Szabad Föld, 1950. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-06-11 / 24. szám

4 ­ A magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatai Gerő Ernő beszám­olója tes iHHP Központi Vezetőségének ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kétnapos ülést tartott. Az ülésen kiegészítették a Központi Vezetőséget és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Vezetőségbe Hegedűs András, Dénes István, Háder István, Zsofinyec Mihály és Szűcs Lajos elvtársakat választották be. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közé Házi Ár­pádot, Alova Lajost és Konok Ferencet választották. A kétnapos ülésen Gerő Ernő a Magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatairól, Révai József pedig a klerikális reakció elleni harcról mondott nagyjelentőségű beszédet. Gerő Ernő a Központi Vezető­ség eléjén beszámolójában a többi között ezeket mondotta: Népgazdaságunk jelenlegi helyzete általában kedvezőnek mondható. Ipari termelésünk az ötéves népgazdasági terv megvalósításának kezdetével to­vább emelkedett. A múlt évi decemberi gyáripari termelést 100-nak véve, ápri­lisban gyáriparunk termelése 110,9, ■Vagyis az ipari termelés színvonala ez év áprilisában kereken 11 százalékkal haladta meg a múlt év decemberi színvonalát, melyhez fogható — mint tudjuk — a magyar ipar történetében még nem volt, mert ez volt a sztálini felajánlások hónapja s ekkor született meg nálunk a Szlahánov-mozgalom. A gyáriparhoz hasonlóan túlteljesíti tervét közlekedésünk is. A megrakott vasúti kocsik száma 1950 első negye­dében a múlt év megfelelő időszakához képest 36,3 százalékkal emelkedett s­­áprilisban és májusban az emelkedés tovább folytatódott. Ez év áprilisában vasútunk kere­ken 20 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év ugyan­ezen hónapjában. Állami nagy- és kiskereskedelmünk a múlt év megfelelő időszakához képest óriási mértékben fejlődött, s az áru­forgalmi tervet rendszeresen túltelje­síti. A terméskilátások igen kedvezőek A mezőgazdaságban a terméskilátá­sok úgyszólván minden területen igen kedvezőek. A földművelésügyi minisz­térium szakértőinek becslése szerint katasztrális holdanként 8.5—9.5 mázsa búzatermést, 8—9 mázsa rozstermést, 9.5—10 mázsa őszi árpát, 8—9 mázsa tavaszi árpát várhatunk. Ez azt jelenti, hogy ez évben búzából, rozsból és árpá­ból együttvéve előreláthatólag mintegy 5—10 millió méterm­á­­zsával többet takarítunk be, mint a múlt évben. Kapásnövényeinknél is jók a terméski­látások. Az idei jó termés lehetővé teszi állatállományunk erőteljesebb fej­lesztését, ha megfelelően felhasz­náljuk a számunkra kínálkozó le­hetőségeket. Gyakoria lila:­ megszűnt a munkanélküliség Az ipar, a közlekedés, a mezőgaz­­­daság és a kereskedelem gyors fejlő­dése együttjár a foglalkoztatottak szá­mának hatalmas emelkedésével. Ez év első négy hónapjában a foglalkozta­tottak száma kereken 70.000 fővel emelkedett. A múlt év hasonló idő­szakához képest pedig az emelkedés 170.000 fő. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Számos területen, főként szakmunká­sokban és műszakiakban, máris komoly munkaerőhiány mutatkozik, sőt kezd mutatkozni munkaerőhiány az állami gazdaságokban és a termelőszövetke­zetekben is. Komoly hib­ák és hiányosságok Népgazdaságunk fejlődésének általá­nosan pozitív képén belül azonban ko­moly hibák és hiányosságok is vannak, melyek ha rövid idő alatt nem küszö­böljük ki azokat, eddig elért eredmé­nyeinket és további előrehaladásunkat is kockára teszik. Elsőként tervmunk­ánkban mutatkozó komoly hiányosságokról kell beszél­nünk. Mindenekelőtt­ még nem sikerült teljes mértékben behoznunk a tervezés terén a késedelmet, mely hároméves tervünk kezdetétől végigkísért bennün­ket, s melynek részint az az oka, hogy 1946—47-ben igen sok időt kellett el­vesztegetnünk a tervért, a szocializ­mus építéséért a reakciós erők ellen vivott küzdelmekben, másrészt saját ta­pasztalatlanságunk a tervezés terén, végül pedig az, hogy az ismert poli­tikai okoknál fogva iparunk államosí­tása később következett be, mint a népi demokrácia legtöbb más országában. A késedelmet ebben az évben be­hozzuk, de a kétségtelenül meglévő elmaradás számos bizonytalanságot hagy tervezésünkben. Komoly elmaradás és hiányosságok mutatkoznak külkereskedelmünkben. Persze, külkereskedelmünk is hatalmas mértékben fejlődött és fejlődik. Tér­fogata ez év első négy hónapjában a múlt év ugyanezen időszakához ké­pest komolyan emelkedett. De az emelkedés csaknem kizárólag a beho­zatali oldalon van — kereken 56 szá­zalék —­, míg kivitelünk mindössze egy százalékkal haladja meg a múlt év megfelelő időszakának kivitelét. Nem lehetünk teljesen megelégedve népgazdaságunkban a termelékenység alakulásával. Iparunkban a termelékenység emel­kedik ugyan, de ez az emelkedés na­gyon egyenlőtlen. A gyáriparban, a bányaiparral és az építőiparral együtt a múlt év decemberéhez képest, ami­kor iparunkban a termelékenység az addig elért legmagasabb szintre emel­kedett, ez év első hónapjaiban arány­lag lassú volt a termelékenység emel­kedése. Áprilisban azonban az egy teljesí­tett órára eső termelési érték alapján számított termelékenység elérte az 1949 decemberinek 109 százalékát. Teljesen helytelen volna azonban, ha a termelékenységet kizárólag azon mérnénk, hogy egy ledolgozott munka­órára mekkora termelési érték jut. Van a dolognak egy másik oldala is, mégpedig az, hogy bizonyos összes kifizetett munkabérre, például 100 fo­rint munkabérre mekkora termelési érték esik. Ha a termelékenység kérdé­sét ebből a szempontból­ vizsgáljuk, akkor az előbb vázoltnál sokkal kedve­zőtlenebb képet kapunk. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy ha a 100 forint kifizetett munkabérre eső ter­melési értéket 1949 decemberében 100- nak vesszük, akkor ez év januárjá­ban a megfelelő szám 100.4, február­ban 100.5, márciusban 99.3, áprilisban pedig már csak 97­ 9. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy 1950 első négy hónapjában a múlt év decemberéhez képest a 100 forint ki­fizetett munkabérre eső termelési ér­ték ahelyett, hogy emelkedett volna, több mint 2 százalékkal csökkent. Azt jelenti, hogy iparunkban a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékeny­ség. A tömeges ber­ek normacsalások A bérek megugrásának, természete­sen, nem egy oka van. Azonban a bérek ilyen mértékű megugrásában nem kis szerepet játszik az, hogy mi­alatt más kérdésekkel voltunk elfog­lalva, az ellenségnek sikerült kihasz­­náni ezt a helyzetet s kihasználni azt, hogy a dolgozók jelentékeny részénél még gyenge lábon áll az öntudat és a fegyelem; sikerült az ellenségnek új frontot nyitni a népi demokrácia ellen: a tömeges bér- és normacsalások frontját. A bérek és a bérlap túlságosan gyors emelkedése mellett komoly ne­hézséget jelent az is, hogy eddig ér­vényben volt bérrendszerünk, mely sok tekintetben még az inflációs idő­szak anarchiájának maradványait hor­dozza magában, rossz, helytelen, nem alkalmas arra, hogy a termelékenysé­get ösztökélje. Ezt az elavult bérrendszert most változtatjuk meg azzal, hogy min­denütt, ahol ez lehetséges, át­térünk a darabbér rendszerére. .A fogyasztás rendkívüli emelkedése A munkabéralap és a bérek növe­kedésének a megengedhetőnél gyor­sabb üteme eredményezi, hogy a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. Minthogy az elemi szükségleteket a régi, egy év előtti béralap is fedezte, elsősorban olyan szükségleti cikkek felé irányul, melyekből azelőtt a dol­gozók keveset fogyasztottak, mert nem, vagy alig voltak képesek megfizetni ezeket. A fogyasztás az utóbbi hóna­pokban ezekben a cikkekben ugrás­szerűen megnőtt, mégpedig gyorsab­ban nőt, mint az életszínvonal általá­nos emelkedése. A piacra kerülő élelmiszerek és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is, így pl. az év első négy hónapjában az egy főre eső húsfogyasztás 13,3 százalékkal, az egy főre eső tejfogyasztás 29,5 százalékkal, az egy főre eső cukorfogyasztás 30 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év ugyanezen időszakában. De bizonyos élelmiszerekben és szük­ségleti cikkekben természetesen nem fokozhatjuk nyakló nélkül fogyasztá­sunkat. Például állatállományunkat máris komolyan veszélyezteti, hogy túl sok borjút vágunk le s általában túlságosan magas a húsfogyasztásunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági termékekben nemcsak a belső piac szükségleteit kell ellátnunk, hanem kivitelünk egy részét is, a hogy az utóbbi hónapokban, éppen mert más termékekben bizonyos kieséseink voltak, kénytelenek voltunk a múlt­­évinél nagyobb mennyiségű húst és vajat kivinni, hogy így részben fe­dezzük nyersanyag- és gépbehozatali szükségleteinket. Az ellenség nem utolsó sorban azért tudott és részben még tud bizonyos, ha nem is nagyon komoly eredményeket elérni, mert Pártunk eddig komolyan nem folytatott harcot az ellenség még megmaradt ötödik hadoszlopának ez új támadása ellen , mert nem végez­tünk megfelelő politikai munkát a tö­megek között, hogy megmagyarázzuk nekik:­­ ha az életszínvonal gyorsabban emelkedik, mint a termelés és a termelékenység ,ha a nemzeti jö­vedelem emelkedéséből származó többlet nagyobbik részét az élet­­színvonal emelésére költjük, akkor ma részben azokat a gyárakat, üzemeket, termelőeszközöket esz­­szük meg, melyek arra szolgál­nak, hogy holnap életszínvonalun­kat még gyorsabban emelhessük, békefrontunkat még inkább megszi­lárdíthassuk, jövőnket megalapoz­zuk. Legközelebbi feladataink Népgazdaságunk jelenlegi helyzeté­nek elemzéséből a komoly eredmények mellett is kétségtelenül meglévő ko­moly hibák és­ hiányosságok feltárásá­ból következnek legközelebbi felada­taink népgazdaságunk fejlesztése­ terén. Mindenekelőtt tovább kell javítanunk a tervezés munkáját, küzdelmet kell folytatnunk a bürokra­tizmus ellent a tervezésben és az adat­szolgáltatásban és ebben az évben feltétlenül be kell hoznunk az elmara­dást, ami a tervezés terén megvan. Szigorú intézkedéseket kell hozni a tervfegyelem megszilárdítására. A darabbérrendszer bevezetését, me­lyet már mintegy két hónappal ezelőtt elkezdtünk és ahol már eddig komoly előrehaladást tettünk, végig kell vinni az egész iparban és általában a nép­gazdaság állami területén mindenütt, ahol erre megvan a lehetőség. Szigorú intézkedéseket kell ten­nünk a bér- és normacsalások ellen. Olyan légkört kell teremtenünk az üzemekben, hogy azt, aki bér- vagy normacsalásra vetemedik, a dolgozók pellengérre állítsák és kivessék maguk közül. Üzemeinkben, vállalatainknál meg kell szilárdítani a felelős egy­személyi vezetést. Jelenleg komoly baj van a felelős ve­zetéssel az üzemekben. Az úgynevezett üzemi háromszög sokhelyütt a kollek­tív vezetés szerepét tölti be, ami hely­telen és káros. Az üzem, a Vállalat jellege egészen más, mint a Párt jel­lege. A Pártban a vezetésnek kollektív­nak kell lennie, bár itt sem szabad lebecsülni a titkár szerepét. Az üzemnek azonban csak egy gazdasági vezetője legyen, aki­­ mindenért saját személyében fele­lős, am­i az üzemben történik. Erősítenünk kell a munkafegyelmet A fegyelem megszilárdítása érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezniök mindenekelőtt pártszerveze­teinknek és pártsajtónknak, de ezen túlmenőleg valamennyi tömegszerveze­tünknek, szakszervezeteinknek, a DISZ-nek, MNDSZ-nek, SZDSZ-nek, a DÉFOSZ-nak, a békebizottságoknak és sajtójuknak. De ezzel sem eléged­hetünk meg. A népi demokratikus ál­­lam szerveinek is részt kell venniök ebben a munkában. Különösen gondo­lok itt a rádióra, mely a legszélesebb tömegeket átfogó propaganda-eszkö­zünk. Az eddiginél­ szigorúbban kell alkalmazni az üzemekben, a vállala­toknál és hivatalokban az új fegyelmi szabályzatot, mely az üzem, a vállalat, a hivatal vezetőjének jelentékeny fe­gyelmi jogokat biztosít, de amelyekkel ezek, opportunizmusból, gyakran nem élnek. A fegyelem ellen súlyosan vétők­kel szemben esetenként fel kell használni a „társadalmi bíróságot’*, melynek rendkívüli fegyelmező és nevelő hatásáról mindenki meg­győződhetett, aki megtekintette a „Becsületbíróság” című nagyszerű szovjet filmalkotást. A munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében be kell vezetni az összes fizi­kai és szellemi dolgozók számára, akik bérből, illetve fizetésből élnek, az új rendszerű munkakönyvét, melyre vo­natkozólag a minisztertanács Pártunk vezetőségének kezdeményezésére hatá­rozatot hozott Feladataink a mezőgazdaságban Az ipar, a közlekedés, a kereskede­lem mellett nem szabad szem elől té­vesztenünk a mezőgazdaságban köz­vetlenül előttünk álló nagy feladato­kat Az idén várható nagy terméssel kapcsolatban gondoskodnunk kell az aratás, a cséplés, a terménybe­­gyűjtés időben való helyes meg­szervezéséről s biztosítanunk kell, hogy Politikai Bizottságunk és a minisztertanács erre vonatkozó Ha­tározatát a Párt irányításával ma­radéktalanul végrehajtsák. A politikai felvilágosítás s egyéb politikai és adminisztratív jellegű in­tézkedések mellett konkrét gazdasági rendszabályokat kell alkalmaznunk, hogy csírájában elfojtsuk az ellenség­nek minden olyan kísérletét, amely arra irányul, hogy megpróbáljon za­vart kelteni az ellátás frontján. Bizto­sítanunk kell a kereskedelemben a szocialista szektor helyes működését­ Tovább kell erősíteni az állami szektort az állattenyésztés, hizla­lás és kereskedelem terén s ugyan­akkor erősítenünk kell az állatte­nyésztés és hizlalás szövetkezeti szektorát is. A sertéstenyésztést és hizlalást, melyet nagyjában az elmúlt évben megoldot­tunk, de még nem szilárdítottuk meg, az állami szektorban tovább kell fejleszteni, csökkenteni kell az állatok elhullását, mert ez még igen magas, javítani kell a takarmánykihasználás fokát és növelni az árukihozatalt. Ki kel szélesíteni a szerződéses sertéshizlaltatás gyakorlatban be­vált rendszerét. A sertéskérdés megoldásának mintá­jára állami bázist kell teremteni a szarvasmarhatenyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s itt is alkalmazni kell a szerződéses termeltetést. Egy éven belül el kell érni, hogy az állami telepeken és a szerződéssel lekötött termelés szarvasmarhából fedezze a központi ellátásba bevont lakosság és kivitelünk együttes szükségletének mintegy 30—35 százalékát. Hasonló formában kell megoldani és szilárd alapokra helyezni a tojás- és a főze­lékellátást. A tejellátás biztosítására Budapest, valamint a vidéki ipari városok köze­lében állami, illetve városi lerelőtehené­­szeteket kell létesíteni; gazdasági rendszabályok és jó politikai munka segítségével fokozni kell a tejbegyűj­­tést és főként vidéken a vajtermelést. Budapesten s a nagyobb vidéki váro­sokban ki keell bővíteni a tejfeldolgozó üzemek teljesítőképességét Szegeden, Kecskeméten és Budapesten új, nagy­teljesítőképességű hűtőházakat kell létesíteni, illetve a meglévőket ki kell bővíteni. Helyes árpolitikával el kell érnünk, hogy a dolgozók megnövekedett vá­sárlóerejét olyan területek felé irá­­nyítsuk, melyek népgazdasági szem­pontból leginkább megfelelőek. A bér­alap és a fogyasztás közötti egyensúly előmozdítása érdekében széles körben propagálni kell a takarékosságot s ezt gazdasági intézkedésekkel is elő kelll segíteni; ugyancsak a lakosság anyagi eszközeinek jobb mozgósítása érdeke­ljen, részben pedig, hogy a lakáshiányt enyhítsük, meg kell szervezni a saját lakás- és családiház-építő mozgalmat, főként szövetkezeti formában, állami támogatássá). A szocializmus építése, a béke védelme áldozatkészséget követel Az előttünk álló gazdasági felada­tokkal kapcsolatban a Pártnak nyíl­tan fel kell vetni a munkásosztály, a dolgozók előtt, hogy a szocializmus építése, a béke vé­delme komoly erőfeszítéseket, ál­dozatkészséget, harcedzettséget, fe­gyelmet követel. És külön nyomatékkal kell felvetnünk a kommunisták, Pártunk tagjainak fe­lelősségét. Fel kell vetnünk a kommu­nisták, a párttagok felé, hogy ha ők követnek el fegyelmezetlenséget, vagy visszaélést, úgy ez sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mintha ugyanezt pártonkívüli dolgozó követi el. Fel kell vetnünk a kommunisták, párttagjaink felé, hogy csak akkor változtathatjuk meg az egész munkásosztály, dolgozó népünk gondolkodását, magatartását a számunkra kívánatos értelemben, ha a kommunisták előljárnak a termelésben, a fegyelemben, az áldozatkészségben, a harcban a nehézségekkel és az osz­­tályellenséggel szemben. A párttagok­nak és a pártonkívüli dolgozóknak meg kell magyaráznunk, hogy a szo­cializmus építésének törvénye a dol­gozók életszínvonalának az emelke­dése, de ez csak olyan, mértékben és attól függően következhetik be magá­nak a szocialista építésnek és további előrehaladásunknak veszélyeztetése nélkül, amilyen mértékben maguk a dolgozók általában és Pártunk tagjai különösen eredményesebben munkálkod­nak, emelik a termelést és termelékeny­séget, csökkentik az önköltséget. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának kulcsa: a Párt szervező, példamutató, vezető, irá­nyító szerepe és a tömegekkel való kapcsolatainak megerősítése. Ez utóbbinak mindenekelőtt a munka­verseny­, a Sztahanov- és az újítómoz­­galom további kiszélesedésében kell kifejezésre jutnia. Feladatainkat meg tudjuk és meg fogjuk valósítani A termelés, a munkafegyelem meg­javítása szempontjából komoly várako­zással és reményekkel tekintünk az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ küszöbönálló megalakulása elé, mert termelésünkben mindinkább nő a fiatal dolgozók száma és mert az egységes, a Párt által vezetett if­júsági szervezet létrehozásával új, eddig lappangó energiákat szaba­díthatunk fel ifjúságunkban a ter­melés, a szocialista országépítés számára. Tisztelt Központi Vezetőségi Elv­társak! Mozgósítani Pártunkat és Pár­tunk útján a dolgozó tömegeket a hi­bák felszámolására, az előttünk álló komoly feladatok­­ megvalósítására ez további gyors előnyomulásunk, újabb eredményeink és sikereink alap­vető kérdése. Mi ezeket a feladatokat meg tud­juk és meg fogjuk oldani, mert saját erőfeszítéseink mellett bizton számíthatunk a Szovjetunió, a nagy Sztálin felbecsülhetetlen ér­tékű segítségére, támogatására és tanácsára s mert Pártunk, mun­kásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítései a szocializmus építé­séért hazánkban nem elszigeteltek, hanem szerves részét képezik an­nak a nagy küzdelemnek, melyet az egész világ dolgozói és sza­badságszerető népei, élükön a szo­­ cialista Szovjetunióval, az impe­ rialista háborús uszítók ellen, a tartós békéért, az emberiség hala­dásáért vívnak! 1950 június 1i.

Next