Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1949-03-13 / 11. szám

10 rh No, ezt hallgassák meg, ha van ide­jük. Tegnap ben­t voltam a népi bizottság ülésén. Véletlenül éppen Fecsegő Dá­niel mellé kerültem, akit biztosan ma­guk is ismernek, mert a maguk falujá­ban is biztosan van egy Fecsegő Dá­niel, ami nagy szerencse, mert hiszen kettő is lehetne. Hát egyszercsak elkezdi tátogatni mellettem­ a száját ez a Fecsegő Dani, min­, a harcsa, amikor látja, hogy a gazdasszony mán vágja a hagymát a halpaprikáshoz. Mellesleg hasonlított is valamelyest a harcsára Dani, csak éppenhogy a harcsának értelmesebb képe van. — No — mondom — beszélni akar? — Kikérem magamnak — aszon­gya —, én nem beszélek, hanem szólásra emelkedek. . . — Oszt mi a különbség? — kérdez­tem ijedten. . . , — összpontosítsa csak a koncentrá­cióját — mondta megvetően Fecsegő —, majd meglátja. Csak a pozitívumokra vigyázzon. — Majd szólok a Katinak — mond­tam óvatosan. — Mert nekem nincs po­zitívumom. . . így Fecsegő, aztán rákezdte a be­­szédet: „ — Fi­g­yeimet kérek! Szólásra emelke­dek, illetve, hogy pontosabban fejez­zem ki magram, élek a szólás ingával, vagyis le óhajtom kötni a figyelmüket. Úgyis mondhatnám, hogy kibontom a zászlót és élére állítom a kérdéseket. Szemüigyre vesszük a dolgoknak a ho­­gyanját, meg a mikéntjét, rátérek a tárgyra és kifejtem a véleményemet. Beszédemben megfontolás tárgyává óhajtom tenni a lehetőségeket és ki akarok térni a különböző módozatokra. — Nem ért­jük! — szóltam közbe. — Ki akarok térni a különböző mó­dozatokra! — mondta hangosabban Fe­CSZ?!Most se értjük! — kiáltottam vissza. — Kt akarok térni a különböző mó­dozatokra! — ordította Fecsegő, hogy kidagadtak a nyakán az erek. — Ne ordítson úgy, mert megsüke­­t.Illünk! — mondtam. — Nem azért nem értjük, mert nem mondja elég hangosan, hanem azért nem értjük, mert nincs értelme. — Hát hogy m­ondjam el maguknak, hogy mi m intsék! — dühöngött Fecsegő. — Visszafelé is elmondhatná — fc­­­.i­pm — Akkor se volna kevesebb ér!!!k­i­lé.­e akarom állítani a kérdéseket c@ ke­ die Fecsegő, de belevágtam. — Maga szerint mi az első teendő? — Egy szép jelentést szerkeszteni, amelyikben élére állítjuk az összes kérdéseket! — És aztán? — kérdeztem. — Egy részletesebb jelentést szer­keszteni, amelyben újólag élére állít­juk az összes kérdéseket, mert az a legfontosabb, kitérünk a lobogó lelke­sedésre, a tettrekészségre és az el­szántságra, valamint nem hagyjuk fi­gyelmen kívül a lelki szempontokat sem . . . Itt abba kellett hagynia, mert Pék Jani sírőgörcsöt kapott, mint­­ utóbb kiderült, a röhögéstől és ki kellett vinni. Akkor Fecsegő Dani folytatni akarta. — Elég volt — mondtam csendesen. — Már hogy volna elég? — méltat­lankodott Fecsegi. — Most akarok csak kitérni arra a dübörgő lelkesedésre . . . — Nem lehet — mondtam —, mert kiirtja az egész falut, úgy megröhög­teti őket. Nem a kérdést kell élre­­ ál­lítani, hanem ki kell jelölni a dülőbiz­­tosokat, le kell hengerezni a felfagyott földet, fejtrágyázni kell és a vetőmag­vakat kell kitisztítani. Mit csinált kend eddig? — Én — ütött a mellére Fecsegő. — Tanultam a beszédemet, hogy élére állíthassam a kérdéseket oszt most engem ki akarnak hagyni! — Dehogy akarjuk kihagyni — nyugtattam meg. — Tanulja be jól, fő­képpen azt az élire állítást, osztán holnap reggel kijöhet velünk élire állítani a trágyát. .. CSAVAROS SODOR:— Én meg a Fecsegő Dániel Törd a fejed, komám! A Szabad Föld rejtvényrorvat*. MEGFEJTŐINKHEZ! örömmel tudatjuk, hogy az óriási érdeklődésre való tekintettel, a heti jutalmak számát öt­öl harmincra emeltük fel. Ezentúl tehát hetenként FVid­órejtvény: —üséges —ledd —úgy —olya —sö —ák —béd —sivatar —des . —etjt Ha a hiányzó kezdőbetűket beír­juk, az egyik mostanában időszerű mezőgazdasági munka nevét kapjuk, harminc könyvet osztunk ki a he­­lyes megfejtők közütt. E heti rejtvényeink beküldési határideje: március 18■ A megfejté­seket és a jutalmazottak névsorát március 27 i számunkban közös Irodalom és tudomány: Ki írta a Sárarany című regényt? H­ol termelték ki a sokkalászú búzát? A bálna hal, vagy emlősállat? M­elyik gépállomás hívta ki ver­senyre a töbi gépállomást? Melyik állami gazdaság hívta ki versenyre a többi állami gazdasá­got? K­i írta A helység kalapácsa című verset ? V­idám vers A helység kalapácsa, vagy szomorú? SZOREJTVENYEK N nem törött i­s sós nem itt Koponya tz alvóhely álldogálás az esőben sag KIK KAPTAK A Szabad Föld 1949. évi február 27-i támab­­n megjelent rejtvények megfej­­se a következő: Fogas kérdések: 1. Csató. 2. Kocsikerék. Irodalom: 1.­emzeti dal. 2. Micsurin. . Szórejtve­­rek: 1. Talpalatnyi föld. 2. Ekevas. .érc rejtvények 1. Lépj be a szövetké­zbe. 2. Egészséges lakást a cselédnek.­­ Jutalmat kapnak: Szeles László Csá­­ig, Püski László Doboz, Forgó András göngyöshalász, Páskuly László Győr­nek, Váncza Paine Békéscsaba, Szé­­csy Ferenc Rába Tamási, Fényszarusi­stván Jászapáti, Klementsill Ágoston lunakiliti, Szeli Mária Jászladány, Hu­­tka Viktor Zagyvaróna, Sárkány Antal Biharnagybajom, Nagy István Seregé­lyes, Csidei József Lovasberény, ifj. Szőke István Szegvár Veres Péter Hód­mezővásárhely, Gulyás Béláné Jászfelső­­szentgyörgy, Takács István Epöl, La­posa Miklós Mosonmagyaróvár, Varga Géza Máriakéménd, Papp Juliannna Barcs, Széles Károly Szentsimon, Pa­taki Béla Makó, ifj. Bátyi János Szilfa­major, Reszegi Sándorné Hajdúdorog, Kiss Jár­nsné Tóalmás, Sugár Gyula Po­roszló, Ujpál Elemér Susa, Dózsa­­unokás Örs Gyulavári, Jellasics István Egyházasharaszti, Bejovszki Mihály Mezőberény. Megen Beküldte: Pálinkó Lajos , Mindszent. A kulák kisfia akkorát káromko­dik, hogy csak úgy zeng belé a ház. — No fiam — mondja az apja — hír ezt a csúnya káromkodást nem, hallom többet tőled, kapsz egy fo­rintot. — Jól van, édesapám — teszi el a forintot a gyerek —, de most mon­dok egy olyat, amért legalább tíz forintot fog adni, ha nem mondom... Csavaros sógornak írják komát Jónás József írja Rinyabesenyőről: Jöjjön már le hozzánk vasárnap a bálba, — A sógorasszonnyal a csárdást ott járja — Lát majd szép lányokat, eláll szeme-szájal Kiss Géza Írja Ceg­lédről: Kedves sógor Csavaros — Maga olyan aranyos — Mint az aranyalma — kis- és középparasztság — Szivében hordozza — Szabad Föld újságot — örömmel olvassa — Mikor Zsírosékat — Jól megtáncoltatja — Sógornál az Igazság — Rutáknál meg a gazsági — Ha eljönne Ceglédre — Jó Csavaros só­gor — Virágesőt kapna Itt — És nagy pohár Jó bort! Tóth Piroska írja Tisza­­lökről: Hej, Csavaros sógor, mit szól kend e vicché — Hogy Zsíros Zsigánál kiürül az Icce — De nemcsak az icce, hanem a kamrája — Dugott zsír meg sonka nem romlik majd nála — Nem kenheti zsírral minden reggel háját — Mert a szövetkezet elkapja a száját! Ifj. Szabó András írja Büdszentmihály —Szorgalmatosról: Hej, Csavaros sógor, a mindenit kendnek! — Már nem közli, kik a győztes faluszépek? — Tudhatná kend sógor a legények vágyát Szép lányok iránti nagy hajlandóságát Tudjuk mi nagyon Jól, kend se igen volt rest — Mikor Kati után szimatolni kezdett! Szabaduld Aki ezen nevet, az már nagyon szomorú ember... Jani bácsi valami bajával elmegy az orvoshoz. A­z orvos megvizs­gálja, aztán azt mondja: — Ezentúl naponta csak félliter bort igyon és öt pipa dohányt szív­jon, többet nem szabad. Jani bácsi megb­eszi­ni a Jó tanácsot, aztán elmegy. Két hét múlva újra beállt az orvoshoz. — No, hogy vagyunk, Jani bácsi? — kérdi az orvos. — Nerr, valami jól, doktor úr — panaszkodik Jani bácsi. — Amúgy nerr. volt,a különösebb hiba, csak avval a napi öt pipa dohánnyal van baj. Kevesd? — kérdi megértően az orvos Kevesli a feje — feleli Jani bácsi. — Csak mindig rosszul leszek tőle, merhogy én azelőtt egyet se szívtam . .. VÉGH MÁRTON Rózsaszentmárton, Heves m. levele / Kedves sógor bátyám, ne haragudjék meg, Hogyha felkeresem magát egy levéllel. Ottan van az erő, ah­ol összetartnak, Nem hogyha széjjelfut mindenki a falnak! Azért hát dolgozók fognak erős kezet, Hadd virágozzon a virikás szövetkezeti Maga, meg jó sógor jöjjön el mihozzánk, Ismerje meg helyben a mi falunk sorsát! Mivelhogy közel van a jó öreg Mátra, Nem maradhat messze a jó bor sem hátra! Van itzenet fehér, vörös, öreg, új bor Üdvözli magát egy ismeretlen sógor! CSAVAROS SÓGOR VÁLASZA: Éljen a szövetkezet! Csavaros sógor írja komáinak meg a komaasszonyainak MNDSz-asszonyok, Tereske. Szívből köszönöm a kedves üdvözletét és ha­sonlóval viszonzom. Szabó Margit, Hajdúböszörmény. Jó vicc, húgom, de kicsit hosszú. Komlóczi János, Mucsi, Szentpéteri Vendel, Nagyberény, Barta Sándor Lajos, Karancsság, ifj. Har­kály János: Bekecs. Valamennyiüknek köszönöm kedves levelüket, a viccek se rosszak éppen, de én az olyan viccet szeretem, am­iknél a hasam megfájdul a nevetéstől. Erőt, egészséget! Kulákok nem állíthatnak ki az idei Tenyészállatvásáron ZSÍROS ZSIGA: Hey, hogyan vehetnék részt én is a kiállítá­son? MARCI­KAN: Jöjjön velünk, ereszkedjen négykézlábra, oszt röfögjön ... LEONID SZOLOVJOV^­t. (Folytatás.) Ez a nap, otthoni tartózkodásának első napja — még a sokat tapasz­­talt Naszreddin Hodzsának is túlsá­gosan nyugtalan és kalandos volt Naszreddin Hodzsa elfáradt és szere­tett volna megpihenni valamilyen csendes helyen. — Nem! — sóhajtott fel, amikor messziről megpillantotta a vízme­dence körül összesereglett embere­ket. — Úgy látszik, nem lehet ma pihennem. Itt megint történt va­lami. A vízmedence kissé félreesett a főúttól és, Naszreddin Hodzsa elke­rülhette volna, de nem olyan fából volt faragva, hogy egy alkalmat is elszalasszon, ha beleavatkozhatott valami vitába, botrányba vagy vere­kedésbe. Az öszvér, arriely hosszú évek so­rán tökéletesen kiismerte gazdája természetét, parancsot sem vár­ta, a vízmedence felé tartott. — Mi történt itt? Kit öltek meg? Kit raboltak,­ ki? — kiáltotta Nasz­reddin Hodzsa és a tömeg kellős kö­zepébe irányította öszvérét■ — Hé árrább egy kicsit! Utat! Utat! Keresztülvágta magát a tömegen Közvetlenül a zöldes penésszel teli nagy vízmedence szélénél, szokatlan kép tárult eléje. A parttól három lé­pésnyire egy ember fuldoklótt• Hol kibukkant, hol újra elmerült, nagy bugyborékokat eregetve a medence fenekéről.­­ A parton tömérdek ember tolon­gott, a fuldokló köpenyét iparkod­tak elkapni, de kezük nem érte el, — mintegy fél arsin hiányzott csu­pán. — Add ide a kezed! Add ide! Add ide! — kiáltozták, ti A fuldokló, mintha mégsem hal­lotta volna, nem nyújtotta feléjük kezét; egyenlő időközökben, hol újra elmerült, hol újra felbukkant. És a fenékre meg felfelé való ván­dorlásának megfelelően, lusta hullá­mok képződtek a vízen és halk cso­b­­banással nyaldosták a partot. — Furcsa! — szólt Naszreddin Hodzsa figyelve■ — Nagyon furcsa. Mi lehet ennek az oka ? Miért nem nyújtja a kezét? Talán ügyes búvár és fogadásból bukik le, de akkor meg miér van köpenyben? Naszreddin Hodzsa elgondolkozott. Amíg töprengett, a fuldokló vagy négyszer bukott le és minden alka­lommal mind hosszabb és hosszabb ideig tartózkodott a vízmedence fe­nekén­— Nagyon furcsa — ismételte Naszreddin Hodzsa és leszállt öszvé­réről­ — Várj itt, — fordult hozzá — közelebb megyek, megnézem. Ez idő alatt a fuldokló mélyen el­merült és oly sokáig nem mutatko­zott, hogy a parton állók közül né­melyek már imát kezdtek mormolni lelke üdvösségéért. De hirtelen újra feltűnt. „Add ide! Add ide!" — k­i­­áltozták az emberek és feléje nyúj­tották kezüket, de az ember rájuk nézett fehér szemével és anélkül, hogy kezét nyújtotta volna, szótlanul és lassan újra merülni kezdett. — Eh, ti rövid eszüek! — mondta Naszreddin Hodzsa. — Talán nem látjátok, hogy ez az ember, drága köpenye és selyem turbánja után ítélve vagy mullah, vagy gazdag nagyúr lehet . Hát lehetséges-e, hogy mostanáig sem ismertétek ki a nagyurak és mullahok természetét és nem tudjátok, miképpen kell ki­húzni őket a vízből ? — Húzd ki gyorsan, ha tudod! — kiáltották a tömegben. — Mentsd meg, hogyha újra kibukkant Húzd ki! — Várjatok, — válaszolta Nasz­reddin Hodzsa — még nem fejeztem be mondókámat- Kérdezlek benne­teket, hol láttatok mullghot vagy nagyurat, aki egyszer is adott volna valamit valakinek! Jegyezzétek meg magatoknak, a tudatlanok, a mulla­hok és a nagyurak nem adnak soha semmit, ők csak kapnak- Őket tudo­­mányosan kell a vízből kimenteni, természetük jellegzetességének meg­felelően. Nézzetek csak! — De már elkéstél! — kiáltották a tömegből. — Többé már nem­ buk­kan fel. — Azt hiszitek, hogy a vízi szelle­mek oly könnyen fogadnak maguk­hoz egy mullahot vagy egy nagy­urat? Tévedtek. A vízi szellemek azon lesznek, hogy mindenáron meg­szabaduljanak tőle. Naszreddin Hordzsa leguggolt és miközben a fenékről felszálló és a könnyű szellőtől part felé hajtott bu­borékokat figyelte, türelmesen várt. (Folytatjuk-I 1949 március 1I. FALU MM A Falurádió műsora 1949 március 14-től március 20-ig. Március 14. ,Hétfő. 6.00— --6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. Mi is az a me/zőga­zdasági ütemterv ? 3. Gergely bácsi magyaráz-t a . . . Gergely Miklós vidám jelenete. Kossuth, rádió. 19­30—20.00: 1. Petőfi Sándor 101 «Sidten­­dővel ezelőtt . • . Részleteik Illyés Gyula: ,,Petőfi” című könyvéből. 2. Szabadegyháza lett Szolgaegyházából! Helyszíni közvetítőé. 3. A dolgozó parasztság időszerű kérdésed. •4. Miit tartsunk észben ? Március 15. Kez­d. Kossuth rádió 19­30—20­00. 1848 ban . . Volly István népdalfeldolgozásai és összeállítása. Közre­működik: Máté Jolán és Bálint Sándor (ének), Rácz Zsiga és cigányzenekara, vala­mint a Pestszentlőrinci Rendesi-telepi iskola gyermekkara. Március 16. Sz­erda.6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárum. 2. Oko­san gazdálkodjunk a munkaerővel is! 3. Kié lesz a DÉFOS­z Kisbéreken? — Riport Kossuth rádió 19.30— 20.00: 1. Híradó a Szovjetu­niobor. 2. Gergely bácsi megmagyarázna. . . Ger­gely Miklós vidám jelenete. 3. Miről írnak a dolgozó parasztság újságjai ? — Lap­szemle. Március 17. Csütörtök. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. A jó munkás dicséri a Tavaszi Vásár. 3. Vessünk árpát — jól megfizet! 4. Az ipari munkás üzeni ... Petőfi rádió. 19­30—20­00: 1. Élő könyvtár. Zúg az erdő, Korolenko elbeszélését rádióra alkalmazta: Szabad Erzsébet. 2. A bútor. Vidám rádió­jelenet, Nagy Lajos elbeszéléséből írta: Pándi Lajos. Március 18. Péntek. 6.00— 6.SO: 1. Gazdakalendárium. 2. Egy munkával két fő terményt ad a föld 3. Mi már így tak­armányozunk! 4. Rendeletismer­­te­tés. Kossuth rádió. 19.30— 20.00: 1. Így beszélte meg az or­szág legnagyobb földbérlésszövetkezete a ta­vaszi munkákat. Déri Károly riportja. 2. Jó a munkaegység. — könnyű lesz a termés el­oszlása. 3. Hogyan dolgozik a nyíregyházai MCraz- kirendeltség? Március 19. Szombat, .30: 1. Gazdaaszonyk­alendárium 2. Itt a palántázás ideje. 3. Ezt sem hallottam még . ■ , 3 perc a tudományról. 4 Középpí­­raszt, asszony egy ötezer holdas földbérlő®zzö­­vetkezet igazgatóságában 5 Asszonyhírek. Petőfi rádió, 18­40—19­10. A falusi szövetkezetek fél­órája 1. Mi a jogom, mi a kötelességem az általános szövetkezetben? 2. Igazgatósági ülés a dánszent­miklósi földmű­vess­zövetkezet­­ben.3. Fogas kérdések a termelőcsoportok­­n­ál. Március 20. Vasárnap. 18.30— 19.30: 1. De szépen szól a cimba­lom! . . . Volly István zenés összeállítása* ‘Közreműködik: Bájint Sándor (ének), Rác­z Zsiga és cigányzenekara. 2. Gyújtogatás. Rádiójáték Mikszáth Kálmán ötlete nyomán. Irta: Miskédi Tibor Szereposztás: Tereskei, főszolgabíró: Tapol­czay Gyula. Sótony, me­gyei tisztviselő: Kamarás Gyula. A fiszelet­tes: Bárdi György. Mikulik Apolka, Tolnai Klári. Apolka apja: Gonda György, Szekula Mihály. községi bíró: Sz. Kovách Ernő. Sztrelnyák Anna; Balogh Er­zsi Hirka Mag­da: Kemény Gizi Hrobák, öreg parasz.: Bihari József. A fia, id. Szabó Ferenc. Unokája: Cserei Irma. Rendező: Demján László. — 3 Vasárnap délután a gazda­körben.

Next