Szabad Föld, 1950. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-06-11 / 24. szám
4 A magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatai Gerő Ernő beszámolója tes iHHP Központi Vezetőségének ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kétnapos ülést tartott. Az ülésen kiegészítették a Központi Vezetőséget és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Vezetőségbe Hegedűs András, Dénes István, Háder István, Zsofinyec Mihály és Szűcs Lajos elvtársakat választották be. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közé Házi Árpádot, Alova Lajost és Konok Ferencet választották. A kétnapos ülésen Gerő Ernő a Magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatairól, Révai József pedig a klerikális reakció elleni harcról mondott nagyjelentőségű beszédet. Gerő Ernő a Központi Vezetőség eléjén beszámolójában a többi között ezeket mondotta: Népgazdaságunk jelenlegi helyzete általában kedvezőnek mondható. Ipari termelésünk az ötéves népgazdasági terv megvalósításának kezdetével tovább emelkedett. A múlt évi decemberi gyáripari termelést 100-nak véve, áprilisban gyáriparunk termelése 110,9, ■Vagyis az ipari termelés színvonala ez év áprilisában kereken 11 százalékkal haladta meg a múlt év decemberi színvonalát, melyhez fogható — mint tudjuk — a magyar ipar történetében még nem volt, mert ez volt a sztálini felajánlások hónapja s ekkor született meg nálunk a Szlahánov-mozgalom. A gyáriparhoz hasonlóan túlteljesíti tervét közlekedésünk is. A megrakott vasúti kocsik száma 1950 első negyedében a múlt év megfelelő időszakához képest 36,3 százalékkal emelkedett sáprilisban és májusban az emelkedés tovább folytatódott. Ez év áprilisában vasútunk kereken 20 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év ugyanezen hónapjában. Állami nagy- és kiskereskedelmünk a múlt év megfelelő időszakához képest óriási mértékben fejlődött, s az áruforgalmi tervet rendszeresen túlteljesíti. A terméskilátások igen kedvezőek A mezőgazdaságban a terméskilátások úgyszólván minden területen igen kedvezőek. A földművelésügyi minisztérium szakértőinek becslése szerint katasztrális holdanként 8.5—9.5 mázsa búzatermést, 8—9 mázsa rozstermést, 9.5—10 mázsa őszi árpát, 8—9 mázsa tavaszi árpát várhatunk. Ez azt jelenti, hogy ez évben búzából, rozsból és árpából együttvéve előreláthatólag mintegy 5—10 millió métermázsával többet takarítunk be, mint a múlt évben. Kapásnövényeinknél is jók a terméskilátások. Az idei jó termés lehetővé teszi állatállományunk erőteljesebb fejlesztését, ha megfelelően felhasználjuk a számunkra kínálkozó lehetőségeket. Gyakoria lila: megszűnt a munkanélküliség Az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a kereskedelem gyors fejlődése együttjár a foglalkoztatottak számának hatalmas emelkedésével. Ez év első négy hónapjában a foglalkoztatottak száma kereken 70.000 fővel emelkedett. A múlt év hasonló időszakához képest pedig az emelkedés 170.000 fő. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Számos területen, főként szakmunkásokban és műszakiakban, máris komoly munkaerőhiány mutatkozik, sőt kezd mutatkozni munkaerőhiány az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben is. Komoly hibák és hiányosságok Népgazdaságunk fejlődésének általánosan pozitív képén belül azonban komoly hibák és hiányosságok is vannak, melyek ha rövid idő alatt nem küszöböljük ki azokat, eddig elért eredményeinket és további előrehaladásunkat is kockára teszik. Elsőként tervmunkánkban mutatkozó komoly hiányosságokról kell beszélnünk. Mindenekelőtt még nem sikerült teljes mértékben behoznunk a tervezés terén a késedelmet, mely hároméves tervünk kezdetétől végigkísért bennünket, s melynek részint az az oka, hogy 1946—47-ben igen sok időt kellett elvesztegetnünk a tervért, a szocializmus építéséért a reakciós erők ellen vivott küzdelmekben, másrészt saját tapasztalatlanságunk a tervezés terén, végül pedig az, hogy az ismert politikai okoknál fogva iparunk államosítása később következett be, mint a népi demokrácia legtöbb más országában. A késedelmet ebben az évben behozzuk, de a kétségtelenül meglévő elmaradás számos bizonytalanságot hagy tervezésünkben. Komoly elmaradás és hiányosságok mutatkoznak külkereskedelmünkben. Persze, külkereskedelmünk is hatalmas mértékben fejlődött és fejlődik. Térfogata ez év első négy hónapjában a múlt év ugyanezen időszakához képest komolyan emelkedett. De az emelkedés csaknem kizárólag a behozatali oldalon van — kereken 56 százalék —, míg kivitelünk mindössze egy százalékkal haladja meg a múlt év megfelelő időszakának kivitelét. Nem lehetünk teljesen megelégedve népgazdaságunkban a termelékenység alakulásával. Iparunkban a termelékenység emelkedik ugyan, de ez az emelkedés nagyon egyenlőtlen. A gyáriparban, a bányaiparral és az építőiparral együtt a múlt év decemberéhez képest, amikor iparunkban a termelékenység az addig elért legmagasabb szintre emelkedett, ez év első hónapjaiban aránylag lassú volt a termelékenység emelkedése. Áprilisban azonban az egy teljesített órára eső termelési érték alapján számított termelékenység elérte az 1949 decemberinek 109 százalékát. Teljesen helytelen volna azonban, ha a termelékenységet kizárólag azon mérnénk, hogy egy ledolgozott munkaórára mekkora termelési érték jut. Van a dolognak egy másik oldala is, mégpedig az, hogy bizonyos összes kifizetett munkabérre, például 100 forint munkabérre mekkora termelési érték esik. Ha a termelékenység kérdését ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor az előbb vázoltnál sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy ha a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési értéket 1949 decemberében 100- nak vesszük, akkor ez év januárjában a megfelelő szám 100.4, februárban 100.5, márciusban 99.3, áprilisban pedig már csak 97 9. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy 1950 első négy hónapjában a múlt év decemberéhez képest a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési érték ahelyett, hogy emelkedett volna, több mint 2 százalékkal csökkent. Azt jelenti, hogy iparunkban a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység. A tömeges berek normacsalások A bérek megugrásának, természetesen, nem egy oka van. Azonban a bérek ilyen mértékű megugrásában nem kis szerepet játszik az, hogy mialatt más kérdésekkel voltunk elfoglalva, az ellenségnek sikerült kihasznáni ezt a helyzetet s kihasználni azt, hogy a dolgozók jelentékeny részénél még gyenge lábon áll az öntudat és a fegyelem; sikerült az ellenségnek új frontot nyitni a népi demokrácia ellen: a tömeges bér- és normacsalások frontját. A bérek és a bérlap túlságosan gyors emelkedése mellett komoly nehézséget jelent az is, hogy eddig érvényben volt bérrendszerünk, mely sok tekintetben még az inflációs időszak anarchiájának maradványait hordozza magában, rossz, helytelen, nem alkalmas arra, hogy a termelékenységet ösztökélje. Ezt az elavult bérrendszert most változtatjuk meg azzal, hogy mindenütt, ahol ez lehetséges, áttérünk a darabbér rendszerére. .A fogyasztás rendkívüli emelkedése A munkabéralap és a bérek növekedésének a megengedhetőnél gyorsabb üteme eredményezi, hogy a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. Minthogy az elemi szükségleteket a régi, egy év előtti béralap is fedezte, elsősorban olyan szükségleti cikkek felé irányul, melyekből azelőtt a dolgozók keveset fogyasztottak, mert nem, vagy alig voltak képesek megfizetni ezeket. A fogyasztás az utóbbi hónapokban ezekben a cikkekben ugrásszerűen megnőtt, mégpedig gyorsabban nőt, mint az életszínvonal általános emelkedése. A piacra kerülő élelmiszerek és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is, így pl. az év első négy hónapjában az egy főre eső húsfogyasztás 13,3 százalékkal, az egy főre eső tejfogyasztás 29,5 százalékkal, az egy főre eső cukorfogyasztás 30 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év ugyanezen időszakában. De bizonyos élelmiszerekben és szükségleti cikkekben természetesen nem fokozhatjuk nyakló nélkül fogyasztásunkat. Például állatállományunkat máris komolyan veszélyezteti, hogy túl sok borjút vágunk le s általában túlságosan magas a húsfogyasztásunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági termékekben nemcsak a belső piac szükségleteit kell ellátnunk, hanem kivitelünk egy részét is, a hogy az utóbbi hónapokban, éppen mert más termékekben bizonyos kieséseink voltak, kénytelenek voltunk a múltévinél nagyobb mennyiségű húst és vajat kivinni, hogy így részben fedezzük nyersanyag- és gépbehozatali szükségleteinket. Az ellenség nem utolsó sorban azért tudott és részben még tud bizonyos, ha nem is nagyon komoly eredményeket elérni, mert Pártunk eddig komolyan nem folytatott harcot az ellenség még megmaradt ötödik hadoszlopának ez új támadása ellen , mert nem végeztünk megfelelő politikai munkát a tömegek között, hogy megmagyarázzuk nekik: ha az életszínvonal gyorsabban emelkedik, mint a termelés és a termelékenység ,ha a nemzeti jövedelem emelkedéséből származó többlet nagyobbik részét az életszínvonal emelésére költjük, akkor ma részben azokat a gyárakat, üzemeket, termelőeszközöket eszszük meg, melyek arra szolgálnak, hogy holnap életszínvonalunkat még gyorsabban emelhessük, békefrontunkat még inkább megszilárdíthassuk, jövőnket megalapozzuk. Legközelebbi feladataink Népgazdaságunk jelenlegi helyzetének elemzéséből a komoly eredmények mellett is kétségtelenül meglévő komoly hibák és hiányosságok feltárásából következnek legközelebbi feladataink népgazdaságunk fejlesztése terén. Mindenekelőtt tovább kell javítanunk a tervezés munkáját, küzdelmet kell folytatnunk a bürokratizmus ellent a tervezésben és az adatszolgáltatásban és ebben az évben feltétlenül be kell hoznunk az elmaradást, ami a tervezés terén megvan. Szigorú intézkedéseket kell hozni a tervfegyelem megszilárdítására. A darabbérrendszer bevezetését, melyet már mintegy két hónappal ezelőtt elkezdtünk és ahol már eddig komoly előrehaladást tettünk, végig kell vinni az egész iparban és általában a népgazdaság állami területén mindenütt, ahol erre megvan a lehetőség. Szigorú intézkedéseket kell tennünk a bér- és normacsalások ellen. Olyan légkört kell teremtenünk az üzemekben, hogy azt, aki bér- vagy normacsalásra vetemedik, a dolgozók pellengérre állítsák és kivessék maguk közül. Üzemeinkben, vállalatainknál meg kell szilárdítani a felelős egyszemélyi vezetést. Jelenleg komoly baj van a felelős vezetéssel az üzemekben. Az úgynevezett üzemi háromszög sokhelyütt a kollektív vezetés szerepét tölti be, ami helytelen és káros. Az üzem, a Vállalat jellege egészen más, mint a Párt jellege. A Pártban a vezetésnek kollektívnak kell lennie, bár itt sem szabad lebecsülni a titkár szerepét. Az üzemnek azonban csak egy gazdasági vezetője legyen, aki mindenért saját személyében felelős, ami az üzemben történik. Erősítenünk kell a munkafegyelmet A fegyelem megszilárdítása érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezniök mindenekelőtt pártszervezeteinknek és pártsajtónknak, de ezen túlmenőleg valamennyi tömegszervezetünknek, szakszervezeteinknek, a DISZ-nek, MNDSZ-nek, SZDSZ-nek, a DÉFOSZ-nak, a békebizottságoknak és sajtójuknak. De ezzel sem elégedhetünk meg. A népi demokratikus állam szerveinek is részt kell venniök ebben a munkában. Különösen gondolok itt a rádióra, mely a legszélesebb tömegeket átfogó propaganda-eszközünk. Az eddiginél szigorúbban kell alkalmazni az üzemekben, a vállalatoknál és hivatalokban az új fegyelmi szabályzatot, mely az üzem, a vállalat, a hivatal vezetőjének jelentékeny fegyelmi jogokat biztosít, de amelyekkel ezek, opportunizmusból, gyakran nem élnek. A fegyelem ellen súlyosan vétőkkel szemben esetenként fel kell használni a „társadalmi bíróságot’*, melynek rendkívüli fegyelmező és nevelő hatásáról mindenki meggyőződhetett, aki megtekintette a „Becsületbíróság” című nagyszerű szovjet filmalkotást. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében be kell vezetni az összes fizikai és szellemi dolgozók számára, akik bérből, illetve fizetésből élnek, az új rendszerű munkakönyvét, melyre vonatkozólag a minisztertanács Pártunk vezetőségének kezdeményezésére határozatot hozott Feladataink a mezőgazdaságban Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem mellett nem szabad szem elől tévesztenünk a mezőgazdaságban közvetlenül előttünk álló nagy feladatokat Az idén várható nagy terméssel kapcsolatban gondoskodnunk kell az aratás, a cséplés, a terménybegyűjtés időben való helyes megszervezéséről s biztosítanunk kell, hogy Politikai Bizottságunk és a minisztertanács erre vonatkozó Határozatát a Párt irányításával maradéktalanul végrehajtsák. A politikai felvilágosítás s egyéb politikai és adminisztratív jellegű intézkedések mellett konkrét gazdasági rendszabályokat kell alkalmaznunk, hogy csírájában elfojtsuk az ellenségnek minden olyan kísérletét, amely arra irányul, hogy megpróbáljon zavart kelteni az ellátás frontján. Biztosítanunk kell a kereskedelemben a szocialista szektor helyes működését Tovább kell erősíteni az állami szektort az állattenyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s ugyanakkor erősítenünk kell az állattenyésztés és hizlalás szövetkezeti szektorát is. A sertéstenyésztést és hizlalást, melyet nagyjában az elmúlt évben megoldottunk, de még nem szilárdítottuk meg, az állami szektorban tovább kell fejleszteni, csökkenteni kell az állatok elhullását, mert ez még igen magas, javítani kell a takarmánykihasználás fokát és növelni az árukihozatalt. Ki kel szélesíteni a szerződéses sertéshizlaltatás gyakorlatban bevált rendszerét. A sertéskérdés megoldásának mintájára állami bázist kell teremteni a szarvasmarhatenyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s itt is alkalmazni kell a szerződéses termeltetést. Egy éven belül el kell érni, hogy az állami telepeken és a szerződéssel lekötött termelés szarvasmarhából fedezze a központi ellátásba bevont lakosság és kivitelünk együttes szükségletének mintegy 30—35 százalékát. Hasonló formában kell megoldani és szilárd alapokra helyezni a tojás- és a főzelékellátást. A tejellátás biztosítására Budapest, valamint a vidéki ipari városok közelében állami, illetve városi lerelőtehenészeteket kell létesíteni; gazdasági rendszabályok és jó politikai munka segítségével fokozni kell a tejbegyűjtést és főként vidéken a vajtermelést. Budapesten s a nagyobb vidéki városokban ki keell bővíteni a tejfeldolgozó üzemek teljesítőképességét Szegeden, Kecskeméten és Budapesten új, nagyteljesítőképességű hűtőházakat kell létesíteni, illetve a meglévőket ki kell bővíteni. Helyes árpolitikával el kell érnünk, hogy a dolgozók megnövekedett vásárlóerejét olyan területek felé irányítsuk, melyek népgazdasági szempontból leginkább megfelelőek. A béralap és a fogyasztás közötti egyensúly előmozdítása érdekében széles körben propagálni kell a takarékosságot s ezt gazdasági intézkedésekkel is elő kelll segíteni; ugyancsak a lakosság anyagi eszközeinek jobb mozgósítása érdekeljen, részben pedig, hogy a lakáshiányt enyhítsük, meg kell szervezni a saját lakás- és családiház-építő mozgalmat, főként szövetkezeti formában, állami támogatássá). A szocializmus építése, a béke védelme áldozatkészséget követel Az előttünk álló gazdasági feladatokkal kapcsolatban a Pártnak nyíltan fel kell vetni a munkásosztály, a dolgozók előtt, hogy a szocializmus építése, a béke védelme komoly erőfeszítéseket, áldozatkészséget, harcedzettséget, fegyelmet követel. És külön nyomatékkal kell felvetnünk a kommunisták, Pártunk tagjainak felelősségét. Fel kell vetnünk a kommunisták, a párttagok felé, hogy ha ők követnek el fegyelmezetlenséget, vagy visszaélést, úgy ez sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mintha ugyanezt pártonkívüli dolgozó követi el. Fel kell vetnünk a kommunisták, párttagjaink felé, hogy csak akkor változtathatjuk meg az egész munkásosztály, dolgozó népünk gondolkodását, magatartását a számunkra kívánatos értelemben, ha a kommunisták előljárnak a termelésben, a fegyelemben, az áldozatkészségben, a harcban a nehézségekkel és az osztályellenséggel szemben. A párttagoknak és a pártonkívüli dolgozóknak meg kell magyaráznunk, hogy a szocializmus építésének törvénye a dolgozók életszínvonalának az emelkedése, de ez csak olyan, mértékben és attól függően következhetik be magának a szocialista építésnek és további előrehaladásunknak veszélyeztetése nélkül, amilyen mértékben maguk a dolgozók általában és Pártunk tagjai különösen eredményesebben munkálkodnak, emelik a termelést és termelékenységet, csökkentik az önköltséget. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának kulcsa: a Párt szervező, példamutató, vezető, irányító szerepe és a tömegekkel való kapcsolatainak megerősítése. Ez utóbbinak mindenekelőtt a munkaverseny, a Sztahanov- és az újítómozgalom további kiszélesedésében kell kifejezésre jutnia. Feladatainkat meg tudjuk és meg fogjuk valósítani A termelés, a munkafegyelem megjavítása szempontjából komoly várakozással és reményekkel tekintünk az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ küszöbönálló megalakulása elé, mert termelésünkben mindinkább nő a fiatal dolgozók száma és mert az egységes, a Párt által vezetett ifjúsági szervezet létrehozásával új, eddig lappangó energiákat szabadíthatunk fel ifjúságunkban a termelés, a szocialista országépítés számára. Tisztelt Központi Vezetőségi Elvtársak! Mozgósítani Pártunkat és Pártunk útján a dolgozó tömegeket a hibák felszámolására, az előttünk álló komoly feladatok megvalósítására ez további gyors előnyomulásunk, újabb eredményeink és sikereink alapvető kérdése. Mi ezeket a feladatokat meg tudjuk és meg fogjuk oldani, mert saját erőfeszítéseink mellett bizton számíthatunk a Szovjetunió, a nagy Sztálin felbecsülhetetlen értékű segítségére, támogatására és tanácsára s mert Pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítései a szocializmus építéséért hazánkban nem elszigeteltek, hanem szerves részét képezik annak a nagy küzdelemnek, melyet az egész világ dolgozói és szabadságszerető népei, élükön a szo cialista Szovjetunióval, az impe rialista háborús uszítók ellen, a tartós békéért, az emberiség haladásáért vívnak! 1950 június 1i.