Szabad Föld, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-06 / 27. szám

Virágzó mezőgazdaságért, jómódú parasztságért!aTM 40 m­iL..o.a 1&s tarss melléklet jp## A MAGYAR PARASZTSÁG H­ETILA­P­J­A III. évfolyam, 27. %am. FŐSZERKESZTŐ: NAGY IMRE 1947 július 6. Részletek a Fehér Könyvből • Kétoldalas h­adifogolyh­iradó melléklet­­i nemzetgyűlés elfogadta a 3 éves tervet Házhely és házépítési kölcsön A földhöz s házhelyhez jutta­tott kisparasztság százez­rei két év után végre szeretné­nek saját hajlékban lakni. Mert az újgazda kapott földje mellett a maga urává, valóban független gazdálkodóvá igazán csak akkor válik, ha sajátjának mondhat egy kis családi házat, amelynek van gazdasági udvara, kis kertje stb. Az új házépítésnek azonban fontos előfeltétele, hogy végre rendezzék a házhelykérdést. Az országban 353 ezer házhelyigénylő jelentkezett, akinek igényük túl­nyomórészben jogosult is. A föld­birtokrendező szervek azonban idáig csak 146 ezer igénylőnek, te­hát felének sem osztották ki a házhelyet. A földreformtörvények szerint pedig minden arra alkal­mas területet igénybe lehet venni házhelycélokra s a földhivatali szervek szerint is minden jogosult igénylőt, ki lehet, elégíteni ház­hellyel. Éppen ezért szükségesnek tartjuk és az MKP követeli is, hogy a házhely juttatások ütemét gyorsítsák meg, a jogosult ház­helyigénylőket a legrövidebb időn belül részesítsék juttatásban. A­ttól függetlenül, hogy a juttatott házhely telek­­könyvezve van-e vagy sem, termé­szetesen meg lehet rajta kezdeni az építkezést. De minden házhely­ juttatott úgy gondolkozik — és ez helyes —, hogy akkor érzi ma­gát biztonságban, ha a házhelyet telekkön­yvileg már birtokába is adták. Mi jól tudjuk, most minden­nél előbb való, hogy október 1-re befejezzük a juttatott szántóföldi ingatlanok telekkönyvezését, be­fejezzük a földreformot. De emel­lett szükségesnek tartjuk, hogy a földhivatali szervek vizsgálják meg a kérdést, hogyan lehetne a házhelyek telekkönyvezését is mi­hamarább elkezdeni s birtokosaik végleges tulajdonába adni. A házhelyek gyors telekkönyve­­zése mellett talán még ennél is fontosabb az építkezés. Itt vannak a volt uradalmi épületek, cseléd­házak s egyéb épületek. Ezek tele vannak értékes építkezési anyag­gal. A földhözjuttatott parasztság részéről számtalan sürgetés fut be hozzánk: miért nem lehet meg­kezdeni ezeknek az épületeknek a lebontását, hogy a kitermelt anyagból felépítsék a maguk kis családi házát? Ezért mi kom­munisták követeljük olyan rende­letnek sürgős kiadását, amely ki­­mondja: azokra a­ volt uradalmi épületekre, amelynek közjellegű, —....... e­lsősorban föld­művesszöve­t­keze­ti — gazdasági célokra nem alkal­masak, a földhivatalok adjanak haladéktalanul lebontási engedélyt. M­egégetőbb kérdés, hogy a házhelytulajdonosok, akik hozzá akarnak fogni családi házuk felépítéséhez, kapjanak erre az államtól hathatós támogatást, olcsó lakásépítkezési hiteleket­. Err­e a­­ célra, mint a Szabad Föld a múlt alkalommal elsőnek beszá­­molt róla, a demokratikus kor­mány már meg is alakította az Országos Házépítő Szövetkezetet. Ennek a szövetkezetnek lesz a fel­adata, többek közöttt az is, hogy kidolgozza az új típusú falusi kis­lakások terveit. 0­0"- milyenek legyenek ezek -1-2- a mainál természetesen jó­val korszerűbb falusi kislakások, arra nézve mi is szeretnénk már most megtenni néhány észzévéte­lünket és javaslatunkat. Minden­esetre valósítsák meg most a szü­lők és a különnemű gyermekek külön alvását. Szűnjék meg végre az az ezeréves nyomorúság, hogy a születéstől kezdve — vagy még előbb is — egészen a halálig az élet minden megnyilvánulása a serdületlen gyermekek, fiúk, lá­nyok szeme láttára történjék! Továbbá, legyen ezekben az újfaj­­ta lakásokban külön helyiség — úgynevezettt „vizes szoba” — a fürdés, tisztálkodás, a mosás szá­mára. Azonkívül lássák el e laká­sokat a civilizáció elemi s a falun is nélkülözhetetlen szükségleteivel, olyan közművekkel, mint amilyen a járda, a villany (természetesen, ha a faluban amúgyis van vil­­lány), stb. Az építkezés egyik fontos elő­feltétele, hogy a falvakban sürgő­sen alakulanak meg a helyi ház­építő szövetkezetek. Akiknek ház­helyük van s rajta házat akarnak építeni, sürgősen lépjenek be ebbe. Mert magánosok közvetlenül nem kaphatnak kislakásépítkezési hi­telt, csak a szövetkezeten keresz­tül. A hároméves terv 272 millió forintot fordít a falusi kislakásépítkezésre, emellett külön 35 milliót a falusi tanító- és orvo­si lakások felépítésére, tehát együttesen 307 milliót. A házhely­tulajdonosok kívánsága és a mi követelésünk is az, hogy augusz­tus 1-én, a hároméves terv meg­indulásakor haladéktalanul indul­jon meg a kislakásépítkezési köl­csönök folyósítása. Felemelték a beszolgáltatott gabona árát A Gazdasági Főtanács a Ma­gyar Kommunista Párt kezdemé­nyezésére a beszolgáltatott ga­bona árát felemelte. A most ki­adott rendelet szerint a beszolgál­tatásra kerülő gabonáért, ha azt szeptember 1-ig beadják, 60 fo­rint helyett 65 forintot fizet az ál­lam. Ez azt a célt szolgálja, hogy a beszolgáltatás terhét enyhítse s ezzel is könnyítsen a gazdák hely­zetén. „a választásokat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szövetségében hajtsuk végre" — mondotta Rákosi Mátyás Bácsalmáson Rákosi Mátyás vasárnap Baján és Bácsalmáson mondott nagyjelentő­ségű beszédőt. Bácsalmáson messze vidékekről összejöttek a parasztok, elhalmozták a Kommunista Párt ve­zérét mindenféle ajándékkal. Rákosi Mátyás elbeszélgetett a föld népével és kijelent­te, amennyiben a 15 hol­don felüli gazdák rendesen teljesítik a beszolgáltatást, augusztusban megszűnik a ke­­nyérjegy, de mindenesetre 25 de­kára felemelik a kenyérfejada­­got. Végében hajtsuk végre, alkos­sunk közös programot s ez, le­gyen a választások alapja. A négy demokratikus párt együt­tes erővel harcoljon a közös el­lenség, a reakció ellen s ne egy­más ellen, örömmel közölhetem, — mondta emelt hangon —, hogy javaslatunk megértésre ta­lált a három pártnál. Megvan a remény arra, hogy a választáso­kat egymással vállvetve, reak­cióellenes éllel vívjuk meg. A „fogolyszabadító Mátyás1” Rákosi ezután arról beszélt, hogy a választások előestéjén a­­­magyar nép színe előtt minően pártunk­ba, kell számolnia, m­it végzett a népért. Említette a Kommunista Párt mun­kájának eredményeit. Beszélt a föld­reformról, az újjáépítésről, a stabi­lizációról stb. Amikor a hadifoglyok hazahozataláról szólott, egy hadifo­goly fúrta át magát a tömegen az emelvényhez. Most érkezett Debre­cenből. Egyenesen Rákosihoz lépett, hogy hálából megszorítsa szabadító kezét. A megható jelenet láttára fel­harsant a nép üdvözlése. — Éljen a fogolyszabadító Mátyás!” — kiál­totta egy fejkendős néni. Új választást Rákosi Mátyás beszéde elején a® összeesküvésről szólott, majd ráéért a választásokra. — A parlamentben ma is sok olyan képviselő ül, akiket 1943-ben az összeesküvők vezérkara tett a je­lölőlistára — mondotta. — A nép, amikor a Kisgazdákra szavazott, nem l.kám, íg­gy köz­tük összeesküvőkre szavaz. Ezek az emberek nem nyugszanak, zavarják az újjáépítést, a nép fel­emelkedését. Még jobban zavarják az olyan elemek, amelyek a Sulyok­féle fasiszta pártban tömörülnek. Ha meg akarjuk valósítani a hároméves tervet, ehhez hozzá­tartozik, hogy a nép elé álljunk s megkérdezzük, mi a véleménye az elm­últ két esztendőről és akarja-e a boldogulást­ jelentő hároméves terv végrehajtását, akar-e nyugalmat, szabadságot és demokráciát? Választási szövetség a demokratikus pártokkal Rákosi kifejtette, hogy az MKP elgondolása szerint választási szövetséget kell al­­kotniok a valóban demokratikus pártoknak s ide számítja a Szociáldemokrata testvérpár­ton és a Nemzeti Paraszt­párton kívül az összeesküvőktől megtisztított Kisgazda­pártot is. — Indítványoztuk— mondotta —, hogy a pártok teljes függetlensége és külön listája mellett a választásokat a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front szövet­ Volt k­ibirtokosok és nagygazdák súlyos merényletkísérlete az aratómunkásság ellen Internálják azt a munkáltatót, aki aratógéppel dolgoztat A kormányzat a munkanélküli­ségre való tekintettel az idén is el­tiltotta az aratógépek használatát. Ez az intézkedés nem tetszett, a 80 —100 holdas módos gazdáknak s keresve­ keresték az alkalmat, ho­gyan játszhatnák ki a rendeletet. A hódmezővásárhelyi nagygazdák pl. az idén nem akartak felfogadni ara­­lókat, felényi aratót szerződtettek, mint tavaly. Arra vártak s azt akarták kicsikarni az idén is, ami a múlt évben a Parasztszövetségnek szerte az országban sikerült: az aratógépek bevetését. A m­últ héten Bárányos Károly földművelésügyi miniszternél kül­döttséig járt a déltiszántúli nagy­­gazdákból — utólag kid­erült, hogy Bárányos maga szervezte meg —, amely azt akarta bebizonyítani, hogy a gyors gabonaérés miatt, a nagyobb szemveszteség elkerülése végett, múlhatatlanul szükség van az erotógépek beállítására. Bárányos indokoltnak találta a kérést. Fel is hívta nyomban, a földmunkás­­ság szakszervezetét, , a FÉKOSz-t és rá akarta beszélni, hogy a kalász­­pergésre való tekintettel járuljon hozzá ő is az aratógépek munkába állításához. A FÉKOSz vezetői éltek a gyanú­perrel és azt javasolták, hogy az ő bevonásukkal egy hivatalos bizott­­ság járja végig a szóbanforgó me­­gyéket, annak mi­"­állapítására, mennyiben súly­os a kalászpergés veszélye. A FÉKOSz tisztában volt az­zal, hogy százezrek aratási kere­setéről van szó. Ha az egyes me­gyékben megengedik az aratógépek használatát a nagy gazdáknak, nincs az a hatalom, amely a fo­­lyamatot megállítja s a föld­­munkásság hatalmas tömegei téli kenyér nélkü­l maradnak. A bizottság végigjárta Dél-Pest, Csongrád, Békés, Csanád és fizet, nők megyéket s megállapította, hogy sehol sem forog fenn a kalász­pergés veszélye. Ellenben ezeken a vidékeken oly nagy a munkanélküliség, hogy a rendelkezésre álló munkaerőkkel három nap alatt be lehetne fe­jezni az aratást. Csak Békés megyében egyedül 2000 aratómunkás van munka nélkül! — Meg kell állapítanunk — mondotta Rácz Gyula, a FÉKOSz főtitkára a Szabad Föld munka­társának —, hogy az az akció, amely az aratógépek beállítási­ érdekében megindult legfelsőbb támogatással, nem más, mint a földbirtokos-m­ara iványok és ez jómódú parasztság jól kitervezett szabotázskísérlete. Az o aratógépel­ beállításával meg akarták a­ka­dá­­­lyozni az am­­úgy is nagyfokú munkanélküliséggel küzködő föld­­munkásságot abban, hogy aras­tási munkához jusson, hogy el* keserédesüket még jobban foltoz* sál., Az utolsó pillanatban­ kása tény elé akarták állítani a FÉKOSzlt, abból a célból, hogy aljas tervük sikere esetén a föld* munkástömegek bizalmát meg* rendítsék és szembefordítsák sa­ját szakszervezetük ellen. A FÉKOSz ébersége :a módos gazs­dáknak s volt úri birtokosoknak a­­földmunkásság elleni merényletét­ csírájában meghiúsította. A Szabad­ Föld értesülése szerint Rajk László belügyminiszter a napokban szigorú intézkedést ad­ ki arra, hogy amelyik munkáltató a fennálló rendelkezéseit ellenére is az idei áradáson aratógép beál­lításával kísérletezik, azt­­ in­ternálni fogják F. L.

Next