Szabad Föld, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 1. szám

3 Szabad Föld A SZOVJET BÉKEPOLITIKA ÚJABB HATALMAS ALKOTÁSA 1951-ben ivlvpikl tt ro/?/l-tioni csatorna és a cint / ja­­t­szh­i erőmű A Szovjetunió minisztertanácsa az elmúlt héten nagyjelentőségű rendele­tet hozott. A rendelet szerint még az 1951. évben be kell fejezni a volga­­doni hajózható csatorna és a cimi­­janszki vízier­őmű felépítését. Ez a hatalmas építkezés újra meg­mutatja az egész világnak a szov­jet állam békeszerető politikájának erejét. A cimiján­szii vízierőmű olcsó áram­mal látja majd el az ipart és a mező­­gazdaságot, az öntözőrendszer pedig akkora te­rületet tesz öntözhetővé és vízzel ellátottá, mint Magyarország ösz­­szes szántóterületének a fele. Ilyen hatalmas célokat csak az a nép tűzhet maga elé, amely szilárdan és következetesen a béke politikáját valósítja meg. Az imperialisták dühödt háborús uszítására a szovjet emberek olyan hatalmas, békés alkotásokkal válaszolnak, amelyek tovább növelik a nép jólétét­ és megmutatják a szov­jet ország mérhetetlen erejét és szi­lárdságát. A volga-doni hajózható főcsatorna jelentőségét növeli az a tény is, hogy az új csatorna egymástól több ezer kilo­méterre lévő területeket kapcsol össze. Eddig például az Északi Jeges-tenger­ről és a Balti-tengerről vízi úton a Fekete-tengerig csak Európa körülha­józásával lehetett elérni- Az új csa­torna ezt az utat rendkívüli mértékben megrövidí­t és lehetővé teszi, hogy a hajók a Balti-tengerral rövid úton, a Szovjetunió területén belül lejussanak a Fekete-tengerre. Munkanélküliség, drágulás a tőkés országokban Míg a Szovjetunió és a népi demo­­ráciák országaiban lendületes épí­t­­lmnika folyik, hatalmas alkotások te­ák egyre boldogabbá és gazdagabbá dolgozó embereit életét, a kapitalista­rszágokban növekszik a háború, uszí­ts és egyre súlyosabb a dolgozók­elyzete- Az Amerikai Egyesült Álla­ik kereskedelemügyi minisztériuma­­jelentése szerint például csupán mint év egye­len hónapjában, névi alka­lmon,en­ félmillió munkás el 'Ott vált munkanélkülivé , még az ‚x , ., ... tiltusok is, Hfl. reakciós amen,ka, pet­ényiéi epek arró^I vo ‘ e nok. merikai E.gyesü!tf^,sze TM’ ,az ■M előli áll és az\mok fazdtasa§, eszélye fenyegeti. \aKot 1,nJ a¡,10 A tőkés országok az, A . . gyesült Államok vezetésével Am­eric‘ai m fegyverkezés, a hadigazW£42,!f' rjára tértek. Ez pedig azt látta,­ogy At fokozzák a hadikiadásokat, növelik az adókat, csökkentik a dolgozó nép életszínvonalát, nyugateurópai tőkés országokban legutóbbi néhány hónap alatt olyan nagymértékű drágulás kö­vetkezett be, amilyenre még nem volt példa a kapitalizmus történeté­ben. Marshal­l-orszá­gokban a legfonto­­­bb fogyasztási cikkek ára az elmúlt nhány hónap alatt több területen i—15, sőt 20 százalékkal emelkede­t­­z természe­esen azt jelenti, hogy a clgozók széles tömegei még nagyobb homorúságba jutottak. A tőkés világ legnagyobb szégye­nére egyre gyakrabban olvashat Külpolitikai összefoglaló­­unk a nyugati újságok rövid hí­reiben olyan emberekről, akiket az éhség, a nyomor a halálba kerge­tett, olyan emberekről, akik éhen­­haltak. Vonjanak ki minden külföldi csapatot Koreából A háborús gyújtogatók az elmúlt héten további súlyos vereségeket szen­vedtek Koreában. Az Új-Kína hírügy­nökség tudósítója arról számol be, hogy a Koreában fogságba esett ameri­kai katonák között erős háború­­ellenes hanguat urakodik. ,,— A dolog egészen egyszerű — mon­dotta egy Philip nevű amerikai ka­tona. — Becsaptak engem is, meg má­sokat is. Az Egyesült Államokban él­tem, mi az ördögnek harcolok itt Ko­reában?" Az amerikai imperialisták most azon mesterkednek hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének felhasználásával „tüzet szüntesse" parancsot adjanak a koreai harcokban, ezzel azt akarják el­érni, hogy a harcok beszüntetése ese­tén rendezhetnék futó csapataikat, s felkészülhetnének az ellentámadásra. A Szovjetunió, s a Kínai Népköztársa­ság leleplezte az amerikaiak bűnös mesterkedéséi, és a kínai kormány rá­mutatott arra, hogy a koreai helyzet békés rendezésének egye­len útja van: vissza kell vonni minden külföldi csapatot Koreából, ki kell vonni az amerikai megszálló csapatokat a kínai Tajvan szigetről és a Kínai Népköztársaságnak meg kell kapni az őt törvényesen megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. Ázsia gyarmati népei körében is egyre növekszik az ellenállás az impe­rialisták elnyomó, háborús politikájá­val szemben. Indában többszáz demokratikus ifjú bejelentette, hogy önkéntesnek jelentkezik a koreai frontra, har­colni akar az amerikai hódítók ellen A Colombo­ kiköt­őmunkások megtagad­ták azoknak a hajóknak a kirakását, amelyek hadimyagot szállítot­ak Ko­reába. Japánban a Hazatért Hadifog­lyok Ligája, — amelynek többszázezer tagja van —, felhívást adott ki. A fel­hívás üdvözli a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek hősi harcát az amerikai megszállók ellen és a békéért való fokozott harcra hívja fel Japán dolgozó népét. Burmában az angol gyarmati ható­ságok embertelen intézkedéseket hoztak az ott élő kínaiak ellen és többet kö­zülük tejesen jogtalanul börtönbe ve­­tt­ek. A kínai nép erélyesen tiltakoz­ó: az angol gyarmatosítók újabb ° trite ellen. A már felszabadult 475 millió , n­em fogja tűrni, hogy az an­­go­l mi-T­a­isták üldözzék a ten­­®­ ntú­i kínaiakat” — mond­ta a sgínai Népköztársaság kormányának e£k képviselője. Eisenhower ame.-i tábornok Nyugat-Eurpa katonai kormányT£jja Az amerikai háborús gyawtatók újabb támadást intéztek a nyugat­ európai tőkés országok maradék üin­­getlensége ellen. ■ Az elmúlt héten Eisenhower ame­rikai tábornokot Nyugat-Európa katonai kormányzójává nevezték ki. „— Eisenhower ugyanaz lesz Euró­pában — mondotta Truman a kineve­zés alkalmából —, mint MacArthur Kelet-Ázsiában.” Ebben a néhány szó­ban benne van az amerikai háborús gyújtogatók egész ,európai politiká­ja’’. Truman maga ismerte el, hogy Európa számára is a koreai hábo­rúhoz hasonló borzalmakat sze­retne előkészíteni. Eisenhower tábornok korlátlan fel­hatalmazást kapott. Parancsnoksága alá tartoznak az angol, francia és az újonnan felfegyverzett német csapa­tok is. Ugyanakkor Trumanék elküldték különleges gazdasági helytartójukat is Euró­pába. Wilsont, az egyik legna­gyobb amerikai vállalat vezérigaz­gatóját, akinek az lesz a feladata, hogy a nyugateurópai országok gazdaságát teljesen Amerika uralma alá rendelje és átállítsa a háború előkészítésére. „Terjed az Amerika-ellenes hangulat“ A nyugateurópai országok népe azonban egyre nagyobb erővel fordul szembe az amerikai háborús politiká­val. Franciaországban hatalmas tö­megtüntetések vannak a német fel­fegyverzés ellen. Nincs olyan­­város, nincs olyan falu az országban, ahol a dolgozók tömegei ne nyilvánították volna határozott véleményüket azok ellen, akik a fran­cia nép hóhérait— a hitlerista német hadsereget — most újra fel akarják fegyverezni. „Angliában egyre terjed az Ame­rika-ellenes hangulat“ — kénytelen megállapítani még a New­ York World Telegram című ame­rikai újság is. A coventry-i szakszervezetek ta­nácsa követeli, hogy az amerikai csapatokat azonnal vonják ki Ang­liából és a kormány folytasson békepolitikát. Nyugat Németorsz­á­gb­a is h­a­t­a­lmas visszhangja van annak a javaslatnak, melyet Otto Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság miniszter­elnöke terjesztett elő. Grotewohl mi­niszterelnök azt javasolta, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselői ülje­nek össze, tárgyalják meg az egysé­ges, demokratikus, békeszerető Német­ország megteremtésének lehetőségeit. Az amerikaiak szolgálatában álló nyugatnémetországi bábkormány mindmáig nem mert választ adni Grotewohl javaslatára, a dolgozó tömegek azonban Nyugat- Ném­etországban is egyre elszántab­ban nyilvánítják akaratukat, hogy nem akarnak az amerikaiak ágyútöl­teléke lenni, küzdeni akarnak Német­ország egységéért, a békéért Kínai önkéntesek százezrei jelentkeznek, hogy harcoljanak a hős koreai nép szabadságáért az amerikai betolakodók ellen. A­ szeretet jelei Egy éve elmúlt már annak, hogy a világ dolgozói forró lelke­sedéssel ünnepelték Sztálin elv­társ 70. születésnapját. 1949 november 21-én szinte megszám­­lálástalan üdvözlő távirat, levél érkezett Moszkvába a világ min­den réseiből. Ezeknek a táviratoknak, leve­leknek a jegyzékét a Pravda és a többi szovjet lap egy év óta nap­ról napra folytatólagosan közli és még mindig azzal végződik a jegyzék: „Folytatása lapunk kö­vet­kez­ő számában". Szovjet gyá­rak üzemelt munkásai, kolhozpa­rasztok, külföldi haladó szerveze­tek, amerikai munkások, francia tanítók, bolgár parasztok távira­tai, levelei következnek egymás­után véget nem érő sorban. A táviratok, levelek jegyzéké­nek ez a véget nem érő, több mint egy éve tartó áradata mutatja azt a forró, végtelen szeretetet, amivel a világ dolgozói Sztálin elvtársra, a forradalom legki­válóbb harcosára, a haladás, a béke bölcs oltalmazójára tekinte­nek. „Ki az angolokkal Malájföldről“ Ezzel a jelszóval hatalmas tömeg­­tüntetés volt Szingapúrban. A bátor tüntetők szembeszálltak az angol gyarmati katonasággal is. Az utcai csatározások következtében 60 ma­láj dolgozó halt meg és kétszáznál több megsebesült. A tüntetés és annak kegyetlen el­fojtása bizonyítja, hogy Ázsiában mindenütt forrósodik a talaj az an­gol gyarmatosítók lába alatt. A NAGY VILÁG kis hírei AZ ISKAR FOLYÓN, Bulgáriában megkezdték három hatalmas víz,erőmű építését. Ugyanitt 3670 tru­kttó köbmé­teres glizgyűjtómedencét létesítenek és olyan öntözési hálózatot, amelynek se­gítségével csaknem százezer hold ön­tözése válik lehetővé.­ * ROMÁNIÁBAN a Duna—Fekete­tengeri csatorna építői sikerrel fejez­ték be 1950. évi tervüket. A munká­sok és technikusok kötelezettséget vál­laltak, hogy a csatorna megépítését határidő előtt befejezik. * BÉKEVEDELMI TÖRVÉNYT foga­dott el a bolgár nemzetgyűlés. A tör­vény megtiltja és súlyos bűntettnek minősíti a háborús uszítást és a há­borús propagandát. * A BÉKE HARCOSAINAK KÖVE­TELÉSÉRE a francia kormány kény­telen volt szabadon bocsátani Ray­­monde Dient, a hős francia lányt, aki 10 hónappal ezelőtt egy tankokkal megrakott vonat előtt a sínekre fe­küdt, hogy megakadályozza a hadi­anyagok elszállítását Vietotmba. * AZ AMERIKAI FŐVÁROSBAN nagyszámú amerikai asszony tiltako­zot Eisenhower tábor­non­ifejsa előtt, Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. , ÚJABB 250 NÉMET HÁBORÚS BŰNÖST bocsátott szabadon Tito. A jugoszláv nép hóhéra, egy nyugat­­németországi újságíró előtt kijelen­tette, hogy kész szabadon bocsátani mindenkit, akit a második világháború alatt elkövetett háborús bűnökért el­ítéltek. 1951 ianuá­r 7. 7­00 újság jelenik meg a Szovjetunióban A Szovjetunióban megjelenő újsá­gok száma meghaladja a 7700-at A központi újságokon kívül minden területnek és körzetnek külön új­ságja van. A szovjet újságok össze­sen 1­9 nyelven jelennek meg. A Doruljárt képviselő Franciaországban az egyik reakciós képese i), bizonyos Tanguy-Progént nevezetű, gyűlést tartott Kvimper vá­rosiban. A gyűlésen dicsérni kezdte Trunanék háborús politikáját, azonban alig mondott néhány szót, a tömegből valaki jó erős hangon a következőt kiáltotta a szónok leket „Szégyelje magát! Maga megvásá­rolt alak!" Tanguy képviselő a közbeszólásra elvörösödött majd hirtelen elhatáro­zással levetette a kabátját és le­­g­űködve így kiáltott: Jöjjön ide, aki engem megvásárolt alaknak mert nevezni! Majd megkapja tőlem, amit megérdemelt!” „ A teremben hirtelen csend lett, majd rögtön egy erős, vállas fiatal­ember lépett az emelvényre, és így szólt: „Én mondtam azt, hogy maga egy megvásárolt alak!" A reakciós képviselő megszep­penve nézte az izmos fiatalembert, akinek olyan széles vállai voltak, mint egy szekrény. — „Nem, nem, biztos vagyok benne, hogy nem maga volt” — mondta azután és sietve fölvette az előbb még olyan legénykedve levetett kabátját. Mondanunk sem kell, hogy a gyű­lés résztvevői jót nevettek a pórul­járt képviselőn- ( Ami biztos, az biztos... Nyugat-Európában az Amerikát ki­szolgáló reakciós kormányok készü­lődnek a háborúra, szítják a háborító hangulatot. Ezekben a reakciós kor­mánykörökben azonban vannak olya­nok, akik aggódva látják, hogy az amerikai puskák rendszerint vissza­felé­ sülnek el és éppen ezért igyekez­nek „biztosítani magukat”. Az egyik francia biztosító társaság ’ ncu.icg­refieretet küldött a francia kormánypárti képviselőknek — „Gör­düljön a jövőre — írja a körlevél —, biztosítsa magát és mi felajánljuk, hogy Közép-Afrikában, vagy Dél- Amerikában menedéket nyújtunk Önnek, ha a viszonyok úgy alakulná­nak ...” Úgy hírlik, hogy a biztosító társa­ság nagy üzleteket kötött, mert . . ami biztos, az biztos. Nekünk kenyér kel és nem golyó Éhségtüntetések Indiában Az Indiai újságok híradása sze­rint az ország több vidékén ijesztő élelmiszerhiány uralkodik. Tízezrek éheznek és a városokban, falvakban százával halnak meg a magukra ha­gyott éhező emberek. Különösen kétségbeejtő a helyzet Bih­ar és Nyugat-Bengália tartomá­nyokban. A lakosság kénytelen meg­válni a legszükségesebb használati tárgyaitól is azért, hogy valami kevés élelmiszerhez jusson. Több községben semmiféle élelmiszer nincs. Ezeken a helyeken az emberek füvet esznek, hogy megmenekülje­nek az éhhaláltól Az indiai kormány teljesen magá­­ra hagyja az éhező vidékeket. A lakosság hatalmas tüntetésekkel til­­takozik az éhség és a kormány poli­­tikája ellen. Bergampur, Barasz­,, Kaís Behar városokban több ezren vetek részt az éhségtüntetéseken. A tüntetők táblákat vittek a következő felirattal: ,fékünk kenyér kell és nevv, golyó”. Az indiai dolgozók millióinak még mindig csak nyomorúság, éhezés jut osztályrészül az angol gyarmatosító politika „eredményeiből”. India népe is részt vesz a békéért folytatott harcban. A reakciós indiai kormány rendőrterrorja ellenére milliók fordulnak szembe az árulókkal és írják alá­­a szochalmi bék­efelhív­ás­t.

Next