Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1950-10-22 / 43. szám

Tanácsválasztás napjára fejezzük be mindenütt az őszi vetést! A bihartordaiak versenyfelhívására dolgozó pa­rasztságunk széles tömegei vállalták, hogy október 22 re, a tanácsválasztások napjára betakarítják az őszi terményeket és végeznek az ősziárpa, rozs és búza vetésével is. A versenyben első helyen áll Vas megye, ahol az ősziárpa és a rozs elvetése után most a búza vetésé­vel is végeztek. De nem maradtak le a vasiak a ter­­ménybetakarítással sem. Végzett az ősziek vetésével Nógrád megye dol­gozó parasztsága is. Ezzel a nógrádiak a második helyre kü­zdötték fel magukat. Nógrád megyében elsőnek a salgótarjáni járás fejezte be az őszi vetést. Itt a járás minden községe dicséretreméltó munkát végzett és így sikerült nyolc nappal a tanácsvá­lasztások ünnepe előtt elvetni az őszieket. Vas és Nógrád megye után Zala következik, ahol a búza vetésében 85 százaléknál tartanak. Ne­gyedik helyen Baranya, ötödiken Szolnok, a hato­dikon pedig Szabolcs megye áll. Leghátul kullog Bács-Kisk­un megye, de le van maradva Tolna, Hajdú-Bihar, Pest és Fejér megye is. Fejér megye a kukoricaszár betakarításában is utolsó helyen áll. . A rozs vetését október 16-ig 11 megyében fejez­ték be. Ezek a megyék: Baranya, Somogy, Vas, Veszprém, Zala, Békés, Szolnok, Szabolcs, Nógrád, Győr és Komárom. A zalamegyei járások közül a zalaszentgróti járás dolgozó parasztsága tört az élre, ahol október 16-ig végeztek a vetéssel. Azokban a megyékben, ahol lemaradás tapasztalható, a dolgozó parasztság fo­kozza a munka lendületét, hogy minél előbb földbe kerülhessen a mag! A korai vetések az ősz folyamán még jól elbokrosodnak és megerősödve kerülnek hó­takaró alá. A korai vetésből bővebb termést várha­tunk, mintha késve vetjük el őszi kalászosainkat. Idejében elvégzett vetéssel ünnepelje meg min­den falu a tanácsválasztások napját! Fogjunk hozzá az őszi mélyszántáshoz! A földművelésügyi miniszter ren­deletben írja elő, hogy ősszel a talajt 20—25 cm mélyen kell szán­tani. Ahol a talaj nem volt kellő mélységre szántva, ott az őszi szántást 3 cm-rel mélyebben kell végezni. Az ősszel mélyen szántott föld befogadja a bőséges téli és tavaszi csapadékot s ha a megszántott ta­laj nedvességgel telítődik, a felesle­get továbbadja a mélyebb rétegek­nek. A tárolt nedvességet nyári szárazság idején aztán nagysze­rűen felhasználják növényeink. De nemcsak nedvességet tárolunk az őszi mélyszántással, hanem a táp­anyagkészletet is gyarapítjuk. A téli fagyok ugyanis a vízzel teli rögö­ket szétrepesztik, apró talajszem­csékre bomlasztják, utat nyitnak a szemcsék között a levegőnek s az oldatlan állapotban lévő ásványi anyagokat a növényzet számára könnyen felvehető tápanyagokká alakítják át. Végezzük el az őszi szántást az eddigi szántásnál mélyebben ott, ahol az altalaj összetétele megen­gedi, ahol kavics, vagy egyéb művelésre alkalmatlan talajréteget nem ér el az eke. A vad altalajból azonban 3 cm­-nél nagyobb réteget nem szabad egyszerre felszántani, mert ha ennél mélyebbre engedjük az ekét, a vadtalaj hátrányosan befolyásolja a feltalaj termőerejét. Mélyebb szántással a feltalaj mennyiségét növeljük, így nagyobb lesz a föld víztároló képessége és nagyobb lesz a tápanyag feltáródás is, ami a terméseredmények fokozá­sában rendkívül fontos tényező. Az őszi szántást nem kell elmun­kálni. Elvégzi ezt a munkát helyet­tünk a téli fagy. Ső­t minél rögösebb a talaj, annál jobban érvényesül a fagy hatása, annál nagyobb a málási folyamat. Ezen felül a rö­gös, bakhátas talaj jó hófogó. Az ősszel szántott talajon könnyebb a tavaszi talajmunka is. Az őszi szántást tavasszal könnyen és jól elmunkálhatjuk fogassal, kultivátor­­ral, vagy simítóval. Cukorrépa, burgonya és más mé­lyebb művelést kívánó növények alá szántsunk 25 cm mélyen. Ügyeljünk arra, hogy a szántás mélysége egyenletes legyen. Egyenletes és megfelelő mélységű őszi szántást csak traktorral végez­hetünk! A gépi munka olcsóbb is, jobb is. Egy pár igával ősszel legfel­jebb 1000 négyszögölet tudunk megszántani, ami a legszerényebb számítás szerint is belekerül 48 forintba, így egy kát, hold szántása 76,80 Ft, amit a gépállomás trakto­rai 54 Ft-ért végeznek el. Szántassunk tehát a gépállomás­sal! így fokozni tudjuk jövő évi ter­mésünket, amellett kevesebbe kerül, mint az igaerővel, sok kínlódással végzett őszi szántás. dle munkájukról ismerik és becsüli ki a püspökladányi trak turistákat Dél felé Magyar András, a nagy­­kunláposi dűlőfelelős kiment a föld­jére, hogy megnézze a szántást. Trak­tor szántott a földjén, mögötte hosszú fekete barázdák mutatták az­­ötöseibe útját. Magyar bácsi gályát tört a­­kö­zeli bokorról, megmérte a barázdák mélységét. Addigra odaért a traktor is. — Jöjjön, nézzük meg a szántást — szólt a traktoros. — Ha valami hibát talál, kijavítom. — Megnéztem, én már — mosoly­gott a dűlőfelelős. — Szólnék is, hga valami hiba volna. De látom, meg­bízhatok magában. Akár ki se jöttem volna. Csak, tudja, nekem azelőtt nem nagy bizalmam volt a traktorhoz. Ami­kor a Sánta-kutak szántogatott itt a masinájával, mindig lopott néhány hüvelyknyit a kialkudott mélységből. Minőségi munkával jövő évi kenyerünkért Nem csupán Magyar An­drás bízik meg a gépállomás munkájában. Nem messze Horváth János 12 holdas dol­gozó ,középpa­raszt tanyáján is elis­merő szavakat hallunk. A traktorista, Móré Lajos, itt is ügyelt, hogy ne ma­radjon vakbarázda a szántásban. Vé­gül nem sajnálta az időt, a forgókat is felvetette a dűlőút mentén. Ott, ahol a püspökladányi gépállo­más traktorai szántottak, öröm vé­gignézni a földeken. S erre büszke is a gépállomás. A traktorosok — amint később Barta Bálinttól, a gépállomás vezetőjétől megtudtuk, — minőségileg is kiváló munkát végeztek. Eddig a gépállomás több mint 1100 dolgozó paraszt föld­jét szántotta fel, s csupán három íz­ben jöttek be kisebb panaszokkal. A gépállomás még aznap intézkedett: menjen ki ismét a traktor, hozza helyre a hibát. A traktor — a munkásosztály közvetlen segítsége Tavaly tavasszal látták meg a püspökladányi traktorosok, milyen fon­tos a jó minőségű munka. Mert ekkor­­még akadtak traktorosok a gépállomá­son, akik csak magas látszateredmé­­nyekre törekedtek, ugyanakkor azonban munkájukat összecsapták. Som János, Tímár Margit, Mogyorósi Imre nem ügyeltek, várjon jól működik-e a trak­tor után akasztott vetőgép? Persze a vetőgép tölcsérei gyakran eldugultak, s a figyelmetlenül „bevetett­“ földben később csa­k itt-ott kelt ki a kukorica. Máskor a szántásnál vakba­rázdákat hagytak, vagy a forgók elmunkálását mulasztották el, sőt az is megtörtént, hogy Som János traktorával eltapo­­sott egy csősz­kunyhót. Amint ezek a komoly hibák kiderültek, maguk a traktorosok ítélkeztek hanyag társaik felett. ~ A traktorosok a munkásosztály fiai — mondotta Móré Lajos és Szabó Mihály. — A munkásosz­tályé, amely fáradhatatlan munká­val, a termelés állandó , emelésével segíti dolgozó parasztságunkat, fej­lődő mezőgazdaságunkat. Munkásosztályunk az utóbbi három esztendőben már eddig 7090 jó erős traktort adott a falunak, a dolgozó parasztságnak. Ezek a gépek megsza­badítják parasztságunkat a nehéz munkáktól, lehetővé teszik a mező­­gazdasági termelés emelését. Ötéves tervünk végére jelenlegi 361 gépállomásunk 500-ra emelke­dik. Több mint 20 ezer traktor, 1400 arató-cséplőgép segíti majd a dolgozó parasztságot. A traktorállomások dolgozóinak ma­ga­tartásától, munkájától is függ, hogy milyen erős a munkás-paraszt szövet­ség. Éppen ezért a hanyagul dolgozó traktoros nem méltó arra, hogy gépre üljön. Ma már a püspökladányi gépállomá­son csupa szorgalmas, lelki­ismeretes traktorista dolgozik. Az állomásvezetőtől a segédtrakto­rosig mindenki szívügyének tekinti a jó minőségi munkát, azt, hogy a gépállomás minél több segítséget nyújtson a dolgozó paraszt­ságnak a mezőgazdasági termelésben Ilyen tanácstagokra örömmel szavazunk Bem­ a községben már kiragasztot­ták a tanácstagjelöltek névsorát. Kö­zöttük vannak a gépállomás legjobb dolgozói is. — Ilyen tanácstagok kellenek ne­künk! — mondja Ősze Lajos négyhol­das dolgozó paraszt, miközben a hir­detményt olvassa. — Rájuk bíztuk a földünket, jól megmunkálták. Nem csalódtunk ben­nük. Bizonyos, hogy a tanácsban is megállják a helyüket — mondogatják a többiek, akik jó munkájukról isme­rik és becsülik a püspökladányi trak­­toristá­kat. Baranyában megalakult a lib­­ik­­szes Csebény, baranya megyei faluban a napokban megalakult a megye száznegyvennyolcadik termelőcso­portja. Ebben a megyében eddig 6017 család, 10.396 családtaggal 51.477 holdon folytat nagyüzemi gazdál­kodást. NÖVÉNYTERMELÉSI ÚTMUTATÓ aktádsor A növénytermelés­ fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat alapján kiadott földművelésügyi miniszteri rendelet előírja, hogy: október 20-ig el kell végezni az őszi mélyszántást a gyapot alá­ Október 25-ig az északi és dunán­túli megyékben az egyéni gazdál­kodók a napraforgószárat takarít­sák le. A gyapot alá azért végezzük el minnél korábban az őszi szántást, mert úgy válik a talaj szerkezete alkalmassá a gyapottermesztéshez. A döntő fontosságú mezei munka a következő hét folyamán a búza­­vetés. Mindamellett módot kell ta­lálni arra is, hogy a napraforgó­­szárat az északi és dunántúli me­gyékben is letakarítsuk addig, amíg az idő száraz és az utak jók. A miniszteri rendelet csak a ko­rai kukoricák törési határidejét ál­­lapította meg. A kukoricaszár be­takarításának a határideje azonban mind a korai, mind a késői érésű kukoricáknál, a kukorica törésétől számítandó. A rendelet szerint a kukoricaszárat az állami gazdasá­goknál a törés után 10 napon belül, a termelőszövetkezeti csoportoknál 15 napon belül, az egyénileg gaz­dálkodóknak pedig 20 napon belül kell letakarítani. Ha a kukoricaszárat besilózzuk, teljes mértékben fel tudjuk eteni. Közel van a búzavetés befejezé­sére a minisztertanácsi határozat­ban megállapított határidő. A ter­melőszövetkezeti csoportoknak és az egyéni gazdálkodóknak e hó vé­gére be kell fejezni a búzavetés­t. Ennek a határidőnek csak úgy tud­nak eleget tenni, ha a következő héten teljes erejüket a búzavetésre összpontosítják. Vigyázni kell, hogy a búza jól előkészített talajba ke­rüljön, mert csak jó talajmunka esetén várhatunk jó termést. Ahol bármi oknál fogva a szántás rögös, ott rögtörő hengerrel és fogassal — szükség esetén ismételten ■— járjuk meg a földet, hogy minél jobb magágyat biztosíthassunk a búzának. A rögös földbe vetett búza csak hiányosan és egyenlőt­lenül fejlődik. Az idejében elvetett és jó vető­magból kikelt magból várhatunk csak jó termést. Vessünk tehát ide­jében! Csak az 1949 november 1 után kiállított lakásbejeentőlapok érvényesek 346.026/1950. (X. 12.) B. M. A belügyminiszter rendelete értelmében az 1949. november 1. előtt kiállított és lebélyegzett állandó lakás bejelentését igazoló szelvények sem kijelentőlaphoz csatolásra, sem személyazonossság, sem más iga­zolásra nem használhatók fel. Mindezekre csak az 1949. november 1. után lebélyegzett igazolás szelvények alkalmasak. Október 224g lehet kukoricára és burgonyára szállítási szerződést kötni Dolgozó parasztságunk az őszi munkák befejezésével készül a tanácsválasztásra. De nemcsak az őszi munkák befejezését végzi ver­senyben a falvak és tanyák dol­gozó népe, hanem igen sok helyen verseny folyik a szállítási szerződé­sek kötésére is. Az egymással páros­versenyben álló falvak egész sora kérte népi demokráciánk kormányá­tól, hogy a szállítási szerződések kötésének határidejét kukoricára és burgonyára október 22-ig hosszab­bítsa meg. Földművesszövetkezeteinkkel ok­tóber 22-ig köthetnek kukoricára és burgonyára szállítási szerződést a termelőszövetkezetek és az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok. A tolna megyei járások versenyé­ben a paksi járás került az élre a kukoricaszállítási szerződések terén, a bonyhádi járás pedig a burgonya­­szállítási szerződések kötésében lett az első. A községek versenyében Adorján-Martincapuszta 166 száza­lékra, Dunaföldvár 160 százalékra, Csibrák pedig 143 százalékra telje­sítette szállítási szerződéskötési tervét. Varga József 4 holdas koppány­­szántói dolgozó paraszt 10 mázsa kukoricára, Délczeg Lajos fornádi dolgozó paraszt ugyancsak 10 má­zsa kukoricára kötött szállítási szer­ződést. Zalátán ifj. Sánta Gyula 4 holdas kisparaszt mutatott jó példát, amikor 6 mázsa burgonyára kötött szállítási szerződést a föld­művesszövetkezettel. Baktalóránd­­házán Z.­­Tóth Sándor 12 holdas középparaszt 11 mázsa burgonya szállítására kötött szerződést és pél­dáját többen követték a faluban. Nagy munka fo­lyik Bánd község határában; most van a burgonyater­més betakarításá­nak ideje. — Nem volt hiá­bavaló az egész évi munka, a sok kapá­lás és töltögetés — nevet boldogan Orovicz Ferencné kétholdas paraszt­­asszony —, mert községünk határá­ban a 35 mázsás, sőt némelyik he­lyen a 40 mázsás burgonyatermés sem ritka, katasz­,­trális holdanként. Egyik szekér a másik után gördül be a bándi földmű­vesszövetkezet ud­varára. Oroveczék is beszállítottak már egy fuvarral, mert tudják, hogy a burgonyafelesleg beszállítása minden dolgozó parasztnak becsületbeli köteles­sége. Dolgozó parasztok * Ti vagytok a falu gazdái! Legkiválóbb társaitokat válasszátok a tanácsokba!

Next