Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1950-10-29 / 44. szám
1950 október 29. BURGONYABEADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK 150 százalékban tett eleget a tanácsi vállasztás napjára Borzavar dolgozó parasztsága. * OROSZ NYELVTANFOLYAM kezdődött el a napokban Balkány községben. A tanfolyamon nagy számláin vesznek részt a község dolgozó parasztjai.* ÚJ KÖZSÉGHÁZAT AVATTAK Nemesapátin. A kiszség új épületében egy szépen berendezett olvasószoba is van.* GYAPOTTERMELÉSBEN szép eredményt értek el Deák György és Nagy Antal egyénileg gazdálkodó szentesi parasztok. Öt mázsa kilencvenkét kiló gyapotot szüreteltek le egy-egy hold földről.• BETONÁROK KÉSZÜLT 50 ezer forint költséggel Szil főutcáján. Ebben a községben megkezdték még két artézi kútnak a járását is. * CSÁVÁZÓ MIKLYESÉGNEK használta a falu kultúrotthonát a magyecsedi földművesszövetkezet terményfeltásárlója. Eljárás indult ellene. * KULIT RESTET RENDEZETT az MNDSZ selypi szervezete. Nagy sikere volt „A falu esze“ emifi vidám jelenet szereplőinek, akik a régi választások kortesfogásait pellengérezték ki. * NÉPBOLT NYÍLT meg a napokban Szurdokpüspökiben. Az áruda megnyitása után az első nap tizenötezer forint forgalmat ért el. • MOZIT AVATTAK Berettyószentmártonban,Mötte Szörpiátyiban, Tégláson, Vértesen, kulturházat Egyeken,Kurtán, Csökörön, Nyírábrányban, Biharnagybajomban, Hajdúbagoson, Derecskén, Csermelyen és Bökkzsércen. • KÖNYVKIÁLLÍTÁS volt a napokban Polgárdin és Móron. A kiállításokon több százan vásároltak könyvet. HETVEN MÁZSA BURGONYÁT rejtett el földjein beásva Tóth András révaranyosd kulák. Az elrejtett burgonyát vallomása szerint tavasszal akarta eladni feketén. A rendőrség a kulákot őrizetbe vette. * ÚJÍTÁST VEZETETT BE a napraforgócséplésnél Hegedűs József, a biatorbágyi termelőszövetkezet tagja. Az újítás alkalmazásával tíz perc alatt csépeltek el egy kocsi napraforgót. * TERMELŐCSOPORT ALAKULT az elmúlt héten Pilismaróton. Az új csoport a „Lenin útja“ nevet vette fel. A csoport 207 hold földön, 16 taggal kezdte meg a társasgazdálkodást. • EZERÖTSZÁZNYOLCVAN HOLD ERDŐT ültetnek a fásítási terv keretében Szeged környékén. Az erdőültetés mellett új fenyőcsemetekert létesül ötszáz mázsa fenyőtoboz felhasználásával.• A PAKSI KONZERVIPARI NV dolgozói meggyszártépőgépet készítettek. Azelőtt ezt a munkát igen lassan, kézierővel végezték. A meggyszártépőgép használata nagy időmegtakarítást jelent, ami pénzben évenként 200.000 forintot tesz ki• ÖTÉVES TERVÜNK első három negyedében A 15-tel növekedett a bölcsődei férőhelyek száma. Tehát háromnegyed év alatt 115-tel több városi és falusi gyereket részesítenek szerető gondozásban, míg az üzemben vagy a tszcs-ben édesanyjuk nyugodtan dolgozik.* NOVEMBER 7-re, a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára a tószegi gépállomás traktoristái őszi tervüket 125 százalékra teljesítik. Vállalásukkal így akarják ezt a nagy napot megünnepelni.* TISZTASÁGI VERSENYRE hívta ki Pest megye valamennyi állami gazdaságát a dánszentmiklósi állami gazdaság. Novák Éva világrekordot ért el mellúszásban Szombaton a tanácsválasztások tiszteletére úszóbajnokságot rendeztek Székesfehérváron. A bajnokság során ,a 200 méteres mellúszásban Novák Éva új világrekordot állított fel. A 200 méteres távot 2:48.8 másodperces időeredménnyel úszta le, ezzel 4 tized másodperccel szárnyalta túl a holland Van Vliet világrekordját. Ezzel újabb magyar csúcseredmény kerül a női úszó világrekordok táblázatára. Kétszáz új falusi sporttelep épül az ötéves tervben A hároméves tervben újjáépült az ország. Eltűntek a romok, megindult az élet. Az alkotó munka dicsőségét hirdette minden gyár, a mezőkön megjelenő traktor, az ezer és ezer új ház a falusi utcákon. A terv áldásaiból részesült a magyar sport is, amely nem egyszer szerzett világhírnevet népköztársaságunknak. A múltban csak a kiváltságosok szórakozása volt a sport. A falusi sportélet fejlesztésével nem törődött senki. A múltnak ezt a bűnös mulasztását orvosolta kormányzatunk a hároméves tervben és teszi virágzóvá a sportot az ötéves tervben. Az elmúlt évek során minden megyében nagy összegeket fordítottunk a falusi pályák építésére, így Baranya megye 144, Békés 180, Fejér 312.5, Szolnok 233, Esztergom-Komárom 187.5, Pest megyében pedig 487 ezer forintot fordítottak sporttelepek építésére. . Ezekből az összegekből öltözővel ellátott pályák épültek Magyartélen, Kunágotán, Sajószentpéteren, Kákádon, Kápolnásnyéken, Kiskirályságon, Magyaralmáson és más községekben. Sportolhat a Falusi ifjúság. A felszerelés sem okoz gondot. Kormányzatunk minden kezdő vidéki egyesületnek juttat labdát, súlygolyót s más sporteszközöket. Az alapfokú bajnoki mérkőzéseken, az MHK-versenyeken a falusi ifjúság meg is mutatta, hogy számos tehetség van sorai között. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben 91 ezer eddig még versenyen részt nem vett ifjút és leányt igazolt le az Országos Sport Hivatal. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az évben 355 ezren jelentkeztek az MHK versenyeire. Ezeken a versenyeken kitűnt falusi sporttehetségek edzőtáborba kerülnek, ahol szakértők felügyelete mellett képezhetik tovább magukat. Ilyen edzőtábor épült 100 ezer forintos költséggel Veresegyházán és Szentendrén. A már meglévő pályák mellé az ötéves terv során 200 új sporttelep épül csak falvakban. Békéscsabán új hatalmas népstadion, a fővárosban nagybefogadóképességű nemzeti stadion. A tervben épül az ország, fejlődik a sport is. A falusi, ifjúság, a tszcsék, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, minden támogatást megkapnak, hogy sportolhassanak. Szebb és vidámabb lett az életünk. A falusi ifjúság a munkaversenyek mellett a sportpályán is készülhet a győzelmekre, amellyel megbecsülést szerez falujának és a magyar sportnak. e'VVXVXXXV'VVXXXXXXX%XVXVVVX%V*%XXVVXV%VXVXVVVVVVXV%XXVVXVVVVVXVVXV Szőlőoltványok Berlandler aranyon borfajta -r.70, csemege —.80 fillér. Másodrendű félárban. Berlandi gyökeres —.35 fillér. Pilkó Dezső: Abasár, 242 sz. Szabad föld //Villám" az asztalon, „Üdére a lábasban Természettudományos oktatás a kiskunlacházi általános iskolában ” ...Már kifele eveztünk, amikor a komám belemarkolt a vállamba: „Látod?! Ott ii!" Elakadt bennem is a levegő. A nádasnál égett a víz. Lángok villantak itt is, ott is. Nem voltam gyáva legény, de akkor félelmeimben kiejtettem az evezőket. „Lidércek!... Azok világítanak — suttogta a koma — egyikünk meg fog halni”... És egy hét se telt belé, a kecskeméti vásárban valakivel összeakasztotta a fokosát és ottmaradt az istenadta... A szomszédok borzongva hallgatták Mihály bácsi legénykori kalandját a lidércekkel. Örzse néni összébb húzta magán a kendőt. Senki sem szólt. A csendet váratlanul nevetés szakította meg. Jolánka, a 12 éves úttörő kislány, Mihály bácsi középső unokája így szólt az irkája mellől: — Kár volt úgy megijedni nagyapám! Nem lidérc volt az, hanem hidrogéngáz keletkezett a nádasban. Az gyulladt meg. Tegnap az úttörőszakkörben mi is csináltunk hidrogéngázt, így ni. Örsi Jolánka azzal lábast kerített. Szekrénykéjéből két hosszú üvegcsövet, spirituszlámpát vett elő, a lábat teletöltötte vízzel, meggyújtotta a lángot. Oly gyorsan tette lett az asztalkáján, hogy a szomszédok csak ámultak. Néhány perc múlva az egyik üvegcsövet kivette a lábaiból. — Itt van a „lidérc". Ha akarom, meggyújtom! Gyufát gyújtott a cső szájánál. Egy pillanatra kékes lángocska villant. — Ilyen volt, nagyapám? — Ilyen... Szellemek, lidércek nincsenek. — Tetszik látni, minden természeti jelenségnek megvan a magyarázata. — Hát gyerekem — mondta bajszát törölgetve Mihály bácsi —, ha minket erre megtanítottak volna... Csakugyan... Jóska komám is ízért, hagyta ott a fogát a vásárban, mert igen kötekedő ember volt... Főként, ha ivott, hogy tekintélyén több csorba ne essék, átfordította a szót a boszniai háborúra ... Bizony, a kiskunlacházi iskolásgyerekeknek, a fizikus-szakkör kis tudósainak mesélhetnek már szellenekről, jó, meg rossz tündérekről, csodákról! Nem hisznek az ilyen meséknek, babonáknak, mert kísérletezéseik során nap mint nap meggyőződnek róla, hogy csodák nincsenek. A különféle „csodákról” szóló mendemondákat azok terjesztik, akik ezzel is félelemben, műveletlenségben akarják tartani a dolgozó népet. Az általános iskolában, a délutáni kísérletező órán, most is itt ül örsi Jolánka, húsz kis társával. Éppen az elektromosság keletkezését tanulmányozzák. Vörös Pali — rövidnadrágos kis parasztgyerek — fekete zsebfésűt posztóval dörzsöl. Az ebonit-fésűben elektromosság keletkezik, mágnesség, amely a kis napirszeleteket magához vonzza. Ha sötét szobában valaki ebonit-, vagy szarufésűvel fésülködik — magyarázza tanáruk, Pelsőczi László — szikrák keletkeznek a fésű fogainál. Ez sem csoda, hanem gyenge elektromos kisülés. Ennél sokkal, de sokkal erősebb elektromos kisülés a villám is. Hogyan keletkezik a villám ? Toldi Gábor — ő nem több 13 évesnél —, okosan elmondja: — Ha vihar van, a „fésűben”, vagyis a felhőben lévő elektromosság villám alakjában lecsap a földre. Néha bizony eltalál szalmakazlakat, ,házakat is. — Hogyan védekezünk ellene? — Nem sirdogálással,, de úgy sem, hogy az ajtó fölé denevért szögezünk, hanem villámhárítóval... így ismerkednek meg egyre jobban a gyerekek a nemrég még titokzatosnak tartott természeti jelenségek okaival. Népi demokráciánk a falusi iskolákat bőségesen ellátja kísérleti eszközökkel. De ha valami hiányzik, a gyerekek, tanárok vezetésével segítenek magukon. Készítenek transzformátort, patikusmérleget, amin a deka századrészét is megmérhetik, villanycsengőt, vízbontó készüléket, még távcsövet is. Az Örsi Jolánkák, Toldi Gáborok, Vörös Palik mire megnőnek, mérnökök, fizikusok, orvosok, mezőgazdászok lesznek. Már most tudják, min alapszik az atomerő, s hogyan használják fel a szovjet tudósok a természet átalakítására. Boldog, szabad gyermekek! Barátságos, meleg iskolájuk második otthonuk, ahol bőségesen meríthetnek a tudás kincsesházából! B. T. BUGA DOKTOR ÜZENETEI „Egy olvasó” aláírással névtelen levél érkezett, amiben arról érdeklődnek, hogy hogyan is lehet a nemigondozóba bejutni és hogy kap-e ott ellátást a beteg vagy önmagát látja e félelemmel. Kimondhatatlan örömünkre szolgál ez a levél. Valahogyan úgy érezzük, hogy az az áldozat, amit Népköztársaságunk a faluért, a falu minden dolgozójáért, de főleg a beteg emberért hoz, nincsen hiába, mert megérti és megszívleli a tanító, irányító szót. Sajnos, még mindig elég nagy az álszemérem. Még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a baj, a betegség dugdosni, titkolni való. Pedig nem az. Nem mondjuk mi -egy szóval se azt, hogy valaki faluszerte kiabálja ki, hogy beteg és mondja el fanekfának, hogy mi a baja. Erről szó se essék. De az orvos előtt nincs titok. És éppen azért nincs, mert az orvost köti az orvosi titoktartás. Az úgy se mondhatja el senkinek, ha valakiről megtud olyat, ami nem a falu szájára való. Az orvoshoz mindig és mindenkor őszinte lehet nemcsak a beteg, de a beteg családja is. Mi, orvosok követtük el a hibát, hogy még eddig nem tájékoztattuk eléggé a falu dolgozóit a gondozóintézetek rendeltetéséről, azoknak munkamenetéről. Nem baj! Iparkodunk helyreigazítani a mulasztásunkat és hogy ezt tehetjük, ennek az „Egy olvasó“ által megírt levélnek köszönhetjük, ami feltárta a hiányosságot. Ezért örülünk neki. A Nemigondozó Intézet rendszerint a megye központjában működik, bőrgyógyász szakorvos vezeti és rendszerint minden nap tart tanácsadást. Ezen kívül sok járás székhelyén működik külön nemibeteggondozó fiókintézet. Itt már csak hetente két-három alkalommal van tanácsadás. A nemigondozó csak járóbetegeket gyógykezel. Ha már egy beteg kórházi kezelésre szorul, akkor gondoskodik arról, hogy a legközelebbi kórházba felvétesse a beteget és akkor ott természetesen teljes ellátásában részesül a beteg. A hazulról, kívülről való élelmezésről tehát beszélni nem kell, ha már valakit kórházba vesznek fel. A nemigondozó helyett van még egy helyi intézmény is, ahova bizalommal fordulhat az, aki azt hiszi magáról, hogy nemi baja van. Ez az egészségvédelmi általános tanácsadás. Minden egészségvédelmileg beszervezett területen működik ez az intézmény. A hatósági orvos (községi vagy körorvos) készséggel ad felvilágosítást arról, hogy van-e általános tanácsadás és hogy az hol működik. A Népköztársaság minden nemibeteg számára teljesen ingyenes vizsgálatot ad és biztosítja az állam terhére az ingyenes gyógykezelést. Ezáltal nemcsak orvoshoz, hanem a legjobb, legmegfelelőbb és legújabb gyógyszerekhez is teljesen ingyen jut a beteg. Ha meggondoljuk, hogy a múltban nem egy szerencsétlen nemibeteg az egész keresetét gyógyszerre, meg orvosra költötte, le kell venni a kalapot az állam gondoskodása előtt. Ha tehát valakinek olyan panasza van, amiből nemi bajra következtet, forduljon bizalommal a helyi gondozási kör általános tanácsadásához Ha nem akarja, hogy ebből szóbeszéd legyen, menjen be a járás székhelyén működő nemigondozó fiókintézetbe. Ha még ott is feltűnő a megjelenése, akkor meg keresse fel a megyeszékhelyen a Nemigondozó Intézetet, ott biztosan nem ismerik, no meg ott annyian megfordulnak, hoggy fel sem tűnik, ha egygyel többen vannak. ..Egy barna kislány” jeligés levél íróját kéri Buga doktor, hogy közölje a címét, mert levélben akar válaszolni. Termelőcsoport — Budapesten A fővárosban, Nagy- Budapesten azt hinné az ember, hogy a nagy gyárak, üzemek, épületek között nem is élnek dolgozó parasztok. Mégis,ha kifelé megyünk a városból, szépen zöldelő búzavetéseket látunk. Kiderül tehát, hogy Budapesten is vannak dolgozó parasztokr . jórészük már termelőcsoportban dolgozik. Nagy-Budapesten kilenc termelőcsoport működik. Igénybe veszik a gépállomás gépeit, hogy minél nagyobb terméseredményeket érjenek el. Egyik nap a XVIII. kerületben jártunk, Pestszentimrén. Megkérdeztük az utcán egy idősebb asszonytól, hogy van-e itt termelőcsoport? ! — Itt van a „Szabadság” termelőcsoport — mondja Varga Istvánné. — ’ Én is tagja vagyok ennek a csoportnak. Negyvenen gazdálkodunk 180 hold földön. Itt vannak a szembenlévő épületben a sertések. Belépünk az udvarra és látjuk, hogy vidáman szaladgál 20 koca. Boér József sertésgondozó vigyáz rájuk. Közben megjön Kulcsár Pál és Szegedi József is. Mindketten csoporttagok. — Mi a múlt őszszel léptünk be t a csoportba — mondja Szegedi József. — Az évközi eredményelszámoláskor négyezerkétszáz forint készpénzelőleget kaptunk. — Nekem pedig négyezer forint előleg jutott — szól közbe Kulcsár Pál. — Igyekszünkis jó munkát végezni. Aratáskor kétszáz-kétszáznyolcvan százalékot értünk el az aratási munkákban. Most pedig az a kitüntetés ért, hogy a csoportból négyen lettünk tanácstagok. Szegedi József, Binkier Józsefné, és én a XVIII. kerületi tanács tagjai vagyunk, Bobák Istvánt pedig anagy budapesti tanácsba választották. — Most ’ építettük fel a húsz méter hosszú istállónkat — mondja Ujfalusi János tszcs-tag. — Sokat gondolkoztam, hogyan takarékoskodhatnánk az anyaggal, hogy minél kisebb költséggel építhessük fel. A negyven méter hosszú jászolba 5400 darab tégla, hét mázsa cement kellett volna. Gondoltunk egyet s megcsináltuk egyszerűbben. A jászol falát téglából raktuk fel, a közepét pedig földdel és homokkal töltöttük meg. A földet jó keményen megdöngöltük és ága tégláztuk ki a jászol fenekét. Igy csak 7.200 darab tégla kellett hozzá és öt mázsa ötven kiló cement! A nyáron tizholdas kertészetük volt. Jövőre ezt 24 holdra emelik fel, hogy a főváros dolgozóitmég több friss zöldséggel láthassák el. „ Iga dolgoznak a ti nagybudanesti ' ..Szaybadság’’ termelőcsoport A tagjai. H. J. * 11