Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1949-03-13 / 11. szám
10 rh No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. Tegnap bent voltam a népi bizottság ülésén. Véletlenül éppen Fecsegő Dániel mellé kerültem, akit biztosan maguk is ismernek, mert a maguk falujában is biztosan van egy Fecsegő Dániel, ami nagy szerencse, mert hiszen kettő is lehetne. Hát egyszercsak elkezdi tátogatni mellettem a száját ez a Fecsegő Dani, min, a harcsa, amikor látja, hogy a gazdasszony mán vágja a hagymát a halpaprikáshoz. Mellesleg hasonlított is valamelyest a harcsára Dani, csak éppenhogy a harcsának értelmesebb képe van. — No — mondom — beszélni akar? — Kikérem magamnak — aszongya —, én nem beszélek, hanem szólásra emelkedek. . . — Oszt mi a különbség? — kérdeztem ijedten. . . , — összpontosítsa csak a koncentrációját — mondta megvetően Fecsegő —, majd meglátja. Csak a pozitívumokra vigyázzon. — Majd szólok a Katinak — mondtam óvatosan. — Mert nekem nincs pozitívumom. . . így Fecsegő, aztán rákezdte a beszédet: „ — Figyeimet kérek! Szólásra emelkedek, illetve, hogy pontosabban fejezzem ki magram, élek a szólás ingával, vagyis le óhajtom kötni a figyelmüket. Úgyis mondhatnám, hogy kibontom a zászlót és élére állítom a kérdéseket. Szemüigyre vesszük a dolgoknak a hogyanját, meg a mikéntjét, rátérek a tárgyra és kifejtem a véleményemet. Beszédemben megfontolás tárgyává óhajtom tenni a lehetőségeket és ki akarok térni a különböző módozatokra. — Nem értjük! — szóltam közbe. — Ki akarok térni a különböző módozatokra! — mondta hangosabban FeCSZ?!Most se értjük! — kiáltottam vissza. — Kt akarok térni a különböző módozatokra! — ordította Fecsegő, hogy kidagadtak a nyakán az erek. — Ne ordítson úgy, mert megsüket.Illünk! — mondtam. — Nem azért nem értjük, mert nem mondja elég hangosan, hanem azért nem értjük, mert nincs értelme. — Hát hogy mondjam el maguknak, hogy mi m intsék! — dühöngött Fecsegő. — Visszafelé is elmondhatná — fc.ipm — Akkor se volna kevesebb ér!!!kilé.e akarom állítani a kérdéseket c@ ke die Fecsegő, de belevágtam. — Maga szerint mi az első teendő? — Egy szép jelentést szerkeszteni, amelyikben élére állítjuk az összes kérdéseket! — És aztán? — kérdeztem. — Egy részletesebb jelentést szerkeszteni, amelyben újólag élére állítjuk az összes kérdéseket, mert az a legfontosabb, kitérünk a lobogó lelkesedésre, a tettrekészségre és az elszántságra, valamint nem hagyjuk figyelmen kívül a lelki szempontokat sem . . . Itt abba kellett hagynia, mert Pék Jani sírőgörcsöt kapott, mint utóbb kiderült, a röhögéstől és ki kellett vinni. Akkor Fecsegő Dani folytatni akarta. — Elég volt — mondtam csendesen. — Már hogy volna elég? — méltatlankodott Fecsegi. — Most akarok csak kitérni arra a dübörgő lelkesedésre . . . — Nem lehet — mondtam —, mert kiirtja az egész falut, úgy megröhögteti őket. Nem a kérdést kell élre állítani, hanem ki kell jelölni a dülőbiztosokat, le kell hengerezni a felfagyott földet, fejtrágyázni kell és a vetőmagvakat kell kitisztítani. Mit csinált kend eddig? — Én — ütött a mellére Fecsegő. — Tanultam a beszédemet, hogy élére állíthassam a kérdéseket oszt most engem ki akarnak hagyni! — Dehogy akarjuk kihagyni — nyugtattam meg. — Tanulja be jól, főképpen azt az élire állítást, osztán holnap reggel kijöhet velünk élire állítani a trágyát. .. CSAVAROS SODOR:— Én meg a Fecsegő Dániel Törd a fejed, komám! A Szabad Föld rejtvényrorvat*. MEGFEJTŐINKHEZ! örömmel tudatjuk, hogy az óriási érdeklődésre való tekintettel, a heti jutalmak számát ötöl harmincra emeltük fel. Ezentúl tehát hetenként FVidórejtvény: —üséges —ledd —úgy —olya —sö —ák —béd —sivatar —des . —etjt Ha a hiányzó kezdőbetűket beírjuk, az egyik mostanában időszerű mezőgazdasági munka nevét kapjuk, harminc könyvet osztunk ki a helyes megfejtők közütt. E heti rejtvényeink beküldési határideje: március 18■ A megfejtéseket és a jutalmazottak névsorát március 27 i számunkban közös Irodalom és tudomány: Ki írta a Sárarany című regényt? Hol termelték ki a sokkalászú búzát? A bálna hal, vagy emlősállat? Melyik gépállomás hívta ki versenyre a töbi gépállomást? Melyik állami gazdaság hívta ki versenyre a többi állami gazdaságot? Ki írta A helység kalapácsa című verset ? Vidám vers A helység kalapácsa, vagy szomorú? SZOREJTVENYEK N nem törött is sós nem itt Koponya tz alvóhely álldogálás az esőben sag KIK KAPTAK A Szabad Föld 1949. évi február 27-i támabn megjelent rejtvények megfejse a következő: Fogas kérdések: 1. Csató. 2. Kocsikerék. Irodalom: 1.emzeti dal. 2. Micsurin. . Szórejtverek: 1. Talpalatnyi föld. 2. Ekevas. .érc rejtvények 1. Lépj be a szövetkézbe. 2. Egészséges lakást a cselédnek. Jutalmat kapnak: Szeles László Csáig, Püski László Doboz, Forgó András göngyöshalász, Páskuly László Győrnek, Váncza Paine Békéscsaba, Szécsy Ferenc Rába Tamási, Fényszarusistván Jászapáti, Klementsill Ágoston lunakiliti, Szeli Mária Jászladány, Hutka Viktor Zagyvaróna, Sárkány Antal Biharnagybajom, Nagy István Seregélyes, Csidei József Lovasberény, ifj. Szőke István Szegvár Veres Péter Hódmezővásárhely, Gulyás Béláné Jászfelsőszentgyörgy, Takács István Epöl, Laposa Miklós Mosonmagyaróvár, Varga Géza Máriakéménd, Papp Juliannna Barcs, Széles Károly Szentsimon, Pataki Béla Makó, ifj. Bátyi János Szilfamajor, Reszegi Sándorné Hajdúdorog, Kiss Járnsné Tóalmás, Sugár Gyula Poroszló, Ujpál Elemér Susa, Dózsaunokás Örs Gyulavári, Jellasics István Egyházasharaszti, Bejovszki Mihály Mezőberény. Megen Beküldte: Pálinkó Lajos , Mindszent. A kulák kisfia akkorát káromkodik, hogy csak úgy zeng belé a ház. — No fiam — mondja az apja — hír ezt a csúnya káromkodást nem, hallom többet tőled, kapsz egy forintot. — Jól van, édesapám — teszi el a forintot a gyerek —, de most mondok egy olyat, amért legalább tíz forintot fog adni, ha nem mondom... Csavaros sógornak írják komát Jónás József írja Rinyabesenyőről: Jöjjön már le hozzánk vasárnap a bálba, — A sógorasszonnyal a csárdást ott járja — Lát majd szép lányokat, eláll szeme-szájal Kiss Géza Írja Ceglédről: Kedves sógor Csavaros — Maga olyan aranyos — Mint az aranyalma — kis- és középparasztság — Szivében hordozza — Szabad Föld újságot — örömmel olvassa — Mikor Zsírosékat — Jól megtáncoltatja — Sógornál az Igazság — Rutáknál meg a gazsági — Ha eljönne Ceglédre — Jó Csavaros sógor — Virágesőt kapna Itt — És nagy pohár Jó bort! Tóth Piroska írja Tiszalökről: Hej, Csavaros sógor, mit szól kend e vicché — Hogy Zsíros Zsigánál kiürül az Icce — De nemcsak az icce, hanem a kamrája — Dugott zsír meg sonka nem romlik majd nála — Nem kenheti zsírral minden reggel háját — Mert a szövetkezet elkapja a száját! Ifj. Szabó András írja Büdszentmihály —Szorgalmatosról: Hej, Csavaros sógor, a mindenit kendnek! — Már nem közli, kik a győztes faluszépek? — Tudhatná kend sógor a legények vágyát Szép lányok iránti nagy hajlandóságát Tudjuk mi nagyon Jól, kend se igen volt rest — Mikor Kati után szimatolni kezdett! Szabaduld Aki ezen nevet, az már nagyon szomorú ember... Jani bácsi valami bajával elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja, aztán azt mondja: — Ezentúl naponta csak félliter bort igyon és öt pipa dohányt szívjon, többet nem szabad. Jani bácsi megbeszini a Jó tanácsot, aztán elmegy. Két hét múlva újra beállt az orvoshoz. — No, hogy vagyunk, Jani bácsi? — kérdi az orvos. — Nerr, valami jól, doktor úr — panaszkodik Jani bácsi. — Amúgy nerr. volt,a különösebb hiba, csak avval a napi öt pipa dohánnyal van baj. Kevesd? — kérdi megértően az orvos Kevesli a feje — feleli Jani bácsi. — Csak mindig rosszul leszek tőle, merhogy én azelőtt egyet se szívtam . .. VÉGH MÁRTON Rózsaszentmárton, Heves m. levele / Kedves sógor bátyám, ne haragudjék meg, Hogyha felkeresem magát egy levéllel. Ottan van az erő, ahol összetartnak, Nem hogyha széjjelfut mindenki a falnak! Azért hát dolgozók fognak erős kezet, Hadd virágozzon a virikás szövetkezeti Maga, meg jó sógor jöjjön el mihozzánk, Ismerje meg helyben a mi falunk sorsát! Mivelhogy közel van a jó öreg Mátra, Nem maradhat messze a jó bor sem hátra! Van itzenet fehér, vörös, öreg, új bor Üdvözli magát egy ismeretlen sógor! CSAVAROS SÓGOR VÁLASZA: Éljen a szövetkezet! Csavaros sógor írja komáinak meg a komaasszonyainak MNDSz-asszonyok, Tereske. Szívből köszönöm a kedves üdvözletét és hasonlóval viszonzom. Szabó Margit, Hajdúböszörmény. Jó vicc, húgom, de kicsit hosszú. Komlóczi János, Mucsi, Szentpéteri Vendel, Nagyberény, Barta Sándor Lajos, Karancsság, ifj. Harkály János: Bekecs. Valamennyiüknek köszönöm kedves levelüket, a viccek se rosszak éppen, de én az olyan viccet szeretem, amiknél a hasam megfájdul a nevetéstől. Erőt, egészséget! Kulákok nem állíthatnak ki az idei Tenyészállatvásáron ZSÍROS ZSIGA: Hey, hogyan vehetnék részt én is a kiállításon? MARCIKAN: Jöjjön velünk, ereszkedjen négykézlábra, oszt röfögjön ... LEONID SZOLOVJOV^t. (Folytatás.) Ez a nap, otthoni tartózkodásának első napja — még a sokat tapasztalt Naszreddin Hodzsának is túlságosan nyugtalan és kalandos volt Naszreddin Hodzsa elfáradt és szeretett volna megpihenni valamilyen csendes helyen. — Nem! — sóhajtott fel, amikor messziről megpillantotta a vízmedence körül összesereglett embereket. — Úgy látszik, nem lehet ma pihennem. Itt megint történt valami. A vízmedence kissé félreesett a főúttól és, Naszreddin Hodzsa elkerülhette volna, de nem olyan fából volt faragva, hogy egy alkalmat is elszalasszon, ha beleavatkozhatott valami vitába, botrányba vagy verekedésbe. Az öszvér, arriely hosszú évek során tökéletesen kiismerte gazdája természetét, parancsot sem várta, a vízmedence felé tartott. — Mi történt itt? Kit öltek meg? Kit raboltak, ki? — kiáltotta Naszreddin Hodzsa és a tömeg kellős közepébe irányította öszvérét■ — Hé árrább egy kicsit! Utat! Utat! Keresztülvágta magát a tömegen Közvetlenül a zöldes penésszel teli nagy vízmedence szélénél, szokatlan kép tárult eléje. A parttól három lépésnyire egy ember fuldoklótt• Hol kibukkant, hol újra elmerült, nagy bugyborékokat eregetve a medence fenekéről. A parton tömérdek ember tolongott, a fuldokló köpenyét iparkodtak elkapni, de kezük nem érte el, — mintegy fél arsin hiányzott csupán. — Add ide a kezed! Add ide! Add ide! — kiáltozták, ti A fuldokló, mintha mégsem hallotta volna, nem nyújtotta feléjük kezét; egyenlő időközökben, hol újra elmerült, hol újra felbukkant. És a fenékre meg felfelé való vándorlásának megfelelően, lusta hullámok képződtek a vízen és halk csobbanással nyaldosták a partot. — Furcsa! — szólt Naszreddin Hodzsa figyelve■ — Nagyon furcsa. Mi lehet ennek az oka ? Miért nem nyújtja a kezét? Talán ügyes búvár és fogadásból bukik le, de akkor meg miér van köpenyben? Naszreddin Hodzsa elgondolkozott. Amíg töprengett, a fuldokló vagy négyszer bukott le és minden alkalommal mind hosszabb és hosszabb ideig tartózkodott a vízmedence fenekén— Nagyon furcsa — ismételte Naszreddin Hodzsa és leszállt öszvéréről — Várj itt, — fordult hozzá — közelebb megyek, megnézem. Ez idő alatt a fuldokló mélyen elmerült és oly sokáig nem mutatkozott, hogy a parton állók közül némelyek már imát kezdtek mormolni lelke üdvösségéért. De hirtelen újra feltűnt. „Add ide! Add ide!" — kiáltozták az emberek és feléje nyújtották kezüket, de az ember rájuk nézett fehér szemével és anélkül, hogy kezét nyújtotta volna, szótlanul és lassan újra merülni kezdett. — Eh, ti rövid eszüek! — mondta Naszreddin Hodzsa. — Talán nem látjátok, hogy ez az ember, drága köpenye és selyem turbánja után ítélve vagy mullah, vagy gazdag nagyúr lehet . Hát lehetséges-e, hogy mostanáig sem ismertétek ki a nagyurak és mullahok természetét és nem tudjátok, miképpen kell kihúzni őket a vízből ? — Húzd ki gyorsan, ha tudod! — kiáltották a tömegben. — Mentsd meg, hogyha újra kibukkant Húzd ki! — Várjatok, — válaszolta Naszreddin Hodzsa — még nem fejeztem be mondókámat- Kérdezlek benneteket, hol láttatok mullghot vagy nagyurat, aki egyszer is adott volna valamit valakinek! Jegyezzétek meg magatoknak, a tudatlanok, a mullahok és a nagyurak nem adnak soha semmit, ők csak kapnak- Őket tudományosan kell a vízből kimenteni, természetük jellegzetességének megfelelően. Nézzetek csak! — De már elkéstél! — kiáltották a tömegből. — Többé már nem bukkan fel. — Azt hiszitek, hogy a vízi szellemek oly könnyen fogadnak magukhoz egy mullahot vagy egy nagyurat? Tévedtek. A vízi szellemek azon lesznek, hogy mindenáron megszabaduljanak tőle. Naszreddin Hordzsa leguggolt és miközben a fenékről felszálló és a könnyű szellőtől part felé hajtott buborékokat figyelte, türelmesen várt. (Folytatjuk-I 1949 március 1I. FALU MM A Falurádió műsora 1949 március 14-től március 20-ig. Március 14. ,Hétfő. 6.00— --6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. Mi is az a me/zőgazdasági ütemterv ? 3. Gergely bácsi magyaráz-t a . . . Gergely Miklós vidám jelenete. Kossuth, rádió. 1930—20.00: 1. Petőfi Sándor 101 «Sidtendővel ezelőtt . • . Részleteik Illyés Gyula: ,,Petőfi” című könyvéből. 2. Szabadegyháza lett Szolgaegyházából! Helyszíni közvetítőé. 3. A dolgozó parasztság időszerű kérdésed. •4. Miit tartsunk észben ? Március 15. Kezd. Kossuth rádió 1930—2000. 1848 ban . . Volly István népdalfeldolgozásai és összeállítása. Közreműködik: Máté Jolán és Bálint Sándor (ének), Rácz Zsiga és cigányzenekara, valamint a Pestszentlőrinci Rendesi-telepi iskola gyermekkara. Március 16. Szerda.6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárum. 2. Okosan gazdálkodjunk a munkaerővel is! 3. Kié lesz a DÉFOSz Kisbéreken? — Riport Kossuth rádió 19.30— 20.00: 1. Híradó a Szovjetuniobor. 2. Gergely bácsi megmagyarázna. . . Gergely Miklós vidám jelenete. 3. Miről írnak a dolgozó parasztság újságjai ? — Lapszemle. Március 17. Csütörtök. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. A jó munkás dicséri a Tavaszi Vásár. 3. Vessünk árpát — jól megfizet! 4. Az ipari munkás üzeni ... Petőfi rádió. 1930—2000: 1. Élő könyvtár. Zúg az erdő, Korolenko elbeszélését rádióra alkalmazta: Szabad Erzsébet. 2. A bútor. Vidám rádiójelenet, Nagy Lajos elbeszéléséből írta: Pándi Lajos. Március 18. Péntek. 6.00— 6.SO: 1. Gazdakalendárium. 2. Egy munkával két fő terményt ad a föld 3. Mi már így takarmányozunk! 4. Rendeletismertetés. Kossuth rádió. 19.30— 20.00: 1. Így beszélte meg az ország legnagyobb földbérlésszövetkezete a tavaszi munkákat. Déri Károly riportja. 2. Jó a munkaegység. — könnyű lesz a termés eloszlása. 3. Hogyan dolgozik a nyíregyházai MCraz- kirendeltség? Március 19. Szombat, .30: 1. Gazdaaszonykalendárium 2. Itt a palántázás ideje. 3. Ezt sem hallottam még . ■ , 3 perc a tudományról. 4 Középpíraszt, asszony egy ötezer holdas földbérlő®zzövetkezet igazgatóságában 5 Asszonyhírek. Petőfi rádió, 1840—1910. A falusi szövetkezetek félórája 1. Mi a jogom, mi a kötelességem az általános szövetkezetben? 2. Igazgatósági ülés a dánszentmiklósi földművesszövetkezetben.3. Fogas kérdések a termelőcsoportoknál. Március 20. Vasárnap. 18.30— 19.30: 1. De szépen szól a cimbalom! . . . Volly István zenés összeállítása* ‘Közreműködik: Bájint Sándor (ének), Rácz Zsiga és cigányzenekara. 2. Gyújtogatás. Rádiójáték Mikszáth Kálmán ötlete nyomán. Irta: Miskédi Tibor Szereposztás: Tereskei, főszolgabíró: Tapolczay Gyula. Sótony, megyei tisztviselő: Kamarás Gyula. A fiszelettes: Bárdi György. Mikulik Apolka, Tolnai Klári. Apolka apja: Gonda György, Szekula Mihály. községi bíró: Sz. Kovách Ernő. Sztrelnyák Anna; Balogh Erzsi Hirka Magda: Kemény Gizi Hrobák, öreg parasz.: Bihari József. A fia, id. Szabó Ferenc. Unokája: Cserei Irma. Rendező: Demján László. — 3 Vasárnap délután a gazdakörben.