert-zúgott az „Esküszünk'' Munkás, paraszt torkán, Oly erővel tart az égnek Akárcsak az orkán. Többé rabok sohse leszünk, Jöhet bármi átok, Életünkkel védelmezzük A szép szabadságot [ Megint egy bolond Úri, ember, okos ember Miko­r parancsolhat, De ha bűnös, kikiáltják Esztelen bolondnak. Így próbálták Szivimalcsit Múltkor mentegetni, Okkal-móddal a hurokból Gigáját kivenni. A háborgás alig ült ki, Uj bolondunk támadt, Szentiványi esze ,tokját Lepte meg a bánat. Bolond volt az apja, őse írás beszél róla, Szentiványit is bolondnak Hozta hát a gólya. A dologban egy a furcsát Furcsa, de nem ritka. Miért épp ép, most derült ki Szent­iványi titka? Jó volt Horthy-nagykö­vetnek, Cinkos cimborának, Botcsinálta bolondoknak Kém­ lehet bocsánat! Felkel a PisissEfsiBlgazéfe Tanítászn­pi! Azok a tehetséges paraszt­­legények és leányok, akiknek a múltban nem volt módjuk to­vább tanulni s a nevelői pálya iránt hivatást éreznek maguk­ban, sürgősen adják be felvé­teli kérelmüket írásban, vagy személyesen a Parasztdolgozók Tani­tóképzője igazgatóságának, Csányoszra, Baranya ura. Jelentkezhet minden 13 évet betöltött paraszt leány vagy legény, áld a négy középiskolát elvégezte. Kiváló tehetséggél, elemi iskolai végzettséggel is­­jelentkezhetnek, de ezek négy h­ét alatt felvételi vizsgát tesz­nek. A Parasztdolgozók Tanító­képzőjében egy-egy osztályt hat hónap alatt lehet elvégezni. A tanulók a nagy munkaidőben szabadságot kapnak otthoni munkájuk elvégzésére. Tanítás, vizsgáztatás teljesen ingyenes. NAGY LAJOS, az­ intézet vezetője A méhecske meg az üffös* Irta: KOVÁCS ISTVÁN, Kecskemét Egy szép tavaszi napon két paraszt hajtott két ökröt a dűlő­­ütőn. Az ökrök lassan poroszlóit­ak. Az egyik paraszt kezében jó erős meggyfabot volt. Az ökrök néha meg-megálltak, beleszagoltak nedves rózsásévi orrukkal a, friss földszagú tavaszi szélbe. Alján felnyúltak az útmenti fiatal akácos egy lehajtó ágáért. Az a paraszt, akinél a görbebot volt, unta az ökrök mélá­zásit és akkorát vágott az­.egyik ökör kiálló keresztcsont­jára, hogy­­ csak úgy kongott tőle. Az­ ökör az ütésre lassan tovább mozdult és mintha mi sem történt volna, rágta a leszakadt gályát. A má­sik ökör rá sem hederített az egészre, ballagott nyugodtan. A másik paraszt, akinél nem volt bot, feljebb tolta a kalapot a fején. Szótlanul ballagnak tová­bb. Az út mentén egy fára kirajzott méhcsalád csimpaszkodott, Zsongtak-bongtak. Odaértek. Az ökrök­ ballagtak nyugtáiéin, «• két paraszt megállt. Nézték a méhek­et- Az­ egyik a görbebotra tá­maszkodva a másik, mellette.­­— Na komám, ennek miért s­em vágsz oda, mint az ökörnek! — kérdi as egyik. •— Ha bolond vonók —­ mondj® « másik. — Ebbü­l, ha egyet el­­találnék, mind nekem jönne. Azzal fordultak is az ökrök után. Azért szöget ütött a botosnak a fejébe a dolog. Egész úton azo­n gondolkozott, hogy az ökör mennyivel nagyobb állat, mint a méh, éz mégis hogy hagyja, magát ütni. A gyerrek rele­jesen meg vannak szervezkedve, de n­em is­ hagyják magulkat bántani, se piszkálni. —­ Ilalmp hozzá nekem is egy bilétát — mondta. — Én is belépek az UFOSz-ba... " ­ Naponta tíz-fizetni egyet fntéz el eredményesen az UFOSz szombathelyi jogvédő irodája­­ A gombam­ódra szaporodó vas-­ megyei UFOSz szervezetek ja­nuár elején igen nagy támaszt kaptak az ország elsőnek fölállí­tott megyei jogvédő irodájában. Míg az irodát meg nem szervez­ték, minden ügyes-bajos dolguk­ban Budapestre utaztak. Viselték a tenger költséget, kilincseltek, könyörögtek s legtöbbször csak ígéretekkel jöttek vissza a­ tarso­lyukban. Mióta az iroda fönnáll, házhely, ló, földügyben, egyszó­val minden olyan kérdésben, amit a megyeszékhelyen el lehet intéz­ni, az irodavezető Vörös elvtárs­hoz fordulnak a panaszos újgaz­dák. S nem hiába! Igen helyes lenne, ha ez UFOSz szervezetek minden me­gyében követnék a vasi újgazdák példáját s a maguk érdekében, addig nem nyugodnának, míg a maguk megyei jogvédő irodáját is föl nem állítják. ­ Árpa és x&h vetőmagakció készpénzfizetés ellenében A tavaszi vetőmaginerg további enyhítésére újabb 200 vágón tavaszi árpát és 400 vágón zabot szabadí­tottak fel vetési célokra, kész­pénz­­fizetés ellenében történő vetőmag­­akcióra. Juttatásban­ része­sül­­hetnek első­sorban az újonnan földhözjuttatot­­tak, akiknek nem jutott az ínséges veteroagkölcsönből, valamint azok az újgazdák, régi gazdák és föld­mí­ves hadigondozottak, akik, 70%-nál nagyobb elemi kárt ér­envedtek és emiatt adómérséklésben is revesül­­tek. Az igénylők, összeírását a terme­lési bizottságéit végzik, amelyeknek most már az UFOSz is tagja. Az igénylők között a vetőmagot a ter­melési bizottság osztja szét. Az UFOS­ x helyi ■ szervezetének , és a Földmívesszövetk­ezetek vezet­ését té­­trek egy-egy kiküldöttje bármikor ellenü­riziheti a szétosztást Az árpa vetőmagot a gazdálko­dók részére tisztítás nélkül kiadni nem szállád. A tisztítás költsége a juttatottat terheli, de a rostálással együtt­­—8%-nál több nem lehet. A vetőmagnak esetleg vasúton történő szállításánál az újonnan földhöz juttatottak részére a közle­kedésügyi miniszter rendeletével biz­tosított kedvezmény jár. Erre vonat­kozó szükséges igazolást a Megyei Földhivatal és a Megyei Gazdasági Felügyelőség állítja ki. A tavaszi árpáért az MSzK-nak mázsánként ö­z Ft 30 fillér fizetendő Ehhez­ jön 30 fillér biztosítási költ­ség. A zab ára méter­ mázaimként 44,60 fillér, amelyből kiosztási költség 30 fillér, a többit az­ MSzK-át illeti. A községi elöljáróság a vetőmag árát előre szedi össze.­­ A kiosztási költségekre beszedett összeget a kiosztá­st végző termelési bizottsági tagoknak tartozik az elöljáróság kifizetni. A rendeletnek igen fontos intéz­­ked­ése az, hogy a már folyamatban lévő Ínsé­ge® tavaszi vetőmájúkölcs­önöket 1947 május­s-ig... készpénzben vissza lehet fizetni. Még­pedig ekként, hogy a m­ár be­fizetett 10 forint költs­­égelőlegen fe­lül 35 forintos alapárt kell számí­­tásba venni métermázs­ánként. A 20%-os kamatot, vagy felárat be­szedni nem az alsód. A tavasa búza vetőmagakció el­marad. Az 1946. évi ősei vetőmagtarto­zásnak idő előtti, tehát új előtt készpénzben ,való visszafizetését a miniaszter külön r­endeletben szabá­lyozza. ----»Mnmn«SWiíSiSSii 12.600 muukást vesz fel a MÁV A MÁV-nál tavasszal megin­duló nagyarányú munkálatok el­­végzés­ére mintegy 10—12.000 munkást vesz fel a MÁV igazga­tósága az egész ország területén. Elsősorban azok a munkások jön­nek számításba, akik már dolgoz­tak a vasútnál, de télen a mun­kák megszűntével és a létszám* csökkent­ésnél kiestek a munkából. A többi munkásokat a helyi szak­­szervezetek útján veszik fel. A MÁV igazgatóságán kijelen­tették, hogy felépítményes, tehát ise­m kubikos munkálatokról van szó és a munkások a MÁV által megállapított órabéreket í­­rnák. A FÉKOSz-nál kapott ér­v­ ülé­sünk szerint, a kubikosoknak is van felépítményes szakcsoportjuk s a Beszkártnák­ dolgoznak is ilyen ku­bikosak. s

Next