Szabad Föld, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-07-11 / 28. szám

.8 Egyesült erővel a népi demokrácia és az európai béke megerősítéséért Beszélgetés Traskov bolgár földművelésügyi miniszterrel (A Szabad Föld kiküldött munkatársa jelenti:) Bulgáriában vagyunk- Az éj­szakai várnai gyorsvonat nyolc­van kilométeres sebességgel ro­han Szófia felé. A vonat végé­hez csatolt egyszerű termes­kocsiban — egy várnai gyűlés­ről hazatérőben — Georgi Traj­kov földművelésügyi miniszter, helyettes miniszterelnöki, a Bol­­­gár Parasztpárt elnöke utazik. Még tizenkét órai út van hátra. Sötétedik, amikor a fiatal, ba­rátságos titkár átjön hozzánk a meghívással, hogy a minisz­ter szívesen látja kocsijában a magyar újságírókat. — Ismerem Magyarországot — kezdi a beszélgetést Trajkov miniszter. — Parasztsága jó úton halad, mert a földreform megszabadította feudális urai­tól és most minden erejét az ország jövőjének megerősítésére fordíthatja■ Bulgáriában a föld­osztás már régebben megtörtént s mivel Magyarország is és Bulgária is mezőgazdasági ál­lam, a két országnak nagyon sok közös problémája van. — Melyek a legfontosabb idő­szerű feladatok? — tesszük fel a kérdést. — Nálunk, és azt hiszem, Magyarországon is a mezőgaz­daság újjáépítése és a tervszerű gazdálkodásnak minél széle­sebb alapon történő megvalósí­tása a legfőbb feladat. Bulgá­ria ezen a téren jó munkát vé­gez, ötéves tervünkben nem­csak az ország szükségletét, ha­nem a délkeleteurópai államok­kal kötött kereskedelmi szerző­dések igényeit is figyelembe vesszük. Az egyes községek termelési terveit aszerint hagy­juk jóvá, hogy egyezik-e az állami tervvel. Ha eltérés mu­tatkozik, gyűlésre hívjuk össze a község lakosságát, ahol kö­zösen megtárgyaljuk, hogyan tehetne az állami tervnek meg­felelően más, a szükségnek megfelelő veteményt termelni. Szüvetkesen­ gazdálkodással könnyebb boldogulni Trajkov miniszter ezután a szövetkezetek megerősítésének fontosságáról beszél. — Bulgária kilencmillió hold termőföldjéből ma már több, mint egymillió holdon szövet­kezeti gazdálkodás folyik. A szövetkezetek a kormány legtel­jesebb támogatásával dolgoz­nak és egyre szebb eredménye­ket érnek el. Bár az elmúlt há­rom aszályos esztendő nagy ál­dozatokat követelt a szövetke­zeti tagoktól, most egyre több helyen alakulnak szövetkezetek, mert a gazdák látják, hogy szö­vetkezeti gazdálkodással sokkal könnyebb boldogulni. Ezután az idei termésre tere­lődik a szó­— Nagyon rég volt ilyen jó aratásunk, mint ebben az évben lesz — mondja a minisz­ter. — Ez lehetővé teszi, hogy az ország közellátása lényege­sen megjavuljon, hogy több és jobb kenyér jusson a dolgozó népnek. Hiába hirdette a reak­ciós propaganda, hogy a népi demokráciákat nem segíti az Is­ten. Ez évben egész Délkelet- Európában kitűnő termés lesz és így továbbra is nagyszerűen megleszünk anélkül, hogy Mar­shall úréktól volnánk kénytele­nek kenyeret vásárolni. Egymásra vagyunk utalva... A népi demokráciák egyre mélyebb és őszintébb barát­sága is szóba kerül. — Ez a barátság — hangsú­lyozza Trajkov miniszter — mind politikailag, mind gazda­ságilag nemcsak magától érte­tődő, de szükséges is. Egymásra vagyunk utalva. Magyarország ipara sokkal fejlettebb a mienknél és így számos ipar­cikkel, mezőgazdasági géppel­­műtrágyával látja el Bulgáriát. De már épülnek az új Bulgária gyárai és erőműtelepei is. Me­zőgazdaságunkban is nagy súlyt fektetünk az ipari növények termesztésére. Pár év múlva egész Délkelet-Európát el tud­juk látni pamuttal s a baráti országok tervszerű, közös gaz­daságpolitikája sohasem látott csodákat eredményez majd a világnak ezen a részén. Együtt a kommunistákkal... Befejezésül Trajkov minisz­ter pártjának politikájáról kér­dezősködünk. — A bolgár Parasztpártnak — hangzik a határozott válasz — régi forradalmi hagyományai vannak. A kommunistákkal együtt küzdöttünk a királypár­tiak ellen s most az a felada­tunk, hogy a királypártiak, bankárok, gyárosok fölszámo­lása után tovább küzdjünk a még fellelhető ellenség ellen, a munkások és parasztok orszá­gáért. Együtt a kommunisták­kal s a Függetlenségi Front többi pártjaival teljes erőnkkel dolgozunk népi demokráciánk és ezzel az európai béke meg­erősítéséért. Beszélgetés közben egyszerű juhsajt, barna kenyér és egyet­len üveg bor kerül a fehér terí­tés asztalra. Éppen hogy meg­telnek a poharak. — Ha tudtam volna, hogy magyar vendégeim lesznek, még egy üveg bort szerettem volna — mentegetődzik szerényen Bulgária földművelésügyi mi­nisztere, amikor a magyarok s köztük személyes ismerősei: Rákosi Mátyás és Erdei Ferenc egészségére emeli poharát. * A kis Sumen városka ál­lomásán búcsúzunk el a mi­nisztertől. Odakint már tel­jesen sötét van- Csak a me­nekülő Kossuth Lajosnak egykor menedéket adó város távoli lámpái és a bársonyos bolgár ég melegfényű csilla­gai világítanak. Mintha a két nép barátságára vigyáznának. Vaád Ferenc Győzött a magyar atlétacsapat Belgrádban Olimpiászra készülődő atlé­táink vasárnap Belgrádban az Avala stadionban mérték össze tudásukat a jugoszláv atléták­kal. A viadalból 138:91 pont­arányban a magyarok kerül­tek ki győztesen. A versenyzők közül a legjobb eredményt Németh Imre érte el. Kalapáccsal 56 méter 65 centi­métert dobott. Ilyen eredménnyel még az olimpián is győzhet. A 4 X 100 métere® váltófutásban a magyar csapat 41.8 másodperc­cel győzött. A diszkoszvető Ellis 47 méter 27 centiméteres dobás­sal szerezte meg a győzelmet. Az 1500 méteres síkfutásban Gurui nagyszerű idővel, 3 perc 53.6 másodperccel lett az első. Kiváló hölgyatlétánk, Gyarmati Olga. 12.1 másodperces eredmé­nyével megjavította a 80 méteres női gátfutás országos rekordját. Gyarmati komoly olimpiai baj­nokjelöltünk, tek a Nyári Kupa mérkőzé­sek. Főbb eredmények: DVSC­­Haladás 4:2, EMTK—ETTO 2:0, Sal. BTC—Elektromos 6:2, Ma­gyar Texta—Sopr. Vasutas 6: 2. A Vasas Szlovákiában portyázó csapata Kubala és Szilágyi nél­kül 2:0-ra legyőzte a pozsonyi Bratislavát. A szintén szlovák túrán résztvevő MTK 3:2 arányú vereséget szenvedett az SK Ra­­kovnyikov csapatától. Labdarúgás A Nemzeti Bajnokság befeje­zése után vasárnap megkezdőd- Szabad Föld A Magyar Dolgozók Pártja földmíves lapja Felelős szerkesztő: FEHÉR LAJOS Felelős kiadó: ZSIGMONDI ENDRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., József­ körút 5. Telefon: 138-046. 188-378 Légrády Testvérek Rt. mély­­nyomása Budapest, V., Bajcsi- Zsilinszky Endre,út' 78. Felelős vezető: Agárdi Károly. Szabadság emlékmű Monosbélen Monost­él dolgozói lelkes ün­nepség­­keretében avatták fel a falu Szabadság­ emlékművét. Az ünnepség után népünnepély volt, amelyen részt vett a falu apraja nagyja. Eberhardt­, Oliver, Bacher traktor, ekék Különböző nagyságban, tartó, hintó betétekkel is teljesen felújítva Traktor-tárcsák, járgányok, darálók, Austinia ikatrérzejti e­b. ötvasú mély­­szántó eke ötvenes lánctalpashoz. Lú­­gos accmmilátorok. DKW 200 cm3 motorkerékpár. Raktárról­­kaphát író. Frankl Vilmos utóda, Budapest, V. Tutaj­ utca . Z­SÁK vízmentes ponyva, zsineg,­­kötél, kender, len, és jutaáruk ROST-TEX Budapest VII., Som­ogyi Béla­ út 7. ÜGETŐVERSENY Július 11, 14, 17. Szabad Föld r- CSAVAROS SÓGOR: Én meg a cséplés Figyeljenek erősen, mer ezt csak egy­­szer mondom el. Büszkék lehetnek már a Csavaros ko­májukra hallják, mer kinevezték csép­­lési ellenőrnek a Zsíros Zsigáék gépe mellé. Abból tudom, hogy nagy dolog ez, mer még a Katinak is imponált. — Oszt vigyázzon a Zsiga körmire, János, — bíztatott. Tavaly azt csinálta a vén gazember, hogy félig csépelte ki a kalászokat, oszt ami megmaradt, azt a végin kicsépelték cséphadaróval. Meg osztán a pelyvét telefolyatták tiszta búzával, oszt ,a végin kirostálták. — Bízd ide, Kati, — mondtam. — Tizenkettedibe vágtam én a rendet an­­n­ak idé­­én az uraságnál. Az idén nem lesz az, ami tavaly volt, hogy a zsíros­­gazdák egymillió raázs­­gabonát csem­pésztek ki az országból, oszt azért kel­­lett a szegény embernek a fejadagját is lecsökkenteni. A szegény emberek érdekeibe csinálták ezt a cséplési rende­letet. No, képzelhetik, milyen boldog vót a Zsiga, amikor meglátott Odacövekeltem magam a gép mellé. — A konyhán sül a finom tepertős­­pogácsa, Csavaros úr. — jött oda egy idő múlva. *— Köszönöm, nem eszem. ~~ Bor is van ám ott. «— Köszönöm, nem iszom. — Ott van, a lányom is. — Köszönöm, nem csókolózom. Egy óra múlva megint odasündörgött. — Új bútorunk van, Csavaros úr, — megtette a hangját. — Nem akarja megnézni ? •— Dehogynem, — mondtam. — Akkor gyűjjön, — csillant fel a Zsiga szeme. — Nem úgy, — mondtam. — Én a gépet nem hagyhatom itt, hozza ide. Félóra múltán újra megpróbálkozott: — Gyűljön csak, Csavaros úr, fon­­tos beszédem van magával, itt az em­berek előtt nem le­het — Ha fontos, akkor megyek, — mondtam. — Csak vegye a hátára ,a cséplőgépet, mer azt nem hagyhatom itt. Többet nem szóltam, mer nem akar­tam azér, hogy ott előttem üsse meg a guta. Hanem estefelé jön ám nagy­­lihegve: — Szalaggyon haza. Csavaros úr, most hallom, hogy valaki van a Kati­nál. — Nem én, — mondtam. — Gyűljön ide az illető, ha valamit akar tőlem. Amikor befejeztük aznapra a mun­kát, Zsiga nyújtja a tenyerit Nincs aprópénzem. Zsíros úr, — sajnálkoztam. — A fene megeszi — fohászkodott Zsiga. — nem pízét nyújtom és a ke­­zere, hanem búcsúzásra, — Nem búcsúzok én — mondtam, — mer éjszakára is a gép mellett akarok őrködni, — Ne marhuljon már, Csavaros úr — jött méregbe Zsiga, -­ hiszen úgyis elalszik. — Attól ne féljen. Zsíros úr. — nyugtattam meg. — Itt lesz mingyár a Kati is . . . Olyan, mint a krumpli Beküldte: Riczu Lajos, Tardona Basa Bálintnak régi rossz szokása, hogy mindig a híres családjával dicsekszik. Ki nem fogy a szóból soha, hogy a nagyapja így, a dédapja úgy, az ükapja amúgy. A szom­szédja egyszer megsokalja a hencegést és rászól: —­­No, Bálint, a te családod olyan, mint a krumpli. — Miért ! — kérdi csudál­­kozva Bálint. — Mert annak is a föld alatt van a java ?­­. RENDELETEK Ki kaphat kenyérgabona-vásárlási engedélyt? (Magyar Közlöny 147. szám, 103.510/1948.­­K. H. sz. rendelet.) Kenyérgabona vásárlására vá­sárlási engedélyt kaphatnak: a) a vámőrlésre jogosultak ke­nyérgabona fejadagjuk biztosí­­tása céljából, ha elegendő ke­nyérgabonájuk önhibájukon kí­vül nem termett és azt mező­gazdasági munkával sem tudták megszerezni; b) a vámőrlésre jogosult gaz­dálkodók gazdasági szükségle­tük biztosítása céljából és c) a vámőrlésre nem jogosult ellátatlanok kenyér, és lisztszük­ségletük biztosítása céljából, ha a hatósági ellátásról lemonda­nak. A kenyégabonavásárlási enge­délyt a községi elöljáróság, vá­rosokban pedig a polgármester állítja ki. A kenyérgabona vásár­lási engedély a kiállítástól szá­mított 60 napon belül érvényes. A kenyérgabonavásárláási en­gedély alapján csak olyan köz­ségekben lehet gabonát beszí­­rezni, ahol a terménybeszolgálta­tásra köteles gazdálkodók ösz­­szes beszolgáltatási kötelezettsé­güknek legalább 80%-át már teljesítették. Az ilyen községek területén is csak olyan gazdál­kodóul lehet kenyérgaboná vá­sárolni, aki a földadót, a ter­­ménybeszolgáltatási kötelezett­séget és a mezőgazdaságfejlesz­­tési járulékot teljes egészében kenyérgabonával teljesítette. A gazda köteles a földjén ter­­melt bármely egy nyári növény lekaszálásától számított 14 na­pon­­belül a tarlóhántást meg­­kezdeni és azt befejezéséig foly­­tatni. Ugyancsak meg kell mű­velni azokat az ugar területeket is, amelyeken a folyó évben ter­­melést nem foly­attak. A tarló, hántást és az ugarművelést első­sorban azokon a területeken kell az aratás után elvégezni, ame­lyekbe őszi kalászost vagy évelő növényt akarnak vetni. A tarlós­ántást és az ugarmű­­velést a kettes fogattal rendel­kező gazdák augusztus 15-ig, a csak­­ igavonóval rendelkezők pedig legkésőbb augusztus 31-ig kötelesek befejezni. A csépléssel el nem foglalt és a tarlóműve­­léshez megfelelő tárcsával, eké­vel vagy kulivátorral felszerelt traktor tulajdonosa a hatósági­­lag megállapított díjért köteles a tarlóbontást vagy az ugarmű­velést elvégezni. Az Állami Me­zőgazdasági Gépüzem traktor­­állomásai — mérsékelt díjszabás mellett — elsősorban a tarlókat és ugarterületeket kötelesek meg­művelni. Ha valamelyik gazda nem tudja a munkát idejében elvé­­gezni, köteles a gátló körülményt a gazdajegyzőnek, vagy a ter­­melési bizottságnak, vagy pedig a községi elöljáróságnak beje­­lenteni. A hatósági szervek ellen­őrzik, hogy a­­bejelentés megfe­­lel-e a valóságnak. Akinek a munka elvégzéséhez szükséges igásállat vagy talaj■ művelő eszköz nem áll rendelke­zésére, köteles a munka elvég­zéséről a szüks­ég­es állattal és eszközzel rendelkező gazdával vagy gazdasági géptulajdonossa­l való megállapodás útján gondos­­kodni. A gazdák kötelesek a tarló­hántás, illetőleg az ugarművelés befejezését a gazdajegyzőnél, a termelési bizot­tágnál, vagy pe­dig a községi elöljáróságnál augusztus 20-ig, illetve az­­ igaz­vonó állat­al rendelkezők szep­tember 5-ig bejelenteni. A tarló­­hántást és az ugarművelést ide­jében el nem végző gazdákat megbüntetik. Megállapították az társadalombiztosítási (Magyar Közlöny 147. szám, 84.200/1948. N. M. sz. rendelet.) A gazdasági munkavállalók társadalombiztosítási költségei­­nek fedezésére a földadó alanyai a következő hozzájárulást köte­lesek az 1948. évre fizetni: a) ha a birtok kataszteri jöve­delme 150 aranykoronánál keve­sebb, a gazdák nem fizetnek hozzájárulást;­­ b) 150—300 aranykorona ka­taszteri tiszta jövedelem esetén minden aranykorona után 80 fil­lér; c) 300—500 aranykorona ka­­taszteri tiszta jövedelem esetén minden aranykorona után 45 fil­lér; d) 500—1000 aranykorona ka. 1948. évi gazdasági hozzájárulás mértékét taszteri tióztajövedelem esetén minden aranykorona után 05 fil. Hr; e) 1000 aranykorona katasz­­te­ri tiszta jövedelmen felül pe­­dig minden aranykorona után 76 fillér hozzájárulást kell fizetni. Július 3 ig lehet a gabonalapokat kiváltani (Magyar Közlöny 148. szám, 103.520/1943,K. H. se. rendelet.) A Közellátási Hivatal elren­­delte, hogy a községi elöljárósá­gok a vámőrlésre jogosul­ók ré­­szére a gabonaalapot 1048 július 31-ig adhatják ki. Kötelezővé tették a tarlóhántást és az ugarterületek megművelését (Magyar Közlöny 148. szám, 242.200/1948. F. M. sz. rendelet.) Az őszi vetési munkálatok biz­­tosítása, valamint a gyomnövé­­nyek és a rovarkártevők elsza­porodása szempontjából igen nagy jelentősége van a tarlóhán­­tásnak. A földmívelésügyi mi­­nisztérium éppen ezért kötelező­vé tette a tarlóhántás és az ugar­­területek megművelését. 1948. július 11. Ez ám a jó borbély! Beküldte: Palatin­szky János Jánoshalma A falu borbélyához beálít egy Idegen borotválkozni.­­A borbély szappant, ecsetet vesz­el­, ráköp a szappanra és elkezd szappanozni. Az Idegennek nem nagyon tetszik ez a szappanozási mód. — Mindenkit így szokott szappanozni? — kérdi a bor­bélytól. — Nem — feleli a borbély. — Az itteni lakosoknak a pofá­jukra szoktam köpni. Ki az erősebb? Beküldte: IFJ BOR BENŐ, Hajós. Két legény beszélget. — Az én apám olyan erős volt — dicsekszik az egyik, — hogy egyetlen ökölcsapással agyonütötte a lovát. — Az semmi — mondja a másik, — az én apámnak rá se kellett ütni, mégis megdöglött! Ha a kisbirtokos RIZST akar termelni Basa Bálint fogadalma Zairos Zsigához beálll egy toprongyos ember. . — Nem emlékszel rám, Zsigát — kérdd tőle. — Együtt gyerekeskedtünk, igen jó bará­­tok voltunk. — Itt van húsz fillér — mondja Zsiga — oszt felejtsd el. A nyugatosok, fasiszták, nagy­­birto­kosaik­ és nagybérlők kapták tavasszal a 12 millió forintos ol­­csó rizstermesztési hitelt, a kis­termelők uzsora­kölcsönre szorul­ok- PátnfiNé Basa Bálint egyszer olyan istentele­nül berúgott, hogy beleesett az árokba és kificamította a karját No, a fe­lesége ugyancsak prezimitált neki, de Basa elvágta a veszekedést: — Hagyd abba anyjuk, megfoga­dom, hogy többet a lábamat be nem te­szem a kocsmába ! Így aztán nem csoda, hogy Basáné alaposan meglepődött, amikor Basa másnap megint tökrészegen jött haza. — De hiszen megfogadtad, hogy többet nem teszed be a lábadat a kocs­mába ! — vetette az ura szemére. — Meg is tartottam a fogadalma­mat ! — felelte hetykén Basa. — Ki­tetettem az asztalt a kocsmaajtó elé, úgy ittam . .. A gyümölcsfa Egy nagygazda meg­­lát egy öreg gazdát, aki aknacsemetéket ül­tet. — Mit bajlódik vele? — kérdi tőle fitymálva: — Hiszen maga olyan öreg, hogy úgyse eszik már ennek a gyülmöl­­cséből! — Hát maga mit en­nék most — vágja vis­­­sza az öreg gazda, — ha az apja nem ültetett volna? Hajnalban Beküldte: Kornis Krisztina János bácsi hajnalban hazajön a kocsmából A felesége rákiált: — Reggel négy órakor merészelsz haza jönni ! — Ne veszekedj velem — mondja János bácsi méltatlan­kodva. — Dehogy jöttem én haza. Csak a pénzemért jöttem és máris megyek vissza... — Hová, hová János gazda? — Megyek nyugatra. Talán én is kapok olcsó hitelt, ha visszajövök... Gyerekkori barátság

Next