Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1948-05-23 / 21. szám
1W8. iw* 1«« 23. Az első villa 1606.ban Olaszországban járt egy Thomas Coryatt nevű angol. Uszásáról naplót vezetett, amelybe igyekezett minden érdekes dolgot feljegyezni Lerró naplójában a fényes velencei palotákat, amelyek lábukat a vízbe lógatják, de nem feledkezett meg Róma márványtemplomainak csodás szépségéről és a Vezúv félelmetesen felséges látványáról sem. De volt ezenfelül valami, ami még ezeknél is jóbban megragadta. Erről így ír naplójában: „Mikor az olaszok húst esznek, apró, vasból, vagy acélból, néha enüs.ből készül lémákat használnak. Az olaszoknál nem illik kézzel enni. Azt tartják, kézzel enni nem jó, mert a kéz nem mindig ./szila”. Coryat hazautazása előtt vett le magának egy ilyen villát. Ez a villagyár álén nem hasonlított a mi mai villánkhoz. Ennek a* o jász villának csak két ága volt* fogója pedig gombban végződő, gyenge volt és nem is volt sokkal hosszabb, mint a villa ágai. Inkább valami szúrtáléhoz hasonult , mint villához. Otthon Coryatt szívesen dicse, kodétscarági és kmsrőcei élet; itáliai úrának magával hozott emlékeivel. Egy ünnepi ebéden előhúz a zsebeiből a villát és a húst „olasz módon” kezdi enni. A meghívónak eleinte nagyrameresztelték szemeiket, majd amikor Coryat megmagyarázta vendégeinek az olasz evőeszköz hsználatát, a villa kézről, kézre jár.. A hölgyek látható érdeklődéssel szemlélik az újfajta evőeszközA férfiak is elismerték ugyan az olaszok találékonyságé , de abban mindnek a véleménye megegyezőt, hogy az olaszok bizony nagy bolondok, mert a villa semmim sem jó... Thomas Corgatt megpróbálta álláspontját elfogadtatni és vitába kezdett. Bizonygatta, hogy a húst bizony nem jó kézbe venni, mert kezünk nem mindig tiszta. Megállapítsuk, általános felhördülés fogadta. Talán még az, hiszi Mr. Coryatt, hogy Angliában senki sem mossa meg a kezét, mielőtt asztalhoz ülne? Tíz ujjunk van... A természet elég bőven gondoskodott ujjakról, mire jó még ezenfelül kéműujjat is használni?... Legfeljebb annak bizonyására, hogymilyen könnyű kezelni ezeket az ostoba villákat ? .. . — hangzott jobbról és balról. Csak ötven ével ezutn jött divatba a villa Angliában. Legendák és színes hagyományok beszélnek arról is, hogy miként gyújtottak először tüzet? Ki volt az első kovács és így tovább. Persze arról is maradt fenn Szájhagyomány, hogy miként jött divatba a villa. Azt mesélik, hogy a villát akkor találták fel, amikor azok ,a nagy kerek fodros gallérok jöttek divatba. A gallér súlyos akadálya volt a kényelmes erté'snek, valósággal felpeckelte az ember állát, s képtelen vot tőle a tányér fölé hajolni. Mintha a fej egy nagy kerek tálra lenne rátéve. Ebben a gallérban természetesebb volt villával enni, mint kézzel. Lehett, hogy az egész csak mese. A villák akkor bukkantak fel, amikor az emberek már sűrűbben és alaposabban tisztálkodtak, rendszesen váltottak inget és mosakodtak is. Egyszóval, amikor már hasonlítani kezütnk a ma emberéhez. Tanya- Bérces Sándor ötödik osztályú oroszt tanuló színes rajza. A rajzpályázók névsora Kovács Zoltán, Gelsesziget. E. Szabó Lajos, Sáregres. Kratancsik Imre, Veréb. Boda János, Pusztapó. Keresztes Mária, Lengyel. Bagita László, Láni.Viád János, Deszk. Pokoraczki Zsuzsanna, Tótkomlós. Tváruskó Katalin, Környe. Odút Teréz, Környe. Grósz Elvira, Környe. Botul I . Irén, Környe. Kozó Imre, Környe, va.út. Molnár Imre, Alsóújlak. Lőrincz István, Drávátok. Hunyadi Erzsébet, Pusztaecseg. Tóth Ida, Marcal, gergelyi. Polgár Lajos, Marcal, gergelyi. Rakonczás Mihály, Békéscsaba. Trézl Lajos, Cserénfa. Golyó Imre, Zsombok. Sinóros István, Seregélyes. Németh Mária, Siskút. Domján Mária, Saltomvár. Szemenyei Etelka, Alsószentiván. Horváth Bonka, Szt. Pál, Győrszemere. Horváth Dona, Salomvár, Kurtamajor. Rosta Ilona, Salomvár, Kurtamajor. Rosta Juliska, Salom,vár, Kurtamajor. Németh Hana, iSakmojor, Kurtamajor. Szabó István, Tony. Major Katalin, Cibakháza. Nagygyörgy Piros. Ica, Szeged.Fehértó. Diós Abel, Kümlő, Újtelep. Pápai István, Cibakháza. Pongrácz Antónia, Hahót. Ráczkövesi János, Miskolc. Gál Lajos, Komló. Papp Irén, Levél. Gál Lajos, Kömül. Dósa József, Nádújfalu. Ifj. Garay Albert, Nyírbogát. Vohár János, Kenderes. L. Kovács Julia, Kunszentmárton. Nobik Ju. Hanna, Cibakháza. A Falurádió és a Falu Hangja műsora 1948 másik 24-től május 30-10 Május 2-én. hét». MI—MI! Falurádió. Prohászka Ferenc: Védenceié: « peonoszpóra él » heztha:'.hat ellen. tt.30—1: A Fín Hangj» 1. A Nép Barátja A peraszttók trodztimi negyedórája. &» teosz. Barabás Tibor Zeik Zoltán köllészete. 3. Gazdasági kisvasúak Puszta György riportja.3. Villámtréfa 4. Mit tartsunk észben? Budapest H. U.40—10.00. A Falu Hangja. 1. Pa ra-Mlányok a menogardesási eletemen. Gondé Irén riportja 2. Közmondás Várnai Zoltán párbeszéd« Mája» Irén, kedd. Falurádió Cikét, Tibor:Já pörgetés Mája* 26-áp szerda «.*♦—«.Mi Falurádió. Dr. Páter Br. Ján s: Gyomnövények irtása. 1»K—20.00: A Falu Hangja. 1 Gazdahíradó 2 Népfőiskola. Balabni bajánat Urbán Ernő riportja. S így készül a ..Magvető“, » parasitflat«. Jek lapja Sándor András helyszíni közvetítése. Budapest II. 19.00—19.J0; A Falu Hangja. 1 Far «.«fiúk » Kossuth-Akadémia kajnájában. Dobozi Imre ripor jn. 2. A furfango 1 ügyvéd és a még furfangosabb juhász. Kacagtató rádiójáték május 27-én, esd tértik lárna»\!». reggeli műsor alma.1 Budapest II. 19.08—19.40: A Falu Hangja. 1. ..Mérványkripta'' Nyiry Tibor vidám rddiójátéka. % Mit tartsam részben? Máit* 2*-án, péntek. •AO—9.4S: Falorád|A Rác, Pál «vasdasági párbeszéd.'é. — 19.45—20.09: A Falu Hangja. 1, _b'V él az amerikai gazda. 2. Gazdásgi világhíredé. Májad 29-én, (u,sbif,W—6,41i Falurádió, Dr. Kucsera György gCodraági párbeszéd:' 1. KV. külörsleges szövetkezet: A szentesi kereskedelmi és a plU'YUrí' .vási bényász-szílvetkazet 2 Szövetkezeti hí rek. Május 2.án. vasárnap. 18.20—19.20: A Falu Hangja 1 Bolőni Istók. Petőfi tandrsr «Ők élményét rádióra alkalmazta '.Török Tera. 2 Fényi. & faluba! Komoly Péter rádiójátéka. 8. Dr. Tótt Tibor: Az iknik jegyében. IsmeretterjessMl rádiójáték. 4 Rendeleti"j.vertetéd Szabad főn 3Ci a (jl) széfbe. Az elmúlt héten Innen tu, onnan is levelet hozott a posta: mi van a fényképemmel, máért nem közölték még? Hát az enyémmel, íjy meg az enyémmel mi van? Egy csepp kis Urreimét kérünk minden fényképikJUdS kislánytól. Igen sok képet kaptunk s idő telik, míg sort kerítik:* rájuk. Emellett, sajnos, rengeteg az olyan fénykép, amiről a nyomdagép nem tud jó lenyomatot készíteni. Olvasóink látják, hogy még az éles, jó képek is c'.é- hoomályosak lesznek nyomolásban. A hasályos fényképekből meg éppenséggel semmi se lenne, így ezeket s képeket nem is tudjuk közölni. — A vexseny befejezése után egyébként minden fényképet vimbír, küldünk gazdájának. — Ugye, milyen jókedv«va. — Nekünk csak dolog jut — gyök? Van is rá okom! Nekünk írja Árvai Ilonka 1? éves korádl K.SZ a legszebb hagymánk a lányka — de most az egyszer makói határban« — dicsekszik Ö.Vihettunk Isi saját szemünkbe Czuczi Juliska makói kislány, nézhetünk a Szabad Földben. Takács Aamuka mézugél Ms. lány ezt irja: „Úgy becsüljenek a legényeit, mint ahogyan én becsülöm a dolgot és forgalmas parasztfjút’.'. Midi Eszti felsfrkörtvélyesi ainyka arra büszke, hogy see. rí ay gazdalány létére bekerül az. ujságfca, — JE*t is csak a 87.?Jbad Föld tette velünk”. Hogyan Kocsis Telke 18 esstendőn cserebe.'fényt újgazdalány Abban reménykedik, hogy a 8 éves terv újgazda sorsában javulást hoz. Gregus Erzsike 17 éves német, kék lányka, fényképét Gyurica Béla kéri legény küldje be azzal, hogy „bátran teszi, mer tu 6 szeme már megakadt rajta". Három napen belül Guszev százados csapatának négy igény mondott búcsút. Megszökitenő. A négy szökevény közül kettőt visszahoztak. Guszev zekéig szótlanul nézte a megtört, megláncolt fiúkat. Valahogy az juott erőébe, hogy éppenilyenek voltak azok a magyarok, akiket a német katonák vittek Bécs felé. A keze öntudatlanul megmozdul, hogy odanyujra kulacsát az egyk legénynek. De míg idijén észretért. — Na, sasok — szólalt meg vágt&'ő —, nem tol.inzik „ repülés? A megkötözött katonák hallgattak. Az egyik kihorgasztotta a fejé, de a a nácik a sszemébe nézett Guszev kapiánycark. Nagy, szomorú, fekete szeme volt. Jobb szeme alatt nyitott seb, hatalmas ütés nyoma. Guszev pár pil'ima'ig farkasszemet nézett a fogoly katonával, aztán lesütötte a szemét. — Át kell kísérni őket a tábori csendőrséghez — parancsolta halk Sióval Vinogradov kmcsternek. De mielőtt átlkcísérik őket, adjanak nekik enni és ■rtül.Úgy emlékszem, így hangzik az előírás. Este a holtfáradt kapány megint nem tudott haluáni Tánii,ázszor is csiholt, hogy újra gyújtsa pipáját, amiban, úgy látszik, nedves volt a honvegből itta a vodkát. Csak hajnal fe'é c.’iudt el és nagy fejfájással ébredt. Annyira fájt a feje, hogy elfe’edkezett a p«rP.netolvasásraL Pedig az e'cző es« frtas parancs érkezett, amely azt közöl s « cár katoná'ivíd, hogy Kossuth mnden Magyarorszégon élő szláv férfit 3. M'.nrzk várában a nyugatnak húzódó csapatok tiszteit a kormányzó látta vendégül. Guszev órákon át kefélte sáros ruháját és pírral kente be repidezett* csizmáit. A kormányzónak nagy vendége vei', gz, döhsüx ö'Jiö pár kír eko. (Ml.gili, díf. cég úr, fehér egyenruhában, amelyen töméntelen aranysujítás ízlett- A vender pohárbörzöntír marad a cá..1 tisztjeire, akiket ,,a császár, az Isten és a haza rettenhetetlen védelmezőinek“ nevezett. — Illőbb a császár, aztán az Isten, — morogta Guszev oldal-lán egy fiatal Tihomirov hadnagy. Az osztrák császár követe még rettenetesebb dolgokat mondott a magyarokról, mint «mit anik a parnaceok állítottak, cerj ,'yefert pz ckjesse cár ';üldözgetett a csapatoknak. ... Lázadó banda, istentelen catthe, az cjrí,ericée aija... — Honnét ismeri ez a német úr olyan jól a magyarokat? — kérdi Gutzertid Tihomirov hadnagy. — Már hogyne ismerné? — válaszol Guszev. — Hisz nem német istenadta, hanem magyar. Magyar úr! Nem hallottad, hogy Zichy grófnak hívják. — Magyar? Lehetetlen! — Ha majd annyit látjál, fiam, mint én, akkor tudni fogod, hogy nincs lehetetlenség. Legalább is a háborúban nincs. Ís — azt hiszem — a békében sincs. • — Kapitány úr, szabad veled őszintén beszélnem? — Ctakin, fjjrrnj Csaldat — A legénység morog és ami a Uj'atuMet illeti, hát azok nem értik a dolgot. — Az a kötelességük Azért fizetik őket. — Ne tréfálj, kapitány úr A tisztek — legalább is az én barátaim — azt kérdik egymástól, de még inkább önmaguktól, hogy kik értelme van ennek a hadjáratnak? Minek áldozunk orosz vért azéért, hogy az osztrák császár nyugodtan üljön idegen népek nyiakán? A legtöbben azt mondják, hogy a magyar non, német. — Nem német, de azt akarnak faragni belőle. A mi segítségünkkel. — Dehát nekünk miért érdekünk, hogy a német még több országban legyen úr, mint eddig? — Ki mondta neked, fiam, hogy ez a mi érdekünk? • De, ha nem érdekünk, miért kell nekünk vért áldozni a németért? Jó orosz vért .— Tanuld meg fiam, aki nyugodtan akar ílni annak nem szabad gondolkodnia. Főleg, ha katona. A parancs, parancs. Ha azt parancsolják, hegyi öld tmpg «ti eoyéda*:, megölöd,: Ha *«t p rimoJC*|j‘.k, hogy gyújtsd föl a ezülőtfalu. •Ját, felgyújtod- Ha Így leszel, úr lesz belőled, tccrthet d Hisz. Ha nem Így teszel... Fogadd meg a parancsomat, Ham, sohase gondolkozz. — Te sem gondolkodól, kapitány úr? __ Bn, fiam (bevallom neked, amit a papnak sem gyónnék meg)—'em E.'f.va gcindt-kojom. Hiba. Bűn. Drágán fizettem meg ezt a bűnömet. Egy egész elherdált élettől • • • — Kapitány úr, ha nagyon megkérnélek, eljönnél este egy megbeszélésre ? Csak hatan leszünk, ott. Hat tiszt. Mind a hatért kezeskedem. Mind a hat igaz orosz és igaz ember. I __________ Illés Béla: A Guszev-ügy felnégyeltet és melkreánycícolt küldi, a szláv gyériborcfélyházba védjük a gyermeket a fogrszuvasodástól . Súlyos következményeik miatt a legkárosabb betegségek közé tartoznak a különböző fogbetegségek. Ezek közül leggyakoribb a szuvasodás. Az iskolásgyermekeknek túlnyomó többsége szenved ebben a betegségben. A nagy fájdalomérzés, a hideggel és meleggel szemben fokozott érzékenység mellett a fogszuvasodás elsősorban azért veszedelmes, mert sok esetben súlyos betegségeket okoz: pl-szívbelhártyagyuladást, vesegyulladást és a nehezen gyógyítható ízületi (tudományos nyelven: reumás) betegségek sok formáját. A fogszuvasodás elleni védelem már a fiatalkorban, az iskolában kell, hogy elkezdődjék és a tanítónak 3 szülővel közösen kell ügyelni arra, hogy a gyermek ne mulassza el a fogtisztítást. A szuvasodás tulajdonképpen abban áll, hogy a fog zománcán keletkező repedésen keresztül kórokozó csirák hatolnak a fog belsejébe, ott a fog zománcára, az ínyre lerakodó és bomló táplálékrészecskék különösen kedveznek a szuvasodást előidéző kórokozó csirák terjedésének. Érthető ebből, miért oly fontos az étkezés után visszamaradó ételmaradékot a szájból, a fogazatról, illetve fogínyről rendszeres tisztogatás útján pontosan eltávolítani. Kívánatos, hogy a gyermekek legalább napjában kétszer, a reggeli és az esti étkezés után végezzék a fogtisztítást. A fogkefe sörtéje ne legyen túl kemény, de ne legyen túl puha sem. A fogmosás közben fellépő apró vérzések múló jelenségek, s ezek ne ijesszenek meg senkit. Egy idő múlva a fogíny annyira megedződik, hogy tisztítás közben többé nem vérzik. V H. J. Bódi Jánosné napszámosasszony az ország harmadik asszonykája Áprili hónap utolsó napjában bíróválasztás volt Nógrádszakálbati, s a község lakosága — harmadszor az országban — asszonyt választott bírónak. A neve: Bódi Jánosnié. Egyszerű napszáma sasszony. — Nagyon nehéz volt az ikrom — emlékezik Kaikat! az elíma időkre. —• Öt éves koromban már napszámosnak kergetett a sors, aztán cseléd, takarítónő ápolónő lettem. Végül hazajöttem. Hajnali.fél, este S.'g dolgoztam napszámban s mégsem telt többre évente egy kartonruhánál. Hogyan lettem bíró?... A felszabadulás után én jártam közben különféle hivatalos helyeken a lakosság érdekében, így aztán a bíróválasztáson engem jelöltek és el is fogadtak... Ezernyi munka, feladat várja a harmadik asszony bírót: napközi otthon kéne a falunak, s roaszak az utakra. Aztán jön a cséplés: az idén bizony foko. Skótabban kell gondoskodni az ellenőrzésről, mert ez az egész nép érdek. De Bódiné asszony, ahogy mondja, mindent elintéz majd a magaidejében. Azt akarja, hogy mire férje hazatér a fogságból : szebb, boko-sabb falum térjen haza, mint amilyenből elment. Branyósak vagyunk banna. Nógrádszakál népe jó bírót választott! Asszonflútik Hajdúnánási MMM Irak a szülőotthonért A hajdúnánási HNDSz asszonyoknak szépen berendezett szülőotthonuk van. Csak a ruha nemiekben szűkölködnek, amit most munkával mégis előteremtenek, Aár bevetettek három hold földet kenderrel, amiből majd lepedővásznat szőnek. A kajdunándsi asszonyok megmutatják, hogy szorgalmas munkával ál feje. ményességgel nyuj beánait a nak. nagy segítsége? főűr asSzonyi- zászlót avatott a várdadi M. N. D. Sz. A vánasodi MNDSz cjc£ m.i t H napokban avatta fel új zász. k.Ját. Az új zászlót istentisztelet keretében megáldotta Kö’Ő Gyula reformátcuslelkész, majd utána a templom elöli tárán Varra Józsefné adta át rem.l. telelének. Az ünnepélyen a falu i.praja-dagyi részt vdt . Szavazócikla Legénye':! Aki a Szabad Föld előző számában ’? közölt leányfénykép«* közül még »«m választotta ki » Ugkedve aebbet, de most utólag •*!. vcsra se»z»v»«m, vágj» k* ezt a szavazócsal**, írja be « kockába az előző Mámban legszebbnek ítélt kislány sorszámát, s küldje be Mierkesdűségünkbe. Szavazzata ugyanúgy érvényes a versenyben, mintha időben beküldte volna!